SZEMPONT
A Rovatból

„Már 42 olyan üzem van, ami akkumulátorgyártással kapcsolatos, ebből 22 veszélyes üzem, ez már kényszerpálya” - mondja a szakértő

Ezek óriási számok, Éltető Andrea szerint rengeteg veszélyes hulladék termelődik. Közben hiába ígérte meg Gulyás Gergely, hogy a CATL gyárban mindenki magyar lesz, nem találnak elég magyar munkaerőt, így jönnek az ázsiai vendégmunkások.


Annyira nincs elég magyar munkás Debrecenben, hogy a CATL máris ötven Fülöp-szigeteki vendégmunkást vett fel, és év végéig még 450-et terveznek felvenni. Azt mondják, először Debrecen 60 kilométeres körzetében toboroztak, de hiába, később az egész országban, majd a határon túl is. Ennek ellenére nem találnak magyar munkásokat. Igaz, továbbra is azt szeretnék, hogy a végén csak a 2 ezer munkás 20-30 százaléka legyen külföldi.

Mennyire reális ez? Hogyan számíthatta el magát ennyira a magyar kormány? És milyen következményekkel járhat, hogy minden lakossági tiltakozás ellenére gombamód szaporodnak az akkumulátorgyártással kapcsolatos üzemek? Erről beszélgettünk a téma szakértőjével, Éltető Andreával, a KRTK Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársával.

– Csak most derült ki, hogy munkaerőgondok lehetnek a CATL-gyárnál?

– Amikor 2022-ben bejelentették, hogy jön ez a gyár, akkor egy óriási, 100 gigawattórás kapacitású gyárról beszéltek, ami 9000 munkahelyet fog teremteni. Az építést három fázisban tervezték. Most az első épül, egy 40 gigawattórás üzem, ami 2000–2500 munkást igényel körülbelül. Már amikor a bejelentés megtörtént, sokan elkezdtek gondolkozni azon, hogy honnan lesz ennyi munkaerő. Fel is merült ez kérdésként még 2023 februárjában a kormányinfón, amire akkor

Gulyás miniszter azt mondta, hogy itt mindenki magyar lesz, még ha Nagyváradról kell hozni a munkásokat, akkor is magyarok lesznek.

Ez azért is furcsa volt, mert maga a CATL is közölte, hogy a munkaerő 10–12%-a mindenképpen kínai lesz, a menedzsment mindig, minden esetben kínai, ez a németországi gyáraknál is így van. Plusz a vezető operátorok, akik betanítják a többieket. De ezen felül ők is azt nyilatkozták, hogy amennyire lehet, Magyarországról szeretnék megoldani a gyár működtetését, magyar munkaerővel. Azonban már akkor sejthető volt, hogy nem valószínű, hogy ez menni fog, több okból. Először is, nagyon nagy a verseny a viszonylag kis létszámú munkanélküliért, hiszen nagyon alacsony a munkanélküliségi ráta. Körülbelül 200 ezer főről beszélünk, de közülük jó 25% nem alkalmas arra, hogy integrálódjon a munkaerőpiacra, mert például nem tud írni-olvasni.

– A rendelkezésre álló munkaerő egynegyede írástudatlan?

– Én ezt a számot olvastam még akkor, mikor ez téma volt. 20–25%, aki funkcionálisan analfabéta, illetve képtelen arra, hogy dolgozzon, nem tud beilleszkedni. Emellett van, aki ha tudna, se akarna akkumulátorgyárban dolgozni. Aztán van, aki messze lakik, tudvalevőleg Magyarországon a mobilitás kicsi, tehát nem fognak például Zalából Debrecenbe járni dolgozni, és a gyárnak sem érdeke, hogy ilyen messziről buszoztassa őket.

A maradék alkalmas munkaerőért viszont nagyon nagy a verseny.

Van még sok más gyár is, ott van a BMW, a Mercedes is közel, és épül még ugye a CATL mellett hat másik akkumulátorral kapcsolatos üzem Debrecenben, plusz épül Nyíregyházán is. Ráadásul még Szlovákiában is, ami szintén közel van, és ezek a gyárak mind a munkaerőért versenyeznek. Ez azt jelenti, hogy ha nekik magyar munkaerő kell, akkor nagyon magas lesz a munkások bére, ami nyilván nem érdeke a gyáraknak. A CATL próbálkozott 60 kilométeres körzetben keresgélni, talált is valamennyit, de nem eleget, ezért hozzák be a külföldi vendégmunkásokat, ázsiaiakat, fülöp-szigetieket. Ez nem különleges, hiszen

Magyarországon már régóta rengeteg gyár működik külföldi vendégmunkásokkal.

Ha csak az akkugyárakat nézzük, akkor például a Samsungnál is, a körülbelül 6000 munkavállalónak a fele külföldi.

– De ha már akkor lehetett látni, hogy gondok lehetnek a munkaerővel, miért oda telepítettek újabb és újabb gyárakat?

– Az ország keleti fele elsősorban azért kerül előtérbe, mivel

a fejletlenebb régiók még igénybe tudják venni az EU-s támogatásokat, illetve az EU rábólint arra, ha állami támogatást ad a kormány ezeknek a cégeknek.

Ha mondjuk Budapestre vagy a környékére települnének, akkor ezek a kedvezmények már nem járnának. Ez az egyik ok. A másik talán a munkaerőpiaci helyzet: az országnak ezen a részén van a legtöbb munkanélküli. Igazából volt egy olyan gondolat még 2020 körül, mikor az akkumulátor-iparosítási stratégia eldöntődött, hogy mivel az elektrifikációt az EU sürgeti, azaz az átállást az elektromos autókra, ezért az autógyárakból felszabaduló munkaerőt majd átképzik, és az akkugyárak felszívják őket. Legalábbis én ezt tudom elképzelni, azonban ez nem történt még meg. Tavaly visszaesett az egész elektromosautó-akkumulátorok iránti kereslet, úgy tűnik, az átállás jóval lassabb folyamat lesz. Mindenesetre

nem látunk még felszabaduló óriási munkaerőt, így aztán nincs rendelkezésre álló magyar munkaerő. Itt jöttek képbe az ázsiai vendégmunkások.

Ők nem kerülnek állományba a legtöbbször, hanem a kölcsönző cégek alkalmazottai, idejönnek, dolgoznak napi 12 órát, konténervárosokban élnek. Ez a munkaerő, a tipikusan a jövedelmét hazautaló, minél többet dolgozó ázsiai munkás, a megszokott ázsiai szorgalommal, előnyös a cégeknek. Olyan értelemben persze nem, hogy nyilván költségesebb, mintha abból a városból érkező magyar lenne, de ez a cégeknek a költsége. Egyébként 2023 júniusában már eldöntötte a kormány, hogy nemzetgazdaságilag kiemelt beruházás lesz a Debreceni Déli Ipari Park mellett épülő munkásszállás-projekt, tehát ők már akkor tudták, hogy jó sok munkásszállóra van szükség.

– Az a kérdés, hogy hol a haszon? Tehát maga a régió ebből mennyit nyer?

– Ezt például Győrfi Dóra feszegette, hogy igazából nem térülnek olyan hamar meg ezek a beruházások. Lokálisan azt szokták mondani, hogy az iparűzési adóban van a haszon. Szerintem az iparűzési adó sem feltétlenül lesz óriási haszon, két okból. Az egyik, hogy

akkor van iparűzési adó, ha van adóalap. De ha a cég azt mutatja ki, hogy nem nyereséges, akkor nincs.

Márpedig tudunk a németeknél olyan katódgyárról, ami nem nyereséges, mert magasak az energiaköltségek, és azt is tudjuk, hogy a cégek tudnak olyan könyvelési technikákat alkalmazni, hogy melyik országban mutassák ki a nyereségüket – nyilván a számukra előnyösebb helyen teszik ezt. Tehát ez az adó vagy van, vagy nincs. Ha pedig van, előfordulhat az is, hogy a kormány elvonja az iparűzési adót az adott településről, mert ellenzéki lett a polgármester. Így járt Göd korábban, és Győr is.

– Ez most Debrecen esetében egyelőre nem fenyeget.

– És Gödnél is, amint kormánypárti lett a polgármester, akkor visszakapta Göd az iparűzési adót. Igaz, hogy most tavasszal ez a polgármester 2-ről 1%-ra csökkentette az iparűzési adót, hogy kedvezzen a Samsungnak, mert láthatóan nem ment neki annyira jól az üzlet a keresletcsökkenés miatt. Így ismét elesett a város egy jelentős bevételtől. Tehát az iparűzési adót nem teljesen mondanám én biztosnak, pedig ez szokott lenni egyik érv ezeknél a gyáraknál.

– Magyarországon nagyon erős tiltakozási hullám indult meg az akkumulátorgyárakkal szemben, holott Európában nagyon sok helyen épülnek ilyen gyárak, Skandináviától kezdve egészen Spanyolországig. Mindenhol ellenállásba ütközik ezeknek a telepítése, vagy van valami oka, amiért pontosan Magyarországon nem akarják ezeket szívesen az akkugyárakat az ott lakók?

– Igen, van oka, de még visszatérve Európára: a skandináv az a Northvolt, épp most ment csődbe. Amikor kitalálták, hogy a Northvoltot megcsinálják Svédországban, az egy hazai, egy svéd projekt volt, és körülbelül 40 települést versenyeztettek, hogy hova kerüljön a gyár. Tehát ez egy nagy nemzeti projekt volt, a települések elkészítették a saját tervüket, és benyújtották a Northvoltnak, végül egy Skellefteå nevű város nyerte el a beruházást. Ők egy évig dolgoztak a pályázatukon, megtervezve a vízüggyel, az áramszolgáltatóval, a lakosokkal, a polgármesterrel, mindenkivel, hogy pontosan hol legyen maga az üzem, hol menjenek a vezetékek, hová épüljenek a munkásszállók stb. Tehát be vonták az adott települést teljes mértékben a kezdetektől, sőt, ők pályáztak. És aztán végül is őket választotta a Northvolt, és valóságos örömünnep volt a településen, amikor megnyerték a beruházást.

– Miért tudtak örülni a svédek annak, aminek a debreceniek nem?

– Egyrészt, ahogy mondtam, bevonták őket a kezdettől fogva, másrészt ez egy teljesen nemzeti, svéd projekt volt.

Nem arról volt szó, hogy jönnek az ázsiaiak, és majd telepítenek oda valamit.

Debrecen esetében, illetve a magyar akkugyártás esetében a fő ok, amiért nem örülnek neki az emberek, például az, hogy a már működő dél-koreai gyárak milyen példát mutatnak. Amikor évek óta olvashatjuk, hogy a Samsung SDI és a dél-koreai akkufeldolgozó-bontó, a Sungeel milyen szabályszegéseket csinál, milyen szennyezést okoz, akkor nyilván nem örülnek az adott település lakosai, ha kiderül, hogy odajön egy óriási akkumulátorgyár. Igaz ugyan, hogy ezek most kínaiak, de hát ők honnan tudják, hogy azok jobbak lesznek-e, mint a koreaiak. Tehát a kínai gyárak azzal szembesülnek, hogy van egy ellenállás, igazából a koreaiak negatív példája miatt, pedig nagyrészt a magyar hatóságokon múlt, hogy nem regulázták meg ezeket az üzemeket korábban.

– Jelenleg apály van az elektromobilitásban, ezért kevesebb akkumulátor kell. A CATL-nél most miben reménykednek, hogy ilyen bőszen toborozzák a munkaerőt?

– Hosszú távú szerződéseik vannak a Mercedesszel. Ők úgy érzik, hogy itt hosszú távon lesz kereslet, hiszen az ő megrendelőik: itthon a Mercedes, de akár a Stellantis vagy a németországi BMW – tehát ezek a nagyobb autógyárak valószínűleg nem vonták vissza a megrendeléseiket.

– Előrenézve mégiscsak kijöhetünk jól ebből az akkumulátorgyár-történetből?

– Ez azért egy nehéz kérdés. Az akkumulátorstratégiát ott hibázták el, hogy túl sokat akartak, túl nagy dimenzióban fejlesztik. Ez is egy különbség Európa más országaival szemben. Ott van mondjuk egy-két gyár, de nincsen ilyen sok.

Nálunk most 42 olyan üzem van, ami akkumulátorgyártással kapcsolatos. Ebből 22 veszélyes üzem, mert olyan vegyi anyagokkal dolgozik.

Tehát a mennyiség olyan nagy, hogy ez még szabályos működés kapcsán is okozhat környezeti károkat. Egyrészt az anyagok felhasználásában – gondolok itt a vízfelhasználásra –, másrészt a levegőbe, illetve a szennyvízbe kibocsátott anyagok kapcsán.

Nagyon nagy mennyiségű vegyi anyag termelődik, és nagyon nagy mennyiségű a veszélyes hulladék is.

Nem köztudott, de a Samsung SDI Magyarország legnagyobb veszélyeshulladék-termelő cége, még akkor is, ha időnként átminősíti ezeket nem veszélyessé, mert ezt is megteheti. Ez a nagy mennyiségű vegyi anyag sokszor ismeretlen hatásokkal is jár, amiket most tanul a szakma, illetve próbálják feltérképezni, kideríteni, mire lehet számítani. Amikor a stratégia megszületett 2020-ban, és '21-ben elfogadta a kormány, akkor kellett volna egy stratégiai környezeti vizsgálatot készíteni, amire egyébként törvény és két másik jogszabály is kötelezné az adott stratégia kidolgozóját, jelen esetben az Ipari Minisztériumot, de ez nem készült el. Ez az, amit utána a WWF és sokan mások is hiányoltak. Ha készül egy ilyen, akkor kiderült volna talán, hogy mivel jár ez az egész túlzott iparosítás. Csak

az a helyzet, hogy ez már kényszerpálya. Onnantól, hogy behoztuk a CATL-t és egyéb cellagyárakat, ők már hozzák magukkal a saját beszállítóikat, mert kell majd nekik katódgyár, kell elektrolitgyár és szeparátorfóliagyár, tehát ezek mind jönnek be, ezek mind ázsiai cégek,

nem magyarok, tehát így jön létre ez a közel 40 gyár, ami ugyan még nem mind működik, de be van már jelentve, vagy elkezdett épülni. És hogy ez hogy térül meg? Nagyon jó lett volna, ha erre is készülnek számítások, de nem készültek. Nem tudjuk. Lehet, hogy 20 év alatt talán valamennyire. És azt meg hogyan számoljuk ki, hogy 10 év múlva mit okoz ez az emberek egészségében vagy a talajban?

– A magyar állam eddig mennyit invesztált ebbe bele? És nemcsak a konkrétan adott támogatásokra, illetve az infrastrukturális beruházások értékére gondolok, de az átengedett földterületek értékére is – többek között.

– Amit lehet ismerni támogatásként, az két tételből áll. Az egyik, amit mondott, ez a közvetlen támogatás, tehát amit azért adunk a cégeknek, hogy idejöjjenek – ezt más országok is adják, ebben nem vagyunk kivételek. Körülbelül a beruházás 10–12%-át átlagban megkapják a cégek. Ez a CATL-nél egy kiugró összeg, 320 milliárd forint, és összesen, amit tudunk, az akkucégeknek olyan 7–800 milliárd forint a közvetlen támogatás. De erre jön rá még körülbelül egy 800 milliárd forintnyi összeg, ami abból adódik, hogy az összes ilyen területen, ahová jönnek az akkucégek, infrastruktúrát kell építeni: utakat szélesíteni vagy építeni, vízvezetéket építeni vagy bővíteni, áramvezetékeket, logisztikai épületeket, adott esetben vasútállomást építeni vagy áthelyezni – tehát az összes infrastrukturális beruházás. Ez is 800 milliárd, tehát

körülbelül 1600 milliárd az, ahol most tartunk, ami az adófizetők pénze, és ennek lett-e volna jobb elköltési célja...

– Kik azok a vállalkozók, akik építik ezeket az állami beruházásokat?

– Azok a kormányközeli cégek. Ez a járulékos haszon a kormányközeli cégek számára.

Gyakorlatilag az összes vízvezetéket a Mészáros-csoport építi, az áramot az Opus, a logisztikai épületeket – például amit a CATL bérel – a Nemzeti Ipari Parki Ügynökség adja.

Ez is érdekes, hogy miért bérli, hát építhetett volna magának egyet. Ez a Inpark Szigma nevű épület, ahol folyik ez a modulösszeszerelés. Tehát a logisztika és a vezetéképítések azok a kormányközeli cégek üzletei. Nyilván nem ez volt a fő motívum, ez csak hab a tortán – de mondjuk elég sok pénz, főleg, ha túlárazzák, ahogy szokták. Ez mindenképpen üzlet, csak nem az átlagembereknek, hanem azoknak, akik ezt építik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor az ágybotrányról: Ez már Orbán Viktor politikai örökségének a része lesz
A politológus szerint egy ilyen ügy nem maradhat következmények nélkül a miniszterelnökre nézve sem. Akkor is a nevéhez fog tapadni, ha az eszköz végül a hatalom megtartásában segít.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. február 12.



Török Gábor politikai elemző a Facebook-oldalán tett közzé néhány gondolatot a magyar politikai kampányok állapotáról és Magyar Péterrel szemben napok óta lebegtetett, magánéleti jellegű ügy lehetséges hatásairól. Bejegyzése elején megjegyzi, hogy bár egy elemzőnek szerinte nem dolga a moralizálás, a közélet „romlása, hanyatlása kiüti a szemet”. Úgy látja, a mostani helyzet új fejezetet nyithat a kampánytémák történetében.

„Régen a kampányokban arra vártunk, hogy Horn Gyula leül-e Orbán Viktorral vitatkozni, vagy mik lesznek a pártok nagy ígéretei, most meg, ugye, erre... Persze, voltak már magánéleti jellegű kampánytémák, minden oldal tudja sorolni, de azért ez esélyes arra, hogy új fejezetet nyisson” – írja a radnaoimark.hu oldalon két nappal ezelőtt megjelent rejtélyes ágy kapcsán.

Az ügy lehetséges hatásairól szólva az elemző kifejti, hogy az alapvetően a tartalomtól és az arra adott reakcióktól függ. Úgy véli, a léc és az ingerküszöb is magasan van, de létezhet olyan tartalom, ami már védhetetlen. „Egy választási kampányban minden veszteség/nyereség számít, ha csak párszázezer embert megmozdít, a rendezőnek már megérte. De ha nem éri el ezt a szintet, akkor onnantól kezdve minden attól függ, hogy mit kezdenek vele a felek. Lehet hatástalanítani, visszafordítani, átértelmezni és még egy csomó mindent. Onnantól olyanná válik, mint az eddigi témák” – állapítja meg.

Török Gábor szerint nem szabad azt gondolni, hogy egy ilyen ügy a kormányoldal számára teljesen veszélytelen lenne. Úgy véli, a többség azt gondolhatja, hogy egy ilyen fajsúlyú téma Orbán Viktor hozzájárulása nélkül nem kerülhetne elő.

„Ha valóban kikerül végül valami a nyilvánosságba, ez már – nyilván a főszereplők mellett és után – a politikai emlékezetben összekapcsolódik a miniszterelnök nevével is. Bizonyára lesznek, akik ünneplik majd érte, de akárhogy is, ez a politikai örökségének a része lesz. Egy olyan országban, ahol a politikusok szeretik azt a látszatot kelteni, hogy ismerik a határokat (...), ez nem biztos, hogy szívesen vállalt következmény – akkor sem, ha az eszköz végül a hatalmi kérdés megoldásában segíteni fog”

– fogalmaz.

Végül egy kampánytechnikai gondolatot is megosztott. Emlékeztetett, hogy a Fidesz a múltban az ellenfeleket érintő nagy ügyeket előre keretezni szokta. „Most, ha valóban az jön, ami, akkor két dolog lett volna a Fidesz érdeke: előhangolni és a manipuláció viszontvádját gyengíteni, de legalább nem erősíteni. Érdekes módon egyik sem történt meg, sőt, még a legutóbbi hetekben is mesterséges intelligenciával készült videók sokaságával állt elő a kormányfő is. Ha van egy ilyen »all in« felvételük, akkor éppen a mesterséges intelligencia elleni harc élharcosának kellett volna lenniük, hogy a megtámadott kevésbé sikeresen tudja ezt az érvet használni. De pont ellenkezőleg: mintha a Fidesz ágyazott volna meg annak, hogy a közvélemény mindent az AI számlájára írjon akkor is, ha nem az. Ez legalábbis furcsa” – zárja gondolatait Török Gábor.

Az elemző már korábban is foglalkozott a honlapon felbukkant ággyal:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor: Holnap valószínűleg kiderül pár új dolog a politikusokról és a választóikról is
A politikai elemző arra reagált röviden, hogy Magyar Péter és a Tisza Párt ellen a jelek szerint intim jellegű lejárató kampány indulhat szerdán.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. február 10.



Rövid posztban reagált kedd este Török Gábor arra, hogy szerdán intim lejárató kampány indulhat Magyar Péter ellen.

„Ami a hírek szerint holnap jön, az - ha tényleg jön - többek között arra is alkalmas lehet, hogy belássuk: a politika megfigyelése, elemzése tényleg nem matematika, sokkal inkább embertan” - írta a Facebookon a politikai elemző. Mindezt hosszabban is kifejtette:

„Emberek cselekszenek, döntenek, választanak jó vagy rossz, szép vagy csúnya eszközöket, támadnak és reagálnak, sikeresen vagy sikertelenül - és ezt, valamint az ezekre adott szavazói válaszokat, előzetesen tudni és számítani szinte lehetetlen, legfeljebb "gondolni" lehet (valamit).”

„Mára ennyit, aztán holnap - ha tényleg az jön, amit gondolunk - valószínűleg kiderül pár új dolog a politikusokról és a választóikról is”

- zárta sorait Török Gábor.

Az elemző azután osztotta meg gondolatait követőivel, hogy előbb elindult a radnaimark.hu oldal, amin egy széttúrt ágy látható, és egy felirat: Coming Soon, vagyis magyarul hamarosan. Nem sokkal ezután Magyar Péter arról posztolt, hogy régóta zsarolják és fenyegetik videófelvételekkel, lejáratással. A Tisza Párt vezetője szerint február 11-én, vagyis éppen a Partizánnak adott interjúja második évfordulóján jelenhet meg róla egy felvétel, amin az akkori barátnőjével látható intim helyzetben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Szokatlan bőrbetegségek, rejtélyes immunrendszeri problémák – egy gödi aktivista a Samsung-gyár eltitkolt veszélyeiről
A kormányhivatal azt állítja, minden rendben, de a helyiek szerint az őket jogosan megillető információkat sem adják ki. Kecskés Krisztina szerint meg kellene vizsgálni az akkumulátorgyár közelében élők egészségügyi állapotát.


A kormányhivatal szerint a gödi Samsung-gyár „működése nem veszélyeztette a környezetet”, ők pedig mindig eljártak az esetleges szabálytalanságokkal szemben, „szakmai alapon, mindenfajta politikai befolyástól mentesen”. Így reagáltak a Telex hétfői oknyomozó cikkére, amely szerint a kormánynak a titkosszolgálatot is be kellett vetnie, hogy kiderüljön, igazat mondanak-e a dél-koreaiak, majd miután egyértelműen kiderült, hogy mérgezik a dolgozókat, „nemzetgazdasági érdekből” úgy döntöttek, hogy nem záratják be a gyárat, és hallgatnak a felmerült problémákról. Szijjártó Péter egy nap hallgatás után szemenszedett hazugságnak nevezte, hogy lobbizott volna a gyár további működéséért, Orbán Viktor pedig egyetlen ezzel kapcsolatos kérdésre sem válaszolt szentendrei fóruma előtt.

A GÖD-Ért Egyesület évek óta küzd azért, hogy minél több adatot megszerezzen a hatóságok ellenőrzései során talált szabálytalanságokról, de folyamatosan falakba ütköznek. Az egyesület alapító tagjával, Kecskés Krisztinával beszélgettünk.

