Trump annyira dühös volt, hogy a Zelenszkij tiszteletére rendezett ebédre is inkább a saját beosztottait ültette be

Donald Trump amerikai elnöknek nincsen „Nagy Terve” – írja blogján Zsiday Viktor. A közgazdász szerint sokan próbálják megfejteni, hogy Trump tetteinek mi ad értelmet, ám hiába:

Zsiday szerint az elnök stábjában a „hosszútávú stratégiaalkotásra képes, felkészült emberek mellett van egy csomó tudatlan törtető is”, és ennek a „vegyes minőségű csapatnak kellene visszafogni az amerikai elnököt”, illetve helyes gazdaságpolitikát csinálni.

– teszi hozzá a befektetési tanácsadó. Szerinte csak egy biztos: hogy „bármi megtörténhet”.

Donald Trump átmenetileg felfüggesztette az Ukrajnának nyújtott összes katonai segélyt, erről elsőként a Bloomberg hírügynökség számolt be. A döntés alig néhány nappal azután született, hogy Trump és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök heves összetűzésbe keveredtek a Fehér Házban. A rendelet több mint 1 milliárd dollár értékű, szállítás alatt álló és megrendelt fegyvert és lőszert érint. A Bloomberg szerint

Leáll az a segélyezési program is, amin keresztül Kijev közvetlenül vásárolhatott új katonai eszközöket amerikai védelmi vállalatoktól.

A Guardian azt írja, a döntés hétfőn született, miután a Fehér Házban Trump találkozott JD Vance alelnökkel, Pete Hegseth védelmi miniszterrel, Marco Rubio külügyminiszterrel, Tulsi Gabbarddal, a nemzeti hírszerzés igazgatójával, valamint Trump közel-keleti megbízottjával, Steve Witkoffal.

„Az elnök világossá tette, hogy a békére összpontosít. Szükségünk van arra, hogy partnereink is elkötelezettek legyenek e cél mellett” – mondta a Fehér Ház egyik illetékese a Washington Postnak. A névtelenül nyilatkozó tisztviselő szerint a döntést visszavonják, ha meggyőződnek arról, hogy Zelenszkij jóhiszeműen áll hozzá a béketárgyalásokhoz. A CNN értesülései szerint az amerikaiak azt is elvárják, hogy Zelenszkij kérjen nyilvánosan bocsánatot.

A New York Times szerint Trump döntése drámai módon fokozza a Washington és Kijev közötti szakadékot a konfliktus kritikus pillanatában. Tulajdonképpen egy ultimátum, ami arra kényszerítheti Zelenszkijt, hogy beleegyezzen a Trump feltételei szerinti tűzszünetbe.

A lépés legközvetlenebb haszonélvezője Putyin. Ha a felfüggesztés tartós marad, nagyszabású támadást indíthat Ukrajna ellen, hogy újabb területeket szerezzen. De akár úgy is dönthet, hogy elhúzza a béketárgyalásokat, arra számítva, hogy Trump és Zelenszkij konfliktusa csak még erősebbé teszi pozícióit a csatatéren.

Bár az európai nemzetek többsége Franciaország, Nagy-Britannia és Németország vezetésével a londoni csúcson Zelenszkij mellé állt, rövid távon nincsenek olyan készleteik, amelyekkel pótolhatnák a kiesést. Különösen nagy problémát jelenthet a légvédelmi rendszerek, föld-föld ballisztikus rakéták és nagy hatótávolságú rakéta-tüzérségi rendszerek utánpótlásának megszűnése. Ukrajna nagyvárosait amerikai gyártmányú légvédelmi rendszerek védik a legveszélyesebb orosz rakétáktól, beleértve a rendkívül nehezen elfogható hiperszonikus ballisztikus rakétákat is. Különösen nagy szerepe van ebben a hat Patriot ütegnek.

Amikor az amerikai katonai segélyek tavaly több hónapra leálltak a republikánusok kongersszusi időhúzása miatt, az ukrán légvédelmi egységek alig tudtak védekezni Oroszország legfejlettebb rakétái ellen. A Patriot légvédelmi rendszer biztosította védelmi pajzs fokozatosan meggyengült. Később pedig még a lőszerhasználatot is korlátozni kellett a fronton.

„A hatás nagy lesz. Bénítónak nevezném” – mondta a CNN-nek Mark Cancian, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának vezető tanácsadója.

„A frontvonalaik tovább gyengülnek, végül pedig összeomlanak, és Ukrajnának el kell fogadnia egy kedvezőtlen – sőt akár katasztrofális – békemegállapodást.”

Michael Carpenter, aki Joe Biden elnöksége alatt az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsát vezette, a BBC-nek nyilatkozva élesen bírálta a döntést. „Egyszerűen megdöbbentő” – mondta. „Ebben a háborúban világos, hogy ki az agresszor és ki az áldozat. Oroszország egyértelműen az agresszor, Ukrajna pedig az áldozat, mégis úgy viselkedünk, mintha ez fordítva lenne. Hogy most épp a védelmi támogatást állítják le, amely lehetővé tenné az ukránok számára, hogy megvédjék hazájukat egy brutális, kegyetlen és nyílt orosz támadással szemben – az egyszerűen felfoghatatlan.”

Trump az elmúlt hetekben egyre inkább átvette Putyin narratíváját az ukrajnai háborúról, azt állítva, hogy az ország megtámadásáért valójában az ukránok a felelősek, Zelenszkij pedig diktátor. Közben Putyint okosnak és ravasznak nevezte, akivel összekovácsolták az elmúlt évek megpróbáltatásai. Ezzel azokra a vizsgálatokra utalt, amikkel megpróbálták feltárni, Oroszország milyen módon befolyásolta az amerikai választásokat 2016-ban, Trump első megválasztásakor.

Mostani megválasztása után először azt követelte Ukrajnától, hogy adja Amerikának ritkaföldfém-bevételeinek felét, amire Zelenszkij hajlandó is lett volna, csakhogy Trump nem akart cserébe semmilyen biztonsági garanciát sem adni. Az ukránok végül belementek abba, hogy enélkül is aláírják a szerződést, csakhogy amikor Zelenszkij Washingtonba utazott az aláírásra, az események váratlan fordulatot vettek. A két vezető példátlan nyilvános vitába keveredett.

Trump hétfőn azt mondta, hogy nem hiszi, hogy az ásványkincsekről szóló üzlet meghiúsult volna, de hozzátette, hogy van egy dolog, amit még látni akar Zelenszkijtől, mielőtt újrakezdené a tárgyalásokat. „Nagyobb megbecsülést kellene mutatnia” – mondta Trump az újságíróknak. Előtte pedig arra is reagált, hogy az ukrán elnök szerint a békemegállapodás Oroszországgal „még nagyon-nagyon távol van”.

„Ez a legrosszabb kijelentés, amit Zelenszkij tehetett, és Amerika ezt nem fogja sokáig eltűrni!” – írta Trump a közösségi médiában. Arról is beszélt, hogy Zelenszkij nem marad a helyén, hacsak nem enged a nyomásnak, és nem köt alkut az amerikai feltételekkel. „Ha valaki nem akar üzletet kötni, azt hiszem, az illető nem sokáig lesz itt” - fogalmazott.

Hétfőn Howard Lutnick kereskedelmi miniszter a CNN-nek azt mondta, hogy Zelenszkij „túl messzire ment”, amikor a megállapodás részeként „jóvátételt” és a megszállt területek visszaadását, valamint biztonsági garanciákat követelt Oroszországtól.

„Ő nem egy béketeremtő” – állította Zelenszkijről –, „ő egy bajkeverő.” Lutnick szerint Trump most „mindkét felet térdre kényszeríti”, hogy tárgyalóasztalhoz ültesse őket.

Közben a Trump-kormányzat arról is beszámolt, hogy hétfőn terveket dolgoztak ki a Kreml elleni szankciók feloldására, és az Oroszországgal való kapcsolatok helyreállítására. A Reuters információi szerint a Fehér Ház felkérte a pénzügyminisztériumot, hogy készítsen egy listát azokról a szankciókról, amelyeken enyhíthetnek. Ezeket a következő napokban vitatnák meg az oroszokkal.

Pete Hegseth védelmi miniszter titkos utasítást adott az Oroszország elleni támadó kiberműveletek teljes leállítására. A döntés még azelőtt született, hogy Donald Trump elnök összetűzésbe került volna az ukrán elnökkel a Fehér Házban. Trump arra számít, hogy Putyin viszonozza a gesztust, és visszafogja az Egyesült Államok és szövetségesei ellen zajló „árnyékháborút”.

A New York Times azt írja, hírszerzési szempontból létfontosságú, hogy az Egyesült Államok továbbra is hozzáférjen a legfontosabb orosz hálózatokhoz. Ez ahhoz is elengedhetetlen lenne, hogy megtudják, mik Putyin valódi szándékai az esetleges béketárgyalás során, és milyen belső viták zajlanak Oroszországban.

Az oroszok feltételezhetően megpróbáltak kommunikációs kábeleket elvágni, rejtélyes robbantásokat hajtottak végre, és merényleteket is szerveztek. Az egyik célpont a legnagyobb német fegyvergyártó cég vezérigazgatója volt. Az Egyesült Államok eddig központi szerepet játszott abban, hogy segítse Európa védekezését, gyakran titkos kiberműveletekkel. Ez az együttműködés azonban most veszélybe kerülhet.

Az elmúlt hónapokban az Egyesült Államokban is megszaporodtak a kórházakat, infrastruktúrát és városokat célzó zsarolóvírusos támadások, amelyek többsége Oroszországból indult. Az amerikai hírszerzés szerint ezek jórészt bűnszervezetek akciói, amelyeket az orosz titkosszolgálatok vagy támogatnak, vagy engednek működni.

Oroszország a legutóbbi amerikai elnökválasztási kampány során is agresszív befolyásolási kampányt folytatott. Az Egyesült Államok Kiberparancsnoksága titkos műveletek sorát hajtotta végre, hogy megzavarja az orosz beavatkozási kísérleteket.

A New York Times szerint Biden csapata a hatalomátadáskor külön tájékoztatást adott Trump embereinek az oroszok által tervezett akciókról, például a tengeralatti kommunikációs kábelek elvágására irányuló orosz tervekről, valamint arról az amerikai figyelmeztetésről, amelyet Putyinnak küldtek egy tavalyi incidens kapcsán. Az amerikai hírszerzés szerint ugyanis az oroszok azt tervezték, hogy robbanóanyagokat helyeznek el teherszállító repülőgépeken, amiket az Egyesült Államokba küldenek. A Biden-kormányzat világossá tette, hogy ha emiatt légikatasztrófa történik, annak súlyos következményei lesznek.

Marco Rubio külügyminiszter vasárnap az ABC „This Week” című műsorában arról beszélt, hogy sürgősen tárgyalóasztalhoz kell ültetni Oroszországot Ukrajna ügyében. Bár a kibertámadások leállításáról nem kérdezték, általánosságban elmondta, mik a megfontolásaik Putyinnal kapcsolatban.

Chuck Schumer demokrata szenátor szerint Trump „szabad utat enged Putyinnak”, miközben Oroszország továbbra is kibertámadásokat indít az amerikai kritikus infrastruktúra ellen. Schumer szerint ez „súlyos stratégiai hiba”.

Az oroszok elleni műveletek egy részét egyébként jelenleg a brit Kormányzati Kommunikációs Központ (GCHQ) irányítja, amely a második világháborúban feltörte az Enigma-kódokat. Kanada is részt vesz a kiberműveletekben, és az amerikai lap szerint elképzelhető, hogy a brit és kanadai hírszerzés folytatja ezt a munkát, miközben az Egyesült Államok a Kínával való kibercsatára összpontosít.

„A történelem tele van nagyon rosszul sikerült diplomáciai találkozókkal, a mostani, washingtoni találkozó csak abban különbözött, hogy mindez élő, egyenes adásban történt, de tartalmilag valójában nem volt rendkívüli. Néha sajnos előfordul ilyesmi állami vezetők között is” – írta a szakértő, majd hozzátette: attól, hogy ez a találkozó rosszul sikerült, az amerikai és ukrán stratégiai érdekek nem változnak.

„Ukrajnának ugyanúgy szüksége van az amerikai támogatásra, mint előtte, az Egyesült Államok ugyanúgy hozzáférést akar kapni az ukrajnai stratégiai nyersanyagokhoz és infrastruktúrához, mint előtte. Az Egyesült Államoknak továbbra is érdeke, hogy Oroszország ne győzhessen ebben a háborúban és hogy Európa nagyobb szerepet vállaljon a konfliktus kezelésében, hogy az USA Kínára tudjon koncentrálni” – fogalmazott, és hangsúlyozta: ez azt jelenti, hogy az érintettek a megoldásra törekednek.

A Trump-adminisztráció logikáját tekintve is alapvetően másképp működik, mint bármi, amit az Egyesült Államoktól a második világháború óta Európában láttunk. „Ennek a működési módnak az egyik fő jellemzője az extrém unilateralizmus, a pacta sunt servanda (a szerződéseket be kell tartani) elvének vége. Trumpék készek egyoldalúan kilépni korábbi, szerződéses kötelezettség-vállalásokból, legyen szó akár civil szervezeti támogatási szerződésekről, akár hosszú távú, stratégiai-katonai megállapodásokból, illetve előfordul az is, hogy utólag megpróbálják átírni a feltételeket” – írta az elemző. Ugyancsak integráns része a működésnek a fenyegetőzés is, fűzte hozzá.

Rácz úgy véli: a szovjet szintű, extrém átideologizáltság is jellemző a Trump-adminisztrációra. „Ennek jegyében olyasmiket is meglépnek, amik nyilvánvalóan ellentétesek Washington hosszú távú stratégiai érdekeivel. Az USAID-et 1961-ben hozták létre és a modern történelem egyik leghatékonyabb soft power befolyásolási eszközévé vált, amellett, hogy kulcsfontosságú humanitárius munkát is végzett. Egyetlen hónap alatt számolták fel, bármiféle hosszú távú végiggondolás nélkül” – emlékeztetett.

„És teljesen mindegy, hogy az itteni amerikai partnereink, katonai szövetségeseink mit mondanak, mert a Fehér Házban az elnök láthatóan bármikor meggondolhatja magát. Nincs tehát visszaút a status quo ante-hez. Nem lehet ugyanis a Trump-érából hátralévő három és háromnegyed évet úgy "kibekkelni", hogy abban reménykedünk, hogy az amerikaiak nem csinálnak semmi extrémet. A remény az nem stratégia. Ilyen értelemben tehát valóban véget érőben van a régi világrend” – zárult a gondolat.

Rácz szerint a jó hír, hogy Európa ezt már láthatóan érti. Ami kialakulóban van, az egy kormányközi alapon, az Európa biztonságáért (ideértve Ukrajnát is) tenni hajlandó országok szövetsége lesz. Nem EU-s keretben, mert a rendszeres magyar, eseti szlovák, ciprusi vétó és együtt-nem-működés vállalhatatlan kockázatot jelent egy olyan világban, ahol nem lehetünk biztosan benne, hogy mögöttünk áll az amerikai támogatás.

Megmarad a NATO is, de mellette kialakul valami olyasmi, mint a Nyugat-európai Unió (WEU) projektje volt 1954-től, vagy az Európai Politikai Együttműködés (EPC) 1970-től. A kontinens együttműködni hajlandó országai - kiégészülve olyan szövetségesekkel, mint Kanada, bizonyos ügyekben Ausztrália, Új-Zéland, stb. együttesen, koordináltan lépnek majd fel Európa biztonságáért. Ukrajna támogatásának folytatása az első ilyen ügy, ez már zajlik is, írta Rácz.

„Európa biztonságának kormányközi alapon való támogatásában kulcsszerepet játszik majd a brit és francia nukleáris védőernyő, a német, norvég, svéd, brit és más, gazdag nemzetek katonai és pénzügyi hozzájárulása, a nagy létszámú és jól felszerelt török, finn és lengyel hagyományos haderők, a baltiak, románok, bolgárok tudása az orosz állam és hadsereg működéséről stb. Mindez persze pénzbe fog kerülni. De biztosan nem lesz olyan drága, mint az orosz fenyegetésnek való behódolás lenne” – áll a posztban.

– noha a történelemből éppenséggel mi is megtanulhattuk, hogy kis országként egyedül maradni olyan világban, ahol a nagyhatalmak erővel érvényesítik az érdekeiket, ritkán szerencsés. Hogy az Orbán-kormány mindezt ideológia megfontolásokból, nettó ostobaságból csinálja, vagy esetleg a vezetés egy része mostanra orosz ügynök, a várható végeredmény szempontjából mellékes. A várható végeredmény ugyanis jelenleg az, hogy Magyarország teljes gázzal robog egy zsákutcában befelé” – írta Rácz András, majd hozzátette: a választási győzelmet ambícionáló TISZA pártnak külpolitikai téren többek között azon is gondolkodnia kellene, hogy hogyan lehet majd megtalálni a visszautat az európai szövetségeseink közé.

A teljes posztot ITT lehet elolvasni.