SZEMPONT

„Miért csak most szólalt meg Szilágyi Liliána?” – Hát ezért, kedves trollkommentelők!

Egyesek szerint az úszónő haknizik a bántalmazása történetével, mások szerint „egy kamugép”. Sorra vettük a legjellemzőbb hozzászólásokat, hogy érdemben reagáljunk rájuk.

Rónyai Júlia. Fotó: MTI/EPA/Esteban Biba - szmo.hu
2022. január 02.

2016-ot írtunk. Kezdő újságíróként dolgoztam egy ismert magyar hírportálnál, ahol - mivel aznap épp mindenki ezen pörgött - összegeznem kellett a riói olimpia legviccesebb beszólásait. Jól emlékszem, mit nyilatkozott akkor Szilágyi Liliána, mert ezen röhögött a fél szerkesztőség.

“Istenem, milyen aranyos” - mondogatták páran elnéző mosollyal, éreztetvén, hogy az akkor 19 éves Liliána azért nemcsak aranyos, hanem feltehetően hibbant is, de minimum nagyon naiv.

“Éreznem kell, meg kell tanulnom nem letiltani az érzelmeimet” - ilyesmiket mondott akkor a göndör hajú, ártatlan tekintetű lány a medencében. Bevallom, kicsit talán én is forgattam a szememet rajta.

“Jaj, kislány, ez nem Oravecz Nóra énidő-kurzusa!” - valami ilyesmit gondolhattam, ha gondoltam bármit is az ügyben. Mégsem csatlakoztam a röhögőkhöz. Nem szeretek hangosan cinkelni másokat, legfeljebb egy picit, belül, csendben mulattatni magam velük, ez azonban maradjon az én a magánügyem.

Ilyenkor ugyanis ott motoszkál a fejemben, hogy az általam ismert nézőpont részigazság csupán, és a másik talán nem szolgált rá, hogy élcelődjek rajta.

Öt év telt el azóta, és ma örülök, hogy még ott és akkor sem nevettem ki az úszónőt. Most, hogy nagyobb szeletet kaptunk az igazságból, joggal szégyenkezhetnek, akik akkor vihorásztak. Még akkor is, ha ma már nem tennének így.

Liliánáról kiderült: minden egyes szót a megfelelő helyre pakolt ezekben a nyilatkozatokban. Minden mondatának mázsás súlya volt. Minden szavával precízen oda szúrt, ahová kellett, csakis önvédelemből.

De azért ne higgyük, hogy egy fiatal nőn, aki nyíltan beszél az ellene elkövetett bántalmazásról, ma már nem nevet senki. Elég felnézni a Facebookra vagy a YouTube-ra, hogy belebotoljunk egy sírva röhögős szmájlisorba.

Az ügyben hamar felálltak a frontok, zászlót bontottak az ilyenkor szokásos kommentelői trollhadseregek. A legtöbben Liliána mellett foglalnak állást, őt sajnálják, neki küldenek bátorítást. Ám ahogy az lenni szokott, megjelent a másik oldal is. Tőlük idéznék most néhány kiragadott, de tipikusnak mondható kommentet.

“És ez kit érdekel? Én meg spagettit ettem.”

Nagyszerű, ha téged mindez nem érint! Csakhogy a szomszédodat már érintheti. Minden évben közel kéttucat nőt gyilkolnak meg ebben az országban. Minden ötödik lány nő fel olyan családban, ahol az apja veri az anyját. A nők átlagosan 35 (!) verést szenvednek el, mielőtt segítségért fordulnak. Te meg spagettit ettél. Egészségedre!

Gondolj bele, mennyit érnek egy olimpikon szavai abban az országban, ahol a közszereplők zöme szélsőségesen megosztó, a sportolók azonban mindkét (vagy inkább minden) oldal ünnepelt hősei. Aztán abba is, vajon hogyan kerülne napvilágra az a rengeteg szemét, ami mérgezi a közös, társadalmi tudatalattinkat, ha valaki nem világítaná át, nem hozná felszínre ezeket a ügyeket? Ha nem vállalná egy-egy ismert ember a személyes érintettségét, egy ilyen kiállás minden ódiumával, minden lehetséges következményével együtt?

“De jó kis hakni, indul a roadshow egyik tévéműsorból a másikba!”

Valóban logikusabb lenne, ha Liliána a vallomását követően elbújna egy kő alá, és nem reagálna a felkérésekre? Elmondta: azért most állt a nyilvánosság elé, mert - hosszú évek után - most képes beszélni arról, ami vele történt. Amint ezt írom, szembejön velem egy cikk címe: “Megfojtotta egy férfi Ököritófülpösön a feleségét.” Látod, általában a szemed sem rebben az ilyesmi hallatán, annyira hétköznapi hír.

Kérlek, mondd, kik haknizzanak inkább a különböző celeb- és politikussimogató műsorokban, akik ennél fontosabb ügyet képviselnek? Másrészt nehéz elhinnem, hogy bárki roadshow-nak éli meg a traumáiról való nyilvános kitárulkozást. Pláne, ha közeli családtag is érintett bennük. Kálvária - talán inkább ezt a szót kerested rá.

“Nem tud bizonyítani semmit xD xD xD (így, röhögős fejekkel, ikszdé ikszdé).”

Valóban nem. Ezt a bíróság tiszte lesz eldönteni, nem többmillió önjelölt igazságügyi szakértőé, a vádlottat pedig - mint minden esetben - megilleti az ártatlanság vélelme. Én mindenesetre nem látom, hogy Liliána bármit bizonygatni akarna. Látom viszont a testbeszédét, a könnyeit, és látom - pontosabban csak olvasom - a másik oldalról érkező stílust és reakciót is. De gondolj bármit is, az, hogy muszáj körberöhögnöd, már önmagában is elég beszédes. Ennyi objektivitással jól tetted, hogy nem a jogi pályát választottad. Már csak az ügyvédet nem kéne előadnod.

“Kis rib.nc.”

Tudjuk, kedves Torrente, “minden nő k.va, kivéve az anyámat”. Csak egyszer tennéd a kezed a szívedre és kérdeznéd meg önmagadtól: ki volt az a személy az életedben, aki miatt egy fiatal, önmagát képviselő nőt azonnal degradálnod kell? Ki frusztrált téged ilyen rettenetesen? Az első szerelmed? A húgod? Az anyád? Esetleg az apád, aki már gyerekkorodban elültette a fejedben ezt a mantrát? Még jól járt a világ, ha ezt a vicsorgó szörnypofát csak az interneten mutogatod, és nem élőben adod elő a környezetednek. A probléma része vagy, ami ellen fel kellett szólalni.

“Az apuka már ránézésre/első olvasásra is totál nárcisztikus.”

Ezt Liliána védelmében írod. Viszont az apukáról nem tudjuk, nárci-e, te meg nem vagy pszichológus, csak egy internet-előfizető, aki olvasott pár cikket a csúnya, gonosz, démoni “nárcikról” egy női magazinban. Hiszen köztudottan a nárcisztikus az új pszichopata a konyhapszichológiában. Gondolom, a kissé kocka ismerőseidet is előszeretettel diagnosztizálod autistaként. Akinek épp rossz napja van, az nálad garantáltan borderline-os, aki kétszínű, az skizofrén, aki bizalmatlan, az meg paranoiás. Mi lenne, ha meghagynád ezeket a fogalmakat az avatott szakembereknek? Ha a bántalmazó kifejezést használod rá, akkor is tökéletesen érteni fogjuk.

És a csúcsok csúcsa, a legjellemzőbb komment:

“Ja, aha, persze! Eddig nem jutott eszébe megszólalni, most meg kiteregeti a szennyest? Innen látszik, hogy egy igazi kamugép!”

Épp akkora “kamugép”, hogy a karrierjét, a jó hírnevét, a családi, baráti viszonyait teszi kockára azzal, hogy kiáll, és elmondja a maga igazságát.

Azzal, hogy többek közt épp az ilyen kommentelők céltáblájává teszi magát, amilyen te is vagy. Azzal, hogy hajlandó magát lelkileg szélsőségesen lecsupaszítani a nyilvánosság előtt, hogy átadja az üzenetet.

Pedig nagykorú - már nem él az apjával, és senki sem kényszeríti erre. Megtehetné, hogy éli a maga életét, és legfeljebb csak a pszichológus rendelőjében beszél a történtekről. De Liliána nem ezt választotta. Ne avasd érte hőssé, ha nem akarod, de az ítéleted többet árul el rólad, mint róla.

És van itt még valami, amit fontos lenne megértened. A bántalmazott általában nem hangos. A bántalmazott nem rohangál, mint a Gyalog galoppban, hogy “Elnyomnak, segítség, elnyomnak!”

Általában ezer anyagi és érzelmi szál fűzi ahhoz, aki bántalmazza. Pénzügyi, fizikai, lelki függésben él. Mélyen kötődik az élete fölött uralkodó tekintélyszemélyhez. Ahhoz, aki eldönti, aznap éppen kijár-e neki az ütlegelés, vagy elég lesz egy laza pofon is. Már ahhoz is idő, távolság, gyógyulás és terápia szükséges, hogy évek múltán el tudja mondani, mi történt.

Bármilyen hihetetlen, a bántalmazott általában még szereti is azt, aki bántja. Különösen igaz ez a gyerekre, aki a bántalmazó szülő mellett nő fel - mert mégis, hogy az istenbe ne kötődne a gyerek a gondozójához?!, még akkor is, ha az rendszeresen lilára veri. Ilyenek a gyerekek.

Próbáld csak egy kétévesnek elmagyarázni, hogy ha apu megdádáz, akkor éppen bántalmaz, és nem te magad tettél rosszat, amiért rosszat érdemelsz.

Aztán ez a gyerek majd eltölthet 20 évet terápiában, amíg megpróbálja szétszálazni, meddig tart a fegyelmezés, és hol kezdődik a szeretet. Mi a jogos büntetés, és mi az indokolatlan bűntudatkeltés.

Tudod, néha még én, a harmincas éveimben járó szerző is utálom magamat azért, amit otthon kaptam. Mert szeretem, és akkor is szerettem azt, akitől kaptam.

Tudom, milyen dermedt az ember, milyen tehetetlenséget él meg. Hogy a bántalmazás köréből kilépni szinte képtelenség. Hogy elmondani, mi zajlik az emberben, akár gyerekként, akár felnőttként mérhetetlen szégyenérzettel tölt el - hiába más szégyenét hordozzuk.

Emberfeletti elszántság kell hozzá, hogy ezekkel az érzésekkel szembemenve megszakítsuk a kapcsolatot valakivel. Hát még, hogy mindezt el tudjuk mondani, fel tudjuk vállalni a nyilvánosság előtt.

Viszont egyet megtanultam: nem ítélkezni valaki fölött azért, mert nem értem őt. Hiszen egyszer talán megértem, és akkor el fogom szégyellni magamat.

Egyszer talán még ti, kedves kommentelők is el fogjátok.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

FOTÓGALÉRIA: „Az esküje szerint élt” – Így búcsúztatták a 22 évesen elgázolt rendőrt, Zalavári Bálint Zsoltot

Csütörtökön eltemették a posztumusz rendőr törzsőrmestert, akit szolgálatteljesítés közben gázoltak halálra. Búcsúbeszédét a Veszprémi Rendőrkapitányság vezetője tartotta.

KÉK HÍREK

„Hiba csúszott a manőverbe” – Kisiklott a Taurus-mozdony Soroksáron

A MÁV-csoport szerint egy mozdony tolatás közben siklott ki a Soroksári út állomáson. A jármű áttörte a vágány végi ütközőbakot, az eset a közforgalomtól elzárt területen történt.

KÖZÖSSÉG

Egy rossz mozdulat, és a kutya morogva odakap: ezt a hibát ne kövesd el!

A kutyákhoz való helytelen közeledés, különösen a kéz orr elé nyújtása, komoly félreértésekhez vezethet. A szakértők szerint a kutya ilyenkor védekező reakcióként moroghat vagy odakaphat.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Brutális elvonások, politikai alapon osztott pénzek: így nullázta le a Fidesz 16 év alatt a magyar önkormányzatokat

Gémesi György szerint egy polgármesternek minden év gyomorgörccsel indul, mert nem tudja, miből finanszírozza az év végét. A kormány ugyanis több pénzt vett el a településektől, mint feladatot. Az önkormányzatiságból nem sok maradt. Mérlegen az elmúlt 16 év.

Fischer Gábor, Címlapkép: MTI/Szigetváry Zsolt - szmo.hu
2026. április 01.

Az 1989-es rendszerváltás egyik nagy vívmánya az önkormányzati rendszer megteremtése volt. Kezdetben az önkormányzatok több forrásból, és sokkal több jogkörrel igazgatták a helyi ügyeket, melyeket fokozatosan üresítettek ki az egymást követő kormányzatok. Az Orbán-korszak alatt mindez felgyorsult, az önkormányzatiságról a közéleti kérdésekben tájékozott embereknek jó eséllyel a forráshiány jut eszébe. Holott nem kellene, hogy így legyen, végsősoron ez az a terep, ahol nap mindannyian a mindennapjainkat éljük.

Mi történt a NER évei alatt ezzel a rendszerrel, és hogyan tovább. Korszakértékelő sorozatunkban Gémesi Györgyöt, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnökét kérdeztük, aki 1990 óta, vagyis 36 éve áll Gödöllő élén.

— Mi volt a helyzet az önkormányzatoknál 2010-ben, a startvonalon? Milyen problémákat kellett volna megoldani?

— Már akkor is súlyos alulfinanszírozottság volt. Volt néhány olyan feladat, ami állami feladat lett volna, de az önkormányzatok látták el, és a megvalósításához szükséges pénznek csak a fele érkezett meg. Tipikusan ilyen volt a közoktatás. De a települések nem azért akartak a közoktatástól megszabadulni, mert nem tudták ellátni a feladatot, hanem azért, mert az állam nem finanszírozta azt, és ez feszültséghez vezetett. Ettől függetlenül a teljes államosítás megtörtént. Sajnos a közoktatás területén az állam nem tudta költséghatékonyabban ellátni a feladatot, mint korábban az önkormányzatok, holott vagy ötvenmilliárd forinttal több pénzt fordított rá.

— Volt valamilyen ígéret vagy program a Fidesz részéről 2010-ben az önkormányzatokkal kapcsolatban?

— Ígéret volt bőven, egy jól működő önkormányzati rendszert ígértek. Ehhez képest

nagyon erőteljes centralizáció következett.

Pozitívum volt az adósságkonszolidáció, mert a települések a forráshiány miatt kényszerültek hitelfelvételre. De ezzel párhuzamosan az állam egyre több feladatot vont magához az oktatásban, az egészségügyben, a szociális területen, az okmányirodai ügyintézésben, a gépjárműügyekben és az építéshatóságban. Ez szűkítette az önkormányzatok mozgásterét, miközben nem járt jobb feladatellátással.

— A feladatok elvonásakor pénzt is vitt el az állam?

— Igen. A szakértők szerint összességében több pénzt vitt el, mint amennyit korábban ezekre a feladatokra költöttek. Ezt ma már nehéz pontosan utánkövetni, de legalább annyit elvitt, mint amennyit a rendszerre fordított.

— Úgy tudom, már a rendszerváltozás óta folyamatos tendencia volt, hogy az állami költségvetés egyre kevesebb pénzt hagyott az önkormányzatoknál. Ez a probléma tehát nem 2010-ben indult.

— Ez mindig kézenfekvő tartalék volt a költségvetés számára. Az MDF-kormány idején még 100 százalékos SZJA-visszatérítéssel indult a rendszer, később pedig a gépjárműadó és az iparűzési adó is saját bevételi forrást jelentett. Aztán fokozatosan kevesebb forrás maradt helyben. A Bokros-csomag komoly megszorítást hozott, majd 2009-ben a Bajnai-csomag is. Igaz, 1998 és 2002 között volt némi többletforrás, de az inkább a bérekben jelent meg.

A rendszer így fokozatosan kiüresedett: folyamatos elvonások voltak, miközben új feladatokat is kaptak az önkormányzatok, forrás nélkül.

— 2010 után újabb feladatok és pénzek kerültek ki a rendszerből. Mi maradt egyáltalán az önkormányzatiságból?

— Nem sok. Sok hivatal már nem önálló, 2000 fő alatt társulásokban látják el a hivatali munkát. Maradtak a köztisztviselők, az utak, járdák, vízelvezetés fenntartása mint alapfeladat, a szociális feladatok egy része, valamint a kulturális feladatok, amelyek viszont nagyon alulfinanszírozottak: az állam ezek költségének 10–15 százalékát sem adja oda. Emellett maradt az államigazgatási feladatok egy része is.

— Egy önkormányzat tehetőssége korábban nagyban függött az iparűzési adóbevételektől, ami nagy különbségeket okozott. Törekedett a rendszer valamiféle kiegyenlítésre, vagy a különbségek végig megmaradtak?

— A különbségek megmaradtak, de a szolidaritási hozzájárulás eredetileg azt a célt szolgálta, hogy a kis települések közszolgáltatásait és fejlesztését segítse. Ezzel önmagában nem volt baj, hiszen a nagyobb, adóerőképesebb településektől vonták el.

Csakhogy ez a hozzájárulás az eredeti 45–60 milliárdról 5-6 év alatt 400 milliárdra nőtt.

Ez elfogadhatatlanul magas, és már az erősebb gazdaságú településeket is megkopasztja. A fő probléma a mértéke.

— Létezik máshol a világon a szolidaritási hozzájáruláshoz hasonló konstrukció?

— Nem nagyon. A finanszírozási rendszerek eltérnek, de az ritka, hogy a településeket ilyen módon adóztatják. Egy bizonyos határig ez még védhető lenne. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége azt javasolja, hogy egységesen az iparűzési adó 15 százaléka legyen, ami nagyjából 200 milliárdra csökkentené a jelenlegi 400 milliárdot. Ez már kezelhetőbb volna. Viszont

ez a pénz nem jut vissza a megjelölt célokra.

Azt feltételezzük, hogy a 400 milliárdból csak 10–15 százalék jut el ténylegesen a településekhez, a többi a központi költségvetés bevétele lesz.

— Gyakorlatilag akkor ez nem is szolidaritási hozzájárulás, hanem egyfajta...

— ...extra adó, amit az állam elvesz, és nem a megjelölt célra fordít.

— Ez mióta van ez a rendszer?

— 2017 óta létezik. A COVID idején viszont megfelezték a kis- és középvállalkozások iparűzési adóját, ami sok településnél gyakorlatilag a bevételek megfelezését jelentette. Voltak települések, amelyek kompenzációt kaptak, mások nem. A megyei jogú városok extra támogatást kaptak, a többi település nem. Visszatérő probléma, hogy

nem átlátható, mely települések kapnak támogatást.

Például a Magyar Falu Program esetében is inkább a kormánypárti települések jártak jól.

— Nem normatív alapon történnek ezek a támogatások?

— Így van. A finanszírozásban vannak anomáliák, és ezek hátterében a politikai hovatartozás áll. Korábban is létezett ilyen „csókos pénzrendszer”, de a Fidesz megjelenésével ez sokkal durvább lett.

— Létezik olyan önkormányzati lobbi vagy érdekképviseleti erő, ami tárgyalásra tudja bírni a központi hatalmat?

— Van az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa, de ez inkább kirakatszervezet. Érdemi egyeztetés alig van, inkább csak tájékoztatást kapunk. A tényleges befolyásunk nagyon csekély.

— Mit lehet mégis tenni?

— Nem tüntethetünk és nem is sztrájkolhatunk, mert választott tisztségviselők vagyunk. Nyilatkozunk, konferenciákat rendezünk, szövetségeket kötünk, civil szervezetekkel és szakszervezetekkel együtt lépünk fel. Van némi mozgástér, de a hatékonysága csekély.

— Amikor egy polgármester nem kormánypárti, de a képviselő-testület többsége igen, több helyen a fideszes testület polgármesteri jogköröket von magához. Hogyan lehetséges ez?

— A jogszabály bizonyos hatáskörök elvonását lehetővé teszi, de nem mindent. Az aláírási jogot és a település képviseletét nem lehet elvenni. Mégis vannak olyan helyzetek, amikor a kisebbségben lévő polgármestert így korlátozni tudják. Ez nem jó, mert a polgármester a település legközvetlenebb legitimációval rendelkező szereplője.

— Időnként felröppennek hírek arról, hogy bizonyos kistelepülések önkormányzatiságát megszüntetnék. Az biztos, hogy ahol mindenki mindenkit közelről ismer, probléma lehet a személyeskedés és az önkényeskedés. Ez lehet a megoldás?

— Ez létező probléma. Kellene egy erősebb szabályozás, ami ezt korlátozza. Nem egyszerű kérdés az sem, hogy jó-e ez a nagyon tagolt, 3100-3200 településes rendszer, de ezt a hatékonyság szempontjából végig kell gondolni. A településszám kérdése a jövőre nézve nem egyszerű.

— Mi a helyzet azokkal a településekkel, melyek az átlagnál gyorsabban növekednek? Ennek szabályozására fogadtatta el a parlamenttel Navracsics Tibor az identitásvédelmi törvényt.

— Ilyen például a közép-magyarországi régió, a balatoni övezet egy része és Nyugat-Magyarország is, ahol sokan külföldön dolgoznak, de itthon élnek. A települések nem bírják ezt szolgáltatásokkal. Megszületett ugyan ez a bizonyos identitásvédelmi törvény, de az

ezt a problémát nem tudta kezelni, viszont arra alkalmas volt, hogy adott esetben egy kisebbséget ki lehessen rekeszteni adott településről.

Ez így elfogadhatatlan, ezt a törvényt másképp kell megcsinálni, ha egyáltalán kell. Ha már törvényt alkotunk, akkor a túlnépesedést kellene kezelni vele. Mert az emberek odaköltöznek, ahova akarnak, ez önmagában rendben van, csak a településeknek ehhez infrastruktúrát kellene tudniuk biztosítani.

— Közben az önkormányzatok is hozzájárultak a túlnépesedéshez, amikor belterületbe vontak ingatlanokat.

— A külterületi telek és a belterületi telek ára között óriási különbség van, ezzel lehetett játszani. Ennek a következménye az lett, hogy egyes agglomerációs településeken már nem lehet normálisan élni, mert túlnépesedtek. Építési övezeteket hoztak létre, beköltöztek az emberek, de közben például bölcsődét már nem tudnak építeni, és nyaranta van olyan település, ahol még ivóvízkorlátozás is előfordul. Ha helyben maradna az adó, és azt fejlesztésre lehetne fordítani utakra, járdákra, oktatásra, szociális szolgáltatásokra, akkor a települések sokkal könnyebben tudnák kezelni a hirtelen megnövekedett lakosságszámot.

— Ha a választások után változások lennének, mi az, amit mindenképpen meg kellene oldani, milyen rendszer lenne ideális?

— A Magyar Önkormányzatok Szövetségének van egy elfogadott anyaga, ezt elküldtük a választáson induló pártoknak. A véleményünk szerint új önkormányzati törvényre van szükség. Ez nem dobná ki a régi rendszer értékeit, de újraszabályozná a feladat- és forrásmegosztást a települések és a kormány között, rendezné a középszintet, a régiót, és

visszaadna bizonyos feladatokat, például a közoktatás egy részét, a gyámügyet vagy az építéshatóságot.

Emellett a finanszírozást is újra kell gondolni. Vannak akut teendők 2026-ra, mert sok település nem fogja kibírni az év végéig, utána pedig a következő 5–10–15 év önkormányzati irányait kell kijelölni. A szolidaritási adó maradhat, csak ne ekkora összegben. A megyei közgyűlésekre pedig továbbra is szükség van, mert vannak olyan feladatok, amelyeket regionálisan lehet ellátni. Persze beszélni kell a kistérségekről, a járások együttműködéséről, a polgármesterek együttműködéséről és az önkormányzati középszintről. Itt a megfelelő nagyságrendet kell megtalálni.

— Volt valami visszajelzés bármelyik párt részéről ezzel az anyaggal kapcsolatban?

— Még nem, csak most küldtük el.

— Volt ráció abban, hogy öt évre hosszabbították az önkormányzatok mandátumát, így általában nem egyszerre vannak az önkormányzati és a parlamenti választások?

— Az ötéves ciklus jobb, mert az önkormányzati szint más mező, mint a parlamenti. Több idő, több körültekintés, több előkészítés kell, és kell idő arra is, hogy valaki bele tudjon nőni a feladatba.

— Ha a ’90-es évek elején felvázolt rendszert vesszük alapul, abból mennyi maradt meg az önkormányzatiságból, és mennyi lenne az ideális?

— Ma már másról szól a világ, ezért újra kell gondolni a rendszert. Vannak alapok, amelyeket nem lehet megváltoztatni, de sok mindent igen. Alapkérdés például, hogy az önkormányzati vagyon az államé-e. Ma az Alaptörvény szerint az önkormányzati vagyon a nemzeti vagyon része. Pedig 1990-ben külön önkormányzati vagyon volt: a községháza a községé volt, a település saját vagyonaként gyarapodott. Ha viszont minden az államé, akkor elvész az ösztönzés, hogy a helyiek a sajátjukból is fejlesszék a települést.

— Miben reménykedik az elkövetkezendő két-három évben? Mit szeretne látni egy év múlva, és mit öt év múlva?

— Azt, hogy a települések biztonságban tudjanak működni, az odatelepített feladatokat el tudják látni, és meglegyen ehhez az állami forrás.

Ne gyomorgörccsel kezdje az évet egy polgármester azért, mert nem tudja, miből finanszírozza az év végét.

Ezek pedig ne politikai alapon dőljenek el, hanem normatív forrásokból. Emellett annyi bevételt kellene helyben hagyni, amiből fejlődni is lehet. A mostani rendszerben a szolidaritási adó mellett minden iparűzési adótöbbletet is elvesz az állam. Ez valójában kettős adóztatás.

Korszakértékelő sorozatunk eddigi részei:

Kapcsolódó

Petschnig Mária Zita: A kormányzati politikában Orbán hatalommegtartási és vagyongyűjtési érdekei kerültek előtérbe

A Fidesz a legszegényebekkel egész egyszerűen nem törődött, miközben a gazdagok gyarapodása felgyorsult. A magyar társadalmat egyértelműen a dél-amerikai típusú fejlődési irányba vitték el – mondja a közgazdász. Mérlegen az elmúlt 16 év.

Kapcsolódó

Így épült fel 16 év alatt a Fidesz-médiabirodalom, és így omolhat össze egy kormányváltás után

Urbán Ágnes szerint a Fidesz sem egy adott pillanatban döntött a magyar médiarendszer teljes kivégzése mellett, hanem fokozatosan csavarta fel a nyomást. Egyre bátrabbak lettek, és egyre kevésbé érdekelte őket, mit mond a nemzetközi közvélemény. Mérlegen az elmúlt 16 év.

Kapcsolódó

Ez vezetett abba a zsákutcába, ahol most vagyunk - Bod Péter Ákos a Fidesz gazdaságpolitikájának 16 évéről

Erőltetett iparosítás, leépített oktatás, elfordulás az euró gondolatától, keleti nyitás, haveri kapitalizmus, konfliktus az Európai Unióval. A jegybank volt elnöke szerint egyik dolog következett a másikból, de innen már nem tud továbbmenni a rezsim. Mérlegen az elmúlt 16 év.

Kapcsolódó

Túlterhelt gyerekek, túltolt központosítás, drasztikus forráskivonás - mit csinált a Fidesz 16 év alatt az oktatással?

Szembefordultunk a világban jellemző fejlődési folyamatokkal - mondja Nahalka István oktatáskutató, aki szerint a Fidesz olyan merev, központi tartalmi szabályozást vezetett be, mint a szocializmusban. Így képtelenek lekövetni, merre megy a világ. Mérlegen az elmúlt 16 év.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Szeretted az első Super Mario-filmet? Akkor van egy rossz hírem: erre a folytatásra nem biztos, hogy készen állsz

Vizuális orgia vagy totális mellényúlás? Az új Super Mario Galaxis-film ellenben elődjével, sokkal inkább a fiatalabb korosztályt célozza … A film folyamatosan pörög, villog és robban, mégsem áll össze egésszé, hiába van tele cukisággal. De vajon ez tényleg fejlődés, vagy inkább visszalépés?

KÖZÖSSÉG

8 család fogott össze, hogy lakóotthont építsenek autista felnőttek számára, segítséget kérnek a megvalósításhoz

Autista gyermekeik jövőjét féltő szülők a Világom Alapítványon keresztül fogtak bele a projektbe, amihez várják a támogatásokat. Az egyik érintett szülő, Magyari Péter újságíró a Facebookon magyarázta el, miért van szükségük az autista fiataloknak a lakóotthonra.

KULT

Ma lenne 90 éves Csukás István, akinek meséin nőtt fel az egész ország

Az ország mesemondója, Csukás István 1936. április 2-án született. Süsü, a sárkány, Mirr Murr és Gombóc Artúr "atyjának" generációk meghatározó mesevilágát köszönjük.

SZEMPONT

Magyar Péter napi három órát alszik, azt sem tudja, mikor volt utoljára szabadnapos – videón a Tisza Párt vezetőjének egy napja

A Telex stábja egy teljes napon át követte a TISZA Párt alelnökének országjárását. A három megyét érintő körúton a politikus a választási esélyekről is beszélt még szombaton.

Maier Vilmos - szmo.hu
2026. április 01.

A Telex stábja két héttel a választás előtt egy teljes napot töltött Magyar Péterrel, végigkísérve országjárásának hat helyszínét három megyén keresztül. A nap hajnalban indult, és éjfél előtt ért véget.

A TISZA Párt elnöke elmondása szerint nem emlékszik, mikor volt utoljára szabadnapja. „Hát nem lesz már szünnap” – tette hozzá, jelezve, hogy a kampány hajrájában napi hat, hét, sőt akár nyolc-kilenc helyszínt is felkeresnek. A sűrű tempó megviseli, ezt maga is elismeri.

„Le vagyok amortizálódva, azt kell, hogy mondjam” – fogalmazott. A politikus azt is elárulja, hogy két hónapja tudott utoljára edzőterembe vagy futni menni.

Azt mesélte, hajnali kettőkkor feküdt le, de ötkor már fel is kelt. Ilyenkor szöveget ír, sajtót olvas, és néha már fél hétkor hívogatja a kollégáit.

A politikus még mindig maga kezeli a közösségi oldalait. Elmondása szerint a kormányoldalról már szinte mindenhonnan letiltották. „Egy év kellett nekik, hogy rájöjjenek, hogy amikor mindig odaszólok, akkor kiröhögik az oldalaikat több ezren” – mesélte, hozzátéve, hogy a miniszterelnök és a kormány hivatalos Facebook-oldala után nemrég az Instagram-oldalukról is letiltották.

A szombati nap első állomása Őrbottyán volt, ahol a helyi jelölt, Szimon Renáta nem kívánt nyilatkozni a stábnak. Magyar Péter ezzel kapcsolatban úgy reagált, hogy a jelöltjeik rengeteget nyilatkoztak már, de a párt kommunikációját a párt szervezi.

„Egyelőre még nem a sajtó szervezi a Tisza Pártnak a kommunikációját” – jelentette ki, majd hozzátette, hogy nem kellene a szabad sajtónak úgy tennie, mintha egy normálisan működő országban élnénk, ahol a médiafelületek 70 százalékát nem az állami propaganda tartja fenn. Ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy kormányra kerülésük esetén a megválasztott képviselők rendelkezésre fognak állni.

A nap folyamán robbant a hír, hogy a kormány nyilvánosságra hozott egy felvételt, amelyen a TISZA Párt egykori informatikusát hallgatják meg. Magyar Péter épp a kocsiban értesült a fejleményről.

„Pont maguk bizonyítják be, hogy mire használták a titkosszolgálatokat”

– reagált, felvetve a kérdést, ki oldotta fel a felvétel titkosítását, és hogyan kerülhetett az a kormány YouTube-csatornájára. Szerinte az ilyen anyagok kiszivárogtatása nevetségessé teszi a magyar titkosszolgálatokat.

A riport forgatása előtt három nappal jelent meg a Direkt36 interjúja Szabó Bencével, a Nemzeti Nyomozó Iroda egykori nyomozójával, aki arról beszélt, hogy a magyar titkosszolgálat próbálhatta meg bedönteni a TISZA Pártot. Magyar Péter ezt „game changernek”, fordulatot hozó pillanatnak nevezte.

Elmondása szerint több mint egy éve értesült a titkosszolgálati akcióról, de úgy döntöttek, kivárnak, és egy független igazságszolgáltatás és egy átvilágított nemzetbiztonság felállása után vizsgálják ki az ügyet. A fideszes vádra, hogy a pártjukban külföldi szolgálatoknak dolgozó emberek lehetnek, úgy reagált: „Minket nem a külföldi szolgálatok fenyegetnek, hanem a magyar szolgálatok jelenleg, akik pártutasításra járnak el.”

A kampány során Magyar többször is éles kritikával illette Orbán Viktort. A miniszterelnök győri kiabálásáról azt mondta: „ott látszott, hogy nála ott eltört valami.”

Szerinte a kormányfőt elzárták a valóságtól, és most szembesül azzal, hogy „már nagyon nincs vele az ország.”

A beszédeiben használt gúnynevekről, mint a „wannabe császár”, úgy vélekedett, hogy ezeket a politikai kommunikációban az emberek jobban megjegyzik, mint a milliárdos összegeket.

A nap során Gyálon, Tatabányán, Oroszlányban, Móron és Székesfehérváron is tartott lakossági fórumot, a helyszíneken támogatók és érdeklődők várták.

Magyar Péter a kampány érzelmi terhéről is beszélt. „Néha egyébként a bizalmat nehezebb elviselni lelkileg, mint az ordibálást, meg a gyűlöletet, mert az lepattan az emberről, de amikor egy ilyen nagy szeretetet, meg reményt érez az ember, az nagyon megható, és egyben megterhelő is” – mondta.

Amikor arról kérdezték, hogy vereség esetén beül-e majd a parlamentbe, magabiztosan válaszolt pártjai esélyeiről.

„Nem fog veszíteni a TISZA” – jelentette ki, hozzátéve, hogy szerinte a Fidesz „még csalással sem nagyon tud nyerni”, és lélekben már feladták a küzdelmet.

Úgy véli, a kormányváltás után az „iratmegsemmisítők még nagyobb kapacitásra kapcsolnak majd”.

A nap végén, Székesfehérváron Magyar megkérdezte a stábtól, hogy a miniszterelnökhöz is mennek-e egy hasonló egynapos forgatásra. A riporter elmondta, hogy keresték Orbán Viktor stábját, de visszautasították a kérésüket. „Sad story” – reagált Magyar Péter éjfél előtt nem sokkal.

Kapcsolódó

Magyar Péter: Elérkezett az a bizonyos megbillenés

A Tisza Párt vezetője politikai fordulatról beszélt a 21 Kutatóközpont legújabb felmérésére hivatkozva a választások előtt. Szerinte most jön a kampány legfontosabb időszaka, amikor minden segítség duplán számít.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Bekamerázott szoba: a rendőrség szerint nem merült fel bűncselekmény gyanúja

Míg kábítószer birtoklása miatt eljárás indult, a feltételezett kamerázás ügyében a feljelentést elutasították. A rendőrség a büntetőeljárási törvény két pontjára hivatkozott.

KÉK HÍREK

350 millió forintnyi kártérítést kapott a férfi, akit évekig tartottak begyógyszerezve és bezárva egy amerikai pszichiátrián

Joshua Spriestersbachot összetévesztették egy körözött bűnözővel. Minél jobban tiltakozott, annál jobban leszedálták.

KÉK HÍREK

Hajdú Péter a kihallgatásáról: semmilyen protekcióm nem volt, és semmilyen segítséget nem kaptam

A műsorvezető azzal érvel, hogy a felfüggesztett börtönbüntetéssel zárult ügye a pártatlan hatósági munka bizonyítéka. A teljes kár megtérítése ígéretével egyezett meg az ügyészséggel.

SZEMPONT

Török Gábor: Az elmúlt időszakban a legpontosabb méréseket produkáló két intézet tévedhet ekkorát?

A politikai elemző a 21 Kutatóközpont és a Medián legfrissebb felméréseire reagált Facebook-posztjában. A két intézet egyaránt a Tisza Párt erősödését és közel 20 százalékpontos, vagy azt meghaladó előnyét mérte a Fidesszel szemben.

Maier Vilmos - szmo.hu
2026. április 01.

Török Gábor a Facebookon reagált a 21 Kutatóközpont friss felmérésére. Mint írta, a kutatás tulajdonképpen ugyanazt mérte, mint pár napja a Medián: az elmúlt hetekben tovább erősödő Tiszát és közel 20 százalékpontos különbséget. A politikai elemző szerint az óriási kampányzaj, az állandó győzelmi jelentések és a kavargó hamisított eredmények közepette is érdemes realistának lenni.

Posztjában feltette a kérdést:

„De legyünk realisták: az elmúlt időszakban (a Medián évtizedek óta, a 21K a legutóbbi EP-választáson) a legpontosabb méréseket produkáló két intézet tévedhet ekkorát?”

Török Gábor szerint „ha ezeknek a kutatásoknak csak a fele igaz/pontos, akkor bizony már csupán a Tisza győzelmének a mértéke kérdéses”.

A 21 Kutatóközpont szerda reggel publikált felmérése a teljes mintában 12 százalékpontos Tisza-előnyt regisztrált. A Mi Hazánk 6 százalékon, a DK és az MKKP 1-1 százalékon áll.

Kapcsolódó

21 Kutatóközpont: már 900 ezerrel több szavazója van a Tiszának, mint a Fidesznek

A 21 Kutatóközpont március végi felmérése a teljes mintában 12 százalékpontos Tisza-előnyt regisztrált. A Mi Hazánk 6 százalékon, a DK és az MKKP 1-1 százalékon áll.

A kutatóintézet március 25-én nyilvánosságra hozott adatai szerint nemcsak országosan, de több, korábban fideszesnek számító választókerületben is a Tisza Párt jelöltje vezet, például a bajai központú Bács 6-os körzetben 49–45, illetve 50–45 arányban. A kutatásuk rekordmagas, 83 százalékos részvételi hajlandóságot is jelzett, a Tisza-tábor különösen mobilizáltnak tűnik.

A Medián egy hete publikált kutatása alapján a TISZA növelni tudta az előnyét a februári méréshez képest, a teljes népesség körében 46 százalék, a pártot választani tudóknál 56, a biztos szavazó pártválasztók körében pedig 58 százalék az eredményük. A Fidesznél ezek a számok 30, 36, illetve 35 százalék, ami azt is jelenti, hogy csökkent a szavazóik száma.

A 21 Kutatóközpont friss felmérésére már Magyar Péter is reagált:

Kapcsolódó

Magyar Péter: Elérkezett az a bizonyos megbillenés

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

„Nem Fenyő Miklós ellen, hanem Fenyő Miklósért csináljuk” – Áll a bál a Fenyő-emlékkoncertek körül

A legendás énekes gyermekei közleményben jelezték, hogy nem támogatják a december 14-re tervezett „Micsoda Buli” rendezvényt. A koncert zenei vezetője, Zsoldos Dedy szerint azonban nincs akadálya annak, hogy Fenyő Miklós dalait játsszák az eseményen.

KÉK HÍREK

Hegyoldalnak csapódott egy orosz katonai gép a Krímben, 29-en meghaltak

Egy Antonov An-26 típusú gép a Krím félsziget hegyvidéki részén, Bahcsiszaraj térségében zuhant le. Az orosz Nyomozó Bizottság a repülési szabályok megsértése miatt indított eljárást.

KÉK HÍREK

Megtalálták Borbás Marcsi januárban eltűnt munkatársának holttestét

A rendőrség megerősítette, hogy megtalálták a Gasztroangyal című műsor stábtagjának maradványait. A 36 éves férfi január végén tűnt el, ruháit Leányfalu közelében, a Duna-parton találták meg.

SZEMPONT

Egy volt rendőr százados tálalt ki: A rendőrség egy „politikai harapófogóban van”, a győri események pedig ennek a tünetei

Bartha Károly volt rendőr százados a győri események kapcsán a testületre nehezedő politikai nyomásról beszélt. „Van olyan helyzet, amikor nincs jó döntés. A győri helyzetben például nincsen jó döntés, mert bármit csinálsz, szorulni fogsz.” Ilyenkor a kisebbik rosszat választják, mondta.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. április 01.

A rendőrség egy „politikai harapófogóban van”, a győri események pedig ennek a tünetei – állítja egy, a HVG-nek nyilatkozó volt rendőr százados. Bartha Károly szerint a testület kétségbeesetten próbál kimaradni a politikai csatározásokból, de ez nem mindig lehetséges. Az Orbán Viktor országjárásán feltűnt fekete ruhás csoporttal kapcsolatban úgy fogalmazott: tevékenységük ugyanolyan rendbontás volt, mint amit bárki más csinál.

Bartha Károly századosként szerelt le a rendőrségtől, ahol többek között a Készenléti Rendőrségnél és a BRFK sajtóosztályán is dolgozott. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen írt szakdolgozata éppen a politikai rendezvények tömegkezeléséről szólt. A Covid-járvány alatt hagyta ott a testületet, ezt a döntését egy folyamat lezárásának nevezte.

„Amikor a 24.hu-nak beszéltem erről, akkor úgy hivatkoztam erre, mint egy bántalmazó párkapcsolatra, aminek a végén az ember azt mondja, hogy ez most már végképp többet visz, mint hoz” – fogalmazott. Azt mondta, nem akart 40 évesen gyomorfekélyben meghalni.

A volt százados nemrég egy videóban állt ki Szabó Bence, volt rendőr nyomozó mellett. Ezt azzal indokolta, hogy felháborította, ahogy Pintér Sándor belügyminiszter beszélt Szabó Bencéről.

„Én azt gondolom, hogy Szabó Bence egy kiváló rendőrtiszt, egy olyan nyomozó, aki tényleg hisz abban, amit csinál, szívvel-lélekkel teszi, és akár önmaga, az egzisztenciája és a teljes jövője, karrierje feláldozásával is kiáll az igazság mellett” – mondta Barta, aki szerint a kérdés az, hogy „milyen rendőrökre van szükség, ha nem ilyenekre?”

Bartha Károly szerint a rendőrségen belüli problémás működés, amiről a videójában beszélt, valójában csak egy tünet. „A betegség az, hogy maga a rendőrség egy politikai harapófogóban van” – állítja. Ezt úgy írta le, hogy a kormányoldal nevezi ki a rendőri vezetőket, az ellenzék pedig a rendőrségen keresztül támadja a kormányt, így a testület a politikai csatározás színterévé válik. Úgy véli, a rendőrséget ki kellene emelni ebből a helyzetből, a vezetőket nem a politikának kellene kineveznie, és nem is nekik kellene elszámolással tartozniuk.

A győri eseményeket is ennek a helyzetnek a következményeként látja. Szerinte a rendőrség „mindenáron megpróbál kimaradni ebből a helyzetből”, ami kampányidőszakban különösen nehéz. Hozzátette: „Csak van olyan helyzet, amikor nincs jó döntés. A győri helyzetben például nincsen jó döntés, mert bármit csinálsz, szorulni fogsz.” Ilyenkor a kisebbik rosszat választják, mondta.

Bár az ORFK közleménye szerint a politikai rendezvények biztosítása a szervező felelőssége, Barta szerint Győrben megalapozottan lehetett számítani ellentüntetőkre, hiszen eddig mindenhol megjelentek. A biztonsági szolgálat jogszerűen eljárhatott volna a rendzavarókkal szemben, de szerinte ami Győrben történt, az nem ez volt. Azt látni, hogy a biztonsági szolgálattól elkülönülten megjelent egy csoport, akik „azonos ruházatban vannak, szándék- és akarategységben cselekszenek”, és kifejezetten tagadták, hogy a hivatalos biztosításhoz tartoznának.

„Ráadásul volt, aki az arcát is eltakarta. Itt szeretném felhívni a figyelmet, hogy nyilvános rendezvényen ez jogsértés” – emelte ki a volt százados. Szerinte egyértelműen megállapítható, hogy ezek az emberek nem tartoztak a rendezvényhez. „Innentől kezdve az a tevékenység, amit végeztek, kvázi ugyanolyan rendbontás, mint amit bárki más csinál.”

Bartha Károly szerint az, hogy nem láttak egyenruhásokat a helyszínen, nem jelenti azt, hogy nem voltak ott, lehettek tartalékban vagy civilben. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a rendezvényen részt vett Magyarország első számú védett vezetője, akit korábban meg is fenyegettek. „Most egy ilyen helyzetben Orbán Viktor kiáll a színpadra, és nincs ott, csak a Valton? Kérdezem én. Ott volt egy hadsereg, jó. Csak nem láttátok” – fogalmazott.

Arra a kérdésre, hogy egy civil ruhás rendőrnek mikor kell beavatkoznia, azt mondta, a jogi határ a bűncselekmény vagy szabálysértés észlelése. „Akkor a szabálysértési törvény és a Btk. alapján fel kell lépni. Az muszáj. De amíg valaki csak csúnyán néz ki…” – magyarázta. A csoportos garázdasággal kapcsolatban elmondta, hogy ahhoz legalább három fő kell, és olyan kihívó, közösségellenes magatartás, ami másokban riadalmat kelt. De hangsúlyozta, minden esetet egyedileg kell vizsgálni.

A rendőrségi sajtóosztály működéséről, ahol maga is dolgozott, azt mondta, a testület próbál kimaradni a nehéz helyzetekből. Ha a sajtó kérdez, a rendőrség sokszor védekezik, mert támadást feltételez.

„Az a probléma a politikai harapófogó, amiben a rendőrség van. Egyrészt meg kell felelniük az elvárásoknak – a videóban említett dolgok mind a megfelelési kényszerből fakadnak. Másrészt pedig próbálják kimozogni, kivédeni az ellenzék támadásait, ahelyett, hogy a dolgukkal foglalkoznának”

– fejtette ki.

A politikai nyomás egyik eszközeként említette, hogy a parancsnoki láncban egy osztályvezetőt indoklás nélkül el lehet mozdítani. Arra a kérdésre, hogy látott-e erre példát, igennel felelt. „A lényeg, hogy ha valami nem tetszik, fel lehet állítani” – tette hozzá.

Kapcsolódó

Megnevezte Szabó Bence, kik kapnak a neki gyűjtött 280 millió forintból

A volt NNI-tiszt több civil szervezet és intézmény között osztja szét a számára indított gyűjtés bevételét. A listán szerepel a Kék Vonal Alapítvány, Iványi Gábor egyesülete és saját tolnai iskolája is.