HÍREK
A Rovatból

Orbán Viktor az EU-ról: Egyszerűen nem előnyösebb kinn lenni, mint benn

A miniszterelnök szerint a bevándorlás kezelése, a rezsiemelés és a nyugdíjak megszüntetése is veszélybe kerülhet, ha nem ők maradnak hatalmon.


Orbán Viktor váratlanul megjelent Pilisvörösváron, Szijjártó Péter és Menczer Tamás lakossági fórumán, vette észre a Telex. A miniszterelnök felszólalását a Facebook-oldalán élőben is közvetítették. Beszédét a nemzeti szuverenitás fontosságával kezdte, és hangsúlyozta, hogy a Fidesz és a KDNP célja ennek megvédése. Mint mondta, ha ez az ország, ez a nemzet eltűnik, akkor soha nem jön létre újra.

A kormányfő szerint ellenfeleik nem gondolják úgy, hogy a nemzeti szuverenitáson múlik mindannyiunk közös sorsa. Azt mondta: „Vannak ellenfeleink, akikre nem mondom, hogy nem magyarok (…), mert a magyar nemzetnek azok is részei, akik nem gondolkodnak úgy, mint mi.” Ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy „néha megtévesztésül magyarnak hívják magukat, de ők a brüsszeliek”. Ezt a közönség tapssal fogadta.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy szerinte az ellenzék azt vallja: „a magyarok önmagukban kevesek, mindig kell nekik egy külső viszonyítási pont”. Egyenlőségjelet próbált tenni a DK és a Tisza Párt közé, és azt mondta: „a DK-sok bátrabban fogalmaznak, mint a tiszások”, mert nyíltan kimondják, hogy „az Európai Egyesült Államokban kellene feloldódni”.

A korábbi ellenzéki időszakot felidézve kiemelte: akkor is tartották magukat ahhoz az elvhez, hogy „a haza nem lehet ellenzékben”, mert ellenzékből is a hazáért dolgoztak. Szerinte a mai ellenzékiek nem így gondolkodnak.

A fórumon kétszer is megkérdezte a közönséget, hogy mi Kollár Kinga vezetékneve, mintha nem emlékezne rá.

A kormánypárt az utóbbi hetekben országos kampányt folytatott Kollár Kinga uniós forrásokról szóló kijelentései miatt. Orbán ezzel kapcsolatban azt mondta: Kollár Kinga és társai „azért dolgoznak, hogy nekünk rossz legyen, hogy nekünk ne sikerüljön”.

A miniszterelnök felsorolta, milyen következményei lennének annak, ha nem ők kormányoznának. Szerinte ilyen lenne Ukrajna uniós csatlakozása, a rezsicsökkentés megszüntetése, a 13. havi nyugdíj eltörlése, a bankok és nagyvállalatok adómentessége, valamint a bevándorlók beengedése. Többször kijelentette: „bár ezt nem szabad így mondani”, de „Magyarország migránsmentes ország”. Úgy fogalmazott, hogy ha nem nemzeti kormány vezetné az országot, olyan lenne a helyzet, mint Bécsben vagy Franciaországban. Hozzátette: Brüsszelben is sokan mondják neki, hogy a fél karjukat odaadnák, ha országuk újra migránsmentes lehetne.

Menczer Tamás a fórumon azt is megjegyezte, hogy „állítólag Kollár Kinga madeirai luxusházában piheni ki a fáradalmait”.

Orbán Viktor az Európai Unióval kapcsolatban is kapott kérdést. Azt mondta, ha az EU 2004-ben is olyan lett volna, mint most, akkor az sem biztos, hogy csatlakoztunk volna.

Jelenleg azonban szerinte nem érné meg kilépni, mert egyszerűen nem előnyösebb kinn lenni, mint benn.

Elmondta azt is, hogy Donald Trump rendszeresen kérdezi tőle, mikor lépünk ki az unióból, de ő mindig azt válaszolja: a magyar termékek 85 százalékát az EU-n belül értékesítik, ezért ez nem érné meg. Talán akkor, ha lenne valamilyen ellenajánlat.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban mérsékeltebben fogalmazott. Úgy nyilatkozott, hogy az ukránok hősiesen harcoltak, sokan meghaltak, de „egy dolog biztos, Európának sosem lesz érdeke, hogy Ukrajna mellett Oroszországgal szembeni háborúban részt vegyen”. Szerinte nem szabad beugrani a háborúba, nyitottnak kell maradni a tárgyalásra, és a konfliktust a lehető legkisebb térre kell korlátozni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Döbbenet: a Szent Péter-bazilika oltárán állva vizelt egy férfi
A fiatal férfit azonnal elvitték és letartóztatták a rendőrök. XIV. Leó pápa megdöbbent, amikor tájékoztatták az esetről.


Elképesztő eset történt péntek rekkel a római Szent Péter székesegyházban:

egy férfi felmászott a gyónási oltárra, majd letolta a nadrágját és nekiállt vizelni.

A jelenet mindössze pár másodpercig tartott, mert a biztonságiak azonnal elvitték onnan a férfit, akit aztán a rendőrség le is tartóztatott. Az Il Tempo című lap azt írja, a történtekről XIV. Leó pápát is tájékoztatták, aki ezt megdöbbenéssel fogadta.

Via hvg.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Brutális szakadék: a magyar megtakarítások 69 százaléka a felső tizednél – az alsó fele alig 7 százalékon osztozik
Tovább híznak a milliárdok a leggazdagabb magyarok számláján, miközben az emberek fele alig tud félretenni. A megtakarítások döntő része államkötvényekben landol.


Euróban számolva nőtt, forintban viszont enyhén csökkent a magyar háztartások megtakarítása 2025 első negyedévének végére – derül ki az Európai Központi Bank friss adataiból. A magyarok összesen 127,8 milliárd eurónyi bankbetétet, kötvényt, részvényt, befektetési alapot és életbiztosítást tartottak, ami 2,2%-os növekedést jelent év elejéhez képest. Forintban számolva viszont 0,1%-os csökkenés látszik, ami a forint euróval szembeni erősödésének tudható be – írta meg a Portfolio.hu.

A magyar háztartások portfóliója jelentősen eltér az európai átlagtól. Míg más országokban a megtakarítások több mint fele bankbetét, addig nálunk ez az arány mindössze 32%. A magyarok szívesebben fektetnek kötvényekbe – ezek aránya közel 29% –, a befektetési alapok pedig a megtakarítások 27%-át teszik ki. A részvények és életbiztosítások súlya viszonylag alacsony, egyenként körülbelül 6%.

2024 végén a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona a GDP 116%-át tette ki. Ezzel Magyarország a 13. helyet szerezte meg az uniós rangsorban, ami a viszonylag alacsony eladósodottságnak köszönhető.

A megtakarítások megoszlása ugyanakkor nagyon egyenlőtlen.

A leggazdagabb tized kezében van a háztartások pénzügyi megtakarításainak 69%-a, ami az egyik legmagasabb arány Európában. Ezzel szemben a társadalom alsó 50%-a mindössze 7,4%-kal rendelkezik.

A középréteg – vagyis a 6–9. tizedek – részesedése 23,5%.

A 2014 és 2025 közötti időszakban a magyar háztartások pénzügyi vagyona jelentősen nőtt, de a növekmény döntő része a leggazdagabbakhoz került. A teljes gyarapodás 72%-a a legfelső vagyoni tizednél csapódott le. Eközben az alsó 50% csak 5,5%-ot szerzett meg belőle, a középréteg pedig 22,5%-ot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Ez nem hiányzott a világnak: heves harcok robbantak ki Afganisztán és Pakisztán között
A tálib ország és szomszédja között régóta húzódik konfliktus, de az utóbbi időben jelentősen romlott a helyzet. A két állam egymást vádolja az eszkaláció miatt.


Szombat este komoly fegyveres összecsapások robbantak ki a pakisztáni–afgán határon, miután a tálibok megtámadták a pakisztáni hadsereg határállásait. A helyzet pár nappal azután vált feszültté, hogy Pakisztán légicsapást hajtott végre Kabulban – ezt mindkét ország biztonsági forrásai megerősítették – számolt be a The Guardian.

A tálib vezetés azzal vádolta meg Pakisztánt, hogy megsértette Afganisztán területét, ezért válaszul fegyveres támadást indítottak. Azt állították, hogy két pakisztáni határállomást is elfoglaltak Helmand tartományban, amit a helyi hatóságok is megerősítettek.

Pakisztáni tisztviselők több helyen is összecsapásokról számoltak be. Egy kormányzati forrás így nyilatkozott a brit lapnak: „Ma este a tálib egységek több határpontnál is tüzet nyitottak. Mi négy helyszínen válaszoltunk tüzérségi csapásokkal.” Hozzátette:

„Semmilyen agressziót nem tűrünk el az afgán tálibok részéről a saját területünkön. A pakisztáni csapatok kemény tűzzel válaszoltak, és több afgán határállást is célba vettek.”

A pakisztáni hadsereg válaszul tüzérséget, harckocsikat, valamint könnyű és nehézfegyvereket vetett be.

Az összecsapások előtt, csütörtökön több robbanás is történt Afganisztánban – kettő Kabulban, egy pedig az ország délkeleti részén. A tálib kormány védelmi minisztériuma Pakisztánt vádolta azzal, hogy „megsértette az ország szuverenitását”.

Michael Kugelman, Washingtonban dolgozó dél-ázsiai szakértő szerint: „A pakisztáni csapatok elleni egyre gyakoribb határ menti támadások, a szokatlanul intenzív pakisztáni légicsapások Afganisztánban és a tálib válaszcsapások tökéletes viharhelyzetet teremtettek. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy Afganisztán nem ismeri el a határt, valamint a válságot övező dezinformációk terjedését, akkor nagyon bizonytalan helyzettel állunk szemben.”

Hozzátette, a jelenlegi feszültség hamar enyhülhet: „Szerencsére ez a válság – bármennyire komoly is – jó eséllyel hamarosan enyhülni fog. A táliboknak nincs kapacitásuk, hogy nyíltan harcoljanak a pakisztáni hadsereggel. Ha a válaszcsapások lecsillapítják a közvélemény haragját, valószínűleg visszavonulnak majd.”

A pakisztáni hadsereg szóvivője, Ahmed Sharif Chaudhry altábornagy közölte:

„Pakisztán lakosságának védelme érdekében mindent megteszünk, amit szükségesnek tartunk – és ezt a jövőben is így fogjuk tenni.”

Egyúttal felszólította Afganisztánt, hogy akadályozza meg, hogy területéről támadások induljanak Pakisztán ellen.

Az utóbbi hónapokban jelentősen megromlott a viszony a két ország között. Iszlámábád azzal vádolja Kabult, hogy menedéket ad a Tehrík-e-Talibán Pakisztán (TTP) fegyveres csoportnak, amely többször is támadásokat hajtott végre pakisztáni célpontok ellen.

Afganisztán és Pakisztán között csaknem 2600 kilométer hosszú, hegyvidékes határ húzódik, amit Durand-vonalként is ismernek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Engedéllyel építették át a hatvanpusztai istállókat, nem történt bűncselekmény az ügyészség szerint
A Bicskei Járási Ügyészség elutasította Hadházy Ákos független képviselő panaszát a hatvanpusztai műemlékrombolás ügyében.


Elutasította a Bicskei Járási Ügyészség Hadházy Ákos panaszát a hatvanpusztai műemlékrombolás ügyében. A független parlamenti képvselő vasárnap délelőtt a Facebook-oldalán számolt be az eredményről.

Hadházy szeptemberben tett feljelentést műemlék vagy védett kulturális javak megrongálásának bűntette miatt, amelyhez fényképeket is csatolt. A beadványában azt írta: „a műemlékvédelem alatt álló délnyugati uradalmi istálló épület véghomlokzati részét, később az egész épületet és az északkeleti uradalmi istállót teljes egészében lerombolták”. Szerinte a helyükre „az eredeti L alakzatnak megfelelő, kétszintes liftes, mélygarázsos” épületek kerültek.

A rendőrség három nap alatt utasította el a politikus feljelentését arra hivatkozva, hogy az átalakítás mindenben megfelelt a hatósági engedélyeknek. A képviselő ezután panasszal fordult az ügyészséghez.

A Facebook-posztban mellékelt ügyészségi határozat szerint

nem történt bűncselekmény, a műemléki védettségű istállókat a Fejér Vármegyei Kormányhivatal hatósági engedélyével alakították át. Valamint azt is közölték, hogy „a szakhatósági engedély megalapozottságának vizsgálata nem képezi a büntetőeljárás tárgyát”.

Hadházy szerint „az eredmény persze borítékolható volt egy olyan országban, ahol az ügyészség már számtalanul bebizonyította, hogy szolgaian kiszolgálja Orbánékat.” Hozzátette, hogy nem hagyják annyiban, ugyanis a műemlékvédelmi hatóságként működő kormányhivatal felé is intézett egy beadványt. Ebben jelezte, hogy szerinte két műemlék is eltűnt az Orbán Győző tulajdonában lévő hatvanpusztai birtokról.

„Fontos tudni: azok a rendőrök, ügyészek, köztisztviselők, akik ebben a faék egyszerűségű, köztörvényes bűncselekményben az Orbán családot fedezik, maguk is hivatali visszaélést követnek el. A hatvanpusztai műemlékrombolás elévülési idejének ugyan már a határán vagyunk, de ezeknek a hivatali visszaéléseknek az elévülési ideje a nulláról indul” – írta bejegyzésében Hadházy.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk