Nagy beszédet mondott a kanadai miniszterelnök Davosban, bejelentette: vége a szabályalapú világrendnek

Az ukrán elnök tálcán szállította a magyar miniszterelnöknek azt, amit Orbán Viktor eddig csak fabrikált titkosszolgálati jelentésekkel tudott „alátámasztani”: az ukrán fenyegetést. Volodimir Zelenszkij valóban megriadt az országának szánt 90 milliárd eurós uniós hitel magyar blokkolása miatt, ami nélkül Ukrajna nem képes hatékony katonai védekezésre. A kétségbeesés rossz tanácsadó: Zelenszkij kijelentette, hogy a blokkoló személy, vagyis Orbán Viktor adatait átadja az ukrán fegyveres erők vezetőinek, hogy „beszélgessenek el ők a vétózóval” - ezekkel a gondolatokkal kezdi véleménycikkét Telkes András, az Információs Hivatal korábbi vezetője a Népszava hasábjain.

Háttérként megemlíti, hogy Március 6-án a Terrorelhárítási Központ munkatársai elfogtak két ukrán pénzszállító teherautót és azok személyzetét. A szállítmány az ukrán Oschadbank és az osztrák Raiffeisen közötti rendszeres, szerződésen alapuló értékszállítás része volt, amelyben 40 millió dollár, 35 millió euró és 9 kilogramm arany volt. A járműveket Budapestre szállították, a hét ukrán állampolgár hollétéről azóta sincs hivatalos információ.

Valamint azt is beidézi, hogy szerinte

Mindez azután történt, hogy Szijjártó Péter Moszkvában járt, ahol az orosz fél „feltételek nélkül” szabadon bocsátott két magyar és egyben ukrán állampolgárságú orosz hadifoglyot. Vlagyimir Putyin orosz elnök nem sokkal később jelezte, hogy a feltételnélküliség – például az orosz gázszállítás ügyében – csak addig tart, amíg a magyar és a szlovák kormány „észszerű magatartást tanúsít”.

Az eseményekből több tanulság is fakad – vonja le a következtetést a cikk szerzője. A legfontosabb, hogy

Másodszor, Moszkva már nem egyszerűen Orbán hatalomban tartására törekszik, hanem Magyarországot nyíltan az érdekszférájának tekinti. Így Magyarország orosz hídfőállássá válhatna, mélyen beékelődve az EU-ba és a NATO-ba, tovább destabilizálva azokat, és közvetlen hozzáférést biztosítana a Balkán felé.

Harmadszor, az ukrán elnök fenyegetésével és az értékszállítók lekapcsolásával a kormány tovább csavarhat egyet az ukránellenes kampányon és a Tiszával kapcsolatos, ukrán finanszírozásról szóló vádakon. Bár Zelenszkijnél valószínűleg csak elszakadt a cérna, a pénzszállítók elfogása módot adhat egy olyan koncepciós vád megalapozására, hogy az ukránok „valóban” finanszírozzák a Tiszát.

Ha ez nem járható, megnő az esélye a veszélyhelyzeti szint hadi- vagy szükségállapotra emelésének, amelyek idején nem lehet választásokat tartani. Az események felpörgése arra utal, hogy a hazai hatalomféltő pánik és az Orbán hatalomban tartásához fűződő erős orosz érdek találkozott, amihez Zelenszkij meggondolatlan nyilatkozata „igazi lottóötös” volt számukra.

Rácz András Oroszország-szakértő a Facebook-oldalán fejtette ki véleményét a Barátság-kőolajvezeték körüli helyzetről. Szerinte az a külpolitikai nyomásgyakorlás, amivel az Orbán-kormány megpróbálja rákényszeríteni Kijevet a vezeték újraindítására, egyetlen esetben értelmezhető: ha Orbán Viktor tényleg úgy gondolja, hogy a szállítások folytatása csupán politikai döntés kérdése, és a vezeték vagy ép, vagy nem sérült súlyosan.

Ezt szerinte onnan lehet tudni, hogy a MOL felsővezetőinek egy része eladta a részvényeit, még mielőtt a részvényeseket tájékoztatták volna az olajszállítások leállásáról. Rácz András szerint a logikus tőzsdei magatartás ennek az ellenkezője lett volna, ha a vezetők a vezeték gyors újraindítására számítanak.

– hiszen ugye tudjuk, hogy a vezeték nem sérült súlyosan, tehát hamarosan újraindulnak a szállítások, ergo, az árfolyam újra emelkedni fog. Mégsem ezt tették, hanem pont az ellenkezőjét: eladták az összes részvényüket. Annyira szabadulni akartak, hogy még a bennfentes kereskedelem kockázatát is bevállalták, ami nem normális piaci magatartásra utal, hanem valami sokkal komolyabbra” – idézi a szakértő a történteket.

A szakértő felteszi a kérdést, hogy honnan származhat az az információ, hogy a vezetéknek valójában nincs komoly baja. Állítása szerint a magyar kormánynak nincsenek saját, megalapozott információi a vezeték állapotáról, és a forrás nyugati szövetséges sem lehetett, mivel az EU-n belül konszenzus van arról, hogy a vezetékes olajszállításokat idővel ki kell vezetni.

Ez magyarázná a sűrűsödő magyar–orosz diplomáciai egyeztetéseket. A szakértő itt egy, a szovjet hírszerzés által használt módszert, a reflexív kontrollt hozza fel magyarázatként.

„A reflexív kontroll az, hogy az ellenfél döntéshozatali rendszerében olyan információt juttatok, ami alapján ő tényleg úgy fogja gondolni, hogy az önmaga számára legjobb döntést hozza – de mivel ez az infó tőlem van, ezért az ellenfél valójában a döntésével az én érdekeimet szolgálja. Az benne a trükk, hogy mivel az ellenfél meg van róla győződve, hogy helyesen dönt, ezért tűzzel-vassal ki fog állni a döntése mellett, ugyanis nem tudja, hogy valójában én manipulálom.

– ugyanis tényleg úgy gondolja, hogy az újraindítás csak egy ukrán döntés kérdése. És ugye sürgős is neki, mert nem akar üzemanyag-hiányt a választások előtt (amit az iráni válság csak tovább súlyosbít)” – írja Rácz.

A szakértő szerint ez a helyzet több okból is jó Moszkvának: Magyarország blokkolja az Ukrajnának szánt 90 milliárdos hitelt, éleződik az ukrán–magyar viszony, egy esetleges ukrán hiba Orbán kampányát segítheti, Magyarország pedig tovább szigetelődik az EU-n és a NATO-n belül.

Kéri László a 2026-os választásokkal kapcsolatban a Klikk TV adásában úgy fogalmazott, a listás eredmények tekintetében a különbségek „befagytak”, és a független intézetek átlaga alapján a pártot választani tudó biztos szavazók körében a TISZA Párt és a Fidesz között 10 százalékpontos a különbség. Hozzátéve, hogy a Fidesz még az őszi „osztogatás” idején sem tudott közeledni.

A politológus szerint a választás valódi súlypontja azonban a 106 egyéni választókerületre helyeződött át, ahol most kezdődik az igazi küzdelem. Itt szerinte a TISZA Párt jelöltjei „híresen ismeretlenek”, de ez nem feltétlenül hátrány.

„Rendben van, hogy te nem ismered Budán, elég, hogyha őt Pápán ismerik, vagy Orosházán” – magyarázta, kiemelve, hogy a helyben ismert szakemberek mögött ott áll egy másfél éve működő, begyakorolt aktivista mozgalom. Ezzel szemben a Fidesz jelöltjeinek intézményi háttere, pénze és médiatámogatottsága óriási.

A döntő kérdés Kéri szerint az lesz, hogy a Fidesz-támogatással megválasztott, de sokszor független helyi polgármesterek mennyire állnak be a Fidesz jelöltjei mögé.

Kéri szerint Orbán Viktor is érezhette ezt, amikor egy rendezvényen azt mondta a polgármestereknek: „Hát én már nem tudom megnyerni a választást. Ilyet még Orbán Viktor soha nem mondott. Majd ti.” A politológusnak az az érzése, hogy meglepetés lesz.

„Valószínű, hogy a TISZA az egyéni körzetekben is többet el fog vinni, mint a Fidesz” – jósolta.

Kéri László szerint a Fidesz kampányának központi témája, a háborús hisztéria teljes mértékben várható volt. A  fordulatot ő egy február 7-i, szombathelyi eseményhez köti, ahol Orbán Viktor először mondta ki „kerek-perec, hogy Ukrajna az ellenségünk.” Azóta a miniszterelnök egyre inkább belehergeli magát ebbe a narratívába, ami egy többszörös csavarra épül.

A politológus úgy látja, a kormányfő az ATV-s interjújában elárulta magát, amikor arra a kérdésre, hogy mondta-e Putyinnak, hogy fejezze be a háborút, úgy válaszolt, hogy Putyin addig nem akar békét, amíg nem teljesülnek a háborús céljai. „Akkor kellett volna a következő kérdésnek jönni, hogy már ne haragudjon rám a miniszterelnök úr, miért kéne mindenkinek elfogadni a Putyin háborús céljait?” Kéri szerint ez bizonyítja, hogy a kormány teljesen készpénznek veszi az orosz szempontokat.

A miniszterelnök szerinte negyedik éve hallgat arról, hogy ki támadott meg kit az orosz-ukrán háborúban, és kizárólag Ukrajnát szidja. „Egy rossz szava az oroszokra nincs” – jelentette ki a politológus, aki szerint a miniszterelnök azt hangoztatja, hogy az ukránok zárták el a gázvezetéket, de arról hallgat, hogy azt a „haverjai lőtték ki”.

„Nekem az a gyanúm, hogy mind az Orbán családnak, mind a Szijjártó családnak valahogy közvetlen anyagi kapcsolata lehet ahhoz, hogy ilyen mániákusan, szinte kizárólag mi egyedül Európában ragaszkodunk ahhoz, hogy mi nem tudunk létezni orosz olaj, orosz gáz nélkül” – mondta, utalva a bonyolult, közvetítő cégeken keresztül zajló energiakereskedelemre.

Kéri szerint a háborús hisztéria kizárólagos témává tétele arra szolgál, hogy ne kelljen beszélni a valódi problémákról. „Ne szóljon Szőlő utcáról, ne szóljon demográfiai csődről, ne szóljon arról, hogy négy éve a magyar gazdaság padlón van, ne szóljon arról, hogy négy év alatt megduplázódott az államadósság” – sorolta.

Figyelmeztetett, hogy Orbán Viktornak még van két eszköze a helyzet fokozására: a rendkívüli állapot és a veszélyhelyzet bevezetése, ami rendeleti kormányzást tenne lehetővé. A politológus szerint a kirobbant iráni-izraeli konfliktus „ajándék” a miniszterelnöknek, mert megerősíti a narratíváját egy megbolondult világról, ahol csak ő garantálhatja a biztonságot.

A magyar–ukrán viszony újabb mélypontra jutott, miután a magyar hatóságok lekapcsoltak egy ukrán pénzszállító konvojt. Az ügyben megszólaló ukrán külügyminiszter szerint „túszejtéssel és rablással” vádolhatók a magyarok. Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő a 24.hu-nak fejtette ki véleményét.

„Szakmai szempontból nem hihető egy ilyenfajta értékszállítmány” - mondta Tarjányi, majd kifejtette, hogy „nem hihető az, hogy ilyen mennyiségű pénz, ilyen mennyiségű arany mozog szárazföldi útvonalon”.

A szakértő szerint gyanúra ad okot az is, ha a műveletet egy volt ukrán titkosszolgálati tábornok felügyelte: „nem hinném, hogy ez egy rendben lévő, normális pénzszállítási akció lett volna”.

A szakértő azt is kiemelte, hogy „ebben a műfajban a lehető legritkább az, ha készpénz és arany együtt mozog”. Tarjányi Péter úgy véli, az akcióval a magyar kormány üzent Kijevnek. Szerinte „egy válaszlépés körvonalazódásának lehettünk szemtanúi, amit a magyar kormány tett meg, hogy ezzel is nyomást gyakoroljon Ukrajnára”.

Az ügyben az első bejelentést Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter tette meg. Ezt követően a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közölte, hogy „pénzmosás gyanúja miatt indítottak büntetőeljárást”. A NAV közleménye előtt Orbán Viktor a Kossuth Rádiónak adott interjújában tett egy megjegyzést, miszerint: „Megállítottuk az ukrán benzinszállítást, dízelt sem szállítunk, villamos energiát még igen, és a Magyarországon áthaladó, Ukrajnának fontos dolgokat is le fogjuk állítani”.

A fejlemények azóta felgyorsultak, a kormányzat bejelentette, hogy „a hét érintett ukrán állampolgárt azonosították, és még ma kiutasítják őket Magyarország területéről”. Az elfogott pénzszállítók azóta hazatértek Ukrajnába, egy diplomáciai konvoj vitte őket haza.

Nem árt emlékezni, hogy a magyar-ukrán konfliktusban - bár az évek óta feszült -, a fő töréspont akkor következett be, amikor a magyar kormány azzal vádolta meg Kijevet, hogy politikai okokból nem indítja újra a Barátság-kőolajvezetéket. Az ukrán fél tagadott, és hangsúlyozta, hogy az oroszok lőtték szét a vezetéket.

A magyar kormány jelezte, hogy addig blokkolja a 90 milliárd eurós hitelt, amíg nincs olaj. Zelenszkij elnök erre válaszul tette azt a megjegyzést, amit a magyar kormány Orbán Viktor halálos megfenyegetésének értékelt, majd másnapra rá jött is a pénzszállító lekapcsolása.