Megrövidíti az állam a nyugdíjasokat, a legtöbben kevesebbet kapnak vissza, mint amit befizettek utánuk
Átlagosan 20 milliót nem kell kifizetnie nyugdíjként a járulékokból befolyt összegből egy emberre vetítve az államnak. 84 évig kell élnünk, hogy pozitívba forduljon a mérleg.
Nyugdíjas Parlament elnöke, Karácsony Mihály nem igaz az, hogy a nyugdíjkassza nem bírja már a kiadásokat. Úgy számol, hogy nagy átlagban több a befizetés, mint amennyit nyugdíjra költenek.
A 24.hu szerint havonta mintegy 478 milliárd forint a költségvetés nyugdíjcélú bevétele, az öregségi nyugdíjak ebből mintegy 415 milliárd forint kiadást jelentenek, ez azt jelenti, hogy havi 63 milliárd forinttal több a nyugdíjcélú bevétel, mint a kiadás. Ha az összes nyugdíjszerű ellátást is ebből a bevételből fizetik, akkor is csak 463 milliárd forint a havi kiadás, vagyis 15 milliárd forint marad az államnál.
Karácsony 38 év szolgálati időből és havi 102 ezer forint nyugdíjcélú befizetésből indult ki, ez azt jelenti, hogy mai értéken véve fejenként átlagban 46,5 millió forintot fizet be mindenki a nyugdíjkasszába.
Ebből mindössze 26,6 millió forint lehet, amennyit mai értéken átlagban visszakaphatnak a nyugdíjasok, vagyis mintegy 20 millió forintos mínuszban vannak.
Ha átlagnyugdíjat veszük, felmerül a kérdés, hogy meddig kell élnünk, hogy ne veszítsünk.
Nos, az a rossz hír, hogy 84 évig kell élnünk, hogy nyerjünk a nyugdíjon. Vagyis aki ennél tovább él, az átlagban többet kaphat vissza nyugdíjként, mint amennyi befolyhatott utána a nyugdíjkasszába.
A számok azt mutatják, hogy a nyugdíjasok több mint 88 százaléka kevesebbet kaphatott nyugdíjként, mint amennyi befolyt utána az állami költségvetésbe.
Nyugdíjas Parlament elnöke, Karácsony Mihály nem igaz az, hogy a nyugdíjkassza nem bírja már a kiadásokat. Úgy számol, hogy nagy átlagban több a befizetés, mint amennyit nyugdíjra költenek.
A 24.hu szerint havonta mintegy 478 milliárd forint a költségvetés nyugdíjcélú bevétele, az öregségi nyugdíjak ebből mintegy 415 milliárd forint kiadást jelentenek, ez azt jelenti, hogy havi 63 milliárd forinttal több a nyugdíjcélú bevétel, mint a kiadás. Ha az összes nyugdíjszerű ellátást is ebből a bevételből fizetik, akkor is csak 463 milliárd forint a havi kiadás, vagyis 15 milliárd forint marad az államnál.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Elképesztő eset történt péntek rekkel a római Szent Péter székesegyházban:
egy férfi felmászott a gyónási oltárra, majd letolta a nadrágját és nekiállt vizelni.
A jelenet mindössze pár másodpercig tartott, mert a biztonságiak azonnal elvitték onnan a férfit, akit aztán a rendőrség le is tartóztatott. Az Il Tempo című lap azt írja, a történtekről XIV. Leó pápát is tájékoztatták, aki ezt megdöbbenéssel fogadta.
Elképesztő eset történt péntek rekkel a római Szent Péter székesegyházban:
egy férfi felmászott a gyónási oltárra, majd letolta a nadrágját és nekiállt vizelni.
A jelenet mindössze pár másodpercig tartott, mert a biztonságiak azonnal elvitték onnan a férfit, akit aztán a rendőrség le is tartóztatott. Az Il Tempo című lap azt írja, a történtekről XIV. Leó pápát is tájékoztatták, aki ezt megdöbbenéssel fogadta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kigyulladt Mészáros Lőrinc cégének munkagépe, órákig nem jártak a vonatok a Nyíregyháza-Nyírtelek vonalon
Mintegy 600 méteren megsérült a felsővezeték a tűzeset miatt. A Miskolc-Nyíregyháza szakaszon közlekedő vonatok menetrendje vasárnap délután állhat helyre.
Leállt a vasúti közlekedés vasárnap a Nyíregyháza-Nyírtelek vonalszakaszon. A Mávinform tájékoztatása szerint
Nyíregyházánál egy munkagép kigyulladt az éjszakai vágányszabályozás során, emiatt mintegy 600 méteren megsérült a felsővezeték.
A helyreállításig az érintett szakaszon vasárnap kora délutánig szünetelt a vonatforgalom, az utasok pótlóbuszokkal tudtak utazni. A MÁV később közölte, hogy délután fél egyre befejezték a felsővezeték helyreállítását Nyíregyházánál, így ismét közlekedhetnek a vonatok Nyírtelek felé, felől.
A Miskolc-Nyíregyháza szakaszon közlekedő vonatok menetrendje vasárnap délután állhat helyre.
A társaság azt is tisztázta, hogy az éjszaka kigyulladt munkagép nem a MÁV-csoport, hanem külső vállalkozó járműve volt. „Első a műszaki mentés és a forgalom helyreállítása, utána következhet a felelősség kérdése” – írták a Mávinform oldalon.
A 444.hu vasútbarát oldalakra hivatkozva azt írja,
a Mészáros Csoporthoz tartozó V-Híd vágányszabályzó géplánca kapott lángra
a szakaszon az éjszaka, emiatt sérült a felsővezeték is.
Leállt a vasúti közlekedés vasárnap a Nyíregyháza-Nyírtelek vonalszakaszon. A Mávinform tájékoztatása szerint
Nyíregyházánál egy munkagép kigyulladt az éjszakai vágányszabályozás során, emiatt mintegy 600 méteren megsérült a felsővezeték.
A helyreállításig az érintett szakaszon vasárnap kora délutánig szünetelt a vonatforgalom, az utasok pótlóbuszokkal tudtak utazni. A MÁV később közölte, hogy délután fél egyre befejezték a felsővezeték helyreállítását Nyíregyházánál, így ismét közlekedhetnek a vonatok Nyírtelek felé, felől.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ez nem hiányzott a világnak: heves harcok robbantak ki Afganisztán és Pakisztán között
A tálib ország és szomszédja között régóta húzódik konfliktus, de az utóbbi időben jelentősen romlott a helyzet. A két állam egymást vádolja az eszkaláció miatt.
Szombat este komoly fegyveres összecsapások robbantak ki a pakisztáni–afgán határon, miután a tálibok megtámadták a pakisztáni hadsereg határállásait. A helyzet pár nappal azután vált feszültté, hogy Pakisztán légicsapást hajtott végre Kabulban – ezt mindkét ország biztonsági forrásai megerősítették – számolt be a The Guardian.
A tálib vezetés azzal vádolta meg Pakisztánt, hogy megsértette Afganisztán területét, ezért válaszul fegyveres támadást indítottak. Azt állították, hogy két pakisztáni határállomást is elfoglaltak Helmand tartományban, amit a helyi hatóságok is megerősítettek.
Pakisztáni tisztviselők több helyen is összecsapásokról számoltak be. Egy kormányzati forrás így nyilatkozott a brit lapnak: „Ma este a tálib egységek több határpontnál is tüzet nyitottak. Mi négy helyszínen válaszoltunk tüzérségi csapásokkal.” Hozzátette:
„Semmilyen agressziót nem tűrünk el az afgán tálibok részéről a saját területünkön. A pakisztáni csapatok kemény tűzzel válaszoltak, és több afgán határállást is célba vettek.”
A pakisztáni hadsereg válaszul tüzérséget, harckocsikat, valamint könnyű és nehézfegyvereket vetett be.
Az összecsapások előtt, csütörtökön több robbanás is történt Afganisztánban – kettő Kabulban, egy pedig az ország délkeleti részén. A tálib kormány védelmi minisztériuma Pakisztánt vádolta azzal, hogy „megsértette az ország szuverenitását”.
Michael Kugelman, Washingtonban dolgozó dél-ázsiai szakértő szerint: „A pakisztáni csapatok elleni egyre gyakoribb határ menti támadások, a szokatlanul intenzív pakisztáni légicsapások Afganisztánban és a tálib válaszcsapások tökéletes viharhelyzetet teremtettek. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy Afganisztán nem ismeri el a határt, valamint a válságot övező dezinformációk terjedését, akkor nagyon bizonytalan helyzettel állunk szemben.”
Hozzátette, a jelenlegi feszültség hamar enyhülhet: „Szerencsére ez a válság – bármennyire komoly is – jó eséllyel hamarosan enyhülni fog. A táliboknak nincs kapacitásuk, hogy nyíltan harcoljanak a pakisztáni hadsereggel. Ha a válaszcsapások lecsillapítják a közvélemény haragját, valószínűleg visszavonulnak majd.”
A pakisztáni hadsereg szóvivője, Ahmed Sharif Chaudhry altábornagy közölte:
„Pakisztán lakosságának védelme érdekében mindent megteszünk, amit szükségesnek tartunk – és ezt a jövőben is így fogjuk tenni.”
Egyúttal felszólította Afganisztánt, hogy akadályozza meg, hogy területéről támadások induljanak Pakisztán ellen.
Az utóbbi hónapokban jelentősen megromlott a viszony a két ország között. Iszlámábád azzal vádolja Kabult, hogy menedéket ad a Tehrík-e-Talibán Pakisztán (TTP) fegyveres csoportnak, amely többször is támadásokat hajtott végre pakisztáni célpontok ellen.
Afganisztán és Pakisztán között csaknem 2600 kilométer hosszú, hegyvidékes határ húzódik, amit Durand-vonalként is ismernek.
Szombat este komoly fegyveres összecsapások robbantak ki a pakisztáni–afgán határon, miután a tálibok megtámadták a pakisztáni hadsereg határállásait. A helyzet pár nappal azután vált feszültté, hogy Pakisztán légicsapást hajtott végre Kabulban – ezt mindkét ország biztonsági forrásai megerősítették – számolt be a The Guardian.
A tálib vezetés azzal vádolta meg Pakisztánt, hogy megsértette Afganisztán területét, ezért válaszul fegyveres támadást indítottak. Azt állították, hogy két pakisztáni határállomást is elfoglaltak Helmand tartományban, amit a helyi hatóságok is megerősítettek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Elutasította a Bicskei Járási ÜgyészségHadházy Ákos panaszát a hatvanpusztai műemlékrombolás ügyében. A független parlamenti képvselő vasárnap délelőtt a Facebook-oldalán számolt be az eredményről.
Hadházy szeptemberben tett feljelentést műemlék vagy védett kulturális javak megrongálásának bűntette miatt, amelyhez fényképeket is csatolt. A beadványában azt írta: „a műemlékvédelem alatt álló délnyugati uradalmi istálló épület véghomlokzati részét, később az egész épületet és az északkeleti uradalmi istállót teljes egészében lerombolták”. Szerinte a helyükre „az eredeti L alakzatnak megfelelő, kétszintes liftes, mélygarázsos” épületek kerültek.
A rendőrség három nap alatt utasította el a politikus feljelentését arra hivatkozva, hogy az átalakítás mindenben megfelelt a hatósági engedélyeknek. A képviselő ezután panasszal fordult az ügyészséghez.
A Facebook-posztban mellékelt ügyészségi határozat szerint
nem történt bűncselekmény, a műemléki védettségű istállókat a Fejér Vármegyei Kormányhivatal hatósági engedélyével alakították át. Valamint azt is közölték, hogy „a szakhatósági engedély megalapozottságának vizsgálata nem képezi a büntetőeljárás tárgyát”.
Hadházy szerint „az eredmény persze borítékolható volt egy olyan országban, ahol az ügyészség már számtalanul bebizonyította, hogy szolgaian kiszolgálja Orbánékat.” Hozzátette, hogy nem hagyják annyiban, ugyanis a műemlékvédelmi hatóságként működő kormányhivatal felé is intézett egy beadványt. Ebben jelezte, hogy szerinte két műemlék is eltűnt az Orbán Győző tulajdonában lévő hatvanpusztai birtokról.
„Fontos tudni: azok a rendőrök, ügyészek, köztisztviselők, akik ebben a faék egyszerűségű, köztörvényes bűncselekményben az Orbán családot fedezik, maguk is hivatali visszaélést követnek el. A hatvanpusztai műemlékrombolás elévülési idejének ugyan már a határán vagyunk, de ezeknek a hivatali visszaéléseknek az elévülési ideje a nulláról indul” – írta bejegyzésében Hadházy.
Elutasította a Bicskei Járási ÜgyészségHadházy Ákos panaszát a hatvanpusztai műemlékrombolás ügyében. A független parlamenti képvselő vasárnap délelőtt a Facebook-oldalán számolt be az eredményről.
Hadházy szeptemberben tett feljelentést műemlék vagy védett kulturális javak megrongálásának bűntette miatt, amelyhez fényképeket is csatolt. A beadványában azt írta: „a műemlékvédelem alatt álló délnyugati uradalmi istálló épület véghomlokzati részét, később az egész épületet és az északkeleti uradalmi istállót teljes egészében lerombolták”. Szerinte a helyükre „az eredeti L alakzatnak megfelelő, kétszintes liftes, mélygarázsos” épületek kerültek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
