SZEMPONT
A Rovatból

Rendőrök hurcolták intézetbe a gyerekeket, mert a gyámhivatal hibázott

Tíz rendőr törte rá az ajtót Horváthékra, hogy állami gondozásba vegyék egy éves fiukat. A négy nagyobbik gyereket iskolából vitték el.
Abcúg - szmo.hu
2017. július 24.



Tavaly januárban tíz rendőr törte rá az ajtót Horváthékra, hogy állami gondozásba vegyék az egyéves Achillest. A négy nagyobbik gyerek sem úszta meg, őket az iskolából vitték el - írja az Abcúg.

Szurovecz Illés riportjából kiderül, hogy a gyerekek egy éven keresztül alig látták a szüleiket, míg a bíróság kimondta, hogy a XII. kerületi gyámhivatal alapvető szabályokat sem tartott be, mielőtt ráküldte volna a családra a rendőröket. "A gyerekeket visszakapták, de azt az egy évet már nem fogják." Az alábbiakban az Abcúgon megjelent cikket teljes terjedelmében, változtatás nélkül közöljük.

“Az én kisbabámat? Milyen alapon akarja elvenni? Rendszeresen látogatja gyerekorvos, védőnő. Mindjárt rosszul leszek”. Szenkovits Éva a fejéhez kapott, mint aki nem akarja elhinni, hogy ez történik vele. Az ajtóhoz vezető lépcsőn végig rendőrök álltak, összesen tízen. Felkészültek, hogy ha kell, erővel hatoljanak be a lakásba. Köztük volt a XII. kerületi gyámhivatal munkatársa is, aki a határozatot szorongatva közölte Évával, hogy mind az öt gyerekét nevelésbe veszik.

“Hogy képzelik ezt?” – kérdezte Éva a kisablakon keresztül, és szerette volna megnézni a papírt, de nem kapta meg az ügyintézőtől. Mivel Éva többszöri felszólításra sem nyitott ajtót, a férje pedig egyre dühösebben kiabált odabentről, az egyik hátul álló rendőr engedélyt adott, hogy betörjenek. Pár másodperccel később a földre vitték Éva félmeztelen férjét, Horváth Sándort. Miközben Sándort megbilincselték, Éva remegve a zokogástól, az egyéves Achillesszel a karján hallgatta az ügyintézőt.

A szülők később kikérték az intézkedésről készült rendőrségi felvételt, ebből mutatunk egy részletet. Sándor és Éva arcát kérésükre kitakartuk.

VIDEÓ: A rendőrségi felvétel:

Mindez 2016 januárjában történt. Ezután majdnem egy év telt el, mire Sándor és Éva visszakapták a gyerekeiket. Ma már bírósági ítélet van róla, hogy a gyámhivatal jogszerűtlenül járt el, de Sándoréknak így is fáj, hogy ilyen traumának tették ki a gyerekeiket, főleg a legkisebbet, akinek a rendőri rajtaütést is át kellett élnie. Bár a bíróság ezt külön nem vizsgálta, szerintük túlzás volt ez az akció, és a gyámhivatal mellett a rendőrség sem járt el törvényesen.

Most bemutatjuk a család történetét elsősorban az eljárás során keletkezett dokumentumok és kisebb részben a velük folytatott beszélgetés alapján. Ebből kiderül, milyen alapvető hibákat követett el Budapest egyik leggazdagabb kerületének gyámhivatala.

Nincs kész a leckéje, és folyton vizet iszik a gyerek

Sándor és Éva tizenhat évig élt a Pest megyei Piliscsabán, onnan költöztek 2013-ban Budapestre, ahol jobbnak látták a munkalehetőségeket. Éva ma hivatásos gondnokként dolgozik egy pesti gyámhivatalban, Sándornak viszont nincs munkája, ezért gyesen is ő maradt otthon a legkisebb fiúval. Szerencséjük, hogy Éva szüleinek volt egy használaton kívüli lakásuk egy jól szituált orbánhegyi társasházban, ahová beköltözhettek. A gyerekeik ekkor 14, 13, 11 és 7 évesek voltak, melléjük született meg két évvel később Achilles. A két nagylány, Noémi és Éva hamarosan gimnáziumba ment, a fiúkat, Sanyit és Rómeót pedig általános iskolába íratták.

Még vidéken laktak, amikor a Piliscsabai Gyermekjóléti Szolgálat kezdeményezte Sanyi védelembe vételét, amit aztán a XII. kerületi gyámhivatal rendelt el 2013 szeptemberében. Ez elvileg arra jó, hogy a szülők segítséget kapjanak a nevelési problémák megoldásában ahelyett, hogy kiemelnék a gyerekeket a családból. (Ehhez képest a védelembe vételt sok esetben inkább fegyelmezésre használják. Ha érdekli, hogy miért, olvassa el ezt a cikkünket!)

Sanyi esetében iskolai magatartászavarra és a gyakori hiányzásokra hivatkoztak. Utóbbiból olyan sok volt, hogy az ötven óra is összegyűlt, így a családi pótlékot is megvonták. Éva ezt azzal magyarázta, hogy a fiát állandóan bántották a társai a piliscsabai iskolában, ezért egy idő után nem engedte bemenni, de a magántanulóvá nyilvánítását sem kérvényezte.

Egy évvel később, 2014 szeptemberében Sanyi osztályfőnöke jelezte, hogy javult a fiú magatartása, és már szelídebben kommunikál a felnőttekkel, bár még mindig sokat késik. Ezért a gyermekjóléti központ javasolta a védelembe vétel megszüntetését, de erre végül nem került sor. Novemberben ugyanis megint azt mondták az iskolában, hogy Sanyi nem tud beilleszkedni az osztályába, és komoly magatartási problémái vannak. Konkrétan:

állandóan kimegy a teremből vizet inni, gyakran késik és nem csinálja meg a feladatait.

Bántalmazásnak nincs nyoma, mégis viszik a gyerekeket.

2015 januárjában megszületett Achilles, akit rendszeresen vittek védőnői tanácsadásra, és a gyermekorvos sem látott nála semmilyen gondozási problémát. Ehhez képest a gyermekjóléti központ februárban kezdeményezte mind az öt gyerek ideiglenes elhelyezését, vagyis azonnali kiemelését a családból. Ilyet súlyos veszélyeztetés, bántalmazás, elhanyagolás esetén lehet elrendelni.

abcug_rendorseg2

A szomszédokra hivatkoztak, akik szerint Sándoréktól üvöltözést, veszekedést, sírást hallani, és bűz jön ki a lakásból. Ahhoz képest, hogy a gyámhivatal súlyos veszélyeztetést gyanított, csak egy hónappal később akartak környezettanulmányt csinálni. A gyámhivatal mind az öt gyerekről kikérte a tanáraik véleményét, akik leírták, hogy

Noémi szeret iskolába járni, részt vesz az énekkarban, igyekszik kijavítani a rossz jegyeit, és mindig kész a leckéje. Korábban sokat késett, de ez megszűnt.

Éva könnyen beilleszkedett, jó képességű tanuló, bár nála is voltak késések.

Sanyi sokat késik, nincs kész a leckéje, nincs felszerelése, és romlanak a jegyei. Ráadásul “beleszól az órákba, és kéretlenül elmondja mindenről és mindenkiről a véleményét”

Rómeó reggelente sokat késik, és nincsenek barátai, mert a tanárok szerint a többi gyerek ápolatlannak tartja.

Achillesről a gyerekorvos megint elmondta, hogy a fejlődése a korának megfelelő, és nincs vele semmi baj.

A gyámhivatal ennek ellenére továbbra is ki akarta emelni a családból Sanyit, és védelembe akarta venni Rómeót.

Ekkorra rendszeressé vált, hogy a szomszédok rendőröket hívtak Sándorékra a hangoskodás miatt.

“Pedig próbáltunk velük jóban lenni, egy ideig én vittem ki a kukájukat” – mondta Sándor az Abcúgnak. Szerinte minden vád alaptalan volt, egyszerűen szúrta az idős szomszédok szemét, hogy ők odaköltöztek egy népes családdal.

A rendőrség szerint 2015 júniusáig, akárhányszor kimentek, sosem látták veszélyben a gyerekeket, csak az derült ki, hogy a család sokat zajong és káromkodik. Egyszer viszont – a rendőrségi jegyzőkönyv szerint – az egyik lány, Éva nyitott ajtót, aki azt mondta a rendőröknek, hogy az apja pár nappal korábban bántotta az anyját, és régebben őket is. Éva később a bírósági eljárásban tagadta, hogy ilyet mondott volna, és Sándorék úgy gondolják, hogy a rendőrség összefogott ellenük a szomszédokkal. Szerintük ezt bizonyítja az is, hogy a szomszéd felszerelt egy kamerát, ami az ő ajtajukat veszi, így tudták mindig rájuk hívni a rendőröket.

Mindenesetre a gyámhivatal több mint egy hónappal később tett feljelentést kiskorú veszélyeztetése miatt, és csak novemberben hallgatták meg az ügyben a szomszédot, a háziorvost és a védőnőt.

Vagyis, ha Éva szólt is a rendőröknek a bántalmazásról, a hatóságok majdnem fél évvel később mozdultak csak meg.

A szomszéd azt mondta, a szülőket csak egymással hallotta kiabálni, és nem látta jelét bántalmazásnak. Ezt újra megerősítette a gyerekorvos és a védőnő is, akik sosem láttak sérülésnyomot a gyerekeken, pedig a vizsgálatokon nincs rajtuk ruha. Az iskolában 2015 december végén továbbra is magatartászavart és beilleszkedési problémákat láttak Sanyin, és ragaszkodtak a tanulási képességei vizsgálatához. Bár senki sem erősítette meg a bántalmazás gyanúját, szenteste előtt egy nappal a gyermekjóléti központ újra mind az öt gyerek kiemelését javasolta.

Alighogy véget értek az ünnepek, a gyámhivatal újra megkereste a háziorvost és a védőnőt, akik megint mindent rendben láttak a gyerekeknél. Noémiról és Éváról a gimnáziumi osztályfőnök leírta, hogy jól beilleszkedtek, már kevesebbet késnek, aktívak az órákon, és próbálnak javítani a rossz jegyeiken.

Egy nappal később, január 6-án a gyámhivatal elrendelte mind az öt gyerek kiemelését. Ekkor vonult ki a rendőrség Achillesért, akit csecsemőotthonba vittek. A többieket az iskolából szállították el a Cseppkő utcai Gyermekotthonba. A következő egy évben alig látták a szüleiket.

Apu mindig meghallgatott

Az eljárásban a gyámhivatal végig sokat hivatkozott arra, hogy Sándorék nem működnek együtt a különböző intézményekkel. Nem akarták, hogy a Pedagógiai Szakszolgálat megvizsgálja Sanyit, nem engedték be az ügyintézőt, hogy környezettanulmányt készítsen a lakásban, sőt elsőre még a védőnőt sem engedték be, akivel aztán jó kapcsolatot alakítottak ki. Az osztályfőnök is panaszkodott, amiért lemondták a személyes megbeszéléseket, bár a szülői értekezleteken olykor megjelentek. Előfordult, hogy nem vették át a gyámhivatali értesítést, vagy hogy nem mentek el, amikor megbeszélésre hívták őket.

Éva később elismerte, hogy nem járultak hozzá a szakszolgálati vizsgálathoz, mert “attól féltek, hogy az iskola csak speciális szükségletűvé akarja nyilvánítani a fiukat, hátha úgy könnyebben meg tudnak szabadulni tőle”. Rómeó egy évig járt logopédushoz. utána Éva szerint már nem volt rá szüksége, ezért nem engedte tovább.

abcug_rendorseg1

A hatóság végig úgy látta, hogy nehéz együttműködni a szülőkkel, amit Sándor agresszív viselkedésének számlájára írtak. Hangosnak, indulatosnak és fenyegetőzőnek írták le őt, amit a szomszédok is alátámasztottak. Az a kevés ember viszont, akikben megbíznak, Sándorról is jobb képet festettek. “A gyermek apja nem volt agresszív, és csúnyán sem beszélt” – írta a gyerekorvos. A védőnő többször is találkozott Sándorral tanácsadáson, ahol “csomó kérdése volt a hozzátáplálással kapcsolatban, látszott, hogy érdekli és megfogadja őket”.

A gyámhivatal úgy látta, hogy “a család rendkívül zárkózott életet él”, és hogy “az apa roma származású, amely miatt üldöztetve érzi magát. A szülők gyakran alaptalanul vádolják meg környezetüket fajgyűlölettel, előítéletességgel”. Azt, hogy Sándorral nehéz szót érteni, és hogy könnyen felhúzza magát, munkatársaink is tapasztalták, de azt is, hogy ha a gyerekei sorsa került szóba, hamar sírni kezdett.

“Magatartása, viselkedése, fenyegető, agresszív fellépése a hatósággal és a segítő szakemberekkel szemben egyértelműen nem összeegyeztethető a normális szülői viselkedéssel, szülői mintával” – írták a kiemeléskor. A gyámhivatal szerint ez “már önmagában is veszélyeztető tényező lehet”, bár arra, hogy konkrét bántalmazás történt volna, semmilyen bizonyíték nem volt.

Sándorék fellebbeztek a döntés ellen azzal, hogy az egész eljárás a szomszéd rosszindulatú bejelentésén alapult, és egy szó sem igaz az egészből. Most már elkészülhetett a környezettanulmány, amiben megállapították, hogy a lakás tiszta, berendezett, és minden gyereknek van ágya és asztala a tanuláshoz.

Az intézetbe került Achilles vizsgálatakor kiderült, hogy “nagyon megviselte az elszakadás az édesanyjától”, a nagyobb gyerekek pedig mind azt mondták, hogy haza szeretnének menni. A Vadaskert Kórházban sem Sanyi, sem Rómeó esetében nem találtak semmilyen pszichés betegséget, csak egyéni foglalkozást javasoltak a hangulati zavarok feldolgozására.

A gyámhivatal mégis fenntartotta, hogy a gyerekek nem kerülhetnek vissza a szüleikhez “a szülők együttműködésének hiánya, a gyermekek elhanyagolása, valamint az apa bántalmazó magatartása miatt”.

A gyerekek ekkor négy hónapja nem jártak odahaza, a szüleikkel hetente maximum kétszer találkozhattak, előre meghatározott időpontban, és csakis a gyermekotthonban. Achilles heti kettő, a többiek heti hat órát kaptak a szüleikkel.

Sándor és Éva ügyvédi segítség nélkül vitték bíróságra az ügyet. “20 évi együttélés után feltételezni, hogy félelemből vagyok együtt a férjemmel, illetőleg 18 évi gyereknevelés után megkérdőjelezni, hogy alkalmasak vagyunk-e szülőnek, abszurdnak tartom” – mondta Éva tavaly szeptemberben az első tárgyaláson. “Én a férjemmel szerelemből vagyok együtt, azért is mentem hozzá feleségül, a gyerekek közül ketten felnőttek, az ő pozitív eredményeik, személyiségük bizonyítéka a jó szülői mintának”.

Egy hónappal később a bíróság meghallgatta a két nagyobbik lányt, Évát és Noémit is. “Apu mindig meghallgatott, problémákkal is fordulhattam hozzá, engem soha nem bántott sem szavakkal, sem tettekkel, és velem szemben nem volt indulatos, nem kiabált” – mondta Noémi az apjáról, aki szerinte nemcsak sokat vigyázott otthon Achillesre, hanem etette, itatta és pelenkázta is.

Éva tagadta, hogy bármikor panaszkodott volna a rendőröknek az apjáról, aki “gondozta a csecsemőt, ellátta, tápszert készített, sétálni is vitte, sem engem, sem a testvéreimet nem bántott, és velünk nem kiabált”. A testvéreiről azt mondta, hogy korábban sokkal többet tudtak együtt lenni, ráadásul “a legkisebb testvérem a bekerülését követően nem evett, lefogyott, és elég szomorú volt és lila foltokat látunk, illetőleg még mindig látunk rajta”.

Alapvető hibákat vétett a gyámhivatal

A bíróság tavaly novemberben, majdnem egy évvel a rendőri akció után a szülők javára ítélt. Nem találtak semmilyen súlyos, veszélyeztető tényezőt, miközben az ítélet szerint a gyámhivatal elkövetett egy sor szabálytalanságot:

Noémit, Évát és Achillest azonnal kiemelték, anélkül, hogy előtte bármilyen más módon próbálták volna megoldani a problémát. A december 23-i javaslat után két héttel már meg is hozták a határozatot.

Úgy feltételezték a bántalmazást, és emelték ki a gyerekeket, hogy előtte sem a két nagylányt, sem a szomszédokat nem hallgatták meg.

A tanárok szinte csupa jót mondtak a nagyobb gyerekekről, mégis leírták, hogy nincsenek barátaik, és súlyos veszélyben vannak. Egyáltalán nem vették figyelembe, hogy a védőnő és a gyerekorvos jókat mondott a családról.

Nem foglalkoztak vele, hogy a különböző életkorú gyerekeknél mást jelenthet a veszélyeztetés.

Sanyi iskolai magatartászavarait nem feltétlenül úgy kell megoldani, hogy kiemelik a családjából.

Az, hogy a gyerekek intézetben laknak, nem fog segíteni az érzelmi zavaraikon.

A bíróság egyetértett abban, hogy Sándor sokszor “képtelen visszafogni magát, hadaróan, erőszakosan, hangosan, vádaskodóan beszél, és időnként nem a helyzetnek megfelelő, fenyegető szavakat, kifejezéseket használ”. A bíróság szerint ez valóban nem jó szülői minta, de ettől még nem ártott volna figyelembe venni, hogy a család évtizedek óta együtt él, a gyerekek pedig az anyjukhoz és egymáshoz is kötődnek.

Sanyi és Rómeó esetében az eljárás megismétlését rendelték el, és figyelmeztették a szülőket, hogy ha nem működnek együtt a hatóságokkal, és nem viszik el őket a szükséges vizsgálatokra, újból állami gondozásba kerülhetnek.

abcug_rendorseg3

A rendőrök szerint Sándor volt az erőszakos

Horváthék tehát örülhettek, hogy visszakapták a gyerekeiket, de az ügynek még nincs teljesen vége. Egyrészt a családnak kapcsolatban kell maradnia a gyermekvédelemmel, másrészt eljárást indítottak Sándor ellen hivatalos személy elleni erőszak miatt.

A rendőrök szerint, amikor tavaly januárban betörtek a lakásba, Sándor kést ragadott, és fenyegetni kezdte őket. A vádiratban azt írják, Sándor kaszáló mozdulatokat tett a késsel, és azt kiabálta, hogy “mindenkit megölök, kinyírlak benneteket”. Mivel hiába kérték, hogy tegye le a kést, az egyik rendőr pisztolyt rántott, ami már hatásosnak bizonyult.

A hozzánk eljutott rendőrségi felvételen csak az kivehető, hogy az egyik rendőr pisztolyt tart Sándor felé, de hogy előtte mi történt, az lemaradt a videóról.

Közben Sándorék is feljelentést tettek az ügyészségen rendőri túlkapás miatt, de ezt elutasították. A Sándorral szembeni eljárás még tart, szerinte az egészből egy szó sem igaz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Ligeti Miklós: Mészáros Lőrinc névjegyén talán csak annyi állhatna: „Orbán Viktor”
Mészáros Lőrinc hihetetlen gazdagodása, akárcsak a többi NER-milliárdosé, közpénzből történt - mondja a Transparency International vezetője. Ezt a rendszert mára lebontani sem lenne egyszerű, mert tíz- és százezrek megélhetése függ tőle.


A Forbes szerint először lépte át az ezermilliárdos nagyságot egy magyar családi cég: a Mészáros-csoportot 1549,8 milliárd forintra taksálták. A magyarázat egyszerű, legalábbis a számok szerint: tavaly ugyanis minden érdekeltségük ugrásszerűen javította az eredményét, így az összérték a 2023-as, 627,5 milliárdos becsléshez képest közel ezermilliárddal ugrott. Miközben a legnagyobb családi vállalkozások többsége stabilan nő az inflációs válság és a recessziós félelmek közepette is,

a NER-közeli szereplők, élükön a Mészáros családdal, messze katapultáltak a mezőnyből.

Hogy mindez mit mond el a közpénzből hízó, állami megrendelésekre épülő gazdasági modellről, és hogyan lehetne rajta változatni, arról Ligeti Miklóssal, a korrupciókutatással foglalkozó Transparency International Magyarország elnökével beszélgettünk.

– Egy év alatt ezermilliárd forinttal nőtt a Mészáros-család vagyona. Ez valóságos tündérmese. Hogyan sikerült?

– Nem mondanám, hogy Mészáros Lőrinc-kutatók vagyunk, de sokat foglalkozunk vele. Zeisler Judit, a Transparency International Magyarország szakpolitikai vezetője jegyzi a tenderbajnok.hu projektünket, amely a közpénzekből legnagyobb mértékben részesülő oligarchákat és az általuk elnyert közbeszerzéseket vizsgálja. Ebben többek között a Mészáros-csoport, illetve a hozzá köthető gazdasági érdekháló vagyonosodását is nyomon követjük.

A legfontosabb sajátossága ennek a vagyonosodásnak az, hogy közpénzből történik.

Az úgynevezett gazdaglistákon és hasonló kiadványokban, amelyek nem a családi vállalkozásokat, hanem a leggazdagabb személyeket gyűjtik össze, rendre a NER-es oligarchák állnak az élen. Ha mindezt a magyar gazdaságtörténet múltjához hasonlítjuk, amire korábban például a Korrupciókutató Központ tett kísérletet, amikor összevetette Weiss Manfréd és Mészáros Lőrinc vagyonosodását, láthatjuk, hogy a polgári korszak iparbárói nem adófizetői pénzekből gyarapodtak. Az iparosodás idején a vagyonosodás alapja a saját teljesítmény volt, nem az állami források.

– Weiss Manfrédéknál is volt ilyen exponenciális növekedés?

– Bizonyos szakaszokban igen, de az ő felemelkedésük a rátermettségüknek volt köszönhető. Erről olvashatunk például a g7.hu-n is. A Gründerzeit idején valóban volt fellendülés, de olyan ütemű gazdagodás, mint Mészáros Lőrincé, nem történt. Ő 2014–15-ben még csak kezdő milliárdos volt, 7–8 milliárd forintos vagyonnal, amit nagyjából

tíz év alatt a 200-szorosára növelt.

Ilyen gyors felemelkedés Weiss Manfréd esetében nem volt. Neki, és a hozzá hasonló gazdasági szereplőknek egy teljes élet munkájára volt szükség, hogy a vagyonukat felépítsék.

– Mészáros Lőrinc 2014-ben a Heti Válasznak úgy fogalmazott: „Abban, hogy eljutottam idáig, bizonyára szerepet játszik a Jóisten, a szerencse és Orbán Viktor személye, de én soha nem privatizáltam, nem nyúltam le semmit, mindent a munkámmal és az eszemmel szereztem meg.”

– Van egy mondás: minél fontosabb valaki, annál kevesebb információt ír a névjegyére. De Gaulle állítólag csak annyit írt: „Charles”. Ez persze nem igaz, de jól hangzik. Ha a metaforát alkalmazzuk,

Mészáros névjegyén talán csak annyi állhatna: „Lőrinc”, vagy rosszabb esetben: „Orbán Viktor”. A kulcs ugyanis itt a kormányzati hátszél és a kapcsolatok.

Az elmúlt 15–16 év NER-es tapasztalata mutatja, hogy az exponenciális gazdagodás mindig az állam által dominált ágazatokban történik, ahol a nagy bizniszeket közbeszerzéseken lehet elnyerni: út-, vasút-, közmű- és hídépítés. Magánmegrendelésben ritkán épít valaki viaduktot vagy autópályát. A következő lépésben az étvágy nőtt: szállodaipar, bank, pénzügyi szektor, távközlés, de ezeken a területeken is erős állami hátszéllel és támogatással. Gondoljunk például a jelenleg is futó gigantikus méretű budapesti irodaházépítkezésekre, ahol a kész épületeket az állam haveri, sőt ha Tiborcz István érintettségét nézzük, akkor családi alapon, 600 milliárd forintot közelítő összegű adófizetői pénzből vásárolja meg. Mindezt úgy, hogy az építési oldalon is állami forrásokat találunk, hiszen

a beruházó cégek mögött állami forrásokkal is ellátott magántőkealapok húzódnak meg.

A Jászai Gellért-féle 4iG csoport is erős állami támogatással működik: a versenyszabályokat kreatív jogértelmezéssel elkerülve jutott hozzá az Antenna Hungáriához, a Vodafone-ba pedig úgy vásárolhatta be magát, hogy az állam csak kisebbségi tulajdont szerzett, miközben hitelgaranciával is segítette az ügyletet.

– Tehát nem arról van szó, hogy az első milliárdok után már tisztán piaci versenyben működnek.

– Nem, ők továbbra sem versenyeznek. Az állam kijelöli a célpontokat, megszerzésükben támogatja őket, és ők egyik területről repülnek a másikra.

– Azt is tudjuk, hogy gyakran alvállalkozókkal végeztették a munkát.

– Ez ma is így történik. Például a vasútépítésben Mészáros Lőrinc generálkivitelező pozícióban lévő cége mindent alvállalkozóknak ad ki. A Mészáros-csoport egyik legnagyobb cége azonban ma már az MBH Bank.

– Ott viszont már látni, hogy nem gond megfizetni a legjobb szakembereket. Így aztán már a saját teljesítmény is versenyképes lehet.

– Két külön dologról van szó. Ma már profik menedzselik azokat a cégeket is, amelyek a NER kezdetén még tényleg családi méretű vagy annál nem sokkal nagyobb vállalkozásokként indultak. Ezzel szemben az MBH Bankba részben eleve jól működő egységeket vontak össze: a Budapest Bank patinás és stabil volt, az MKB-t adófizetői pénzből tisztították meg a rossz hitelektől, a takarékszövetkezetek rendben működtek, csak nem voltak tőkeerősek. Ezeket az állam kikupálta, így nem volt nehéz növekedni.

– Ez alatt a 10–15 év alatt, a morális és társadalmi veszteségeken túl, mennyi anyagi kárt okozhatott mindez az országnak?

– Rettenetesen sokat. És valóban, nemcsak anyagi kárt, hanem erkölcsit is. Sajnos ez ismét megerősít egy régi toposzt a magyar közgondolkodásban: hogy nem a tudás, hanem a kapcsolatok, nem a tőke, hanem az állami járadék, nem az innováció, hanem a politikai helyezkedés hozza a sikert.

Ez leértékeli a valódi versenyt.

Ha ezek a cégek igazi versenybe kerülnének, többségük elbukna. Nyilván a NER-rel nem ér véget a Vodafone örökébe lépett szolgáltató működése, ahogy az MBH-é sem, és az építőiparban sem áll le minden azonnal. De valószínű, hogy a Mészáros-csoport építési részei, ha a politikai támogatásból szőtt körkörös védelem a NER végeztével leomlik, nem állják meg a helyüket a versenyben, mert nem ehhez szoktak.

– Ha már meg tudják fizetni a profi munkatársakat, nem történhet meg, hogy olyan versenyelőnyre tesznek majd szert, hogy azáltal meg fogják állni a helyüket piaci körülmények között is?

– Biztos lesz olyan, amelyik nem bukik el hamar. De azok a lefölöző cégek, amelyek kizárólag arra rendezkedtek be, hogy a drága közbeszerzésekből lehúzzák a sápot, és a tényleges munkát továbbpasszolják, igazi versenyben, függetlenül attól, mennyire profi a menedzsmentjük, kihullanak. A piac kiszelektálja őket, mert felesleges árdrágító tényezőnek bizonyulnak.

– Ehhez új törvények kellenének?

– Inkább olyan elhatározás, hogy a megbízásokat tényleg versenyben adják oda. Ha az állam azt tapasztalja, hogy a cégek, amelyeket soha nem kell félteni, összejátszanak, kartelleznek és mesterségesen magasan tartják az árakat, akkor inkább senkivel ne építtessen. „Ha leosztottátok a piacot, hogy megkapjátok a zsíros profitot anélkül, hogy tényleg dolgoznátok érte, akkor ne kapjon munkát senki.” A harmadik vagy az ötödik ilyen körben majd megtanulnak tisztességesen ajánlatot tenni.

Ehhez az kell, hogy a meglévő előírásokat a Versenyhivatal és a közbeszerzési hatóság keményen érvényesítse,

és a szabálytalankodókat elrettentő erővel szankcionálja. Ez most nem történik meg.

– A felderített és dokumentált korrupció képezheti-e alapját későbbi büntetőeljárásoknak, amelyek végzetesek lehetnek egyes cégekre vagy cégbirodalmakra?

– Az kérdés, hogy egy büntetőeljárás mennyire lesz „végzetes”, és megéri-e olyan eljárásokat lefolytatni, amelyek ezeket a cégeket megbuktatják. Itt a beszállítói körrel és a dolgozókkal együtt egész térségek, akár megyék, több tízezer, akár százezer fős közösségek megélhetéséről van szó.

Ha bukik a fő munkaadó építőipari cég Tiszakécskén Békés megyében vagy Fejér megyében, vele bukik az összes beszállító és az ő dolgozóik, családtagjaik munka és megélhetés nélkül maradnak.

Eközben a NER tolvajai a pénzt már rég kivitték oda, ahova biztonságba akarták helyezni. Viszont a bebukott cég magával rántja a fél megyét. Ez még csak nem is pürrhoszi győzelem, hanem vereség.

– Felmerülhet, hogy államosítják, majd újraprivatizálják ezeket a cégeket, hogy elkerüljék a tömeges bedőlést?

– Igen, lehetséges ilyen kísérlet is, ezt persze jobban ki kell dolgozni. Egyensúlyt kell teremteni az igazságtétel jogállami parancsa, és a gazdaság, illetve a társadalom működtetésére vonatkozó elementáris igény között. Különben a magyar társadalom úgy érezheti, hogy a „nagy igazságtétel” jegyében saját maga ellen visel háborút.

– Milyen károkat okozhat egy ilyen háborúskodás?

– Annyi biztos, hogy a tőke nagyon gyorsan tud mozogni. Ha bizonytalanságot érez – kormányváltás, a hatalom gyengülése vagy beomlása fenyeget, könnyen menekül. A „capital flight” jól ismert jelenség, nem csak a „bűnös” tőke esetében. Életszerűtlen azt gondolni, hogy bármely befektető itt tartalékolja a párnacihában a pénzét, várva, hogy a NER vége után mi következik. Persze hogy menekíti. Aztán ha megéri, visszahozza; ha nem, azt mondja: jó, a magyarországi operációt bezárom. Ez nem csak a NER közpénzen hizlalt oligarcháira jellemző: a német autóipar is kétszer meggondolja, bővíti-e a kapacitásait, épít-e új gyárat, vagy kivonja a profitot, eredménytartalékba teszi, és majd ha az új kormány megfelelő feltételeket kínál, visszajön.

– A NER-érdekeltségű tőke is menekülhet?

– Ha valaki az igazságtétel és vagyonvisszaszerzés körében abban gondolkodik, hogy a NER utáni hatalom szépen berendezkedik, visszaveszi mindazt, amit a NER elvett a közösből, és a pénz, amire rá akar csapni, itt türelmesen vár, hogy elkobozzák, meg a gyárra lakatot tegyenek, akkor nagyon fog csalódni. Ennél sokkal jobb stratégiával kell hozzálátni az elszámoltatáshoz. Egyelőre ez inkább vágyálom a fejekben.

– Ezek szerint az is lehet, hogy egy esetleges kormányváltás után hasonló évek jönnének, mint a ’90-es évek elején?

– Más a feladat. Sokkal nehezebb kihívás a NER-hez szokott gazdasági szereplőket megtanítani versenyezni, és rá is szorítani őket a versenyre. Ez lenne az ország „NERtelenítése”. Nem elég csupán kipöckölni néhány vezetőt és fideszteleníteni a NER-t. Az a dilemma, hogy mi történik a NER után? Csak annyi, hogy

a NER-nek a Fideszen túli szakasza következik csak, vagy Magyarország NER-en túli szakasza?

– Milyen lehet egy fidesztelenített NER?

– Az azt jelentené, hogy a NER-ben a Fidesz által kialakított, kézhez szoktatott, kézi vezérelt, versenytől védett, nem teljesítményalapú gazdaság és politika megmarad, csak a kulcsfigurákat lecserélik. Ekkor csak annyi történne, hogy mások adnák a parancsokat és új haszonhúzók fölöznék le a profitot, de a lényeg változatlan maradna.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Amerikai kommandósok szálltak partra Észak-Koreában, a Trump által elrendelt titkos akcióról most számolt be a New York Times
A SEAL kommandósai egy lehallgatókészüléket akartak elhelyezni, de a 2019-es akció kudarcba fulladt, mert egy halászhajó felfedezte őket. A küldetést szigorúan titokban tartották, sem az amerikaiak, sem az észak-koreaiak nem beszéltek róla, egészen mostanáig.


Mint a filmekben: egy 2019-es téli éjszakán egy csapat amerikai tengerészgyalogos bukkant fel a tengerből Észak-Korea partjainál. A New York Times szerint a szigorúan titkos küldetésüket személyesen Donald Trump hagyta jóvá, és az volt a céljuk, hogy elhelyezzenek egy elektronikus lehallgatókészüléket, amellyel az Egyesült Államok lehallgathatta volna Kim Dzsongun kommunikációját. Az észak-koreai vezető ugyanis egyre kiszámíthatatlanabbnak és veszélyesebbnek tűnt, hol barátilag beszélt Trumppal, hol atomcsapásokkal fenyegetőzött. Mivel Trump tárgyalásokra készült vele, az amerikaiak nagyon szerették volna tudni, valójában hogyan gondolkodik.

A feladatot SEAL Team 6 elit egységének Vörös Osztagára bízták, ők végeztek korábban Oszáma bin Ládennel is. Az akciót hónapokig készítették elő, méghozzá a legnagyobb titokban, mert a New York Times szerint könnyen végződhetett volna túszdrámával, vagy akár egy nukleáris konfliktust is kirobbanthatott volna.

A küldetés rendkívül veszélyes volt.

A csapatot egy kétszáz méter hosszú atomtengeralattjáró vitte az észak-koreai partok közelébe, ahol a katonák hangtalan motorokkal felszerelt mini tengeralattjárókba szálltak. Ezek azonban nyitottak voltak, tehát a tengerészgyalogosoknak órákat kellett eltölteniük a fagyos, mindössze 4 fokos vízben, amíg partot értek. Ezért fűthető búvárruhákat vettek fel.

A terv az volt, hogy miután partra szállnak, percízen elhelyezik a lehallgatókészüléket, majd észrevétlenül távoznak. De azután minden rosszul alakult.

Az első probléma az volt, hogy menet közben nem kommunikálhattak a parancsnoksággal, és a szokásokkal ellentétben drónokat sem küldhettek a terület fölé, mert azonnal lebuktak volna. Emiatt a küldetést gyakorlatilag vakon kellett végrehajtaniuk, nem tudták, hogy mi vár ott rájuk.

A felderítési adatok alapján olyan időpontot választottak, amikor a térségben a lehető legkisebb a forgalom. És sokáig úgy is tűnt, hogy senki sincs körülöttük. A két mini-tengeralattjárók körülbelül 90 méterre a parttól állt meg a sekély, átlátszó vízben. Az egyik azonban túlfutott a célon, ezért visszafordult. Ennek ellenére folytatták az akciót.

A SEAL-ek hangtalanul a parthoz úsztak, majd kiemelkedtek a vízből, és elkezdték levenni a búvárfelszerelésüket. Közben a rossz irányba álló mini tengeralattjárót megpróbálták a többiek megfordítani, és bekapcsolták a villanymotort.

Csakhogy ekkor hangokat hallottak, és észerevettek egy közeledő hajót.

A fedélzetén lévő észak-koreai legénység az amerikai lap szerint azért maradhatott ilyen sokáig észrevétlen, mert a SEAL-ek éjjellátó szemüvegei részben hőérzékelők alapján működtek — és a koreai halászok ruhája annyira átvizesedett, hogy testhőmérsékletük nem különbözött sokban a tenger hőmérsékletétől. A mini tengeralattjátó motorja által keltett hullámok azonban felkelthették a halászok figyelmét, és ha arra néztek, megláthatták a mini tengeralattjárók nyitott fülkéjéből kiszűrődő fényt.

A hajó elindult a tengeralattjárók irányába. A fedélzeten lámpákat kapcsoltak fel, és beszélgetés hallatszott. Az egyik SEAL ekkor tüzet nyitott, és társai követték a példáját.

Fogalmuk sem volt, hogy egy járőrhajóra vagy egy halászhajóra tüzelnek, de úgy érezték, nincs más választásuk. A közeledő hajón mindenki meghalt. A tengerészgyalogosok a holttesteket a vízbe húzták, és késekkel átszúrták az áldozatok tüdejét, hogy a testek biztosan elsüllyedjenek. Ezután vészjelzést küldtek az atomtengeralattjárónak, ugyanis a parancsuk az volt, ha lelepleződnek, azonnal szakítsák félbe a műveletet és meneküljenek.

Az atomtengeralattjáró hatalmas kockázatot vállalva a sekély vizekbe manőverezett, hogy a part közelében vegye fel az egység tagjait. Mindenki kijutott, de az elektronikai lehallgatóeszközt nem helyezték el, az akció tehát kudarcba fulladt.

Minderről a New York Times szerint a Trump kormány semmit sem közölt a katonai és hírszerzési ügyekért felelős kongresszusi bizottság tagjaival, pedig a tájékoztatást törvény írja elő. Később a Biden kormány kivizsgáltatta az esetet, de azt a jelentést is titkosították. Nyilvánosan sem beszélt soha senki az akcióról, egészen mostanáig, így azt sem tudni, hogy az észak-koreaiak mennyit tudtak róla.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Tölgyessy: Orbán megszegett egy súlyos tabut, miközben egyre inkább orosz mintára építi fel a társadalmat
Tölgyessy Péter szerint a rendszerváltó hangulat egyre több települést elér, és kezdik megunni Orbán Viktort. A politikai elemző a Partizán évadnyitó műsorában beszélt arról, miért látja veszélyben Orbán Viktor hatalmát, és hogyan próbálja a kormány mozgósítani a saját híveit.


Tölgyessy Péter úgy látja, Orbán Viktor most sokkal gyakrabban jelenik meg a nyilvánosság előtt, mint korábban. „Egész biztos, hogy átgondolta a helyzetet, a teljes politikai pályafutását. Szembesült azzal, hogy a trendek hallatlanul kedvezőtlenek a Fidesznek” – mondta. Hozzátette, hogy a miniszterelnök csak a saját táborának szóló fórumokon beszél, ami szerinte azt mutatja, hogy a saját közönségét akarja feltüzelni.

Az elemző szerint a Fidesz lefelé tartó pályán van. Példaként az MSZP összeomlását említette, amely korábban a legerősebb pártnak tűnt az országban.

„Ha Orbán elveszíti a hatalmat, az egész építmény, a rendszer romba dől, méghozzá pillanatok alatt”

– jelentette ki a Partizán évadnyitó műsorában.

A választások elhalasztásáról szóló találgatásokra úgy reagált: „Ez egy olyan félelem, ami nem valóságos. A Fidesznek meg kell győznie a választókat, hogy a változás, az veszélyes.” Tölgyessy szerint ha a voksolást elhalasztanák, azonnal kiesne Magyarország az unióból, és összeomlana a gazdaság.

Úgy látja, hogy a főváros és a nagyvárosok többsége végleg elveszett a kormánypártnak, a közepes települések is eltávolodhattak, és már csak a kisebb falvakban lehet igazán erős a Fidesz.

Közben a kormány havonta újabb „ajándékokat” ad a választóknak, mint a kedvezményes lakáshitel vagy a többgyermekes anyák adómentessége. „Ilyen mértékű osztogatásnak meg kellene fordítani a választást, de nem fogja” – mondta, hozzátéve, hogy a korrupció érzékelése és a magyar panaszkultúra erősebb.

Tölgyessy szerint három dolog változott meg: nincs gazdasági növekedés, a Fidesz leszállóágban van, és Orbán megszegte a tabut, hogy a politikai vezető ne gyűjtsön vagyont.

„Ferenc József, Horthy Miklós és Kádár János nem gyűjtött vagyont. Ez egy nagyon súlyos tabu volt” – hangsúlyozta. Úgy véli, Orbán Viktor próbálta a „hurkatöltő, pálinkafőző, hozzánk hasonlóan meghízó politikus képét” magára venni, de ez a kép megsérült.

Az elemző szerint az Orbán-rendszer egyre inkább orosz mintára építi fel a társadalmat. Példaként a Pride betiltásának tervét említette. „Magyarországon csak 34 százalékos az ukrán EU-tagság támogatása: a háború kérdésében a fideszes politika hallatlanul sikeres” – tette hozzá. „Magyar Péter nem is mer ellentmondani neki ebben a dologban.”

Szerinte a választás arról fog szólni, hogy az ország folytatja-e szabadelvű hagyományait, vagy az állam orosz mintájú, piramisszerű hatalmi rendszere erősödik.

Tölgyessy arról is beszélt, hogy az orosz agresszió megteremtette az ukrán nemzetet. Magyarország azzal, hogy Ukrajnával szemben az agresszor mellé áll, azt a jogot vitatja el az ukránoktól, hogy nem akarnak orosz alattvalók lenni. „Nem találok rá szavakat, hogy ez mekkora tagadása a régi magyar hagyománynak.”

A háború valójában egy súlyos orosz kudarc Tölgyessy szerint, iszonyú vérveszteségek árán tud csak egy-egy falut elfoglalni – fogalmazott.

Az Egyesült Államokkal kapcsolatban pedig így nyilatkozott: „Hihetetlen mértékig átalakította a világot. A legjobb amerikai elemzők állítják, hogy a roosevelt-i New Deal óta nem voltak olyan jelentős változások, mint amiket a Trump csinál.”

A politikai elemző szerint egyre erősebb a rendszerváltó igény, amit a Tisza párt előretörésében látni. Úgy véli, sok száz új politikus léphet be a közéletbe, és a választás népszavazásszerű lehet: arról szólhat, hogy akarják-e az emberek, hogy Orbán folytassa a kormányzást. „Nem volt még az újkori magyar történelemben ennyire fölkészületlen és alakulatlan párt, mint a Tisza, de ennek a választásokig nem tulajdonítok túl sok jelentőséget” – mondta.

Tölgyessy szerint a rendszerváltó hangulat egyre több települést elér, és kezdik megunni Orbán Viktort. Úgy gondolja, Magyar Péter támadhatatlan a Fidesz számára, mert híveinek reményt ad, és pártja száguldásban van. A Tisza tábora azonban nagyon vegyes, régi ellenzékiek és új fideszes szavazók is vannak benne.

A kampány szerinte rendkívül dühös lesz, és a tiszások lelkesedése nagyobb, mint a fideszeseké. „Lehetséges, hogy rosszabb lesz, de ha marad a Fidesz-rendszer, az csak egy ismert rossz. A váltás egy hatalmas kaland, ami nagyon rosszul is végződhet. Ennyire még sohasem aggódtam az országért” – összegezte Tölgyessy Péter.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Indul az Otthon Start: egyértelműen a panellakások lesznek a legkapósabbak
A panelek árai meredeken el is indultak felfelé. Budapesten az Otthon Startnál szóba jöhető lakások kínálata csökkent, miközben a kereslet megduplázódott. Az új lakások megjelenése később változtathat majd a matekon - mondja Balogh László ingatlanszakértő.


Egymásra licitáló vásárlók, a bútorokat és a parkolóhelyeket külön szerződésben felszámító eladók, egyre nehezebben kiadható albérletek, épp az induláskor egy hétre szünetelő földhivatalok, rohamra készülő bankok - az elmúlt hetek hírei arról szóltak, hogy az Otthon Start sokak fantáziáját megmozgatta, és komoly hatással lehet az ingatlanpiacra, valamint a lakáshitelezésre.

A legnagyobb hazai ingatlanportál, az ingatlan.com közben egy meglepő felméréssel jött ki nemrég: saját adatbázisuk alapján arra jutottak, hogy miközben a teljes lakáspiacon emelkedtek az árak, a program feltételeinek megfelelő használt lakások medián négyzetméterára országosan csökkent. Igaz, az is kiderült, hogy például a panellakásokra, vagy a program szempontjából népszerűbb budapesti kerületekre ez korántsem igaz. Balogh Lászlóval a részletekről beszélgettünk.

– Ma indul élesben az Otthon Start. Az elmúlt időszak alapján azt írták, a bejelentés óta Budapesten 3,5%-os áremelkedés volt, vidéken pedig 4,6%. A programnál szóba jöhető, tehát a másfél milliós négyzetméterár alatti és 150 millió Ft-nál olcsóbb ingatlanoknál azonban országosan más a helyzet. Hogy lehet ez?

– A tanyákat, házrészeket és más, marginális szerepet játszó kategóriákat nem vizsgáltuk, hanem a hat legnépszerűbb típust: a társasházi lakások közül a panelt, a téglát és a csúsztatott zsalust, a házak közül pedig a sorházat, a kertes házat és a családi házat. Ezek adják a lakóingatlanpiac legnagyobb részét. Megnéztük, hogyan viselkedtek ezen belül azok a lakások, amelyek megfelelnek az Otthon Start feltételeinek, és hogyan azok, amelyek nem. Tehát amelyek a másfél milliós négyzetméterár-korlát felett vannak, illetve a 100, illetve a 150 milliós értékhatár felett.

Azt láttuk, hogy az Otthon Startos lakások medián négyzetméterára országos szinten 1%-kal csökkent, miközben a teljes kínálatban, ugyanezen hat legnépszerűbb típus esetében az ár nőtt.

Ez azt jelenti, hogy a teljes piac csak úgy tud drágulni, ha azok az ingatlanok, amelyek nem felelnek meg az Otthon Startnak, jobban drágulnak annál, amennyivel az Otthon Startos lakások ára csökken. A teljes kínálat drágulása 1%-os volt. Az átlag persze csalóka, ezért megnéztük településtípusonként és ingatlantípusonként is. Így jöttek ki az ön által említett számok is: Budapesten 3,5% körüli, a megyei jogú városokban 1,5%, a városokban 0,4%, a községekben pedig 0,3%-os volt a lakásdrágulás az elmúlt közel két hónapban.

– Korábban beszéltünk arról, hogy leginkább a panelek lesznek keresettek, nagy része meg is felel az Otthon Start feltételeinek. Itt hogy alakultak a számok?

– A panelek mindenhol átlag felett drágultak.

Budapesten kb. 3,5%-kal, a megyei jogú városokban és a kisebb városokban 2% körül, a városokban 5%-kal, a községekben pedig, ahol kevés panel van, szintén 3% körüli volt az áremelkedés.

Ennek oka, hogy az Otthon Startos kereslet jelentős része a paneleknél csapódik le, hiszen ezek azok a lakások, amelyek nagyrészt megfelelnek a program feltételeinek. Ráadásul kb. 25–26%-kal olcsóbbak, mint a hasonló helyen lévő, hasonló állapotú téglaépítésű ingatlanok.

– Ha az Otthon Startos panelek ára nőtt, minek kellett csökkennie ahhoz, hogy a matek kijöjjön, vagyis hogy összességében az Otthon Startos lakások négyzetméterára csökkenjen?

– A panelek csak egy részét adják a piacnak. Az átlagos négyzetméterár csökkenése nem feltétlenül azt jelenti, hogy egy konkrét lakás olcsóbb lett, hanem azt, hogy a kínálatban nagyobb arányt képviselnek az olcsóbb ingatlanok. Az is igaz, hogy Budapesten jobban csökkent a kínálat, mint a kisebb településeken, így a kisebb települések súlya nőtt, márpedig ott alacsonyabb a négyzetméterár. Ezért tudott az átlag csökkenni.

– De abban egyetérthetünk, hogy a legtöbben inkább városokban fognak lakást keresni.

– Igen, a kereslet főleg a nagyobb városokra koncentrálódik, mert a kistelepüléseken kisebb a forgalom. Például a program kihirdetése előtti héthez képest az augusztus 20. előtti héten már 90%-kal több érdeklődést mértünk eladó lakásokra és házakra.

Minél nagyobb volt a település, annál nagyobb volt a kereslet: Budapesten 94%, a megyei jogú városokban 110%, a városokban 84–85%, a községekben pedig 64–65% volt a növekmény.

Tehát minél kisebb egy település, annál kevésbé nőtt intenzíven a kereslet.

– Tehát ahol nagyobb a kereslet, ott az Otthon Startos lakásoknak is emelkedett az ára. Aki nagyobb városban akar lakást venni, inkább áremelkedéssel néz szembe, nem árcsökkenéssel...

– Igen, és ez a számokból is látszik. A teljes kínálatra vetített négyzetméterár-növekedés a nagyobb településeken sokkal magasabb volt, mint a kisebbeken.

– Van-e elég lakás az Otthon Startos kategóriában? Nem hajtja-e fel a kereslet az árakat egészen a megszabott plafonig?

– Hogy elég-e, az relatív. A vevők szerint sosem elég. Az eladók viszont nyilván azt fogják mondani, hogy bőven elég, mert így kevésbé kell versenyezniük a vevőkért, könnyebben emelhetik az árakat. Érzékelhető, hogy a tulajdonosok és a közvetítők is egyre több hirdetést adnak fel, mert őket is megmozgatja a kereslet. De a kínálat növekedésének dinamikája nem olyan erős, mint a keresleté, ezért emelkednek az árak. Egy dolgot érdemes hozzátenni: most csak használt lakásokról beszélünk.

Ha megjelennek a nagyobb városokban az új fejlesztések másfél milliós négyzetméteráron, azok széthúzhatják a piacot.

Mert ha ugyanannyiért van új és használt lakás, akkor a vevők inkább az újat választják.

– És akkor a használtak árát lejjebb nyomhatják az újak?

– Én inkább azt mondanám, hogy lassítják a drágulást. Ritka, hogy ténylegesen csökkenjenek az árak. De ha új és használt lakás is kapható másfél milliós négyzetméteráron, akkor a vevők inkább az újat választják, mert az műszakilag korszerűbb.

– Amikor múltkor beszéltünk, akkor még csak a spekuláció volt, most viszont már vannak számok is. Akkor megkérdeztem, hogy érdemes-e rohanni, és azt a választ kaptam, hogy nem. Ez most is így van?

– Rohanni most sem érdemes. Akkor még nem volt rendelet, most már ismerjük a részletszabályokat. Inkább azt kell nézni, kinek mi fér bele. Sokan már előzetes hitel-előminősítést kérnek, hogy tudják, mennyi hitelre jogosultak, és ezzel az igazolással tudnak alkudni az eladóval.

– Tehát ilyen trükkökkel felvértezve lehet nézelődni. És minél előbb lép valaki, annál olcsóbban tud vásárolni, mert az árak idővel nőnek.

– Igen, ezért érdemes előminősítést kérni. Ha valaki lefoglalóz egy lakást, majd kiderül, hogy nem hitelképes, nagyot bukhat. Egy ilyen előminősítéssel ezt a csapdát el lehet kerülni.

– Ez online is elindítható?

– Igen, és a tapasztalataink szerint a bankok nagyjából egy napon belül visszajeleznek. Több banktól is lehet előminősítést kérni, és akkor az ajánlatok között lehet válogatni.

– Szeretnék felolvasni egy kommentet egy Otthon Start Facebook-csoportból: „Sziasztok! Oda jutottunk, hogy a harmadik lakásról csúszunk le, mert készpénzben leraknak mások 100 milliókat. Mikor meghallják, hogy hitelre vennénk, Otthon Startra, már ott azt mondja az ingatlanos, hogy nem fog működni, sajnálja, de az nagyon hosszú folyamat és bizonytalan. Más is járt így? Budapesten a tapasztalat, peremkerületben.” Ez általános, vagy peches eset?

– Inkább peches. Kevés olyan vevő van, aki azonnal 100 milliót le tud tenni. Akik megtehetik, általában befektetők, vagy olyan tulajdonosok, akik most adták el lakásukat, és gyorsan tovább akarnak lépni. De az igaz, hogy az eladók valóban jobban szeretik a készpénzes vevőket.

– Hosszú az ügymenet a hitelnél?

– Ez attól függ, de a bankok felkészültek. Ráadásul 30%-kal kevesebb hiteligénylés volt a nyáron, mert sokan kivártak szeptemberig, hogy Otthon Start-hitelt vehessenek fel. Tehát van kapacitás. A legnagyobb buktató az értékbecslés lehet.

– Mennyire lehet probléma az értékbecslés, ha közben nőnek az árak?

– A banki értékbecslések mindig megvalósult tranzakciók alapján készülnek. Ez gond lehet, ha az eladó magasabb árat szab, viszont a közelmúltban még alacsonyabb árakon zárultak az adásvételek.

Ha az értékbecslés alacsonyabb, akkor a bank nagyobb önrészt vár el.

Ha pedig 20%-nál nagyobb az eltérés, akkor jogszabály tiltja a hitelnyújtást.

– 20%-os drágulás azért nem történt, igaz?

– Ezek átlagok. Egy-egy lakásnál akár előfordulhat ennél nagyobb eltérés is, tehát nem zárható ki teljesen.

– Várható, hogy megjelennek lakásnepperek, akik felvásárolják a lakásokat, majd továbbadják?

– Ez csak akkor érné meg, ha rövid távon drasztikus áremelkedés lenne. Budapesten nem valószínű, mert ott van a másfél milliós korlát: ha ennél drágább egy lakás, nem jogosult Otthon Startra. Ez fékezi az árnövekedést.

– Minden tiszta már?

– Biztos lesznek még pontosítások, banki gyakorlatok, minisztériumi állásfoglalások, akár jogszabály-módosítások is. Ez minden állami támogatásnál így volt.

– Az Otthon Startos ármozgások kihatnak a programon kívüli ingatlanokra is?

– Igen, mert aki eladja az első lakását egy mostani első lakásvásárlónak, az is tovább tud lépni, és ez láncreakciót indíthat. A számok is mutatják, hogy a teljes kínálat nagyobb arányban drágult, mint az Otthon Startos lakások. Az Otthon Startos ingatlanoknál a másfél milliós plafon lassítja a növekedést, míg a programon kívüliek szabadabban drágulnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk