Pintér javaslata megölheti a tanárok kreativitását – állítja Nahalka István oktatáskutató
A Népszava egy birtokába került dokumentum alapján azt írta, a Pintér Sándor vezettte belügyminisztérium új teljesítményértékelési rendszert vezet be a tanároknál. Az eddigi, öt évenkénti önértékelés helyett ezentúl az igazgatókat köteleznék évente egy értékelés megírására. Mindez azzal kezdődne, hogy augusztusban személyes teljesítménycélok határoznának meg. Például olyasmiket, hogy egy adott tanár legalább tíz diákját indítsa el országos tanulmányi versenyen, vagy csökkentse a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulóik arányát két százalékkal, vagy szervezzen legalább öt, a „magyar nemzeti kulturális hagyományokhoz kapcsolódó” eseményt. Emellett egy 100 pontos rendszerben is értékelnie kellene az igazgatóknak a tanárok munkájár, például a terhelhetőségüket, a munkafegyelmüket, az elkötelezettségüket, vagy azt, hogyan tartják a kapcsolatot a szülőkkel.
Nahalka István oktatáskutató szerint hasonló módszert nem nagyon ismerni a világban. „Én legalábbis nem tudok ilyesmiről, hogy ilyen formában és ennyi kijelölt feladattal működne” – mondta a Szeretlek Magyarországnak a szakértő.
Szerinte az új elképzelésekkel az a fő gond, hogy a már eddig is létező minősítési rendszer problémái továbbra is megmaradnak.
„A magyar minősítési rendszer a pedagógusok minősítését preferálja, szemben a szervezet értékelésével. Ha csak a pedagógust értékeljük, például jól letoljuk azért, hogy valamit rosszul csinál, vagy megdicsérjük, mert nagyon jól, az önmagában nem eredményes.”
Emiatt Nahalka István szerint elsősorban a szervezetet kellene értékelni. Ennek azonban a minisztériumi tervekben nyoma sincs. Ehelyett a minősítési rendszer továbbra is pedagógusközpontú marad, sőt még erősödik is ez megközelítés.
„Eddig a pedagógusok csak nagyon meghatározott mozzanatokban lettek minősítve. Egy pedagógus, megúszhatta úgy is, hogy életében összesen két alkalommal minősítették. Először, amikor a gyakornoki státuszból átkerült a pedagógusi státuszba, és utána akkor, amikor pedagógus 1-ből pedagógus 2 minősítésbe került. Ennek az utóbbinak a kötelező volta megszűnik, viszont belép egy új elem, hogy minden évben értékelni kell a pedagógust.”
Az oktatáskutató szerint a másik gond, hogy az oktatási rendszer továbbra is a minősítésre összpontosít, és nem a fejlesztésre. Csak annyiból áll, hogy sorba rakja a pedagógusokat az elért pontszámuk alapján.
Nahalka István szerint ehhez az kellene, hogy az értékelők ne csupán azt ítéljék meg, hogy büntetést vagy jutalmat érdemel a pedagógus, hanem érdemben is foglalkozzanak a munkájával, tanácsokat adjanak neki, megkeressék a problémák okait.
„Elvileg az eddigi rendszerben is benne volt ez a lehetőség, de nem működött, és várhatóan az új szisztémában sem fog.” Az oktatáskutató szerint nehéz elképzelni, hogy június-júliusban a tantestületekben még nekiállnak egy részletes tartalni értékelésnek. „Örülnek, ha gyorsan lezárják az évet, és mennek nyaralni.”
Nahalka István emellett azt mondja, egy olyan értékelési rendszert, ami jól működik a gazdasági szférában, nehéz átültetni az oktatásba.
„A pedagógusok mindig nyavalyognak – mondhatná valaki kívülről – nem szeretik, ha ellenőrzik a munkájukat, holott más szakmákban ez teljesen természetes. Csakhogy ez ennél sokkal bonyolultabb dolog. Ugyanis a vállalatoknál, a gazdaságban működő szervezeteknél verseny van, az határozza meg a viszonyokat, emiatt a vezetők és a beosztottak közötti viszonyok is mások. Egy kicsit embertelenebbek is egyébként, mint az iskolákban, ahol nincs verseny, legalábbis abban az értelemben, ahogy a gazdasági szervezeteknél van. Más értelemben van, de az mást jelent.”
„Kifejezetten hervasztónak hat ezekre a képességekre, erényekre az, hogy ezt teszik a pedagógusokkal. Figyeljük meg, a gazdaságban is úgy van, hogy amikor valakit egy olyan munkakörbe helyeznek, ahol kifejezetten a kreativitására van szükség, ahol tényleg az invenciói lesznek fontosak, akkor általában nyugton szokták hagyni egy jó darabig. Tehát egy iskolában nagyon más a helyzet, és nem lehet rá úgy tekinteni, mint egy kapitalista gazdasági egység működésére” – tette hozzá Nahalka István.
