Aligha létezik olyan ember, akinek gyerekkorában ne fordult volna meg a fejében a „mi leszel, ha nagy leszel?” kérdésre, milyen lenne egy óriási repülőgépet vezetni. A többségnél ez aztán csak álom marad, de akadnak páran, akik tényleg mindent arra tesznek fel, hogy megvalósítsák.

De milyen hosszú út áll azelőtt, aki komolyan a fejébe veszi, hogy pilóta akar lenni? Hol tanulhatja ezt a szakmát Magyarországon, mennyi pénzre van szüksége hozzá, és miben változtatta meg mindezt a légiközlekedés totális lenullázódását hozó koronavírus-járvány?

A fentiekre kerestük a választ, amikor ellátogattunk a gödöllői reptérre, ahol a Cavok Aviation repülőiskola székhelye található. Itt nemcsak megválaszolták a kérdéseinket, de egy Cessna C172-es géppel élesben is megmutatták nekünk – persze csak passzív megfigyelőként –, hogy néz ki egy oktatórepülés.

Olyan, mint a szamárlétra

Aki pilóta szeretne lenni, azelőtt két lehetséges út áll – tudtuk meg Kovácsházi György oktatótól. Jelentkezhet egy külön ilyen céllal induló képzésre, akár egy autósiskolába. Az alsó korhatár 17 év, de vitorlázni ennél is hamarabb, már 14 éves kortól el lehet kezdeni.

A képzés szigorúan egymásra épülő modulokból épül fel, a következő szintre mindig csak az előző elvégzése után lehet lépni.

Az első állomás a hobbipilóta-jogosítvány megszerzése, amihez az elméleti vizsga mellett 45 repült órára van szükség.

Ezután kezdődhet a kereskedelmi pilótaképzés elméleti része, amivel párhuzamosan a repült órákat is tovább gyűjtögetheti a jelölt – ebből összesen 200 kell –, mivel az előző vizsga sikeres letételével már szerzett egy szakszolgálati engedélyt.

100-120 óra után kaphat éjszakai képesítést, és ha itt is megvannak az elméleti vizsgák, következhet 50 óra úgynevezett műszerrepülés, amikor a jelölt látómezejét egy speciális szemüveggel korlátozzák, így kizárólag a műszerfalon látottak alapján kell tájékozódnia.

A következő szint a kétmotoros gépre érvényes jogosítvány, ezt legalább 6 óra repülés után lehet megszerezni, majd pedig az előző kettő kombinálásaként a kétmotoros műszerrepülés.

Ha ez is megvan, már csak egy 15 órás képzés választ el attól, hogy kereskedelmi pilóta legyél. Utóbbi engedély birtokában már lehet városnéző- és sétarepüléseket vezetni, ejtőernyősöket szállítani, illetve ami talán a legtöbbek vágya: jelentkezni egy légitársasághoz.

Az eddig felsoroltak elvégzéséhez másfél-két év szükséges, a költsége pedig nagyjából 14 millió forint, amit persze nem egy összegben kell befizetni.

A másik opció a BME által meghirdetett pilótaképzés. Ez összesen 22 millió forintba kerül, de jóval alaposabb is. Az ide járók a minimum elvárásnál többel, 230 órával végeznek, és az elméleti felkészítésre is nagyobb hangsúlyt fektetnek.

Nagy előnye még, hogy diákhitelt is fel lehet rá venni akár 0%-os önrésszel, ami majdhogynem az egész világon egyedülállóvá teszi.

Aki mégsem az egyetemet választaná, hanem valamelyik repülőiskolát, annak számos opciója van: Gödöllő mellett például Tökölön, Budaörsön, Nyíregyházán is rendszeresen indulnak képzések.

A megszerzett kereskedelmi pilóta jogosítvánnyal lehet jelentkezni légitársaságokhoz, ahová bekerülve további 2-3 hónapos típusképzés vár a jelöltre, hogy az adott társaság gépeit is vezetni tudja.

Ennek 7-10 millió forintos költségét sokszor kifizeti a cég, cserébe viszont vagy határozott idejű szerződést kötnek, amit csak büntetés terhe alatt lehet felmondani, vagy a költségek törlesztéséig csökkentett fizetést adnak.

Bekavart a járvány

A fentiekből látszik, hogy ezt a szakmát megtanulni egyáltalán nem olcsó, de több lehetőség is van az anyagi terhek könnyítésére. Aki pedig sikeresen el tud helyezkedni, hosszú távon is kényelmes, bőven átlag feletti megélhetésre számíthat.

A BME-n az elmúlt pár évben hatalmas volt az érdeklődés, 17-20 fős évfolyamok indultak. A Cavok Aviation gyakorlati képzésére Kovácsházi György elmondása szerint külföldről is sokan érkeztek, például Törökországból, Izlandról, vagy a skandináv országokból.

A koronavírus-járvány persze ezen a téren is éreztette a hatását: a határzár és a többi szigorítás szinte minden új külföldi jelentkezőt elriasztott, csak azok maradtak, akik már a képzés közepén tartanak.

A helyzetnek azért pozitívuma is van: mivel Ferihegyen a forgalom jelenleg a nullához közelít, szívesen látják az oktatórepülésen lévőket, akiknek így nem kell nehezebben elérhető vidéki repterekre menniük – Gödöllőről ugyanis alig negyed óra az út, míg Békéscsaba vagy Győr-Pér, ahova egyébként járni szoktak, ennek sokszorosa.

Egy ilyen repülés általában másfél óráig tart és több különböző gyakorlatból áll össze. Része egy alacsony áthúzás, amikor közvetlenül a futópálya fölött repülve végül nem száll le a pilóta, többfajta műszeres megközelítés – először a tornyos irányítók segítségével, majd nélkülük, GPS-adatokat alapul véve –, illetve egy úgynevezett touch and go, amikor a pilóta előbb leszáll, majd közvetlenül utána újra felhúzza a gépet a levegőbe.

A végére maradt egy iskolakör, illetve egy veszélyhelyzeti gyakorlat, amikor az oktató levette a gázt, így kellett bevitorlázni a célba.

Megéri most elkezdeni

Oktatónk normális esetben maga is első tisztként szolgál az egyik legnagyobb közép-európai charter légitársaságnál, de nyár óta egyáltalán nem repült, és még jó ideig nem is számít rá, hogy visszahívják.

Azt jósolja, hogy jövő nyárra kezdhet visszazökkenni a légiközlekedés a járvány előtti kerékvágásba, igazán viszont csak 2023-ra állhat helyre a korábbi forgalom.

„A 2001-es terrortámadás után is három év kellett, mire új csúcsok dőltek, bár mivel a visszaesés mértéke most jóval nagyobb, elképzelhető, hogy ennél is több időre lesz szükség” – magyarázza.

Mindez azt is jelenti, hogy a képzésre járók közül azoknak a legrosszabbak a kilátásai, akik másfél-két évvel ezelőtt kezdték meg tanulmányaikat, mivel mire ők végeznek, még javában tartani fog a krízis és aligha sikerül munkát találniuk.

Azok viszont, akik most jelentkeznek, 2023 februárjában fognak végezni, amikor remélhetőleg már javában tartani fog a felívelő szakasz. Kovácsházi szerint ha ekkorra sem áll helyre a légiforgalom, egész országok mehetnek csődbe. Tehát senkinek nem érdeke, hogy ez történjen.

Ebben bízik aktuális tanítványa, Laci is, aki két évvel ezelőtt, 33 évesen döntötte el, hogy jelentkezik a képzésre. Már a vége felé tart, ideális esetben februárban fejezi be az elméleti részt, a gyakorlatit pedig valamivel később, ahogy az időjárás engedi.

A tanulmányai mellett a távközlési szektorban dolgozik, ezt folytatná addig, amíg nem rendeződik a helyzet. Reményei szerint 1-2 éven belül talpra áll a légiközlekedés és el tud helyezkedni új szakmájában.

November 27-én a Kutatók Éjszakája keretében nyílt napot tartanak a BME-n is, a jelenlegi helyzetet figyelembe véve online. Az egyik, tervek szerint 1 órás előadás a pilótaképzésről fog szólni, az oktatók a felmerülő kérdésekre is szívesen válaszolnak. A közvetítés ITT lesz majd elérhető.

Márciusban még influenzaszerű betegségnek látta a koronavírust a három gyerekes, miskolci Borbély család. Betegeket nem ismertek, túlzásnak tűnt számukra a vészhelyzet elrendelése. Az anyuka több betegsége miatt azért volt bennük egy kis félelem, így a maszkot rendesen hordták és a nagyszülőket is óvták, csak kültéren találkozhattak és csak tisztes távolságból beszélgettek. A második hullámban őket is elérte a fertőzés.

A két lány kapta el először, együk 23, testvére 19 éves.

– mesélte a Szeretlek Magyarországnak anyjuk, Borbélyné Lauber Katalin. Őt valahogy elkerülte a vírus, férje azonban szintén átesett a betegségen.

A következő fertőzött a 15 éves Gergely lett október vége felé. Neki enyhék voltak a tünetei, 3 nap alatt el is múltak. Egy hónappal később kezdődtek a gondok.

A fiúnak először megduzzadt a nyaka, belázasodott. Mandulagyulladással kezdték kezelni, kapott antibiotikumot. „Hányt és hasmenése volt, de mivel a lányom is így reagál erre a gyógyszerre, nem gondoltam, hogy más a baj.”

Felmerült, hogy még mindig koronavírusos lehet, ezért kapott egy másik antibiotikumot és Aspirint.

A lázát azonban semmilyen lázcsillapítóval nem sikerült lehúzni.

„40 fok csak egyszer volt, akkor hűtőfürdőt csináltam neki. Ilyet sem láttam még, nem csökkent, hanem emelkedett a láza.”

Amikor azután lejjebb ment a láza, Gergely arra panaszkodott, hogy melege van, de egyáltalán nem izzadt. Kezdett kiszáradni. Azt mondta, hogy szürke foltokat lát és hallucinált. Úgy látta, apja ül az ágyon, homokból van, és azt mondja, szereti.

A 18o centis, elgyengült fiút nem volt könnyű levinnie az apjának, anyja betegsége miatt nem tudott segíteni. Azonnal infúziót kapott, amit nehéz volt bekötni, mert szétmentek a vénái, a vérnyomása 80/30-ra esett. Nem volt mit tenni, hívták a mentőket. Ők rögtön csináltak egy covid-gyorstesztet, ami negatív lett.

- mondja Gergely édesanyja.

Amikor az intenzív osztályra került, kezdtek megnyugodni, úgy érezték, már biztonságban van. A véreredmények alapján ott is felmerült, hogy esetleg koronavírus-fertőzött, így PCR tesztet is csináltak, az szintén negatív lett.

Javulni azonban csak lassan javult.

Többször vettek tőle vért vírus- és baktériumtenyésztésre. Az orvosok először Epstein-Barr vírusra, - köznyelvben csókvírusra -  gyanakodtak.

Mivel a PCR teszt a korábbi fertőzést már nem mutatja ki, Katalinék vettek egy olyan gyorstesztet, ami elvileg igen, de az is negatív lett.

Hét nap után hagyhatta el az intenzív osztályt, de még egy hetet maradnia kellett a kórházban. Ide az édesanyjának be kellett költöznie, mert látogatni nem lehetett. „Sírógörcsöt kaptam, amikor megláttam az 57 kilós fiút 52 kilóra fogyva. Az arca is be volt esve, borzasztó volt.”

A kezelés részeként kapott szteroid segített visszahízni Gergelynek.

„Farkasétvágya lett a szteroidtól. Én kaptam két zsömlét, ő egyet. Ő kettőt evett, én egyet. Apa hozott főtt ételt is. A rakott krumpliból is egy villával jutott nekem” – mondja nevetve édesanyja.

Az orvosok Gergelynél is Kawasaki szindrómára gyanakodtak, - ahogy írják - a tünetegyüttes kimerítette ennek klinikai kritériumait. A zárójelentésén utóbbival együtt PIMS- et (Pediatric Inflammatory Multisystem Syndrome) diagnosztizáltak, mely ugyanazt jelenti, mint a MIS-C (Multysystem Inflammatory Syndrome in Children), ami a 12 éves Abony leletén szerepelt. Tehát végül Gergelynél is a Covid utáni, gyerekkori, több szervet érintő gyulladást diagnosztizáltak.

A fiú két hónap után majdnem teljesen jól van, de a lábfeje még mindig ellilul, ha sokat van talpon. A szívét nemrég nézték, az rendben van, de márciusban újabb ellenőrzés lesz, és immunológiai vizsgálatra is mennie kell még. Gergely visszaemlékezni sem akar az év végi két hétre.

Vannak, akik a mai napig nem hiszik, hogy ez a vírus hogyan pusztít. Katalin sírva panaszolja, hogyan hat rájuk a tagadók reakciója.

Mint azt mi is megírtuk, egyre több orvos és egészségügyi dolgozó kapja meg a koronavírus elleni védőoltást.

A vakcinát megkapta többek között dr. Novák Hunor is. Az orvos erről a közösségi oldalán számolt be vasárnap délelőtt. Ám arra ő sem számított, hogy ilyen támadás indul ellene. A kommentelők egy része minősíthetetlen módon esett neki. Erről egy posztjában számolt be. Azt írta:

"Előző posztomban egy videóban meséltem el tapasztalataimat, mert ma délelőtt megkaptam a COVID elleni védőoltásomat. Néhány kedves kommentet kimásoltam, amit kaptam. Azért az biztosan kijelenthető, hogy rájuk sem a védőoltás, hanem inkább a helyesírási szótár jelent életveszélyt, attól sokkot kapnának...

Sajnos vannak olyan emberek, akik annyira egyszerűen gondolkodnak, és azt hiszik így működik a világ, hogy engem Orbán Viktor felhív vagy Bill Gates fizet majd, ha beoltom magam. Én csak annyit kérnék tőlük: kérem írjanak Orbán Viktornak és Bill Gatesnek, és figyelmeztessék őket, még soha nem utaltak nekem, pedig már itt az ideje! " - írta dr. Novák Hunor.

A kommentek közül íme néhány példa:

"Már nehezebben veszi a levegőt! Itt baj lesz. Ahogy egy ötgé torony mellett elhalad aktiválják is a csippet."

"Kit érdekel? Tartsd meg magadnak, mi a fas.t alkotást véleményt pár óra után? Lehet neked nem lesz mellékhatása de mást megöl te pöcs."

"Hatalmas fordulat Novák Hunortól, nemrég még arról készített videót, hogy mit tartalmaznak a védőoltások! Már neki is fizetnek a propagandáért!"

"Dr. Novák Hunor ezzel a névvel kitöltött papír alapján biztos, hogy péknek néztek vagy kőművesnek!"

"Istenem de szánalmas, pici a tű, nincs fájdalom. Majd párhónap múlva meglátod, vagy már nem. Hány zsák burgonyába kerülhetett ez poszt?"

"Akkor lenne hiteles a videód, ha mutattad volna azt is, amikkor beoltanak, de biztos jó pénzt kaptál ezért a videóért."

A gyerekorvos az oltások beadása kapcsán ismét a helyes módszerre hívta fel a figyelmet:

Tömött sorokban, a fagyos hidegben kellett várakoznia az amúgy időpontra érkezett betegeknek egy budapesti szakrendelő előtt. Egy neve elhallgatását kérő beteg a Facebookon írta meg a történteket. Írását változtatás nélkül közöljük.

"Ez a történet nem azért született, mert a szereplők közül bárkit okolni lehetne azért, aminek mindannyian áldozatai vagyunk. Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a kizsigerelt, túlterhelt, pandémiával is küzdő, összeomlott egészségügyben, a problémákat csak eltussoló, de nem kezelő rendszer áldozatai vagyunk mindannyian: betegek és egészségügyi dolgozók is. Ebben a rendszerben, ahol mindannyian az életünkért küzdünk, és ami maga generálja az ellentéteket, az állandó feszültséget, szinte kódolva van a kiégés és az antihumanitás. (Az eseményeket átélő szerző.)

Igen, konkrétan tényleg az utcán várakozva a fagyban, egyébként mindenki egy adott időpontra érkezve. Nem esik jól a tömeg, a feszültség, a gondolat, hogy valószínűleg hamarosan fázni kezdek.

Egyébként érthetően. Én attól leszek feszült, hogy mások hangoskodása becsapódik a reggelembe. És nem esik jól a 4,7 km gyaloglástól kimelegedve ácsorogni, és érezni, ahogy telnek a percek, tényleg egyre jobban eléri a hideg a bőrömet a ruha alatt.

Gyalog jöttem, a covid óta nem tömegközlekedek, a biciklin nekem most túl hideg van, autóval pedig - ugye a zseniális ingyenes parkolás miatt - nem lehet parkolóhelyet találni. De legalább így kipipálom a napi mozgást. (Bőven, mert délutánra is van időpontom egy másik szakrendelésre.)

1-2 embert engednek be egy-egy ajtónyitáskor a melegre a lassan rövidülő sor elejéről. A benti tömegbe. Mert mindenhol sokan vannak. Amikor az előttem álló sorstárssal együtt én is bejutottam végre - több mint félóra ácsorgás után - egy 70 körüli, sápadt, hófehér arcú, sovány férfi is bejött utánunk, a csukódó ajtón. Határozottan mutatta a papírját a biztonsági őrnek, hogy sürgős, miközben mutatja és mondja is, hogy a kabátja alól a katéteréhez csatlakozó tömlő lóg ki. Nagy, hangos veszekedés kezdődik a betegirányító és a férfi között. Tőlem 20 centire. Én földbe gyökerezve. Majd a biztonsági őr is kijön a fülkéből. Mindhárman egyszerre ordítják a magukét mellettem.

És így tovább. Most már én is odafordulok, próbálom felhívni magamra a figyelmet, hogy kicsit elcsituljanak, és jelezzem, hogy akkor, ha nem fér be plusz egy fő, magam elé engedem a férfit, és kimegyek én a következő bejutási lehetőségig.

A férfit pedig kifelé, de ő hirtelen beljebb megy végre. Még utánakiabálnak a fejem felett, majd csönd, de a levegő még rezeg. A betegirányító, aki eddig a testével akadályozta meg, hogy szép csendben kimenjek, miközben ők hadakoztak, most kedvesen, de még érezhetően friss lehiggadással a hangjában csodálkozva néz rám: "Maga meg miért akarta előre engedni?" Hát - akad el a szavam hirtelen - mert nem lehet könnyű katéterrel... "Á, nekem is volt katéterem!" - horkan fel ismét, újra felizzó indulattal.

"Durva, módszeresen felépített kapcsolati erőszaknak" lehetnek szemtanúi a Való Világ 10 nézői a Nem tehetsz róla, tehetsz ellene Facebook-oldal szerint, amelyről most hosszan írtak egy bejegyzésben.

A téma két főszereplője a jelenleg is futó valóságshow két szereplője, VV Fru és VV Renátó, akik - miután a lány a srác kitartó próbálkozásai után végre beadta a derekát - egy ideje már párként élnek a villában. A kapcsolatuk meglehetősen hullámzó, nincs olyan adás, amikor ne látna a néző egy olyan jelenetet, amiben veszekednek. Pontosabban Renátó mindig dühöng valamin, Fru pedig nem érti, mi a probléma, de végül mégis mindig bocsánatot kér, hogy párja lenyugodjon és újra szent legyen a béke (fél napig). A férfi néha már olyan agresszív stílusban beszél a szerelméhez, hogy egyszer a műsorvezető Puskás Petinek is közbe kellett szólnia, hogy ez nem helyes viselkedés. Nemrég pedig a nézők is megszavazták, hogy a pár vegyen részt egy párterápián.

A Nem tehetsz róla, tehetsz ellene oldalon megjelent posztban részletesen kifejtik, mi a probléma ezzel a kapcsolattal, és miért baj, hogy az RTL nem reagál semmit.

"Napok óta készülök írni a ValóVilág10 legutóbbi részeiről.

A csatorna mindezt annyival elintézte, hogy amikor kezdtek nagyon látványosan eldurvulni a dolgok, a műsorvezető - kommentátor Puskás Péter egyszer korrektül megjegyezte, hogy így senkivel sem lehet beszélni, és reméli, férfitársai többsége hozzá hasonlóan kínosan érzi magát a látottaktól.

Egy ponton megjelent egy képernyőn bekapcsolt párterapeuta, (önjelölt életvezetési guru, bár ez nem igazán derül ki), aki öt perc alatt megoldotta a rejtélyt: az áldozattal mondatta ki, hogy a bántalmazó helyzet a lány "makacssága" miatt alakult ki, na persze a fiú is hirtelen, makacs természet. Erre a terapeuta azt a nagyon szakmai megoldást kínálta, hogy a pár tegyen fogadalmakat egymásnak. Ismerős? A bántalmazó fogadkozik, az áldozat hisz neki, a környezete pedig megerősíti ebben. Ezesetben olyasvalaki, aki a szaktekintély szerepében lép fel.

A nő meghunyászkodik, a férfi kegyesen megbocsát, a konklúzió a "szerelem", aminek a Zeffirelli féle Rómeó és Júlia, Nino Rota által jegyzett, gyönyörű filmzenéje ad romantikus aláfestést. Minden szuper, a "villa szerelmespárja" körül újra nyílnak a vadvirágok a mezőn, megyünk tovább, ezt a bántalmazás dolgot ezzel el is intéztük.

és az első, áldozathibáztató esetre még reagált is a csatorna, épp engem hívtak beszélgetni az eset kapcsán.

Pont ezért döbbenetes, hogy éppen a Fru és Renátó között kibontakozó, tipikus bántalmazó helyzetet hagyják szó nélkül, epizódok óta.

Szóval rettentően problémás a műsor, napokig lehetne elemezni, de összefoglalhatjuk úgy is, hogy a csatorna a szuper #acsaládazcsalád kampányhoz csatlakozva hihetetlenül fontos érzékenyítő feladatot lát el, de az igazi az lenne, ha közben nem játszanának rá az egyik legnézettebb műsorban a kőkori szexizmusra, nem hoznák értelmezhetetlenül altesti helyzetekbe a játékosokat, és külön műsoridőt szentelnének az olyan jelenségek megvitatására, mint amilyen a súlyos (verbális) bántalmazás".