HÍREK
A Rovatból

Megalázásról és munkahelyi bántalmazásról számoltak be az Amnesty International Magyarország volt munkatársai

A jogvédő szervezet belső és külső vizsgálatot is indított a panaszok miatt, de nem találtak bizonyítékot ezekre.


Rendszerszintű munkahelyi bántalmazást és diszkriminációt tapasztalt az Amnesty International Magyarország több volt munkatársa is, akik most egy nyílt levélben hívták fel a figyelmet a problémákra.

A Blikk cikke szerint Mérő Vera, Nagyné Gere Zsófia, Zorigt Burtejin és dr. Szalóki Ágnes az Open Democracy oldalán megjelent cikkben arról számoltak be, hogy

éveken át tapasztaltak súlyos igazságtalanságokat, lelki bántalmazást és diszkriminációt.

Szemtanúi voltak például annak, hogy egy várandós kollégájuk szerződését a terhessége miatt nem akarta a vezetőség meghosszabbítani. Az egyik korábbi munkatárs munkaidejét és bérét pedig azért akarta csökkenteni a volt főnöke tízévnyi teljes állású munkaviszonyát követően, hogy édesanyaként meg tudjon felelni magánéleti szerepeinek.

Elmondása szerint a két évig tartó közös munka során a férfi számos módon verbálisan bántalmazta, megalázta, alaptalanul meghazudtolta, megfélemlítette.

Amikor a nő kezdeményezte a munkaviszonya megszüntetését, két szenior jogász férfi zárt ajtók mögött nyomást gyakorolt rá, hogy írjon alá egy titoktartási nyilatkozatot, amelyben kijelenti, hogy munkaviszonya során nem érte hátrányos megkülönböztetés, és jogait bírósági úton nem érvényesítheti a továbbiakban, azok gyakorlásáról és érvényesítéséről lemond.

Egy másik munkatárs rendszeres lelki terrort, alaptalan számonkérést, megalázó és szexista megjegyzéseket és gázláng-effektust (olyan érzelmi manupuláció, amely során a célszemély egy idő után megkérdőjelezi saját magát) tapasztalt, amelyek állítása szerint sok esetben a kollégák előtt zajlottak, normalizálva ezt a bánásmódot a jogvédő szervezetben.

A közleményt jegyző volt munkatársak azt írták, azért fordultak a nyilvánossághoz, mert minden belső fórumot és lehetőséget kimerítettek, sikertelenül. Fontosnak tartják, hogy felszólaljanak a jogsértésekkel szemben. Azt szeretnék elérni, hogy a szervezet tagsága számonkérje a vezetőséget és az elnökséget, és elinduljon egy párbeszéd, ami a munkahelyi egyenlőtlenség csökkenéséhez vezethet mindenhol.

„A munkahelyi visszaélés általános jelenség Magyarországon, ám az különösen aggasztó és problémás, ha ez a világ legnagyobb jogvédő szervezetének falain belül történik, amelynek egyik kiemelt témája a nők munkahelyi egyenlősége”

- írják.

Szerintük mindenkinek joga van biztonságban, méltányos és igazságos körülmények között, bármiféle hátrányos megkülönböztetéstől mentesen dolgozni. Mivel a hatalommal való visszaélés általános probléma a munkahelyeken, fontosnak tartják, hogy személyes példáikon keresztül bemutassák annak rendszerszintű jellegét.

Ezeket a lépéseket tették meg eddig

Nyílt levelük szerint 2019 eleje és 2021 márciusa között öt női munkavállaló távozott azonos okokból a szervezetből. Aggályaikat többször is jelezték az Amnesty International munkatársainak, a közvetlen feletteseknek, az elnökség tagjainak, és az elnöknek is, ám panaszaikkal érdemben nem foglalkozott az elnökség, és a panaszosok által kért független szakértői vizsgálatot nem folytatták le.

A volt munkavállalók ezért az Amnesty International Nemzetközi Elnökségéhez és Titkárságához fordultak, akik eredménytelenül próbáltak a magyar elnökségre hatni. Az Amnesty International addig együttműködőnek bizonyuló Nemzetközi Titkársága 2022 december elején a magyar panaszban is eljáró konfliktuskezelő csoport (CMAG) munkáját felfüggesztette, a több évtizede működő csoportot azonnali hatállyal feloszlatta, miközben a jogvédő szervezetről évente derülnek ki újabb botrányok. A panaszosok nem kaptak hivatalos tájékoztatást arról, hogy a csoport munkájának felfüggesztését követően mi lesz a panaszuk, valamint az úgynevezett helyreállító igazságszolgáltatási eljárásuk további sorsa.

Mint írják, mindezek után nem maradt más eszközük, mint a nyilvánosság. Szívügyüknek tekintik az emberi jogok védelmét, és szeretnék, ha az Amnesty International egy igazságos, egyenlő munkahely és hiteles jogvédő szervezet lenne. Szerintük az a szervezet, amelyben nincsen átláthatóság, egyenlőség és biztonság, alkalmatlan ellátni jogvédő munkáját és aláássa a hiteles jogvédők munkáját.

Így reagált az Amnesty International Magyarország

A jogvédő szervezet a Telex megkeresésére azt közölte: „A nemek közötti egyenlőség biztosítása és előmozdítása nemcsak az Amnesty International Magyarország egyik fő stratégiai célja, hanem a szervezet egyik legfontosabb alapértéke is. A diszkrimináció, a zaklatás és a bántalmazás semmilyen formáját nem toleráljuk, minden panaszt, visszajelzést nagyon komolyan veszünk és azokat a lehető legalaposabban kivizsgáljuk.”

A volt munkatársak esetéről válaszukban azt írták: amikor 2021 májusában négy korábbi munkavállaló panasszal élt, az elnökség először egy belső, majd egy független külső vizsgálatot indított. Ekkor „a volt munkatársak a rendszeres túlmunkát, a munka és magánélet elválasztását nem tiszteletben tartó kommunikációs csatornák használatát, az időnkénti nem tiszteletteljes kommunikációt és a szerintük nem átlátható és igazságos bérezési, jutalmazási rendszert kifogásolták.” A belső vizsgálatban az elnökség három, a felügyelőbizottság egy tagja és az egyesület elnöke vett részt, a külső vizsgálatot két független szakértő, egy munkajogra és munkahelyi zaklatásokra specializálódott jogász-kutató és egy pszichiáter szakorvos, EMDR terapeuta és HR szakértő végezte. Tájékoztatásuk szerint a panaszosok nem vettek részt a vizsgálatban, mert megkérdőjelezték a szakértők egyikének függetlenségét.

A szervezet azt közölte, egyik vizsgálat sem talált semmilyen bizonyítékot arra, hogy a panaszban foglaltak megalapozottak lettek volna. Ettől függetlenül a külsős szakértők megfogalmaztak néhány szervezetfejlesztési javaslatot, amelyeket azóta megvalósítottak vagy folyamatban van azok bevezetése. Emellett az egyesület összes munkavállalója egy, az elnökségnek küldött levélben állt ki a szervezet és annak operatív vezetője mellett, azt állítva, hogy az Amnesty Magyarország egy egyenlőségen alapuló és biztonságos munkahely.

Az Amnesty válasza szerint együttéreznek a volt munkavállalóikkal és sajnálják, hogy volt olyan helyzet, ami munkaviszonyuk során rosszul érintette őket vagy traumatizáló volt. Hozzátették, hogy mivel a panaszosok számára nem zárult megnyugtató eredménnyel a két vizsgálat, ezért az "Amnesty Nemzetközi Elnökségének tanácsára velük közösen egy helyreállító szemléletű folyamatba kezdtünk, amely jelenleg is zajlik. Őszintén bízunk benne, hogy ez megnyugtató módon lezárja a folyamatot."


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Történelmi káosz Amerikában: Trump most azzal fenyeget, hogy a leállás vége után sem fizeti ki a béreket
Családok milliói maradnak élelmiszersegély nélkül, hivatalok állnak. A Goldman Sachs szerint ez lehet a valaha volt legnagyobb gazdasági ütés.


A legfrissebb fejlemények szerint a Fehér Ház nem kötelezte el magát amellett, hogy a leállás végén kifizeti a kényszerszabadságra küldött szövetségi alkalmazottak elmaradt bérét. Ez a bizonytalanság a tartós gazdasági károk kockázatát növeli, és aláássa a remélt gyors gazdasági visszapattanást. A 2025. október 1-jén kezdődött kormányzati leállás 36 napja tart, ezzel az amerikai történelem leghosszabbja, a hatásai pedig egyre súlyosabbak – írja a CNN.

