Perintfalvi Rita: Gergőt nagyon megtépte az élet, de nem félt a haláltól

Donald Trump hétfőn azonnal hatállyal leállította a fegyverszállításokat Ukrajnának, mire az Európai Bizottság elnöke 800 milliárd eurós fegyverkezési program tervét jelentett be, amiből részben Ukrajna védekezését támogatnák, részben pedig felkészítenék Európát arra, hogy Amerika nélkül is képes legyen megvédeni önmagát Oroszországgal szemben. Trump és Zelenszkij pénteki, példátlan vitája világossá tette, hogy az amerikai elnök minden eszközzel tárgyalóasztalhoz akarja kényszeríteni Ukrajnát, anélkül, hogy bármilyen biztonsági garanciát vállalna, és az is, hogy Trump közelebb érzi magához Putyint, mint Zelenszkijt. Közben a nagy európai országok sorra kiálltak Ukrajna mellett, Londonban pedig létrejött a „tettre készek koalíciója”, olyan európai országokból, amelyek akár békefenntartók küldetésére is hajlandóak egy esetleges tűzszünet után. Magyarországot nem hívták meg a londoni csúcsra.

Milyen következményekkel járhatnak a mostani, alapvető változások? Meddig tarthat ki Ukrajna amerikai támogatás nélkül, és a helyére léphet-e Európa? Veszélyes-e Magyarországra az, hogy Orbán-kormány jól láthatóan Trump és Putyin álláspontja mellett van az egyre erőteljesebb európai állásponttal szemben? Jójárt Krisztián biztonságpolitikai szakértővel, a Svéd Nemzetvédelmi Egyetem posztdoktori kutatójával beszélgettünk.

– Trump elnök leállítja a fegyverszállításokat Ukrajnának, a már elindult szállítmányokat is visszafordítja. Meddig tarthat így ki Ukrajna az amerikai szállítmányok nélkül?

– Ezt nehéz megmondani, egyáltalán nem tudjuk például, hogy ez leállítás mit takar pontosan. Amit tudunk, mert erről szóltak a hírek, hogy már úton lévő fegyver és lőszerszállítmányok, amik például már Lengyelországban vannak, azokat sem adják át. Azonban azt, hogy például ez kiterjed-e arra, hogy megfosztják Ukrajnát a hírszerzési, kiképzési támogatástól és egyebektől, ezt nem tudjuk. Szerintem erről nincs szó, azaz a hírszerzési támogatást továbbra is megkapja Ukrajna. Nyilván, ha ettől is elvágják, akkor annak azonnal érezhető következményei lesznek.

Valószínűleg csak hónapok múltán fogja éreztetni a hatását, illetve annyiban már rövid távon is, hogy elkezdenek az ukránok spórolni a lőszerrel. Amikben továbbra is rá van utalva Ukrajna az Egyesült Államokra, a már említett hírszerzési támogatáson túl, azok főleg a légvédelmi elfogó rakéták, a Patriot rendszerek, ez egy kritikus fontosságú terület, mivel folyamatosan támadják az oroszok az országot. De Ukrajna 2025-ben már nincs annyira ráutalva az amerikai katonai támogatásra, mint korábban. Most már az európaiak is egyre több mindent adnak, az európai hadiipari kapacitások lassan felpörögnek. Például a tüzérségi lőszer tekintetében, a tavalyi év eleji lőszerhiányos időszakhoz képest most már a felek, az oroszok és az ukránok nagyjából paritásban vannak, és

Sok olyan terület van, ahol Ukrajna saját maga is képes fegyvereket előállítani. Például ilyenek az FPV drónok, amik a legfontosabb szerepet játsszák a hadszíntéren. A legnagyobb veszteségeket mindkét oldalon most már egyértelműen az FPV drónok okozzák. Ezeket Ukrajna képes saját maga gyártani, illetve átalakítani a Kínából vásárolt eszközöket, és ebből tavaly 2,5 milliót tudtak az ukránok gyártani, tehát többet, mint az oroszok. Emellett a nagy hatótávolságú kategóriába eső drónok, illetve a robotrepülőgépek kategóriájában is van ukrán hazai gyártás.

Elsősorban a hadműveleti mélységi csapásokért felelős, HIMARS rendszerek, illetve a hozzájuk tartozó

Továbbá kritikus lehet a harcjárművek pótalkatrészekkel való ellátása, ezzel sem tudjuk, hogy állnak az ukránok. Nyilván bonyolítja az összképet, ha ezektől is el lesz vágva Ukrajna, de nem lesz olyan drasztikus a hatása, hogy holnapután érezhető következménye legyen.

– Amennyiben a Starlink-rendszert lekapcsolják, azzal érzékeny kárt tudnak okozni az ukrán hadseregnek.

– Az ukrán vezetési, és a tűzvezetési rendszer nagyban támaszkodik a harctéri kommunikációt biztosító Starlinkre, bár sok olyan kettős felhasználású, azaz polgári és katonai felhasználású eszköz van, tabletek, mobiltelefonok, ahol van hálózati lefedettség, ott ezeket is tudják használni a különböző titkosított, üzenetküldő applikációkkal. De ott, ahol nincs lefedettség, ott a Starlinknek nagyon fontos szerepe volt eddig azért is, mert

Az is kérdés, hogy mit, és hogyan kapcsolnak le. Mivel részben ezeket az eszközöket a Pentagon fizeti a Spacexnek, így logikus, hogy ez akár le is állhat, ha arról van szó, hogy a teljes pénzügyi támogatást megvonják az ukránoktól. Nagyjából 40-50 ezer darab Starlink eszköz van Ukrajnában, de ebből 20 ezret a lengyelek fizetnek, a többit más országok, vagy maguk az ukránok. Tehát ha innen nézzük az amerikaiak kiszállását a támogatásból, ez önmagában nem egy drasztikus csapás, mert a rendszereket más forrásból is tudják fizetni, és a már meglévő, Amerika által fizetett rendszereket pedig át tudják venni az európai hatalmak, tehát ez finanszírozható, ez nem probléma.

Ez az oroszokat is hátrányosan érintené, hiszen tavaly már az oroszok is igen nagy számban használtak Starlink eszközöket, amiket valamilyen úton-módon be tudtak szerezni, például az Egyesült Arab Emirátusokon keresztül.

– Az európaiak milyen gyorsan tudnak azon területeken az amerikaiak helyére lépni, amiben jelenleg az amerikaiaknak monopóliuma van?

– A kérdés az, hogy most tulajdonképpen az amerikaiak mit akarnak ezzel elérni. Amennyiben ez egy pénzügyi kérdés a részükről, akkor az európaiak még mindig megtehetik, hogy megvásárolják ezeket az eszközöket, kifizetik az amerikaiakat, és akkor ugyanazokhoz a képességekhez továbbra is hozzájut Ukrajna. De itt bizonyosan nem erről van szó,

hiszen pénzügyileg nehezen indokolható, hogy a szállításokat miért állították le azonnal, hiszen a szállítmányokban részben már kifizetett eszközök vannak, amit a Biden-adminisztráció már elfogadott, kifizetett. A másik tétel pedig az, amit a Ukraine Security Assistance Initiative (USAI) keretében pénzben odaadtak az ukránoknak, de ezt csak papíron adták oda, a valóságban ez úgy néz ki, hogy itt is adtak egy keretet, amerikai pénzt, amit az ukránok elkölthetnek fegyverrendszerek beszerzésére, közvetlenül az amerikai hadiipari vállalatoknál. Ennek a pénznek már egy részét elköltötték, már gyártják a megrendelt eszközöket, tehát szerintem itt a szerződéses kötelezettség megszegése is fennáll a Trump-adminisztráció részéről, ha ezeket nem szállítják le az ukránoknak.

Azaz a nyomásgyakorlás részét képezi amerikai részről. Demonstrálni akarják Trumpék, amit szóban is megmutattak Zelenszkijnek azon a bizonyos, Ovális Irodában tartott sajtótájékoztatószerű performanszon, hogy az ukrán elnök nincs abban a helyzetben, hogy bármit is visszautasítson.

– Ez a hozzáállás markáns felfogásbeli szakadékot jelent Amerika és Európa nagy része között, ami a biztonságpolitikai kérdéseket illeti. A vezető európai hatalmak, a britek, a németek, a lengyelek és a franciák vezetésével mintha egy új biztonságpolitikai rendszernek tették volna le az alapkövét. Ha ez így van, ez jelentheti azt, hogy az a NATO, amit eddig idestova most már 70 éve ismerünk, nem létezik többé? Mennyire legyünk biztosak az ötös cikkely érvényességében, ha ilyen hatalmas eltérések vannak az óceán két oldalán?

– Ez a lényeg, és nyilván

már abban az értelemben, hogy nem csak egy szervezet lesz tartalom nélkül, hanem továbbra is hiteles marad-e azok számára, akiket el kell rettenteni. És itt nyilván elsősorban Oroszországról van szó, hiszen a NATO a Szovjetunió elrettentésére jött létre. Valóban úgy tűnik, mintha Trumpék teljesen más paradigmában gondolkodnának, mint ami eddig az amerikai stratégiai érdekeket mozgatta, ami meghatározta az Egyesült Államok és Európa viszonyát. Én is úgy látom, hogy itt más biztonságpolitikai felfogás van, és az európai hatalmak is ezt érzékelik. Az ő felelősségük az, hogy nem nagyon csináltak semmit, pedig hát

De most már az európai országok keresik a lehetőségeit annak, hogy hogyan tudják megvédeni magukat, hogyan tudják elrettenteni a fenyegetéseket egy NATO utáni világban, ha az Egyesült Államok tényleg megszűnik, megbízható szövetségesnek lenni. Egyelőre itt még nem tartunk szerencsére.

– Ez milyen hatással lehet Magyarország biztonságára? Hiszen Magyarországot meg sem hívták Londonba, Szlovákiával együtt kihagytak minket.

– Katasztrofális következményei lehetnek Magyarország számára annak, hogy teljesen elszigetelődött a saját szövetségi rendszerén belül. Nyilván nem véletlen, hogy meg sem hívják Londonba Magyarországot, és Szlovákiát sem, mert Magyarország az elmúlt években folyamatosan a kerékkötője volt a közös, egységes fellépésnek.

Sajnos ide juttatta magát Magyarország.

– Elképzelhető, hogy Magyarország a NATO utáni világban biztonságpolitikai vákuumba kerül?

– Igen, ez lehet a legsúlyosabb következménye annak, ami most történik.

– És ha ráadásul Oroszország megnyeri a háborút, akkor még elképzelhető az is, hogy úgy kerül biztonságpolitikai vákuumba, hogy a keleti szomszédunk Oroszország lesz...

– Nehéz elképzelni, hogy Oroszország olyan fölénybe kerüljön, hogy le tudja gyűrni teljes Ukrajnát, tehát szerintem ez nincs a realitások között. Viszont hosszú távon előretekintve, ha véget ér a liberális nemzetközi rend, amit most ismerünk, nem tudjuk, hogy mi fogja felváltani. Erős a gyanúnk, hogy valami olyasmi, ami az európai nagyhatalmi koncert volt a XIX. században. Azaz

– Végül is lett két szép világháború ebből a világrendből.

– Pontosan. Azt gondolom, hogy a tét az ez. Azt, hogy ehhez kisállamok vezetői miért tapsolnak, azt elképzelni sem tudom.

– Van Magyarországnak még lehetősége csatlakozni a londoni koalícióhoz?

– Nagyon szkeptikus vagyok ezzel kapcsolatban. Azt gondolom, ezzel a magyar vezetéssel nincs.

António Costa, az uniós állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács vezetője a csütörtöki rendkívüli EU-csúcs után arról beszélt, hogy „Magyarország elszigetelődött”, miután a 27 tagállam közül egyetlenként megvétózta az Ukrajnáról szóló határozatot. Orbán Viktor úgy válaszolt: „ha itt valaki elszigetelődött, az az Európai Unió.”

A 27 tagállamból 26 végül Magyarország nélkül írta alá az Ukrajna védelméről szóló állásfoglalást. Az aláírók között Orbán Viktor korábbi szövetségesei is ott voltak, például Giorgia Meloni olasz kormányfő, és Robert Fico szlovák miniszterelnök is. Bod Péter Ákost, a jegybank volt elnökét kérdeztük arról, mit gondol a Brüsszelben történtekről.

– Meddig tudunk így benne maradni az Európai Unióban?

– Valószínűleg sokáig, csak nem az ügyintézési részében. Miután valószínűleg nagyon nehéz lenne megszabadulni az országtól, és egyébként remélem, hogy ez nem is merül fel komolyan, mert

Ezért azt a döntési üzemmódot veszi fel az Európai Unió, amely egyébként teljesen logikus, hogy a hajlandók koalíciója keretében mennek gyorsan előre minden olyan ügyben, amihez nem szükséges az összes kormány egyetértése. Ez történt most, és ez nagy jelentőségű ügy is, hiszen egy nagy hadiipari fejlesztési koncepciót fogadtak el, és még pénzt is rendelnek mellé.

– Amiből Magyarország kimarad.

– Ezt nem tudjuk, már csak azért sem, mert az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy miután közös fejlesztésről van szó, és a Draghi-jelentés szerint csak akkor van értelme és versenyképességi hatása a pénzköltésnek, ha nem nemzetállami kereteken belül fejlesztgetnek és gyártanak, hanem kiemelt projektek vannak. Ezért azt feltételezem, hogy a pénzek jelentős része koncentrálódni fog az egyébként is versenyképes és versenyképessé tehető nagy cégeknél. Például, ha a Rheinmetall képes szállítani katonai eszközöket, akkor abba bedolgozóként más is bekerülhet. Feltételezem, hogy magyarországi üzemek, gyárak is kaphatnak megrendelést. Persze már hallom a kérdést, hogy

és ha van ugyanolyan képességű lengyel, észt vagy román cég, akkor valószínűleg a döntési folyamatban hátrányt fog szenvedni az ország amiatt, hogy a kormányzat nagyon keményen kiállt a közös katonai fellépés és az ukrán védelem megerősítése ellen.

– Mit ért azalatt, hogy az országra szükség van, de Orbán Viktorra nincs?

– A 9 és fél millió magyarra szüksége van az Európai Uniónak, beléptünk, jóváhagytuk népszavazással, és azt gondolom, hogy az európai politika világosan látja a különbséget a rezsim és az ország között. Más országokban is előfordul, hogy a politikai vezetésbe olyan elemek kerülnek be, amelyek problémát jelentenek. Emlékszünk, Ausztria életében is voltak olyan szakaszok, de ettől függetlenül Ausztriára szükség van. Tehát, mint

Ne is foglalkozzunk mi ezzel az üggyel, amíg nem kell, és azt gondolom, hogy nem kell. A rezsimek nem tartanak örökké. Politikusok jönnek, politikusok mennek, irányzatok jönnek, mennek, amerikai elnök jön, de az sem tart örökké.

– Ausztriánál azért nem 15 évig, hanem még egy ciklust sem tartott az a periódus, amíg problémás országnak számított, mert nem töltötte ki a mandátumát az akkori koalíció. De itt már 15 évről beszélünk. Most hirdette ki a kormány a március 15-i jelszót, ami így szól: egy maroknyi lázadó a birodalom ellen...

– Hát az ember nem tud mit mondani erre, tétet időnként akkor is emelhet valaki, ha vesztésre áll. Még egyszer megismétlem, nem könnyű kikerülni az Európai Unióból. Nézzen csak rá a térképre. Voltak kellemetlen epizódok Európa életében, például Görögország kapcsán is. De az első indulaton túl senki se gondolta, hogy a görögöktől meg kell szabadulni. A görög adathamisítástól, attól igen, a görög költségvetési trehányságtól igen, és még sok mindentől igen, de Görögországtól nem. Úgyhogy szerintem ennek az analógiájára fogjuk fel úgy, hogy nagyon sok gond van a kormánnyal. És a kormány semmilyen jelét nem adja annak, hogy szeretné stabilizálni a helyzetét. Valóban élezi, és hogy emögött milyen megfontolás van, ezt most nem boncolgatom. Előbb-utóbb fordulat jön nálunk. Hogy egy éven belül, vagy csak egy év múlva, azt még meglátjuk.

Nagyjából ezer ember előtt beszélt csütörtök este Tatabányán Magyar Péter. A nagygyűlés után adott interjújában azt mondta, "jelenleg egy államcsőd felé haladunk. Bármit is mondanak, egy csomó helyen fizetésképtelen az állam."

Arról is beszélt, a hatalom szerinte egyre keményebb eszközökhöz nyúl.

Beszélgettünk a nagygyűlés résztvetőivel is, akik közül vannak olyanok, akik abban bíznak, a TISZA egyre erősebb lesz és ezt a Fidesz is kénytelen lesz tudomásul venni, de olyan is volt, aki úgy fogalmazott: „Mostmár, hogy érzik a vesztüket, még rosszabb és még mocskosabb dolgokhoz fognak nyúlni.”

Ha a Fidesz nyer 2026-ban, akkor elhagyjuk Európát Mérő László szerint. A matematikus, pszichológus a Magyar Hang Kultúrtáj című műsorának adott interjút, ahol hosszan beszélt a belpolitikáról is.

Mérő három lehetséges forgatókönyvet lát a 2026-os választásra.

Ha a Fidesz győz, akkor elhagyjuk Európát, és a legrosszabb esetben Oroszország gyarmata leszünk. Azonban ha Magyar Péter nyer, akkor Európa visszafogadja Magyarországot – fejtette ki. A harmadik lehetőség szerinte, hogy Magyar Péter győz, de a Fidesz elcsalja a választást.

– mondta Mérő László. Szerinte ha Magyar Péter teljesíti azt a három dolgot, amiről mindig beszél – csatlakozunk az Európai Ügyészséghez, lesz újra önálló oktatási és egészségügyi minisztérium, illetve, hogy nem lehet valaki nyolc évnél tovább miniszterelnök –, akkor számára majdnem mindegy, hogy a részleteket hogyan képzeli el a TISZA Párt elnöke.

– fogalmazott a matematikus. Mint mondta: sokkal alapvetőbb problémái vannak annál, mint hogy például hány kulcsos lesz a személyi jövedelemadó.

Mérő azt is elmondta, hogy látta már államférfiként viselkedni Orbán Viktort. A kérdés szerinte, hogy jövőre is le tud-e majd mondani a hatalomról, és tisztességesen átadja-e a kormányzást, vagy eljutunk a tűzparancsig. Őt ugyanis nem lepné meg, ha erőszakhoz folyamodnának, annyira romlott lett a hatalom az elmúlt években.

2010-ben Orbán Viktor esélyt kapott, hogy válasszon a történelmi cselekedet és a szabad rablás között. Sajnos a szabad rablást választotta – mondta. Ő úgy látja, hogy a kormányfő az orosz–ukrán háború kapcsán is történelmi súlyú döntést hozott. Orbán azonban szerinte nem élt a lehetőséggel, hogy végre egyszer a történelem jó oldalán álljunk.

– fejtette ki.

A teljes beszélgetést ITT tudod megnézni.

Mérő László 1984 óta az ELTE Pszichológiai Intézetének professzora, ahol olyan tárgyakat oktatott, mint a gazdaságpszichológia, emberi gondolkodás és döntés, az érzelmek logikája, játékelmélet és memetika. Emellett a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem professzora is volt. Ismeretterjesztő könyvei és előadásai révén vált széles körben ismertté.