hirdetés

SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Már rutinosan kivárnak a háziorvosok, továbbra is teljesen kiszámíthatatlan az oltások érkezése

Kaptak egy listát egy rendelőben 130 betegről és azt ígérték nekik délelőtt, hogy 27 ember oltására készülhetnek. Egy órával később csökkentették a beolthatók számát 20-ra, újabb egy óra múlva 10-re.
Belicza Bea Fotó: MTI/Vajda János - szmo.hu
2021. február 12.

hirdetés

Ezen a héten három vakcinával oltanak:

  • Pfizert kapnak a legidősebbek, és AstraZenecát a 60 év alatti krónikus betegek a rendelőkben, esetleg otthonukban.
  • Szputnyikot adnak a 60 év fölötti egészségeseknek, az oltópontokon.

Az egyik fővárosi rendelő asszisztense a Szeretlek Magyarországnak elmondta, szerdán 11 órakor arról értesítették őket, hogy a 80 éven felüliekből 12 embert kell kiválasztaniuk, 60 alatti krónikus betegekből 10-et, és 5 embert kell küldeni az orosz vakcináért az oltópontra.

Egy óra múlva azt mondták, csak AstraZenecát kapnak, abból viszont 20-at. Újabb egy óra elteltével megjött a csomag, abban azonban csak 10 embernek való adag érkezett.

Megjött a központból a betegek listája is. A pfizeresek náluk 80-an vannak, de ők most nem kaphatnak semmit. 60 év alatti krónikus betegből 50-en vannak a listán, de csak minden ötödiknek jutott vakcina.

A legújabb bosszúságot az okozta, hogy 0,5 ml anyagot kell felszívni a 2 ml-es fecskendőbe az új vakcinából, az AstraZenecából. „Ezekkel nem tudunk pontosak lenni és sok anyag elvész” – mondja a fővárosi asszisztens.

„Az influenzás tű és fecskendő lenne jó, az 1 millis. Van még egy pár darab nekem, de kapni nem lehet.” – meséli egy Jász-Nagykun-Szolnok megyei háziorvos.

hirdetés

Szerinte nehéz, de megoldható az oltás nagyobb fecskendővel is. Azt mondja, hogy a kollégái, akik dolgoztak vele, úgy látják, nem kell félni, hogy nem jut minden betegeknek, mivel a gyártók többet töltöttek az üvegekbe.

Eörsi Dániel, IX. kerületi háziorvos is tapasztalta, hogy túltöltötték az ampullákat. Így ő a múlt héten 11 embert oltott be a Modernával.

Most AstraZenecát kapott 10 krónikus betegnek.

„Mindkét oltás rendben zajlott, semmilyen probléma nem merült fel.” – mondja. „Szóval maga az oltás rendben van, és ennek nagyon örülök, és nagyon jó érzés, hogy ezzel is haladunk a járvány vége felé.”

A szervezésben már ő is lát hibákat, főként az utolsó pillanatban érkező utasításokat nehezményezi. Szerinte javulhatna a helyzet, ha az adott vasárnap érkező oltóanyaggal nem a következő, hanem a rákövetkező héten oltanának.

Azt mondja,

az ő praxisában 40 órába került 21 ember előkészítése, beoltása, adminisztrálása.

„A hatósági oldalról is becslésem szerint legalább ennyivel kell számolni. Ez irracionális terhelés, ami nagyrészt abból adódik, hogy oltóanyagtól függően 5, 6 vagy 10 embernek lehet adni, az egyébként kevés vakcinát. Jó lenne, ha mielőbb megkezdődhetne a tömeges oltás az oltópontokon. Ehhez persze több vakcina kell.”

A szolnoki doktornő szerint is sok időt emészt az oltás.

„Van mit olvasni, mert sok hivatalból jön sok-sok üzenet, utasítás. Az orvos és az ápolónőből egy embert elvisz az adminisztráció, és mindenkinek magyarázni kell mindent, főleg, ha idős emberekről van szó. Ráadásul az oltás után is ott kell tartani a betegeket a rendelőben fél órát.”

Ő most olthat először, a múlt héten nekik semmi sem jutott.

„Péntek este kaptam egy levelet, hogy hétfőn szervezzem meg a 10+6 embert. A betegszállító nem volt könnyű, mert nem tudták, hogy ilyen feladatuk van, de nagyon segítőkészek voltak, elvitték az oltópontra a hat embert. Amikor a rendelőbe hívott betegeket leszerveztük, akkor kaptunk egy értesítést, hogy mégsem lesz oltás. Nálunk a betegek türelmesek, elfogadták, hogy most mégsem.”

A héten már nem kapkodott a szervezéssel, megvárta, mit kap.

Megkapta a krónikus betegek listáját, de nem tudta, jön-e hozzá AstraZeneca. Ilyen vakcina nem is érkezett csütörtök délután, csak két ampulla Pfizer, így 12 idős embert értesítettek, hogy hétfőn várják őket az oltásra. Az az utolsó nap, amikor be lehet adni azt a vakcinát.

