SZEMPONT
A Rovatból

„Hiába oltunk, ha nincs teljes zárás, még jó ideig tömegével halnak majd meg az emberek”

Pártos Balázs nyers és lényegre törő Facebook-posztokkal világít rá arra, mi van valójában a járvány statisztikai adatai mögött. Számításaiból az derül ki, hogy a helyzet közel sem olyan biztató, mint ahogy a kormánykommunikáció sugallja.


Pártos Balázs saját bevallása szerint nem csinál mást, csak számol. A hivatalosan elérhető adatokat veszi alapul, ezekből von le következtetéseket, és készít becsléseket a járvány várható alakulásáról. Kíméletlenül őszinte hangvételű posztjait, amelyeket gyakran saját készítésű grafikonokkal és ábrákkal is kiegészít, már közel 5 ezren követik a Facebookon.

– Mit érdemes tudni a szakmai hátteréről?

– Szeretném megkerülni a kérdést, mert szerintem eltereli a lényegről a szót. Rengeteg szakember nyilatkozik, mindenféle iskolai végzettségekkel, rengeteg diplomával. És mit látunk? Hogy egymásnak is ellentmondanak folyamatosan, a saját, korábbi állításaikat meg talán jobb is, ha nem keressük elő... Közben nem szükséges olyan nagyon sok minden ahhoz, hogy lássuk, mi történik, csak az elérhető adatok figyelemmel kísérése, és némi józan ész.

Általában annyit szoktam válaszolni, ha a hátteremről érdeklődnek, hogy magyar állampolgár vagyok. Az én számításaimhoz nem szükséges doktorátus, mindössze a négy alapművelet. És nem attól lesz igaz, hogy én mondom, bárki ugyanerre a következtetésre juthat, aki hajlandó összeadni, kivonni, szorozni és osztani.

Oké, tehát nem kerülhetem meg a kérdést. Több mint 10 évet töltöttem el a felsőoktatásban. Jártam a SOTE-ra, a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájára, tanultam matematikát és fizikát. Több sikeres vállalkozásom volt, egyszer a HVG az év 3 legsikeresebb fiatal üzletembere közé választott. Dolgoztam neurológiai klinika intenzív osztályán is ápolóként. Jelenleg energetikával foglalkozom. Korábban nagy ellátórendszereket modelleztem, de már sok éve önkormányzati (inkább kistelepülési) közintézmények energetikai felújításával és megújuló energiával foglalatoskodom.

De ismétlem: ezeknek a lényeghez szerintem nincsen közük. A legkomolyabban mondom, hogy négy alapművelet is elég ahhoz, hogy a fontos nagyságrendeket és irányokat lássuk. Ezért próbálok egyszerű, követhető posztokat írni, nem misztifikálni azt, amit szerintem nem szükséges.

Tavaly tavasszal, a járvány kitörésekor a Magyar Orvosi Kamara informálisan felkért nagyjából 15 másik szakemberrel együtt – volt köztük tüdőgyógyász, intenzíves orvos és járványmodellező is –, hogy segítsük értelmezni a közzétett hivatalos adatokat. Akkor még számítottunk arra, hogy bővebb tájékoztatás is lesz, de amikor nyilvánvalóvá vált, hogy nem fognak több adatot megosztani, hamar ki is fulladt a munka ebben a csoportban. Én viszont némi szünetet követően folytattam a saját oldalamon.

– A járvány valós számai hány nagyságrenddel lehetnek nagyobbak a hivatalosan kommunikáltnál?

– Kezdjük azzal, hogy az összes fertőzött száma, ami például a megyei adatközlés alapjául is szolgál, egyáltalán nem releváns. Akik tavaly november-december előtt fertőződtek meg, már gond nélkül elkaphatják újra a betegséget. Védettség szempontjából azok számítanak, akik az elmúlt szűk fél évben estek át rajta és gyógyultak fel. Számoljunk mondjuk november közepi adatokkal: akkor tartottunk 150 ezer igazolt fertőzöttnél, most 720 ezernél. A halottak számát levonva az jön ki, hogy hivatalosan bő félmillió embernek lehet valamekkora természetes védettsége. A valós adat ennek a három-négyszerese lehet.

Azért gondolom így, mert azokban az országokban, például Szlovákiában, ahol sor került nagymintás tesztelésre, hasonló arány jött ki. Nálunk Merkely Béla kezdetben még húszszoros, majd tízszeres aluldetektálásról beszélt, de még az utóbbi sem lehet igaz, hiszen bő 5 millió védett embernél már lassulnia kellene a járványnak, aminek egyelőre semmi jele nem látszik.

Vagyis a természetes módon védettek száma másfél-kétmillió körül lehet, ehhez adódnak hozzá az oltottak, de leginkább csak azok, akik mindkét dózist megkapták és a második óta is eltelt legalább egy hét. Ők körülbelül egymillióan vannak most, ha megengedőek vagyunk a kínai vakcinával, amivel szemben épp mostanában merültek fel kétségek. Optimista becslés szerint tehát az ország nagyjából harmada lehet védett jelenleg így vagy úgy, de én inkább a negyedét mondanám.

Nagyon keveset tesztelünk, a statisztikákba viszont csak azok a betegek kerülnek be, akiknek a halála előtt sikerült levenni és kiértékelni a mintáját. Ha kevés a hivatalos új fertőzött, nyilván kevesebb lesz a hivatalos kórházban ápolt és lélegeztetett beteg is. Az orvos pedig nem tehet mást, ha meghal valaki, akinek az EESZT rendszer adatai szerint nem volt pozitív tesztje, őt nem jelentheti le covidos áldozatként. Óriási szükség volna egy véletlenszerű, nagymintás tesztelésre, voltaképpen egyedül ennek lenne valódi értelme. Rögtön két tesztet is végezhetnének a résztvevőkön: egy PCR-t az aktív fertőzöttek kiszűrésére, valamint egy antitest-tesztet annak kimutatására, hány ember szervezetében van ellenanyag. Ez a T-sejtes immunitást ugyan nem fogja mutatni, de közelítő becslésre jó. Nagyjából 100 ezer tesztet kellene ellőni rá, 2-3 nap alatt meg lehetne csinálni, utána sokkal tisztábban látnánk.

Pártos Balázs

– Mi a helyzet a halottak számával?

– A 2020-as halálozási számok még nem véglegesek, amikor legutóbb néztem, 143 161 fő volt a hivatalos adat. 2019-ben ugyanez 129 275 fő, a 2015-2019 közötti időszak átlaga pedig 131 357 fő. A többlethalálozás tehát 12-14 ezer fő, míg december végén nagyjából 9500 hivatalos koronavírusos halottnál tartottunk. Ez a januártól decemberig tartó időszakra vonatkozik, de korrektebb márciustól márciusig nézni, mivel előtte nem volt Covid.

Ráadásul év közben -3500 fő volt a halálozás kumuláltan az előző év azonos időszakához képest, tehát a 12-14 ezerhez hozzá kell adni még 3500-at, így tehát ez a végén 17500-nál is több lehet. A tavalyi év ugyanis még mindig nincs lezárva, és ez csak nőni fog már, csökkenni nem, hiszen halálozást nem vonnak vissza.

Még korrektebb lenne csak augusztus közepétől, a második hullám kezdetétől nézni: a 34-53. hetekben 2020-ban összesen 62 681 fő halt meg, 2015-2019 átlagában ezen időszakban ugyanez a szám 48 657 fő, 2019-ben pedig 47 479 fő. A többlethalálozás a 34-53. hetekben tehát 14 024, illetve 15 202 fő, arányaiban 28,8%, illetve 32%. A hivatalos koronavírus-áldozatok száma augusztus közepétől december végéig 8930.

Persze a többletből valószínűleg nem minden esetért a Covid felel, de jó részéért igen. Nagyon sokan halnak meg otthon, a kórházig el se jutva, főleg a falun élők közül, ahol a higiéniai körülmények eleve sokkal rosszabbak, és általában többen élnek összezárva, egy háztartásban. Akik pedig eljutnak a kórházig, azokat gyakran le sem tesztelik, így a hivatalos statisztikákba nem kerülnek be.

Szintén nagyon sok azoknak a halottaknak a száma, akik nem covidBAN, hanem covidDAL, vagy az ellátórendszer egyéb területeiről kapacitáshiány következtében, a járvány miatt, de nem covidban halnak meg. Ez utóbbi szám jövőre és két év múlva is hihetetlenül nagy lesz, mert rengeteg műtétet, egyéb beavatkozást, sőt, újabban már diagnosztikát is halasztanak el… Ez nagyon sok, egyébként elkerülhető, nem direktben Covid-, de a járvány számlájára írható haláleset lesz.

Egy fővárosi temetkezési dolgozó maga kommentelte az egyik posztomhoz, hogy egyre több kórház kapacitáshiány miatt már nem tudja az elhunytakat tárolni, ezért alternatív megoldásokkal igyekszik a temetkezési szakma segíteni. Leírta azt is, hogy az anyakönyvvezetők a halotti kivonatokat néhány régióban a 8 nap (és a kiterjesztett maximum 30 nap) helyett már akár 3 hónapos határidővel adják ki. Az ő krematóriumukban 2019 első három hónapjában 2181, tavaly ugyanebben az időszakban 2347, idén januártól márciusig pedig 2623 hamvasztásra került sor.

– Lát olyan politikust, aki a helyén kezeli a helyzetet?

– Nincs ilyen, vagy ha mégis lenne, akkor nagyon elbújt. Ennek az egyik oka, hogy továbbra is azt hiszik, az oltások előrehaladtával a helyzet magától megoldódik, és meg lehet úszni szigorú, teljes zárás nélkül. Aki pedig tisztában van vele, hogy ez nem igaz, azért nem vállalja fel a véleményét, mert tudja, mennyire népszerűtlen. Tetszik vagy sem, az ország legalább 80 százaléka ebben a kérdésben a kormánnyal ért egyet, tehát nyitáspárti. Korábban a migránsokhoz való hozzáállás is hasonló volt, azok is a Fidesz által képviselt politikát támogatták (tehát hogy migráns ide be ne tegye a lábát), akik amúgy semmilyen más téren nem voltak kormánypártiak.

A járványkezeléssel ugyanez a helyzet: az ország egyszerűen nyitni akar, és mivel a kormány közvélemény-kutatások alapján kormányoz, nyilván ezt a politikát viszik. Kissé cinikusan hozzátehetnénk, hogy voltaképpen ez a demokrácia, hiszen a népakaratot váltják valóra. És az ellenzék se mer szembemenni ezzel, hiszen egy évvel a választások előtt öngyilkosság lenne. Beleállnak a kötelező regisztráció eltörlésébe és hasonló teljesen lényegtelen részletekbe, mert ettől remélnek valamekkora politikai hasznot, de abba már nem mernek beleállni, milyen veszélyekkel jár kinyitni az iskolákat.

– Milyen mutatóknak kellene javulnia ahhoz, hogy felelősségteljesen lehessen nyitni?

– Ehhez először is egy nagyon szigorú teljes zárlatra lenne szükség, legalább 3 hónapig, ha nem tovább. Vuhan tavaly nem volt olyan szinten átfertőzött, mint Magyarország most, mégis bevállalták, ahogy Ausztrália és Új-Zéland is. És mit látunk? Náluk nincs már járvány. Mi – sőt nemcsak mi, az EU-ban szinte mindenki más – persze nem vállaljuk be, mert nem akarjuk teljesen tönkretenni a gazdaságot. Inkább mindent az oltásra teszünk fel, pedig az oltás előrehaladása önmagában nem oldja meg a problémát.

Ez a legjobban akkor mutatkozik meg, ha Izrael és Chile példáját hasonlítjuk össze: Izraelben szigorú zárás előzte meg a tömeges oltási program kezdetét, és most már a korlátozások jelentős részét fel tudták oldani. Chilében nem volt zárás, és most hiába állnak százalékosan a világ élmezőnyében, továbbra is tömegével halnak meg az emberek.

Persze ebbe alighanem az is belejátszik, hogy az izraeliek Pfizerrel oltanak, a chileiek pedig a kevésbé hatékony Sinovackal, de nem ez a kulcs. Előbb le kell nyomni a fertőzöttek számát, és csak utána szabad elkezdeni oltani, mivel aki tünetmentes hordozóként megy az oltópontra, simán továbbadja a vírust, ráadásul ha fertőzöttként kap vakcinát – kivéve az mRNS alapúakat –, a betegség lefolyása is súlyosabb lehet.

– Nálunk viszont aligha fognak újra zárni, inkább a fokozatos nyitást folytatják. Készüljünk fel arra, hogy újra drasztikusan romlani fognak a számok?

– Drasztikusan nem feltétlenül, hiszen mint mondtam, eddig se volt igazi zárás, a szabályokat csak az nem játszotta ki, aki nem akarta. Az iskolanyitás se hoz majd ugrásszerű romlást, de csak azért nem, mert már amúgy is nagy a baj. Szóval az nem reális, hogy a fertőzöttek száma hirtelen a duplájára nő, a halottak számában viszont jöhet egy ugrás, mivel az ellátórendszer egyszerűen nem fogja bírni. Jelentős javulás két hónapon belül teljesen lehetetlen. Persze időszakosan lehetnek pozitív kilengések, tartós viszont leghamarabb akkor jöhet, ha bármilyen módon elérjük a lakosság felének immunitását. Most tartunk 4 millió regisztráltnál, tehát a felnőtt lakosság fele egyelőre nem kívánja beoltatni magát. Még ha hirtelen mind úgy is döntenének, hogy mégis kérik a vakcinát, nyár közepe előtt akkor se kerülne sor mindenkire.

– Több mint egy éve élünk korlátozások között, egyre többen fáradnak bele a szabályok betartásába. Jogosan?

– Akik a mostani szabályokat korlátozásként élik meg, sosem éltek igazi korlátozások között. Amikor Budapest ostromakor jöttek a szovjet tankok, két hétre elbújtál a pincébe, hogy ne lőjenek agyon, poshadt vizet ittál és a sapkádba szartál, az tényleg korlátozás volt. Az, hogy nincs színház, kocsma, szórakozóhely, ehhez képest semmi. Ha kimész az utcára, mit látsz? Tele van emberekkel minden. Egy normális karantén nem így néz ki, most legfeljebb kellemetlen lett az élet.

Elismerem, hogy nagyon kellemetlen, tudom, hogy nehéz. Tudom, hogy sokan azért akarnak nyitást, mert nem kapnak kellő (vagy semmilyen) kormányzati (vagy egyéb) támogatást, és egyszerűen anyagilag nem bírják. Sokan meg azért, mert nem érzik a bajt. Igen, ez egy nagyon nehéz helyzet. A háború nehéz. Ennek ellenére: talán érdemes túlélni.

Ami pedig a további elemzéseket illeti… Nos, nem vagyok biztos benne, hogy folytatom, mert nem vagyok abban sem biztos, hogy érdemes folytatni. Egyrészt azért, mert a kritikus tömeget egyelőre ez valóban nem érdekli, másrészt azért, mert a döntéshozókat semmilyen szinten sem hatja meg (sokkal beszéltem…), harmadrészt meg azért, mert a front kellős közepén már nem modellezgetni kell, hanem kapkodni a fejünket a golyók elől. Lehet, hogy írok még a témában, de jelenleg (2021. április 13-án 17.53-kor) ebben nem vagyok biztos. Sajnos nem állíthatom, hogy szükség van rá, azt viszont igen, hogy most már valami másra lenne szükség.

Az oltási programot folytatni kell, 85-90%-ot be kell oltani. Ha kötelezővé tétellel, akkor úgy. De előtte le kell zárni, mert önmagában csak az oltással… az nem fog működni. Most sem működik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán: Ennél nagyobb politikai bukás kevés volt Orbán Viktor pályafutásában, mintha már nem lenne ura az államnak
A miniszterelnök szándékosan akart egy olyan szituációt előidézni, amelyben a népakarat ellenében az ő akarata érvényesül, erre válaszoltak a tömegek - mondja a politikai elemző. Óriási a bizalomvesztés a hatalommal szemben.


A szervezők szerint 200 ezer ember is lehetett a betiltott Pride-on. Bár nehéz megbecsülni, igazuk van-e, de az biztos, hogy nemcsak minden idők legnagyobb Pride-ja volt szombaton Budapesten, de az utóbbi évek egyik legnagyobb politikai demonstrációja is. Karácsony Gergely szerint a résztvevők „egy jó nagy fityiszt mutattok a pöffeszkedő és gyűlölködő hatalomnak.”

A hatalom által betiltott, de a budapesti önkormányzat által mégis megszervezett vonuláson ott voltak európai polgármesterek, képviselők, sőt, a spanyol miniszterelnök-helyettes is. A tiltó határozatot meghozó rendőrség pedig biztosította a rendezvényt, és megakadályozta, hogy bármi bajt okozzon a maroknyi szélsőjobboldali ellentüntető. Ezután a Mi Hazánk feljelentette a rendőrséget, mert szerintük nem tartották be a törvényeket. Somogyi Zoltán szociológussal beszélgettünk a nap tanulságairól.

– Orbán Viktor az évértékelőjének egyik leghangsúlyosabb üzenete volt, hogy szerinte idén nem kell bajlódni a Pride megszervezésével, majd az alaptörvényt és a kétharmados gyülekezési törvényt megváltoztatva el is érték, hogy a rendőrség betiltsa a demonstrációt. Idézek egy klasszikust: „de sikerült?”

– Nem sikerült. Nagyon nehéz szavakat találni arra, ami történt, mert ennél nyilvánvalóbb kudarc kevés volt Orbán Viktor számára. Az elmúlt hónapokban voltak más olyan ígéretei, amelyeket nem tudott betartani, de ez, hogy miniszterelnökként kijelenti, kétharmados többség birtokában, rendeleti kormányzás mellett, hogy senki ne készüljön a Pride-ra, mert az be lesz tiltva, és ehhez meg is teszik a megfelelő lépéseket, betiltják, majd mégis létrejön Magyarország történetének talán legnagyobb tüntetése, vagy vonulása, ahol emberek azért mennek el, hogy világossá tegyék: a miniszterelnök nem mondhatja meg nekik, mit tehetnek és mit nem. Ez a tömeg azt bizonyította, hogy a miniszterelnök szava már nem bír akkora súllyal, hogy amit kijelent, azt valóban végre is tudja hajtani.

Ennél nagyobb politikai bukás kevés volt Orbán Viktor pályafutásában.

– Mi történik akkor, amikor egy rezsim eljut oda, hogy az akaratát semmibe veszik a polgárok?

– Felmerül a kérdés: milyen hatalmi viszonyok között élünk, ha a rendőrség egy betiltott tüntetést professzionálisan, dicséretre méltó módon, felelősségteljesen úgy vezényel le, hogy közben hivatalosan azt kommunikálja: a tüntetés illegális, be lett tiltva. A rend fenntartói tudatában vannak annak, hogy hiába a politikai akarat, mely szerint a tüntetésnek nem lenne szabad létrejönnie, százezer feletti embertömeg biztonságát szavatolniuk kell, ez a feladatuk, ezért tartjuk fenn az adóinkból. És

a rendőrség kiváló munkát is végzett, miközben Orbán Viktor rákényszerítette őket, hogy hivatalos közleményeikben hazudozzanak, az állam békés polgáraival szemben fenyegetőleg lépjenek fel.

Ez a kettősség a politikai akarat és az államigazgatási gyakorlat között nagyon beszédes, rámutat az állami irányítás viszonylagos szétesésére. Ma már nem csak az állami szolgáltatás minősége okoz problémát az embereknek, hanem az a látvány is, hogy

mintha a megválasztott vezetőjük, a kormányfő nem lenne ura annak az államnak,

amelyet elméletileg nap mint nap kezelnie kellene.

– Mennyi szerepe lehetett ebben annak, hogy sok európai polgármester, EP-képviselő, sőt még egy miniszterelnök-helyettes is ott volt? Így azért nagyobb tétje lett volna a rendőri fellépésnek...

– Nyilván volt szerepe. Bár felvetem: Orbán Viktort ez mikor érdekelte? De azt is gondolom, hogy a jelen lévő diplomaták nélkül is egy ország rendőrségének így kellene működnie. Nem tudom a pontos számot, hányan voltak a tüntetésen. De sokan. Ha százezer ember együtt mozog a fővárosban, egységes akarattal, teljes nyugalomban, és kiáll valamiért, akkor a diplomaták jelenléte nélkül is csak egy megoldás marad a rend fenntartására: az, amit a rendőrség most is tett. Nem volt igazoltatás, végigvitték a rendezvényt,

felismerték, hogy létezik a népszuverenitás, tehát hogy a nép dönteni akar a saját sorsáról, ezt pedig ki is fejezik.

És ha a nép így döntött, akkor a rendőrség dolga, hogy biztosítsa a rendet. Ez is történt. Csakhogy a rend biztosítása most szembement a politikai akarattal és a politikusok által megteremtett törvényi, jogszabályi háttérrel. Ez a feszültség eddig nem volt része a demokráciánknak. Ez szerintem független volt a diplomaták jelenlététől. Ki kell mondani: Orbán Viktor felelőssége, hogy előállt ez a helyzet.Mert nem lehe t mást feltételezni, mint hogy

a miniszterelnök szándékosan akart egy olyan szituációt előidézni, amelyben a népakarat ellenében az ő akarata érvényesül,

vagyis hogy betiltja a Pride-ot, mert neki ez politikailag így tetszik. Erre válaszoltak a tömegek: vállalták a fenyegetéseket, az esetleges bírságokat, amelyek nem lesznek.

– Nekem végig volt egy „light-os 56-os" érzésem: október 23-án délelőtt is ment a huzavona, hogy be van-e tiltva a délutáni felvonulás vagy sem. Aztán szerencsére az analógia itt véget is ért, mert nyugodtan zajlott le minden.

– Nekem inkább az 1988-as Bős–Nagymaros párhuzam jutott eszembe. Ott is volt egy ügy, amiről azt gondolta a hatalom, hogy senkit nem fog érdekelni, mégis egyre nagyobb tüntetések lettek belőle, amelyek elindították a rendszerváltást. Most is valami hasonló történik:

óriási a bizalomvesztés a hatalommal szemben. Az emberek nem hisznek a miniszterelnöknek és a kormányának. Azt mondják: ha te, Orbán Viktor azt mondod, hogy nem tehetek meg valamit, akkor én csakis ezért már meg fogom tenni.

A kérdés az, hogy ez az attitűd milyen más területekre fog még kihatni. Ez a tegnapi esemény ugyanis nem pusztán csak egy Pride volt. A kormány részéről a következő hetekben nyilván megpróbálják elérni, hogy mindez csak egy Pride-ként maradjon meg az emlékezetben. De ez nem csak az volt. Ott volt természetesen a hagyományos Pride-közönség is, de mellettük megjelent a magyar polgárság tízszeres erővel, sokan közülük életükben először. Nem azért jöttek, mert Pride-on akartak részt venni, hanem mert úgy gondolták: ha valaki Pride-ot akar szervezni, akkor azt nyugodtan megtehesse az Európai Unió egyik fővárosában.

Megvédeni jöttek a Pride-osokat, és ezt igen felemelő volt látni.

Miközben ez a jelenség messze nem független attól, hogy ők Orbán Viktort hibáztatják ezen helyzet fennállásáért, és persze számos más dologért is, amelyet ezzel a tüntetéssel, mert ez az volt, ki tudtak békésen és vidáman fejezni.

– Állított-e ez elő olyan kollektív társadalmi tapasztalatot, ami meggyorsíthat bizonyos folyamatokat? Az emberek e Pride után felvérteződtek a tapasztalással, hogy igenis meg tudjuk csinálni azt, amit akarunk, és ez talán a még apátiában lévőket is felrázhatja?

– Ami biztosan kijelenthető, hogy Budapest hosszú távra elveszett a Fidesz számára. Az viszont továbbra sem látható, hogy mi történik Budapesten kívül. Egyelőre nem lehet ebből a nagy Pride-eseményből országos következtetéseket levonni. Az látszik, hogy országos szinten a Fidesz már elveszítette a többségét. A Medián és az Závecz kutatásai számomra többet jelentenek, mint a Nézőpont Intézeté, amely túlságosan sok kormányzati megrendelést kap, nem is létezne ezek nélkül. Korábban is voltak jelek arra, hogy Budapesten elindult Hankiss Elemér szavaival, egy második polgárosodás, vagy második társadalom kialakulása.

A NER alatt is épül egy tudatos polgárság, amely képes ilyen tettekre, mint amit tegnap láttunk. Azt azonban ettől még nem tudjuk pontosan, mi van a vidéki Magyarországon.

A kutatások azt mutatják, mintha a városok szintjén is elindult volna az átbillenés, a Fidesz elvesztette a bizalmat ezeken a helyeken is. Ha ez igaz, akkor nagyon nehéz lesz megnyernie a következő választást.

– Sokan mondják, hogy a Fidesznek még van egy nagy eszköz a tarsolyában: a választási törvény módosítása. Nem nőtt meg ennek a kockázata Orbán Viktor számára a mai tömeget látva?

– A választási törvényt még lehet módosítani, és én is számítok rá, hogy lesz ilyen próbálkozás. Az a változtatás meg fogja mutatni, hogy Orbán Viktor hogyan is gondolkodik, a 2026-os választásokról, illetve hogy milyen politikai berendezkedésre készül. De ezzel még várnunk kell. Ne felejtsük el azonban azt, hogy

ma újra megerősödött egy politikus: Karácsony Gergely. Ráadásul érdekes módon Karácsony és Magyar Péter most egymást akaratlanul is erősítették.

Magyar Péternek jó volt, hogy nem neki kellett felvállalni ezt a tematikát, hanem megtette helyette egy másik politikus, Karácsony Gergely, ő áll ugyanis Pride-ügyben vitában a kormánnyal. A kormány pedig így nem tudott közvetlenül Magyar Péterrel konfrontálódni Pride-ügyben, pedig ez lett volna az eredeti szándéka. Karácsony nagyon jó pozícióba került azzal, hogy kockáztatott és élére állt ennek az eseménynek. Karácsony győzött. Ez nagy politikai siker neki. Így most az ellenzéki oldalon Magyar Péter mögött már van minimum egy olyan szereplő, aki adott esetben a helyébe tud lépni, ha valami miatt Magyar meggyengülne. Ha az ellenzéki tábor egyben tud maradni, mert felismeri, hogy Orbán Viktort csak egységben lehet legyőzni, akkor mindig lesz olyan politikai vezető, aki képes lesz vezetni ezt a tábort a Fidesszel szemben.

– Még mindig elképzelhető, hogy megpróbálják levenni a tábláról Magyar Pétert?

– Ebben az országban, ismerve a történelmét akár több száz évre visszamenőleg is, sok mindent elképzelhetőnek tartok. Jelenleg csak abból tudunk kiindulni, amit látunk:

Magyar Péter jól csinálja, Karácsony Gergely jól csinálta, és Orbán Viktor pedig egy újabb politikai kudarcot könyvelhet el. 2025 nem az ő éve eddig. ahogy 2024 sem volt az. Az a fajta tévedhetetlenség, ami eddig körüllengte őt, megszűnt.

Szerintem már a saját táborán belül is érzik, hogy a főnök mintha stratégiai homályba került volna.

– Kíváncsiak lehetünk, mit mutatnak majd a következő mérések a Pride után?

– Persze, nagyon is kíváncsiak vagyunk rá, mit fogunk látni. És nem csak arra, hogy a számok mit mutatnak, hanem hogy ez az esemény a lelkekben milyen folyamatokat indít el. Ha csak a közösségi médiát nézzük: már a tüntetés előtt is az emberek az arcukkal vállalták, hogy részt vesznek rajta. A tüntetés alatt is, és utána is kommunikálták, hogy ott voltak. Minimum százezer ember, nyilván családtagjaik, barátaik is vannak, közöttük a politika beszédtéma. Ez óriási erő, főleg úgy, hogy közben

ott volt a fenyegetettség, hogy akár több százezer forintra is megbüntethetik a résztvevőket. És ez sem érdekelte őket.

Orbán Viktornak keresnie kellene, hogyan tudná megfordítani ezeket a rá nézve negatív folyamatokat. Ő ugyanis súlyos stratégiai hibát követett el: kivezényelte magát a politikai centrumból. Végigsétáltam a tüntetésen, és azt láttam, hogy kulturált, középosztálybeli emberek vonulnak, miközben a másik oldalon, elkülönítve, ott állt 15 ember fekete ruhában, akik a Pride ellen tüntettek, olyan üzenetekkel például, hogy „mi vagyunk Spárta, nem Athén”, meg hasonlók. Szomorú volt látni, hogy Orbán Viktor most ezeknek az embereknek az oldalán áll. Velük szemben, vele szemben pedig ott álltak a tömegek.

– Az korábbi Pride-okon alig volt kevesebb ellentüntető, mint most, miközben most erős bátorítást kaptak a kormányzattól.

– Ráadásul hatalmas kampány előzte meg az egészet. Én is azt gondoltam, hogy erős ellentüntető mag lesz. De nem volt. Semmi nem volt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Kuncze Gábor a Pride-ról: A rendőrség meg sem próbál büntetni, akik ezt kitalálták, vereséget szenvedtek
A volt belügyminiszter szerint súlyos tévedés volt Orbán Viktor részéről, hogy egy egyébként problémamentes demonstrációt betiltatott, a rendőrség pedig a jogszabályoknak és feladatkörének megfelelően járt el.


A rendőrség már napok óta hallgat arról, számíthatnak-e büntetésre azok, akik részt vettek a Pride-on, pedig korábban a kormány még a gyülekezési törvényt is megváltoztatta, hogy lehetővé tegye arcfelismerő kamerák bevetését a betiltott rendezvényeken, Tuzson Bence igazságügyi miniszter kijelentette, szabálysértésnek minősül, ha valaki részt vesz a felvonuláson.

Kuncze Gábor 1994 és 1998 között volt Magyarország belügyminisztere. Őt kérdeztük arról, szerinte kell-e bárkinek is büntetéstől tartania, és hogyan értékeli a rendőrség szombati fellépését.

– Miközben a rendőrség folyamatosan azt kommunikálta, hogy a szombati rendezvényt betiltotta, meg sem próbálta feloszlatni a tömeget, ehelyett biztosította az útvonalat. Mi történhetett?

– Ennek a hátterét természetesen nem ismerjük pontosan, de a rendőrség a törvényben foglalt feladatainak megfelelően járt el. Ha elolvassuk a vitában megszólaló jogászokat (nem politikusokat), nekik egyöntetűen az a véleményük, hogy a főváros, vagy bármely önkormányzat a saját területén nem köteles engedélyt kérni rendezvény megtartására. Természetesen, ha közterületet vesznek igénybe, akkor a rendőrségnek jelen kell lennie a rend fenntartása érdekében. Ezen túlmenően a rendőrségnek jelen esetben nem voltak további feladatai.

A rend fenntartását viszont kiválóan ellátták: elterelték a tömeget, és így megelőztek egy spontán összetűzést a szélsőjobboldali tüntetők és a demonstrálók között.

Ez a döntés a rendőrség részéről dicséretes és szakszerű volt.

– Számomra úgy tűnik, mintha a rendőrségnek lenne egy politikai „énje”, amelyik azt kommunikálta, hogy ez egy betiltott rendezvény, miközben engedélyt adott a szélsőjobboldalnak szinte ugyanarra a területre, és van egy szakmai énje, amelyik közben rendben végzi a dolgát.

– Inkább az ön szavaival élve, a rendőrségnek van egy „énje”, és van egy „felettes énje”. Az „énje” az, amelyik ismeri a jogszabályokat és azok szerint cselekszik. Felettesei pedig törvényes felügyeletet gyakorolnak felette, és a dolgok így mennek a maguk útján. Természetesen előfordulnak túlkapások is, láttunk ilyeneket az elmúlt 30 évben bőven, de jelen esetben a rendőrség a jogszabályoknak és feladatkörének megfelelően járt el.

Hogy a korábbi napokban és hetekben milyen politikai handabandák kísérték ezt az egészet, az egy más kérdés.

Valószínűleg a rendőrség az utasításoknak megfelelően kommunikált, de a rendezvény során a törvények szerint végezte a dolgát.

– Akkor nézzük ezt a „felettes ént”, amely most akár ismét előtérbe kerülhet, és azt mondhatja: nosza, kezdjünk el büntetni. Az arcfelismerő rendszer használata kapcsán ez egyáltalán lehetséges? Van rá jogszabály, ezt tudjuk, de technikailag kivitelezhető-e, hogy több tízezer emberrel szemben indítsanak eljárást? Van erre elegendő emberi erőforrás, papír, infrastruktúra?

– A rendőrség jelenleg nem akar büntetni. Természetesen lehet büntetni felvételek alapján, például ha valaki közterületen súlyosan megszegi a közlekedési szabályokat, a rendőrség büntethet, és az meg is áll jogilag. De jelen esetben nincs olyan felvétel. Felhívnám a figyelmet arra is, hogy ha valakinek az volt az ötlete, hogy Budapestet Peking mintájára kamerákkal figyelje meg, az is problémás lenne. Ráadásul maga a rendőrség terelte más útvonalra az embereket. Ha például az Erzsébet hídra terelés ott helyben született döntés volt, akkor utólag nehezen lehetett volna oda kamerákat felszerelni. De ezt nem tudom biztosan.

Viszont, ha a rendőrség mégis ezzel próbálkozna, akkor újra életbe lép a jogállam.

Az ügyek eljutnak a bíróságra, és ott azt vizsgálják majd, hogy a demonstráció törvényes volt-e. Véleményem szerint a bíróság azt fogja megállapítani, hogy az volt, így nincs alapja bírság kiszabásának. Egyébként is, engedély nélküli demonstráción való részvétel miatt büntetni a fővárosi rendezvény résztvevőit, ez teljesen kizárt. Ha a rendőrség önállóan jár el, ebbe bele sem kezd.

– A feljelentéseiről elhíresült Tényi István ezúttal azt javasolta, hogy gyakoroljanak közkegyelmet a Pride-on résztvevőkkel szemben.

– Ez a javaslat körülbelül olyan, mint amikor azt mondták, hogy „Orbán Viktor mesterterve valósult meg”, miszerint ő szándékosan idézte elő ezt a helyzetet, hogy az ellenzéket egy ernyő alá sodorja, ami egyszerűen nevetséges. A közkegyelemre való hivatkozás is hasonló. Ha közkegyelem alapján mindenkit mentesítenének, azzal úgy tüntetnék fel magukat, mint nagyvonalú, megértő szereplők, miközben

valójában elkerülnék azt a vitát, hogy egyáltalán joguk volt-e szankcionálni.

Egyébként közkegyelmet már gyakoroltak korábban. A taxisblokád idején is, majd a 2006-os zavargások résztvevőit részesítette a Fidesz 2010 után, közkegyelemben. De mekkora különbség van a két korábbi eset és a mostani között! A szombati rendezvényen semmilyen atrocitás nem történt, rendben lezajlott, míg 2006-ban súlyos összecsapások voltak. A közkegyelem mostani emlegetése egyszerű kimenekülési kísérlet. A Fidesz így próbálja menteni a menthetőt.

– Van-e annak jogi lehetősége, hogy valaki azt mondja: „én nem kérek közkegyelmet”, és jogi útra tereli az ügyet?

– Ahhoz, hogy jogi útra lehessen terelni az ügyet, előbb valakit konkrétan fel kell jelenteni a részvételéért, névvel, címmel. A trükk éppen az, hogy a közkegyelemre hivatkozva nem indítanak eljárást senki ellen.

– Orbán Viktor eleinte kijelentette, hogy nem lesz Pride, kár is készülni rá. Aztán, ahogy haladtak az események, előálltak azzal, hogy nem fognak beavatkozni, mert „nem szokás Magyarországon bántani egymást”. Majd szombaton minden eddiginél nagyobb Pride-ot rendeztek. Hogyan lehet definiálni egy olyan államhatalmat, amely képtelen érvényt szerezni a saját akaratának?

– Én ezt kissé másként látom. Az állam képes cselekedni, és képes nagyokat hibázni is. Ha hibázik, a legszerencsésebb, ha ezt belátja, és visszavonul. Most ez történt. Súlyos tévedés volt a miniszterelnök részéről, hogy egy egyébként problémamentes demonstrációt betiltatott.

Ez egyértelműen politikai haszonszerzési kísérlet volt, semmilyen más célja nem volt.

Amikor kiderült, hogy ez nem fog működni, nem visszavonultak, hanem fenyegetőzéssel és törvénykezéssel próbálták érvényt szerezni az akaratuknak. Mikor ez sem vált be, kommunikációs trükkökkel próbálják visszavonulásukat győzelemként beállítani. De a valóság az, hogy egy nagyon rossz elképzelés megbukott. Akik ezt kitalálták, vereséget szenvedtek. Ami ennél is fontosabb: a civil társadalom és a jogállam viszont győzött.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Lengyel Tamás a Pride-ról: Zászló, zászló, szív - Ezt még Kapu Tibor is látja
A színész posztja alapján szintén ott sétált a 200 ezresre becsült tömegben. A rövid bejegyzésben kétszer is odaszúrt Orbán Viktornak.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. június 28.



Szombat délutáni bejegyzése alapján Lengyel Tamás is a 200 ezresre becsült tömegben sétált a Pride-on. A színész fotója alapján akkor járhatott a Ferenciek tere magasságában, amikor az emberek már teljesen megtöltötték az Erzsébet hidat.

Lengyel két szivárványos zászló mellé egy piros szívet tett a poszt elején, utalva az Orbán Viktor által életre hívott Harcosok Klubja elhíresült sorvezetőjére.

Ezután ugyancsak a miniszterelnök egyik korábbi, választási győzelem után elmondott győzelmi beszédéhez hasonlóan írta le a tömeg méretét:

„Ezt még Kapu Tibor is látja”

- olvasható a színész bejegyzésében, aki a héten a Nemzetközi Űrállomásra első magyarként eljutó árhajósra célzott.

Lengyel Tamás ezzel Orbán 2022 áprilisában mondott beszédére utalt. Akkor a miniszterelnök a negyedik kétharmados választási győzelem után úgy fogalmazott: „Akkora győzelmet arattunk, hogy még a Holdról is látszik, de Brüsszelből egészen biztosan”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Otthon Start: Legalább nettó 500 ezer forintos jövedelem kell majd az 50 milliós lakáshitelhez
A szülői segítség jól jön majd az önerőhöz, de egy 8-10 éves gyerek nevére nem vehet majd lakást a 3%-os kedvezményes hitellel a szülő, mert a tanulói jogviszony nem minősül járulékfizetésnek - mondja a szakértő. Így kiesnek az egyetemisták is.


A kormány új lakástámogatási programot indít szeptembertől Otthon Start néven. 50 millió forintig lehet felvenni államilag támogatott, végig fix 3 százalékos kamatozású lakáshitelt, mindössze 10 százalékos önrésszel. Se házasság, se gyerekvállalás nem feltétel, elég, legalább két év magyarországi TB-jogviszony, és az, hogy az első saját ingatlan vásárlására kerüljön sor, illetve ha van  is tulajdonrésze a jelentkezőnek, az nem érheti el az 50 százalékot. A támogatás 100 millió forint alatti lakásokra használható fel, ahol a négyzetméterár nem haladja meg az 1,5 millió forintot.

Fülöp Norbertet, a BiztosDöntés.hu vezető elemzőjét kérdeztük, kinek és hogyan érdemes élni az új lehetőséggel.

– Amikor Gulyás Gergely ismertette az Otthon Start programot, azt mondta, hogy az egyetlen feltétele a 3%-os hitel felvételének a két év TB-jogviszony. Tényleg csak ennyi?

– Valójában a bank minden esetben hitelképességi vizsgálatot végez, és az ő felelőssége eldönteni, hogy hitelez-e valakinek. Tehát

attól, hogy valaki megfelel a meghirdetett személyi feltételeknek, még egyáltalán nem biztos, hogy meg is kapja a kölcsönt. Ez mindig a bank döntése.

Mondok egy példát: lehet, hogy valaki az első ingatlanját vásárolná, van két év TB-jogviszonya, az önerő is rendelkezésre áll, de a bankszámláján látszik, hogy rendszeresen szerencsejátékozik. Ilyen esetben a bank akár el is utasíthatja a kérelmét.

– Azaz csak a kormány részéről egyetlen feltétel a két év TB jogviszony, ez nem jelenti azt, hogy a bank ne támaszthatna további elvárásokat.

– Pontosan. A bank dönti el, hogy kinek hitelez, csak a bank adhat végül zöld utat. Senki más nem kötelezheti arra, hogy hitelt helyezzen ki. Ugyanakkor azt is mondhatjuk, hogy ha valakinek megvan a jövedelme, a TB-jogviszonya, és nem követ el olyan hibákat, amelyek hitelképtelenné teszik, például ha nincs KHR-listán, akkor jó eséllyel megkapja a hitelt. A bank számára biztosítékot jelent, hogy 10% önerőt be kell fizetni. Ha minden kötél szakad, és felmondják a hitelszerződést, akkor az ingatlant értékesítik, a bank kártalanítja magát, és a fennmaradó összeget az adós megkapja. Ebben nincs különbség a többi lakáshitelhez képest.

– Milyen jövedelem mellett reális egy ilyen kölcsön felvétele? Egy 50 milliós hitelhez mennyi a minimális jövedelem, amit igazolni kell?

– Ha 3%-os kamattal számolunk, 50 millió forintos hitel és 25 éves futamidő esetén a havi törlesztőrészlet körülbelül 237 ezer forint. Ez azt jelenti, hogy

legalább nettó 500 ezer forintos jövedelemmel kell rendelkeznie az igénylőnek, de inkább egy kicsit többel, ha a maximális hitelt szeretné felvenni.

Ez egyébként országos szinten még viszonylag reális. Más kérdés, hogy egy fiatal, aki az első ingatlanját szeretné megvásárolni, rendelkezik-e ekkora jövedelemmel. De azt gondolom, nem kötelező az 50 millió forintot felvenni. Lakáshitelből akár 100 milliót is fel lehet venni piaci alapon, mégsem élnek ezzel tömegesen. Itt is így van: az 50 millió forint egy felső korlát.

– Ha valakinek van 5 millió Ft önrésze, és felveszi a maximális hitelt, 55 millióért kereshet lakást. A fővárosban még ez sem könnyű feladat, tehát most is azok járhatnak jobban, akik számíthatnak még családi támogatásra is.

– Ha például egy szülő tudja támogatni a gyermekét valamennyi összeggel, ami sok esetben nem is irreális, akkor a fiatal kedvezőbb feltételekkel juthat hitelhez. Mivel a támogatott hitel kamata jóval alacsonyabb a piacinál, kevesebb jövedelem is elegendő lehet. Ebben az esetben tehát valóban komoly segítség ez a program.

De ha nincs önerő, akkor hiába az olcsó a hitel, az illető nem fogja tudni felvenni.

Tehát ez a konstrukció azoknak jelent segítséget, akik amúgy is tervezték az ingatlanvásárlást, van is némi önerőjük, és most szeretnék elindítani ezt a folyamatot. Nekik ezáltal alacsonyabb lesz a havi törlesztőrészletük, és kisebb jövedelemmel is elérhető a hitel.

– Megtehetem-e azt, hogy az 8-10 éves gyerekem nevére veszek lakást, és ehhez elintézem neki az 50 milliós hitelt? Hiszen a gyereknek elvileg megvan a TB-jogviszonya, igaz, keresete nincs.

- Nem, ha a gyerek tanuló, akkor hiába van egészégbiztosítása, az nem minősül járulékfizetésnek.

– Akkor kiesnek az egyetemisták is. Mi a helyzet azzal a házaspárral, ahol eddig csak az egyikük volt a tulajdonos?

- Amennyiben van egy házaspár, és az egyik fél nevén van egy ingatlan, ő a tulajdonos, és a másiknak semmi köze az az ingatlanhoz, akkor ő maga vásárolhat, és igénybe veheti a kedvezményes kölcsönt.

- És ha a másik részben tulajdonos?

– 50%-ot elérő lakástulajdonnal már nem lehet igénybe venni a támogatást.

– Az 50% tehát már nem fér bele, de a 49,9 százalék igen? Eszerint ha egy házaspárbák az egyik félnek 51%-a, a másiknak 49%-a van a közös ingatlanban, akkor utóbbi élhet a lehetőséggel, és vehet új lakást?

– Érdekes szituáció, de elméletileg igen. A bank viszont sokszor automatikusan adóstársnak vonja be a házastársat is. Ez már problémát okozhat, mert akkor a másik félnek is meg kellene felelnie a feltételeknek.

Ezt el lehet kerülni, ha vagyonjogi szerződésben rögzítik, hogy a másik félnek nincs köze az új ingatlanhoz, ezt a bank el szokta fogadni.

De nem biztos, hogy minden házaspár számára kívánatos ilyen megállapodás, amiben jogilag rögzítik, hogy az új ingatlan nem számít közös vagyonnak.

– Ha egy fiatal megveszi az első, kisebb lakását, akkor feltételezhető, hogy nem marad ott 25 évig. Később családot alapíthat, amihez nagyobb lakás kell. Ilyenkor mi történik a 3 százalékos hitellel, átviheti az új ingatlanra?

– Ezt jelenleg még nem tudjuk. Később fog kiderülni, hogy lesz-e például lakhatási kötelezettség, mint a CSOK esetében, ahol tíz éven belül csak akkor lehet eladni az ingatlant, ha a támogatást másik megfelelő lakásra viszik át. Ezek a szabályok várhatóan szeptember környékén lesznek ismertek.

– Amit viszont tudni lehet, hogy itt nem kötik meg a vásárló kezét: nem kell új építésű lakást venni.

– Igen, ez óriási engedmény, ahogy az is, hogy nincs gyermekvállalási kötelezettség, és nem szükséges házasnak sem lenni. Ez egy kedvező árú lakáshitel azok számára, akik az első ingatlanjukat vásárolják. Így kell felfogni.

– Hosszú futamidőről van szó. Ma már nem azt a világot éljük, hogy valaki egy munkahelyen dolgozik nyugdíjig. Léteznek ugyan biztosítások a rövid távú munkanélküliségre, ám ezek sokszor nem nyújtanak elegendő védelmet. Ezt is mérlegelnie kell annak, aki hitelt vesz fel, nem?

– Minden hitelfelvétel előtt ezeket a szempontokat mérlegelni kell. Úgy kell bevállalni a havi törlesztőrészleteket, hogy az ember képes legyen kezelni váratlan helyzeteket is.

Az lenne az ideális, ha a törlesztők mellett fél évnyi tartalék is rendelkezésre állna. Azaz, ha valaki elveszíti az állását vagy keresőképtelenné válik, akkor fél évig képes legyen fenntartani magát.

Nem érdemes az összes pénzt önerőként felhasználni. Érdemes inkább egy kicsivel több hitelt felvenni, és a megmaradt tartalékot megőrizni, például állampapírban vagy más gyorsan likvidálható eszközben. Így biztosítható az esetleges keresetkiesés finanszírozása. A hitelfedezeti biztosítások is hasznosak lehetnek, főleg baleset vagy betegség esetén, de munkanélküliségre általában csak rövid ideig nyújtanak fedezetet. Persze a pár hónap törlesztőrészlet kifizetése is komoly segítséget jelenthet.

– Az Otthon Start összevonható a CSOK-kal és más kedvezményekkel. Ha valaki komplexebb megoldásban gondolkodik, érdemes-e szakemberhez fordulni, aki a jövedelmi viszonyok ismeretében segít kiválasztani az optimális kombinációt?

– Igen, mindenképpen érdemes egy független tanácsadóhoz vagy a banki ügyintézőhöz fordulni. Ma már teljesen megszokott, hogy a támogatott hiteleket és más konstrukciókat kombinálják. Például egy pár babaváró hitelt vesz fel, és ezt használja önerőként. Vagy a támogatott hitel nem elegendő, ezért piaci hitelt is felvesznek mellé. Sok bank kedvezményt ad a lakáshitel kamatából, ha a babaváró hitelt is náluk vették fel. Az árazás tehát egyre bonyolultabb, ezért

egy szakember nagyon sokat tud segíteni, és sok esetben ez nem is kerül pénzbe.

– A jelenlegi gazdasági környezet mennyiben befolyásolja a hitelfelvételi hajlandóságot? Ez az új konstrukció beindíthatja a hitelpiacot?

– A gazdasági környezet természetesen hatással van az ingatlanpiacra. Az év elején volt egy nagy fellendülés, amikor sokan kivonták a pénzüket az állampapírokból, és inkább ingatlanba fektettek, főleg a befektetők. Emiatt az ingatlanárak jelentősen emelkedtek, különösen azokban a régiókban, ahol a befektetők megjelentek. Most, hogy ez lecsengett, ez az új konstrukció, várhatóan növeli majd az első lakásvásárlók arányát. Az azonban kérdés, hogy ez ellensúlyozni tudja-e a befektetők visszafogottabb aktivitását. Összességében tehát várható némi élénkülés, de nem számítok piacrobbanásra a közeljövőben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk