hirdetés

SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

„Megalázó, hogy semmibe veszik a munkánkat!" – A háziorvosoknak plusz szabadság sem jár

Ők kimaradtak a jutalomból, viszont ingyen meg kell írniuk a kétnyelvű oltási igazolásokat, ami havonta akár 100 újabb munkaórát is jelenthet.

Link másolása

hirdetés

Rendkívüli, 10 napos pótszabadság jár azoknak, akik a járvány idején részt vettek a védekezésben. Ide tartoznak:

  • az egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozók,
  • a rendvédelemben dolgozók,
  • a katonák,
  • a szociális, a gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi intézményben, hálózatban, szolgáltatónál vagy javítóintézetben,
  • a fővárosi és megyei kormányhivataloknál, a járási (fővárosi kerületi) hivataloknál foglalkoztatottak.
A háziorvosi rendelőben dolgozók nem számíthatnak ilyen jutalomra,

az orvosok 95 százaléka vállalkozó, az asszisztensek az alkalmazottaik.

Egy pesti asszisztensnő szerint a rendes szabadságot sem tudják kivenni. Ha elmennek pihenni, akkor egy kolléganőnek dupla műszakot kell vinnie, ezért pedig a szabadság előtt vagy után ez vár a pihenőre is.

„Ha a másik praxis szabin van, mi két praxist viszünk, ha mi megyünk, ők visznek kettőt. Gyakorlatilag soha nem pihened ki magad. Ez nem igazi szabadság.”

Másképp nem tudják megoldani, mert nincs, aki tőlünk függetlenül beálljon dolgozni. Még pénzért sincs. „Természetesen ez oda-vissza alapon működik, tehát annyi napot kell visszaadni a helyettesítőnek, amennyit helyettünk dolgozott.”

Ha a szabadság pénzben is kivehető lenne – és persze, ha ők is megkapták volna a plusz napokat, - annak örülnének. Azt mondják, az egy jele lenne, hogy elismerik a többletmunkájukat.

hirdetés
„Az állam szerint mi nem is vettünk részt a védekezésben, hiszen azt mondták, hogy a szabadságot azok kapják, akik részt vettek benne. Ezzel csak ellenünk fordítják a betegeket, akik most azt hiszik, hogy mi nem csináltunk semmit.”

– mondja a nővér.

Pedig, ahogy novemberben is megírtuk, a háziorvosi rendelőkön nagy volt a terhelés. Folyamatosan jöttek az utasítások. Miközben a betegek egyre türelmetlenebbek voltak és azt hitték, hogy nem akarnak velük foglalkozni, az orvos és a nővér is túlterhelt volt, egyszerűen nem volt idejük mindenre.

Egy kelet-magyarországi háziorvos is annak örült volna, ha pénzben kaptak volna „szabadságot”:

„Jobban örültem volna, ha forintosítva adtak volna szabit, mert az legalább a nyomtatási költségeket, telefonköltséget, veszélyes hulladékelszállítást fedezné. És a plusz munka még számolva sincs. De így is azt kapom kommentelőktől, hogy azért vagyok oltásaktivista, mert pénzt adnak a kínai oltásért.”

Elmondta, hogy az oltásokat mindig, hétvégén is szervezniük kellett.

Ahhoz, hogy 50 ember kapjon injekciót, háromszor annyi, 150 telefonhívást kell lebonyolítani, majd ezeket adminisztrálni. Az asszisztenseim még mindig 9-10 órát vannak a rendelőben.”

Egy főváros környéki ápoló szerint ez azért van így, mert a háziorvosi rendelőkben az orvos és a nővér mindig együtt dolgozik.

„Ez speciális nálunk. Kórházi osztályokon, szakrendelőkben ilyen nincs. Nálunk nem lehet bezárni egy napra sem, muszáj, hogy a másik praxis helyettesítsen.”

„Viszont nálunk nem volt felmondási korlát, így sok nővér el is ment a háziorvosi praxisból a járvány alatt.”

Egy nyugat-magyarországi orvos azt mondja: megalázó és dühítő, hogy ennyire semmibe veszik a munkájukat.

„Az egész járvány alatt állandó készenlétben, ha úgy tetszik, “sakkban” voltunk tartva. Rendszeresen jöttek e-mailek péntek este, olyan új rendeletekkel, amelyek hétfőtől felforgatták az életünket. Folyamatosan hülyét csináltak belőlünk azzal, hogy minden, a járványt és az oltásokat érintő új információt a betegekkel egy időben, a médiából tudtuk meg. Sőt, inkább később, a betegektől, mert nekünk nem volt időnk tv-t nézni, híreket olvasni, annyit dolgoztunk.”

Az utasítások folyton változtak. Azt mondja,

egyik héten ezt mondta a betegnek, következő héten az ellenkezőjét kellett mondania, mert az volt a legfrissebb információ.

„Amikor jeleztük több fórumon, hogy a betegek előtt szeretnénk értesülni a változásokról, az volt a fél-hivatalos válasz, hogy bármelyik háziorvostól elvárható, hogy képes legyen az interneten tájékozódni. Miközben a hivatalos honlapokon semmi nincs. Így jobb híján egymást tájékoztatjuk, facebookon, kör-e-mailben, ahogy tudjuk. A felmerülő problémákra így közösen próbálunk megoldást találni, ami egyfelől nagyon szép, hogy többszáz háziorvos, akik személyesen nem is ismerik egymást, így együtt tud dolgozni, másfelől szánalmas, hogy sem szakmai, sem érdemi érdekképviseletünk nincs.”

Neki is nagyon hiányzik, hogy elismerjék, sok feladatot kaptak és el is végezték azokat:

„Nem csak a covidos betegeket diagnosztizáltuk, kezeltük, de

az igen hamar kapituláló népegészségügy helyett kontaktkutatást is végeztünk. A leállított szakrendelők helyett gondoztuk a krónikus betegeket. Beoltottuk a fél országot, mindenféle külső segítség nélkül. Nem állt a rendelőajtóban katona, nem volt adminisztrátor, csak a háziorvos 1-2 nővérrel.

Délután, este telefonálgattunk, hívtuk oltásra a betegeket, esténként adminisztráltunk, mert az oltás mellett rendelnünk is kellett. Mindezért semmi köszönet.”

A járvány miatti teendőknek nincs vége, most a kétnyelvű igazolásokat is ki kell adniuk.

„Az illetékesek ostobasága miatt duplán dolgozunk. Amikor ezt megpróbáltuk megtagadni, elérni, hogy központilag, nélkülünk oldják meg ezt a tisztán adminisztratív problémát, Müller Cecília azt írta nekik, ez nem egy új igazolástípus, nem igényel sem nyelvtudást, sem többlet adminisztrációt, így ingyen meg kell csinálniuk.

Az orvos szerint

egy ilyen igazolás kitöltése, kinyomtatása, ellenőrizve, hogy a beteg mikor, mit kapott, körülbelül 5 perc. Ez a körzetemben 6500 perc munka, vagyis több, mint 100 plusz munkaóra.

Ha az első kártyára kellett volna ráírni a második oltás időpontját, az gyorsabb lenne és ingyen van. Most a nyomtatás is 5-8 Ft laponként.

Egy másik kelet-magyarországi háziorvos azt mondja,

csak a telefonszámlája tízszeresére nőtt.

„Naponta tesznek ránk újabb feladatokat, a legtöbb dolgot hamarabb tudja a média, meg a beteg, minthogy értesítenének minket róla.” – meséli ő is, milyen megalázó, hogy köszönöm helyett a megfelelő tájékoztatás is hiányzott.

„A covid-időszaknál leterheltebbre az elmúlt 35 év alatt nem emlékszem. Jócskán többet dolgoztunk, mint egyébként, és a kiadásaink is megnőttek. Nekem annyira betett ez az egész, hogy úgy döntöttem, inkább elmegyek üzemorvosnak.”

A nyilatkozók szerint több nővér és orvos döntött úgy a járvány után, hogy otthagyja a háziorvosi praxist.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Litkai Gergely: 20 afgán helyett tudok spórolni a CO2 kibocsátáson

Litkai Gergő egyre fontosabbnak tartja a környezettudatos életet, többek között azt is elmondta, miért nem igaz, hogy az elektromos autók ugyanolyan környezetkárosítók, mint a benzines járművek, és szóba került az is, miként csempészi be az érzékenyítést a Dumaszínház műsorába.

Link másolása

hirdetés

– Bevallom, csak mostanában figyeltem fel rá, hogy foglalkoztat a környezetvédelem, a környezettudatosság. Mióta és milyen formában van jelen az életedben a zöld gondolat?

– Az igazat megvallva ez nem is elsősorban a környezetvédelemről szól, hanem egy kollektív önvédelemről, hogy lehetőleg kellemes körülmények között élhessünk a bolygón. De úgy is megfogalmazhatom, hogy apa lettem, aki felelősséget érez a gyereke jövőjéért.

Bár mostanra annyit romlott a helyzet, hogy most már a saját jövőm is elkezdett aggasztani.

Egyébként már elég régen foglalkoztatnak ezek a dolgok, aztán néhány éve valaki megkérdezte, hogy beszélnék-e erről. Ez, ha jól emlékszem, egy TED-es előadás volt. Mivel erről nem sokan beszélnek szívesen, ezért utána több helyre is hívtak. Tehát a meggyőződés és az érdeklődés régi, csak a nyilvánosság előtt zajló felbuzdulás új keletű.

– Amikor magánemberként eljutottál a felismerésre, hogy baj van, milyen lépéseket tettél?

– Pont nemrég olvastam egy cikket, amiből az derült ki, hogy ösztönösen is jó irányba indultam el. Ez az írás 7000 tanulmány tanulságait összegezte, és arról szólt, hogy egy magánember mivel tud a legtöbbet változtatni.

hirdetés
Az első, ami nagyon sok CO2 kibocsátással jár, és amin sokat tudunk spórolni, az a sok rövidtávú és tengeren túli repülő út.

Ebben mondjuk a Covid is sokat segített, hogy teszem azt, ne látogassak el a Maldív-szigetekre.

Bár a legjobb barátom Amerikában él, de idén és tavaly is arra jutottam, hogy nem látogatom meg, mert csak amíg az ember elrepül New Yorkig és vissza, az nagyjából 1 tonna széndioxid.

Azzal is sok széndioxidot spórolhatunk, ha lemondunk az autózásról, vagy ha átállunk a villanyautózásra. Én is átváltottam plug in hibridre, és a családi autót is lecseréljük villanyautóra.

Amin még változtattam, és amire próbálom a családot is rávenni, az a vegetarianizmus. Nem vagyok militáns vegetáriánus, hogy semmi állati terméket nem eszem, de törekszem rá, hogy heti hat nap ne egyek húst.

Nem veszünk ásványvizet, ami szerintem az egyik legnagyobb pazarlás anyagilag és petpalack termelés szempontjából is.

Próbálunk öko termékeket vásárolni, amik nem csak a környezetnek jók, hanem annak is, aki fogyasztja. Tehát nem kell nagy dolgokra gondolni.

Nem olyan változtatásokat vállaltunk, amik betarthatatlanok, hanem apró lépésekkel haladunk.

De ezek a lépések azután hozzák a következőket.

Tudod, milyen hatással van az emberi tevékenység a bolygónkra? És tudod, hogy mit tehetünk a teremtett világ védelmében?

Tedd magad próbára a DUE Médiahálózat, Nagy Diák Klímatesztjén, hogy esélyes légy a fődíjra, amit te választhatsz magadnak, egy fantasztikus kétszemélyes belföldi (balatoni) utazás, egy elektromos robogó, vagy egy nagyértékű kerékpár közül!

A három fordulóból álló vetélkedősorozat első szakasza online zajlik 2021. március 5. és 2021. szeptember 5. között, a legjobb környezetvédők pedig továbbjuthatnak a középdöntőbe. A tesztet bárki kitöltheti, de a fődíjakért csak a 14-24 év közöttiek versenghetnek. A középdöntőt és a döntőt 2021. szeptember 30-án, a 28. Országos Ifjúsági Sajtófesztivál keretén belül rendezik meg az Akvárium Klubban.

– Említetted az elektromos autókat. Visszatérő kritika ezzel kapcsolatban, hogy bár az elektromos autó tényleg nem pöfögi tele a várost, de az energiát biztosító erőművek ugyanúgy, vagy még súlyosabban károsítják a környezetet.

– Természetesen utánanéztem ennek. Sokat számít az is, hol él az ember. Magyarországon villanyautózni sokkal környezetkímélőbb, mivel az áram nagy része Paksról származik és a megújuló energia aránya is egész magas.

Arról nem beszélve, hogy még mindig jobb, ha egy erőműben, egészen más hatékonysággal termelik meg ezt az áramot, mint ha te elégeted a gázolajt vagy a benzint.

Illetve egy csomó káros anyagtól kíméled meg a környezeted. Nemcsak a széndioxidtól, hanem például a nitrogénoxidoktól. Téves szemlélet, hogy a villanyautó ugyanannyit bocsát ki, mint egy euro 7-es besorolású autó.

Magyarországon ugyanis nem EURO 6-os meg 7-es autókkal jár a lakosság. 14,6 év az autók átlag életkora, amiből sok az EURO -1-es kategória.

– Amikor kezdődött a pandémia, és jöttek az első lezárások, volt egyfajta hurráoptimizmus, hogy a természet visszahódítja a lezárt városokat, milyen jó, hogy kicsit megállunk. Jöttek a statisztikák, hogy mennyit javult a levegőminőség bizonyos városokban. Szerinted volt a pandémiának olyan pozitív hatása, ami talán megmarad?

– Szerintem egy változást hozott. A repülés okozta kibocsátás drasztikusan csökkent ebben az időszakban. De az is igaz, hogy miután leálltak a menetrend szerinti járatok, a magánrepülők azért jártak, és nem csak nálunk, hanem mindenütt. Ott pedig az egy utaskilométerre jutó CO2 kibocsátás egyből a tízszeresére nőtt.

Amit az emberek talán megéreztek, és ez segíthet a következő lépések kommunikációjában is, hogy rájöttek: nagyon is sérülékenyek.

A következő, hogy felismerjék, a földön minden hat mindenre. Hajlamosak vagyunk azt mondani, hogy nem tehetünk semmit, hiszen a mi kibocsátásunk semmi mondjuk Amerikához képest. Ami végül is igaz is lehetne, de mégsem az, mert Magyarországon majdnem háromszor akkora a kibocsátás, mint mondjuk Indiában.

A felső 10% bocsátja ki a káros CO2 50%-át.

Ami nagyon ijesztő szám. Ugyanakkor nézhetjük pozitívan is: így én mondjuk 20 afgán helyett tudok spórolni. Nekik ugyanis már nincs nagyon mit visszaszorítani a kibocsátásból.

Ezt úgy is hívják, hogy klíma mérleg: egy ország mennyit tesz be a klímaváltozás serpenyőjébe, és aztán mennyit kénytelen ebből kivenni. Amerikában pont ez volt az abszurd a Turmp adminisztráció idején: Ők nagyon sokat vesznek ki a mérlegből. Gondoljunk bele, most is 45 Celsius fok feletti hőmérsékletek vannak a déli államokban, erdőtüzek pusztítanak. Nagyon sok a hurrikán, tornádó. A sarki jég olvadásának a következményei is nagymértékben le fognak csapódni az Egyesült Államokban. Mégis ők voltak, akik azt mondták, hogy nincs is klímaváltozás.

– Az elmúlt hetekben részt vettél egy kampányban, amelynek a lényege az volt, hogy túráztál. Mesélj kicsit erről.

– Egyébként is nagyon sokat túrázom, de most a Démétér-házat próbáltam támogatni. Ők csontvelő-transzplantált gyerekek felépülését segítik azzal, hogy az egész országból oda tudnak menni a szülők, hogy a kezelés alatt is a gyerekek közelében lehessenek, a lábadozás második felét pedig már együtt tölthessék.

Ezt a kezdeményezést támogattuk. A Ferencvárosi Közösségi Alapítványnak van minden évben egy Swimathon nevű úszóversenye, ami most a járvány miatt szabadtérivé változott. Mindenki azt választhatott, amit akart: úszást, futást, lovaglást, gyaloglást.

Sosem voltam nagy úszó, viszont gyalogolni szeretek, ezért bevállaltam, hogy 60 kilométert túrázom a Démétér-ház javára.

Végül ebből 135,5 kilométer lett.

(Az interjú után derült ki, hogy Gergő és a Démmétér-ház csapata meg is nyerte a Swimathont - KMG.)

– Mennyi idő alatt teljesítetted ezt?

– Három hétvége.

– Úgy tudom, a környezetvédelem témája immár a stand up műsorodba is bekerült.

– Janklovics Péterrel és Szabó Balázs Mátéval épp most zajlanak a próbák, és június végén lesz a bemutatója a Zöld Stand Up című előadásunknak.

Az a célunk, hogy a kétkedőket is meggyőzzük, ha lehet. Emellett gyakorlati tippeket is adunk, de azért a mozgalom fonákságait is megmutassuk a nézőknek.

– Végezetül mesélj egy kicsit arról, hogy a Dumaszínházban mikre készültök.

– A Dumaszínház legnagyobb nyári eseménye idén is a Dumafüred, ami július utolsó hétvégéjétől 10 napon keresztül lesz Balatonfüreden. Sok szabadtéri előadás lesz, amelyek védettségi igazolvánnyal látogathatóak.

Amiatt, hogy kiesett az első négy hónapunk, nyáron sok előadással várjuk a nézőket a Corvinon is. Sok bemutatónk lesz: Aranyosi Péternek a Mesteremberek, Hadházi Lászlónak a Légy férfi, Kiss Ádámnak a Világvégre. Úgyhogy aki régi kedvencét szeretné látni új anyagokkal, annak is itt a lehetőség.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

„Megtörhetetlen vagyok” - mondja az afgán nő, akit egész fiatalkorában vertek, megerőszakoltak, majd a férje arcon lőtte

Szerinte a fájdalmas múltja csak megerősítette, most azért próbál tenni, hogy az afgán nők ne engedjenek az erőszaknak és küzdjenek a jogaikért.

Link másolása

hirdetés

Afganisztán továbbra is az egyik legveszélyesebb hely a nők számára. Tavaly a hivatalos adatok szerint 3500 erőszakos bűncselekményt követtek el nők ellen, és mivel az ország közbiztonsága egyre rosszabb, vélhetően ez a szám tovább fog nőni.

A nők ellen elkövetett bűncselekmények során a legtöbb áldozat életét veszti. Shakila Zareen azon kevés szerencsések között van, akik túlélték a támadást. Elmondása szerint nagyon nehéz gyerekkora volt, nem is emlékszik arra, hogy valaha mosolygott gyerekként. A fiútestvérei kínozták és verték, majd amikor már 17 évesen házasságra kényszerítették, a férje és a sógora is rendszeresen bántalmazta és megerőszakolta őt.

"Nem is tudom, hogy tudtam így felnőni"

- mondta a BBC videóriportjában.

Elmesélte, hogy amikor férjhez ment, mutattak neki egy ostort, és azt mondták, hogy nőként ezt érdemli. A lány sosem értette, hogy miért kell a nőket verni, és amikor ezt megkérdezte, a családjában lévő férfiak megdöbbentek, mert nincsenek hozzászokva ahhoz, hogy a gyengébbik nem képviselői fel mernek szólni ellenük. De akkor mérgesedtek el igazán a dolgok, amikor férfi rokonai megtudták, hogy elment a rendőrségre a sorozatos bántalmazások miatt. Ezután a férje egyszerűen meglőtte Shakilát, méghozzá az arcán.

"Emlékszem, hogy arra gondoltam, ez az egész egy rémálom, és reménykedtem, hogy egyszer véget ér majd. Amikor felébredtem a kórházban, beszélni akartam, de képtelen voltam megszólalni. Aztán láttam, ahogy édesanyám sír, és akkor rájöttem, hogy ez nem egy rémálom volt, hanem az életem egy része"

- emlékezett vissza.

hirdetés

Huszonkét operáción esett át, mire nagyjából helyreállították az arcát, de a lövés olyan károkat okozott rajta, amelyek a mai napig láthatóak rajta.

A történtek után a fiatal nő elhagyta a férjét és családját, egészen Kanadáig ment. Azóta is ott él, és szerencsésnek tartja magát, hogy egyrészt még életben lehet, másrészt, hogy most más, hasonló sorsú nőknek segíthet.

"A múltam olyan fájdalmas volt, hogy éppen ez segített abban, hogy sokkal erősebben térjek vissza. Mindig azt mondom, hogy megtörhetetlen vagyok. Nemet mondok az erőszakra. Az afgán nőknek nagyon nehéz életük van, és nem hiszem, hogy szép jövő vár rájuk. Ha én nem szólaltam volna fel, hogy megvédjem a jogaimat, belehaltam volna a kínszenvedésbe és a fájdalomba. A célom az, hogy az afgán nők ne engedjenek az erőszaknak. Tovább kell küzdenünk a jogainkért!"

- mondja.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

„Sokkoló volt” - elmondták a Direkt36 újságírói, hogy tudták meg, hogy valószínűleg lehallgatták őket az izraeli kémszoftverrel

Panyi Szabolcs és Szabó András tényfeltáró újságírók is a Pegasus magyarországi célpontjai között voltak. Videóban beszéltek arról, mikor törtek be megfigyelőik a telefonjukba, és hogyan jutottak hozzá bizalmas információkhoz.

Link másolása

hirdetés

Mint arról már beszámoltunk, vasárnap nyilvánosságra hozták a Forbidden Stories nevű tényfeltáró újságírói hálózat által vezetett nemzetközi ténylfeltáró projekt eredményeit, miszerint magyar célszemélyek ellen is használták az elmúlt években az NSO nevű izraeli kibercég okostelefonok feltörésére alkalmas kémprogramját, a Pegasust, a célpontként kiválasztott emberek között pedig voltak tényfeltáró újságírók, valamint médiacégeket is tulajdonló vagyonos üzletemberek, illetve az ő szűkebb környezetük is.

Az oknyomozásban részt vett a Direkt36 tényfeltáró központ két újságírója, Panyi Szabolcs és Szabó András is, akik arról számoltak be, hogy őket is megfigyelték az izraeli kémszoftver segítségével. Most egy videóban meséltek arról, hogy tudták ezt meg, illetve hogyan kerültek be a nemzetközi tényfeltáró csapatba.

Panyi elmondta, hogy néhány hónappal ezelőtt a Süddeutsche Zeitung, a legnagyobb német országos napilap újságírói keresték meg a Direkt36-ot azzal, hogy vegyék fel a kapcsolatot egy biztonságos kommunikációs csatornán keresztül. Már ekkor sejtették, hogy valószínűleg egy megfigyeléses lehallgatásos sztoriról van szó. Panyi április közepén hívta fel Szabó Andrást, akinek szokatlan volt, hogy kollégája még a megszokott kommunikációs csatornáikon keresztül sem volt hajlandó semmit elárulni arról, miért kell találkozniuk személyesen. Már aznap este találkoztak a Direkt36 irodájában, ahol a magyar munkatársak mellett külföldi lapok újságírói is jelen voltak.

"Szabolcs egy kémfilmbe illő történettel állt elő. Először elmondta, hogy az ő telefonját ismeretlenek, feltehetően még az is lehet, hogy egy titkosszolgálat feltörte. A nemzetközi újságírói csoport vizsgálata pedig arra jutott, hogy az én telefonomat is feltörték, ami elsőre teljesen hihetetlen volt"

- mesélte Szabó.

hirdetés

Panyi telefonját az Amnesty International jogvédő szervezet biztonsági munkatársai vizsgálták át, akik megállapították, hogy 2019. április 4. és november 7. között több mint fél éven keresztül kimutathatóak a Pegasus kémszoftver egyértelmű nyomai a mobilján. Szabó esetében pedig az derült ki, hogy 2019-ben két alkalommal, június 13-án és szeptember 24-én törtek be a telefonjába.

A kémprogram révén a megfigyelők hozzáférhettek az újságírók telefonján lévő képekhez, videókhoz, bekapcsolhatták a mikrofont, melynek révén felvehettek beszélgetéseket, sőt még a kamerát is be tudták kapcsolni. Panyi szerint azonban főként szöveges tartalmakat figyelhettek meg, tehát e-maileket, szignálon küldött üzeneteket.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

„Elkezdett szakadni a jég, repkedtek a cserepek” – letarolta a péntek esti vihar Sellyét

A Baranya megyei településen hatalmas jégeső volt, több mint 400 épület sérült meg. Lapunknak helyiek meséltek a péntek esti viharról.

Link másolása

hirdetés

Péntek este jéggel, viharos széllel és rengeteg esővel söpört végig a vihar szinte az egész országon. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság közlése szerint csak három megye úszta meg a pusztítást, a vihar ugyanis mindenhol máshol okozott károkat.

A Baranya megyei Sellyére hatalmas jégeső csapott le. A Szeretlek Magyarországnak helyiek meséltek a péntek esti viharról.

Gergelyné Kisfali Tünde éppen otthon volt, amikor a vihar megérkezett.

"Ez katasztrófa volt! A semmiből jött! Egy nagy morajlást hallottam, kimentem, és majdnem sokkot kaptam. Akkor még csak egy kicsi eső esett meg apró jég. Aztán láttam, hogy az úton pattog a teniszlabda nagyságú jég. A fiam szólt rám, hogy azonnal menjek be. Elkezdett szakadni a jég, repkedtek a cserepek. De nem esővel jött! Fél órán keresztül szárazon szakadt a hatalmas jég. Szinte mindent elvert, lapátolni lehetett a jeget! A cserepet teljesen tönkretette a házunkon, a melléképületeken, a redőnyt kilyukasztgatta, az ablakot betörte és a kertet is teljesen letarolta. Szerencsénk van, mert a ház nem lett lakhatatlan.

Tegnap már elmentünk Pécsre, foglaltam tetőcserepet, fogadtunk egy fuvarost is. Úgy néz ki, hogy jön egy vállalkozó csapat, akik segítenek megcsinálni. Ha nem, akkor megpróbáljuk megoldani mi. Már elmúltam 50 éves, de ilyenben még nem volt részem...” - meséli Tünde.

hirdetés

Fotó: Gergely Csongor

Fotó: Gergely Csongor

Fotó: Balogh Katalin, Juhász László

Fotó: Balogh Katalin, Juhász László

Fotó: Balogh Katalin, Juhász László

Farkas Gágó Andrea épp hazafelé tartott a családjával, amikor elkezdett szakadni a jég.

"A három gyermekemmel és a férjemmel ültünk az autóban, próbáltunk valami fedett részt találni. Meg is álltunk, mert attól féltünk, hogy betöri a szélvédőnket. A gyerekek is nagyon megijedtek, sírva fakadtak. A benzinkúthoz próbáltunk behúzódni, de már tele volt autókkal. Szerencsére nem tört be a szélvédőm, de az autó jó pár helyen behorpadt. Amikor lecsillapodott, akkor láttuk igazán, mekkora pusztítást végzett a jég nálunk és a városban is. Új cserép van a tetőn, annak körülbelül a 20 százaléka sérült, azok cserére szorulnak. A redőnyöket kilyukasztotta a jég, az összes melléképület olyan lett, mint a szita. Ott sok kár keletkezett"

- meséli Andrea.

Fotó: Farkas Gágó Andrea

Fotó: Farkas Gágó Andrea

Fotó: Farkas Gágó Andrea

Fotó: Farkas Gágó Andrea

A helyiek összefogtak, de a közösségi médiában is sokan próbálnak segíteni a település lakóinak.

"Nem régóta lakunk itt, de azt látjuk, hogy nagyon nagy az összefogás, ez példaértékű. Segítség is hamar érkezett: tűzoltók, katasztrófavédelem, önkéntesek, szeretetszolgálatok. Sok felajánlás is érkezett a károsultak számára"

- fogalmaz Andrea.

Nagy Attila, a település polgármestere szombaton arról számolt be a Facebook-oldalán, hogy már elkezdték a munkát és dolgoznak a károk felszámolásán. Közlése szerint

407 épület sérült a viharban, ebből 393 magánjellegű, 11 önkormányzati és 3 egyházi.

A hivatalos szervek mellett civil szervezetek és önkéntesek segítenek a munkában. Adománygyűjtés is indult, erre a célra létrehoztak egy külön e-mail címet is.

Aki adományokkal segítene, az a [email protected] e-mail címen jelezheti.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: