SZEMPONT

"A kisfiam terapeutái szerint Levi jóval rugalmasabb, önállóbb lett" – őssejtterápia az autizmus gyógyításáért egy anyuka szemével

Egy magyar édesanya beszámolója, aki 8 éves, nem beszélő autista kisfiával Panamába utazott őssejtterápiás kezelésre.

Forrás: Papás Mamás Magazin, Képek: Kürti Zsanett - szmo.hu
2018. szeptember 17.

A Papás Mamás Magazin segít szülőknek és nagyszülőknek a gyerekneveléssel és a család életével kapcsolatos kérdések megválaszolásában. Mindemellett remek családi programokat is javasolnak a szerzők és a jog útvesztőiben is utat mutatnak.

Egy mindenre elszánt szülő a világ végére is elmenne azért, hogy kigyógyítsa gyermekét az autizmusból. Nos, Kürti Zsanett és férje ezt meg is tette, Panamába utaztak, hogy 8 éves, nem beszélő autista kisfiukat őssejtterápiás kezelésben részesítsék. Zsanettel beszélgettünk, aki csak azért vállalata az interjút, mert úgy véli, hogy ezzel másoknak is segíthet.

Amikor évekkel ezelőtt először megismertem a Zsanettet, akkor éppen egy két hetes belgiumi hallásterápiáról tértek haza. Emlékszem, hogy már akkor lenyűgözött, hogy időt, pénzt, energiát nem kímélve, fogta 4 éves autista gyerekét, beültette az autóba, egyedül levezetett 12 órát, majd részt vettek egy hosszú és megterhelő hallásterápián - ide még a saját főzőedényeit is magával vitte, hogy a gyermeke diétáját maradéktalanul be tudja tartani. A következő alkalommal akkor kaptam rá fel a fejem, amikor Németországból érkezett meg egy angol nyelvű elektrofiziológiai képzésről, hogy kisfiát saját maga tréningezhesse.

László, az édesapa, akit Levi "Papának" szólít, sajnos nagyon sok időt tölt távol a családjától a munkája miatt, azért hogy a rengeteg költséges terápiát anyagilag finanszírozni tudják. A család anyagi hátterét ő egymaga biztosítja. Rengeteget olvas, tájékozódik az autizmusról, éjszakákon át bújja az internetet. Imádják egymást Levivel. Zsanették teljes történetét itt olvashatod.

A céltudatos, minden áldozatot vállaló szülők a lehető összes terápiát kipróbálák gyerekükön, ami egy kicsit is segítségnek tűnt. Kisfiuk dinamikusan és látványosan fejlődött, ám a várt beszédbeindulás még mindig váratott magára. A sokat ígérő őssejtterápia gondolata már régóta lógott náluk a levegőben, de belevágni, csak az idén nyáron vágtak bele.

Őssejtterápiák az autizmus kezelésére: Mexikó, Kiev, Panama - mi a különbség?

- Jelenleg háromféle köztudott őssejtterápiás módszer létezik. Mi végül a legkorszerűbbnek számító, panamai őssejtterápia mellett tettük le a voksunkat - kezd mesélni Zsanett. - Az alapvető különbség a három között az, hogy a mexikói őssejtbeültetésnél saját csontvelőből nyerik ki az őssejtet, és azt fecskendezik vissza gerincvelő folyadékba. Tudomásom szerint két magyar család járt eddig Mexikóban. Kievben embrionális őssejtet használnak fel, ami annyiban lehet veszélyes, hogy ennél a módszernél már nagyon körültekintő őssejt leválogatás szükséges, ugyanis az embrionális őssejtek már elindultak a fejlődésben, és ha nem megfelelően ültetik vissza őket a betegbe, akkor abból akár daganat is kialakulhat.

Panamában a fenti két eljárással ellentétben teljesen más eljárást alkalmaznak. Itt köldökzsinórvérből kivett őssejtet ültetnek be a pácienseknek - ezeket császármetszéssel egészségesen született gyermekek köldökzsinór szövetéből nyert őssejtekből nyerik. Körülbelül 100 őssejtből 2-őt használnak fel, ezeket kezdik el szaporítani úgy, hogy osztódjanak, majd ültetik vissza a kezelés során. A köldökzsinór vérből nyert őssejtek olyan őssejtek, amelyek még nem specializálódtak funkciót ellátó sejtté.

- Nagyon leegyszerűsítve, a beültetett őssejtek aztán keresik a helyüket a szervezetben, autista gyerekeknél például képesek átvenni az agyban a hibás idegsejtek funkcióit. Az intravénásan beadott őssejteknek azonban időre van szükségük ahhoz, hogy a megfelelő helyre kerüljenek, ezért is kell néhány hónapot várni a kívánt eredményre. A panamai őssejtbeültetés még annyiban tér el a másik kettőtől, hogy ennél a módszernél ki is ürülnek az őssejtek, nem épülnek be máshova a szervezeten belül. Ha eredményes volt az őssejtbeültetés, akkor 1 év múlva meg lehet ismételni a beavatkozást - magyarázza az anyuka.

Milyen javulásra lehet számítani az őssejtterápia után?

Attól függően, hogy a szervezetben hol van a "hiba", eredményezhet az őssejtkezelés kisebb vagy nagyobb változást. Azoknál a gyerekeknél, ahol nem csak neurodegeneratív, hanem fizikai megbetegedés is jelen van (például jelentős bélrendszeri-immunrendszeri elváltozások), ott nagyon látványos tud lenni az őssejt-beavatkozás.

- Sok szülővel beszélgettünk, akik a világ minden tájáról érkeztek Panama City-be, mi főképpen súlyosabb autista gyerek családjaival és mozgássérült felnőttekkel találkoztunk, sokan közülük már többedik alkalommal tértek vissza, mert pozitív változásokat tapasztaltak magukon vagy a családtagjaikon. Az ő beszámolóik szerint, egyik másik gyereknél azonnal jelentkezett a változás azzal, hogy megszűnt a hasmenés vagy hidegrázás, láz jelentkezett kísérő tünetként. Nálunk erre nem lehetett számítani, mert Levi már régóta étrend kiegészítőkkel megtámogatott, laborvizsgálatokkal ellenőrzött, speciális eliminációs diétát tart. Az ő immunrendszerét több féle terápiával hosszú évek alatt rendbe tettük.

"Egy héttel az őssejt beültetés után már látok apróbb eredményeket"

- Tudjuk, hogy ez nem úgy működik, hogy beadják az őssejteket, és minden egy karikacsapásra megváltozik. De én már, egy héttel az őssejtbeültetés után is látok apróbb változásokat, ami nálunk nagyon jelentős eredménynek számít. Sőt, kisfiam terapeutái 1 hét után azt jelezték, hogy Levi jóval rugalmasabb, önállóbb lett, és sokkal jobban figyel, mint előtte. Ha minden kedvezően alakul, akkor jövő augusztusban tervezzük, hogy visszautazunk Panamába.

"Este írtam egy emailt, reggelre már válaszoltak"

- A Stem Cell Klinika honlapján részletes tájékozót olvashatnak az érdeklődök, hogy az őssejt beültetés előtt mi mindent kér a klinika. Tőlünk például egy nehézfémterheléses vizsgálatot, pontosabban higany- és ólomterhelést, illetve egy lefordított diagnózist kértek. Ha valakit komolyan érdekel a kezelés, akkor nagyon hasznos segítség tud lenni a klinikát létrehozó orvos könyve - mondja Zsanett.

- A klinika rendkívül jól szervezetten működik. Tetszett, hogy azonnal válaszoltak bármilyen kérdésünkre. Este írtam egy emailt, reggelre már megérkezett a válasz. A kitöltött, visszaküldött jelentkezési lapot egy "árajánlat" követ, ami testsúly kilogrammonként változik, ugyanis ettől függ, hogy mennyi őssejtre lesz szükség a kezelés során. Az ár 16 000 - 17 000 USD között mozog. Erre jön még rá a repülőjegy ára. A család nem tudott volna Pananmába kijutni, ha nem kapnak másoktól segítséget.

A Stem Cell Klinika néhány feltételt kiköt, például nem lehet infekció a kezelés alatt, illetve antibiotikumot nem szedhetnek a gyerekek. Ez a pandas-os autista gyerekek esetén teszi nehézzé a döntést, hiszen nekik az antibiotikumokról teljesen le kell állniuk.

Első nap a Stem Cell Klinikán

- Az első nap vérvétellel kezdődik (pajzsmirigy-, májműködés, vírus szerológia), illetve különféle teszteteket kellett kitölteni a gyerek képességeire vonatkozóan. Kikérdeztek bennünket arról, hogy milyen fejlesztéseket kaptunk eddig, és azt is, hogy milyen célt szeretnénk elérni. Onnantól kezdve minden nap megszúrták a gyereket vénásan, ami szerencsére egyáltalán nem fájt neki.

A zárt, agresszív autista kisfú viselkedése gyökeresen megváltozott

- Láttunk egy olyan autista kisfiút, aki boldogan jött ki a vizsgálóból, és olyan összeszedetten közlekedett, rendezetten viselkedett közöttünk, mint bármilyen átlagos kisfiú. A szülein látszódott az őszinte lelkesedés. Ők mesélték, hogy ez a gyerek korábban egy rendkívül zárt és autoagresszív kisgyerek volt, aki a negyedik alkalom után, már messze máshol tartott, mint a kezelések előtt. Az elégedett szülők már a második gyereküket is elhozták a kezelésre.

- Általában, azokkal a családokkal, akik visszatérnek, a klinika felvesz egy interjút. A sok sikertörténetet a klinika fel is tölti a honlapjára, ott olvasható mind angol nyelven. Nem csak interjút vesznek fel, hanem a gyerek kognitív-szociális képességeit teszttel is mérik, és ezt hasonlítják össze alkalomról alkalomra - mondja Zsanett.

3 hónap után jelentkezik a javulás

- A kint tartózkodástól csöppet sem kell tartani. Csak Panama City-ig kell eljutni, ahol a reptéren már VIP táblával várják a családokat, onnan elszállítanak a szállodába, miközben rengeteg szóbeli és írásbeli tájékoztatást nyújtanak, megadják az időpontokat és a kezelőorvos elérhetőségét. A szállás és a kezelés egy csomagot képez.

Mi egy teljes hetet szántunk az őssejt kezelésre, szombat este indultunk itthonról, péntek reggel pedig már végeztünk Panama City-ben. A klinika pár hónap múlva kér visszajelzést. Ők úgy mondják, hogy 3 hónapot várni kell, míg beépülnek a helyükre az őssejtek - ennyi idő kell ahhoz, hogy az őssejt elkezdjen osztódni, megtalálja a helyét, és átvegye a hibás idegsejtek funkcióit, és látható eredmények szülessenek.

Levi megmutatja, hogy hova szúrták be a tűt

"Levi vidám..."

- Nagyon érdekes volt megélnem, ahogy a gyerekem a legnagyobb természetességgel, minden ellenkezés nélkül, szinte otthonosan mozgott a klinikán, közel nem erre számítottam. Jött-ment, nyújtotta a kezét, engedte a kezelést, és hagyta, hogy történjenek vele a dolgok.

Amikor Budapestre hazaérkeztünk, másnap Levi olyan dolgot tett, amit eddig még soha. Rámutatott a vénájára, ahol minden nap megszúrták, és azt mondta magától: "Levi vidám". Soha eddig nem mondott még ilyet... Akkor kezdtem érezni, hogy jó úton járunk... - meséli Zsanett.

Kürti Zsanettel a Soha többé autizmus! Facebook csoportban veheted fel a kapcsolatot. Zsanették jövőre újra készülnek Pananmába, hogy folytassák az őssejt terápiát. Ha szeretnéd te is, hogy Levi beszéljen, illetve szívesen támogatnád a család követekző útját, anyagilag, akkor ezt a Go fund me / Help Levi to speak with stem cells segítségével erre a linkre kattintva könnyen megteheted.

"Ez az utolsó esély a beszéd beindítására" - Kertész Nikoletta Zita

A témában Kertész Nikoletta Zitát is megszólítottuk, aki jelenleg a legnagyobb autizmus témájú Facebook csoport, a Soha Többé Autizmus! Facebook közösség alapítója, ami mára több mint 4000 fősre duzzadt. - Évek óta kutatjuk édesanya sorstársaimmal a külföldön már bevált, de itt még nem alkalmazott lehetőségeket. Az őssejtterápia számomra 15 éve, értelmi sérült, epilepsziasebészeti agyműtéten is átesett nagyfiam miatt került a fókuszba, így azóta nyomon követem. Ma a közösségi média révén a külföldi szülőcsoportokban sok sikeres kezelésről olvashatunk. A világ minden tájáról levelezek szülőkkel, akik megosztják tapasztalataikat.

- Legtöbb szülő amiatt dönt végül az őssejtkezelés mellett, mert ez tűnik az utolsó lehetőségnek a beszéd beindítására. A beszélő gyermekek esetén a teljes beszédprodukció, figyelem, koncentráció, rugalmasság, szociális készségek, szorongás, dührohamok területén értek el eredményeket - mondja Kertész Nikoletta Zita.

Autizmus kezelése őssejtteápiával

"Évtizedek óta tudjuk már, hogy az őssejtek jelentős szerepet játszhatnak az agyat ért károsodások regenerációs folyamataiban" - nyilatkozta a HáziPatika.com-nak Dr. Joanne Kurtzberg. A Duke Egyetem kutatócsoportjával 25 autista gyermek fejlődését követték nyomon néhány éven keresztül. A gyermekeknek vérátömlesztéssel juttatták vissza szervezetükbe a köldökzsinórvérükből korábban vételezett, saját őssejtjeiket, majd azt vizsgálták, hogy ezzel milyen módon enyhítik az autizmus tüneteit.

A kutatók rendkívül izgalmas eredményt kaptak. "A kutatásban részt vett gyermekek kétharmadánál jelentős javulást figyelhettünk meg az autizmus tüneteiben. Már néhány hónappal az őssejt-terápiát követően jobban koncentráltak, nyitottabbakká váltak, a pánikszerű rohamok szelídültek és előfordulásuk is jelentősen lecsökkent. Egyes gyermekeknél - akik korábban nem vagy szinte alig kommunikáltak csak - a beszédkészség és a szókincs bővülését is megfigyeltük" - magyarázta a professzor. Ennek okát a kutatók abban látják, hogy az őssejtek segítenek az agyban lévő, sűrű kapcsolódási hálózatot "kibogozni", amely így az autizmus tüneteit is enyhíti.

Ha programot keresel a családnak, vagy segítségre van szükséged a gyerekneveléssel illetve családjogi kérdésekkel kapcsolatban, jusson eszedbe a Papás Mamás Magazin!

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

SIKERSZTORIK

Balatoni és alföldi szállodák lettek a 2020-as évek első felének legjobbjai a Best of AZ ÉV HOTELE 2020-25. döntőjében

AZ ÉV HOTELE Közönségszavazás évente választja meg a közönség szavazataival az év legjobb szállodáját, de most vasárnap a 2020-as évek első felének legjobbjait jelentették be a döntőt követő díjátadón.

KULT

Kórházba került a Quimby egyik tagja, nem lesz ott a jubileumi koncerten sem

A Quimby zenekar őszinte közleményben írta le, milyen nehéz napokon vannak túl a szombati koncert előtt. Kárpáti József kórházba került.

KÉK HÍREK

Lenyelte kedvenc játékát: Egyetlen tömbbé állt össze a 20 mágnes a 10 éves fiú gyomrában, azonnal műteni kellett

A Heim Pál Kórház orvosai endoszkóppal próbálták kivenni a játék darabjait. A mágnesek súlya miatt azonban ez lehetetlen volt, így a kisfiú a műtőben kötött ki.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Fekete-Győr András Orbán Viktornak: Eszébe ne jusson végrehajtani a győri provokációt!

A Momentum alapítója szerint a kormányfő gátlástalan politikai akcióra készül. Figyelmeztetett mindenkit, hogy a felelősségre vonás nem marad el.

F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. március 25.

Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom alapítója egy kedd esti Facebook-posztban fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz, akit egy Győrbe tervezett, általa provokációnak nevezett esemény végrehajtásától intett. A politikus szerint a „kampányfordító eseményt” Pintér Bence, Győr polgármestere „lebegtette be”. Bár szerinte még nem világos, pontosan milyen akció készül, úgy véli, „már most mindenki tudja, hol kell majd keresni a felelősöket”.

A politikus szerint az ember már azt sem tudja, hova kapja a fejét a kormány „folyamatos botrányain”. Úgy látja,

a közvélemény még fel sem ocsúdott Gulyás Gergely Iránnal kapcsolatos mondataiból és Szijjártó Péter „hazaárulásából”, máris itt van ez a tervezett győri provokáció és a Direkt36 cikkében leleplezett, „rendszerszintű titkosszolgálati beavatkozás”.

Fekete-Győr András ezután a miniszterelnökhöz fordulva kijelentette: „Ezúton is gratulálok önnek: hivatalosan is kibérelt magának egy állandó kiállítótermet a jövő Terror Házában. Az a gátlástalan politikai leszámolási kísérlet, amit önök a Tisza informatikai rendszereinek bedöntése érdekében elkövethettek, a legsötétebb államszocialista időket idézi. Titkosszolgálati nyomásra indult, koholt vádakra alapuló házkutatások, lefoglalt adathordozók, a politikai ellenfelek célzott megfélemlítése és zsarolása...”

„Soha nem gondoltam volna, hogy 36 évvel a rendszerváltás után újra azt a szégyent kell megélnünk, hogy a hatalom a megfélemlítés és a koncepciós eljárások fegyveréhez nyúl a saját állampolgáraival szemben.

Nagy Imre újratemetésétől eljutni odáig, hogy saját maga épít ki egy rákosista módszerekkel operáló titkosrendőrséget, és lényegében Moszkva-alsót csinál a hazánkból... ez valami egészen döbbenetes szégyen” – írta bejegyzésében.

A politikus azt a kérdést is felteszi a miniszterelnöknek, hogy

a „közeledő bukás árnyékában” jó ötletnek tartja-e, ha a „rezsim végnapjaiban” további, akár életfogytiglani szabadságvesztést maga után vonó bűncselekményekkel tetézi a bűnlajstromukat.

Állítása szerint ugyanez a kérdés a magyar titkosszolgálatok és a nyomozóhatóságok vezetőit is megilleti, akiket arra figyelmeztet, hogy ne kockáztassanak súlyos börtönéveket egy „bukás szélén tántorgó, posztkommunista maffiaállam levitézlett vezetői kedvéért”. Fekete-Győr szerint az őket jelenleg még óvó politikai védőernyő április 12-én összeomlik.

„Legyen világos, miniszterelnök úr: a rendszerváltás másnapján önöknek és az önöket gyáván kiszolgáló állami vezetőknek egyaránt, kivétel nélkül számot kell majd adniuk a független államapparátus maffiaszerű megszállásáért, az ártatlan magyarok vegzálásáért és hazánk gyalázatos kiárusításáért!” – zárta sorait.

Győrben Pintér Bence ellenzéki polgármester hónapok óta konfliktusban áll a városi ingatlankezelő céggel, a Győr-Szol Zrt.-vel a lakáskasszából hiányzó mintegy 1,7 milliárd forint miatt. A polgármester a cégvezetés távozását sürgette, a 2026-os költségvetés tárgyalását feltételekhez kötötte, majd a közgyűlés feloszlatását is kezdeményezte, és február 20-án nagygyűlést tartott. Pintér Bence emellett nyílt miniszterelnök-jelölti vitára hívta Orbán Viktort és Magyar Pétert, amit utóbbi el is fogadott.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Tényleg jobb a Ted-sorozat, mint a filmek? Szinte egy élőszereplős Family Guy-t nézünk

Ugyanaz a pimasz humor, csak jobban működik. A Ted új évada végre ráérzett, mi teszi igazán élvezetessé ezt a világot. Meglepő módon nem a botrányos poénok a legerősebbek.

KULT

A javítóintézetből a halhatatlanságig – Steve McQueen tragédiája, aki alig 50 évet élt

Ma lenne 96 éves a menőség királya, aki alig 50 évet kapott az élettől. Hányattatott kezdet, megzabolázott düh és egy fegyelmezett, szinte néma hűvösség: ezekből az ellentmondásokból született a 20. század egyik legnagyobb és legmaradandóbb filmes ikonja.

KULT

Hamis festmény is feltűnt A legjobb ajánlatban – megnéztük az RTL műtárgy-felfedező műsorát

Sváby mackós, Alföldi játékos, Pápai Joci testvére pedig olyan, mint egy aranyos nagybácsi. Az RTL műtárgyas show-ja kísértetiesen hasonlít a Kincsvadászokra, de lágyabb, szerethetőbb. Egy korábbi ValóVilág-győztes és egy X-Faktorban feltűnt rapper is megjelent a műsorban.

SZEMPONT

Somogyi Zoltán: Orbán Viktorral szemben kialakult egy második társadalom, amelyik már nem kér belőle

Orbán Viktorral szemben most van egy olyan polgári ellenzék, akik jómódúak, világlátottak, és nem kérnek abból, amit Orbán Viktor akar ennek az országnak adni - mondja az elemző. Szerinte ez a polgári ellenzék döntheti el a következő választásokat.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. március 24.

A Kéri kérdi című műsor vendége Somogyi Zoltán politikai elemző volt, aki Kéri Lászlóval a 2010 óta tartó 16 éves Fidesz-kormányzásról és annak rendszeréről beszélgetett. Somogyi, aki magát inkább szociológusnak vagy politikai elemzőnek, semmint politológusnak tartja, rögtön a beszélgetés elején a legérdekesebbnek azt nevezte, hogy 16 év után újra van verseny a magyar politikában.

Üzleti hátteréből kiindulva kifejtette, hogy a gazdasági életben a verseny értékeket hordoz, folyamatos felkészültséget követel, ami stabilitást ad, ez a fajta versenyszellem pedig szerinte nagyon hiányzott a politikából.

Úgy látja, a mostani politikai verseny olyan folyamatokat indított el, mint például, hogy Orbán Viktor a versenytársa miatt kénytelen volt megváltoztatni a kampánystratégiáját, és a zárt terekből kilépni a nyílt színtérre. „Azt, hogy látjuk ezt a politikai versenyt, ez nagyon izgalmassá teszi a közéletet, és azt gondolom, hogy olyan értékeket hordoz, amiért pont, hogy nem szabadna erről a versenyről lemondani” – fogalmazott.

Somogyi Zoltán szerint az üzleti szféra, különösen a kis- és középvállalkozói réteg, megszenvedte az elmúlt éveket a kiszámíthatatlanság miatt.

Felidézett egy kutatást, amely szerint a budapesten kívüli, vidéki kis- és középvállalkozók, akik négy éve még a Fideszt támogatták, mára ellenzékivé váltak, mert gazdasági értelemben nem tudtak érvényesülni. Szerinte ennek az az oka, hogy az üzleti életben a tervezhetőség kulcsfontosságú, ez azonban mára megszűnt.

A Fidesz „biztonságot” ígérő plakátjait elemezve feltette a kérdést, hogy vajon a vállalkozók számára is ezt jelenti-e a kormány. „Benne van-e a Fideszben a biztonság, az, hogy én biztonsággal élhetem a kis életemet, szervezhetem a kis vállalkozásomat, részt vehetek-e úgy az üzletben, hogy nem jön ki rám a hatalom, hogy nem veszi el az üzleteimet, megszüntet-e egy adott adótörvényt évközben?” – tette fel a kérdést.

Az elemző szerint ha egy vállalkozó nem tudja megtervezni a következő három évét, mert akár év közben is változhatnak az adószabályok, az a biztonságérzet teljes hiányát jelenti.

Bírálta azt a kormányzati kommunikációt is, amelyben Orbán Viktor úgy beszél, mintha a saját pénzét osztaná szét.

„Én megadom a tanároknak a pénzüket, én megadom a városoknak a pénzüket, én adom, én adom oda. Igen, de közben pedig neki nincs pénze. Ugyanúgy, ahogy egy banknak sincs pénze. A banknak az a pénze, amit beraknak hozzá.”

Az állam szerepéről szólva Somogyi kifejtette, hogy a kormány központosította az egészségügyet és az oktatást, miközben az államot üzleti szereplőként is elkezdte működtetni. Problémásnak nevezte, hogy az állam egyszerre résztvevője, szabályozója és adóztatója is a piacnak, ami torzítja a versenyt.

„Mit keres az állam a különböző üzleti szektorokban? Hogy engedhető ez meg?” – vetette fel. Szerinte míg más országokban, például Ausztriában, az állam partnerként lép fel és segít a bajba jutott iparágaknak – példaként a sípályáknak nyújtott adókedvezményt említette –, addig Magyarországon ez a fajta gondolkodás hiányzik.

Az állam kiszámíthatatlan működésére egy másik példát is hozott: egy osztrák és egy ukrán bank legális tranzakciója kapcsán a magyar állam fellépését egyenesen postakocsi-rabláshoz hasonlította.

„Egyszer csak odajön egy állam, most konkrétan a magyar állam, és kirabolja a postakocsit. Tehát, hogy konkrétan fogja magát, elviszi az autót, benne a több tízmilliárddal, lefoglalja” – mondta, hozzátéve, hogy az ilyen esetek elriasztják a külföldi befektetőket, akik a kiszámítható jogrendet keresik.

A 2010-es kormányváltás idejére visszatekintve Somogyi Zoltán úgy emlékezett, a nemzetközi környezet bizalommal viseltetett az új Fidesz-kormány iránt a Gyurcsány-korszak és a Bajnai-kormány megszorításai után. Úgy vélte, akkor egyfajta fellélegzés volt érezhető. Elismerte, hogy az Orbán-kormány professzionálisan szervezte meg az állampolgárokkal való közvetlen kapcsolattartást, például a kormányablakok rendszerét, és sikeresen vonta be az adózásba a kisvállalkozókat a pénztárgéprendszerrel.

Ugyanakkor rámutatott, hogy a kormány a kezdetektől fogva nem nyúlt hozzá a nagy ellátórendszerekhez, mint az oktatás vagy az egészségügy, mert Orbán Viktor úgy gondolta, azokon csak bukni lehet.

„Igazából erről szólna az állam. Tehát azért tartunk államot, hogy ezeket a nagy rendszereket működtesse, és ez nem sikerült Orbán Viktornak” – állította.

Ezzel szemben a kormány azonnal és vastagon belenyúlt a hatalmi ágakba: a médiába, az alkotmánybíráskodásba, a választási rendszerbe. Somogyi szerint mindenbe belenyúltak, ami a politikai pozíciójuk vagy a gazdasági újraosztás szempontjából fontos volt.

Az elemző szerint a kormány a politikai nyilvánosságot is megpróbálta a saját képére formálni, létrehozva a saját, kormánypárti elemzőintézeteit és közvélemény-kutatóit. „Nehogy már független elemző menjen be oda, hanem menjen be a fideszes elemző” – jellemezte a helyzetet. Ez a logika szerinte kiterjedt a kultúra egészére is.

Ennek ellenére úgy látja, a Fidesz-rendszer alatt is kialakult egy „második társadalom és egy második gazdaság”, amely már nem veszi figyelembe a rendszer szabályait, és képes erős ellenzéki erővé válni.

„Orbán Viktorral szemben most van egy olyan ellenzék, polgári ellenzék, akik jómódúan, világotlátottan nem kérnek abból, amit Orbán Viktor akar ennek az országnak adni” – fogalmazott.

Ennek a második nyilvánosságnak a részeként említette az influenszerek világát, akik képesek a hagyományos pártoknál nagyobb tömegeket megmozgatni. Somogyi szerint a Fidesz zárt médiabirodalmat akart létrehozni az ingyenes MTI-vel és a MindigTV-vel, de ez a közösségi média világában kudarcot vallott.

„Amikor elunalmasítanak egy médiát, mert ott csak a jó híreket közlik a kormánnyal kapcsolatban, és csak a rossz híreket az ellenzékkel kapcsolatban… azt nem is nézik az emberek.”

Somogyi Zoltán szerint Orbán Viktor az utóbbi években a nemzetközi színtérre koncentrált, azt a látszatot keltve, hogy ő az egyetlen magyar politikus, akivel a világ szóba áll, miközben a belpolitikát elhanyagolta. A 2022-es választások előtti, 7000 milliárd forintos osztogatás után jött a gazdasági visszaesés és az infláció, ami aláásta a miniszterelnök kompetenciájába vetett hitet.

„Négy olyan év van mögöttünk, amikor már az a bizalom már nincs meg, hogy ő jó gazdaságot teremt Magyarországon” – mondta, hozzátéve: „ez egy kompetenciaprobléma, amivel ő küzd, hogy már nem tekintik úgy kompetensnek.”

Az elemző szerint Orbán Viktor nemzetközi elszigetelődése két fő okra vezethető vissza: az uniós pénzek körüli vitákra és a háborúval kapcsolatos, oroszbarátnak tartott álláspontjára. A miniszterelnök egyensúlyozni próbált az EU és Oroszország között, de ez a stratégia mára megbukott.

Úgy látja, a választási kampányban politikai témává vált az orosz befolyás kérdése, ami szerinte egyértelműen árt a kormánynak. „Politikai témává vált, hogy Orbán ide hívta az oroszokat segítségül, és ez neki biztos, hogy nagyon nem jó.”

A beszélgetés végén visszatért a kiindulóponthoz: a politikai verseny megjelenése bátorságot ad az embereknek. „Elkezdtek az emberek saját névvel, címmel a hatalom ellen beszélni. Ez se volt ez a hangulat meg, hogy ennyire szembe fordulnak hatalommal, ezt is a politikai verseny hozta el.”

A teljes beszélgetés

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG

„Ott hittük el, hogy bármi jön, együtt megküzdünk vele” – így adott erőt Zoé családjának a Bátor Tábor

Zoé még csak öt és fél éves volt, amikor kiderült, hogy agydaganat miatt meg kell műteni. A családot letaglózta a diagnózis, ám a táborban átélt élmények hatására megszabadultak a félelemtől.

KULT

A választás estéjén tér vissza a Heti Hetes Majkával, Hajós Andrással és a jólvanezígyből ismert Nagy Ádámmal

A legendás műsor az RTL-en indul újra, Hajós András is visszatér. A műsorvezető Nagy Ádám, a jólvanezígy és a Fókuszcsoport YouTube-csatornák arca lesz, a többi szereplőt pedig a választásig hátralévő időben fogják felfedni.

KÉK HÍREK

Megszólta a gyorshajtókat, ezért megfordultak és összeverték a kerékpárost Monor mellett

Három férfi egy közlekedési vita után üldözőbe vett, majd a földre tepert és rugdosott egy kerékpárost. Az ügyészség csoportos garázdaság és súlyos testi sértés miatt emelt vádat.

SZEMPONT

Kitálalt a rendőrszázados: Én tudom, hogy milyen esküt tettem, én a hazámat szolgálom, nem pedig bizonyos emberek csoportját

A Tisza párt elleni titkos akciót lebuktató kiemelt főnyomozónál azóta már házkutatást tartott az ügyészség. Azt mondja, létezhet egy tényleg speciális titkosszolgálati csoport, ami közvetlen kézi irányítás alatt áll. Belülről nem remélhette, hogy kiderül az igazság, ezért fordult a nyilvánossághoz.

F. O. - szmo.hu
2026. március 25.

Szabó Bence, a Nemzeti Nyomozó Iroda a Kiberbűnözés Elleni Főosztályának kiemelt főnyomozója. Osztálya a gyermekek online szexuális kizsákmányolásával kapcsolatos bűncselekményekre specializálódott. Mint kiderült, ő juttatta el a Direkt36-hoz azokat az információkat, amelyek alapján megírták oknyomozó cikküket egy titkos műveletről, ami a Tisza Párt bedöntését célozhatta, és arról, milyen titkosszolgálati nyomás alatt kellett dolgozniuk az ügybe bevont rendőröknek.

Szabó Bencét azóta hivatali visszaéléssel gyanúsította meg az ügyészség, és házkutatást is tartottak nála. A Direkt36 most közzétett egy interjút, amit még februárban rögzítettek a főnyomozóval. Ebben a saját szavaival is részletesen elmeséli a történetet.

2025. július 1-jén egy anonim bejelentés érkezett a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) internet hotline felületére gyermekpornográfia gyanújával. A bejelentést az NMHH másnap továbbította is az NNI illetékes osztályának, ám Szabó állítása szerint a helyzet már ekkor furcsa volt, mert a bejelentés még a hozzájuk való hivatalos beérkezés előtt az Alkotmányvédelmi Hivatalon keresztül az NNI vezetőségének asztalán landolt.

„Alapvetően nem jellemző, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal egy gyermekporonáfiával kapcsolatos ügyben jelen legyen”

– mondta a százados, hozzátéve, hogy az AH már a bejelentés átadásakor extra információkkal rendelkezett a gyanúsítottakról, amelyeket a névtelen bejelentő nem is közölt. Tudták a gamer közösségből ismert emberek pontos személyes adatait, és azt is, hogy a bejelentésben említett, „ruházati tárgyban rejtett kémeszköz” valójában egy övbe szerelt kamera.

Az AH a nyomozó szerint azonnali házkutatást sürgetett, ami szintén eltért a szokásos eljárásrendtől, ahol először ellenőrizni szokták a névtelen bejelentések valóságtartalmát.

A nyomás hatására a házkutatásra július 8-án sor is került. A három érintett közül kettő, akiket az interneten Buddha és Gundalf néven ismertek, a házkutatás során elmondta, hogy a Tisza Párt alkalmazásában állnak vagy álltak. Szabó szerint ezzel az ügy azonnal politikailag érzékennyé vált.

Az eljárás során több furcsaság is történt a nyomozó szerint.

Az AH ragaszkodott hozzá, hogy a lefoglalt informatikai eszközök adatmentését ne az NNI saját forenzikus osztálya, hanem a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat végezze. A kutatás során, amikor a nyomozók Buddha irodahajón lévő munkahelyére érkeztek, az AH munkatársai telefonon, szobáról szobára navigálták őket, amiből Szabóék arra következtettek, hogy a helyszínt és az érintetteket titokban már huzamosabb ideje megfigyelték.

Buddha a házkutatáskor azt mondta a nyomozóknak, hogy számított az érkezésükre. „Amikor elolvasta a határozatot, a gyermekporonáfiára csak annyit mondott, hogy ez nagyon kreatív, hogy sejtette, hogy lesz valami ilyesmi” – idézte fel Szabó.

Buddha állítása szerint, amióta a Tisza Pártnál dolgozik, rendszeresen megkörnyékezték, pénzt ajánlottak neki a párt informatikai rendszereihez való hozzáférésért, és miután ezt megtagadta, megfenyegették és egy alkalommal meg is verték.

A lefoglalt eszközökön a nyomozás során semmilyen gyermekpornográfiára utaló tartalmat vagy érdeklődést nem találtak. Miután 2025 októberében kirobbant a Tisza Párt applikációjával kapcsolatos adatszivárgási botrány, a nyomozók – tudva, hogy a párt informatikai felelősénél jártak – mélyebben kezdték vizsgálni az adatokat.

Buddha telefonján képernyőfelvételeket találtak egy Session nevű titkosított csetalkalmazásból, amely Gundalf és egy magát V.E.-nek, majd később Henrynek nevező ismeretlen között zajlott. A beszélgetésekből kiderült, hogy Henry 2025 februárjától zsarolással és fenyegetéssel próbálta rávenni Gundalfot, hogy hagyja abba a Tisza Párt támogatását, és dolgozzon neki. Henry a nyomozó szerint mély belső ismeretekkel rendelkezett a párt működéséről, levelezéséről és belső kommunikációjáról. A beszélgetésekből az is kiderült, hogy Gundalf mindenről azonnal tájékoztatta Buddhát.

Henry később felfedte, hogy egy szervezet tagja, és a céljuk a Tisza Párt „bedöntése”. Egy csoportos beszélgetésbe bevont egy harmadik személyt, Mozaikot, aki részletesen kifejtette a tervet. „Elmondta, hogy

a végső cél a Tisza Párt bedöntése, azért, hogy ne tudjanak részt venni a 2026-os választáson, vagy hogy a támogatottságuk csökkenjen.”

Ezt egy „báb” bejuttatásával akarták elérni a párt informatikai rendszerébe, aki a megfelelő pillanatban megbénította volna azt.

A beszélgetésekben utalás történik Varga Judit volt férjének, Magyar Péternek a volt feleségére, Vogel Evelinre is, akiről Mozaik azt állította, egy másik, kevésbé profi csapat tagja volt, amely szintén a párt ellen dolgozott.

„Az egyetlen dolog, amit ki tudtak hozni az egész történetből, azok a hangfelvételek”

– mondta Mozaik a képernyőképek tanúsága szerint.

Henry a kommunikáció során jelentős pénzösszegeket, akár 130 millió forintnyi kriptovalutát is ajánlott Gundalfnak a Tisza Párt rendszereihez való hozzáférésért, a határidő pedig a 2026-os választás volt.

Szabó Bence elmondta, hogy az erről készült jelentéseket nem tehették be a hivatalos rendőrségi rendszerbe, azokat csak Word-dokumentumként tárták a vezetőség elé.

A nyomozóosztályon meg voltak győződve arról, hogy egy titkosszolgálati akcióval állnak szemben.

Henry később egy személyes találkozót sürgetett Gundalffal egy budapesti „speciális objektumban”. Amikor Gundalf rákérdezett, hogy ez valamilyen titkosszolgálati módszer-e, Henry így felelt: „mi egy speciális műveleti egység vagyunk”. Azt is állította, hogy a vezetésük döntése volt, hogy egyszerre több, egymással is rivalizáló csapatot engednek rá a Tisza Pártra.

A nyomozó szerint Henry előre jelezte a Visszhang nevű, Tisza Párthoz köthető csoport adatbázisának kiszivárogtatását, ami másnap meg is történt, és utána elbüszkélkedett a sikeres művelettel. Itt hangzott el Szabó szerint az egyik legfontosabb mondat Henrytől:

„Én már a 2022-es választások idején is jó párszor megszívtam velük, bár talán azóta egy hajszálnyit javult a helyzet.”

Ez a nyomozó szerint arra utal, hogy a csoport már a 2022-es választások idején is az akkori ellenzék ellen dolgozott, és szoros kapcsolatban állt a sajtóval.

A nyomozás fordulópontját egy törölt videó helyreállítása hozta el.

A felvétel július 1-jén, a bejelentés napján készült, és hallható rajta, ahogy Gundalf telefonon arról beszél, hogy az övbe rejtett kamerával Henryt akarja felvenni egy személyes találkozón.

„Mi úgy gondoljuk, hogy ez lehetett az a pillanat, amikor tudomást szerzett a titkosszolgálati szerv arról, hogy tulajdonképpen a Gundalf nem velük dolgozott”

– mondta Szabó. Szerinte a lehallgatott beszélgetés miatt vált sürgőssé a rendőrség bevonása és az eszköz lefoglalása, mielőtt azt fel tudták volna használni a titkosszolgálati művelet leleplezésére.

Miután a gyermekpornográfia vádja tarthatatlannak bizonyult, az AH a nyomozó állítása szerint folyamatosan újabb bűncselekményeket próbált találni, hogy a két informatikus ellen eljárást indíthassanak, vélhetően azért, hogy utólag igazolják a velük szemben alkalmazott titkos megfigyelést.

„Ebben az időszakban elkezdték azt erőltetni, hogy ennél a két személynél ismételten házkutatást kell tartani, sőt, akár gyanúsítottként is ki kell hallgatni őket, vagy őrizetbe kell őket venni az adatszivárgással kapcsolatos bűncselekmény miatt.”

Elmondása szerint egy ponton

megtagadott egy szóbeli parancsot, amikor arra kérték, hogy a már megírt gyanúsításhoz keressen azt alátámasztó bizonyítékot.

Végül haditechnikai eszközzel való visszaélés miatt gyanúsították meg a két informatikust, amit Szabó Bence jogilag szintén megalapozatlannak tart.

A nyomozó szerint bármikor felvetették, hogy a valódi bűncselekményt Henry és csapata követte el, a felső vezetés mindig leállította ezeket a próbálkozásokat. „Magában a jelentésben az NNI vezetősége kihúzatta a titkosszolgálati utalásokat, tehát azt, hogy szerintünk az, aki ezt csinálta, Henry meg a csapata egy titkosszolgálati csapat, ezt kihúzatták.”

Pedig erre gyanakodtak. „Mi úgy gondoltuk, hogy

létezik egy tényleg speciális titkosszolgálati csoport, ami közvetlen kézi irányítás alatt van.”

Arra, hogy veszélyes terepen mozognak, külön felhívták a figyelmüket. „Figyelmeztetett minket a főosztályvezető, hogy akár mi is, mi nyomozók, akik ismerjük az ügyet, megfigyelés alatt állhatunk, akár telefonos, de akár személyes megfigyelés alatt is.”

Ennek ellenére úgy érezték, valamit tenniük kell.

„Azért nyomozunk párhuzamosan, azért van az árnyéknyomozás, hogy védjük magunkat arra az esetre, hogyha felkérdez akár egy új kormány, hogy miért nem tettetek semmit. Mi tettünk, szerettünk volna tenni, de nem engedték.”

Szabó elmondta,

azért áll a nyilvánosság elé, mert a rendszeren belül nem lát esélyt az igazság kiderítésére.

„Amikor ilyen vezetői megbeszéléseken az hangzik el, hogy XY ügyészt menesztették, mert nem volt hajlandó vádat emelni. Akkor hova lehet fordulni?”

„Hogy lehet az, hogy egy magyar titkosszolgálat egy pártot be akar dönteni? Egy olyan pártot, ami a számukra a legkedvezőtlenebb közvélemény-kutatásban is 40%-on áll. Egy magyar titkosszolgálat a magyar emberek 40%-ának képviselt joga ellen küzd.”

Tisztában van vele, hogy az interjúja miatt fegyelmi vagy akár büntetőeljárás is indulhat ellene, de úgy érzi, valakinek meg kell szólalnia.

„Én tudom, hogy milyen esküt tettem, amikor felszereltem, és szeretném is tartani, hogy én a hazámat szolgálom, nem pedig bizonyos emberek csoportját, mint egy párt” - mondta a nyomozó.

A teljes interjút itt lehet megnézni:

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

„Ennek sosem szabadott volna megtörténnie” - 66 halott a kolumbiai légi katasztrófában

A kolumbiai légierő C-130-as gépe Putumayo megyében zuhant le, 125 ember volt a fedélzetén. A tragédia politikai vitát robbantott ki a hadsereg elavult flottájának modernizációjáról.

KÉK HÍREK

Mélyhűtőben tárolta elpusztult macskáit egy budaörsi nő, később az utcán ásta el őket, de valamilyen állat kikaparta a tetemeket

A sekély sírokat egy állat túrta ki, borzalmas látványt tárva a helyiek elé. Az állatvédők azonnal feljelentést tettek az ügyben.

KÉK HÍREK

Meglátott egy pókot az apa, félrerántotta a kormányt, felborult és kigyulladt az autójuk az M7-esen

A családnak csak másodpercei voltak kimenekülni a lángoló roncsból. 11 éves lányuk súlyosan megsérült, a 14 éves lánytestvér is sérüléseket szenvedett, és a szülőket is kórházba szállították.

SZEMPONT

Ez vezetett abba a zsákutcába, ahol most vagyunk - Bod Péter Ákos a Fidesz gazdaságpolitikájának 16 évéről

Erőltetett iparosítás, leépített oktatás, elfordulás az euró gondolatától, keleti nyitás, haveri kapitalizmus, konfliktus az Európai Unióval. A jegybank volt elnöke szerint egyik dolog következett a másikból, de innen már nem tud továbbmenni a rezsim. Mérlegen az elmúlt 16 év.

Fischer Gábor - szmo.hu
2026. március 25.

Az elmúlt 16 évet értékelő sorozatunkban volt már szó a nyugdíjakról és az oktatásról. Most egy ennél is nagyobb szelet jön: a gazdaság. 2010-ben nehéz helyzetben vette át az Orbán-kormány az ország irányítását, de már látszottak a növekedés jelei és elindult az uniós pénzeső.

Hogyan csúszott félre mégis minden a gazdaságban? Hogyan vált éltanulóból sereghajtóvá Magyarország, ahol már a negyedik éve nincs semmilyen gazdasági növekedés? Mekkora szerepe volt ebben a környezetnek, és mekkora Orbán Viktor döntéseinek? Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke elemzi a korszakot.

— Nem is olyan reménytelenül indult a 2010-es korszak. Milyen örökséggel vette át a kormányzást a Fidesz?

— Nagy szükség volt a váltásra, mert az előző nyolc év szocialista–szabad demokrata kormányzása strukturális gondokkal küzdött, amelyeket részben maga idézett elő. A szocialista oldal a jóléti államot célozta, az MSZP sokat akart költeni, a szabad demokrata partner viszont gazdasági kérdésekben hajlott a szabadelvű felfogásra, vagyis inkább a vállalkozást és az öngondoskodást tartotta fontosnak. Ez a két logika az európai politikában tartósan sehol sem illik jól össze. Aztán ez a kettősség a gazdaságpolitikában úgy jelent meg, hogy az állam sokat költött, nagy deficit mellett, az utóbbi pedig a konstrukcióból következett:

az egyik koalíciós partner költeni akart, a másik pedig adót csökkenteni.

A képhez hozzátartozott az is, hogy az ellenzéki oldalon Antall József halála és az MDF fokozatos gyengülése nyomán tér nyílt, azt pedig a politikai baloldalról induló Fiatal Demokraták Szövetsége fokozatosan elfoglalta. A harmadik ciklusra már hatalomra is került, noha nagyon vegyes felfogást és programot hozott magával; ezt láthattuk 1998-ban, amikor a FIDESZ a kisgazdákkal lépett koalícióra. Első látásra kérdéses, miként került egy koalícióba az akkor legfiatalabb párt a legidősebbekkel. Ám

észlelni lehetett mindkettőben bizalmatlanságot a tőkével, a kereskedelemmel, a bankokkal és általában a pénzvilággal szemben.

Az első Orbán-kormány már a régmúlt. Bukását követően kétszer négyéves ciklusra visszajött a bal-lib koalíció, az ismert államháztartási következményekkel. Az MSZP-vezette kormány második ciklusa azonban hazai krízisekkel teli, miközben történt kint is egy és más. A 2008-as globális pénzügyi válság, a rákövetkező néhány év nemcsak a gazdasági embereknek lett kritikus fontosságú. Akkor ugyanis a dicsőségesnek és dinamikusnak tartott pénzügyi kapitalizmus, amely a nyolcvanas évektől meghatározta a gondolkodást és a politikacsinálást, látványosan csődöt mondott. Az egész világban megerősödtek az ellenerők, a politikai spektrum mindkét szélén, és a pénzügyi krízisből kifejlődő gazdasági válságban sorra buktak a hivatalban levők. Ebben a szituációban került a Fidesz hatalomra 2010-ben. De már azt megelőzően a párt Orbán Viktor erős befolyása alatt kezdett külön irányt venni, és a nemzetközi térben is másfelé tájékozódni. Az alkotmányozó többség birtokába kerülve 2010-től nálunk valóban egy „Sonderweg” kezdődött.

Ez a külön út végül abba a zsákutcába vezetett, ahol most vagyunk.

Az addigi nemzeti konszenzust élvező európai orientáció gyengülése 2009-ben még nem látszódott tisztán, de voltak jelek: példa erre az Orbáni-i fordulat az Oroszországhoz való viszonyban, a pénzügyi világhoz, általában a tőkéhez, és különösen a külföldi tőkéhez való hozzáállásban. Hatalomra kerülve pedig manifesztálódik a jogállam sajátos kezelése, inkább lekezelése. Ezért gondolom, hogy 1990 és 2010 között működött nálunk egy húszéves korszak, amely a sok politikai zaj és ütközés ellenére intézményileg és alapértékeit tekintve egyetlen rendszernek mondható, és 2010 után egy másik kezdődött. 2011-re már eléggé feltűnő volt, 2014-re pedig ténnyé vált a rendszerszerű váltás.

— Volt egy 2008–2009-es válság, és egy Bajnai Gordon által megkezdett konszolidáció, ami még nem zárult le teljesen. Tehát 2010-ben az új kormány nem egy fickós gazdaságot vett át.

— A 2008-as válság mindenkit megrázott, a kelet-közép-európai régiót is. 2009-ben a legtöbb európai országban csökkent a GDP, nem is keveset. Hozzáteszem, ugyanazon évben Lengyelországban viszont nem volt még recesszió sem, ott a korábbinál lassabban ugyan, de nőtt a gazdaság, miközben 2009-ben a magyar bruttó hazai termék 6 százalékkal esett. Lehetett tudni, hogy a magyar gazdasággal komoly baj van, ami főként az államháztartási hiányban és az államadósságban jelent meg.

Magyarország majdnem pénzügyi csődbe került 2008 őszére. A fizetésképtelenség elkerüléséhez kellett az a védőháló, amelyek a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság feszített ki.

Érdemben az IMF húsz milliárd eurós hitelcsomagja mentette ki Magyarországot a pénzügyi bajból. Gyurcsány lemondása után jött a Bajnai Gordon vezette kormány, amely nagyon nehéz körülmények között dolgozott. Utólag azt kell mondanom, hogy nem láttuk elég pontosan, mennyire súlyos, kényszerekkel teli helyzetben kellett hitelmegállapodást kötni és szavatolni az ország működését. A magyar gazdaságnak és társadalomnak nagyon kellemetlen korrekción kellett átmennie 2009-ben, ami rendkívül népszerűtlenné tette a szocialista–szabad demokrata kormányzást. A 2010-es választáson a szabad demokraták politikailag megsemmisültek, és ezzel mindkét nagy rendszerváltó párt kikerült a politikai erőtérből. A szocialisták pedig megkezdték azt a szerintem túl hosszúra nyúlt agóniát, amelynek utolsó szakaszait most látjuk. A magyarországi gazdasági helyzet tehát valóban rossz volt.

Azonban 2010-re már elindultak a növekedés. Ekkor kezdett az Európai Uniótól rengeteg pénz beáramolni a kelet-közép-európai országokba.

Ugyanis amikor 2004. májusában beléptünk, még egy korábban elfogadott uniós költségvetést volt érvényben, ezért a 2000 és 2006 közötti középtávú pénzügyi keretből Kelet-Közép-Európának csak a maradék jutott. A 2007-tel induló pénzköltési ciklus elfogadása és végrehajtása idején azonban a lengyel, magyar kormányok teljes jogú tagként ültek az asztalnál, ahol a pénzekről döntöttek. A 2009-es válságot érzékelve, az uniós intézmények bőkezűekké váltak, a nagy pénzáram tehát ekkor kezdett igazán megérkezni a térségben. Ennek azért van jelentősége, mert

részben ez magyarázza, hogy a 2010-es években a magyar gazdaság is gyors növekedésnek indult.

A rengeteg uniós pénz sorsa azonban Magyarországon sajátos mintát követett, eltérően más országoktól. Ha dicsekedni akarunk, azt mondjuk, hogy az Orbán-kormányok nagyon sikeresen hívták le a pénzt. Kritikusan fogalmazva: szinte mindegy volt, mire és hogyan költik, csak pénz ne maradjon Brüsszelben, majd itthon elköltjük. Ez nem túlzó vagy személyes értékelésem, hiszen rekonstruálható az a politika, amelynek logikája szerint akár vannak alaposan kidolgozott projektek, akár nincsenek, a „brüsszeli pénzt” hozzuk haza, aztán majd elkölti a kormány.

Az Európai Bizottság sokáig csak formai ellenőrzést végzett, és erőtlenül reagált.

Amikor pedig volt érdemi uniós fellépés, például az Orbán vejéhez köthető ügyekben (ELIOS-ügy), a magyar kormány addigra függetlenedett a hazai ellenőrző fórumoktól, és végül a magyar adófizetőkkel fizettette meg a büntetést.

— Az, hogy a 2008-as válság eltérően rázta meg a régió országait, és ahogy mondta, a lengyeleknél nem is volt visszaesés, egy koncepciózusabb gazdaságpolitika eredménye?

— Hogy minket miért rázott meg jobban a válság, két fő okot mondanék. Az egyik az, hogy már akkor is magas volt az államadósság aránya. Pénzügyi válság idején a baj nem egyformán sújt mindenkit: aki jobban el van adósodva, azt sokkal keményebben éri a kamatok megemelkedése, az árfolyamok kilengése. Ezért a magyar gazdaságot akkor is, és egyébként ma is, a többi visegrádi országnál erősebben megrázzák a pénzügyi sokkok. A másik ok gazdaságszerkezeti. Addigra a gazdaságunk erősen hozzákötődött a német gazdasághoz és az autóiparhoz. A 2008-as válság pedig erősen érintette ezt az ágazatot. Németországot, Szlovákiát és Magyarországot különösen. Egy diverzifikáltabb gazdaságban az ilyen konjunkturális válságok kevésbé ütnek nagyot.

— Voltak korrekciós terveik. A megelőző koalíció által működtetett költséges és rosszul célzót szociális támogatási rendszer helyett, amelyet egyébként a Valutaalap is kifogásolt, és a Bajnai-kormánnyal már részben vissza is vetetett, az Orbán-kormány más felfogású rendszert állított. Ennek központi elemeként egy különös, akár neoliberálisnak is mondható adópolitikával állt elő:

csökkenti az SZJA-t, egykulcsos rendszert alakít ki, a költségvetési pénzt inkább a középosztály felé tereli. Ebben szerintem Matolcsynak komoly szerepe volt.

A másik irány az újraiparosítás. Talán ez is összefüggött Matolcsy felfogásával, de szerintem Orbán eredendő kereskedelem- és szolgáltatásellenes világképével is. A logika az volt, hogy a költségvetési pénzt az autó és autóalkatrész gyártásába kell csatornázni. Ez viszont azt is jelentette, hogy a járműipartól való függés még erősebb lett. Amíg a járműipar ciklusa felfelé tart, ez felhúzza a gazdaságot. Csakhogy amikor ismét lefelé megy, visszahúzza a GDP-t. Például az utóbbi három évben éppen ez történt: a magyar ipar, azon belül a járműipar, lefelé húzta a magyar gazdasági teljesítményt. Az ilyen szakosodás hátulütője, hogy időnként pech is van. De még erőteljesebb a kritikám az egész újraiparosítási kampánnyal szemben:

az állami ösztönzőkkel megtolt gyárországi növekedési pálya nem nyit hosszú távú perspektívát. A kormányzat érezhetően nem jobb ipart akart, hanem több ipart.

Tegyük hozzá: 2010-ben még jelentős volt a magyar munkanélküliség. Az a szociális modell, amelyet a szocialisták és a szabad demokraták azt megelőzően kialakítottak, együtt tudott élni a magas munkanélküliséggel. Orbán pedig megígérte a munkalapú társadalmat és az egymillió új munkahelyet. Ez utóbbit később statisztikai csűrés-csavarással majdnem ki is hozták.

A lényeg azonban az, hogy a hivatalba lépő kormány hozott erőteljes korrigáló intézkedéseket, és meghirdetett új politikákat.

— De lehet-e ipart tervezni egy olyan népességre, amelynek nincs meg a megfelelő szakképzettsége?

— Sikerrel nem lehet. De ne vetítsük vissza a mai demográfiai, munkaerőpiaci viszonyokat a korábbi helyzetekre. Először is megjegyezném, hogy a rendszerváltozásunk első évtizedében, 1990 és 2000 között az erőteljes liberalizálás, a piaci elvű magánosítás nyomán, a külföldi befektetések korai megjelenésével, a magyar termelékenység nőtt a leggyorsabban a térségben. Ritkán hallani, de kimondom a rendszerváltoztató országok tényadatai alapján:

a magyar modernizáció az első évtizedben kifejezetten sikeres volt. Ezt kellett volna folytatni: feljebb lépni az értékláncon.

Ennek voltak is jelei. A német ipar például először valóban csak összeszerelt, később viszont Győrben már együttműködött a helyi egyetemmel. Egy idő után kialakulhatnak azok az előre- és hátranyúló kapcsolatok, amelyek révén megjelennek helyi beszállítók, ide kerülnek magasabb hozzáadott értékű funkciók is a külföldi nagyvállalati központokból. Szerintem ezt a minőségi emelkedési irányt lehetett volna határozottan továbbvinni. Ám nem ez történt.

Az oktatást, egészségügyet az Orbán-kormányok nem humántőke-fejlesztő befektetésnek, hanem nem-produktív, költséges ágazatnak tekintették, és ez van a mai napig.

Ehhez rögtön hozzá kell tenni, hogy egy politika által dominált társadalomban a minőségi javulás reformjába nehéz belevágni még erős elhatározás esetén is, mert a politikus legfeljebb négy évben gondolkodik. Ha zsarnok, akkor tervezhet harminc-negyven évre is, de az már más eset. Az oktatás, az infrastruktúra-fejlesztés, sőt még a hadipari fejlesztés is hosszú távú ügy. Ezekben nem a napi kormányzati logikának kellene döntőnek lennie, hanem a tudományos fórumoknak, az Akadémiának, a szakmai grémiumoknak, stratégiai műhelyeknek, amelyek képesek előre látni a folyamatokat, és ennek alapján alakítani például az oktatás szerkezetét. Ilyen ügyekben egyébként az OECD-től is rengeteg támogatást lehet kapni, a nemzetközi együttműködés sokat segít. Jó esetben tehát nem az van, hogy egy oktatáspolitikai reformba belekezd az egyik kormány, a másik pedig lenullázza a munkát, hanem széles szakmai, sőt társadalmi vita alapján kialakítanak egy irányt, és azt végigviszik az egymást váltó adminisztrációk. Ugyanez igaz a gazdaságpolitikában az euró-bevezetés ügyére.

A politikai pártok, szakmai körök megvitatják az átállási pályát, a hivatalban levő kormány dönt a folyamat megindításáról, majd nem egy, hanem ha kell, két vagy akár három cikluson át következetesen végigviszik.

A bolgároknál ez négy-öt ciklus volt. A szlovákoknál kettő volt: az EU-ba való belépést követően a Dzurinda-kormány elkezdte a korai euróátvételi folyamatot, aztán 2006-ban jött Fico, de már nem rontotta el az előd által elindított folyamatot, hanem befejezte.

— Nálunk egyáltalán volt olyan pillanat, amikor közel álltunk az euró bevezetéséhez?

— Már az unióba való belépésünk idején. A legközelebb 2002-ben állhattunk, amikor a csatlakozási tárgyalások lezárultával eldőlt, hogy 2004-ben belépünk az Európai Unióba. Akkor el lehetett volna indítani azt a folyamatot, amelyet a szlovének el is indítottak, hogy a technikailag lehetséges legelső alkalommal bekerüljünk. A sok teljesítendő indikátor mellett létezik egy 24 hónapos árfolyam-megfigyelési időszak, az ERM II. nevű árfolyamrendszer. Az euróövezetbe tehát nem lehet az egyik napról a másikra belépni. De 2002 és 2004 között lehetett volna dönteni a pályáról, és az esetben kemény munkával 2007-re, legkésőbb 2008-ra bekerülhettünk volna. Szlovénia 2007 januárjában, Szlovákia két évre rá vezette be az eurót. Ezek az esetek megmutatták, hogy a közös valuta átvétele lehetséges, politikai szándék esetén, tartós munkával. A balti államoknál sem sokkal később történt meg az átállás.

— Ha az Orbán-kormány 2010 után elhatározza, meg tudta volna ezt csinálni az évtized közepére?

— Addigra sokat romlottak a makromutatók, de elvileg el tudta volna indítani és végigvinni a folyamatot, persze az elmondottak szerint nem egyetlen ciklus alatt. Ez azonban tényellenes elemzés.

Szerintem Orbán már 2009-ben elfordult ettől a gondolattól.

Azok, akikkel Orbán körbevette magát, abból indultak ki tévesen (itt fontos az időpont), hogy a kapitalizmus válságba került, Nyugat-Európa haldoklik vagy lefelé tart, a BRICS-országoké a jövő. Persze Budapestről nézve a BRICS-ben nem Brazília vagy Dél-Afrika az érdekes, még csak nem is India, hanem Oroszország és Kína. Vagyis a BRICS-ből két nem demokratikus rendszert választotta ki Orbán és a köre.

Ebből lett az alternatív út, a „keleti nyitás”. Ebbe a felfogásba nem fér bele az euró átvétele, sőt az Európai Unió magjához való közeledés semmilyen vonatkozása sem.

Valami olyan elgondolás ez, hogy a kerítés tetején ülve innen is, onnan is csipeget a madár.

— Ezek szerint már úgy indult Orbán a kormányzásnak, hogy itt nem lesz euró és nem lesz szorosabb uniós integráció?

— Ez nem feltételezés, hanem tény. Elég elővenni az alkotmányt, pontosabban az azt felváltó 2011-es Alaptörvényt, amelybe bekerült egy nagyon egyszerű mondat, a K cikk: Magyarország hivatalos pénzneme a forint. Ez azért fontos, mert az előző alkotmányban ilyen mondat nem volt. Az, hogy mi a fizetőeszköz, tekinthető technikai kérdésnek is, korábban nem is emelték alkotmányos szintre. Csakhogy 2011-ben már régóta uniós tagok voltunk, és a 2002-ben aláírt csatlakozási joganyagból világosan következett, hogy az eurót előbb-utóbb be kell vezetni, csak átmeneti felmentésünk, derogációnk van, amíg nem teljesítjük a feltételeket.

Ha valaki ebben a helyzetben beír egy ilyen mondatot egy kétharmados erejű szövegbe, azt én nem tudom másként értelmezni: nem akar közös európai valutát.

Persze arra sem kaptam választ, hogy miért kellett megváltoztatni az ország nevét, kihagyva a köztársaság szót. Mondhatjuk, csupán szimbolikus ügy. A forint alaptörvénybe iktatása is szimbolikus, egyben viszont nagyon világos gazdaságpolitikai üzenet: az alkotmányozó hatalom háttal áll az eurónak. Ez már a 2010–2011-es Orbán. Nem a 2006-os és nem is a 2009-es, hanem az, amelyik már rálépett a külön útra, és megy előre a zsákutcában.

— A tízes évek közepétől jellemezte a gazdaságot a Matolcsy által emlegetett, úgynevezett „magasnyomású gazdaság”. Mi is volt ez, és hova vezetett?

— Ez szerintem eleve teljes illúzió volt. Egy hangzatos név annak igazolására, amit a kormány szeret: közpénzt költeni. Orbán az előző szocialista–szabad demokrata kormányokat mint alkalmatlan társaságot bírálta, és tényleg roppant hibás folyamatnak tekinthető a 2001 és 2006 közötti kontroll nélküli költségvetési adósság-csinálás.

De Orbánnak valójában nem a sok állami költéssel volt baja, hanem azzal, ha nem ő költi el a pénzt.

A sok állami kiadás, hacsak a kormány nem vállalja az adóemelést, egyenértékű azzal, hogy az állam nem törekszik pénzügyi egyensúlyra. Ha pedig a tagország nekilátna a közös európai valuta átvételének, akkor az államháztartási törvénybe nem tervezhet be, és nem valósíthat meg az éves GDP 3 százaléka fölötti deficitet. A költségi határérték átlépése nélkül nem tud kedvére költekezni. Orbán szeret közpénzt költeni, amíg ő dönti el, mire megy a pénz.

Matolcsy ehhez szállított jól hangzó elméleteket: nyomjuk a pénzt a gazdaságba abban a reményben, hogy az majd felpörög, és kitermeli a növekedés.

Ez sok okból hibás teória. Eleve érkezett pénz a gazdaságba az uniós forrásokon keresztül. Ha azt ésszerűen használták volna fel, és nem ló-wellnessre, meg a diósgyőri vár úgynevezett rekonstrukciójára, meg a hasonlókra költik, akkor abból létrejöhetett volna az a szellemi, infrastrukturális és állótőke-növekmény, amelyhez jó minőségű munkát hozzáadva Magyarország valódi modernizációs pályára állhatott volna. Ehhez teljesen felesleges volt további állami pénzeket, ingyenhiteleket, támogatott hiteleket bezúdítani a rendszerbe – adósságból, és persze inflációt generálva.

És itt jön a lényeg: kihez került ez a pénz? Itt már nem piaci elosztás működött, hanem politikai, egyre inkább személyes elosztási rendszer.

Nem véletlen, hogy rendre ugyanazok a nevek kerültek a pénzek közelébe.

— Tehát a korrupció, és a nepotizmus siklatta ki az egészet? Ez törte meg azt az ígéretes, uniós pénzekből finanszírozott pályát, és vezetett a mai stagnáláshoz?

— Inkább a „haveri kapitalizmus” kifejezést használnám, mert a korrupció és a nepotizmus olyan kulturális minták, amelyek nehezen változnak, bár változhatnak. Lengyelország is megváltozott az elmúlt évtizedekben, javára, Magyarország is megváltozhatott volna. Én egyébként nem tartom Magyarországot általánosan korrupt országnak, noha a transzparencia-mutatók szerint egyértelmű a hátracsúszásunk a másfél évtizedes múltunkhoz és a régiós országok nagy többségéhez képest. A korrupciós indexet azonban nálunk nem a társadalom általános állapota húzza le, hanem pontosan az a mechanizmus, amiről beszélünk: az uniós pénzeket és a költségvetési forrásokat egy szűk személyes kör osztja el egy másik szűk kör számára. Ez pedig az erkölcsi, jogi vonatkozásokon túl gazdaságilag sem hatékony.

Az orbáni nagyívű és gyakran bombasztikus világmagyarázatokkal a dolgok ott kapcsolódnak össze, hogy ez a haveri kapitalizmus nem fér össze az európai szabályokkal.

Ütközik a verseny tisztaságának, a tőke szabad áramlásának uniós alapelvével. Az EU-ban nem lehet egyszerűen kinézni ágazatokat és lenyúlni őket. Figyelem: az Unió nem a külföldieket védi, hanem a polgári jogot és a versenyt, azaz minket is, egy erkölcstelen és egyben gazdaságilag kárt okozó praktikától. Volt időnk itt megtapasztalni, hogy ez az erőforrás-újraosztási rendszer egy bizonyos körnek nagyon jó. Ami bonyolultabb téma: kezdetben nem okozott könnyen kimutatható növekedési veszteséget az országnak. De egyre több konfliktus lett az Unióval.

Amit Orbán és szűk köre csinálni akart, az nem tetszett az Uniónak, és ez megerősítette benne azt a hitet, hogy az Unión kívül is van élet. Ezt Orbán maga mondta, és valóban el is kezdett kelet felé tájékozódni.

Nem akarok senkit megrágalmazni, de azt tudni lehet, hogy bizonyos országokban az ajándékozási kultúra része az üzleti életnek. Ha valaki kínai, orosz, türkmén és más hasonló partnerekkel nagy értékű üzleteket köt, ott a közvetítők rendszerint nem járnak rosszul. Nyugaton ez másként működik. Ott is léteznek az üzleti világban etikai problémák, noha azok a rendszer működési hibáinak, javítandó zavarainak számítanak. Hatóságilag szervezett korrupció legfeljebb bizonyos haveri szektorokban fordul elő, a hadiipari megrendeléseknél, olajkitermelési koncesszióknál hallani ilyesmit. Mindenesetre az ember fejében kezd összekapcsolódni a Nyugat-ellenesség, az európai joggal szembeni sértettség, annak a felismerése, hogy

hirtelen személyes, családi meggazdagodást és vagyonátmentést nagyon nehéz az Unión belül folytatni, különösen annak belső körében.

Megint csak egy részvonatkozás: amelyik országban például euró van, ott sokkal kisebb a kormányzati, állami vezetők ügyködéséhez a mozgástér, mint saját nemzeti valutával rendelkező helyen. Elég a Magyar Nemzeti Bank alapítványaira és azok vállalataira gondolni.

— Tehát a tíz viszonylag jó év utáni forráselapadás és stagnálás mind annak a következménye, hogy egy gátlástalan, befelé hajló, versenyt kikapcsoló gazdasági rendszer alakult ki?

— Végső soron igen, ez a történet vége. Látjuk az elejét is, láttunk fordulópontokat is. Nem látni minden fontos vonatkozást és fejleményt, de ezzel együtt is elmondható, hogy az elmúlt 16 évben a fontos döntési helyzetekben mindig a centralizáció felé ment a kormány. Olyan megoldást választott, amely a hatalmat a kezében összpontosította. Ezzel egyidőben pedig az európai normákat igyekezett távol tartani, valamint megszabadulni a belső ellensúlyoktól és kontrolltól, mint amilyen a független média, az erős civil társadalom, a tudományos közösség, helyi önkormányzat.

Közben azért a magyar gazdaság nyitottsága megmaradt, és minden ellenszéllel szemben a hazai vállalkozói kör is talpon maradt. Én úgy látom, hogy ez az a kör, amelyik ma a Tisza Pártnak a legerősebb szellemi és humán hátországát adja,

mert a piacról élő, oda termelő vállalkozó pontosan tudja, hogy attól, hogy az Orbán-rendszer kiépült, Magyarország piaci függése nem szűnt meg. Egy magyar középvállalat számára a távoli, despotikus hatalmakkal való üzletelés nem jelent valódi kiutat, Németország és Ausztria piaca azonban közel van, kulturálisan is érthetőbb. Nagyon világos döntési helyzetbe jutottunk mostanra. Miközben az ország valamennyire modernizálódott, a hatalmi elit azonban minden fordulónál úgy kanyarodott, hogy végül ebbe a zsákutcába vezette az országot.

Azt gondolom, hogy most már innen nem tud továbbmenni a rezsim. Ezt be kellene látni.

Ehelyett folyamatosan emeli a tétet ebben a borzalmas és botrányos kampányban is, már nem is tesz úgy, mintha lennének európai ambíciói.

Sorozatunk előző részeiben Nahalka István értékeli az oktatás elmúlt 16 évét:

Kapcsolódó

Túlterhelt gyerekek, túltolt központosítás, drasztikus forráskivonás - mit csinált a Fidesz 16 év alatt az oktatással?

Szembefordultunk a világban jellemző fejlődési folyamatokkal - mondja Nahalka István oktatáskutató, aki szerint a Fidesz olyan merev, központi tartalmi szabályozást vezetett be, mint a szocializmusban. Így képtelenek lekövetni, merre megy a világ. Mérlegen az elmúlt 16 év.

Farkas András pedig a nyugdíjrendszer változásait:

Kapcsolódó

Lecsúszó nyugdíjasok, Nők40, 13. és 14. havi nyugdíj - Mit csinált a Fidesz 16 év alatt a nyugdíjakkal?

A Fidesz nagyon komoly szigorításokkal kezdett, kedvezmények sorát vonta meg, majd a svájci indexálás megszüntetésével rendszerbe építette a lecsúszást. Később jelentős pluszjuttatásokat adott, de összességében keveset költ a nyugdíjakra. Mérlegen az elmúlt 16 év.