Az információs sötétség szinte teljes: a kormányzati adatközlések nagy része leállt, így a befektetők és a döntéshozók is vakon repülnek. Ennek következtében a Federal Reserve a múlt héten története során először volt kénytelen a havi munkaerőpiaci jelentés ismerete nélkül dönteni a kamatlábakról. A bizonytalanság a jegybank decemberi kamatcsökkentési terveit is veszélyeztetheti. „Mit csinál az ember, ha ködben vezet? Lassít” – magyarázta a helyzetet Jerome Powell, a Fed elnöke.

A leállás közvetlen társadalmi következményei is drámaiak: amerikaiak milliói nem jutnak hozzá a családjuk élelmezéséhez szükséges élelmiszerjegy-juttatásokhoz. Emellett mintegy 1,4 millió szövetségi alkalmazott nem kap fizetést, noha sokan közülük továbbra is ellátják a munkájukat.

A Goldman Sachs becslése szerint a leállás 1,15 százalékponttal lassíthatja a negyedik negyedéves GDP-növekedést, ami így csupán 1%-os lehet. A pártatlan Kongresszusi Költségvetési Hivatal (CBO) 1–2 százalékpontos visszaesést és 7–14 milliárd dollár közötti, véglegesen elvesző gazdasági teljesítményt jósol. „A jelenlegi leállás várhatóan a valaha volt legnagyobb gazdasági hatással jár” – értékelte a helyzetet Alec Phillips, a Goldman Sachs vezető politikai közgazdásza.

A gazdaság újranyitás utáni visszapattanása most komoly feltételhez kötött. Bár a Goldman Sachs az első negyedévre 3,1%-os növekedést vár a visszatérő dolgozók és a bepótolt kormányzati költések miatt, ez csak akkor valósulhat meg, ha a szövetségi alkalmazottak megkapják visszamenőleges bérüket.

A helyzetet tovább rontja, hogy a Munkaügyi Statisztikai Hivatal (BLS) a leállás alatt nem tudta elvégezni a kulcsfontosságú felméréseket, ami a jövőbeni adatok minőségét is rontja. Az októberi munkanélküliségi ráta várhatóan mesterségesen magasabb lesz, mivel a kényszerszabadságon lévőket jellemzően munkanélkülinek számítják.

A jelenlegi leállás azért is különösen káros, mert a költségvetési előirányzatok 100%-át érinti, szemben a korábbi rekordot tartó, 2018–2019-es leállással, amely csak a kiadások 10%-át blokkolta. Ráadásul a gazdaság már eleve lassulóban volt a magas vámok, az alacsony bevándorlás és a diákhitel-törlesztések újraindulása miatt. David Kelly, a JPMorgan Asset Management vezető stratégája szerint „megdöbbentő” látni, „milyen nagy társadalmi fájdalmat hajlandók (a demokraták és a republikánusok) okozni pusztán politikai haszonszerzésért.”

Az amerikai kormányzati leállás (government shutdown) akkor következik be, amikor a Kongresszus nem tudja időben elfogadni a szövetségi kormány működéséhez szükséges finanszírozási törvényeket. Ilyenkor a kormányzatnak le kell állítania minden nem létfontosságú funkcióját.

Az alapvető szolgáltatások, mint a nemzetbiztonság, a légiforgalmi irányítás vagy a rendvédelem, általában tovább működnek, de a nemzeti parkok, az útlevélirodák és számos szövetségi hivatal bezár, az ott dolgozókat pedig fizetés nélküli kényszerszabadságra küldik.

A leállások jellemzően mély politikai megosztottság eredményei, ahol a pártok a költségvetést használják politikai zsarolásra olyan vitás kérdésekben, mint a bevándorlás, az egészségügy vagy az államadósság-plafon. A 2025-ös leállás hátterében Donald Trump második elnöki ciklusa alatti, a demokraták és a republikánusok közötti éles költségvetési vita áll, amely a cikkben említett, már eleve törékeny gazdasági környezetben okoz súlyos fennakadásokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: „Most értünk el a sokat emlegetett megbillenéshez” – a pártelnök kitette a Nemzet Hangja szavazás eredményeit
Az eredményekből szerinte az szűrhető le, hogy tartós és egyre erősebb a TISZA többsége a Fidesz előtt. Azt is üzente: „a magyar emberek álláspontja egyértelmű”.


Magyar Péter egy Facebook-posztban közölte a TISZA Párt által szervezett Nemzet Hangja szavazás második fordulójának eredményeit. Bejegyzésében köszönetet mondott annak a „több százezer magyar embernek”, aki részt vett a konzultáción, valamint a párt önkénteseinek.

A politikus ismertette, hogy mind az öt feltett kérdés esetében 90% feletti volt az „igen” szavazatok aránya. A legmagasabb, 99,86%-os támogatottságot az a javaslat kapta, amely egy független vizsgálat indítását sürgeti az elmúlt évtizedek gyermekbántalmazási ügyeinek feltárására és a gyermekvédelmi rendszer megerősítésére.

Hasonlóan magas, 98% feletti volt a támogatók aránya a minimálbért és átlagbér alatt keresők adókedvezményére, valamint a legalacsonyabb nyugdíjak emelésére vonatkozó kérdéseknél is. A poszt szerint az 1 milliárd forint feletti vagyonokra kivetendő 1%-os vagyonadót a szavazók 96,41%-a, a családi kedvezmények bővítését pedig 90,81%-a támogatta.

Magyar Péter a szavazás eredményeit tágabb politikai kontextusba helyezte, és a kormánnyal szembeni kritikát fogalmazott meg. Azt állította, a Fidesz „fenyegeti a választókat és hazug propagandát folytat a mi pénzünkből”, miközben a TISZA Pártnak nincsenek közpénz-százmilliárdjai.

A szavazás eredményeit és az október 23-i „Nemzeti Menetet” egyaránt annak bizonyítékaként értékelte, hogy a pártja megelőzte a Fideszt.

„Amit a szavazásunk, és amit a Nemzeti Menet megmutatott, azt erősítik meg a kutatások is: tartós és egyre erősebb a TISZA többsége a Fidesz előtt” – jelentte ki Magyar Péter, aki szerint a politikai helyzetben fordulópont következett be: „Most értünk el a sokat emlegetett megbillenéshez”.

A politikus szerint „ez nem meglepő, mert a kormány nem a magyar emberek valódi problémáival foglalkozik, hanem saját magával”, és elvesztette a kapcsolatot a valósággal. „A Harcosok Klubja fontosabb számára, mint a gyermekvédelem rendbetétele” – fogalmazott.

Azt is üzente: „a magyar emberek álláspontja egyértelmű”.

Bejegyzését azzal zárta, hogy a magyar emberek véleményét figyelembe véve alakítják a programjukat.

A Nemzet Hangja a TISZA Párt által szervezett online konzultációsorozat. Az első, tavaszi fordulóban a párt közlése szerint több mint 1,1 millióan vettek részt, bár a részvételi adatok és az eredmények hitelesítésének módjáról nem adtak tájékoztatást. Akkor a 13 kérdésből egyedül Ukrajna európai uniós csatlakozása bizonyult megosztónak, a többi javaslat elsöprő támogatást kapott. A most lezárult második fordulót október elején indították, majd a határidőt az október 23-i rendezvényük után november elejéig meghosszabbították. A most közzétett százalékos eredmények szintén a párt saját közlésén alapulnak.

A TISZA Párt és a Fidesz támogatottságáról a közvélemény-kutató intézetek eltérő képet festenek. Míg több, a kormánytól független intézet, mint a Medián és az IDEA Intézet 2025 nyarán és őszén is a TISZA Párt előnyét vagy a két párt közötti szoros versenyt mérte, addig a kormányközeli kutatók, mint a Nézőpont Intézet vagy a Real-PR 93, rendre a Fidesz stabil vezetéséről számolnak be. A helyzetet tovább árnyalja, hogy az október 23-i megemlékezések résztvevőinek számáról is komoly vita, úgynevezett számháború alakult ki a kormánypárti Békemenet és a TISZA Nemzeti Menete között, ahol független kutatói becslések a TISZA rendezvényét hozták ki nagyobbnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Orbánék fapadossal repülnek Trumphoz, de nem úgy, ahogy az átlagember szokott
Cél, hogy Magyarország mentességet kapjon az orosz energetikai cégeket sújtó szankciók alól. A miniszterelnök egy egész gépet kibérelt, hogy népes kíséretével eljusson a pénteki tárgyalásra.


Holnap egy népes kormányzati delegáció indul Washingtonba, ahol Orbán Viktor miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök személyesen találkozik – írta a 24.hu. A delegációnak több miniszter is tagja lesz, köztük Nagy Márton gazdasági, Lázár János építésügyi, Szalay-Bobrovniczky Kristóf hadügyminiszter és Lantos Csaba energetikai miniszter is.

A küldöttség a fapados légitársaság, a Wizz Air egyik repülőjével jut el az amerikai fővárosba. Azonban a Wizz Airnek nincs menetrend szerinti járata Budapest és Washington között, így a kormányzat a 24.hu szerint lényegében repülőbérléssel oldja meg az utat.

A 7350 kilométeres távolságot a küldöttség a légitársaság az idén átvett, nagy hatótávolságú A321 XLR típusú gépével teszi meg.

A fapados légitársaság választása éles kontrasztban áll a miniszterelnök és a kormánytagok korábbi utazási szokásaival, amelyek az elmúlt években számos kritikát váltottak ki. Orbán Viktor előszeretettel használta a Magyar Honvédség Airbus A319-es és Dassault Falcon 7X típusú csapatszállító, illetve futárgépeit, amelyeket a sajtó gyakran csak „kormányzati luxusrepülőkként” emlegetett.

Ezek azonban jóval kisebbek, mint a Wizz Air most kibérelt gépe, így a váltásnak lehet, hogy csupán az az oka, hogy a honvédségi Airbus túl kicsi egy ekkora delegációnak.

Az A321 XLR ugyanis a nagy hatótávolságú változata az A320-as családnak, amely több utas szállítására képes, és hosszabb távokat tud megtenni a kiegészítő üzemanyagtartályoknak köszönhetően. Az A319 pedig az A320-as család kisebb tagja, kevesebb utast képes szállítani, és rövidebb távokra van optimalizálva.

A pénteki megbeszélés fő célja, hogy Magyarország mentességet kapjon a Trump-adminisztráció által nemrég bejelentett, orosz energetikai cégeket sújtó szankciók alól, amelyek Magyarország olajellátását is érinthetik. Orbán Viktor kérésére Donald Trump korábban úgy reagált: „kért mentességet, de nem adtunk”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Részegen balhézott egy szórakozóhelyen, lemondott és kilépett a Fidesz-frakcióból a nagykőrösi képviselő
A helyi Facebook-csoportban robbant ki a botrány Sohajda Márk viselt dolgairól. A politikus azonnal reagált, bocsánatot kért, de nem tudni, képviselői mandátumát is visszaadja-e.


Azonnali hatállyal lemondott tanácsnoki pozíciójáról és kilépett az önkormányzati Fidesz-frakcióból Sohajda Márk nagykőrösi képviselő, miután november 1-jén egy helyi szórakozóhelyen vállalhatatlanul viselkedett. A politikus a döntését a Facebook-oldalán jelentette be, de arról nem írt, hogy képviselői mandátumát is visszaadná, így vélhetően a testület tagja marad.

Az ügyre azután derült fény, hogy a városi Facebook-csoportban egy korábbi települési képviselő felháborodott posztot tett közzé arról, hogy egy fideszes politikus „alkohol vagy egyéb ajzó szerek” hatása alatt botrányosan viselkedett – írta a 444.hu. Sohajda Márk nem sokkal később egy közleményben reagált, amelyben nyilvánosan bocsánatot kért minden érintettől.

„Tisztában vagyok vele, hogy viselkedésem nem egyeztethető össze a közösség bizalmával és a nagykőrösi frakciótársaim értékvállalásával, emiatt azonnali hatállyal lemondok tanácsnoki pozíciómról, és kilépek az önkormányzati Fidesz frakcióból”

– fogalmazott a képviselő. Hozzátette, hogy cselekedetei elfogadhatatlanok voltak, és súlyosan megsértették a szórakozóhely munkatársait, valamint minden jelenlévő méltóságát.

Sohajda Márk a lemondásáig kulturális és sporttanácsnoki tisztséget töltött be Nagykőrösön. A politikus neve a helyi sportéletből is ismert lehet, korábban a Nagykőrösi Kinizsi SE elnökeként tevékenykedett. A sportklub neve a sajtóban korábban a tao-támogatások elszámolása körüli viták kapcsán is felmerült.


Link másolása
KÖVESS MINKET: