„Rettentő lelki teher, hogy minősíthetetlen munkát végzünk” – mondja egy túlterhelt szakápoló
Az átlagember el sem tudja képzelni, mi várja, amikor munkába megy - mondja az egyik vidéki kórház intenzív osztályán dolgozó szakápoló.
“Megyek dolgozni, nézem az épületet, és azt érzem, hogy innen kívülről semmi nem látszik abból, ami bent zajlik. Mintha egy más világba csöppenne az ember.”
Az ideiglenes intenzív osztályokon kevés emberrel
Egy intenzíves nővér két beteget vihet a szabályok szerint, vészhelyzetben hármat.
“Pár napja 18 betegem volt. Hatszorosan voltunk túlterhelve. Milyen ellátást kaphatnak a betegek így?”
Azt mondja, náluk három osztály összekapcsolásával alakították ki az intenzívet. Csupán 8 ágy van az eredeti intenzív részlegen, a többi beteg jelenleg elzárt kórtermekben fekszik, ami rettenetesen megnehezíti az ápolók munkáját.
“A folyosós, kórtermes, faajtós helyen nem látod a beteget, nem hallod, hogy ha lemegy az infúziós, gyógyszeres pumpa. Ugrálsz folyamatosan egyik helyről a másikra.”
A hagyományos intenzív osztályon rengeteg csatlakozó van a falban. Minden ágynál kellene lennie minimum kettőnek a vákuumhoz, kettőnek az oxigénhez, de a most odacsatolt osztályokon ágyanként csak egy-egy van belőlük.
„A kovid megeszi a tüdőt. Be kell csövezni a beteg mellkasát, mert légmellük lesz. Kellene egy tubus amivel szívod a száját, és egy másik, amivel a mellkasát.”
Ahol nincs elég csatlakozó, ott most a rádugott eszközöket folyamatosan cserélgetniük kell.
A szakápoló szerint a létszámhiányt náluk is átvezényléssel próbálták megoldani. Huszonöt embert kaptak. Csakhogy közülük mindössze 4-5 dolgozott korábban intenzíven. A többiekkel szerinte nem jutottak sokkal előbbre.
„Van például egy ápoló, akit beteghordóként ismertem korábbról, ő az eredeti feladatát sem tudta ellátni. Ha elküldted ultrahangra a beteget, akkor vagy a beteg, vagy a papír hiányzott, kettőre már nem tudott figyelni. Most igazgatói utasításra van beosztva a keringéstámogatott, lélegeztetett betegekhez.”
A szakápoló szerint a segítségként érkezők közül a legtöbben nincsenek felkészülve arra, ami fogadja őket.
„Rosszul vannak, nem akarnak bemenni a beteghez. Nem kérdezték meg őket, hogy bírják-e az ilyen körülményeket. Igen, ez gusztustalan. Csövek lógnak belőlük, a tüdőgyulladás miatt deciszámra kell leszívni a bűzös, véres, gennyes váladékot.”
Csak kevesen tudják megoldani az infúziós pumpa lezárását vagy vérgáz levételét. És csak keveseknek van elég rutinjuk ahhoz, hogy gyorsan reagáljanak, ha baj van.
„Ide kell egy olyan agy, hogy átláss mindent egy pillanat alatt, hogy mikor, mi kell.”
Elmondása szerint az orvosok náluk szakorvosok: belgyógyászok, tüdőgyógyászok, altatóorvosok.
„Ők öten-hatan vannak egyszerre, és te egyedül szaladgálsz a kéréseik szerint, mert a kisegítő nem tudja a feladatokat.”
Közben pedig nincs egy beteghordó, aki segíteni tudna fürdetni, borotválni - panaszolja.