— Volt új információ a Telex cikkében, amit eddig nem tudtak, vagy csak sejtettek?

— Az volt új, hogy a kormány tudtával történt mindez a rengeteg szabálytalanság.

Magukról a szennyezésekről folyamatosan tudtunk, egyrészt mi magunk nyomoztuk ki őket, másrészt adatigényléssel szereztük meg az információkat.

Rengeteg büntetést szabtak ki a Samsungra az elmúlt évek alatt, ezeket 2018 óta próbáltuk adatigénylésekkel és minden lehetséges módon megszerezni, és fel is vannak tüntetve a honlapunkon. Ott bárki megnézheti, hogy milyen munkaügyi, környezetszennyezési, zaj- és más témákban, munkavédelmi, biztonsági kérdések miatt szabtak ki büntetéseket a Samsungra.

— Tudomásuk volt arról, hogy a gyárban a szennyezőanyagok határértékének 520-szorosát is mérték?

— Konkrétan erről nem, hiszen a büntetést kiszabó határozatokból csak maga a büntetés ténye és típusa derült ki. Arról volt tudomásunk, ami miatt feljelentést is tettünk, hogy fekete por van a gyár tetején, és hogy zajszennyezés van. Ezekre bizonyító jegyzőkönyveket is beadtunk. A konkrét számokról tehát nem volt információnk, hiszen ezek nem nyilvános adatok.

— Arról sem tudtak, hogy a menedzsment azokat a dolgozókat, akik már sok szennyezőanyagot szívtak be, más részlegbe helyezte át?

— Nagyon sok dologról hallottunk, amit ott dolgozók elmeséltek nekünk. De ehhez senki nem adta, nem adhatta a nevét, hiszen általában titoktartási nyilatkozatot írattak velük alá, ezért mi ezeket az adatokat nem is tehettük közzé. Mi csak olyan információkat hoztunk nyilvánosságra, amelyek általunk is bizonyítottak voltak. De hallottunk arról, hogy mennyire nem kímélik a bent dolgozókat.

— Gondolom, még most is kapcsolatban vannak ottani dolgozókkal.

— Igen, de mi nem ezen az úton haladunk. Mint egyesület és mint magánemberek is, kifejezetten a magyar jogszabályok alapján a hatóságokat faggattuk, bombáztuk beadványokkal, adatigénylésekkel. Azok az információk, amiket mi közzé tudtunk tenni, a magyar jogrend alapján megszerezhetőek. Éppen az a nagy baj, hogy

az utóbbi egy évben már a jogszabály szerint minket megillető, teljesen jogos információkat sem adják ki hatóságok és a kormányhivatal.

Pont az a Pest Vármegyei Kormányhivatal, amelyik most közzétett egy közleményt, hogy ők mindent a legnagyobb rendben tesznek. Ez egy teljesen valótlan állítás, sajnos.

— Akkor sem adják ki az adatokat, ha azok közérdekűek, például a környéken élők egészségéről szólnak? Az állampolgárnak joga van az egészségével kapcsolatos összes információhoz.

— Olyannyira nem, hogy én személyesen is sok adatigénylést nyújtottam be az évek során, mivel a gyár hatásterületén élő ügyfél vagyok, már 2023-ban megszerzett ún. „ügyféli jogállással”. Ennek ellenére volt, hogy a Környezetvédelmi főosztály Zajvédelmi osztálya az előre leegyeztetett iratbetekintést is megtagadta előlem.

A legfrissebbet is visszadobták. Mindig találnak valamilyen okot,

aktuális kúriai döntést vagy újabb ÁKR (Általános Közigazgatási Rendtartás) paragrafust, amire hivatkozva elutasítanak. Most felszólítottak, hogy igazoljam, hogy ügyfél vagyok, és hogy egyébként is csak iratbetekintésre lenne jogosultságom. Ezt a kérelmet most újra beadtam, de még nem jött rá válasz. Az általam kikért, és most az atlatszo.hu által már perre vitt adatigényléseknek is az a tartalma, ami nagyon is ránk tartozik: szerettük volna tudni, hogy az október 7-i bírósági ítélet után a kormányhivatal milyen határozatot hozott, milyen ellenőrzéseket végzett azzal kapcsolatban, hogy a Samsung betartja-e az ítéletet, miután megszűnt a környezethasználati engedélye. Ezeket az információkat nem adják ki nekünk.

— Önök végeztek saját méréseket a környéken, vagy egészségügyi felméréseket a lakosság körében?

— Az egészségügyi felmérés nagyon bonyolult, ahhoz orvos és egészségügyi intézményi partnerek kellenének, netán állami akarat. De a szennyezések felderítésében mi voltunk az elsők: 2022-ben mi találtunk NMP-t a kertek kútjainak vizében, azokat a vizsgálatokat mi végeztettük. Itt az én szomszédomban is találtak, a gyártól 600 méterre. Zajmérési jegyzőkönyveket nyújtottunk be, amelyek a nagyon erős, jogszabálysértő zajszennyezést bizonyították. Nem arról van szó, hogy egy kicsit valami zúg néha, és az valakit zavar, hanem hogy általában éjjel hajnali háromkor felébrednek a lakók, és öt óráig egyfolytában a morajt hallgatják, vagy a mindenféle váratlanul felerősödő és impulzusos ipari zajokat. Ezt mi többször bizonyítottuk igazságügyi szakértői jegyzőkönyvekkel.

Az, hogy ez a gyár szennyez, számunkra egyáltalán nem kérdés, viszont a hatóság ezeket egyáltalán nem vizsgálta ki.

A kormányhivatal mai közleménye, mely szerint mindent a legnagyobb rendben tettek, arról

ki merem jelenteni, hogy hazugság.

Az első években még csak-csak: eleinte azt írták, hogy elrendelték a zajcsökkentő intézkedéseket. A jámbor lakosság másfél éveket várt, hogy a Samsung majd végrehajtja három ütemben az előírt intézkedéseket, de nem javult a helyzet. Később volt még egy ilyen sorozat, de annak a végén sem csökkent a zaj, hiszen közben folyamatosan telepítették az új zajforrásokat. A hatóság azóta már ki sem vizsgálja a benyújtott panaszainkat, amiből ezernél több érkezett a városból, azaz csak az egyesületnek ennyiről van tudomása az elmúlt évekből. Amikor benyújtunk egy hivatalos mérési jegyzőkönyvet arról, hogy éjszakai zajhatárérték-túllépés van, arra az a válasz, hogy cserébe bemutatnak egy Samsung által végzett mérést, amely szerint minden megfelelő. Ilyen szinten teszi a dolgát a hatóság, ami elképesztő.

— Ismer olyan embert, akinek egészségkárosodása, megbetegedése lett?

— Igen, ismerek, de nyilván nem árulhatom el, csak annyit, hogy

vannak például szokatlan típusú bőrproblémák, bőrpanaszok, amelyekkel gödiek járnak a Mária utcai Bőrklinikára. Tudok olyanról is akinél immunrendszeri problémák jelentkeztek, aminek nincs magyarázata.

De egyelőre nincs az az orvos közel s távol, aki azt mondaná, hogy ez igazolhatóan a Samsung miatt van. A zajjal kapcsolatban én felkerestem az orvosomat, és elmondtam neki, hogy évek óta olyan stresszállapotot idéz elő ez a helyzet, hogy éjszaka nem lehet pihenni, nem lehet normálisan aludni, és hogy ettől kimerültek vagyunk. Azt mondta, hogy ő ezt tudja, látja is rajtam, azt is, hogy a vérnyomásom is megemelkedett, ám ő hiába ír erről egy papírt, az nem lesz bizonyíték, vagy legalábbis nem egy erős bizonyíték, hiszen előtte nem mértem fel, hogy milyen az, amikor teljesen jól vagyok, vagyis milyen volt a normális egészségi állapotom.

A megoldás az lehetne például, hogy a gyár egy kilométeres körzetében élő embereket megvizsgálják:

vagy a kormányhivatal előír egy ilyen széleskörű vizsgálatot, vagy a Samsung azt mondja, kicsit gyanús vagyok magamnak, hogy itt néha különböző anyagok kerültek a talajba és a levegőbe, ezért a kétségek eloszlatása céljából végezzünk egy egészségügyi felmérést a lakosság körében.

— A Samsung SDI nemrég 133 milliárd forintot kapott a kormánytól. Tudják, hogy ezt a pénzt mire kapta és mire költi?

— Bizonyára a fejlesztésekre. Folyamatban van a bővítés, aminek a környezethasználati engedélyezési eljárásához szerdai határidővel lehet lakossági észrevételeket beküldeni. Bizonyára arra kapta a támogatást a gyár, hogy tovább bővüljön. Mindez akkor történik, amikor a kormány tökéletesen tisztában van vele, hogy a lakosság ellenállása egyre fokozódik. Ráadásul akkor ítélték oda ezt az összeget szemrebbenés nélkül, amikor a bíróság éppen visszavonta a gyár környezethasználati engedélyét, vagyis éppen fellélegezhettünk volna, remélve, hogy valami változhat.

— Arról van tudomásuk, hogy ebből a 133 milliárd forintból valamennyit a hiányosságok felszámolására akarnak fordítani?

— Egyáltalán nem, és semmiféle kormányzati kommunikáció nem is kapcsolódott ehhez, különösen, hogy ez még a mostani konkrét esetek kirobbanása előtt történt, tehát ez a pénz egészen más célt szolgált. Soha fel nem merült, hogy látszat CSR-tevékenység (babacsomagok és játszótér) helyett a Samsung bármilyen érdemi intézkedést tenne a lakosság védelmében. Hogy egy fontos példát mondjak: az egyesületünk a megalakulása, 2020 óta küzd azért, hogy véderdő létesüljön a város és a gyár közé (Van egy erre alkalmas 4-500 méteres parlagon lévő terület.). De erre sem a kormány, sem a Samsung nem mutat semmiféle hajlandóságot. Ez teljesen döbbenetes, hiszen a fák megköthetnék a sokszorosára nőtt szén-dioxid-kibocsátást, és a talajban legalább részben akadályozná a Duna felé tartó szennyezésekett. Mivel a gyár magasabban fekszik, mint a város, minden a Duna felé tart, tehát a kertjeink alatt halad át bármiféle esetleges szennyezés, akár egy ipari balesetből adódóan is.

— Önök nyújtottak be észrevételt a bővítéshez, hogy azt a környezet- és egészségvédelmi szempontoknak megfelelően építsék meg?

— A Göd-ÉRT Egyesület minden lehetséges fordulóban benyújtott nagyon komoly, szakértői véleményekkel megerősített anyagokat. Hivatalból kaptunk is rá valamiféle választ, erre mi ismét jeleztük a ki nem vizsgált problémákat, aztán mégis minden további nélkül kiadták az engedélyt.

— Mit remélnek attól, hogy a Telex most megjelentette ezt a cikket?

— Ha távolabbi jövőbe nézünk, reméljük, hogy a Samsung európai megrendelői, azok az autógyárak, akik innen veszik az autóikba a „zöld” akkumulátorokat, elgondolkodnak azon, mennyire szeretnének egy ilyen céggel a jövőben együttműködni. Emellett reménykedünk abban, hogy lesznek változások az országban. Ami az akkumulátoriparban hirtelen, pár év alatt nagyon sok településsel megtörtént, abban kell, hogy legyen változás, hiszen egyre több helyen tapasztalják ugyanezt, hogy a kormányhivatal nem a lakosok érdekében lép fel. És még egy dologban reménykedünk: hogy a gödi lakosok, akiknek egy része eddig nem észlelte, vagy nem akart tudomást venni a problémáról, jobban elgondolkodnak azon, mennyire vagyunk mi is veszélyben. Hiszen

senki nem lehet olyan naiv, hogy azt gondolja, hogy ami a gyáron belül ilyen koncentrációban jelen van a levegőben, az nem jut ki.

Nagyon úgy tűnik, hogy az elmúlt években mi már nagyon sok NMP-t és más, levegőbe kerülő veszélyes anyagot is elszenvedtünk.

— A Szuverenitásvédelmi Hivatal 2024 szeptemberében elkezdte vizsgálni az egyesületüket. Együttműködtek Lánczi Tamás hivatalával?

— Nem. Küldtünk egy olyan választ, amelyben elmondtuk, hogy a teljes tevékenységünk nyilvános, a mérlegbeszámolóink, és minden tevékenységünk elérhető a honlapunkon és nyilvános felületeinken. Olyan szinten alaptalan és döbbenetes volt a vád, aminek nyilván a megfélemlítés volt a célja, hogy visszautasítottuk. A mai napig felháborítónak tartjuk, hogy egy civil emberekből álló egyesülettel szemben, akinek a támogatói szintén gödi lakosok vagy környező szimpatizánsok, akik a személyes jövedelmükből adakoznak, egyáltalán elő mertek állni ilyen váddal.

— Mit gondol, miért kerültek a hivatal látókörébe?

— Mi voltunk az elsők, akik azzal a céllal alakultunk meg, hogy az akkumulátorgyárak visszásságait felderítsük, mivel személyesen érintett minket. Aki mindig ott van a hatóságok nyakán, beadványokat nyújt be, demonstrációval tiltakozik, tiltakozik minden lehetséges csatornán, az nyilván nem tetszik a hatalomnak.

— Úgy gondolja, hogy a saját és a környezetük egészségének megóvása szuverenitásvédelmi kérdés?

— Nem, ez egy normális állampolgári viselkedés. De úgy tűnik, hogy a hatalomnak ez nem tetszik. Nyilván nem örülnek, ahogy a Telexet is már mindenféle büntetésekkel és feljelentésekkel fenyegetik.

— Sikerült megfélemlíteni Önöket?

— Igazából nem, mert nem találtak volna semmit.

— Volt olyan hatása a hivatal fellépésének, ami eltántorított embereket Önöktől?

— Nem. Sőt! Hiszen annyira jogszerűen és átláthatóan működünk, sokan ismernek minket személyesen is, és látják, hogy az egyetlen célunk az egészségünk és a jogbiztonság megőrzése. Szóval azt kell mondjam, inkább több támogatónk lett, és még több szimpatizánsunk. Bár nagyon sokan – akárcsak önvédelemből is – hallgatnak a Samsung-témáról a városban, de amikor megnyertük a pert a gyár működésének felfüggesztésére vonatkozóan, akkor meglepően sokan gratuláltak! Akkor éreztük meg, hogy amivel 7 éve küzdünk, nappalokat és éjszakákat sem kímélve, annak legalább van elismerése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Ennél nagyobbat már nem is léphetnénk” - Trump egyetlen tollvonással eltörölte az összes klímavédelmi szabályozás alapját
Donald Trump hatályon kívül helyezte a 2009-es "endangerment finding" nevű szabályozást, amelyen az összes klímavédelmi intézkedés alapult az Egyesült Államokban. A döntés azonnali változásokhoz vezet, és 2055-ig 18 milliárd tonna többlet-kibocsátást okozhat.


Február 12-én egyetlen tollvonással véget vetettek annak a 17 éve tartó korszaknak, amelyben az amerikai szövetségi kormányzatnak volt törvényi felhatalmazása a klímaváltozás elleni küzdelemre. Donald Trump és a Környezetvédelmi Ügynökség vezetője, Lee Zeldin bejelentették a 2009-es „veszélyeztetettségi megállapítás” visszavonását.

Az intézkedés azonnali hatállyal megszünteti a járművek károsanyag-kibocsátására vonatkozó szabványokat, de a tét sokkal nagyobb. „Ha a bíróság helybenhagyja a visszavonás alapjául szolgáló jogi érvelést, akkor a jövőben egyetlen Környezetvédelmi Ügynökség sem lesz képes szabályozni a szén-dioxid-kibocsátást” – mondta Jeff Holmstead, aki a George W. Bush-kormányzat alatt az ügynökség levegőügyi irodáját vezette.

Az eddigi klímavédelmi szabályok egy 2007-es legfelsőbb bírósági ítéletre vezethetőek vissza. Akkor a Massachusetts kontra Környezetvédelmi Ügynökség ügyben a testület kimondta, hogy az üvegházhatású gázok a légszennyezésről szóló törvény, a Clean Air Act értelmében légszennyező anyagnak minősülnek. Az ítélet arra kötelezte az ügynökséget, hogy tudományos alapon vizsgálja meg, vajon ezek a gázok veszélyeztetik-e a közegészséget és a társadalmi jólétet.

Két évvel később, 2009-ben az ügynökség megállapította, hogy igen, a veszély fennáll, az éghajlatváltozás veszélyezteti az emberi egészséget és a környezetet.

Ez a „veszélyeztetettségi megállapítás” vált azóta minden szövetségi szintű klímaszabályozás jogi alapjává az Egyesült Államokban, az autók kibocsátásától az erőművekig. Ennek az alapnak az eltávolítása az egész szövetségi klímavédelmi stratégiát megkérdőjelezi.

„Ennél nagyobbat már nem is léphetnénk” – mondta Donald Trump elnök csütörtökön arra utalva, hogy ezzel a lépéssel a szövetségi kormány elvesztette a jogalapját, hogy ellenőrizze a bolygót veszélyesen felmelegítő szennyezést. A döntés eltörli a szén-dioxidra, a metánra és négy másik üvegházhatású gázra vonatkozó korlátozásokat is.

A most hatályon kívül helyezett, „endangerment finding” néven ismert tudományos megállapítást több mint 200 oldalnyi kutatáson alapult. Ez szolgált jogalapul az elmúlt közel 17 évben az olaj- és gázkutakból, járművekből és erőművekből származó szennyezés szabályozásához.

Trump elnök, aki a klímaváltozást „hoax”-nak, vagyis átverésnek, a klímatudósokat pedig „hülyéknek” nevezte, csütörtökön ennek ellenére azt állította, a megállapításnak „nincs ténybeli alapja”.

A döntést egy „radikális szabálynak” nevezte, amely a „Green New Scam” (Zöld Új Átverés) alapjává vált, ezt a címkét adja az elnök minden kibocsátáscsökkentő vagy megújuló energiát fejlesztő erőfeszítésnek.

Lee Zeldin, a Környezetvédelmi Ügynökség vezetője szerint ez „az Egyesült Államok történetének legnagyobb egyszeri deregulációs intézkedése”. Éérvelése szerint a Tiszta Levegő Törvény csak olyan szennyezés korlátozását engedi meg, amely közvetlen kárt okoz az amerikaiaknak, és csak olyan esetekben, amikor a kár „a szennyezés forrásának közelében” keletkezik.

„A veszélyeztetettségi megállapítás 16 éven át korlátozta a fogyasztói választást, és a klímaváltozás vallásának szent grálja volt. Ennek most vége” – mondta a Washington Postnak Zeldin. Hozzátette, hogy a korábbi szabályozás egy „baloldali kívánságlistát” erőltetett Amerikára, és „megtámadta a fogyasztói választást”.

A döntést üdvözölték a konzervatív agytrösztök is. A Heritage Foundation szerint a 2009-es megállapítás elavult tudományon alapult, a Competitive Enterprise Institute pedig úgy fogalmazott: „ma elkezdtük megvédeni az amerikaiakat azoktól a bürokratáktól, akik azt hiszik, ők döntik el, milyen autót vezethetünk”. Tom Pyle, az American Energy Alliance elnöke szerint a lépés helyes, mert „amikor a Kongresszus azt akarja, hogy a végrehajtó hatalom szabályozza az üvegházgázokat, akkor hozzon erről egyértelmű törvényt”.

Doug Burgum belügyminiszter a Fox Business műsorában egy megcáfolt álhírt hangoztatott: „A szén-dioxid soha nem volt szennyező anyag. Amikor lélegzünk, CO2-t bocsátunk ki. A növényeknek CO2-re van szükségük a túléléshez és a növekedéshez. Több CO2-vel jobban fejlődnek” - állította. Ezzel szemben a tudósok szerint bár a szén-dioxid segítheti a növények növekedését, a légkörben lévő rendkívül magas szintje túlterheli a természetes folyamatokat, és növeli az aszályok, hőhullámok és más káros események gyakoriságát és súlyosságát.

A kritikusok szerint a kormányzat a tudományt, a jogot és a valóságot tagadja meg. „Nincs mód összeegyeztetni a Környezetvédelmi Ügynökség döntését a joggal, a tudománnyal és a katasztrófák valóságával, amelyek egyre nagyobb terhet rónak a közösségeinkre” – jelentette ki a Washington Postban Abigail Dillen, az Earthjustice jogvédő szervezet elnöke. Az American Lung Association és más egészségügyi szervezetek közös közleményükben „sötét napnak” nevezték a döntést. „A klímaváltozás árt az egészségnek, pont” – fogalmazott Harold Wimmer, az egyesület elnöke,

Az Environmental Defense Fund nevű érdekvédelmi szervezet szerint

a veszélyességi megállapítás visszavonásával az Egyesült Államok 2055-ig akár 18 milliárd tonnával több kibocsátást juttathat a légkörbe. A csoport szerint a többletszennyezés 2055-ig akár 58 ezer korai halálesethez és 37 millióval több asztmás rohamhoz vezethet.

Barack Obama volt elnök a közösségi médiában azt írta, a visszavonás nyomán „kevésbé leszünk biztonságban, kevésbé leszünk egészségesek, és kevésbé leszünk képesek harcolni a klímaváltozás ellen – mindezt azért, hogy a fosszilis tüzelőanyag-ipar még több pénzt keressen.”

Gavin Newsom, Kalifornia kormányzója bíróságra megy. „Ha ez a felelőtlen döntés túléli a jogi kihívásokat, több halálos erdőtüzet, több extrém hőség okozta halálesetet, több klímaváltozás okozta áradást és aszályt, valamint nagyobb fenyegetést fog jelenteni a közösségekre országszerte” – mondta, hozzátéve, hogy Kalifornia „be fogja perelni ezt az illegális intézkedést”.

A törvényhozók közül kevesen dicsérték nyilvánosan a döntést.

Egyikük Shelley Moore Capito, Nyugat-Virginia republikánus szenátora volt, ahol a szén továbbra is a gazdaság kulcsfontosságú eleme. „Ez a visszavonás átalakítja szülőállamomat, Nyugat-Virginiát, mivel ezek az erőfeszítések visszafordítják a megfizethető, benzines járművek elleni káros demokrata támadásokat, amelyeket a nyugat-virginiaiak már túl régóta szenvednek el” – mondta Capito.

Az iparág szereplői megosztottak a kérdésben. Mike Sommers, az olaj- és gázipari vállalatokat képviselő American Petroleum Institute elnöke szerint az iparág a gépjárművekre vonatkozó szabályozás megszüntetését akarja, de a kormánynak továbbra is korlátoznia kellene a szén-dioxid- és metánkibocsátást az erőművekből és az olaj- és gázkutakból.

Albert Gore, a The Zero Emission Transportation Association nevű kereskedelmi csoport igazgatója szerint a lépés „kihúzza a szőnyeget azon vállalatok alól, amelyek az Egyesült Államokban a következő generációs járművek gyártásába fektettek be”. John Bozzella, a legtöbb autógyártót képviselő Alliance for Automotive Innovation elnöke nem foglalt állást, de megjegyezte, hogy a Biden-kormányzat által bevezetett kibocsátási normákat „rendkívül nehéz elérni az autógyártók számára a jelenlegi piaci kereslet mellett”.

A veszélyességi megállapítás visszavonásának ötlete jóval azelőtt megfogalmazódott, hogy Trumpot újra megválasztották volna;

a Project 2025, a szövetségi kormány átalakítására irányuló konzervatív terv egyik célkitűzése volt.

Trump korábban visszaléptette az Egyesült Államokat a 2015-ös Párizsi Megállapodásból, az ENSZ alapvető klímaegyezményéből, valamint a világ vezető klímatudósait tömörítő Nobel-díjas csoportból is.

Via New York Times


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk