Pszichológus: Az M1-es Magyar Péter-interjúban látott viselkedés valójában sokunk belső állapotát tükrözi

A 24.hu-n megjelent interjúban Prőhle Gergely, volt államtitkár és nagykövet fejtette ki véleményét a NER bukásáról, a Fidesz átalakulásáról és az ország előtt álló új lehetőségekről.

Kövér László választási eredményekre adott, Bayer Zsoltnak tett nyilatkozatát, miszerint „a sátán most csatát nyer, de a győzelem Jézus Krisztusé”, Prőhle úgy értékelte, hogy a politikai retorikába vészesen beszivárgott a „papos beszédmód”. Szerinte a közéleti szereplők néha liturgikus szerepet vesznek fel a közérdek szolgálata helyett. Azt pedig blaszfémiának tartja, amikor a Vadhajtásokat és a Nemzeti Sportot igeforrásként említik. A Fidesz szektásodásával kapcsolatos felvetésre úgy reagált, kétségtelen, hogy túl sok ügy vált hitkérdéssé. „Hogy ezt szektásodásnak nevezzük, vagy szélsőséges társadalmi megosztottságról beszélünk, végül is majdnem mindegy” – tette hozzá. Nem hinné, hogy a sátán győzött volna a választáson, szerinte súlyos felelősség terhel mindenkit, aki egy ekkora többséget diabolizál.

Arra a kérdésre, kire szavazott, nem adott egyértelmű választ, de hangsúlyozta, hogy az álláspontja világos: „Európához tartozunk, csakis ott van esélyünk a nemzeti érdekeink érvényesítésére.” Ebből következően a Moszkva vagy Európa dichotómiában mindig az Európai Unió mellett teszi le a voksát. A híreszteléseket, miszerint neve a Tisza Párt kormányalakításánál felmerült, nem tulajdonított különösebb jelentőséget, mondván, ismeri az újsághírek természetrajzát, és semmilyen felkérésről nincs szó.

Prőhle Gergely, aki magát többszörös helyettes államtitkárként, több kormány volt nagyköveteként és „egyszeresen bukott múzeumigazgatóként” jellemezte, beszélt a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) éléről való menesztéséről is. Elmondása szerint a PIM-ben egyfajta kulturális hídszerepre törekedett, de mindkét oldalról kapott kritikát. Kirúgásának története szerinte arról mesél, hogy a Fidesz a szélsőjobboldaliakat is a „nagy köpönyege alatt” akarta tudni.

A NER kultúrharcát azzal a koncepcióval azonosította, amivel Orbán Viktor megpróbálta egyesíteni „Pannóniát és Hunniát”, azaz a modernizálódó, polgári és a radikális, keleti mítoszokat éltető táborokat. Prőhle szerint ez a terv sokáig működött, de végül a rendszer elment „Hunniába”, és lényegében ezen bukott el a kormányzás. „Ugyanis a magyarok, főleg a fiatalok döntő többsége nem Hunniába, hanem Pannóniába vágyik” – állította. Ezzel szemben a mostani Országgyűlés alakulóülésének gesztusait, a különböző himnuszok és dalok közös éneklését a kulturális nyitás jeleként értékelte.

A Magyar Péter által ígért elszámoltatással kapcsolatban úgy véli, véget kell érnie a következmények nélküli ország időszakának, de óva intett attól, hogy az új kétharmad ugyanúgy viselkedjen, mint a régi. „Fontos, hogy senki ne azt érezze, hogy egyszer az egyik kétharmad foglal el mindent, aztán meg a másik kétharmad” – mondta, hozzátéve, hogy a cél a nemzeti konszenzus és a megbékélés kell, hogy legyen. A vagyonvisszaszerzés kapcsán a jogtudományban és az igazságszolgáltatásban bízik.

A NER kulturális lejtmenetének szimbólumaként értékelte, hogy a párt prominensei Fásy Zsülikét és Kis Grófót hallgatnak. Úgy látja, a Fidesz ezzel feladta azt a célját, hogy kulturális missziót töltsön be. Ezzel szemben méltatta azt az Orbán-kormányt, amely felújította a Zeneakadémiát és az Operaházat. A mélyszegénység problémáját is érintette, elképesztőnek nevezve, hogy Budapesttől harminc kilométerre „a harmadik világ van jelen”, és szerinte a felzárkóztatásnak be kell kerülnie a nemzeti minimumok közé.

A Fidesz és Orbán Viktor jövőjével kapcsolatban bizonytalanságát fejezte ki. Szerinte Orbán Viktor mumusként való felmutatása a Tisza Párt számára politikai eszköz lehet, így a volt miniszterelnök „az új Gyurcsány” szerepébe csúszhat. Az igazi árulást Prőhle szerint azok követték el, akik a polgári értékrend mögé bújva közvagyont talicskáztak ki. A luxuséletmód rengeteg választót idegenített el a Fidesztől.

A NER-ből való kiábrándulásának pillanatát is felidézte: „Amikor egyre gyakrabban kaptam azt a kérdést, hogy hogyan létezik az, hogy a miniszterelnök gyerekkori barátja és veje a két leggazdagabb ember az országban. Onnantól nem vállaltam ilyen fellépést.” Arra a kérdésre, miért nem tiltakozott hangosabban a korrupció ellen, őszintén válaszolt: „mert állami állásban dolgoztam, dolgozom, és nem szerettem volna, ha elküldenek.”

A kegyelmi ügyben Novák Katalint és Varga Juditot is egy olyan folyamat áldozatának tartja, amit nem ők kezdeményeztek. Kíváncsian várja, hogy a vizsgálóbizottság felállítása hoz-e új részleteket az ügyben, amelynek kirobbanása szerinte egy hihetetlen, filmszerű történet. A botrány hátterében álló Balog Zoltán református püspök szerepét kulcsfontosságúnak tartja.

Orbán Viktor nemzetközi elszigetelődését és bukását a folyamatos konfliktuskeresés és a tudatos provokációk számlájára írja. Szerinte a magyar álláspont annyira ellenszenvessé vált, hogy a fontos, érdemi kérdésekben is „lekevertek minket”. Különösen súlyos hibának tartotta, hogy a kormány az AfD elnökének, Alice Weidelnek államfői szintű fogadtatást biztosított, amivel súlyosan belegázolt a német belpolitikába. A legmegrázóbb mélypontnak Orbán azon mondatát tartja, miszerint a putyinozás komolytalan, és a közvetlen fenyegetés Brüsszel.

A Magyar Péter vezette új kormány külpolitikájával kapcsolatban bizakodó. A kinevezett külügyminisztert, Orbán Anitát kiváló szakembernek tartja, aki a Martonyi János-féle, szövetségépítésre alapuló külpolitika híve. Úgy véli, a nyugathoz tartozás mint érték karakteresebben fog megjelenni, de ez nem zárja ki a pragmatikus kapcsolatokat Oroszországgal vagy a keleti nyitás folytatását, de csakis a nyugati szövetségi rendszer keretein belül. Az ukrajnai háborúval kapcsolatban a legfontosabbnak a „húsdaráló” leállítását nevezte, és egy befagyott konfliktust tart a legvalószínűbb kimenetelnek.

Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő a Facebookon fejtette ki véleményét a Sulyok Tamás körüli vitáról, leszögezve, hogy az szerinte nem a személyről, hanem a köztársasági elnöki tisztség méltóságáról szól.

A poszt elején egyértelművé teszi álláspontját a sokak által feltett kérdésre: „Sokan kérdezik tőlem, hogy szerintem le kell-e mondania Sulyok Tamásnak. A válaszom: IGEN. És ha nem mond le, akkor az alkotmányos keretek között le kell váltani.”

Hangsúlyozza, hogy nem személyes okok vezérlik, és nem is Sulyokot tartja az egyedüli felelősnek. Szerinte az államfő egy olyan rendszer részeként került a pozíciójába, amelyben az elnöki tisztség az elmúlt 16 évben fokozatosan elvesztette eredeti szerepét.

Úgy látja, ez a politikai szerep sérült, és nem csak most.

„Nem akarom, hogy az új köztársasági elnökről a Parlament döntsön. Sem a Tisza 141 képviselője. Sem a Fidesz. Sem a Mi Hazánk. Mert

– írta.

Így a megoldást a közvetlen elnökválasztás bevezetésében látja, ahol a jelöltek megmérettethetik magukat a nemzet előtt. A posztot azzal zárja, hogy új kezdetre van szükség, nem Sulyok Tamás ellen, hanem az intézmény érdekében, hogy Magyarországnak újra olyan államfője legyen, akiben „nem egy párt emberét látja az ország, hanem a nemzet emberét.”

Magyar Péter miniszterelnök vasárnapi határidővel szólította fel Sulyok Tamást a lemondásra, aki egy interjúban közölte, hogy nem tesz eleget a kérésnek, mivel esküjéhez híven, az Alaptörvény keretei között jár el. Mivel az elnök a határidő lejárta után sem távozott, a kormány hétfőn bejelentette: alkotmánymódosítással távolítanák el a hivatalából.

Fekete-Győr András a közösségi oldalán reagált Toroczkai László hétfői, parlamenti felszólalására, amelyben a Mi Hazánk elnöke őt is megszólította. A vita azután indult, hogy Magyar Péter azt a kérdést tette fel, hogy ha a Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk között sokszor már csak az ültetési rend tesz különbséget, akkor miért nem ülnek egy frakcióban.

Fekete-Győr a posztjában köszönetet mondott Toroczkainak, amiért szerinte ismét bizonyította, miért van szükség mielőbbi ellenzékváltásra Magyarországon.

A politikus szerint az „orbáni ellenzék leváltása” legalább annyira kritikus feladat, mint amennyire az Orbán-kormány leváltása volt, mert egy stabil demokráciához normális, hiteles és párbeszédképes ellenzék is kell.

Azt írta, érthetetlen, miért sértődnek meg a Mi Hazánkban, ha a Fideszhez hasonló módszereik miatt valaki felteszi a kérdést: „pontosan hol végződik a Fidesz, és hol kezdődtök ti?”

Fekete-Győr szerint náluk „vannak gazdák, fiókpártok, előre kiosztott szerepek”, de abból, hogy a Mi Hazánk a megalakulása óta a Fidesz fiókpártjaként működik, nem következik, hogy mindenkinek politikai biodíszletnek kellene lennie. Úgy látja, a Mi Hazánknak nem a magyar demokrácia féltése miatt fáj az ellenzékváltás gondolata, hanem mert tudják, hogy ez róluk is szól.

A poszt végén kijelentette,

A bejegyzést egy utóirattal zárta: „Ui.: Addig is sok sikert kívánok a végrehajtási visszaéléseket vizsgáló bizottság vezetéséhez. Remélem, ott kevesebb energiát visz majd el a sértődött bohóckodás, és több marad a valódi munkára!”

Hétfőn az Országgyűlés ülésén Toroczkai László napirend előtt „Diktatúra épül” címmel szólalt fel, amire Magyar Péter többek között azzal reagált, hogy a végrehajtói visszaéléseket vizsgáló bizottságot éppen a Mi Hazánk elnöke vezetheti majd. A Tisza Párt és a Mi Hazánk közötti vita már a múlt keddi ülésen kiéleződött, amikor a miniszterelnök napirend előtti felszólalására mind a négy frakció reagált, és a „működő ellenzék” mibenlétéről alakult ki köztük vita. A konfliktus alapját részben az új parlamenti ülésrend adta, amely május 9-én vált nyilvánossá: ebben a Mi Hazánk a patkó bal szélén, a kormánypárti padsorok mellett kapott helyet, ami táptalajt adott a Fideszhez fűződő viszonyukat firtató kérdéseknek.

Hadházy Ákos május közepétől ismét teljes állásban dolgozik az általa alapított szekszárdi állatkórházban. Szerinte egy állatorvos gyakran, egy politikus viszont csak ritkán lehet hős. Úgy véli, a politikában „többször csinálunk magunkból bohócot, vagy mások csinálnak belőlünk.”

A volt ellenzéki képviselő közel húsz év politizálás után tért vissza a rendelőjébe. Most a Deutsche Welle riportjában idézte fel eddigi pályafutását, és beszélt arról is, szerinte mi hozná meg az igazi rendszerváltást Magyarországon.

Hadházy 2006-ban önkormányzati képviselőként kezdte Szekszárdon, országosan pedig 2013-ban vált ismertté, amikor még fideszesként feltárta a trafikmutyit. Hangfelvételt készített arról, hogy a város akkori polgármestere politikai lojalitás alapján döntötte el, kinek lehet dohányboltja. Bár azt gondolta, a polgármester belebukik az ügybe, ez nem történt meg, ezért 2014-ben kilépett a Fideszből. Később az LMP színeiben, majd 2018-tól független országgyűlési képviselő lett. Azt mondja, idővel egyre magasabbra tette a lécet a politikai céljait illetően.

Erre végül 13 évet kellett várnia, de a sors fintoraként a Fidesz bukása Hadházy Ákos választási vereségét is jelentette. Zuglóban a szavazatok mindössze 16 százalékát szerezte meg, amivel a harmadik helyen végzett a TISZA Párt jelöltje mögött, aki 53 százalékkal nyert. Elismerte, hogy „amikor nem kap bizalmat egy politikus, az nem egy olyan nagyon nagy öröm.”

Szerinte sokakkal ellentétben belőle nem lett megélhetési politikus, ami feleségének, Boglárkának is köszönhető, aki átvette tőle az állatkórház vezetését. „Én azért tudtam független lenni, mert tudtam azt, hogy itt vannak jó kollégáim, itt a feleségem is dolgozik, és ez a rendelő nagyjából nélkülem is elment” – mondta.

Politikusként a parlamenten kívüli munkában hitt, és sorra tárt fel korrupciógyanús ügyeket. Az Orbán család hatvanpusztai birtokának bemutatására a legbüszkébb, amelynek emlékét a rendelője falán egy fotó is őrzi. Elmondása szerint a felvételek készítésében a fia segített neki. „Általában úgy csináltuk, hogy a fiam jött velem, és akkor ő telefonnal lefényképezte, így tudtuk nyomon követni” – idézte fel.

A Fidesz elbizonytalanodását először a rabszolgatörvény és a Pride betiltását célzó törvénymódosítás elleni tüntetéseknél érezte, amelyeket hetekig ő szervezett. „A rabszolgatörvénynél volt az az első, amikor öt alkalommal egymás után lezártuk az Erzsébet hidat, és tízezer számra jöttek tüntetni az emberek, és onnantól kezdve el lehetett azt látni, hogy jé, igen, meg lehet mozdítani az embereket” – mondta.

Szerinte április 12-én kormányváltás történt, ami nem egyenlő rendszerváltással.

Hozzátette, hogy a jövőben a TISZA Párt soraiban is lesznek majd olyanok, akiknek bíróság elé kell állniuk. „Még fontosabb ilyen határkő lesz az, amikor majd az első tiszás ügy bíróság elé kerül, mert olyan is lesz. Előbb vagy utóbb, reméljük, hogy majd utóbb, de lesznek ilyenek.”

Ha felkérnék, szívesen részt venne az elszámoltatásban, akár a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalban is, de csak bizonyos feltételekkel.

– mondta.

A hírek fogyasztásával egyelőre nem hagyott fel, és nem zárja ki, hogy a jövőben is hallatni fogja a hangját. „Azt biztosnak látszik, hogy azt nem fogom tudni megállni, hogy ne nézzem a közéletet, ne nézzem, hogy mit csinál az új kormány, ne nézzem, hogy mit csinál a Fidesz.