A háziorvosok elmondása alapján az orosz vakcinának nagyon vegyes a fogadtatása, van ahol mindenki visszautasítja, van ahol mindenki elfogadja, és sok helyen csak kérdezgetik az orvost, hogy ő beadatná-e magának, illetve mi van, ha most nem kéri, kap-e mást helyette.

Eörsi Dániel már azt is látja, hogy hetek múlva hogyan jönnek az újabb gondok:

„Ha be lesz oltva a két millió ember, aki nagyon szeretne oltást kapni, akkor kicsit megnyugodnak majd a kedélyek. Aztán viszont rá fogunk jönni, hogy még nincs nyájimmunitás, és akkor elkezdünk majd könyörögni a többieknek, akik addig passzívak voltak, oltassák már be magukat legyenek kedvesek, hogy újra lehessen indítani az országot. Aztán majd megfordul a helyzet, amikor a kínálat lesz nagyobb, mint a kereslet, és akkor teljesen más típusú nehézségekkel fogunk szembenézni."

AstraZeneca: 10 fő/ampulla18-59 éves, krónikus betegek (daganatos és keringési megbetegedések, diabetes mellitus, COPD, szerv- és szövet transzplantáció)

Pfizer: 6 fő/ ampulla

82 éven felüliek

Szputnyik V:  5 fő/ampulla

60-74 éves krónikus betegségek nélkül

560 fővárosi praxisban



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

„Hiába oltunk, ha nincs teljes zárás, még jó ideig tömegével halnak majd meg az emberek”

Pártos Balázs nyers és lényegre törő Facebook-posztokkal világít rá arra, mi van valójában a járvány statisztikai adatai mögött. Számításaiból az derül ki, hogy a helyzet közel sem olyan biztató, mint ahogy a kormánykommunikáció sugallja.
Láng Dávid; címkép: MTI/Balogh Zoltán - szmo.hu
2021. április 14.

hirdetés

Pártos Balázs saját bevallása szerint nem csinál mást, csak számol. A hivatalosan elérhető adatokat veszi alapul, ezekből von le következtetéseket, és készít becsléseket a járvány várható alakulásáról. Kíméletlenül őszinte hangvételű posztjait, amelyeket gyakran saját készítésű grafikonokkal és ábrákkal is kiegészít, már közel 5 ezren követik a Facebookon.

– Mit érdemes tudni a szakmai hátteréről?

– Szeretném megkerülni a kérdést, mert szerintem eltereli a lényegről a szót. Rengeteg szakember nyilatkozik, mindenféle iskolai végzettségekkel, rengeteg diplomával. És mit látunk? Hogy egymásnak is ellentmondanak folyamatosan, a saját, korábbi állításaikat meg talán jobb is, ha nem keressük elő... Közben nem szükséges olyan nagyon sok minden ahhoz, hogy lássuk, mi történik, csak az elérhető adatok figyelemmel kísérése, és némi józan ész.

Általában annyit szoktam válaszolni, ha a hátteremről érdeklődnek, hogy magyar állampolgár vagyok. Az én számításaimhoz nem szükséges doktorátus, mindössze a négy alapművelet. És nem attól lesz igaz, hogy én mondom, bárki ugyanerre a következtetésre juthat, aki hajlandó összeadni, kivonni, szorozni és osztani.

Oké, tehát nem kerülhetem meg a kérdést. Több mint 10 évet töltöttem el a felsőoktatásban. Jártam a SOTE-ra, a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájára, tanultam matematikát és fizikát. Több sikeres vállalkozásom volt, egyszer a HVG az év 3 legsikeresebb fiatal üzletembere közé választott. Dolgoztam neurológiai klinika intenzív osztályán is ápolóként. Jelenleg energetikával foglalkozom. Korábban nagy ellátórendszereket modelleztem, de már sok éve önkormányzati (inkább kistelepülési) közintézmények energetikai felújításával és megújuló energiával foglalatoskodom.

De ismétlem: ezeknek a lényeghez szerintem nincsen közük. A legkomolyabban mondom, hogy négy alapművelet is elég ahhoz, hogy a fontos nagyságrendeket és irányokat lássuk. Ezért próbálok egyszerű, követhető posztokat írni, nem misztifikálni azt, amit szerintem nem szükséges.

hirdetés

Tavaly tavasszal, a járvány kitörésekor a Magyar Orvosi Kamara informálisan felkért nagyjából 15 másik szakemberrel együtt – volt köztük tüdőgyógyász, intenzíves orvos és járványmodellező is –, hogy segítsük értelmezni a közzétett hivatalos adatokat. Akkor még számítottunk arra, hogy bővebb tájékoztatás is lesz, de amikor nyilvánvalóvá vált, hogy nem fognak több adatot megosztani, hamar ki is fulladt a munka ebben a csoportban. Én viszont némi szünetet követően folytattam a saját oldalamon.

– A járvány valós számai hány nagyságrenddel lehetnek nagyobbak a hivatalosan kommunikáltnál?

– Kezdjük azzal, hogy az összes fertőzött száma, ami például a megyei adatközlés alapjául is szolgál, egyáltalán nem releváns. Akik tavaly november-december előtt fertőződtek meg, már gond nélkül elkaphatják újra a betegséget. Védettség szempontjából azok számítanak, akik az elmúlt szűk fél évben estek át rajta és gyógyultak fel. Számoljunk mondjuk november közepi adatokkal: akkor tartottunk 150 ezer igazolt fertőzöttnél, most 720 ezernél. A halottak számát levonva az jön ki, hogy hivatalosan bő félmillió embernek lehet valamekkora természetes védettsége. A valós adat ennek a három-négyszerese lehet.

Azért gondolom így, mert azokban az országokban, például Szlovákiában, ahol sor került nagymintás tesztelésre, hasonló arány jött ki. Nálunk Merkely Béla kezdetben még húszszoros, majd tízszeres aluldetektálásról beszélt, de még az utóbbi sem lehet igaz, hiszen bő 5 millió védett embernél már lassulnia kellene a járványnak, aminek egyelőre semmi jele nem látszik.

Vagyis a természetes módon védettek száma másfél-kétmillió körül lehet, ehhez adódnak hozzá az oltottak, de leginkább csak azok, akik mindkét dózist megkapták és a második óta is eltelt legalább egy hét. Ők körülbelül egymillióan vannak most, ha megengedőek vagyunk a kínai vakcinával, amivel szemben épp mostanában merültek fel kétségek. Optimista becslés szerint tehát az ország nagyjából harmada lehet védett jelenleg így vagy úgy, de én inkább a negyedét mondanám.

Nagyon keveset tesztelünk, a statisztikákba viszont csak azok a betegek kerülnek be, akiknek a halála előtt sikerült levenni és kiértékelni a mintáját. Ha kevés a hivatalos új fertőzött, nyilván kevesebb lesz a hivatalos kórházban ápolt és lélegeztetett beteg is. Az orvos pedig nem tehet mást, ha meghal valaki, akinek az EESZT rendszer adatai szerint nem volt pozitív tesztje, őt nem jelentheti le covidos áldozatként. Óriási szükség volna egy véletlenszerű, nagymintás tesztelésre, voltaképpen egyedül ennek lenne valódi értelme. Rögtön két tesztet is végezhetnének a résztvevőkön: egy PCR-t az aktív fertőzöttek kiszűrésére, valamint egy antitest-tesztet annak kimutatására, hány ember szervezetében van ellenanyag. Ez a T-sejtes immunitást ugyan nem fogja mutatni, de közelítő becslésre jó. Nagyjából 100 ezer tesztet kellene ellőni rá, 2-3 nap alatt meg lehetne csinálni, utána sokkal tisztábban látnánk.

Pártos Balázs

– Mi a helyzet a halottak számával?

– A 2020-as halálozási számok még nem véglegesek, amikor legutóbb néztem, 143 161 fő volt a hivatalos adat. 2019-ben ugyanez 129 275 fő, a 2015-2019 közötti időszak átlaga pedig 131 357 fő. A többlethalálozás tehát 12-14 ezer fő, míg december végén nagyjából 9500 hivatalos koronavírusos halottnál tartottunk. Ez a januártól decemberig tartó időszakra vonatkozik, de korrektebb márciustól márciusig nézni, mivel előtte nem volt Covid.

Ráadásul év közben -3500 fő volt a halálozás kumuláltan az előző év azonos időszakához képest, tehát a 12-14 ezerhez hozzá kell adni még 3500-at, így tehát ez a végén 17500-nál is több lehet. A tavalyi év ugyanis még mindig nincs lezárva, és ez csak nőni fog már, csökkenni nem, hiszen halálozást nem vonnak vissza.

Még korrektebb lenne csak augusztus közepétől, a második hullám kezdetétől nézni: a 34-53. hetekben 2020-ban összesen 62 681 fő halt meg, 2015-2019 átlagában ezen időszakban ugyanez a szám 48 657 fő, 2019-ben pedig 47 479 fő. A többlethalálozás a 34-53. hetekben tehát 14 024, illetve 15 202 fő, arányaiban 28,8%, illetve 32%. A hivatalos koronavírus-áldozatok száma augusztus közepétől december végéig 8930.

Persze a többletből valószínűleg nem minden esetért a Covid felel, de jó részéért igen. Nagyon sokan halnak meg otthon, a kórházig el se jutva, főleg a falun élők közül, ahol a higiéniai körülmények eleve sokkal rosszabbak, és általában többen élnek összezárva, egy háztartásban. Akik pedig eljutnak a kórházig, azokat gyakran le sem tesztelik, így a hivatalos statisztikákba nem kerülnek be.

Szintén nagyon sok azoknak a halottaknak a száma, akik nem covidBAN, hanem covidDAL, vagy az ellátórendszer egyéb területeiről kapacitáshiány következtében, a járvány miatt, de nem covidban halnak meg. Ez utóbbi szám jövőre és két év múlva is hihetetlenül nagy lesz, mert rengeteg műtétet, egyéb beavatkozást, sőt, újabban már diagnosztikát is halasztanak el… Ez nagyon sok, egyébként elkerülhető, nem direktben Covid-, de a járvány számlájára írható haláleset lesz.

Egy fővárosi temetkezési dolgozó maga kommentelte az egyik posztomhoz, hogy egyre több kórház kapacitáshiány miatt már nem tudja az elhunytakat tárolni, ezért alternatív megoldásokkal igyekszik a temetkezési szakma segíteni. Leírta azt is, hogy az anyakönyvvezetők a halotti kivonatokat néhány régióban a 8 nap (és a kiterjesztett maximum 30 nap) helyett már akár 3 hónapos határidővel adják ki. Az ő krematóriumukban 2019 első három hónapjában 2181, tavaly ugyanebben az időszakban 2347, idén januártól márciusig pedig 2623 hamvasztásra került sor.

– Lát olyan politikust, aki a helyén kezeli a helyzetet?

– Nincs ilyen, vagy ha mégis lenne, akkor nagyon elbújt. Ennek az egyik oka, hogy továbbra is azt hiszik, az oltások előrehaladtával a helyzet magától megoldódik, és meg lehet úszni szigorú, teljes zárás nélkül. Aki pedig tisztában van vele, hogy ez nem igaz, azért nem vállalja fel a véleményét, mert tudja, mennyire népszerűtlen. Tetszik vagy sem, az ország legalább 80 százaléka ebben a kérdésben a kormánnyal ért egyet, tehát nyitáspárti. Korábban a migránsokhoz való hozzáállás is hasonló volt, azok is a Fidesz által képviselt politikát támogatták (tehát hogy migráns ide be ne tegye a lábát), akik amúgy semmilyen más téren nem voltak kormánypártiak.

A járványkezeléssel ugyanez a helyzet: az ország egyszerűen nyitni akar, és mivel a kormány közvélemény-kutatások alapján kormányoz, nyilván ezt a politikát viszik. Kissé cinikusan hozzátehetnénk, hogy voltaképpen ez a demokrácia, hiszen a népakaratot váltják valóra. És az ellenzék se mer szembemenni ezzel, hiszen egy évvel a választások előtt öngyilkosság lenne. Beleállnak a kötelező regisztráció eltörlésébe és hasonló teljesen lényegtelen részletekbe, mert ettől remélnek valamekkora politikai hasznot, de abba már nem mernek beleállni, milyen veszélyekkel jár kinyitni az iskolákat.

– Milyen mutatóknak kellene javulnia ahhoz, hogy felelősségteljesen lehessen nyitni?

– Ehhez először is egy nagyon szigorú teljes zárlatra lenne szükség, legalább 3 hónapig, ha nem tovább. Vuhan tavaly nem volt olyan szinten átfertőzött, mint Magyarország most, mégis bevállalták, ahogy Ausztrália és Új-Zéland is. És mit látunk? Náluk nincs már járvány. Mi – sőt nemcsak mi, az EU-ban szinte mindenki más – persze nem vállaljuk be, mert nem akarjuk teljesen tönkretenni a gazdaságot. Inkább mindent az oltásra teszünk fel, pedig az oltás előrehaladása önmagában nem oldja meg a problémát.

Ez a legjobban akkor mutatkozik meg, ha Izrael és Chile példáját hasonlítjuk össze: Izraelben szigorú zárás előzte meg a tömeges oltási program kezdetét, és most már a korlátozások jelentős részét fel tudták oldani. Chilében nem volt zárás, és most hiába állnak százalékosan a világ élmezőnyében, továbbra is tömegével halnak meg az emberek.

Persze ebbe alighanem az is belejátszik, hogy az izraeliek Pfizerrel oltanak, a chileiek pedig a kevésbé hatékony Sinovackal, de nem ez a kulcs. Előbb le kell nyomni a fertőzöttek számát, és csak utána szabad elkezdeni oltani, mivel aki tünetmentes hordozóként megy az oltópontra, simán továbbadja a vírust, ráadásul ha fertőzöttként kap vakcinát – kivéve az mRNS alapúakat –, a betegség lefolyása is súlyosabb lehet.

– Nálunk viszont aligha fognak újra zárni, inkább a fokozatos nyitást folytatják. Készüljünk fel arra, hogy újra drasztikusan romlani fognak a számok?

– Drasztikusan nem feltétlenül, hiszen mint mondtam, eddig se volt igazi zárás, a szabályokat csak az nem játszotta ki, aki nem akarta. Az iskolanyitás se hoz majd ugrásszerű romlást, de csak azért nem, mert már amúgy is nagy a baj. Szóval az nem reális, hogy a fertőzöttek száma hirtelen a duplájára nő, a halottak számában viszont jöhet egy ugrás, mivel az ellátórendszer egyszerűen nem fogja bírni. Jelentős javulás két hónapon belül teljesen lehetetlen. Persze időszakosan lehetnek pozitív kilengések, tartós viszont leghamarabb akkor jöhet, ha bármilyen módon elérjük a lakosság felének immunitását. Most tartunk 4 millió regisztráltnál, tehát a felnőtt lakosság fele egyelőre nem kívánja beoltatni magát. Még ha hirtelen mind úgy is döntenének, hogy mégis kérik a vakcinát, nyár közepe előtt akkor se kerülne sor mindenkire.

– Több mint egy éve élünk korlátozások között, egyre többen fáradnak bele a szabályok betartásába. Jogosan?

– Akik a mostani szabályokat korlátozásként élik meg, sosem éltek igazi korlátozások között. Amikor Budapest ostromakor jöttek a szovjet tankok, két hétre elbújtál a pincébe, hogy ne lőjenek agyon, poshadt vizet ittál és a sapkádba szartál, az tényleg korlátozás volt. Az, hogy nincs színház, kocsma, szórakozóhely, ehhez képest semmi. Ha kimész az utcára, mit látsz? Tele van emberekkel minden. Egy normális karantén nem így néz ki, most legfeljebb kellemetlen lett az élet.

Elismerem, hogy nagyon kellemetlen, tudom, hogy nehéz. Tudom, hogy sokan azért akarnak nyitást, mert nem kapnak kellő (vagy semmilyen) kormányzati (vagy egyéb) támogatást, és egyszerűen anyagilag nem bírják. Sokan meg azért, mert nem érzik a bajt. Igen, ez egy nagyon nehéz helyzet. A háború nehéz. Ennek ellenére: talán érdemes túlélni.

Ami pedig a további elemzéseket illeti… Nos, nem vagyok biztos benne, hogy folytatom, mert nem vagyok abban sem biztos, hogy érdemes folytatni. Egyrészt azért, mert a kritikus tömeget egyelőre ez valóban nem érdekli, másrészt azért, mert a döntéshozókat semmilyen szinten sem hatja meg (sokkal beszéltem…), harmadrészt meg azért, mert a front kellős közepén már nem modellezgetni kell, hanem kapkodni a fejünket a golyók elől. Lehet, hogy írok még a témában, de jelenleg (2021. április 13-án 17.53-kor) ebben nem vagyok biztos. Sajnos nem állíthatom, hogy szükség van rá, azt viszont igen, hogy most már valami másra lenne szükség.

Az oltási programot folytatni kell, 85-90%-ot be kell oltani. Ha kötelezővé tétellel, akkor úgy. De előtte le kell zárni, mert önmagában csak az oltással… az nem fog működni. Most sem működik.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Miért halnak meg ilyen sokan koronavírusban Magyarországon? – Lantos Gabriella megmagyarázta

Elöregedett társadalom, rossz általános egészségi állapot, elhízás, az egészségügyi rendszer és a dolgozók kizsigerelése. Az egészségügyi menedzser szerint többek között ezek az okai a világviszonylatban is kiugróan magas magyar halálozási adatoknak.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán - szmo.hu
2021. április 14.

hirdetés

Lantos Gabriella egészségügyi menedzser a 24.hu-n megjelent írásában arra keresi a választ, hogy mi lehet az oka annak, hogy az elmúlt hónapokban naponta 200-300 ember halt meg a koronavírus-fertőzés következtében Magyarországon.

Elsőként kiemeli, hogy a koronavírus az idősekre a legveszélyesebb.

Ha az egyes országok adatait összevetjük, jól látszik, hogy valóban 70 év fölött ugrik meg lényegesen a halálozási arány. A 80 év feletti fertőzöttek közül minden hatodik-hetedik ember meghal"

- írja Lantos.

Csakhogy Magyarország Európa más országaihoz képest nem elöregedő társadalom. Nálunk a 65 éven felüliek aránya a 20%-os uniós átlagot sem éri el, míg Olaszországban meghaladja a 23%-ot. Ez persze nem meglepő, hiszen ott 83 év az átlagéletkor, itt meg 76.

Tehát más országokban több az idős, mégis jobban meg tudták őket védeni. A második-harmadik hullámban már Olaszországban is, ami tavaly tavasszal pedig még maga a rémálom volt."

A szakember felhívja a figyelmet cikkében arra is, hogy a halálos kimenetelű covid-fertőzés szoros összefüggésben áll az elhízással is. A halottak 40 százaléka elhízott volt.

hirdetés
Emiatt még a fiatalok is veszélyben vannak. Az elhízásban Magyarország Európa-bajnok, a világon is a kétes dicsőségű negyedik helyet szerezzük meg. A sok elhízott és a sok halott között egyértelmű a kapcsolat, hisz kétszer olyan gyakran kerülnek lélegeztetőgépre és harmadannyival többen halnak meg a túlsúlyosak közül, mint az elhízással nem küzdők közül."

Dobos Orsolya biológus korábban így fogalmazta meg, miért veszélyesebb ez a vírus az elhízottakra:

egy túlsúlyos test immunrendszere teljesen másként működik, mint a többieké. A kórokozók bejutását észlelő immunsejtek jóval lomhábbak, és lassabban rendelnek el védelmi immunválaszt. Így a vírus időt nyer ahhoz, hogy minél több sejtbe bejusson és azokat a saját szaporodásához hangolja át.
További rossz hír, hogy a Sars–Cov–2 kifejezetten kedveli a zsírszövetet. Márpedig ha több rajtunk a zsír, több vírus keletkezhet. Sőt, a zsírszövet pompás búvóhely is az immunsejtek elől bujkáló vírusok számára. Ez is a magyarázata annak, hogy a túlsúlyos koronafertőzöttek miért kerülnek nagyobb eséllyel az intenzív osztályra és miért maradnak hosszabb ideig fertőzőképesek.”

Lantos Gabriella cikkében arról is ír, hogy Magyarországon a szakképzett egészségügyi személyzet száma az elmúlt években folyamatosan csökken. Az ápolók és az orvosok külföldre mennek, hiszen ott sokkal jobban megfizetik őket.

2018-ban 34 orvos jutott 10 000 lakosra, ez tíz év alatt gyakorlatilag nem változott. Az EU-átlag 38 volt, így a rosszabbik egyharmadba csúsztunk le. Talán ez is közrejátszott abban, hogy a második hullám közepén váratlanul elfogadta a kormány a Magyar Orvosi Kamara addig félresöpört bérkövetelését. Ezzel az osztrák orvosi bérszínvonal 55%-ára sikerült feltornászni az orvosok bérét.

A koronavírus kitörésekor kiderült, hogy a kórházakban fizikai infrastruktúrából megfelelő mennyiség áll rendelkezésre, ez nem volt igaz a szakképzett személyzetre.

Magyarországon intenzív terápiás orvosból és ápolóból is körülbelül 2000-2000 fő vett részt az ellátásban az új jogállási törvény hatályba lépése előtt, azóta nem tudjuk pontosan a számukat.

De míg egy jól felkészült intenzív terápiás orvos akár 8 beteget is felügyelhet a betegellátás minőségének komolyabb sérelme nélkül, addig az intenzíves ápolókra jutó betegszámot nagyon szigorúan legfeljebb 2 betegben maximálják. Bár az optimális arány 1:1, de ezt a magyar egészségügy még békeidőben sem tudta garantálni"
- fogalmazott a szakember.

Lantos Gabriella szerint a - finoman szólva is sok kérdést felvető - kormányzati korona-stratégia megértéséhez érdemes elolvasni a kormánynak modelleket készítő Iván Kristóffal, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának dékánjával készített interjút.

A professzor azt mondta: úgy számolt, hogy nyár közepére érjük el a 8-9 milliós átoltottságot.

Addig tart az egyensúlyozásra épülő állapot. Lehet óvatos döntést hozni, és a nyitással megvárni, hogy az összes koronavírusos beteg kerüljön le a lélegeztetőgépről, de nyilván ennek nagyon súlyos gazdasági ára van. Mi különböző számításokat végeztünk, és azt vizsgáltuk, hogy az egészségügy terhelése ne legyen a jelenleginél nagyobb. A forgatókönyv szerint óvatosan tovább nyitunk, miközben még tovább növeljük az oltási számot. A kórházak telítettsége emiatt nem megy majd jelentősen feljebb, de lejjebb sem, nyárig komoly lesz az egészségügy terhelése, de a jelenlegi szint megtarthatónak látszik.

Az iskolák már öt hete zárva vannak, és ennek megvolt a kedvező hatása az esetszámok alakulására. A nyitás nyilván növelni fogja a kontaktus- és fertőzésszámot is. Remélhetőleg nem alakul ki egészségügyi vészhelyzet. A modellek alapján azt látjuk, hogy az első oltás már jelentős védelmet ad a súlyos szövődmények kialakulása ellen, és az egészségügyi rendszer leterheltsége nem fog durván megugrani."

A modell szerint júliusig minden megy a mostani mederben tovább, napi kétszáznál is több halottal.

Lantos Gabriella szerint a magyar egészségügy az életben maradásra igazi esélyt kínálni a legsúlyosabb állapotban lévő betegeknek csak napi 100 halott alatt tud.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Nyílt levélben állnak ki a tanárok az iskolanyitás miatt aggódó pedagógusok mellett

A jövő hétfőn esedékes általános iskolai és óvodai nyitás ellen tiltakozik a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, de a szülők nagy része szerint is kockázatos ilyen hamar közösségbe engedni a gyerekeket.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. április 13.

hirdetés

Korábban már mi is megírtuk, hogy a középiskolákban május 10-re tűzték ki a jelenléti oktatás kezdetét, míg az óvodákat és általános iskolákat már április 19-én megnyitják.

„Mi, a Kőbányai Szent László Gimnázium alulírott tanárai, dolgozói egyetértünk azokkal a bölcsődei, óvodai és általános iskolai dolgozókkal, akik aggályukat fejezik ki a nevelési és oktatási intézmények április 19-ei nyitásával kapcsolatban.

Osztjuk az egészségügyi szakemberek és érdekvédelmi szervezetek azon véleményét, hogy ezeket az intézményeket csak akkor szabadna kinyitni, amikor ezt a járványügyi adatok – napi fertőzések, halálozások száma – igazolják.

Véleményünk szerint jelen helyzetben ezen intézmények nyitása nemcsak az ott dolgozók és a gyerekek egészségi állapotát veszélyezteti, hanem minden Magyarországon élő embertársunkét is” – olvasható a gimnázium 74 tanára és dolgozója által írt nyílt levelében a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének Facebook-oldalán, amihez várják más kollégák csatlakozását is.

Ugyan a gimnáziumokban még csak egy hónap múlva kezdődik a jelenléti oktatás, az általános iskolák és óvodák már a jövő héten kinyitnak, ami ellen

több szakszervezet és járványügyi szakember, illetve az orvosi kamara is tiltakozik.

hirdetés



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

„Így lettem eljegyezve a covid osztályon” – nővérek beszélnek a pozitívumokról, ami szükséges, hogy bírják

Soha ennyi nehézséggel nem küzdöttek az egészségügyi dolgozók, mint most. Elmondják, mi tartja bennük a lelket, miért érdemes bemenni, mi segít.
Belicza Bea, fotó: Veresné Ani friss tetoválása - szmo.hu
2021. április 13.

hirdetés

Gömöri Márti öt hónapja dolgozik Covid-osztályon, másodállásban katona. Maga is azt kérte a kollégáitól, hogy osszanak meg vele minden jó szót, szép emléket, ami feledteti kicsit a mindennapi keserűséget.

„Hiába vagyok erős, nem bírom már elviselni a barátaim sírását a telefonban, amikor a hozzátartozójuk állapotáról kérdeznek, az utolsó lélegzetvételt, az oxigén süvítését, a tehetetlenséget, hogy mindenkinek jusson elég oxigén, a lélegeztetők sípolását, csipogását, ezt a rengeteg halált, a zsákolást.

Reggel megint megyek és kellene néhány pozitívum, egy kis remény, hogy minden a régi lesz, minden rendben lesz.”

Sok jó szót kapott, ez volt az egyik legkedvesebb: „Te vagy a legvidámabb nővérke, a legmosolygósabb íjász anyuka, a legpillangósabb kiképző tanonc, az egyik legjobb és legsegítőkészebb ember akit ismerek! A kis csipogós, aki még a betegeket is felvidítja!"

Juhászné Szabó Andreának egy vicces betege adott erőt. A 65 év körüli férfi súlyos légzési nehézséggel, lázzal került kórházba.

„Minden másnap szolgálatban voltam és naponta többször is bementem a kórterembe, branült szúrni, infúziót bekötni, oxigént ellenőrizni, vércukrot mérni... stb. Elég régóta élvezi kedves betegünk a Covid-osztályon lévő kis ágyikóját. Mikor bementem hozzá mindig szóltam hozzá pár szót, érdeklődtem hogyléte felől. Egyszer csak jobban lett, nem volt szüksége oxigénre és vígan járkálgatott. Rögtön jobb kedvre derültem én is. Abban a percben míg én a szobatársaival voltam elfoglalva, megszólított:

hirdetés
„Nővérke! Elfogadja tőlem ezt a gyűrűt?"

„Milyen gyűrűt?" - kérdezem tágra nyílt szemekkel.

„Hát ezt ni!" Látom a kezében az oxigén palack kék lezáró kupakját, összehajtogatva gyűrű formára. Mindenki nevetett a kórteremben. Mondtam neki, hogy na, akkor húzza  fel az ujjamra! Így lettem én eljegyezve a covid osztályon!"

Bartos Anett eredetileg ortopédián dolgozik. Onnan a covid-osztályra kerülni nagy megpróbáltatás. Szembesülnie kell a halállal.

„A covidon nagyon nehéz elfogadni, hogy akivel ma beszélek, az lehet hogy holnap már nincs.”

A gyógyult betegekkel erősíti magát, azt mondja, vannak azok is bőven.

„A hosszabban bentfekvőket jobban megismerem,

hálásak minden érintésért, minden korty vízért, jó szóért.

És emiatt szeretek bejárni dolgozni. A másik a jó társaság, fantasztikus csapattal dolgozom.”

A betegek és a körülöttük dolgozók kapcsolata a kórházban a világon mindenhol ugyanolyan. A kinti világnál itt minden sokkal bensőségesebb, itt a bolha tényleg elefánt nagyságú lehet, jó és rossz értelemben is.

Angliában önkéntes takarítóként két hónapot töltöttem Covid-osztályon. Tele voltam ilyen történetekkel. Volt egy idős néni, aki azt mondta, ezentúl mindig én jutok majd az eszébe, ha megkérdezik, hogy van?

Errefelé millióféleképpen tudják elmondani, milyen remekül vannak, ez egy kórházban hihetetlenül hangzik. A kérdésem után már mosolyogva kérdeztem, hogy tényleg olyan jól? Azt mondta, van hosszabb válasz is, de arra kevesen kíváncsiak. Megnyugtattam, hogy én olyan helyről jövök, ahol nem kertelünk a hogylétünkkkel, állok elébe, nem lep meg. Ebből lett egy jó beszélgetésünk és elárulta, hogy nagyon szomjas, de nagyon nem ízlik neki a tea, amit kapott, túl erős.

Másnap egy másik osztályon dolgoztam, de a szünetben átugrottam hozzá egy magam készítette teával, mert én sem szeretem a kávét bárhogy. Vittem neki egy teát. Túl gyenge volt. Nem adtam fel, vittem vizet, teafiltert és tejet külön, és így már maga állíthatta össze a kedvenc italát, ami most épp az egyetlen jó dolog az életében.

Később arról beszélgettünk a kollégákkal, hogy

minden nap vinni akarok valamit a betegeknek, rádiót annak, aki unatkozik, füldugót, szemtakarót az alváshoz vagy csak egy kis csokit, mert a hozzátartozók messze vannak.

Az évek óta a kórházban dolgozó, szintén takarító kolléganőm elmesélte, hogy épp most vett rejtvényújságot egy betegnek. Nem csinálhatja mindig, mert tönkremenne, de ez most kellett. A szünet után beugrottam az ő osztályára, hogy üdvözöljem a teás nénit. Ott ült az ágy mellett és készült haza. Ott volt mellette két rejtvényújság. Mosolyogva néztem, hogy ő volt a kolléganőm segítettje is.

Feledhetetlen volt az is, amikor a férj és a feleség külön osztályon feküdtek hetekig, egymástól elég távol a kórházban. Már javulóban voltak, az asszony már lassan mehetett haza, a férfinek azonban posztcovidos tünetei miatt még maradnia kellett. A feleség izgatottan mutatta a kis rózsáját, hogy

ma este nagy randi lesz, a nővérek szervezték Valentin napra.

Biztonságos helyen együtt vacsorázhatnak, semmi különlegeset, csak a kórházi menüt, de itt az együtt volt a fontos.

Nagy Éva szerint mindenhol van legalább két pozitív ember.

„Ha úgy érzed, feladnád, amikor mások is monoton robot üzemmódban teszik a dolgukat, mert fáradtak, látják a soha véget nem érő harcot. Ilyenkor kell egy pozitív gondolat, egy aprócska figyelmesség, egy jó szó, ami új lendületet ad.”

Ő igyekszik a maga vidámságával megnyugtatni a betegeket.

„Egyszer direkt benne hagytam az alsó ruhában a telefonom és zenét hallgattam, mert nekem ez ad extra erőt. Bementem tisztába tenni az idős néniket. Ők több hete ingerszegényen feküdtek. Hihetetlen módon tetszett nekik. Természetesen

nem perdültek táncra, de a szemük csillogott, és nem a láztól.”

Éva szerint a remény soha nem szabad feladni. Egy betege emlékezteti erre. Egy hatvanas nő két lábon érkezett hozzájuk és egy lábon mehet majd haza.

„Nem rogyott meg, nem hagyja el magát. Hihetetlen, milyen erő van benne. Mindig kérdezem, hogyan birkózik meg ezzel, szeretne segítséget? Nem kér, van két unokája, dolga van. Mosolyog, szemében a reménnyel. Van mit tanulni tőle."

Egy Dóró Sándor idézet jut eszébe: „Mosollyal az arcomon, hadat üzenek, míg élek, barátja leszek a reménynek."

Nagy Zsuzsi édesapja életéért kimondhatatlanul boldog és hálás. „70 éves, cukorbeteg, túlsúlyos, kínaival vírusra oltott. A leletei alapján nem sok esélye volt kijönni. A kórházba kerülés előtti napokra nem is emlékszik, mert már oxigénhiányos volt, kiszáradva, brutál gyulladással a szervezetében. Aztán valami csoda folytán, egy hét alatt lenyomta a betegséget. Hihetetlenül hálás, egyrészt nekünk, hogy gyorsan reagáltunk, másrészt az ápolóinak, orvosainak, amiért ilyen alapos munkát végeztek és tartották benne a lelket.

Azóta naponta sírdogál szegényem. Köszönjük a munkátokat, megmentettétek Édesapám életét.”

Veresné Ani egy éve került intenzív osztályra, előtte nem volt dolga lélegeztetett betegekkel. Igazán kemény négy hónapja volt ott. Most a sürgősségin dolgozik, a helyzet egyre nehezebb ott is. Minden nehézség ellenére, úgy érzi, és mások is ezt mondják: ő sokkal jobb ember lett a járvány óta. Egy tetoválással emlékszik erre az időre. A barátaitól kapta az örök emléket, a megkoronázott nővért a hátára.

Több közösségi munkában vett részt. Az első hullámban a taxisok segítették az egészségügyi dolgozókat, ő meg a sofőröknek szerzett benzint. Ő lett a „taxisok arca".

Varga Vanda az a típusú folyton mosolygó nővér, akinek nagyon fontos a lélek ápolása, sosem fogy ki ötletekből. Az első hullámban az ő ötletére rajzolgattak kis kártyákat a covidos nagymamáknak anyák napjára. „Megkerestük minden beteg néni gyerekeinek a nevét és beleírtuk egy kis szívbe. Folytak az örömkönnyek, amikor megkapták.”

Egy éve volt. Azt mondja, saját édesanyja szeretete vezette e meglepetés készítésére. Akkor el sem tudta képzelni, hogy neki is baja eshet. Két hete elvesztette őt, azt az embert, akire a legjobban vigyázott, akiért a legkitartóbban harcolt.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: