„400 milliós pluszköltséget okoznak az elszállt rezsiárak, ezt sem kigazdálkodni, sem áthárítani nem lehet” – Bajban vannak a wellnesshotelek is
Nyár közepe óta az energiaárak elszabadulása az egyik legforróbb téma Magyarországon: mindenki azt számolgatja, mennyivel kell többet fizetnie, miután a kormány megszüntette a rezsicsökkentést az addig ismert formájában. Ez a lakossági fogyasztókat is érzékenyen érinti, de vannak, akik még náluk is rosszabbul járnak.
Egyik korábbi cikkünkben a zenés szórakozóhelyek helyzetéről volt szó, most pedig két wellnesshotel példáján keresztül mutatjuk be, milyen hatással jár az energiaárak drasztikus megugrása egy olyan létesítményre, amely jellegéből adódóan jóval többet fogyaszt az átlagnál.
„Mi már egy éve mindig az épp aktuális világpiaci árat fizetjük a gázért, ilyen értelemben a rezsicsökkentés mostani szűkítése nem érint bennünket. Ez egészen abnormális helyzeteket szül, nemrég például egy napon belül 26 százalékos volt az áringadozás” – mondja Baldauf Csaba, az alsópáhoki Kolping Hotel ügyvezetője, egyben a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke.
„Persze meg lehet próbálni, de hogy a fogyasztók hogyan fogadnák, mennyire vetné vissza még jobban a keresletet, ezt ma még senki nem tudja megmondani” – fogalmaz az ügyvezető.
Az idei év első 8 hónapja még jól alakult, átlagban 60-70 százalékos kihasználtsággal üzemeltek a fővárosi szállodák, sőt lokációtól függően ennél jóval nagyobb számokra is volt példa. Vidéken nehéz prognózist mondani, vélhetően csökkeni fog az arány, ugyanakkor a foglalási ablak nagyon leszűkült: októberre még csak 20-30 százalékon áll, de valószínűleg sokan hagyják az utolsó pillanatra a foglalást.
A várható veszteség mértékétől függően kell dönteniük arról, mennyire drasztikus intézkedéseket hoznak. Ebbe a szakaszos vagy teljes bezárástól az elbocsátásokig bármi beletartozhat,
„Sok a kérdőjel, de ezt az évet szeretnénk végigvinni teljes kapacitással. A következő 3 és fél hónap során már látnunk kell, milyen lesz az energiahelyzet, illetve a kereslet, ennek fényében kell majd döntenünk a folytatásról” – összegez.
Az egyik medence a Kolping Hotelben (kép forrása: Facebook)
A hazai vendégek körében elsősorban fürdőként ismert, de emellett szállodaként is üzemelő Aquaworld Resort Budapest kilátásai se sokkal fényesebbek.
„Ez a folyamat ugyan most csúcsosodott ki, de valójában korábban indult: gázra már a 2022-es évre is két és félszeres, villamos energiára pedig három és félszeres áron tudtunk szerződni, mint egy évvel korábban” – mondja Sívó Roland létesítményigazgató.
Óriási szerencséjükre a gázról szóló szerződést meg tudták kötni hosszabb távra fix áron, így az árak mostani, még durvább megugrása nincs rájuk hatással.
A helyzetre a drámai a legjobb jelző, ezért jelenleg kivárásra játszanak: bíznak benne, hogy az évből hátralévő három hónap hoz némi konszolidációt. Az új szerződést még idén meg kellene kötniük, próbálják a lehető legtovább húzni, mivel napi árfolyamon szerződni kis túlzással öngyilkossággal érne fel.
Sokat várnak egy hamarosan elkészülő beruházástól is: terveik szerint legkésőbb október közepén átadnak egy napelemparkot, ennek keretében az Aquaworld összes épületére, a parkolóban pedig újonnan épülő kocsibeállók tetejére szerelnek napelemeket. Ha minden jól megy, a fejlesztésnek köszönhetően az éves áramszükségletük 15-17 százalékát tudják majd megtermelni, és ideális esetben viszonylag hamar meg is térülhet a projekt.
Aquaworld Resort Budapest (kép forrása: Facebook)
Persze az is benne van a pakliban, hogy decemberre, amikor mindenképp meg kell állapodniuk valakivel, még a mostanihoz képest is jobban elszállnak az árak. Sívó Roland ezzel kapcsolatban annyit mond, muszáj optimistának lenniük, mivel még a jelenlegi árszint is azt eredményezné, hogy komolyan el kéne gondolkodniuk rajta, érdemes-e egyáltalán nyitva tartani.
„Én szeretnék üzemelni, ameddig lehet, a bezárást az utolsó utáni lépésnek tartogatnám, mivel hiszek benne, hogy van létjogosultsága ennek a komplexumnak” – fogalmaz a létesítményigazgató. A szállodában a vendégek 80 százaléka külföldi, főleg a környező országokból és Izraelből jönnek sokan. Ezeken a piacokon pedig Sívó szerint nem fog visszaesni a kereslet.
A fürdő már bonyolultabb kérdés, ott a külsős (tehát nem megszálló) vendégek 90 százaléka magyar. Egyelőre nem tapasztalnak az ilyenkor, vagyis nyár végén megszokottnál nagyobb keresletcsökkenést, de mivel messze a fürdő fogyasztja a legtöbb áramot, benne van a pakliban, hogy racionalizálják az üzemelést és az aktuális vendégszámhoz igazítják a szolgáltatásokat. Ezt már a korábbi években is alkalmazták, például egyes csúszdák vagy medencék szakaszos nyitva tartásával, mostantól viszont, ha lehet, még nagyobb fókuszt kap majd a takarékosság.
Megkerestük a témával kapcsolatban a debreceni Aquaticumot is, ahonnan a következő választ kaptuk: „Ahogyan vélhetően minden szereplőt, természetesen bennünket is érint a rezsiárak változása, azonban jelenleg még folyamatban van különböző gazdasági modellek felállítása, melyek értékelését, valamint a tulajdonos döntését követően fogunk tudni érdemben nyilatkozni.”
