Másfél százalékot emel a nyugdíjakon a kormány novemberben, egyre nagyobbnak látszik az infláció

A Facebook letiltotta és „politikai tartalomnak” minősítette azt a hirdetést, amelyben az új CAF-villamosokról számoltunk be – jelentette Karácsony Gergely a Facebook-oldalán. Ennek hátterében az állhat, hogy a Meta hétfőn este 6 órakor leállította a politikai, választási és társadalmi témájú hirdetések közzétételét az Európai Unióban.

„Őszintén: megértem, ha sokan örülnek annak, hogy a Facebook és a Google mostantól nem engednek politikai hirdetéseket.

– írta bejegyzésében a főpolgármester.

Szerinte ők nem keresnek kiskapukat, hanem alkalmazkodnak – ezért arra kér mindenkit, hogy csatlakozzanak a Messenger-csatornájához, ahol közvetlenül tőle lehet értesülni Budapest ügyeiről. „Nem lesz spam, nem lesz propaganda. Csak Budapest” – ígéri Karácsony.

A Meta már nyáron közölte, hogy októbertől nem engedélyezi ezeket a reklámokat a Facebookon és az Instagramon, mert nem tudna megfelelni az október 10-én életbe lépő új uniós szabályozásnak, amely a politikai hirdetések átláthatóságát írja elő. A Meta – a Google-höz hasonlóan – ezért inkább teljesen lemond az ilyen típusú hirdetésekről.

A tiltás előtt a magyar politikai szereplők látványosan megemelték a költéseiket a Meta felületein. A Political Capital adatai szerint

A Meta hirdetéstárának adatai alapján július 3. és szeptember 30. között összesen mintegy 2,2 milliárd forintot fordítottak politikai hirdetésekre Magyarországon. Ebből szeptemberben 1,3 milliárd, az utolsó héten pedig 350 millió forintot költöttek el. A legtöbb pénzt a Fideszhez és kormányközeli szereplőkhöz köthető oldalak hirdetéseire fordították. A legtöbbet Orbán Viktor oldalának reklámozására szánták: 426 millió forintot, ami a teljes magyarországi költés körülbelül ötöde.

Ritkán gyengült ekkorát a forint, mint most hétfőn – számolt be róla a Portfolio. Az okok között szerepel a vártnál gyengébb augusztusi ipari adat, de a piacokat leginkább Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szavai mozgatták meg.

A miniszter arról is beszélt, hogy a magyar gazdaság növekedése attól függ, hogyan teljesít a német és az uniós gazdaság. Szavai szerint: „amíg a német és az uniós gazdaság működőképes marad”, addig a magyar konjunktúra is fennmaradhat, hiszen szorosan kötődünk ezekhez a piacokhoz.

A piac gyorsan reagált.

A Portfolio kérdésére Nagy Márton azt is kijelentette, hogy bár az MNB független intézmény, a magyar reálkamat túl magas. Úgy fogalmazott: „Alacsonyabb reálkamat esetén is el lehet érni véleményünk szerint az inflációs célt, az árfolyam stabilitása is fennmaradhat, valamint az ország finanszírozása is stabil marad.”

A konferencián Surányi György volt jegybankelnök is felszólalt. Azt mondta: „Még két ilyen nyilatkozat, és 400-nál lesz az euró.” Szerinte a jelenlegi alacsony infláció részben mesterséges, mert az árkorlátozások és a kamatbefagyasztások torzítják a gazdasági folyamatokat és a várakozásokat.

Surányi hangsúlyozta: a kamatcsökkentés időzítése kulcsfontosságú, de szerinte politikai üzenetekkel nem lehet, és nem is szabad befolyásolni a jegybank döntéseit. Azt is mondta, hogy a miniszter kijelentései rontják az MNB hitelességét, mivel a piacok nemcsak a monetáris lazítást kezdik beárazni, hanem azt is, hogy a jegybank függetlensége csorbulhat.

A forint később kissé erősödött, és hétfő délután 389,7 körül mozgott az árfolyam. Ilyen szintre több mint egy éve nem volt példa.

A HVG információi szerint együttműködés körvonalazódik a Tisza Párt és Orbán Anita között, aki külügyi és energetikai kérdésekben számít elismert szakembernek nemzetközi szinten is.

A párt kérdésre válaszolva megerősítette, hogy valóban egyeztetéseket folytatnak. Mint írták: „Magyar Péter a működő és emberséges Magyarország programjának és csapatának összeállítása során kikéri számtalan, nemzetközi területen is elismert magyar szakember véleményét. Így Orbán Anitával is egyeztetett külügyi és energiabiztonsági területen.”

A lehetséges közös munka részleteiről egyelőre nem közöltek bővebb információt. A párt azt is hangsúlyozta:

Orbán Anita jelenleg Londonban él és dolgozik. A Vodafone Group globális igazgatójaként a köz- és kormányzati kapcsolatokért, a társadalmi felelősségvállalásért és a fenntartható fejlődésért felel. Emellett a cseh Draslovka vegyipari vállalat igazgatótanácsi tagja is – írja a lap.

Nevét sokan ismerhetik, hiszen immár öt éve szerepel a Forbes magazin legbefolyásosabb magyar üzleti szereplőit bemutató listán. Korábban a Vodafone Magyarország vezérigazgató-helyettese volt, 2021-ben csatlakozott a vállalathoz. Később akkor került ki Londonba, amikor a magyar állam és a 4iG felvásárolta a céget, amely ma már One néven működik.

2008-ban jelent meg könyve az USA-ban Hatalom, energia és az új orosz imperializmus címmel, amelyben kritikus szemmel vizsgálta Vlagyimir Putyin politikáját.

Orbán Anitának korábban is volt kapcsolata a közélettel. 2010-ben a Fidesz színeiben indult volna képviselőjelöltként Újbudán, de végül egészségügyi okokra hivatkozva visszalépett.

Később újra a nemzetközi üzleti világ felé fordult, és a Tellurian LNG londoni irodájában vállalt szerepet. Ott a közép- és dél-európai piacok kiépítésével és a vállalati kapcsolatokkal foglalkozott. Innen tért haza 2021-ben, hogy a Vodafone-nál vállaljon vezetői pozíciót.

Orbán Anita 51 éves, három gyermek édesanyja.

Mint megírtuk, hogy várhatóan folytatódik a Balaton apadása, mivel az elmúlt hetekben nem érkezett kiadós csapadék a tó vízgyűjtőjébe, ami segített volna pótolni a hiányzó vízmennyiséget. Most ugyan igazán őszies napjaink vannak, továbbra sem esik annyi csapadék, amely visszafordítaná ezt a folyamatot.

A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet Facebook-oldalán most arra figyelmeztetnek:

Mint írják, a Balaton sekély, széljárta tó, amelyben a vízszint évről évre a csapadékviszonyok, a párolgás és a befolyó vizek mennyiségének függvényében változik. Emlékeztetnek, hogy „70 cm alatti vízszintek a korábbi évtizedekben is többször előfordultak – például 2002-ben és főként 2003-ban, amikor is a siófoki vízmérce mindössze 23 cm-t mutatott, mégis kiváló volt a vízminőség ebben az évben, és a nyári szezon is gond nélkül lezajlott”.

Vasas Gábor, a kutatóintézet igazgatója és Boros Gergely tudományos főmunkatárs szerint érthető és természetes, hogy a horgászok, a fürdőzők, a vitorlázók és a turisztikai szereplők azt szeretnék, hogy a Balatonban minél több víz legyen. Ugyanakkor a tudományos tapasztalat azt mutatja, hogy a tartósan magas vízszint nem feltétlenül kedvez az élővilágnak, sőt, bizonyos körülmények között akár kedvezőtlen hatással is lehet a vízminőségre.

A kutatók megnyugtatnak: az alacsony vízállás nem okoz algásodást a tó egészére nézve. Mint írják, „előfordulhat ugyan, hogy a vízszint apadása esetén bizonyos fonalas zöldalgák nagyobb mennyiségben jelenhetnek meg a sekély vizes területeken, főleg a déli parton, ez azonban teljesen veszélytelen jelenség, amelyről már a múlt század első feléből is találhatunk beszámolókat. Az elmúlt két évtizedben a lebegő algák mennyisége csupán két évben – 2019-ben és 2021-ben – haladta meg az Egészségügyi Világszervezet által szabott határértéket, ez viszont nem függött össze közvetlenül a vízszinttel. A Balaton vízminőségét sokkal inkább a belső és külső tápanyagterhelés, főként az algák számára hozzáférhető foszfor mennyisége határozza meg.”

A kutatóintézet szerint tehát nincs ok aggodalomra – de van ok az odafigyelésre.

Ahogy a posztban is írják, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet folyamatosan monitorozza a tó állapotát, élővilágát, a döntéshozókat pedig tudományosan megalapozott adatokkal támogatja.

Leszögezik:

Ugyanakkor elsődleges az új éghajlati, hidrológiai és limnológiai jelenségek alapos követése, az okok és következmények tudományos mélységű kutatása. Nagyon sürgősen szükség van a kritikus állapotok esetén adható megoldások elemzésére és azok előkészítésére” – hívják fel a figyelmet a kutatók.