SZEMPONT
A Rovatból

Somogyi Zoltán: A nyugdíjasok és a nők a fő célcsoportja a Fidesznek, mert náluk erősebbek Magyar Péternél

Ilyen mennyiségű ígéretből arra következtethetünk, hogy eléggé rosszul állhatnak - mondja az elemző az Orbán Viktor évértékelőjén tett bejelentésekről. Ugyanerre utalnak az ott elhangzott fenyegetések is, bár ezek egyelőre inkább csak hangoskodásnak tűnnek.


Orbán Viktor szombati évértékelője óta úgy tűnik, a Fidesz több témában is újra tematizálni tudta a közbeszédet. Azóta is sok szó van a két- és háromgyerekeseknek életük végéig járó szja-mentesség ígéretéről, a nyugdíjasok számára kitalált áfa-visszatérítéséről, vagy épp a Pride esetleges betiltásáról, amivel kapcsolatban szerdán már az hangzott el, hogy beltérben képzelik el a kormánypártok.

Somogyi Zoltán szociológussal beszélgettünk arról, néhány nap távlatából hogy látszik, milyen hatása lehet az évértékelőn bedobott témáknak, mit árulnak el az ott elhangzott ígéretek Orbán Viktor helyzetéről, és mit hozhat mindez a Fidesznek a Tisza Párttal folytatott versenyében.

– Az Orbán-beszéd legnagyobb része inkább az ellenséggel és a harccal foglalkozott.

– És még ígéretek voltak benne, amelyekből világosan kivehető, mely célcsoportoknak miket üzen. Viszont ilyen mennyiségű ígéretből arra következtethetünk, hogy eléggé rosszul állhatnak, nyilván ők is azt mérik. Ezért a nagy ígéretek.

– Miért pont a gyerekes anyákat és a nyugdíjasokat célozta meg Orbán Viktor?

– Azért, mert a nyugdíjasok és a nők a fő célcsoportja a Fidesznek. Ezekben a csoportokban erősebbek Magyar Péternél, és úgy érzik, hogy meg kell erősíteni őket az elkötelezettségükben, és talán további szavazókat is lehet közülük szerezni.

Ez már a választási osztogatásnak, az ígérgetésnek a része.

Könnyen lehet, hogy még bőven lesz választási osztogatás, mert pénzt mindig lehet nyomtatni, csak persze utána újra jön az infláció.

– Megint jön a rekorder infláció?

– Én nem nagyon látom, hogy lenne más lehetőség, mint a későbbi elinflálása annak az ígéretmennyiségnek, amit Orbán Viktor most tesz. Igazából ez a választások után érdekes, de

Orbán számára most a cél az, hogy a választásokig eljusson valahogy. Hogy utána mi lesz, az egy másik dolog.

A költségvetés helyzete abszolút nem teszi lehetővé büntetlenül ezt a fajta pénzosztogatást.

– Pedig győzelmi jelentésnek is tűnhetett, ahogy ezt meghirdette a miniszterelnök.

– De ahogy az előbb mondtam, itt most csak egy a cél, az pedig a választás. Hogy most ez mennyire lesz hatékony, afelől kétségeim vannak. Amúgy pedig én magam prokapitalista ember vagyok, így az ilyen típusú költségvetési osztogatások semmilyen mértékben nem tetszenek.

– A konkrét ígéretek mellett az tűnt a beszéd fő vonulatának, amikor harcról, hadmozdulatokról, birodalomról beszélt.

– Elvileg az Európai Unió tagjaként az Európai Uniónak kellene drukkolnunk, a sikerének, az erősödésének. Innen nézve olyan nagyon győztesként nem tudja kihirdetni magát Orbán Viktor. Semmi jót nem hoz azzal, hogy elpoénkodott az Unió vezetőin, hogy ők most milyen kínban tárgyalhatnak egymással, ami persze viccnek se túl jó, miközben ott van az a felemás érzés, hogy ő miért nincs ehhez az asztalhoz meghívva? Semmilyen sikert nem hordoz magában ez a különállás, legalábbis a magyar nemzetnek nem sokat.

– Szemlátomást ezt győzelmi jelentésként adta elő.

– Hogy most győzelmi jelentést tesz a sajátjainak, az még nem jelenti azt, hogy az ország ezzel egyetért. Ez annak a belső körnek szólt, akik tapsoltak neki.

Ráadásul ez a beszéd minden volt, csak évértékelés nem.

Az évértékelés valami olyan lenne, hogy beszámol az ország állapotáról, és elmondja, hogy ehhez képest milyen intézkedéseket tervez hozni, hogy még jobb legyen. Ez nem történt meg. Az, hogy a sajátjait elszórakoztatta, és együtt nevettek azokon, akik nem lehettek a teremben, még nem jelenti azt, hogy a termen kívül többsége van ennek a politikának.

– Ehhez képest nagyon harcias volt, és úgy tűnt, mint aki ereje teljében van. Bejelentette, hogy be akarja írni az alaptörvénybe, hogy Magyarországon férfiak és nők vannak, és ez még hagyján, de az idei Pride betiltását is kiérthettük egy mondatából.

– Mit kezdünk azzal, hogy az alkotmányba beleírja, hogy két nem van, a férfi és a nő? Mi változik a világban és az országban ettől? Mennyivel lesz általánosan jobb a hangulat?

A Pride betiltását valójában nem mondta ki. Csak lebegtette.

De igazából nem tudjuk még, hogy mit is akarna ezzel kapcsolatban megtenni. Azért olyan általánosan jobb hangulatot, jobb életet ez az intézkedés sem fog hozni.

– Az azért eléggé beszédes volt, hogy a legnagyobb tapsot ez a bejelentése kapta.

– Hát én nem lennék büszke, ha ilyen lenne a közönségem. A legnagyobb tapsot egyébként szerintem a két- és háromgyermekes anyák adómentessége kapta, ahogy emlékszem. Visszatérve azonban a témához,

még azt sem gondolom, hogy a közvélemény-kutatások, megerősítenék a homofób politikát, mert ennél sokkal összetettebb az, amit a magyar emberek gondolnak akár a homoszexualitásról, akár a Pride felvonulásról,

illetve annak politikai jelentőségéről.

– Szóba került még az is, hogy szankcionálnák Magyarországon a civil szervezeteket, amelyek támogatást fogadtak el – megjegyzem, legális és transzparens módon – az Egyesült Államokból, többek között az USAID kormányzati szervezettől. Elküldenek Washingtonba valakit, aki majd elkezdi átvizsgálni az anyagokat. Egyáltalán beengednek bárkit Washingtonba ezekbe az adatbázisokba, hogy „most jöttem Magyarországról, és szeretném megnézni, hogy mi vonatkozik mire, hogyan”?

– Nem tudom, hogy mennyire hozzák ezeket az adatokat nyilvánosságra, ezt majd meglátjuk. Ez az akció nyilván a politikai kommunikáció része, mármint hogy kimegy oda egy ember, és behozza az adatokat. Mivel utazni sem kellene ehhez, minden lekérhető elektronikusan.

Ha olyan jól állna a kormánypárt, akkor nem fenyegetőzne. Nem lenne értelme. Ha valaki jól áll, akkor meg akarja tartani a status quót, és nem kockáztat azzal, hogy fölöslegesen fenyegetőzik.

Itt most a probléma az, hogy rosszul áll. A saját kutatásaik is azt mondhatják, hogy valamit kell csinálni, aktivitást kell felmutatni, erőt kell mutatni, meg kell fenyegetni az ellenfelet, vagy az ellenfél irányába fenyegetéseket kell tenni annak érdekében, hogy minél kevesebben merjenek oda csatlakozni.

– Ezekkel az ígéretekkel vajon hány százalékot tud visszaszerezni a Fidesz?

– Az, hogy hány százalékot, azt itt nem fogjuk tudni megmondani. Az hogy mennyire maradt hiteles a Fidesz politikája, erről sem fogunk tudni itt számot adni. De az, hogy ez a cél, az biztos. Tehát arról van szó, nagyon egyértelműen, hogy ezeket a célcsoportokat próbálja megfogni, és magánál tartani.

Bőven lehet, hogy itt most nem is a szavazótábor növeléséről van szó, hanem egyszerűen csak arról, hogy ne menjen el még több szavazó.

Lehet, hogy erőteljes szavazatelvándorlást mérnek, és meg akarják állítani ezt a folyamatot, ahhoz kell a nagy ígéreteket kell tenni.

– És itt a következő határátlépés: Orbán Viktor eddig mindig azt mondta, hogy Oroszország az agresszor, Ukrajnának joga van megvédeni a területi integritását. Viszont most már Ukrajnáról csak mint egy ilyen nevű területről beszél, egy ütközőállamról, olyan módon, ahogy egy ellenséges államról szokás beszélni, amit most végre legyőztek.

– Szomorú ezt hallani, de ezek az állítások nem újak Orbántól. Valószínűleg a jobboldal korábbi tábora lecserélődött egy újra, mert nem hiszem, hogy mindenki olyan jó kedvvel követte a miniszterelnököt korábbi jobboldaliként egy Putyin-párti, Szovjetunió-nosztalgiát megértő, Nyugattól Kelet felé történő fordulatban. Ez az irány biztosan nem a klasszikus magyar jobboldali tábor iránya.

– Mi van, ha amiről a miniszterelnök beszélt, komolyan gondolja? Ha tüntetéseket tilt be, civil szervezeteket, és azok tagjait üldözi, kitiltja, betiltja, nyomoz ellenük, akkor az már nem az a rendszer, amit eddig ismertünk.

– Azzal egyetértek, hogy ennek a veszélye megvan. Az egy nagy kérdés, hogy meg tudjuk-e védeni az országot egy ilyen kihívással szemben. Annyi talán megnyugtató a dologban, hogy még mindig nem látszódnak a beszédeken túl konkrét lépések. Egyelőre ez inkább csak hangoskodás.

– Magyar Péter is megszólíttatott, mint áruló. A Tisza elnöke viszont nagyon óvatosan reagált. Persze elmondta, hogy ez mennyire gyenge beszéd volt, de például a Pride betiltására, a civil szervezetek vegzálására egyetlen mondatot sem mondott, mintha ezek forró krumplik lennének, amiket jobb nem elkapni.

– Itt két szempontot kell nézni. Először is Magyar Péternek van önálló témája, amit ő akar vinni. Ha reagál Orbán Viktorra, akkor Orbán Viktor témáját emeli tovább, és nem a sajátját. Ezt el akarja kerülni. Illetve minél kevésbé szeretné eltávolítani magától a Fidesz szavazóit. Meg akar hagyni nekik egy olyan lehetőséget, hogy akár átszavazzanak, vagy otthon maradjanak, mert nem tekintik Magyar Pétert súlyos problémának.

Ha választásokat akar nyerni, ezekre a szempontokra is figyelnie kell.

Megjegyezném, hogy pontosan ezekben az emberi jogi kérdésekben és az Orbán által felvetett dolgokban pont annak az ellenzéknek lenne lehetősége, amelyik most 1-2-3 százalékon áll azért, mert nincsen semmilyen témájuk, nem szólalnak meg. Az ilyen ügyekben simán meg lehetne szólalni. Lehetne nagyobb keretezésben például, hogy Orbán Viktor beszédéből kiderült, szíve szerint kilépne az Európai Unióból, de most mi megvédjük az országot, és ezt nem engedjük. Ez lehetne például egy nagy ügye a régi ellenzéknek. Vagy a másik, hogy megvédenék a fenyegetés alatt álló civileket. Azonban úgy tűnik, hogy a régi ellenzéki pártok valamilyen okból olyan bénultak, hogy semmi ilyesmiben nem akarnak részt venni, mintha lemondtak volna arról, hogy bármit is csináljanak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Zsiday Viktor Donald Trumpról: „Egy totálisan gátlástalan, végtelenül narcisztikus ember, aki egy ötödikes tudásszintjén van”
A befektetési tanácsadó szerint tévedés, hogy Trumpnak lenne bármiféle „Nagy Terve”. Zsiday szerint csak az biztos, hogy bármi megtörténhet.


Donald Trump amerikai elnöknek nincsen „Nagy Terve” – írja blogján Zsiday Viktor. A közgazdász szerint sokan próbálják megfejteni, hogy Trump tetteinek mi ad értelmet, ám hiába:

„Szerintem nincs ilyen terv. Van egy totálisan gátlástalan, végtelenül narcisztikus ember, aki nyilvános megszólalásai alapján egy ötödikes tudásszintjén van, akinek a gazdasági elképzelései, ismeretei alapvetően tévesek, egyszerű gazdasági összefüggéseket nem ért vagy totálisan félreért, aki a világot zérusösszegű játékként látja: amit el tud venni másoktól az övé, és ha ő nem veszi el, akkor a másik nyer. Saját rövid távú érdekein kívül semmi más nem érdekli.”

Zsiday szerint az elnök stábjában a „hosszútávú stratégiaalkotásra képes, felkészült emberek mellett van egy csomó tudatlan törtető is”, és ennek a „vegyes minőségű csapatnak kellene visszafogni az amerikai elnököt”, illetve helyes gazdaságpolitikát csinálni.

„A probléma az, hogy amennyiben ez így van, akkor a gazdaság alakulása borzasztóan nehezen előrejelezhető, befektetési stratégia nehezen készíthető”

– teszi hozzá a befektetési tanácsadó. Szerinte csak egy biztos: hogy „bármi megtörténhet”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Trump tényleg megtette: az amerikai katonai segélyek teljes felfüggesztése padlóra küldheti Ukrajnát
Minden fegyver- és lőszerszállítmányt leállítanak, azokat is, amik már úton vannak Ukrajna felé. Elemzők szerint ha ez nem változik, az ukránok néhány hétig, maximum néhány hónapig tarthatnak ki. Putyin pedig átfogó támadást indíthat.
MTI/EPA/Will Oliver - szmo.hu
2025. március 04.



Donald Trump átmenetileg felfüggesztette az Ukrajnának nyújtott összes katonai segélyt, erről elsőként a Bloomberg hírügynökség számolt be. A döntés alig néhány nappal azután született, hogy Trump és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök heves összetűzésbe keveredtek a Fehér Házban. A rendelet több mint 1 milliárd dollár értékű, szállítás alatt álló és megrendelt fegyvert és lőszert érint. A Bloomberg szerint

minden olyan katonai szállítás leáll, ami még nem érte el Ukrajna területét, beleértve azokat az eszközöket is, amik már repülőgépeken vagy hajókon vannak, vagy amiket már a lengyel tranzitterületre vittek.

Leáll az a segélyezési program is, amin keresztül Kijev közvetlenül vásárolhatott új katonai eszközöket amerikai védelmi vállalatoktól.

A Guardian azt írja, a döntés hétfőn született, miután a Fehér Házban Trump találkozott JD Vance alelnökkel, Pete Hegseth védelmi miniszterrel, Marco Rubio külügyminiszterrel, Tulsi Gabbarddal, a nemzeti hírszerzés igazgatójával, valamint Trump közel-keleti megbízottjával, Steve Witkoffal.

„Az elnök világossá tette, hogy a békére összpontosít. Szükségünk van arra, hogy partnereink is elkötelezettek legyenek e cél mellett” – mondta a Fehér Ház egyik illetékese a Washington Postnak. A névtelenül nyilatkozó tisztviselő szerint a döntést visszavonják, ha meggyőződnek arról, hogy Zelenszkij jóhiszeműen áll hozzá a béketárgyalásokhoz. A CNN értesülései szerint az amerikaiak azt is elvárják, hogy Zelenszkij kérjen nyilvánosan bocsánatot.

A New York Times szerint Trump döntése drámai módon fokozza a Washington és Kijev közötti szakadékot a konfliktus kritikus pillanatában. Tulajdonképpen egy ultimátum, ami arra kényszerítheti Zelenszkijt, hogy beleegyezzen a Trump feltételei szerinti tűzszünetbe.

A lépés legközvetlenebb haszonélvezője Putyin. Ha a felfüggesztés tartós marad, nagyszabású támadást indíthat Ukrajna ellen, hogy újabb területeket szerezzen. De akár úgy is dönthet, hogy elhúzza a béketárgyalásokat, arra számítva, hogy Trump és Zelenszkij konfliktusa csak még erősebbé teszi pozícióit a csatatéren.

Elemzők szerint Ukrajna saját fegyvergyártásával és az Európából érkező fegyverszállításokkal mindössze néhány hétig, maximum néhány hónapig tarthat ki.

Bár az európai nemzetek többsége Franciaország, Nagy-Britannia és Németország vezetésével a londoni csúcson Zelenszkij mellé állt, rövid távon nincsenek olyan készleteik, amelyekkel pótolhatnák a kiesést. Különösen nagy problémát jelenthet a légvédelmi rendszerek, föld-föld ballisztikus rakéták és nagy hatótávolságú rakéta-tüzérségi rendszerek utánpótlásának megszűnése. Ukrajna nagyvárosait amerikai gyártmányú légvédelmi rendszerek védik a legveszélyesebb orosz rakétáktól, beleértve a rendkívül nehezen elfogható hiperszonikus ballisztikus rakétákat is. Különösen nagy szerepe van ebben a hat Patriot ütegnek.

Amikor az amerikai katonai segélyek tavaly több hónapra leálltak a republikánusok kongersszusi időhúzása miatt, az ukrán légvédelmi egységek alig tudtak védekezni Oroszország legfejlettebb rakétái ellen. A Patriot légvédelmi rendszer biztosította védelmi pajzs fokozatosan meggyengült. Később pedig még a lőszerhasználatot is korlátozni kellett a fronton.

„A hatás nagy lesz. Bénítónak nevezném” – mondta a CNN-nek Mark Cancian, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának vezető tanácsadója.

„A frontvonalaik tovább gyengülnek, végül pedig összeomlanak, és Ukrajnának el kell fogadnia egy kedvezőtlen – sőt akár katasztrofális – békemegállapodást.”

„Lehet, hogy van kiút ebből a helyzetből, de ez rendkívül megalázó lesz Zelenszkij számára” – mondta az elemző.

Michael Carpenter, aki Joe Biden elnöksége alatt az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsát vezette, a BBC-nek nyilatkozva élesen bírálta a döntést. „Egyszerűen megdöbbentő” – mondta. „Ebben a háborúban világos, hogy ki az agresszor és ki az áldozat. Oroszország egyértelműen az agresszor, Ukrajna pedig az áldozat, mégis úgy viselkedünk, mintha ez fordítva lenne. Hogy most épp a védelmi támogatást állítják le, amely lehetővé tenné az ukránok számára, hogy megvédjék hazájukat egy brutális, kegyetlen és nyílt orosz támadással szemben – az egyszerűen felfoghatatlan.”

Trump az elmúlt hetekben egyre inkább átvette Putyin narratíváját az ukrajnai háborúról, azt állítva, hogy az ország megtámadásáért valójában az ukránok a felelősek, Zelenszkij pedig diktátor. Közben Putyint okosnak és ravasznak nevezte, akivel összekovácsolták az elmúlt évek megpróbáltatásai. Ezzel azokra a vizsgálatokra utalt, amikkel megpróbálták feltárni, Oroszország milyen módon befolyásolta az amerikai választásokat 2016-ban, Trump első megválasztásakor.

Mostani megválasztása után először azt követelte Ukrajnától, hogy adja Amerikának ritkaföldfém-bevételeinek felét, amire Zelenszkij hajlandó is lett volna, csakhogy Trump nem akart cserébe semmilyen biztonsági garanciát sem adni. Az ukránok végül belementek abba, hogy enélkül is aláírják a szerződést, csakhogy amikor Zelenszkij Washingtonba utazott az aláírásra, az események váratlan fordulatot vettek. A két vezető példátlan nyilvános vitába keveredett.

Az Ovális Irodában lezajlott találkozó után a Trump-kormányzat azonnal mérlegelni kezdte, hogy leállítsák a katonai segítségnyújtást, a kiképzési támogatást vagy akár a katonai hírszerzési segítséget is. Az egyelőre nem világos, hogy utóbbi leállításáról is született-e döntés.

Trump hétfőn azt mondta, hogy nem hiszi, hogy az ásványkincsekről szóló üzlet meghiúsult volna, de hozzátette, hogy van egy dolog, amit még látni akar Zelenszkijtől, mielőtt újrakezdené a tárgyalásokat. „Nagyobb megbecsülést kellene mutatnia” – mondta Trump az újságíróknak. Előtte pedig arra is reagált, hogy az ukrán elnök szerint a békemegállapodás Oroszországgal „még nagyon-nagyon távol van”.

„Ez a legrosszabb kijelentés, amit Zelenszkij tehetett, és Amerika ezt nem fogja sokáig eltűrni!” – írta Trump a közösségi médiában. Arról is beszélt, hogy Zelenszkij nem marad a helyén, hacsak nem enged a nyomásnak, és nem köt alkut az amerikai feltételekkel. „Ha valaki nem akar üzletet kötni, azt hiszem, az illető nem sokáig lesz itt” - fogalmazott.

Hétfőn Howard Lutnick kereskedelmi miniszter a CNN-nek azt mondta, hogy Zelenszkij „túl messzire ment”, amikor a megállapodás részeként „jóvátételt” és a megszállt területek visszaadását, valamint biztonsági garanciákat követelt Oroszországtól.

„Azt kellene mondania: Szeretjük Amerikát, értékeljük Amerikát, azt akarjuk, hogy mellettünk álljatok, és ha ti úgy gondoljátok, hogy békének kell lennie, akkor békének kell lennie” – mondta Lutnick.

„Ő nem egy béketeremtő” – állította Zelenszkijről –, „ő egy bajkeverő.” Lutnick szerint Trump most „mindkét felet térdre kényszeríti”, hogy tárgyalóasztalhoz ültesse őket.

Közben a Trump-kormányzat arról is beszámolt, hogy hétfőn terveket dolgoztak ki a Kreml elleni szankciók feloldására, és az Oroszországgal való kapcsolatok helyreállítására. A Reuters információi szerint a Fehér Ház felkérte a pénzügyminisztériumot, hogy készítsen egy listát azokról a szankciókról, amelyeken enyhíthetnek. Ezeket a következő napokban vitatnák meg az oroszokkal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Trump leállítja az Oroszország elleni kibertámadásokat, pedig Európa és Amerika ellen is dúl az orosz „árnyékháború”
Pete Hegseth védelmi miniszter utasította az Egyesült Államok Kiberparancsnokságát, hogy állítsa le az Oroszország elleni támadó műveleteket - írja New York Times. Trump azt reméli, hogy az oroszok viszonozzák a lépést.


Pete Hegseth védelmi miniszter titkos utasítást adott az Oroszország elleni támadó kiberműveletek teljes leállítására. A döntés még azelőtt született, hogy Donald Trump elnök összetűzésbe került volna az ukrán elnökkel a Fehér Házban. Trump arra számít, hogy Putyin viszonozza a gesztust, és visszafogja az Egyesült Államok és szövetségesei ellen zajló „árnyékháborút”.

A New York Times azt írja, hírszerzési szempontból létfontosságú, hogy az Egyesült Államok továbbra is hozzáférjen a legfontosabb orosz hálózatokhoz. Ez ahhoz is elengedhetetlen lenne, hogy megtudják, mik Putyin valódi szándékai az esetleges béketárgyalás során, és milyen belső viták zajlanak Oroszországban.

Ezért az orosz célpontok elleni kibertámadások leállítása komoly kockázatot jelent. Annál is inkább, mert az elmúlt egy évben Amerikában és Európában is egyre több az orosz szabotázsakció.

Az oroszok feltételezhetően megpróbáltak kommunikációs kábeleket elvágni, rejtélyes robbantásokat hajtottak végre, és merényleteket is szerveztek. Az egyik célpont a legnagyobb német fegyvergyártó cég vezérigazgatója volt. Az Egyesült Államok eddig központi szerepet játszott abban, hogy segítse Európa védekezését, gyakran titkos kiberműveletekkel. Ez az együttműködés azonban most veszélybe kerülhet.

Az elmúlt hónapokban az Egyesült Államokban is megszaporodtak a kórházakat, infrastruktúrát és városokat célzó zsarolóvírusos támadások, amelyek többsége Oroszországból indult. Az amerikai hírszerzés szerint ezek jórészt bűnszervezetek akciói, amelyeket az orosz titkosszolgálatok vagy támogatnak, vagy engednek működni.

Oroszország a legutóbbi amerikai elnökválasztási kampány során is agresszív befolyásolási kampányt folytatott. Az Egyesült Államok Kiberparancsnoksága titkos műveletek sorát hajtotta végre, hogy megzavarja az orosz beavatkozási kísérleteket.

Amerikai tisztviselők szerint Oroszország Trump hatalomra kerülése után sem hagyott fel azzal, hogy megpróbáljon bejutni az amerikai hálózatokba.

A New York Times szerint Biden csapata a hatalomátadáskor külön tájékoztatást adott Trump embereinek az oroszok által tervezett akciókról, például a tengeralatti kommunikációs kábelek elvágására irányuló orosz tervekről, valamint arról az amerikai figyelmeztetésről, amelyet Putyinnak küldtek egy tavalyi incidens kapcsán. Az amerikai hírszerzés szerint ugyanis az oroszok azt tervezték, hogy robbanóanyagokat helyeznek el teherszállító repülőgépeken, amiket az Egyesült Államokba küldenek. A Biden-kormányzat világossá tette, hogy ha emiatt légikatasztrófa történik, annak súlyos következményei lesznek.

Marco Rubio külügyminiszter vasárnap az ABC „This Week” című műsorában arról beszélt, hogy sürgősen tárgyalóasztalhoz kell ültetni Oroszországot Ukrajna ügyében. Bár a kibertámadások leállításáról nem kérdezték, általánosságban elmondta, mik a megfontolásaik Putyinnal kapcsolatban.

„Nem tudjuk tárgyalásra bírni őket úgy, hogy közben sértegetjük az oroszokat vagy provokatívan viselkedünk velük” – mondta. „Ez az elnök ösztönös stratégiája, amely az évek alatt szerzett üzleti tapasztalatából fakad.”

Chuck Schumer demokrata szenátor szerint Trump „szabad utat enged Putyinnak”, miközben Oroszország továbbra is kibertámadásokat indít az amerikai kritikus infrastruktúra ellen. Schumer szerint ez „súlyos stratégiai hiba”.

Az oroszok elleni műveletek egy részét egyébként jelenleg a brit Kormányzati Kommunikációs Központ (GCHQ) irányítja, amely a második világháborúban feltörte az Enigma-kódokat. Kanada is részt vesz a kiberműveletekben, és az amerikai lap szerint elképzelhető, hogy a brit és kanadai hírszerzés folytatja ezt a munkát, miközben az Egyesült Államok a Kínával való kibercsatára összpontosít.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Rácz András: Valóban véget érőben van a régi világrend, Magyarország közben teljes gázzal robog egy zsákutcában befelé
Az Oroszország-szakértő szerint azokat, akikben nem lehet megbízni, egyszerűen ki fogják hagyni abból az új szerveződésből, aminek tagjai közösen lépnek fel Európa biztonságáért. A magyar kormány példátlan vakságról tesz tanúbizonyságot.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2025. március 02.



„A történelem tele van nagyon rosszul sikerült diplomáciai találkozókkal, a mostani, washingtoni találkozó csak abban különbözött, hogy mindez élő, egyenes adásban történt, de tartalmilag valójában nem volt rendkívüli. Néha sajnos előfordul ilyesmi állami vezetők között is” – írta a szakértő, majd hozzátette: attól, hogy ez a találkozó rosszul sikerült, az amerikai és ukrán stratégiai érdekek nem változnak.

„Ukrajnának ugyanúgy szüksége van az amerikai támogatásra, mint előtte, az Egyesült Államok ugyanúgy hozzáférést akar kapni az ukrajnai stratégiai nyersanyagokhoz és infrastruktúrához, mint előtte. Az Egyesült Államoknak továbbra is érdeke, hogy Oroszország ne győzhessen ebben a háborúban és hogy Európa nagyobb szerepet vállaljon a konfliktus kezelésében, hogy az USA Kínára tudjon koncentrálni” – fogalmazott, és hangsúlyozta: ez azt jelenti, hogy az érintettek a megoldásra törekednek.

Rácz szerint következtetésként levonható, hogy „a Trump-adminisztráció teljesen kiszámíthatatlan, inkoherens, egyértelműen személyeskedő, sokszor amatőr módon működik”.

A Trump-adminisztráció logikáját tekintve is alapvetően másképp működik, mint bármi, amit az Egyesült Államoktól a második világháború óta Európában láttunk. „Ennek a működési módnak az egyik fő jellemzője az extrém unilateralizmus, a pacta sunt servanda (a szerződéseket be kell tartani) elvének vége. Trumpék készek egyoldalúan kilépni korábbi, szerződéses kötelezettség-vállalásokból, legyen szó akár civil szervezeti támogatási szerződésekről, akár hosszú távú, stratégiai-katonai megállapodásokból, illetve előfordul az is, hogy utólag megpróbálják átírni a feltételeket” – írta az elemző. Ugyancsak integráns része a működésnek a fenyegetőzés is, fűzte hozzá.

Rácz úgy véli: a szovjet szintű, extrém átideologizáltság is jellemző a Trump-adminisztrációra. „Ennek jegyében olyasmiket is meglépnek, amik nyilvánvalóan ellentétesek Washington hosszú távú stratégiai érdekeivel. Az USAID-et 1961-ben hozták létre és a modern történelem egyik leghatékonyabb soft power befolyásolási eszközévé vált, amellett, hogy kulcsfontosságú humanitárius munkát is végzett. Egyetlen hónap alatt számolták fel, bármiféle hosszú távú végiggondolás nélkül” – emlékeztetett.

A biztonságpolitikai szakértő úgy gondolja, hogy a Trump-i vezetés tényleg arra készül, hogy nagyon jelentősen csökkenti a hozzájárulását Európa biztonságához, és ezt nagyon gyorsan teszi

„És teljesen mindegy, hogy az itteni amerikai partnereink, katonai szövetségeseink mit mondanak, mert a Fehér Házban az elnök láthatóan bármikor meggondolhatja magát. Nincs tehát visszaút a status quo ante-hez. Nem lehet ugyanis a Trump-érából hátralévő három és háromnegyed évet úgy "kibekkelni", hogy abban reménykedünk, hogy az amerikaiak nem csinálnak semmi extrémet. A remény az nem stratégia. Ilyen értelemben tehát valóban véget érőben van a régi világrend” – zárult a gondolat.

Rácz szerint a jó hír, hogy Európa ezt már láthatóan érti. Ami kialakulóban van, az egy kormányközi alapon, az Európa biztonságáért (ideértve Ukrajnát is) tenni hajlandó országok szövetsége lesz. Nem EU-s keretben, mert a rendszeres magyar, eseti szlovák, ciprusi vétó és együtt-nem-működés vállalhatatlan kockázatot jelent egy olyan világban, ahol nem lehetünk biztosan benne, hogy mögöttünk áll az amerikai támogatás.

Megmarad a NATO is, de mellette kialakul valami olyasmi, mint a Nyugat-európai Unió (WEU) projektje volt 1954-től, vagy az Európai Politikai Együttműködés (EPC) 1970-től. A kontinens együttműködni hajlandó országai - kiégészülve olyan szövetségesekkel, mint Kanada, bizonyos ügyekben Ausztrália, Új-Zéland, stb. együttesen, koordináltan lépnek majd fel Európa biztonságáért. Ukrajna támogatásának folytatása az első ilyen ügy, ez már zajlik is, írta Rácz.

„Európa biztonságának kormányközi alapon való támogatásában kulcsszerepet játszik majd a brit és francia nukleáris védőernyő, a német, norvég, svéd, brit és más, gazdag nemzetek katonai és pénzügyi hozzájárulása, a nagy létszámú és jól felszerelt török, finn és lengyel hagyományos haderők, a baltiak, románok, bolgárok tudása az orosz állam és hadsereg működéséről stb. Mindez persze pénzbe fog kerülni. De biztosan nem lesz olyan drága, mint az orosz fenyegetésnek való behódolás lenne” – áll a posztban.

„Azokat pedig, akikben nem lehet megbízni, ebből egyszerűen ki fogják hagyni. Ez történik éppen most: Londonban nincs ott sem a magyar, sem a szlovák kormány képviselője. Nem is lesz. A magyar kormány példátlan vaksággal még örül is annak, amit a Trump-adminisztráció csinál

– noha a történelemből éppenséggel mi is megtanulhattuk, hogy kis országként egyedül maradni olyan világban, ahol a nagyhatalmak erővel érvényesítik az érdekeiket, ritkán szerencsés. Hogy az Orbán-kormány mindezt ideológia megfontolásokból, nettó ostobaságból csinálja, vagy esetleg a vezetés egy része mostanra orosz ügynök, a várható végeredmény szempontjából mellékes. A várható végeredmény ugyanis jelenleg az, hogy Magyarország teljes gázzal robog egy zsákutcában befelé” – írta Rácz András, majd hozzátette: a választási győzelmet ambícionáló TISZA pártnak külpolitikai téren többek között azon is gondolkodnia kellene, hogy hogyan lehet majd megtalálni a visszautat az európai szövetségeseink közé.

A teljes posztot ITT lehet elolvasni.


Link másolása
KÖVESS MINKET: