Sereghajtó lett Magyarország az EU-ban: a 65 évesek várható élettartama nálunk a legrövidebb
Ma már Szlovákia, Lettország, Románia és Bulgária is kedvezőbb értékeket mutat ezen a téren. Nálunk csak Szerbiában számíthatnak rövidebb nyugdíjas évekre az idősek.
Sereghajtók lettünk az unióban - ez derült ki a legfrissebb adatokból.
Magyarországon a 65 éves kort betöltött emberek átlagosan még 16,8 évig élnek. Ezzel hazánk az utolsó helyen áll az Európai Unió tagállamai között. Nálunk csak Szerbiában számíthatnak rövidebb nyugdíjas évekre az idősek.
Bár az uniós csatlakozás évében, 2004-ben még jobb volt a helyzet – akkor a magyarok 15,6 további évre számíthattak –, azóta több környező ország is megelőzött minket. Ma már Szlovákia, Lettország, Románia és Bulgária is kedvezőbb értékeket mutat ezen a téren.
A statisztikák azt is megmutatják, hogy egy 65 éves ember az adott év halálozási viszonyai alapján hány további évre számíthat. Ez a mutató kizárólag az idősebb korosztályra vonatkozik, vagyis nem veszi figyelembe a fiatalabb korban bekövetkező haláleseteket.
Sokan úgy gondolják, nem érdemes takarékoskodni a nyugdíjas évekre, mert talán meg sem élik ezt az időszakot. A számok azonban mást mutatnak: aki eléri a 65 éves kort, átlagosan még közel 17 évig él.
Ezért arra hívják fel a figyelmet, hogy a hosszú távú pénzügyi tervezésnél nem célszerű kizárólag a jelenlegi élettartam-adatokkal számolni. Az elmúlt évtizedekben folyamatosan nőtt a várható élettartam, és ez a tendencia a jövőben is folytatódhat – többek között az egészségügy fejlődésének és az életmódbeli változásoknak köszönhetően.
Egy egyszerű példa szerint, ha valaki 40 éves korától havonta 50 ezer forintot félretesz, és ezt az összeget évente az inflációval növeli, akkor 65 éves korára egy olyan összeget gyűjthet össze, amely 25 évig havi 102 ezer forintos nyugdíjkiegészítést biztosíthat. A számítás természetesen csak egy modell, de jól mutatja, hogy a rendszeres, akár kisebb összegű megtakarítások is sokat számítanak.
A magasabb jövedelemmel rendelkező országokban általában hosszabb ideig élnek az emberek, mivel ezek az államok többet tudnak fordítani az egészségügy fejlesztésére.
Egy bizonyos szint felett azonban már nem csak a pénz számít: az is fontos, mennyire hatékony az egészségügyi rendszer, és milyen életmódot folytatnak az emberek.
Sereghajtók lettünk az unióban - ez derült ki a legfrissebb adatokból.
Magyarországon a 65 éves kort betöltött emberek átlagosan még 16,8 évig élnek. Ezzel hazánk az utolsó helyen áll az Európai Unió tagállamai között. Nálunk csak Szerbiában számíthatnak rövidebb nyugdíjas évekre az idősek.
Bár az uniós csatlakozás évében, 2004-ben még jobb volt a helyzet – akkor a magyarok 15,6 további évre számíthattak –, azóta több környező ország is megelőzött minket. Ma már Szlovákia, Lettország, Románia és Bulgária is kedvezőbb értékeket mutat ezen a téren.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Facebook letiltotta és „politikai tartalomnak” minősítette azt a hirdetést, amelyben az új CAF-villamosokról számoltunk be – jelentette Karácsony Gergely a Facebook-oldalán. Ennek hátterében az állhat, hogy a Meta hétfőn este 6 órakor leállította a politikai, választási és társadalmi témájú hirdetések közzétételét az Európai Unióban.
„Őszintén: megértem, ha sokan örülnek annak, hogy a Facebook és a Google mostantól nem engednek politikai hirdetéseket.
Kívánom, hogy legyen igazuk azoknak, akik ettől azt várják, hogy végre eltűnik a Fidesz-propaganda – és ne az történjen, hogy kamu „civil” fedőszervezeteken keresztül ugyanúgy hirdetnek tovább, miközben a Városháza hivatalos csatornáin és az én oldalamon már nem mutathatjuk meg, mi történik a városban”
– írta bejegyzésében a főpolgármester.
Szerinte ők nem keresnek kiskapukat, hanem alkalmazkodnak – ezért arra kér mindenkit, hogy csatlakozzanak a Messenger-csatornájához, ahol közvetlenül tőle lehet értesülni Budapest ügyeiről. „Nem lesz spam, nem lesz propaganda. Csak Budapest” – ígéri Karácsony.
A Meta már nyáron közölte, hogy októbertől nem engedélyezi ezeket a reklámokat a Facebookon és az Instagramon, mert nem tudna megfelelni az október 10-én életbe lépő új uniós szabályozásnak, amely a politikai hirdetések átláthatóságát írja elő. A Meta – a Google-höz hasonlóan – ezért inkább teljesen lemond az ilyen típusú hirdetésekről.
A tiltás előtt a magyar politikai szereplők látványosan megemelték a költéseiket a Meta felületein. A Political Capital adatai szerint
Magyarországon arányosan és összességében is több pénz ment el politikai reklámokra, mint bármely más uniós országban.
A Meta hirdetéstárának adatai alapján július 3. és szeptember 30. között összesen mintegy 2,2 milliárd forintot fordítottak politikai hirdetésekre Magyarországon. Ebből szeptemberben 1,3 milliárd, az utolsó héten pedig 350 millió forintot költöttek el. A legtöbb pénzt a Fideszhez és kormányközeli szereplőkhöz köthető oldalak hirdetéseire fordították. A legtöbbet Orbán Viktor oldalának reklámozására szánták: 426 millió forintot, ami a teljes magyarországi költés körülbelül ötöde.
A Facebook letiltotta és „politikai tartalomnak” minősítette azt a hirdetést, amelyben az új CAF-villamosokról számoltunk be – jelentette Karácsony Gergely a Facebook-oldalán. Ennek hátterében az állhat, hogy a Meta hétfőn este 6 órakor leállította a politikai, választási és társadalmi témájú hirdetések közzétételét az Európai Unióban.
„Őszintén: megértem, ha sokan örülnek annak, hogy a Facebook és a Google mostantól nem engednek politikai hirdetéseket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ritkán gyengült ekkorát a forint, mint most hétfőn – számolt be róla a Portfolio. Az okok között szerepel a vártnál gyengébb augusztusi ipari adat, de a piacokat leginkább Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szavai mozgatták meg.
A Budapest Economic Forum 2025 konferencián a tárcavezető azt mondta, hogy a jelenlegi magyar alapkamat magasabb a szükségesnél.
A miniszter arról is beszélt, hogy a magyar gazdaság növekedése attól függ, hogyan teljesít a német és az uniós gazdaság. Szavai szerint: „amíg a német és az uniós gazdaság működőképes marad”, addig a magyar konjunktúra is fennmaradhat, hiszen szorosan kötődünk ezekhez a piacokhoz.
A piac gyorsan reagált.
Az euró délutánra már a 393-as szint fölé emelkedett, a dollár pedig 337 forint felett járt.
A Portfolio kérdésére Nagy Márton azt is kijelentette, hogy bár az MNB független intézmény, a magyar reálkamat túl magas. Úgy fogalmazott: „Alacsonyabb reálkamat esetén is el lehet érni véleményünk szerint az inflációs célt, az árfolyam stabilitása is fennmaradhat, valamint az ország finanszírozása is stabil marad.”
A konferencián Surányi György volt jegybankelnök is felszólalt. Azt mondta: „Még két ilyen nyilatkozat, és 400-nál lesz az euró.” Szerinte a jelenlegi alacsony infláció részben mesterséges, mert az árkorlátozások és a kamatbefagyasztások torzítják a gazdasági folyamatokat és a várakozásokat.
Surányi hangsúlyozta: a kamatcsökkentés időzítése kulcsfontosságú, de szerinte politikai üzenetekkel nem lehet, és nem is szabad befolyásolni a jegybank döntéseit. Azt is mondta, hogy a miniszter kijelentései rontják az MNB hitelességét, mivel a piacok nemcsak a monetáris lazítást kezdik beárazni, hanem azt is, hogy a jegybank függetlensége csorbulhat.
A forint később kissé erősödött, és hétfő délután 389,7 körül mozgott az árfolyam. Ilyen szintre több mint egy éve nem volt példa.
Ritkán gyengült ekkorát a forint, mint most hétfőn – számolt be róla a Portfolio. Az okok között szerepel a vártnál gyengébb augusztusi ipari adat, de a piacokat leginkább Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szavai mozgatták meg.
A Budapest Economic Forum 2025 konferencián a tárcavezető azt mondta, hogy a jelenlegi magyar alapkamat magasabb a szükségesnél.
A miniszter arról is beszélt, hogy a magyar gazdaság növekedése attól függ, hogyan teljesít a német és az uniós gazdaság. Szavai szerint: „amíg a német és az uniós gazdaság működőképes marad”, addig a magyar konjunktúra is fennmaradhat, hiszen szorosan kötődünk ezekhez a piacokhoz.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
HVG: Az Orbán-kormány volt utazó nagykövetével erősítene a Tisza Párt
Orbán Anita neve külügyi és energiabiztonsági ügyekben került szóba. A Tisza Párt szerint szakértőként konzultáltak vele, de párttagságról vagy pozícióról nincs szó.
A HVG információi szerint együttműködés körvonalazódik a Tisza Párt és Orbán Anita között, aki külügyi és energetikai kérdésekben számít elismert szakembernek nemzetközi szinten is.
A párt kérdésre válaszolva megerősítette, hogy valóban egyeztetéseket folytatnak. Mint írták: „Magyar Péter a működő és emberséges Magyarország programjának és csapatának összeállítása során kikéri számtalan, nemzetközi területen is elismert magyar szakember véleményét. Így Orbán Anitával is egyeztetett külügyi és energiabiztonsági területen.”
A lehetséges közös munka részleteiről egyelőre nem közöltek bővebb információt. A párt azt is hangsúlyozta:
„Orbán Anita nem tagja a pártnak, és formális kapcsolata sincs a Tiszával, mivel jelenleg a Vodafone Global kormányzati kapcsolatokért felelős vezetője.”
Orbán Anita jelenleg Londonban él és dolgozik. A Vodafone Group globális igazgatójaként a köz- és kormányzati kapcsolatokért, a társadalmi felelősségvállalásért és a fenntartható fejlődésért felel. Emellett a cseh Draslovka vegyipari vállalat igazgatótanácsi tagja is – írja a lap.
Nevét sokan ismerhetik, hiszen immár öt éve szerepel a Forbes magazin legbefolyásosabb magyar üzleti szereplőit bemutató listán. Korábban a Vodafone Magyarország vezérigazgató-helyettese volt, 2021-ben csatlakozott a vállalathoz. Később akkor került ki Londonba, amikor a magyar állam és a 4iG felvásárolta a céget, amely ma már One néven működik.
2008-ban jelent meg könyve az USA-ban Hatalom, energia és az új orosz imperializmus címmel, amelyben kritikus szemmel vizsgálta Vlagyimir Putyin politikáját.
Orbán Anitának korábban is volt kapcsolata a közélettel. 2010-ben a Fidesz színeiben indult volna képviselőjelöltként Újbudán, de végül egészségügyi okokra hivatkozva visszalépett.
Ezután a Külügyminisztériumban dolgozott, ahol Magyarország energiabiztonságáért felelős utazó nagykövetként tevékenykedett három külügyminiszter ideje alatt is.
Később újra a nemzetközi üzleti világ felé fordult, és a Tellurian LNG londoni irodájában vállalt szerepet. Ott a közép- és dél-európai piacok kiépítésével és a vállalati kapcsolatokkal foglalkozott. Innen tért haza 2021-ben, hogy a Vodafone-nál vállaljon vezetői pozíciót.
A HVG információi szerint együttműködés körvonalazódik a Tisza Párt és Orbán Anita között, aki külügyi és energetikai kérdésekben számít elismert szakembernek nemzetközi szinten is.
A párt kérdésre válaszolva megerősítette, hogy valóban egyeztetéseket folytatnak. Mint írták: „Magyar Péter a működő és emberséges Magyarország programjának és csapatának összeállítása során kikéri számtalan, nemzetközi területen is elismert magyar szakember véleményét. Így Orbán Anitával is egyeztetett külügyi és energiabiztonsági területen.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Mint megírtuk, hogy várhatóan folytatódik a Balaton apadása, mivel az elmúlt hetekben nem érkezett kiadós csapadék a tó vízgyűjtőjébe, ami segített volna pótolni a hiányzó vízmennyiséget. Most ugyan igazán őszies napjaink vannak, továbbra sem esik annyi csapadék, amely visszafordítaná ezt a folyamatot.
A HUN-REN Balatoni Limnológiai KutatóintézetFacebook-oldalán most arra figyelmeztetnek:
a tó vízszintjének ingadozása természetes folyamat, a 70 cm alatti érték pedig nem jelent veszélyt a tó élővilágára vagy vízminőségére nézve.
Mint írják, a Balaton sekély, széljárta tó, amelyben a vízszint évről évre a csapadékviszonyok, a párolgás és a befolyó vizek mennyiségének függvényében változik. Emlékeztetnek, hogy „70 cm alatti vízszintek a korábbi évtizedekben is többször előfordultak – például 2002-ben és főként 2003-ban, amikor is a siófoki vízmérce mindössze 23 cm-t mutatott, mégis kiváló volt a vízminőség ebben az évben, és a nyári szezon is gond nélkül lezajlott”.
Vasas Gábor, a kutatóintézet igazgatója és Boros Gergely tudományos főmunkatárs szerint érthető és természetes, hogy a horgászok, a fürdőzők, a vitorlázók és a turisztikai szereplők azt szeretnék, hogy a Balatonban minél több víz legyen. Ugyanakkor a tudományos tapasztalat azt mutatja, hogy a tartósan magas vízszint nem feltétlenül kedvez az élővilágnak, sőt, bizonyos körülmények között akár kedvezőtlen hatással is lehet a vízminőségre.
„A tó nádasai, sekély parti élőhelyei és halállománya számára egy bizonyos mértékű vízszint-ingadozás természetes és egyben szükséges is. Ha a vízszint tartósan magas, akkor a parti zóna élőhelyei fokozatosan leépülhetnek, ami hosszabb távon az ökoszisztéma sokféleségét veszélyezteti.”
A kutatók megnyugtatnak: az alacsony vízállás nem okoz algásodást a tó egészére nézve. Mint írják, „előfordulhat ugyan, hogy a vízszint apadása esetén bizonyos fonalas zöldalgák nagyobb mennyiségben jelenhetnek meg a sekély vizes területeken, főleg a déli parton, ez azonban teljesen veszélytelen jelenség, amelyről már a múlt század első feléből is találhatunk beszámolókat. Az elmúlt két évtizedben a lebegő algák mennyisége csupán két évben – 2019-ben és 2021-ben – haladta meg az Egészségügyi Világszervezet által szabott határértéket, ez viszont nem függött össze közvetlenül a vízszinttel. A Balaton vízminőségét sokkal inkább a belső és külső tápanyagterhelés, főként az algák számára hozzáférhető foszfor mennyisége határozza meg.”
A kutatóintézet szerint tehát nincs ok aggodalomra – de van ok az odafigyelésre.
„A klímánk változik; a szélsőséges hőmérsékleti viszonyok, például a tartós hőhullámok mellett évről évre egyre szélsőségesebb a csapadékeloszlás is. Ezekre a jelenségekre kifejezetten érzékenyen reagálnak az olyan sekély vizes ökoszisztémák, mint amilyen a Balaton is.”
Ahogy a posztban is írják, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet folyamatosan monitorozza a tó állapotát, élővilágát, a döntéshozókat pedig tudományosan megalapozott adatokkal támogatja.
Leszögezik:
„a most tapasztalható alacsony vízszint nem a tó kiszáradását vetíti előre, hanem annak természetes működését jelzi.
Ugyanakkor elsődleges az új éghajlati, hidrológiai és limnológiai jelenségek alapos követése, az okok és következmények tudományos mélységű kutatása. Nagyon sürgősen szükség van a kritikus állapotok esetén adható megoldások elemzésére és azok előkészítésére” – hívják fel a figyelmet a kutatók.
Mint megírtuk, hogy várhatóan folytatódik a Balaton apadása, mivel az elmúlt hetekben nem érkezett kiadós csapadék a tó vízgyűjtőjébe, ami segített volna pótolni a hiányzó vízmennyiséget. Most ugyan igazán őszies napjaink vannak, továbbra sem esik annyi csapadék, amely visszafordítaná ezt a folyamatot.
