„Az életet nem lehet legyőzni soha” - Pataky Attila tényleg életigenlő pályázatot adott be az NKA-s milliókért

A helyi Tisza Szigetek által is támogatott Tatár Gergő, a Pátria Békéscsaba Egyesület jelöltje nyerte a vasárnapi időközi önkormányzati választást Békéscsabán.

A második helyen a közgyűlési többséget adó Hajrá Békéscsaba Egyesület jelöltje, Medovarszki János végzett 195 szavazattal – írta a Telex.hu. A Mi Hazánk jelöltje, Gyebnár Dávid 32, a Duna Párt színeiben induló Dancsó Tibor pedig 21 szavazatot kapott.

Tatár a győzelme után a közösségi oldalán azt írta, hálás a bizalomért, és képviselőként nyitott, elérhető, együttműködő szeretne maradni. Hozzátette, most kezdődik az igazi munka, a 7. választókerületért, illetve Békéscsabáért fog dolgozni.

Az időközi választást azért kellett megtartani, mert a körzet korábbi képviselője, Bodóczi István a Tisza Párt színeiben tavasszal bejutott az Országgyűlésbe, ezért lemondott önkormányzati mandátumáról. Bodóczi egyébként ugyanannak a Pátria Békéscsaba Egyesületnek a tagja, mint utódja, Tatár Gergő, akinek a kampányát személyesen is támogatta.

A győzelemmel a Pátria Egyesület megőrizte a mandátumát, így a békéscsabai közgyűlés erőviszonyai nem változtak meg számottevően. A polgármestert is adó Hajrá Békéscsaba frakciójának 8 képviselője van, míg a Pátria Egyesületnek és a Fidesznek 4-4, a Mi Hazánknak pedig 1 képviselője van, mellettük egy független politikus is tagja a testületnek.

A Tisza Párt országos vezetése sem vett részt hivatalosan a kampányban, a párt ugyanis következetesen nem indul időközi önkormányzati választásokon. A helyi szinten szerveződő, „Tisza Szigeteknek” nevezett közösségeik azonban több helyen is aktívak, Békéscsabán is egy ilyen helyi csoport állt be Tatár Gergő mögé.

A jelöltek között feltűnt a Duna Párt is, amelyet a Demokratikus Koalícióból tavaly kizárt Leel-Őssy Gábor alapított.

Heves zivatarokkal indul a hét az ország keleti és északkeleti részén, miközben a hét második felében már 34–39 fokig erősödő, tartós hőség várható – derül ki a HungaroMet előrejelzéséből.

A viharokat helyenként 55–75 kilométer/órás széllökések, egy centiméter körüli jég és 10–20 milliméternyi intenzív csapadék kísérheti.

A szél napközben fokozatosan északnyugatira fordul és sokfelé megerősödik, a záporok környezetében pedig akár 70 kilométer/órát meghaladó lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 29 és 33 fok között várható, késő estére pedig 16 és 25 fok közé hűl le a levegő. Éjszaka csapadék már nem valószínű, a hajnali órákra 10 és 19 fok közé csökken a hőmérséklet.

Kedden gomolyfelhős, napos idő lesz, legfeljebb keleten alakulhat ki egy-egy zápor, a hőmérséklet csúcsértéke 25 és 32 fok között alakul.

Szerdától aztán megkezdődik a komoly melegedés: nagyrészt derült, csapadékmentes időben 28–34 fok várható. Csütörtökön már 30–36, pénteken és szombaton pedig 33–38 fokos csúcsokra kell készülni.

Az előrejelzések szerint a mostani hőhullám olyan erős lehet, hogy ismét megközelíthetjük a 40 fokot, a következő hétre fordulva pedig nálunk lehet a legnagyobb forróság egész Közép-Európában.

Elkaszálta a kormány az M86-os és M87-es gyorsforgalmi utak koncessziós pályázatát, így a korábban tervezett formában nem épül meg a két út – írja a Telex a birtokába került dokumentumok alapján. A hírt hétfő reggel Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter is megerősítette.

A kormány végül úgy döntött, egyikkel sem köt szerződést. A beruházás az M86-os autóút Szombathely–Körmend közötti meghosszabbítását és az M87-es gyorsforgalmi út Szombathely és Kőszeg közötti megépítését foglalta volna magában.

A pénzügyi modell 360 milliárdos kivitelezési költséggel számolt, ami a 42 kilométeres, műszakilag egyszerűnek számító szakaszra vetítve kiugróan magas, kilométerenkénti 8,6 milliárd forintos árat jelent. Ez nagyjából a duplája a 4-5 milliárd forint közötti közép-európai átlagárnak. A modell a kivitelezés mellett 80 milliárd forintnyi felújítást, 32 milliárdos üzemeltetést és 284 milliárd forintos adózás utáni tiszta profitot tartalmazott, 15 százalékos tőkearányos megtérülést biztosítva.

A projektet még Lázár János jelentette be korábbi építési és közlekedési miniszterként, egy Nagy-Magyarország térkép előtt a következő jeligével: „Kis-Magyarország, nagy úthálózat”.

Vitézy Dávid a Facebook-oldalán erősítette meg, hogy a kormány nem fogadta el egyik ajánlatot sem.

Meg is indokolta, hogy miért: „Szerintem teljesen természetes, hogy ilyen mértékig túlárazott ajánlatokat a Kormány nem fogadott el. A Tiszára szavazó jelentős többség nem arra adott felhatalmazást, hogy 53 százalékkal túlárazva Mészáros Lőrinctől rendeljünk újabb gyorsforgalmi utat”.

Bár a Tisza Párt támogatottsága hibahatáron belül, de érezhetően csökkent a Polgár Judit-féle államfőjelölési kísérlet után, a választani tudó biztos szavazók körében továbbra is kétharmad feletti a többségük – derül ki a Medián legfrissebb, a HVG számára múlt hét szerda és péntek között készített felméréséből.

A kutatás szerint

A Fidesz eközben stabilizálni tudta helyzetét: a teljes népesség 19, a választani tudók 22, míg a biztos szavazók 23 százaléka támogatja őket, ami hibahatáron belüli növekedésnek számít.

A felmérésből kiderül, hogy a társadalom elsöprő többsége, 97 százaléka tud arról, hogy Sulyok Tamás távozása után új államfőt kell választani, és 94 százalékuk hallott arról is, hogy a miniszterelnök Polgár Juditot javasolta a posztra. Magát a jelölést azonban vegyesen fogadták: a népesség egyharmada tartotta volna jó ötletnek a sakklegendát, 42 százalékuk viszont nem támogatta.

Az emberek elvárásai is világosak az új államfővel szemben: a többség szerint kizárólag magyar állampolgár lehet, de fontosnak tartják a jogi végzettséget és a pártfüggetlenséget is.

Június végén a Medián a biztos szavazók körében 73 százalékon mérte a kormánypártot. A kutatás a rekordmagas támogatottságot látva arra hívta fel a figyelmet, hogy egy ilyen mértékű dominancia veszélyeket is hordozhat a politikai versenyre nézve. Akkor a magyarok 67 százaléka bizakodóan tekintett az ország jövőjére, ami a rendszerváltás óta példa nélküli volt a mérések történetében.