HÍREK
A Rovatból

Orbán, a „kirúghatatlan” – az európai sajtó a magyar választásokról

Sokan aggódnak az Európai Unió jövőjéért is. A franciáknál is a hét végén választanak majd elnököt.


Az európai média is az ukrán háború hatásában, a torz választási törvényben és a kormánypárt óriási médiafölényében látja a Fidesz és Orbán Viktor újabb kétharmados győzelmének titkát.

Franciaországban különös érdeklődés kísérte a magyarországi választásokat, mivel a hét végén kerül sor az elnökválasztás első fordulójára, és szinte minden lap kiemelte, hogy a legutóbbi francia felmérések által esélyesnek tartott szélsőjobboldali Marine Le Pen elsők között gratulált Orbánnak.

Az ellenzék által remélt csoda elmaradt – írta a tekintélyes Le Monde, egyben meglepetésként könyveli el, hogy bejutott a parlamentbe a Mi Hazánk mozgalom.

A lap szerint az egész kampányt felborította az ukrajnai háború. Orbán Magyarország védelmezőjének, a béke és stabilitás garanciájának szerepében tetszeleghetett azzal, hogy nem hajlandó fegyvereket szállítani Ukrajnába és megszavazni olyan szankciókat, amelyek megfosztanák a magyarokat az értékes orosz olajtól és gáztól. Ezzel párhuzamosan a választási plakátokon és az Orbán-párti médiában Márki-Zay Pétert olyan „veszélyesnek” embernek nevezték, aki Ukrajna határozott támogatásával háborúba sodorná az országot. Az ellenzék vezetője hiába próbálta emlékeztetni választóit Orbán és Vlagyimir Putyin 2010 óta tartó szívélyes viszonyára, nem tudta meggyőzni őket.

A konzervatív Le Figaro szerint Orbán a vártnál könnyebben szerezte meg negyedik mandátumát, de emlékeztet arra, hogy a 2014-ben hozott választási törvény, amely az egyszerű többségi és az arányos rendszert kombinálja, a Fidesznek kedvez.

Osztja ezt a véleményt a baloldali Libération is, amely néhány nappal korábban „madárijesztőnek”, most pedig „kirúghatatlannak” titulálta Orbán Viktort. Pedig most eddig nem látott hatpárti összefogással kellett szembenéznie, amely le akart számolni 12 év autoriter kormányzásával és korrupciójával. Éppen ezért újra módosított saját szája íze szerint a választási törvényen és emellett olyan populista intézkedéseket hozott, mint hat alapvető élelmiszer árának befagyasztását. És bár az előrejelzések szoros küzdelmet ígértek, az ukrán háború alapjaiban változtatta meg a közhangulatot.

A szuverenista Orbán negyedik dicsőséges felszentelése – ezzel a címmel tudósított a katolikus La Croix és megjegyzi, hogy Orbán kormányzásának 12 éve alatt szájkosarat tett a magyar igazságszolgáltatásra és médiára, miközben egy ultrakonzervatív társadalmi víziót hirdetett meg.

„Sajnos ez jó hír Putyinnak. Mi lettünk az ő trójai falova Európában. Egyre inkább egy Oroszországnak alávetett autokráciává válunk

– nyilatkozta az olasz liberális La Repubblicának Gyöngyösi Márton, a Jobbik alelnöke, európai parlamenti képviselő – Most csak Szerbia és Oroszország maradt meg barátunknak. Még a visegrádi országok, köztük a történelmi szövetséges Lengyelország is hátat fordítottak nekünk. Egyre magányosabbak leszünk Európában és a NATO-ban.” Gyöngyösi kitér arra a botrányra is, amit a magyar külügyminisztérium informatikai rendszerébe való orosz behatolásról szólt. „Ez azt jelenti, hogy azok a dokumentumok, titkok, amelyeket megosztunk az EU-val és a NATO-val Putyin kezébe kerültek. Ez tragédia”.

Orbán „semlegessége” az Ukrajna elleni invázióban, az ukránok elleni szemtelen megjegyzései nem tudták felrázni az országot akkor sem, amikor fény derült az ukrajnai tömegmészárlásokra, és azután sem, hogy Volodimir Zelenszkij elnök személyese fordult a magyarokhoz: zavarják el „Putyin egyetlen támogatóját.” Úgy tűnik, túl sok magyarra hatott a magyar kormányfő hazug propagandája, mely szerint az ellenzék háborúba vitte volna az országot -írja a La Repubblica, amely felhívja a figyelmet arra, hogy a választási rendszer miatt az ellenzéknek 5-6%-kal több szavazatot kellene szerezni a Fidesznél a parlamenti többséghez, és hogy jelenleg mintegy 500 sajtóorgánum, szinte az egész országos és helyi média a kormány ellenőrzése alatt áll.

Az Il Sole 24 ore című gazdasági lap szerint az ukrán konfliktus mindent felülírt a magyar választási kampányban a pandémia utáni gazdasági válságtól a jogállamiságig és a Brüsszellel való konfrontációig. Emellett azonban kiemeli azokat a gazdasági intézkedéseket, amelyekkel Orbán konszenzust próbált teremteni az országban, kezdve a 13. havi nyugdíjaktól a fiatalok adókedvezményéig, a rezsicsökkentéstől a hatósági élelmiszerárakig. Ugyanakkor ezek a szociálpolitikai intézkedések, amelyeket a választási kampány részeivé tett, közel 5 milliárd eurót emésztettek fel, és ennek súlyos következményei lehetnek az ország költségvetésére.

Orbán kockára tette a magyar gazdaság stabilitását, amelyet nehéz lesz fenntartani különösen Magyarország jelenlegi elszigeteltségében – írja az olasz lap.

Orbán megerősödve került ki a választásból, szemben országával és az Európai Unióval – írja a spanyol polgári El País.  A madridi lap emlékeztet arra, hogy a magyar kormányfő illiberális államépítésében inkább Kelet, Oroszország és Kína felé tekint, mint Nyugatra. Most azonban fontolóra kell vennie, hogy miképp építse újra a bizalmat európai partnereivel, köztük a V4-országokkal. Kérdés, hogy a gazdasági válság, a 8% feletti infláció rákényszerítheti-e Orbánt arra, hogy megállapodjon az Unióval a helyreállítási alapról, amelyet az EU-bizottság mindeddig nem adott meg neki a korrupció és a jogállam lebontása miatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Radnai Márk: Míg Orbán az Old Spice-kormányt méltatta, addig Magyar Péter a 8000 milliárdos uniós pénzről tárgyalt Münchenben
A TISZA Párt alelnöke számolt be a pártdelegáció müncheni tárgyalásairól Donald Tusk és Friedrich Merz részvételével. A cél a V4-es kapcsolatok újraindítása és a befagyasztott uniós források feloldása.


Amíg Orbán Viktor miniszterelnök február 14-i évértékelőjén egy Old Spice-reklámból vett hasonlattal méltatta kormányát, addig a TISZA Párt delegációja a müncheni biztonságpolitikai konferencián tárgyalt európai vezetőkkel. A nap eseményeit Radnai Márk, a párt alelnöke a közösségi oldalán egy „Magyar–Orbán meccsnek” nevezte, amely szerinte 5–0-ás eredménnyel zárult.

Posztjában Radnai azt írta, amíg Orbán Viktor „nyíltan megint megfenyegette az egész nemzetet”, addig a TISZA delegációja Magyar Péterrel és Orbán Anitával az ország jövőjét képviselte Münchenben. A bejegyzés szerint a tárgyalásoknak több közös pontja is volt:

• a mielőbbi, nemzetközi garanciákkal biztosított orosz–ukrán béke támogatása

• Európa külső határainak megerősítése

• a szigorú, de jogállami migrációs politika

• Magyarország nem támogatja Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását

A bejegyzés szerint Magyar Péter többek között Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel állapodott meg a magyar–lengyel és a V4-es kapcsolatok újraindításáról, valamint arról, hogy Lengyelország támogatja a Magyarországnak járó 8000 milliárd forintos uniós forrás felszabadítását.

Friedrich Merz német kancellárral a TISZA-kormány elsődleges céljai, az uniós pénzek hazahozatala és a jogállamiság megerősítése volt a téma.

A megbeszélések sorában Christian Stocker osztrák kancellárral a kétoldalú együttműködés újraépítéséről, Andrej Plenković horvát miniszterelnökkel pedig a vitás kérdések rendezéséről egyeztettek. Utóbbira a poszt szerint nyolc éve nem került sor miniszterelnöki szinten.

Ezzel párhuzamosan Budapesten Orbán Viktor a kormányzati teljesítményt hangsúlyozta évértékelőjében.

„A nemzeti kormány afféle Old Spice-kormány. Bizonyíték, nem ígéret. Amit vállaltunk, azt megcsináljuk, és ez így lesz a következő négy évben is” – idézte a miniszterelnököt Radnai Márk, aki a kijelentést „hatalmas öngólnak” minősítette.

A müncheni biztonságpolitikai konferencia a világ egyik legfontosabb ilyen jellegű fóruma, amelyen évente állam- és kormányfők, miniszterek és pártvezetők vesznek részt. A TISZA Párt az álláspontját fenntartja Ukrajna uniós csatlakozásáról: a gyorsított eljárást nem támogatják, a döntést a standard eljárásrendhez és egy későbbi, kötelező erejű népszavazáshoz kötnék. A posztban említett 8000 milliárd forintos uniós forrás a 2021–2027-es költségvetési ciklus része, de a teljes összeghez való hozzáférés továbbra is jogállamisági feltételekhez kötött, így a lehívható keret és annak időzítése bizonytalan.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Molnár Áron Orbán Viktornak: Te egy alternatív valóságban élsz, miközben a halál vámszedőiről prédikálsz
A színész-aktivista posztjában a gödi akkumulátorgyár és a letelepedési kötvények ügyét is felhánytorgatta. A bejegyzés azután született, hogy Orbán a Shellt és az Erstét a „háború kutyáinak” nevezte.


„Viktor, Viktor..” – ezzel a megszólítással üzent Molnár Áron színész-aktivista a közösségi oldalán Orbán Viktornak, miután a miniszterelnök a február 14-i évértékelőjében „a halál vámszedőinek” nevezte a Tisza Pártot. A kormányfő a Shellt, az Erste Bankot és Brüsszelt a „háború kutyáinak” minősítette, a Tisza Pártot pedig a „globális tőke” projektjeként jellemezte a Telex tudósítása szerint. Molnár Áron szerint a miniszterelnök „alternatív valóságban él”.

A színész-aktivista posztjában egy sor korábbi, vitatott kormányzati döntést kért számon a miniszterelnökön.

„Elgondolkodtató azt hallani, hogy »a halál vámszedői«-ről beszélsz a Tisza Párt kapcsán. Te, aki Putyint támogatod, aki orosz bankot hozattál Magyarországra, te, aki tudtál a gödi akksigyár mérgezéseiről, de haszonért cserébe kussoltál, te aki kiadtad az azeri baltás gyilkost, gazdasági érdekek miatt, aki letelepedési kötvényt adsz terroristáknak az országunkban, te aki még a lélegeztetőgépeken is nyerészkedtél, miközben emberek haltak meg a Covid alatt..”

– írta Molnár, majd hozzátette:

„úgy csinálsz, mintha utcai harcos lennél, de az utcán mi vagyunk és sehol sem látunk téged.”

Orbán Viktor az évértékelőn a Tisza Párt és az európai partnerek összefonódásáról azt mondta: „nincs többé álarc… itt áll előttünk a pőre és nyílt, nemzetközi pénzügyi hatalom”.

Molnár Áron posztjában több, nagy nyilvánosságot kapott ügyre utalt. Az „orosz bankként” emlegetett Nemzetközi Beruházási Bank 2019-ben Budapestre költöztette a székhelyét, de miután az Egyesült Államok szankciókat vetett ki rá, Magyarország 2023-ban bejelentette kilépését a pénzintézetből. A gödi Samsung-gyár esetében a hatóságok többször is bírságot szabtak ki környezetvédelmi és munkavédelmi szabálytalanságok miatt, mert a gyár többek között veszélyes oldószert bocsátott ki és nikkellel szennyezte a talajvizet. Az „azeri baltás gyilkosként” elhíresült Ramil Safarovot 2012-ben adta ki Magyarország Azerbajdzsánnak, ahol hazatérése után azonnal elnöki kegyelmet kapott, és hősként ünnepelték. A 2013 és 2017 között működő letelepedésikötvény-programról oknyomozó cikkek tárták fel, hogy több, kockázatos hátterű személy is magyar, és ezzel uniós tartózkodási engedélyhez juthatott. A Covid-járvány alatt a kormány több mint 300 milliárd forintért vásárolt nagyjából 17 ezer lélegeztetőgépet, amelyeknek csak a töredékére volt szükség. A kormány a beszerzéseket a világpiaci hiánnyal és az emberéletek mentésével indokolta, a kritikusok szerint azonban a beszerzések jelentősen túlárazottak voltak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán Old Spice-illatára reagált Márki-Zay: szerinte átüt rajta a csődközeli Magyarország izzadtságszaga
A miniszterelnök a Várkert Bazárban a kormányt a „bizonyíték, nem ígéret” szlogennel egy dezodorhoz hasonlította. Márki-Zay szerint a valóság a rendszer bebetonozása és menekülés az elszámoltatás elől.


Orbán Viktor egy Old Spice-reklámhoz hasonlította a kormányát szombat délelőtti évértékelőjén, délutánra azonban Márki-Zay Péter már arról írt a közösségi oldalán, hogy a dezodorillaton átüt az „izzadtságszag”. Hódmezővásárhely polgármestere szerint 57 nap múlva a választás tétje nem más, mint „diktatúra, vagy demokrácia!”

Márki-Zay úgy látja, Orbánnak tizenhat év kormányzás után nem hazudnia és uszítania kellett volna, hanem a jövőről beszélnie.

"Orbán Old Spice-illatán ma átütött az izzadtságszag, a felsőbbrendűség és a pökhendiség. Semmi alázat, csak gyalázat."

A miniszterelnök kommunikációját a régi propagandahíradókhoz hasonlította, ahol

„az Orbánhoz hasonló, tsz-elnök alkatú figura éltette a szovjet-magyar megbonthatatlan barátságot, és uszított az imperialista Nyugat és annak ügynökei ellen”. Szerinte az ország valójában csődben van, a költségvetést „kínai és más, eltitkolt hitelekkel” dúcolták alá, az államcsődöt pedig azzal kerülik el, hogy minden délután az önkormányzatok pénzét át kell utalni az államkincstárnak.

Úgy fogalmazott: „Orbánnak a felé megmutatkozó lojalitás fontosabb volt a teljesítménynél, a szolgalelkűség értékesebb a szakértelemnél.” Amennyiben a miniszterelnök bizalmat kapna, hátat fordítana Európának, és „Moszkva, a kínai kommunisták és Erdoğan Balkánja felé venné az irányt”.

Végül úgy vélte:

"Egy valódi államférfi nem szétveri a saját társadalmát, hanem építi. Építi a közösségeket, az utánpótlást, a jövő társadalmát, és még a generációk között is hidakat létesít, nem falakat.

És kár, hogy azt sem sikerült megértenie Orbánnak, hogy ha belőle és a rendszeréből hiányzik a tisztaság, a szeretet, az alázat és a mértéktartás, akkor bármilyen erős Old Spice-szal is próbálná elfedni a valóságot, a bűz akkor is áthat rajta."

Ezzel szemben Orbán Viktor a Várkert Bazárban tartott beszédében úgy fogalmazott:

„A nemzeti kormány afféle Old Spice-kormány: bizonyíték, nem ígéret.” A miniszterelnök a fő politikai veszélyforrásnak Brüsszelt nevezte, mondván: „Akik a szabadságot szeretik, azoknak nem keletről, hanem Brüsszeltől kell tartaniuk.”

A kormány eredményei között említette az infláció letörését, a 3 százalékos otthonhitelt, a minimálbér-emelést és a 13-14. havi nyugdíjat.

Az évértékelőre a TISZA Párt elnöke is reagált. Magyar Péter szintén a 57 napos visszaszámlálást hangsúlyozta, és Orbán „halál vámszedőiről” szóló kijelentésére utalva azt írta: „Aki a halál vámszedőit keresi, az figyeljen Gödre, a Samsungra és a többi akkugyárra.” Az országgyűlési választást április 12-én tartják.

Az önkormányzatok pénzügyeit egy 2025 októberében bevezetett szabály módosította: eszerint a települések a megelőző második évi kiadásaik 5 százalékát meghaladó összeget kötelesek kincstári számlán tartani. A kormány emelte a szolidaritási hozzájárulás mértékét is, ami egyedül Budapestnek 97,7 milliárd forintos terhet jelent. A központi alrendszer pénzforgalmi hiánya 2025-ben 5738,7 milliárd forint volt, miközben az uniós források kifizetése továbbra is bizonytalan. A kínai hitelek ügyében ismert, hogy a Budapest–Belgrád-vasútvonal magyar szakaszát nagyrészt, mintegy 85 százalékban a kínai Eximbank finanszírozza, a szerződés több részletét pedig a kormány korábban államtitokká minősítette.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Marco Rubio az orosz-ukrán tárgyalásról: a fő kérdés, hogy kié legyen Donyeck megye ötöde
Az amerikai külügyminiszter szerint a béke egyetlen területi vitán, Donyeck megye státuszán múlik. A kedden folytatódó tárgyalásokon Steve Witkoff és Jared Kushner keresi a kompromisszumot.
MTI - szmo.hu
2026. február 14.



Az ukrajnai háború lezárásáról szóló tárgyalások

lényegében egyetlen kérdésre szűkültek: kié legyen Donyeck megye azon ötöde, amely még nem áll orosz felügyelet alatt

– jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter szombaton Münchenben a Bloomberg hírügynökségnek adott interjúban. A politikus jelezte: Washington elkötelezett a megoldás keresése mellett, bár a kudarc sem kizárt.

"Folytatni fogjuk azon módozatok feltárását, amelyek láthatóvá teszik, van-e olyan megoldás erre a kivételes problémára, ami elfogadható Ukrajna számára, és amit Oroszország is elfogad"

– fogalmazott a külügyminiszter.

Rubio kifejtette, hogy a terület feladása Ukrajna számára "nyilvánvaló okokból" kemény engedmény lenne mind taktikai, mind politikai nézőpontból. Kijev eddig következetesen elutasította, hogy területeket adjon fel, Moszkva pedig ragaszkodik a 2022-ben annektált négy megye teljes orosz ellenőrzéséhez és nemzetközi elismeréséhez.

A béketárgyalások amerikai küldöttségét Steve Witkoff, az elnök békemissziókért felelős különleges megbízottja és Jared Kushner vezeti. A két diplomata a kedden, február 17-én folytatódó háromoldalú tárgyalás után már az Iránnal tervezett közvetlen egyeztetésekre készül.

Az amerikai külügyminiszter megállapította, hogy

a háború vélhetően nem zárul hagyományos értelemben vett vereséggel. Rámutatott: Oroszország hetente 7-8 ezer katonát veszít, míg Ukrajnában hatalmas károk keletkeztek az infrastruktúrában, amelynek újjáépítése évekbe telik és dollármilliárdokba kerül majd.

Rubio azt is kifejtette, hogy az Egyesült Államok Európa túlélésében érdekelt a szoros összekapcsoltság és a transzatlanti szövetség kritikus fontossága miatt. Washingtonnak nincs kifogása az ellen, hogy a német, a kanadai vagy a brit kormány vezetői Pekingbe látogatnak, hozzátéve, hogy Donald Trump amerikai elnök tavasszal utazik a kínai fővárosba.

"Azt várjuk el, hogy a nemzetállamok egymással kapcsolatban legyenek, de végső soron azt várjuk, hogy a nemzetállamok a saját nemzeti érdeküknek megfelelően cselekszenek" – fogalmazott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk