Orbán Viktor szerint magát jelenti fel, aki a szuverenitásvédelmi törvényt kritizálja, a TASZ szerint nem szabad megijedni
A nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvényt kedden fogadta el az Országgyűlés. A törvény alapján feláll a Szuverenitásvédelmi Hivatal, amelynek elnökére a miniszterelnök tesz javaslatot. A hivatal állami, önkormányzati szervek mellett bármilyen szervezetet, sőt, magánszemélyeket is vizsgálhat. Információkat kérhet és kaphat a titkosszolgálatokat felügyelő Nemzeti Információs Központtól. Megállapitásairól jelentéseket tesz közzé, amivel szemben nem lehet bírósághoz fordulni. Szankciókat ugyanakkor nem hozhat.
Orbán Viktor pénteken arról beszélt, a szuverenitásvédelmi törvény célja az, hogy bezárja a kiskapukat. „A dollárok nem tudnak begurulni a baloldal kasszájába és a baloldal médiájához sem. Nem fair, hogy külföldi pénzen, a megbízók érdekeinek megfelelően akarják befolyásolni az emberek politikai döntését. Azt reméljük, hogy ez a mostani törvény ennek gátat vet” - mondta. A javaslat ellen civil szervezetek és szerkesztőségek is tiltakoztak, elsősorban arra hivatkozva, hogy a törvény homályos és megfélemlítő. Orbán Viktor szerint a kritikusok önfeljelentést tettek maguk ellen.
A szuverenitásvédelmi törvény elfogadásával egyidőben a büntető törvénykönyvet is módosították, és büntethetővé tették, ha egy választásokon induló jelölt, párt vagy jelölőszervezetként induló egyesület külföldi támogatást fogad el. Hogy mindez mit is jelent pontosan, arról Dojcsák Dalmával, a Társaság a Szabadságjogokért ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.
– Van egy ilyen kitétel, hogy ezentúl három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetők azok, akik „tiltott külföldi támogatás eredetét leplező megállapodásból származó vagyoni előnyt használnak fel”. Ez mit jelent?
– Szerintem ez a büntető törvénykönyv módosítás arra vonatkozik, hogy ha valaki, valamilyen szervezet jelöltet állít magyarországi választáson, és az ezzel kapcsolatos kampánytevékenységet külföldi forrásból finanszírozza.
– Ez mennyiben harmonizál a világ gyakorlatával?
– Változatos szabályozások vannak világszerte arról, hogy lehet-e külföldről kampánytámogatást elfogadni. Még Európában is vannak olyan országok, ahol nem lehet, máshol meg lehet. Magyarországon a rendszerváltás óta nem fogadhat el párt külföldről anyagi támogatást. Tehát ez a helyzet igazából nem különösebben változik meg.
Tehát egyébként nem tiltja, vagy nem fenyegeti büntetőjogi eszközökkel azt, ha egy civil szervezet, amely egyébként jelöltet állít mondjuk önkormányzati választáson, az ezen az időszakon kívül, tehát az év másik részében elfogadjon külföldi támogatást.
– Mi változik akkor?
– Ami a nagy újdonság a korábbiakhoz képest, az a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozása, és az a nagyon széles jogkör, amivel felruházza a jogszabály ezt a hivatalt.
és igazából bármilyen közéleti tevékenységnek lehet olyan eredménye, hogy ez a hivatal vizsgálódik, majd pedig egy nyilvános jelentésben azzal vádolja ezt a személyt vagy szervezetet, hogy veszélyezteti Magyarország szuverenitását.
– Ha én mondjuk elmegyek Albániába, és megnézem az ottani bodzakereskedelmet, és amikor hazajövök Magyarországra, azzal kampányolok, hogy bezzeg Albániában mennyivel jobban megy ez, akkor ezt a Szuverenitásvédelmi Hivatal értelmezheti úgy ezt, hogy külföldi befolyást valósítok meg Magyarországon? Szándékosan szélsőséges példát hoztam.
– Nem feltétlenül rossz ez a példa, mert a törvényszöveg jelenlegi állapota alapján, ahogyan azt elfogadták, annyira homályosan és széleskörűen fogalmaz, hogy igazából az tartozik a hivatal hatáskörébe, amit ő oda akar vonni. És olyan témákban vizsgálódhat, olyan közéleti témákkal kapcsolatos megnyilvánulások alapján, amilyenben csak szeretne. Tehát ez a példa sem rossz abból a szempontból, hogy amennyiben a magyar kormány azt gondolja, hogy ez politikailag fontos neki, akkor ezt a hivatalt, amit létrehozott, ami valójában egy politikai propagandaeszköz, ráeresztheti erre a témára, és akkor ez a hivatal vizsgálódik, meg jelentést ad ki és tematizál, úgy, ahogy a kormány szeretné.
– Tehát ez a hivatal közvetlenül a kormánynak lesz alárendelve?
– A jogszabályi szöveg alapján nem. Ugyanakkor, ha megnézzük, hogyan van szabályozva ez a hivatal, és milyen indokolással hozták létre, akkor nem lehet kétségünk afelől, hogy ennek az a célja, hogy a kormány politikai céljait szolgálja. A hivatal elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki hat évre. Ez nem egy kormánytól független szerv lesz.
– Azt is mondta Kocsis Máté, hogy aki idegen hatalmaknak dollárért árulja a hazáját, annak felelni kell majd itthon. Ezt hogyan értelmezzem? Mindenképpen pénznek kell mozognia azért, hogy valakit a Szuverenitásvédelmi Hivatal górcső alá vegyen?
– Nincs szükség a hivatal vizsgálatához arra, hogy valaki külföldi támogatásban részesüljön. Azt mondja a jogszabály, hogy a hivatal vizsgálati tevékenységet végez és vizsgálja a demokratikus vitával, valamint az állam és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására induló tevékenységet, ideértve az állami közhatalmi feladatait gyakorló személyek tekintetében e személyek döntéshozatali eljárását befolyásoló tevékenységet.
de például, ha valaki tüntetést szervez azért, hogy a magyar kormány tegyen vagy ne tegyen valamit, akkor ő ilyen tevékenységet folytat, és ha úgy ítéli meg a hivatal, hogy ez a Magyarország szuverenitását sértheti vagy veszélyeztetheti, akkor ő vizsgálódni fog. Úgyhogy nem támogatáshoz van kötve a hivatal vizsgálata, hanem amikor a hivatal úgy látja és úgy gondolja, hogy Magyarország szuverenitása veszélybe kerülhet, akkor ő vizsgálatot indíthat.
– Ez a Szuverenitásvédelmi Hivatal milyen szankciókat hozhat? Azon kívül, hogy egy szégyenfalon nyilvánosságra hozza ezeknek az embereknek vagy szervezeteknek a nevét?
– Ez az egyetlen következmény, amit megtehet, és ebből is látszik, hogy valójában ez nem egy valódi jogintézmény, és nem egy jogállami célt szolgál, hanem csak azt, hogy nyilvános lejáratással és propagandával elhallgattassa a kritikus polgárokat.
– Ez a törvény hatályba tud lépni? Illetve hatályos tud maradni hosszú távon? Mert a civiltörvényt aztán nagyrészt vissza kellett vonni.
– Hatályba fog lépni ez a törvény. De ugyanúgy, ahogy a civil törvény sértette a szólásszabadságot, az egyesülési jogot, ez a törvény is sértheti a szólásszabadságot, az egyesülési jogot és a magánszférát is, hiszen ez a hatóság olyan adatokat ismerhet meg, ami az egyes személyek vagy szervezetek magánszférájába tartozik. Ezeket az alapvető jogokat, a szólásszabadságot, az egyesülési jogot, a magánszféra védelmét az Európai Unió alapjogi chartája biztosítja, tehát könnyen lehet, hogy ez a szabályozás is az európai fórumokon fog majd elbukni. De megismételném, hogy
Tehát azzal lehet a leghatékonyabban fellépni ezzel a törvénnyel szemben, ezzel a szabályozással szemben, ha nem ijednek meg az aktív polgárok, nem vetik alá magukat ennek a hivatalnak, és ellenállnak, mert akkor várhatóan nem fogja őket hátrány érni.
– Akkor valódi veszélyt nem is jelent?
– Nem szeretném alábecsülni ennek a szabályozásnak a kockázatait. Valóban nagyon széles jogköröket kap ez a hivatal, megismerhet nagyon sok adatot természetes, vagy jogi személyekről, aztán azokat utána kénye-kedve szerint a nyilvánosságra hozhatja, és azokból olyan jelentést készíthet, aminek egyértelműen az lehet a célja, hogy lejárasson valakit. Tehát nem akarnám azt mondani, hogy nincsenek veszélyei ennek a szabályozásnak, ugyanakkor a legnagyobb veszély, amit jelenleg látunk, az az öncenzúra. Az, hogy megijednek a magyar polgárok. Arra szeretnénk biztatni mindenkit, hogy ne ijedjen meg, szálljon szembe ezzel a törvénnyel, ami valójában a kormány önkényét védi.
– Haraszti Miklós, volt SZDSZ-es országgyűlési képviselő a Szabad Európának azt mondta, a Szuverenitásvédelmi Hivatal „teljesen hivatalosan és totális szabadsággal a titkosszolgálatokkal dolgozhat bárki ellen.” Ez tényleg így van?
– Az van a jogszabály szövegében, hogy a más állami szervekkel együttműködhet a hivatal a tevékenység ellátása során. Tehát könnyen lehet, hogy titkosszolgálati szervekkel is együtt fog működni.
mert tudjuk, hogy újságírókat, aktivistákat, civileket megfigyeltek már, például a pegazus kémszoftverrel, évekkel ezelőtt Magyarországon. A TASZ-nak több olyan ügyfele is van, akiknek igazoltan pegazus volt a telefonján. Azaz ez is egy olyan dolog, amivel Magyarországon, aki közéleti részvételre szánja el magát, már megismerkedett, és ennek tudatában végzi a munkáját. Ettől még természetesen ez súlyosan jogsértő.
– Mit tehetnek a civilek, azon kívül, hogy nem ijednek meg?
– Szerintem ez a legfontosabb. Nem megijedni és ellenállni a kormány ilyen típusú tevékenységének. Amikor pedig arra kerülne esetleg a sor, hogy ezt a törvényt tényleg elkezdik alkalmazni, akkor minden eszközzel, ideértve a jogi eszközöket is ellen kell majd állni, és meg kell támadni ezt a törvényt, megtámadni az egyes eljárásokat, és azon kell dolgozni, hogy ez kikerüljön a jogrendszerből. Ez elsősorban a jogvédők feladata, a miénk is.
– Van-e hasonló törvény mondjuk Oroszországban, Törökországban? Vagy máshol?
– Úgy tudom, hogy Oroszországban van egy hasonló szabályozás, de nem tudom, hogy pontosan ott hogyan alakultak a dolgok. Azért el kell mondanunk, hogy Magyarország az Európai Unió tagja, részese ennek a szövetségnek, ami nem teszi lehetővé, hogy itt civileket vagy újságírókat bebörtönöznek, ami például mindennapos gyakorlat Oroszországban vagy más diktatúrákban, tehát nekünk sokkal nagyobb a mozgásterünk, és kötelességünk is, hogy ezt a mozgásteret kihasználva ellenálljunk a kormány önkényének.
