SZEMPONT
A Rovatból

Perintfalvi Rita: Gergőt nagyon megtépte az élet, de nem félt a haláltól

Az ismert teológus talán az utolsó Magyarországról, aki találkozott Homonnay Gergellyel. Interjúnkban azt is elmondta, miért félt a népszerű író, aktivista a karácsonytól.


Az egész országot megdöbbentette Homonnay Gergely tragikus hirtelenségű halála. Rita régi jó ismerősöm, ezért vállalta, hogy mesél nekem a Rómában töltött négy napról.

– A sors úgy hozta, hogy te éppen a halála előtt találkoztál Rómában Homonnay Gergővel. Kimondottan miatta utaztál ki?

– Kimondottan hozzá mentem. Gergő a saját lakásában látott vendégül engem és a páromat, és végtelen vendégszeretettel vett minket körül.

Már körülbelül egy éve terveztük a találkozót, csak mindig közbe jött a Covid. Nagyon rég szerettünk volna elindítani egy közös projektet, és persze személyesen is elmélyíteni a barátságunkat.

– Hogy kerültetek kapcsolatba?

– A mi ismeretségünk az online világban kezdődött, mert sok olyan fontos téma volt, amiket mindketten képviseltünk. Elsősorban a magyarországi LMBTQ kérdések, az emberi jogok és a női esélyegyenlőség.

Voltak bizonyos sajtófelületek, ahol egyszerre támadtak kettőnket, és ezek a támadások közelebb hoztak minket egymáshoz.

Innen indult a barátságunk.

– Említettél egy közös projektet.

– Egy videosorozatban gondolkoztunk, amiből az első rész el is készült, ezt karácsonykor tettük közzé. Gergőnek az egyik legfájóbb az volt, hogy nagyon sokszor bélyegezték keresztényellenesnek vagy egyházgyűlölőnek, és szeretett volna kilépni ebből. Erre adott volna lehetőséget, ha egy teológussal beszélgethet például arról, miként gondolkozunk a kereszténységben az LMBTQ emberekről. Tényleg csak az elítélő kép létezik, amit nagyon sokszor látunk? Vagy lehetséges elfogadóbb szemlélet is?

Másik témánk lett volna az egyházak és a politika viszonya. Jó az egyházaknak, ha ennyire beleszól ma a politika az életükbe? Hogyan lehet olyan emberi, elfogadó, szeretetteljes országot felépíteni, ahol a gyűlöletbeszédnek és az ellenségeskedésnek nincs akkora tere, mint jelenleg Magyarországon? Az ehhez hasonló közös témákat szerettük volna feldolgozni, ezek kerültek fókuszba.

– Mesélj kicsit a találkozásról, és hogy milyen embernek ismerted meg?

– Várta, hogy menjek. Nagyon készült. Ez olyan apróságokból látszott, hogy még akkor is takarított, amikor megérkeztünk. Fehér rózsát készített a szobánkba, az előszobában ott várt minket Erzsi. Látszott az a klasszikus vendégszeretet, amikor nagyon szeretnéd, hogy valaki jól érezze magát nálad. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy ennyire közel kerülhettünk egymáshoz.

Talán az is hozzátartozik, hogy Gergő nagyon félt a karácsonytól.

Magányos időszak volt a számára. Édesapját is karácsony körül veszítette el. A testvérei szerteszét élnek a világban, ezért a régi, családban töltött karácsonyok megszűntek számára. Az, hogy meglátogattuk, valamit visszahozott neki ebből.

Ezt ő is megfogalmazta. Valami visszajött azokból a régi időkből, amiket a narancsillat, az egymásra figyelés, a szeretet jellemzett. Örülök neki, hogy ezt neki adhattuk, és ilyen szép élmények is a részévé válhattak egy rendkívül tehetséges ember élete utolsó heteinek. És mi sem fogjuk soha elfelejteni ezeket a római napokat, mert nagyon megszerettük Gergőt. Örökre a szívünkbe zártuk ezekkel az emlékekkel együtt.

Rengeteg terve volt, rengeteg ötlet volt a fejében. Nagyon sokat veszített a világ, hogy ennek a pályafutásnak ilyen fiatalon vége lett. Nem is beszélve Erzsi bájos és vicces történeteiről, aki méltó módon lett egy ország szívének bundás királynőjévé.

– A fehér rózsáról Gergő maga is posztolt, és hozzátette, hogy a fehér a szüfrazsettek színe volt. Ez azt sugallja, hogy nagyon odafigyelt a részletekre, a szimbólumokra.

– Így van. Nagyon sokan egy radikális, tüskés sünnek látták, aki nagyon keményen tud kritikát gyakorolni. Ő maga is belátta, hogy kár volt sok mindenkivel összevesznie, mert emiatt gyakran nagyon egyedül maradt. Annyira szenvedélyesen kereste az igazságot, hogy hajlamos volt átesni a ló másik oldalára. Most, a megemlékezésekben is szinte kivétel nélkül mindenki kiemelte a személyiségének ezt a kettősségét. Nekem soha nem volt vele egyetlen konfliktusom sem, rendkívüli tisztelettel övezett.

Sokat gondolkodtam rajta, mi lehet ennek az oka. Gergőt nagyon megtépte az élet. Kezdve a homoszexuális orientációjával, amiért már gimnazistaként is sokszor a bántalmazás céltáblájává vált. És ami nagyon fájt neki, hogy nagyon sok bántás érte magukat kereszténynek tartó emberektől. Én voltam talán az első, aki keresztényként, teológusként nem így viselkedtem vele. Talán ezért gondolt rám teljesen másként.

Ahogy én elfogadtam őt, ő úgy nyílt meg előttem a legszerethetőbb énjével. És én csak ezt azt énjét láttam.

– Mi is megosztottuk a Gergővel kapcsolatos Facebook posztodat, amiben többek között arról írsz, hogy Gergő félt. Ahogy ilyenkor lenni szokott, mindenféle találgatások indultak a halála körülményeiről. Pontosan mitől félt?

– Nagyon örülök, hogy megkérdezed, mert így legalább tisztázhatom a dolgot. Nem gondoltam, hogy ebből mindenféle összeesküvéselméletek születnek. Eszem ágában sem volt bármit sugallni. Nem tudjuk, mi történt. Bízzunk benne, hogy a hivatalos vizsgálatok választ adnak rá, pontosan mi okozta Gergő halálát. De az nagyon fontos sokunknak, hogy megtudjuk az igazságot. Mert ha nem derül ki, akkor az az aggodalmainkat óriásira fogja növelni.

Gergőben valóban nagyon sok félelem volt. Azzal, ahogy ő megmondta a véleményét, nagyon sok embert radikalizált és magára rántott. Bizonyos internetes felületek komment szekciójában iszonyatosan durva támadások érték. Tegnap előtt 22 órakor tettem ki az első posztomat róla. Azóta legalább ötszáz embert kellett letiltanom a Facebook-oldalamról. A legmocskosabb, kegyeletsértő dolgokat írták róla.

Nekem nagyon fájdalmas megtapasztalni, hogy nincs határa az emberi gyűlölködésnek és gonoszságnak. Még akkor sem, ha valaki meghal.

Bármit is mondott vagy tett a Gergő, az az ember, aki meghal, már nem tudja megvédeni magát. Ez nagyon elgondolkoztató, hogy idáig jutottunk: a félelem és a gyűlölet kultúrájában élünk.

Gergő is ezt mondta el most karácsonykor. Lehet, hogy ő is hibázott ebben, de szerintem felismerte, hogy változtatni kell. Talán éppen erről szólhatott volna számára 2022, hogy másképp gondolkozzon, másképp kommunikáljon.

Nagyon sokan bekövettek Gergő követői közül, mert örülnek, hogy az oldalam olyan felület, ahol lehet gyászolni, ahol nem bántják őt. Sokat gondolkodunk velük együtt azon, hogyan lehetne az ő szellemiségét megőrizni, továbbvinni.

– Nagyon szépen köszönöm, hogy beszélhettünk, tudom, hogy ez most nem könnyű neked.

– Egy valamit még szeretnék elmondani. Ez a gondolat szerintem fontos, erről is beszélgettünk Rómában.

Gergő nem félt a haláltól.

Túlélt egy nyelvrákot, és mint elmesélte, ez szembesítette először azzal, hogy meg lehet halni. De magától a haláltól nem félt, csak attól, hogy nem fog rá senki sem emlékezni. Jelentéktelen lesz az élete, senki sem sajnálja majd. Ezért nagyon jó látni, hogy milyen sok embert szerette, milyen sok emberben hagyott nyomot. Amitől félt, az nem történt meg. Remélem, ezt most érzi odaát!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Jójárt Krisztián: Katasztrofális következményei lehetnek Magyarország számára annak, hogy teljesen elszigetelődött a saját szövetségi rendszerén belül
Ha kiüresedik a NATO, Magyarország biztonsága veszélybe kerül – mondja a biztonságpolitikai szakértő, aki szerint Ukrajna az amerikai fegyverszállítások felfüggesztése ellenére is kitarthat egy ideig.


Donald Trump hétfőn azonnal hatállyal leállította a fegyverszállításokat Ukrajnának, mire az Európai Bizottság elnöke 800 milliárd eurós fegyverkezési program tervét jelentett be, amiből részben Ukrajna védekezését támogatnák, részben pedig felkészítenék Európát arra, hogy Amerika nélkül is képes legyen megvédeni önmagát Oroszországgal szemben. Trump és Zelenszkij pénteki, példátlan vitája világossá tette, hogy az amerikai elnök minden eszközzel tárgyalóasztalhoz akarja kényszeríteni Ukrajnát, anélkül, hogy bármilyen biztonsági garanciát vállalna, és az is, hogy Trump közelebb érzi magához Putyint, mint Zelenszkijt. Közben a nagy európai országok sorra kiálltak Ukrajna mellett, Londonban pedig létrejött a „tettre készek koalíciója”, olyan európai országokból, amelyek akár békefenntartók küldetésére is hajlandóak egy esetleges tűzszünet után. Magyarországot nem hívták meg a londoni csúcsra.

Milyen következményekkel járhatnak a mostani, alapvető változások? Meddig tarthat ki Ukrajna amerikai támogatás nélkül, és a helyére léphet-e Európa? Veszélyes-e Magyarországra az, hogy Orbán-kormány jól láthatóan Trump és Putyin álláspontja mellett van az egyre erőteljesebb európai állásponttal szemben? Jójárt Krisztián biztonságpolitikai szakértővel, a Svéd Nemzetvédelmi Egyetem posztdoktori kutatójával beszélgettünk.

– Trump elnök leállítja a fegyverszállításokat Ukrajnának, a már elindult szállítmányokat is visszafordítja. Meddig tarthat így ki Ukrajna az amerikai szállítmányok nélkül?

– Ezt nehéz megmondani, egyáltalán nem tudjuk például, hogy ez leállítás mit takar pontosan. Amit tudunk, mert erről szóltak a hírek, hogy már úton lévő fegyver és lőszerszállítmányok, amik például már Lengyelországban vannak, azokat sem adják át. Azonban azt, hogy például ez kiterjed-e arra, hogy megfosztják Ukrajnát a hírszerzési, kiképzési támogatástól és egyebektől, ezt nem tudjuk. Szerintem erről nincs szó, azaz a hírszerzési támogatást továbbra is megkapja Ukrajna. Nyilván, ha ettől is elvágják, akkor annak azonnal érezhető következményei lesznek.

Ha tényleg csak a fegyverszállítás áll le, akkor nem kell arra készülni, hogy akkor holnap kifogynak a fegyverekből, mert ennek nem lesz azonnali a hatása.

Valószínűleg csak hónapok múltán fogja éreztetni a hatását, illetve annyiban már rövid távon is, hogy elkezdenek az ukránok spórolni a lőszerrel. Amikben továbbra is rá van utalva Ukrajna az Egyesült Államokra, a már említett hírszerzési támogatáson túl, azok főleg a légvédelmi elfogó rakéták, a Patriot rendszerek, ez egy kritikus fontosságú terület, mivel folyamatosan támadják az oroszok az országot. De Ukrajna 2025-ben már nincs annyira ráutalva az amerikai katonai támogatásra, mint korábban. Most már az európaiak is egyre több mindent adnak, az európai hadiipari kapacitások lassan felpörögnek. Például a tüzérségi lőszer tekintetében, a tavalyi év eleji lőszerhiányos időszakhoz képest most már a felek, az oroszok és az ukránok nagyjából paritásban vannak, és

az európaiak erre az évre tudják már fedezni az ukránok tüzérségi lőszerszállítmányát, illetve saját, azaz ukrán kapacitásból is el lehet látni.

Sok olyan terület van, ahol Ukrajna saját maga is képes fegyvereket előállítani. Például ilyenek az FPV drónok, amik a legfontosabb szerepet játsszák a hadszíntéren. A legnagyobb veszteségeket mindkét oldalon most már egyértelműen az FPV drónok okozzák. Ezeket Ukrajna képes saját maga gyártani, illetve átalakítani a Kínából vásárolt eszközöket, és ebből tavaly 2,5 milliót tudtak az ukránok gyártani, tehát többet, mint az oroszok. Emellett a nagy hatótávolságú kategóriába eső drónok, illetve a robotrepülőgépek kategóriájában is van ukrán hazai gyártás.

Elsősorban a hadműveleti mélységi csapásokért felelős, HIMARS rendszerek, illetve a hozzájuk tartozó

Az amerikai katonai támogatás leállítása arra fogja késztetni az ukránokat, hogy még inkább spóroljanak a lőszerrel, és a nagy hatótávolságú rakétatüzérségi lőszerekkel, rakétákkal.

Továbbá kritikus lehet a harcjárművek pótalkatrészekkel való ellátása, ezzel sem tudjuk, hogy állnak az ukránok. Nyilván bonyolítja az összképet, ha ezektől is el lesz vágva Ukrajna, de nem lesz olyan drasztikus a hatása, hogy holnapután érezhető következménye legyen.

– Amennyiben a Starlink-rendszert lekapcsolják, azzal érzékeny kárt tudnak okozni az ukrán hadseregnek.

– Az ukrán vezetési, és a tűzvezetési rendszer nagyban támaszkodik a harctéri kommunikációt biztosító Starlinkre, bár sok olyan kettős felhasználású, azaz polgári és katonai felhasználású eszköz van, tabletek, mobiltelefonok, ahol van hálózati lefedettség, ott ezeket is tudják használni a különböző titkosított, üzenetküldő applikációkkal. De ott, ahol nincs lefedettség, ott a Starlinknek nagyon fontos szerepe volt eddig azért is, mert

a Starlinket nagyon nehéz, gyakorlatilag lehetetlen elektronikai harceszközökkel zavarni, tehát folyamatos, megbízható, biztonságos kommunikációs összeköttetést biztosít. Rövid távon nem látszik, hogy mivel tudnák ezt kiváltani, bár állítólag dolgoznak alternatív megoldásokon.

Az is kérdés, hogy mit, és hogyan kapcsolnak le. Mivel részben ezeket az eszközöket a Pentagon fizeti a Spacexnek, így logikus, hogy ez akár le is állhat, ha arról van szó, hogy a teljes pénzügyi támogatást megvonják az ukránoktól. Nagyjából 40-50 ezer darab Starlink eszköz van Ukrajnában, de ebből 20 ezret a lengyelek fizetnek, a többit más országok, vagy maguk az ukránok. Tehát ha innen nézzük az amerikaiak kiszállását a támogatásból, ez önmagában nem egy drasztikus csapás, mert a rendszereket más forrásból is tudják fizetni, és a már meglévő, Amerika által fizetett rendszereket pedig át tudják venni az európai hatalmak, tehát ez finanszírozható, ez nem probléma.

Probléma akkor lehet, ha lekapcsolják magának a rendszernek az elérhetőségét Ukrajna területén, ezt is meg tudják tenni.

Ez az oroszokat is hátrányosan érintené, hiszen tavaly már az oroszok is igen nagy számban használtak Starlink eszközöket, amiket valamilyen úton-módon be tudtak szerezni, például az Egyesült Arab Emirátusokon keresztül.

– Az európaiak milyen gyorsan tudnak azon területeken az amerikaiak helyére lépni, amiben jelenleg az amerikaiaknak monopóliuma van?

– A kérdés az, hogy most tulajdonképpen az amerikaiak mit akarnak ezzel elérni. Amennyiben ez egy pénzügyi kérdés a részükről, akkor az európaiak még mindig megtehetik, hogy megvásárolják ezeket az eszközöket, kifizetik az amerikaiakat, és akkor ugyanazokhoz a képességekhez továbbra is hozzájut Ukrajna. De itt bizonyosan nem erről van szó,

a támogatás felfüggesztése egyértelműen nyomásgyakorlás,

hiszen pénzügyileg nehezen indokolható, hogy a szállításokat miért állították le azonnal, hiszen a szállítmányokban részben már kifizetett eszközök vannak, amit a Biden-adminisztráció már elfogadott, kifizetett. A másik tétel pedig az, amit a Ukraine Security Assistance Initiative (USAI) keretében pénzben odaadtak az ukránoknak, de ezt csak papíron adták oda, a valóságban ez úgy néz ki, hogy itt is adtak egy keretet, amerikai pénzt, amit az ukránok elkölthetnek fegyverrendszerek beszerzésére, közvetlenül az amerikai hadiipari vállalatoknál. Ennek a pénznek már egy részét elköltötték, már gyártják a megrendelt eszközöket, tehát szerintem itt a szerződéses kötelezettség megszegése is fennáll a Trump-adminisztráció részéről, ha ezeket nem szállítják le az ukránoknak.

De a kormányzat részéről azok a hírek jöttek, hogy ez igazából felfüggesztés, tehát nem megszüntetés.

Azaz a nyomásgyakorlás részét képezi amerikai részről. Demonstrálni akarják Trumpék, amit szóban is megmutattak Zelenszkijnek azon a bizonyos, Ovális Irodában tartott sajtótájékoztatószerű performanszon, hogy az ukrán elnök nincs abban a helyzetben, hogy bármit is visszautasítson.

– Ez a hozzáállás markáns felfogásbeli szakadékot jelent Amerika és Európa nagy része között, ami a biztonságpolitikai kérdéseket illeti. A vezető európai hatalmak, a britek, a németek, a lengyelek és a franciák vezetésével mintha egy új biztonságpolitikai rendszernek tették volna le az alapkövét. Ha ez így van, ez jelentheti azt, hogy az a NATO, amit eddig idestova most már 70 éve ismerünk, nem létezik többé? Mennyire legyünk biztosak az ötös cikkely érvényességében, ha ilyen hatalmas eltérések vannak az óceán két oldalán?

– Ez a lényeg, és nyilván

Magyarország számára is kulcskérdés, hogy valóban, fennmarad-e a NATO,

már abban az értelemben, hogy nem csak egy szervezet lesz tartalom nélkül, hanem továbbra is hiteles marad-e azok számára, akiket el kell rettenteni. És itt nyilván elsősorban Oroszországról van szó, hiszen a NATO a Szovjetunió elrettentésére jött létre. Valóban úgy tűnik, mintha Trumpék teljesen más paradigmában gondolkodnának, mint ami eddig az amerikai stratégiai érdekeket mozgatta, ami meghatározta az Egyesült Államok és Európa viszonyát. Én is úgy látom, hogy itt más biztonságpolitikai felfogás van, és az európai hatalmak is ezt érzékelik. Az ő felelősségük az, hogy nem nagyon csináltak semmit, pedig hát

legkésőbb tavaly november óta teljesen nyilvánvaló volt, hogy valamit tenni kell, hiszen Trumpot választották elnöknek.

De most már az európai országok keresik a lehetőségeit annak, hogy hogyan tudják megvédeni magukat, hogyan tudják elrettenteni a fenyegetéseket egy NATO utáni világban, ha az Egyesült Államok tényleg megszűnik, megbízható szövetségesnek lenni. Egyelőre itt még nem tartunk szerencsére.

– Ez milyen hatással lehet Magyarország biztonságára? Hiszen Magyarországot meg sem hívták Londonba, Szlovákiával együtt kihagytak minket.

– Katasztrofális következményei lehetnek Magyarország számára annak, hogy teljesen elszigetelődött a saját szövetségi rendszerén belül. Nyilván nem véletlen, hogy meg sem hívják Londonba Magyarországot, és Szlovákiát sem, mert Magyarország az elmúlt években folyamatosan a kerékkötője volt a közös, egységes fellépésnek.

Nyilván hülyék lennének meghívni egy új, formálódó koalícióba egy olyan tagot, aki majd, ha bent van a klubban, akkor szét fog trollkodni mindent.

Sajnos ide juttatta magát Magyarország.

– Elképzelhető, hogy Magyarország a NATO utáni világban biztonságpolitikai vákuumba kerül?

– Igen, ez lehet a legsúlyosabb következménye annak, ami most történik.

– És ha ráadásul Oroszország megnyeri a háborút, akkor még elképzelhető az is, hogy úgy kerül biztonságpolitikai vákuumba, hogy a keleti szomszédunk Oroszország lesz...

– Nehéz elképzelni, hogy Oroszország olyan fölénybe kerüljön, hogy le tudja gyűrni teljes Ukrajnát, tehát szerintem ez nincs a realitások között. Viszont hosszú távon előretekintve, ha véget ér a liberális nemzetközi rend, amit most ismerünk, nem tudjuk, hogy mi fogja felváltani. Erős a gyanúnk, hogy valami olyasmi, ami az európai nagyhatalmi koncert volt a XIX. században. Azaz

visszajönnek a hatalmi érdekszférák, visszajön a nagyhatalmi politika, az érdekérvényesítés.

 

– Végül is lett két szép világháború ebből a világrendből.

– Pontosan. Azt gondolom, hogy a tét az ez. Azt, hogy ehhez kisállamok vezetői miért tapsolnak, azt elképzelni sem tudom.

– Van Magyarországnak még lehetősége csatlakozni a londoni koalícióhoz?

– Nagyon szkeptikus vagyok ezzel kapcsolatban. Azt gondolom, ezzel a magyar vezetéssel nincs.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Bod Péter Ákos az EU-csúcsról: Az országra szükség van, az Orbán-kormányra nincs
Az uniós csúcson Magyarország egyedül maradt, amikor Orbán Viktor megvétózta az Ukrajna melletti kiállást. A jegybank volt elnöke szerint ennek ellenére az európai politika világosan látja a különbséget a rezsim és az ország között.


António Costa, az uniós állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács vezetője a csütörtöki rendkívüli EU-csúcs után arról beszélt, hogy „Magyarország elszigetelődött”, miután a 27 tagállam közül egyetlenként megvétózta az Ukrajnáról szóló határozatot. Orbán Viktor úgy válaszolt: „ha itt valaki elszigetelődött, az az Európai Unió.”

A 27 tagállamból 26 végül Magyarország nélkül írta alá az Ukrajna védelméről szóló állásfoglalást. Az aláírók között Orbán Viktor korábbi szövetségesei is ott voltak, például Giorgia Meloni olasz kormányfő, és Robert Fico szlovák miniszterelnök is. Bod Péter Ákost, a jegybank volt elnökét kérdeztük arról, mit gondol a Brüsszelben történtekről.

– Meddig tudunk így benne maradni az Európai Unióban?

– Valószínűleg sokáig, csak nem az ügyintézési részében. Miután valószínűleg nagyon nehéz lenne megszabadulni az országtól, és egyébként remélem, hogy ez nem is merül fel komolyan, mert

az országra szükség van, az Orbán-kormányra nincs.

Ezért azt a döntési üzemmódot veszi fel az Európai Unió, amely egyébként teljesen logikus, hogy a hajlandók koalíciója keretében mennek gyorsan előre minden olyan ügyben, amihez nem szükséges az összes kormány egyetértése. Ez történt most, és ez nagy jelentőségű ügy is, hiszen egy nagy hadiipari fejlesztési koncepciót fogadtak el, és még pénzt is rendelnek mellé.

– Amiből Magyarország kimarad.

– Ezt nem tudjuk, már csak azért sem, mert az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy miután közös fejlesztésről van szó, és a Draghi-jelentés szerint csak akkor van értelme és versenyképességi hatása a pénzköltésnek, ha nem nemzetállami kereteken belül fejlesztgetnek és gyártanak, hanem kiemelt projektek vannak. Ezért azt feltételezem, hogy a pénzek jelentős része koncentrálódni fog az egyébként is versenyképes és versenyképessé tehető nagy cégeknél. Például, ha a Rheinmetall képes szállítani katonai eszközöket, akkor abba bedolgozóként más is bekerülhet. Feltételezem, hogy magyarországi üzemek, gyárak is kaphatnak megrendelést. Persze már hallom a kérdést, hogy

egy ilyen vonakodó szövetséges esetében nyilvánvaló, hogy vannak részben biztonsági, részben politikai megfontolások,

és ha van ugyanolyan képességű lengyel, észt vagy román cég, akkor valószínűleg a döntési folyamatban hátrányt fog szenvedni az ország amiatt, hogy a kormányzat nagyon keményen kiállt a közös katonai fellépés és az ukrán védelem megerősítése ellen.

– Mit ért azalatt, hogy az országra szükség van, de Orbán Viktorra nincs?

– A 9 és fél millió magyarra szüksége van az Európai Uniónak, beléptünk, jóváhagytuk népszavazással, és azt gondolom, hogy az európai politika világosan látja a különbséget a rezsim és az ország között. Más országokban is előfordul, hogy a politikai vezetésbe olyan elemek kerülnek be, amelyek problémát jelentenek. Emlékszünk, Ausztria életében is voltak olyan szakaszok, de ettől függetlenül Ausztriára szükség van. Tehát, mint

ahogy a belépés nagyon nehéz folyamat volt, kikerülni se könnyű.

Ne is foglalkozzunk mi ezzel az üggyel, amíg nem kell, és azt gondolom, hogy nem kell. A rezsimek nem tartanak örökké. Politikusok jönnek, politikusok mennek, irányzatok jönnek, mennek, amerikai elnök jön, de az sem tart örökké.

– Ausztriánál azért nem 15 évig, hanem még egy ciklust sem tartott az a periódus, amíg problémás országnak számított, mert nem töltötte ki a mandátumát az akkori koalíció. De itt már 15 évről beszélünk. Most hirdette ki a kormány a március 15-i jelszót, ami így szól: egy maroknyi lázadó a birodalom ellen...

– Hát az ember nem tud mit mondani erre, tétet időnként akkor is emelhet valaki, ha vesztésre áll. Még egyszer megismétlem, nem könnyű kikerülni az Európai Unióból. Nézzen csak rá a térképre. Voltak kellemetlen epizódok Európa életében, például Görögország kapcsán is. De az első indulaton túl senki se gondolta, hogy a görögöktől meg kell szabadulni. A görög adathamisítástól, attól igen, a görög költségvetési trehányságtól igen, és még sok mindentől igen, de Görögországtól nem. Úgyhogy szerintem ennek az analógiájára fogjuk fel úgy, hogy nagyon sok gond van a kormánnyal. És a kormány semmilyen jelét nem adja annak, hogy szeretné stabilizálni a helyzetét. Valóban élezi, és hogy emögött milyen megfontolás van, ezt most nem boncolgatom. Előbb-utóbb fordulat jön nálunk. Hogy egy éven belül, vagy csak egy év múlva, azt még meglátjuk.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: A terveik szerint házkutatások, kihallgatások lesznek, és mindenféle módon próbálják megakadályozni, hogy a TISZA elindulhasson a választásokon
Tatabányai nagygyűlése után interjút adott Magyar Péter, amiben arról beszélt, ha a Fidesz ezt szeretné, sok millió magyar emberrel találja majd szembe magát. A TISZA vezetője úgy látja, államcsőd felé tart az ország.


Nagyjából ezer ember előtt beszélt csütörtök este Tatabányán Magyar Péter. A nagygyűlés után adott interjújában azt mondta, "jelenleg egy államcsőd felé haladunk. Bármit is mondanak, egy csomó helyen fizetésképtelen az állam."

Arról is beszélt, a hatalom szerinte egyre keményebb eszközökhöz nyúl.

„A terveik szerint házkutatások lesznek, kihallgatások lesznek, és mindenféle módon próbálják majd megakadályozni, hogy a Tisza elindulhasson, és legyőzhesse egy választáson a Nemzeti Eggyüttbűnözés Rendszerét. De innen a tatabányai csónakázótó partjáról is üzenem, hogy ez nem fog működni, és ha ezt szeretnék, akkor sok millió magyar emberrel, és a későbbi független magyar igazsságszolgáltatással fogják szembetalálni magukat.”

Beszélgettünk a nagygyűlés résztvetőivel is, akik közül vannak olyanok, akik abban bíznak, a TISZA egyre erősebb lesz és ezt a Fidesz is kénytelen lesz tudomásul venni, de olyan is volt, aki úgy fogalmazott: „Mostmár, hogy érzik a vesztüket, még rosszabb és még mocskosabb dolgokhoz fognak nyúlni.”

VIDEÓ: Magyar Péter Tatabányán

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Mérő László: Magyarországon az ördög nem a részletekben lakik, hanem Hatvanpusztán meg Batidán
A matematikus professzor három lehetséges forgatókönyvet lát a 2026-os választásokra. Arról is beszélt, hogy az utókor Orbán Viktort a történelem Szálasi Ferenc oldalán az árulók között fogja emlegetni.


Ha a Fidesz nyer 2026-ban, akkor elhagyjuk Európát Mérő László szerint. A matematikus, pszichológus a Magyar Hang Kultúrtáj című műsorának adott interjút, ahol hosszan beszélt a belpolitikáról is.

Mérő három lehetséges forgatókönyvet lát a 2026-os választásra.

Ha a Fidesz győz, akkor elhagyjuk Európát, és a legrosszabb esetben Oroszország gyarmata leszünk. Azonban ha Magyar Péter nyer, akkor Európa visszafogadja Magyarországot – fejtette ki. A harmadik lehetőség szerinte, hogy Magyar Péter győz, de a Fidesz elcsalja a választást.

„Akkor polgárháború lesz”

– mondta Mérő László. Szerinte ha Magyar Péter teljesíti azt a három dolgot, amiről mindig beszél – csatlakozunk az Európai Ügyészséghez, lesz újra önálló oktatási és egészségügyi minisztérium, illetve, hogy nem lehet valaki nyolc évnél tovább miniszterelnök –, akkor számára majdnem mindegy, hogy a részleteket hogyan képzeli el a TISZA Párt elnöke.

„Magyarországon az ördög nem a részletekben lakik, hanem Hatvanpusztán meg Batidán”

– fogalmazott a matematikus. Mint mondta: sokkal alapvetőbb problémái vannak annál, mint hogy például hány kulcsos lesz a személyi jövedelemadó.

Mérő azt is elmondta, hogy látta már államférfiként viselkedni Orbán Viktort. A kérdés szerinte, hogy jövőre is le tud-e majd mondani a hatalomról, és tisztességesen átadja-e a kormányzást, vagy eljutunk a tűzparancsig. Őt ugyanis nem lepné meg, ha erőszakhoz folyamodnának, annyira romlott lett a hatalom az elmúlt években.

2010-ben Orbán Viktor esélyt kapott, hogy válasszon a történelmi cselekedet és a szabad rablás között. Sajnos a szabad rablást választotta – mondta. Ő úgy látja, hogy a kormányfő az orosz–ukrán háború kapcsán is történelmi súlyú döntést hozott. Orbán azonban szerinte nem élt a lehetőséggel, hogy végre egyszer a történelem jó oldalán álljunk.

„Szálasi Ferenc oldalán, a nagy árulók között fogják emlegetni”

– fejtette ki.

A teljes beszélgetést ITT tudod megnézni.

Mérő László 1984 óta az ELTE Pszichológiai Intézetének professzora, ahol olyan tárgyakat oktatott, mint a gazdaságpszichológia, emberi gondolkodás és döntés, az érzelmek logikája, játékelmélet és memetika. Emellett a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem professzora is volt. Ismeretterjesztő könyvei és előadásai révén vált széles körben ismertté.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk