HÍREK
A Rovatból

Putyin: Oroszország már nyer a „különleges hadművelettel”, megerősítette szuverenitását

Szerinte a harcok 2014-ben kezdődtek, miután Ukrajnában puccsot hajtottak végre azok, "akik a saját népüket akarták elnyomni


Oroszország az ukrajnai "különleges hadművelet" eredményeképpen megerősítette szuverenitását - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a vlagyivosztoki Keleti Gazdasági Fórum plenáris ülésén.

"Úgy gondolom, hogy semmit sem veszítettünk, és nem is fogunk semmit sem veszíteni (a háborúval). Ami a nyereségeket illeti, azt mondhatom, hogy a fő nyereség a szuverenitásunk megerősítése, és ez elkerülhetetlen következménye annak, ami most történik" - mondta az orosz államfő.

Putyin hangoztatta, hogy Moszkva nem elkezdte a katonai műveleteket Ukrajnában, hanem csak megpróbálja befejezni őket. Az orosz vezető szerint a harcok 2014-ben kezdődtek, miután Ukrajnában puccsot hajtottak végre azok, "akik a saját népüket akarták elnyomni".

Álláspontja szerint a Moszkva által "különleges hadműveletnek" nevezett invázió tudatos tükörválasz az Ukrajnában évek óta zajló eseményekre, amelynek célja a Donyec-medencében élők megsegítése.

"Ez a kötelességünk, amelyet a végsőkig teljesítünk" - fogalmazott Putyin.

Hangot adott azon álláspontjának, miszerint a konfliktussal párhuzamosan Oroszországban és a világban végbemenő polarizáció csak haszonnal jár majd, mert lehetővé teszi mindennek az elvetését, ami akadályozza a fejlődést és továbblépést.

A gazdasági konfrontációra kitérve azt fejtegette: az egész világot fenyegető nyugati "szankciós láznak" az a katalizátora, hogy az Egyesült Államok kezéből "kicsúszik a dominancia", a nyugati elit pedig képtelen az objektív tények elfogadására. Mint mondta, ennek eredményeképpen Európa fejlettségi szintjét és életminőségét "a szankciók kohójába vetik, (...) feláldozzák annak érdekében, hogy fenntartsák az Egyesült Államok diktatúráját a világ ügyeiben".

Azt hangoztatta, hogy az európai vállalatok versenyképességét csökkenti az orosz kapcsolatok megszakítása, és "nem lenne meglepő", ha helyüket mind a kontinensen, mind a világpiacon amerikai vetélytársaik vennék át. Meglátása szerint a dollárba és más nyugati valutákba vetett bizalom elveszett, és a fejlett országokban az infláció többéves csúcsokat ért el.

Putyin kijelentette, hogy megbízhatónak és hitelesnek tartja a zaporizzsjai atomerőmű helyzetéről a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) missziója által elkészített jelentést.

"Természetesen nyomás alatt vannak (...) és nem mondhatják közvetlenül, hogy a lövések ukrán területről jönnek, de ez nyilvánvaló dolog"- mondta.

Bejelentette, hogy az orosz fél kész "akár holnap" újságírókat, köztük európaiakat vagy amerikaiakat elvinni a létesítménybe. Közölte, hogy utasította a Roszatomot: dolgozzon ki további javaslatokat az atomerőmű biztonságának fokozására. Megjegyezte: nem az jelenti a fő veszélyt, ha a reaktorokat találat éri, hanem ha a kiégett fűtőelemek tárolására szolgáló létesítményeket.

Moszkva nem fog tükörintézkedésekkel válaszolni az orosz állampolgárokkal szembeni vízumszigorításokra, és nem tesz olyat, ami nem szolgálja az érdekeit. Leszögezte, hogy Oroszország maga nem fogja megszakítani a kapcsolatokat a Nyugattal, a gazdaság mellett beleértve a kultúrát, az oktatást és a sportot is.

"Furcsa diplomáciai hozzáállásnak" nevezte Josep Borrellnek, az Európai Unió külpolitikai főképviselőjének azt a korábbi kijelentését, miszerint "Oroszországot a harctéren kell legyőzni". Azzal kapcsolatban, hogy Borrell jelentések szerint lefasisztázta Oroszországot, azt mondta, hogy "Isten legyen a bírája, mondjon, amit akar". Megjegyezte, hogy szerinte az 1930-as évek Spanyolországában a diplomata "a puccsisták oldalára állt volna", ahogy most is a 2014-es államcsíny nyomán uralomra került ukrán kurzus pártját fogja.

"Ukrajnában a hatalom valójában szélsőséges nacionalisták és neonácik kezébe került, akik totális terrort alkalmaznak. Sokan még a szájukat is félnek kinyitni, hogy kimondják, amit valójában gondolnak" - mondta.

"Mi néha kritikusak vagyunk egyes állampolgárainkkal szemben, akik sajátos módon értelmezik a Donyec-medence védelmében tett lépéseinket, mert nem tudják, hogy ott az utcán bírósági tárgyalás nélkül lövik le azokat, akiknek más a véleményük, mint a hatalmon lévőknek. Ott egyszerűen fizikailag semmisítik meg őket" - fogalmazott az orosz vezető.

Putyin szerint Ukrajnában sokan vannak, akik gyűlölik a kijevi rezsimet, és készek harcolni ellene.

A brit miniszterelnök-váltásról azt mondta, hogy "messze nem demokratikus eljárás" keretében történt, mert a brit népnek nem volt benne szerepe. Azt mondta, a brit elitre tartozik, hogy Liz Truss kormányzása alatt London hogyan fogja alakítani a Moszkvával való kapcsolatait. Hozzátette, hogy az oroszok dolga a saját érdekeikkel törődni, amit következetesen meg is fognak tenni, "efelől senkinek ne legyenek kétségei".


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
35 milliárd forint közpénzt adott a magyar kormány Erdélynek: jutott az RMDSZ közelébe, de focira és jégkorongra is
A Bethlen Gábor Alap 2025-ben 34,92 milliárd forintot ítélt meg Erdélynek. Az RMDSZ-hez köthető Iskola és Eurotrans Alapítványok közel 5 milliárd forintot kaptak.


Tavaly a magyar kormány 34,92 milliárd forint közpénzt utalt Erdélybe, a pénz jelentős része azonban nem független civil szervezetekhez, hanem az RMDSZ és a NER közelébe került.

A Bethlen Gábor Alap 2025-ben összesen 90,94 milliárd forint sorsáról döntött a határon túli magyar közösségek javára, és ennek több mint a harmada jutott Erdélybe – írta a Transtelex.hu.

Az RMDSZ-hez szorosan kapcsolódó két szervezet együtt 4 milliárd 950 millió forintot kapott. Ebből az Iskola Alapítvány 4 milliárd forint támogatást kapott, amiből többek között a nagyváradi Sonnenfeld-palota és egy tusnádfürdői villa felújítását finanszírozzák. A másik nagy kedvezményezett, az Eurotrans Alapítvány 950 millió forinthoz jutott. Ez a szervezet intézi a könnyített honosítást, és kiemelt feladata a kettős állampolgárok regisztrálása a magyarországi országgyűlési választásokra. Nem mellékes körülmény, hogy mindkét alapítványt Nagy Zoltán Levente vezeti, aki egyben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kabinetigazgatója.

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem szintén stabil kedvezményezett, 6,5 milliárd forint működési támogatást kapott. Az intézmény évek óta a magyar kormány egyik kiemelt erdélyi projektje, finanszírozása biztosított. A sporttámogatások is jelentősek maradtak. Az FK Csíkszereda 1,27 milliárd forintot, a Sepsi OSK 720 millió forintot, a Partium Labdarúgó Akadémia pedig 520 millió forintot kapott. A jégkorong területén a csíkkarcfalvi Székelyföldi Jégkorong Akadémiát fenntartó Mens Sana Alapítványnak 931,5 millió forintot ítéltek meg 2025-ben. Ez az alapítvány Kelemen Hunor szülőfalujában működik.

A Bethlen Gábor Alapon keresztüli támogatások mellett más csatornákon is érkezik magyar közpénz Erdélybe.

A Pro Economica Alapítványon keresztül 2025 októberében több mint 7,3 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást osztottak ki tizenhat erdélyi vállalkozás között. A nagyváradi Sonnenfeld-palota felújítására, ahol Magyar Ház létesül, az Iskola Alapítvány már korábban is kapott 2,47 milliárd forintot. A projekt befejezését 2026-ra tervezik, a felújítás azonban váratlan többletköltségekkel jár.

A kormány azzal indokolja a támogatásokat, hogy azok a külhoni magyarság szülőföldön való megmaradását és intézményrendszerének erősítését szolgálják.

Ennek része a „Szülőföldön magyarul” program is, amely tavaly 227 ezer külhoni magyar gyermeket és fiatalt támogatott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Videó: Zokogva jelentette be az iráni műsorvezető Hámenei legfőbb vezető halálát
Az ajatollahot az amerikai–izraeli légicsapások után nyilvánították halottnak. A bemondónál azonnal eltört a mécses, amikor fel kellett olvasnia hírt.


Egy könnyeivel küszködő műsorvezető jelentette be vasárnapra virradó éjjel, hogy meghalt Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vezetője. Az országban negyvennapos nemzeti gyászt és egyhetes munkaszünetet rendeltek el.

Az iráni állami televízió hivatalos közleménye szerint Hamenei

„egy egész életnyi, hoszeini szellemiségű küzdelem után – lankadatlanul és fáradhatatlanul –, az iráni Iszlám Köztársaság szent oltárának védelméért folytatott útján megízlelte a mártíromság édes és tiszta italát, és csatlakozott a Legfelsőbb Mennyek Birodalmához.”

A hírt az állami Press TV egyik láthatóan megrendült bemondója olvasta fel.

Videón, ahogy az állami televízió műsorvezetője zokogva jelenti be Hámenei halálát.

A halálhír után az iráni alkotmánynak megfelelően azonnal megkezdődött a hatalmi átmenet. „Az alkotmányos eljárásnak megfelelően a hatalomátvétel folyamata vasárnap megkezdődik, hogy biztosítsuk az állam működésének folytonosságát” – közölte Ali Laridzsáni nemzetbiztonsági főtanácsadó. Az ország irányítását ideiglenesen egy háromfős tanács veszi át, amelynek tagja az elnök, az igazságszolgáltatás vezetője és a Vallástudósok Tanácsának egy jogtudósa.

Miközben a kormányzat gyászgyűléseket szervez, az ellenzéki és külföldön élő források több iráni városból is ünneplésről és megkönnyebbülésről számoltak be. A hivatalos narratíva szerint Hamenei mártírként halt meg egy külföldi agresszióban, és kemény megtorlást ígérnek, míg a rendszer kritikusai történelmi pillanatnak és a valódi politikai átmenet lehetőségének tekintik a halálát.

Ali Hamenei 1989 óta, több mint három évtizeden át volt Irán legfőbb vallási és politikai vezetője. Irányítása alatt állt a Forradalmi Gárda, és ő hozta meg a végső döntéseket olyan kulcskérdésekben, mint az ország nukleáris programja. Hatalmát a 2022-es, nők jogaiért indult országos tiltakozáshullám sem tudta megingatni. Halálával hatalmi vákuum keletkezett, utódlása pedig komoly regionális és nemzetközi kockázatokat hordoz. A következő napokban dől el, hogy a Szakértők Gyűlése mikor és hogyan választja meg az új legfőbb vezetőt, és hogy az átmenet békés lesz-e, vagy további eszkalációhoz vezet a Közel-Keleten. Minderről itt olvashattok bővebben:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Donald Trump: Hámenei, a történelem egyik leggonoszabb embere, halott
Az elnök szavait, Ali Hámenei halálhírét zokogó műsorvezetőkkel erősítette meg az iráni állami média. Teherán megtorlást ígér.


„Hamenei, a történelem egyik leggonoszabb embere, halott” – ezzel a mondattal jelentette be Donald Trump amerikai elnök február 28-án, szombaton, hogy az iráni legfőbb vezető életét vesztette.

Az amerikai elnök állítását vasárnap hajnalban az iráni állami média is megerősítette, egyúttal 40 napos nemzeti gyászt és hétnapos munkaszünetet hirdetett.

„Hámenei, a történelem egyik leggonoszabb embere, halott. Ez nem csak az iráni nép számára jelent igazságszolgáltatást, hanem minden nagyszerű amerikai számára is, valamint azoknak a világ számos országából származó embereknek, akiket Hámenei és vérszomjas bandája megölt vagy megcsonkított.”

Trump állítása szerint Hámenei nem tudta elkerülni az amerikai hírszerzést és a „rendkívül kifinomult nyomkövető rendszereket”, és az Izraellel való szoros együttműködés miatt sem ő, sem a többi, vele együtt meggyilkolt vezető nem tehetett semmit. Az elnök úgy véli, ez az iráni nép számára a legnagyobb esély, hogy visszaszerezze országát. Azt is írta, hogy értesülései szerint sok, az Iráni Forradalmi Gárdához (IRGC) tartozó katona és a biztonsági erők más tagjai már nem akarnak harcolni, és mentességet kérnek. Ezzel kapcsolatban egy korábbi üzenetét is idézte:

„Ahogy tegnap este mondtam: »Most még megkaphatják a mentességet, később csak a halált!«”

Trump reményét fejezte ki, hogy az IRGC és a rendőrség békésen egyesül az „iráni hazafiakkal”, hogy az ország visszanyerje méltó nagyságát. Bejegyzésében azt állította, hogy nemcsak Hamenei halt meg, hanem az ország is „egyetlen nap alatt nagy mértékben megsemmisült, sőt, teljesen elpusztult”. Hozzátette, hogy a „súlyos és pontszerű bombázások” a héten át, vagy ameddig szükséges, megszakítás nélkül folytatódnak, hogy elérjék céljukat, ami a béke a Közel-Keleten és valóban az egész világon.

- írta Trump.

Szombaton Izrael és az Egyesült Államok légitámadás-sorozatot zúdított Iránra. A hadművelet célpontjai iráni katonai és nukleáris létesítmények, valamint a teheráni vezetés központjai voltak. Trump közölte, a „nehéz és pontos bombázás” a héten is folytatódik, majd hozzátette: „Ez a legnagyobb esély az iráni nép számára, hogy visszavegye az országát.” Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök már a hivatalos iráni bejelentés előtt arról beszélt, hogy „sok jel mutat arra”, hogy a legfőbb vezető már nincs életben, és felszólította az irániakat, hogy „özönöljenek az utcákra, és fejezzétek be a munkát.”

Irán válasza nem késett: az Iszlám Forradalmi Gárda „kemény, határozott és megbánást kiváltó megtorlást” ígért, miközben az állami televízióban síró műsorvezetők jelentették be a „mártírhalált”. Az iráni alkotmány értelmében az új legfőbb vezetőt a teokratikus szervezete, a Szakértők Gyűlése választja meg, de az utódlás folyamata bizonytalan.

A lépést a republikánusok a „béke erőn keresztül” elvét hangoztatva üdvözölték, míg a demokraták élesen bírálták. „Ez a háború törvénytelen. Szükségtelen. És katasztrofális lesz” – közölte Alexandria Ocasio-Cortez demokrata képviselő. Ilhan Omar képviselő szerint Trump „egy illegális és igazolhatatlan háborúba rángatja az országot”. A kritikusok szerint a művelethez hiányzott a kongresszusi felhatalmazás, ami sérti a háborús jogkörökről szóló törvényt.

A nemzetközi közösség aggodalommal figyeli az eseményeket. Az ENSZ a deeszkalációra és a feszültség csökkentésére szólított fel, míg Reza Pahlavi, a száműzött iráni trónörökös „humanitárius beavatkozásnak” nevezte a történteket, amely esélyt adhat a népnek a győzelemre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Iráni fenyegetés miatt feszültség a Hormuzi-szorosnál, a világ olajellátásának ötöde kerülhet veszélybe
Az iráni Forradalmi Gárda rádióüzenetben jelentette be a Hormuzi-szoros lezárását a hajóforgalom elől. A bejelentés hatására több tartályhajó leállt, a biztosítási díjak pedig az egekbe szökhetnek.


Szombaton rádióüzenetben figyelmeztette az iráni Forradalmi Gárda a Hormuzi-szorosban közlekedő hajókat, hogy lezárják a világ olajkereskedelmének egyik legfontosabb útvonalát.

„Nem engedik át a hajókat a Hormuzi-szoroson” – közölte a Reutersszel az Európai Unió haditengerészeti missziójának egyik tisztségviselője. Nagy-Britannia tengerhajózási biztonsági szolgálata szintén megerősítette a rádióüzenetek hírét, de hangsúlyozták, hogy az ilyen közlések jogilag nem kötelező érvényűek. Több tengeri szállítmányozási vállalat jelezte, hogy egyelőre felfüggesztik tevékenységüket a szoroson keresztül, műholdfelvételeken pedig látszik, hogy számos tartályhajó megállt a közeli kikötőknél, például az Egyesült Arab Emírségek-beli Fudzseirában.

A Hormuzi-szoros a világ egyik legfontosabb tengeri útvonala, amelyen a globális tengeri olajforgalom mintegy ötöde, valamint Katar cseppfolyósított földgáz exportjának jelentős része halad át.

A forgalom a figyelmeztetések ellenére nem állt le teljesen, de jelentősen lelassult. A Bloomberg adatai szerint néhány hajó továbbra is áthaladt a szoroson, miközben legalább 14 cseppfolyósított földgázt szállító tanker lelassított, megállt vagy visszafordult a térségben.

Az Egyesült Államok Tengerészeti Hivatala „jelentős katonai tevékenység” miatt adott ki riasztást, és azt javasolta az amerikai érdekeltségű kereskedelmi hajóknak, hogy tartsák a kapcsolatot a haditengerészettel. A görög hajózási minisztérium is azt tanácsolta a hajóknak, hogy kerüljék el a térséget.

A lépés előzménye, hogy szombaton amerikai és izraeli erők csapásokat mértek iráni célpontokra. Irán korábban is jelezte, hogy képes lezárni a szorost, február 17-én egy hadgyakorlat idejére már korlátozta is a forgalmat néhány órára.

A feszültség azonnal éreztette hatását a biztosítási piacon. A Financial Times szerint a térségben közlekedő hajók háborús kockázati biztosítási díjait a cégek akár 50 százalékkal is megemelhetik, és több szerződés újratárgyalása várható.

A következő napok kulcskérdése, hogy Irán hivatalosan is bejelenti-e a lezárást, vagy a rádiós figyelmeztetés csupán elrettentő lépés marad. Emellett a nemzetközi haditengerészeti jelenlét és az esetleges konvojkíséretek megszervezése is meghatározza majd, hogy a forgalom helyreállhat-e a kulcsfontosságú útvonalon.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk