SZEMPONT
A Rovatból

„Meddig lehet ezt tűrni?” – a kölcsönzött magyar munkaerőt szinte semmi sem védi attól, hogy külföldiekre cseréljék

Székely Tamás szakszervezeti vezető azt állítja, vannak olyan cégek, ahol már teljes egészében kicserélték a munkavállalókat, miközben néhány éve plakátkampány szólt arról, hogy nem vehetik el a magyarok munkáját.


Hatalmas port vert fel a 24.hu cikke, ami szerint a Bumchun Precision Hungary Kft. salgótarjáni üzeméből magyar munkásokat bocsátottak el, miután betanították a gyárba érkező vietnámi vendégmunkásokat, és végigdolgozták a karácsonyi, valamint a szilveszteri műszakot. A dél-koreai tulajdonú cég elektromos autók akkumulátoraihoz gyárt alkatrészeket, és korábban milliárdos állami támogatást kapott munkahelyteremtésre. Januárban mégis 60 ember került utcára, a helyükön pedig a portál szerint már ázsiaiak dolgoznak.

Bár Gulyás Gergely a legutóbbi kormányinfón azt mondta, a cég csak rosszul kommunikált, és valójában ugyanolyan arányban küldtek el magyarokat, mint külföldieket, az eset nem egyedi.

A B. Braun orvostechnológiai gyártó gyöngyösi üzemében közvetlenül karácsony előtt rúgtak ki takarítókat, miután Fülöp-szigeteki vendégmunkásokat tanítottak be a munkájukra. És hasonló vádak merültek fel a makói Continental gumigyárral kapcsolatban is, ahová 150 indonéziai vendégmunkás érkezett.

Ami közös a fenti esetekben, hogy jellemzően kölcsönzött munkaerőről van szó, mind a magyar, mind a vendégmunkások esetében.

És bár a munkaerő kölcsönzésnél ugyanúgy létezik az a szabály, hogy csak akkor töltheti be külföldi az adott munkakört, ha arra magyar jelentkezőt nem találnak, a gyakorlatban ez sok sebből vérzik.

Az eddig nyilvánosságra került esetekben előbb bővítették az állományt, és csak leépítéskor kerültek lapátra a magyar munkavállalók. Márpedig a leépítésekkel kapcsolatban nincs semmiféle magyarokat védő rendelkezés.

A munkaerő kölcsönzés során pedig sokkal egyszerűbb a leépítés, mint a főállású alkalmazottaknál. Ezek a munkások ugyanis nem közvetlenül a munkát adó céggel állnak szerződésben, hanem a munkerő-kölcsönző vállalkozással. A kirúgásukat nem kell megindokolni, elég simán csak jelezni a kölcsöbe adó cég felé, hogy többé már nem tartanak rájuk igényt. Amennyiben a kölcsönzés megszűnik, a kölcsönbe adó cég egyedül erre hivatkozva is megszüntetheti a kölcsönözött munkavállalóval fennálló munkaviszonyt. A felmondási idő pedig mindössze 15 nap.

„Jelenleg szinte semmilyen munkajogi védelmet nem élveznek a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatottak, így a legalapvetőbb alkotmányos jogaik is sérülnek” – mondta erről nemrég a Szabad Európának Somlóvári Zsófia, a Kapolyi Ügyvédi Iroda munkajogásza.

A Vegyipari, Energiaipari és Rokonszakmában Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke, Székely Tamás azt mondja, kölcsönzött munkaerő esetében már a felvételnél is életszerűtlen, hogy külön vizsgálódnának, van-e olyan magyar munkavállaló, aki esetleg betöltené az adott állást, hiszen ez a fajta munkaerő jellemzően azonnal kell. És értelemszerűen őket nem is álláshirdetésekben keresik, hanem közvetlenül a munkaerő-kölcsönzőkhöz fordulnak.

Székely Tamás azt állítja, vannak olyan cégek, ahol már teljes egészében kicserélték a munkavállalókat, miközben néhány éve plakátkampány szólt arról, hogy nem vehetik el a magyarok munkáját. „Meddig lehet ezt tűrni?” - teszi fel a kérdést.

Szerinte a kialakult helyzet nemcsak azoknak rossz, akik elveszítik a munkájukat, hanem azoknak a gyáraknak is, amelyeknek valóban szükségük lenne a külföldi munkaerőre.

„Ezek az esetek nagyon komoly feszültséget okozhatnak. Félő, hogy elindul egyfajta idegengyűlölet, ami nagyon rossz irány lenne, hiszen a mai magyar gazdasági szerkezeti struktúra megköveteli azt, hogy vendégmunkásokat is alkalmazzon a gazdaság. Viszont abban az esetben, ha általános példa lesz, hogy a cégek harmadik országbeli munkavállalókat alkalmaznak magyar munkavállalók helyett, kialakulhat egy olyan szélsőséges, szélsőjobboldali gyűlölet, ami hadd ne mondjam, mivé fajulhat” - fogalmaz.

Erzse Tibor munkaügyi szakértő szerint önmagában anyagi oka nem lehet annak, ha valahol külföldiekre cserélik a magyarokat.

Egy vietnámi munkás alkalmazása szerinte alapból drágább, mint egy magyaré. Neki ugyanis meg kell oldani a szállását, az étkezését, olyasmiket, melyekkel a magyar munkaerő esetében nem foglalkoznának.

„Hogy nem olcsóbb egy vietnámit idehozni, az biztos. A vízum költsége, meg a munkavállaló utaztatása és a további járulékos költségek egymillió forint fölött vannak” - mondja.

Ugyanakkor a hírekbe bekerülő cégek arra hivatkoztak, hogy nemzetiségtől függetlenül azokat tartották meg, akik jobb teljesítményt nyújtottak.

Az pedig könnyen előfordulhat, hogy az ide érkező külföldi vendégmunkások motiváltabbak a magyaroknál.

Számukra az itteni fizetés magasnak tűnhet a saját országuk bérszívonalához képest. És mivel a családjukat nem hozhatják, a nyelvet nem beszélik, a munkájukon kívül csinálni sem tudnak nagyon mást abban a két évben, amíg a szabályok alapján Magyarországon lehetnek.

De vannak más különbségek is. „A sok esetben ázsiai vendégmunkások sokkal rosszabb körülményekhez vannak szokva. Éppen ezért máshogy állnak a túlórához, kevesebb elvárásuk van a munkavédelmi és egyéb munkavállalói jogokkal kapcsolatban” - sorolta Somlóvári Zsófia a Szabad Európának.

Komjáthi Imre, az MSZP szakpolitikusa egy másik szempontot is említ, amiben a magyarok hátrányban vannak a külföldiekkel szemben. A vendégmunkásokat a leggyakrabban zsúfolt munkásszállásokon szállásolják el, ahonnan reggelente buszokkal viszik a munkahelyükre, majd este ugyanoda térnek vissza. A kis magyar falvakból viszont komoly probléma eljutni a munkahelyig. Az ellenzéki politikus szerint sok helyen annyira leépítették a közösségi közlekedést, hogy teljesen szegregálták a településeket.

Egy konkrét példát is elmesél. Egy faluból öt ember keresett munkát egy 30 kilométerrel arrébb lévő gyárba. De csak négyüket vették fel, azt, akinek volt autója, pont nem.

Autó nélkül viszont lehetetlen volt eljutni a faluból a gyárba.

A délután 2 órakor kezdődő műszakhoz vagy délelőtt 11-kor megy busz, vagy délután 3-kor. A 22 órakor kezdődő éjszakás műszakba pedig 19 órakor kellene elindulni, mert akkor megy az utolsó járat.

Ami a fizetéseket illeti, ott a törvény egyértelműen fogalmaz: a kölcsönzött munkaerőnek ugyanannyi pénz jár, mint a rendes alkalmazottaknak.

Egy apró különbséggel. Hogy ez a szabályt csak 184 nap után kell alkalmazni.

Vagyis előfordulhat, hogy az első félévben kölcsönzött munkaerőként (akár magyarként, akár külföldiként) valaki kevesebbet kap, mint az, aki a szalag mellett ugyanazt a munkát végzi, csak épp alkalmazottként. Arra pedig semmi garancia nincs, hogy fél év után nem cseréli le a munkaerőt kikölcsönző cég egy másikra a munkását.

Kölcsönzött munkaerő esetén attól sem nagyon kell tartani, hogy a dolgozók szervezkednének. Schiffer András ezzel kapcsolatban nemrég az ATV-n mesélt el egy konkrét példát.

„Nekem volt egy ilyen peres ügyem Észak-Magyarországon, ahol a targoncavezető benne volt a sztrájk vezetésében, de ő munkaerő-kölcsönzésben volt, a sztrájk kezdeményezése után őt két pillanat alatt kirúgták, mert egész egyszerűen a kölcsönbe vevő azt mondta, hogy nincs rá szükség” - mondta a tévéműsorban.

„Az az igazi veszély, hogy munkaerő-kölcsönzős melósokat – akik persze egyre gyakrabban vendégmunkások – ültetnek be a hétköznapi munkaviszonnyal rendelkező emberek helyére.”

- fogalmazott.

Bár Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a múlt héten külön találkozón hívta fel a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozások figyelmét arra, hogy elsősorban magyar munkaerővel kell feltölteni a betöltetlen álláshelyeket, és csak akkor érkezhetnek külföldi munkavállalók, ha magyar munkaerő már végképp nem áll rendelkezésre, ennek a gyakorlati megvalósításáról keveset tudni. Maga a minisztérium is csak annyit írt róla, hogy „ennek betartását a kidolgozás és elfogadás alatt álló új idegenrendészeti törvény végrehajtásához kapcsolódó jogszabályok fogják garantálni.”

Egyelőre annyit lehet tudni, hogy a külföldieket is közvetítő úgynevezett minősített munkaerő-kölcsönzőknek előírták, hogy legalább ezer fő kölcsönzötti létszámmal kell rendelkezniük, amiből legalább ötszázan magyarok kell, hogy legyenek.

De hogy egy konkrét igénynél mi történik majd, hogyan részesítik majd előnyben a magyar munkavállalókat, arról semmit sem tudni.

Ahogy azt sem egyszerű kideríteni, egyáltalán hányan dolgoznak most munkaerőkölcsönzés keretében Magyarországon. Ezzel kapcsolatos kérdésünket hiába küldtük el a KSH-nak, egyelőre nem kaptunk választ.

A G7 gazdasági portál szerint 2020-ban 60 ezer körül volt a számuk a statisztikában. Csakhogy a statisztika csalóka, mert minden dolgozót átszámítanak benne teljes munkaidős munkavállalóra. Azokat is, akik részmunkaidőben vagy éppen szezonálisan dolgoznak. A gazdasági portál azt írja, közelebb vihet a valós adathoz a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat korábbi éves jelentése, ami szerint közel 150 ezer embert írt alá szerződést munkaerő-közvetítőkkel.

A kölcsönzött munkaerő leginkább a feldolgozóipari cégek, azon belül is az autógyártáshoz kötődő vállalatok számára jelent fontos munkaerő-forrást.

Székely Tamás azt mondja, ők évek óta küzdenek ezzel az úgynevezett „atipikus foglalkoztatással”, ami szerinte Európában és globális szinten is óriási problémát jelent. Magyarország ráadásul azok közé az országok közé tartozik, amelyik a legmegengedőbb ezzel kapcsolatban.

A kölcsönzött munkaerőt ugyanis egy idő után kötelező állásba venni annál a cégnél, ahová kiközvetítették. Csakhogy míg máshol ez 6, esetleg 18 hónap után meg kell, hogy történjen, nálunk 5 évet adnak rá. És sok cég ki is használja a maximális időt.

A szakszervezeti vezető szerint a főállású munkavállalóknak minél előbb szakszervezetekbe kellene tömörülniük, mert ahol nincsen szakszervezet, ott szerinte bármit meg lehet csinálni, akár azt is, hogy alacsonyabb bérért foglalkoztatnak külföldieket az elbocsájtott magyarok helyén. Székely Tamás úgy gondolja, a kormányzat csak látszatintézkedéseket tesz, miközben a toborzó cégek ezrével toborozzák a külföldi munkavállalókat. Ennek a rendszernek a működtetésébe szerinte kizárólag a szakszervezeti szervezkedés tud valamilyen módon beleszólni.

Ugyanakkor hozzáteszi, nincsenek könnyű helyzetben.

„Már egy-egy szórólap átvétele is félelemre adhat okot, és ezt rettentő szomorúnak tartom.”

Komjáthi Imre szerint ha a kormányzat valóban tenni akart volna valami érdemit, el kellett volna fogadniuk azt az MSZP-s javaslatot, hogy csak kollektív szerződés hatálya alatt lehessen foglalkoztatni a harmadik világból jött vendégmunkásokat. „Ha lenne kollektív szerződés, az azt is jelentené, hogy van szakszervezet, mert kollektív szerződést csak az köthet, vannak normális munkaügyi kapcsolatok, és sokkal szorosabb az együttműködés a munkáltató és a szakszervezetek között, például abban, hogy ilyen létszámleépítést nem lehet csak úgy megcsinálni” - mondja a szocialista politikus.

Másrészt szerinte égető szükség lenne egy hatékony felnőttképzésre, hogy a cégek ne szoruljanak rá ekkora mértékben a külföldi munkaerőre.

Ezzel kapcsolatban Komjáthi azokat az ellenzéki pártot is kritizálja „akik elkezdtek a vendégmunkásokra lőni, elkezdtek migránsmunkásozni, mert nem a probléma gyökerére irányítják rá a figyelmet, hogy a kormány állította elő ezt a helyzetet, a kormány tud ezen változtatni, és hogy egyébként az oktatás a rákfenéje ennek az egésznek, és ott kellene először elkezdeni rendet teremteni, hanem kvázi kialakítanak egy társadalmi elégedetlenséget, aminek sajnos a vendégmunkások isszák meg a levét.”

Cikkünk készítése során kerestük kérdéseinkkel a Gazdasági- és Fejlesztési Minisztériumot is, választ egyelőre nem kaptunk.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Tölgyessy: Orbán megszegett egy súlyos tabut, miközben egyre inkább orosz mintára építi fel a társadalmat
Tölgyessy Péter szerint a rendszerváltó hangulat egyre több települést elér, és kezdik megunni Orbán Viktort. A politikai elemző a Partizán évadnyitó műsorában beszélt arról, miért látja veszélyben Orbán Viktor hatalmát, és hogyan próbálja a kormány mozgósítani a saját híveit.


Tölgyessy Péter úgy látja, Orbán Viktor most sokkal gyakrabban jelenik meg a nyilvánosság előtt, mint korábban. „Egész biztos, hogy átgondolta a helyzetet, a teljes politikai pályafutását. Szembesült azzal, hogy a trendek hallatlanul kedvezőtlenek a Fidesznek” – mondta. Hozzátette, hogy a miniszterelnök csak a saját táborának szóló fórumokon beszél, ami szerinte azt mutatja, hogy a saját közönségét akarja feltüzelni.

Az elemző szerint a Fidesz lefelé tartó pályán van. Példaként az MSZP összeomlását említette, amely korábban a legerősebb pártnak tűnt az országban.

„Ha Orbán elveszíti a hatalmat, az egész építmény, a rendszer romba dől, méghozzá pillanatok alatt”

– jelentette ki a Partizán évadnyitó műsorában.

A választások elhalasztásáról szóló találgatásokra úgy reagált: „Ez egy olyan félelem, ami nem valóságos. A Fidesznek meg kell győznie a választókat, hogy a változás, az veszélyes.” Tölgyessy szerint ha a voksolást elhalasztanák, azonnal kiesne Magyarország az unióból, és összeomlana a gazdaság.

Úgy látja, hogy a főváros és a nagyvárosok többsége végleg elveszett a kormánypártnak, a közepes települések is eltávolodhattak, és már csak a kisebb falvakban lehet igazán erős a Fidesz.

Közben a kormány havonta újabb „ajándékokat” ad a választóknak, mint a kedvezményes lakáshitel vagy a többgyermekes anyák adómentessége. „Ilyen mértékű osztogatásnak meg kellene fordítani a választást, de nem fogja” – mondta, hozzátéve, hogy a korrupció érzékelése és a magyar panaszkultúra erősebb.

Tölgyessy szerint három dolog változott meg: nincs gazdasági növekedés, a Fidesz leszállóágban van, és Orbán megszegte a tabut, hogy a politikai vezető ne gyűjtsön vagyont.

„Ferenc József, Horthy Miklós és Kádár János nem gyűjtött vagyont. Ez egy nagyon súlyos tabu volt” – hangsúlyozta. Úgy véli, Orbán Viktor próbálta a „hurkatöltő, pálinkafőző, hozzánk hasonlóan meghízó politikus képét” magára venni, de ez a kép megsérült.

Az elemző szerint az Orbán-rendszer egyre inkább orosz mintára építi fel a társadalmat. Példaként a Pride betiltásának tervét említette. „Magyarországon csak 34 százalékos az ukrán EU-tagság támogatása: a háború kérdésében a fideszes politika hallatlanul sikeres” – tette hozzá. „Magyar Péter nem is mer ellentmondani neki ebben a dologban.”

Szerinte a választás arról fog szólni, hogy az ország folytatja-e szabadelvű hagyományait, vagy az állam orosz mintájú, piramisszerű hatalmi rendszere erősödik.

Tölgyessy arról is beszélt, hogy az orosz agresszió megteremtette az ukrán nemzetet. Magyarország azzal, hogy Ukrajnával szemben az agresszor mellé áll, azt a jogot vitatja el az ukránoktól, hogy nem akarnak orosz alattvalók lenni. „Nem találok rá szavakat, hogy ez mekkora tagadása a régi magyar hagyománynak.”

A háború valójában egy súlyos orosz kudarc Tölgyessy szerint, iszonyú vérveszteségek árán tud csak egy-egy falut elfoglalni – fogalmazott.

Az Egyesült Államokkal kapcsolatban pedig így nyilatkozott: „Hihetetlen mértékig átalakította a világot. A legjobb amerikai elemzők állítják, hogy a roosevelt-i New Deal óta nem voltak olyan jelentős változások, mint amiket a Trump csinál.”

A politikai elemző szerint egyre erősebb a rendszerváltó igény, amit a Tisza párt előretörésében látni. Úgy véli, sok száz új politikus léphet be a közéletbe, és a választás népszavazásszerű lehet: arról szólhat, hogy akarják-e az emberek, hogy Orbán folytassa a kormányzást. „Nem volt még az újkori magyar történelemben ennyire fölkészületlen és alakulatlan párt, mint a Tisza, de ennek a választásokig nem tulajdonítok túl sok jelentőséget” – mondta.

Tölgyessy szerint a rendszerváltó hangulat egyre több települést elér, és kezdik megunni Orbán Viktort. Úgy gondolja, Magyar Péter támadhatatlan a Fidesz számára, mert híveinek reményt ad, és pártja száguldásban van. A Tisza tábora azonban nagyon vegyes, régi ellenzékiek és új fideszes szavazók is vannak benne.

A kampány szerinte rendkívül dühös lesz, és a tiszások lelkesedése nagyobb, mint a fideszeseké. „Lehetséges, hogy rosszabb lesz, de ha marad a Fidesz-rendszer, az csak egy ismert rossz. A váltás egy hatalmas kaland, ami nagyon rosszul is végződhet. Ennyire még sohasem aggódtam az országért” – összegezte Tölgyessy Péter.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Indul az Otthon Start: egyértelműen a panellakások lesznek a legkapósabbak
A panelek árai meredeken el is indultak felfelé. Budapesten az Otthon Startnál szóba jöhető lakások kínálata csökkent, miközben a kereslet megduplázódott. Az új lakások megjelenése később változtathat majd a matekon - mondja Balogh László ingatlanszakértő.


Egymásra licitáló vásárlók, a bútorokat és a parkolóhelyeket külön szerződésben felszámító eladók, egyre nehezebben kiadható albérletek, épp az induláskor egy hétre szünetelő földhivatalok, rohamra készülő bankok - az elmúlt hetek hírei arról szóltak, hogy az Otthon Start sokak fantáziáját megmozgatta, és komoly hatással lehet az ingatlanpiacra, valamint a lakáshitelezésre.

A legnagyobb hazai ingatlanportál, az ingatlan.com közben egy meglepő felméréssel jött ki nemrég: saját adatbázisuk alapján arra jutottak, hogy miközben a teljes lakáspiacon emelkedtek az árak, a program feltételeinek megfelelő használt lakások medián négyzetméterára országosan csökkent. Igaz, az is kiderült, hogy például a panellakásokra, vagy a program szempontjából népszerűbb budapesti kerületekre ez korántsem igaz. Balogh Lászlóval a részletekről beszélgettünk.

– Ma indul élesben az Otthon Start. Az elmúlt időszak alapján azt írták, a bejelentés óta Budapesten 3,5%-os áremelkedés volt, vidéken pedig 4,6%. A programnál szóba jöhető, tehát a másfél milliós négyzetméterár alatti és 150 millió Ft-nál olcsóbb ingatlanoknál azonban országosan más a helyzet. Hogy lehet ez?

– A tanyákat, házrészeket és más, marginális szerepet játszó kategóriákat nem vizsgáltuk, hanem a hat legnépszerűbb típust: a társasházi lakások közül a panelt, a téglát és a csúsztatott zsalust, a házak közül pedig a sorházat, a kertes házat és a családi házat. Ezek adják a lakóingatlanpiac legnagyobb részét. Megnéztük, hogyan viselkedtek ezen belül azok a lakások, amelyek megfelelnek az Otthon Start feltételeinek, és hogyan azok, amelyek nem. Tehát amelyek a másfél milliós négyzetméterár-korlát felett vannak, illetve a 100, illetve a 150 milliós értékhatár felett.

Azt láttuk, hogy az Otthon Startos lakások medián négyzetméterára országos szinten 1%-kal csökkent, miközben a teljes kínálatban, ugyanezen hat legnépszerűbb típus esetében az ár nőtt.

Ez azt jelenti, hogy a teljes piac csak úgy tud drágulni, ha azok az ingatlanok, amelyek nem felelnek meg az Otthon Startnak, jobban drágulnak annál, amennyivel az Otthon Startos lakások ára csökken. A teljes kínálat drágulása 1%-os volt. Az átlag persze csalóka, ezért megnéztük településtípusonként és ingatlantípusonként is. Így jöttek ki az ön által említett számok is: Budapesten 3,5% körüli, a megyei jogú városokban 1,5%, a városokban 0,4%, a községekben pedig 0,3%-os volt a lakásdrágulás az elmúlt közel két hónapban.

– Korábban beszéltünk arról, hogy leginkább a panelek lesznek keresettek, nagy része meg is felel az Otthon Start feltételeinek. Itt hogy alakultak a számok?

– A panelek mindenhol átlag felett drágultak.

Budapesten kb. 3,5%-kal, a megyei jogú városokban és a kisebb városokban 2% körül, a városokban 5%-kal, a községekben pedig, ahol kevés panel van, szintén 3% körüli volt az áremelkedés.

Ennek oka, hogy az Otthon Startos kereslet jelentős része a paneleknél csapódik le, hiszen ezek azok a lakások, amelyek nagyrészt megfelelnek a program feltételeinek. Ráadásul kb. 25–26%-kal olcsóbbak, mint a hasonló helyen lévő, hasonló állapotú téglaépítésű ingatlanok.

– Ha az Otthon Startos panelek ára nőtt, minek kellett csökkennie ahhoz, hogy a matek kijöjjön, vagyis hogy összességében az Otthon Startos lakások négyzetméterára csökkenjen?

– A panelek csak egy részét adják a piacnak. Az átlagos négyzetméterár csökkenése nem feltétlenül azt jelenti, hogy egy konkrét lakás olcsóbb lett, hanem azt, hogy a kínálatban nagyobb arányt képviselnek az olcsóbb ingatlanok. Az is igaz, hogy Budapesten jobban csökkent a kínálat, mint a kisebb településeken, így a kisebb települések súlya nőtt, márpedig ott alacsonyabb a négyzetméterár. Ezért tudott az átlag csökkenni.

– De abban egyetérthetünk, hogy a legtöbben inkább városokban fognak lakást keresni.

– Igen, a kereslet főleg a nagyobb városokra koncentrálódik, mert a kistelepüléseken kisebb a forgalom. Például a program kihirdetése előtti héthez képest az augusztus 20. előtti héten már 90%-kal több érdeklődést mértünk eladó lakásokra és házakra.

Minél nagyobb volt a település, annál nagyobb volt a kereslet: Budapesten 94%, a megyei jogú városokban 110%, a városokban 84–85%, a községekben pedig 64–65% volt a növekmény.

Tehát minél kisebb egy település, annál kevésbé nőtt intenzíven a kereslet.

– Tehát ahol nagyobb a kereslet, ott az Otthon Startos lakásoknak is emelkedett az ára. Aki nagyobb városban akar lakást venni, inkább áremelkedéssel néz szembe, nem árcsökkenéssel...

– Igen, és ez a számokból is látszik. A teljes kínálatra vetített négyzetméterár-növekedés a nagyobb településeken sokkal magasabb volt, mint a kisebbeken.

– Van-e elég lakás az Otthon Startos kategóriában? Nem hajtja-e fel a kereslet az árakat egészen a megszabott plafonig?

– Hogy elég-e, az relatív. A vevők szerint sosem elég. Az eladók viszont nyilván azt fogják mondani, hogy bőven elég, mert így kevésbé kell versenyezniük a vevőkért, könnyebben emelhetik az árakat. Érzékelhető, hogy a tulajdonosok és a közvetítők is egyre több hirdetést adnak fel, mert őket is megmozgatja a kereslet. De a kínálat növekedésének dinamikája nem olyan erős, mint a keresleté, ezért emelkednek az árak. Egy dolgot érdemes hozzátenni: most csak használt lakásokról beszélünk.

Ha megjelennek a nagyobb városokban az új fejlesztések másfél milliós négyzetméteráron, azok széthúzhatják a piacot.

Mert ha ugyanannyiért van új és használt lakás, akkor a vevők inkább az újat választják.

– És akkor a használtak árát lejjebb nyomhatják az újak?

– Én inkább azt mondanám, hogy lassítják a drágulást. Ritka, hogy ténylegesen csökkenjenek az árak. De ha új és használt lakás is kapható másfél milliós négyzetméteráron, akkor a vevők inkább az újat választják, mert az műszakilag korszerűbb.

– Amikor múltkor beszéltünk, akkor még csak a spekuláció volt, most viszont már vannak számok is. Akkor megkérdeztem, hogy érdemes-e rohanni, és azt a választ kaptam, hogy nem. Ez most is így van?

– Rohanni most sem érdemes. Akkor még nem volt rendelet, most már ismerjük a részletszabályokat. Inkább azt kell nézni, kinek mi fér bele. Sokan már előzetes hitel-előminősítést kérnek, hogy tudják, mennyi hitelre jogosultak, és ezzel az igazolással tudnak alkudni az eladóval.

– Tehát ilyen trükkökkel felvértezve lehet nézelődni. És minél előbb lép valaki, annál olcsóbban tud vásárolni, mert az árak idővel nőnek.

– Igen, ezért érdemes előminősítést kérni. Ha valaki lefoglalóz egy lakást, majd kiderül, hogy nem hitelképes, nagyot bukhat. Egy ilyen előminősítéssel ezt a csapdát el lehet kerülni.

– Ez online is elindítható?

– Igen, és a tapasztalataink szerint a bankok nagyjából egy napon belül visszajeleznek. Több banktól is lehet előminősítést kérni, és akkor az ajánlatok között lehet válogatni.

– Szeretnék felolvasni egy kommentet egy Otthon Start Facebook-csoportból: „Sziasztok! Oda jutottunk, hogy a harmadik lakásról csúszunk le, mert készpénzben leraknak mások 100 milliókat. Mikor meghallják, hogy hitelre vennénk, Otthon Startra, már ott azt mondja az ingatlanos, hogy nem fog működni, sajnálja, de az nagyon hosszú folyamat és bizonytalan. Más is járt így? Budapesten a tapasztalat, peremkerületben.” Ez általános, vagy peches eset?

– Inkább peches. Kevés olyan vevő van, aki azonnal 100 milliót le tud tenni. Akik megtehetik, általában befektetők, vagy olyan tulajdonosok, akik most adták el lakásukat, és gyorsan tovább akarnak lépni. De az igaz, hogy az eladók valóban jobban szeretik a készpénzes vevőket.

– Hosszú az ügymenet a hitelnél?

– Ez attól függ, de a bankok felkészültek. Ráadásul 30%-kal kevesebb hiteligénylés volt a nyáron, mert sokan kivártak szeptemberig, hogy Otthon Start-hitelt vehessenek fel. Tehát van kapacitás. A legnagyobb buktató az értékbecslés lehet.

– Mennyire lehet probléma az értékbecslés, ha közben nőnek az árak?

– A banki értékbecslések mindig megvalósult tranzakciók alapján készülnek. Ez gond lehet, ha az eladó magasabb árat szab, viszont a közelmúltban még alacsonyabb árakon zárultak az adásvételek.

Ha az értékbecslés alacsonyabb, akkor a bank nagyobb önrészt vár el.

Ha pedig 20%-nál nagyobb az eltérés, akkor jogszabály tiltja a hitelnyújtást.

– 20%-os drágulás azért nem történt, igaz?

– Ezek átlagok. Egy-egy lakásnál akár előfordulhat ennél nagyobb eltérés is, tehát nem zárható ki teljesen.

– Várható, hogy megjelennek lakásnepperek, akik felvásárolják a lakásokat, majd továbbadják?

– Ez csak akkor érné meg, ha rövid távon drasztikus áremelkedés lenne. Budapesten nem valószínű, mert ott van a másfél milliós korlát: ha ennél drágább egy lakás, nem jogosult Otthon Startra. Ez fékezi az árnövekedést.

– Minden tiszta már?

– Biztos lesznek még pontosítások, banki gyakorlatok, minisztériumi állásfoglalások, akár jogszabály-módosítások is. Ez minden állami támogatásnál így volt.

– Az Otthon Startos ármozgások kihatnak a programon kívüli ingatlanokra is?

– Igen, mert aki eladja az első lakását egy mostani első lakásvásárlónak, az is tovább tud lépni, és ez láncreakciót indíthat. A számok is mutatják, hogy a teljes kínálat nagyobb arányban drágult, mint az Otthon Startos lakások. Az Otthon Startos ingatlanoknál a másfél milliós plafon lassítja a növekedést, míg a programon kívüliek szabadabban drágulnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Az első napon alig találkoztunk otthon startos ügyfelekkel a bankokban - csak hétfő éjjel jelent meg az önrészről szóló rendelet
Hétfőn elmaradt a nagy roham. Ebben közrejátszhatott az önrész körüli bizonytalanság is: a Magyar Közlönyben csak az éjjel jelentek meg az új szabályok, amik a 41 éven felülieknél is lehetővé teszik a 10 százalékos önrész elfogadását. De Budapesten a földhivatalok leállása sem segít.


Az előzetes érdeklődések alapján várható volt, hogy az Otthon Start elindulásának napján megrohamozzák a bankokat a lehetőséggel élni kívánó (és tudó) honfitársaink. A bankok is erre készültek, néhány bank az előírt 3 százalékos kamatplafon alá is ígért.

Ezzel szemben egy sor budapesti pénzintézetet kerestünk fel, és mindenhol csend volt. Útba ejtettük az OTP, az Erste, a Unicredit Bank, az MBH, és a Raiffeisen fiókjait, több helyen is. Az egyik banki munkatárs azt mondta,

bár egész augusztusban sokan érdeklődtek a hitel iránt, de az első napon alig találkoztak otthon startos ügyfelekkel.

Például aki ezt az információt adta, egyetlen egyet sem látott hétfőn, pedig akkor már jócskán délután volt. Amikor végre egy MBH bankfiókban a szokásos 2-3-nál több ügyfelet láttunk, rákérdeztünk a recepciósnál, hogy van-e köztük Otthon Startot intéző, de határozott nem volt a válasz.

Hogy mi lehet ennek az oka, arról több magyarázatot is hallottunk.

Budapesten pont szeptember első hetében állt le a Földhivatal, azaz jóval nehezebbé vált a szerződésekhez szükséges tulajdoni lapok beszerzése, az adásvételik leadása, pedig ez feltétele a hitelfolyamat elindításának.

Az önerő körül is bizonytalanság volt egészen az utolsó pillanatig.

Bár a kormány azt ígérte, mindenki 10 százalékos önrésszel veheti fel az új hitelt, a Magyar Nemzeti Bank szabályai ezt csak a 41 éven aluliaknál tették lehetővé, a többiektől 20 százalékot kellett megkövetelniük a bankoknak. Csak hétfő délután jelentették be, hogy ezen változtatnak, és az új rendelet csak az éjszaka jelent meg a Magyar Közlönyben.

Ebben egyben egy szigorítással is szembesülhettek az új hitelre pályázók: ezentúl a magasabb (a kereset arányában 60%-os) eladósodottsághoz 600 ezer forint helyett már 800 ezer forint igazolt nettó jövedelemet kell megkövetelniük a bankoknak. Azt nem tudni, hogy emiatt hányan esnek el attól, hogy igénybe vehessék a legmagasabb, 50 milliós támogatott kölcsönt.

Azt kérdésünkre több bankfiókban is egybehangzóan állították, hogy amikor majd valóban beindul a roham,

az Otthon Startos hitelek akkor is prioritást élveznek, hasonlóan például a Babaváró hitelhez.

Ez azt jelenti, hogy öt munkanap alatt döntés is várható, ha az igénylő mindenben megfelel a feltételeknek. Hogy mire érdemes odafigyelni, és kell-e sietni, arról az alábbi interjúban írtunk részletesen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„A 9 százalékot azt komolyan gondoltuk, de...” - ezt mondta valójában Tarr Zoltán a TISZA szja-val kapcsolatos terveiről
A kormánypárti sajtó szerint a TISZA alelnöke elismerte, hogy felszámolnák az egykulcsos adót és brutális adóemelésre készülnek. Megnéztük az etyeki belső fórumról készült teljes videót, mit is mondott a politikus ténylegesen Magyar Péter pártjának terveiről.


„Nem lennék Tarr Zoltán helyében. Magyar Péter most nyilván őrjöng miatta, és minden sz@rnak elhordja, hogy miért kellett össze-vissza pofáznia az eltitkolt adóemelési tervről, miközben Ő az országjáráson próbálja átverni az embereket az ellenkezőjével” - írja Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője arról a videóról, ami a TISZA etyeki belső fórumán készült, és amit a Magyar-kút Tisza Sziget nyilvános YouTube-csatornájára maguk a tiszások tettek ki nemrég.

A fideszes politikus és a kormánypárti sajtó szerint a TISZA alelnöke a fórumon elismerte, hogy „brutális adóemelésre készülnek, de erről még beszélni sem szabad.” Mindezt azután, hogy az Index egy névtelen „belső feljegyzésre” hivatkozva azt írta, a Tisza megszüntetné az egykulcsos személyi jövedelemadót, az átlagbér is 22 százalékos adósávba esne, 1 millió 250 ezer forint felett pedig 33 százalék lenne az adó.

Magyar Péter szerint ebből az egészből egy szó sem igaz, sőt, csökkentenék is az SZJA-t, ahogy megígérték, 15%-ról 9%-ra.

A Tarr Zoltán-féle fórumból a kormánypárti sajtó összevágott egy montázst, ami szerintük alátámasztja az Index értesüléseit. Mi megnéztük a teljes videót, amiből kiderül például, hogy eddig Tarr vezette a kormányzásra való felkészülést a TISZÁ-n belül, ezt a funkciót most adta át valaki másnak.

Az alelnök egy kérdésre válaszolva valóban beszélt a személyi jövedelemadóról is. Kijelentette:

„Amiről beszélünk, a 9%-ot azt komolyan gondoltuk. És amit mondunk, azt próbáljuk majd csinálni.”

Ugyanakkor hozzátette, ez egy olyan kérdés, amiről beszélgetni kell. Csakhogy szerinte ennek nem most van itt az ideje, mert vannak bizonyos témák, bizonyos kérdések, amik tabuk a magyar társadalomban. Annyira túlfűtött a hangulat, hogy nem lehet róluk értelmesen beszélni.

„Most egy olyan kérdést vetett fel, amiről tipikusan nem szoktunk beszélni. Mert ha valamit most mondok, ezt össze lehet úgy rakni, hogy akár bukás is lehet a választásokon” - fogalmazott a politikus. Aztán mégis részletesen belement a kérdésbe, mert „tanulságos”.

Szerinte az egykulcsos szja-ról az emberek nagy része azt gondolja, hogy igazságos. „Hogyha mindenki ugyanannyit fizet, akkor az egy igazságos dolog.” Emiatt nem időszerű a téma egy választási kampány közepén.

„Ez az a változás, amit a TISZA meglátott, és Péter meglátott. Nem lehet dolgokról beszélni, amikről mások másképp beszélnek, és az emberek meg elhiszik.”

Tarr Zoltán ezt részletesebben is kifejtette a belső fórumon.

„Most nem lehet erről beszélgetni. Magunk között természetesen lehet, és majd ha ez kikerül, akkor magyarázkodok, de annak se lesz semmi értelme. Tehát magunk között lehet beszélgetni most, de egyébként nem lehet erről beszélgetni. És számtalan olyan dolog van, amiről nem lehet beszélgetni. Ezért mondjuk azt nagyon határozottan, hogy nagyon sok mindent lehet, választást kell nyerni, és utána mindent lehet. Meg kell nyerni a választást. És ez nem azt jelenti, hogy mindenáron meg kell nyerni, nem azt jelenti, hogy hazudunk, füllentünk, hátba támadunk, hanem ahhoz, hogy eljussunk abba az állapotba, hogy lehessen normálisan beszélgetni, ahhoz meg kell teremteni ennek a feltételeit. Ennek a feltételeit úgy lehet megteremteni, hogy megnyerjük a választást.”

A fórumon elhangzottakból annyi egyértelműen látszik, hogy az ellenzéki párton belül komolyan gondolkodnak azon, hogy visszahozzák a többkulcsos, progresszív adózást, amikor azok, akik többet keresnek, arányaiban is több adót kell, hogy befizessenek.

Dálnoki Áron, a TISZA gazdaságfejleszési bizottságának tagja a fórumon meg is szavaztatta a résztvevőket, az egykulcsos vagy a többkulcsos adót támogatnák-e inkább. A jelenlévők 80-85%-a szerinte a többkulcsos adó mellett tette le a voksát. Dálnoki szerint az egykulcsos adónak is vannak előnyei, de egy ilyen rendszerben a szegények fizetnek többet, ugyanis az szja mellett őket arányaiban jobban sújtja a magas ÁFA, ami az élelmiszervásárlásokat terheli, és a gazdagok alapvetően nem munkajövedelemből, hanem tőkejövedelemből élnek, ami után még alacsonyabbak az adók.

Tarr Zoltán szerint egy adórendszer mögött alapvető társadalmi igazságossági, családtámogatási, és egyéb más koncepciók húzódnak.

„És amikor mi azt mondjuk, hogy egy adórendszer átgondolásban vagyunk, akkor ez nem pusztán a gazdasági összefüggések mérlegelése. Hanem ez alapvetően egy társadalompolitikai kérdés, hogy milyen az adórendszer. És hogyha a társadalompolitikai kérdésekben közös nevezőre tudunk jutni, és megértjük, hogy az egész erről szól, akkor tudunk az adórendszerről is beszélgetni. Önmagában az adórendszert az lehet jobbra-balra huzigálni, de összességében az egy eszköze annak, hogy egy jó országban éljünk. Jó országban szeretnénk élni, ahol békesség, nyugalom van, az emberek megbecsülik egymást, mi az az adórendszer, ami ezt lehetővé tudja tenni? Hogy tud egy igazságos élet lenni, ami az adórendszerében is igazságos?”

Tarr Zoltán azonban az etyeki fórumon hozzátette, azért is korai még egy ilyen beszélgetés, mert fogalmuk sincs az adatokról.

„Nem tudjuk, hogy mi a helyzet az országban, aki azt mondja magáról, az se tudja. Nincsenek elfogadható, normális adatok. A másik az, hogy felelősségteljesen kell ezekhez a kérdésekhez hozzányúlni, és meg kell beszélni bizonyos dolgokat, hogy mit szeretnénk, és ahhoz képest lehet egy adórendszerhez, egy egészségügyi rendszerhez, és sok minden egyébhez hozzányúlni.”

A teljes videó

Link másolása
KÖVESS MINKET: