„Nem azért vagyunk itt, hogy feszültséget okozzunk” – megszólalt a Budapesten alapított török iskola fenntartója
Néhány hónapja terjedt el a hír, hogy török hátterű magániskola nyílik Ferencvárosban a korábbi Harsányi János Szakközépiskola és Szakiskola helyén.
Az ügynek komoly visszhangja lett: több cikk is azzal vádolta a Maarif Alapítványt, hogy Recep Tayyip Erdoğan török elnök lobbiszervezeteként működnek, a kerületi polgármester, Baranyi Krisztina pedig arról beszélt, hogy nemzetbiztonsági kockázatot is jelenthet a terjeszkedésük.
Yasin Parıldar, az alapítvány Magyarországért felelős igazgatója, és Láda Erika intézményvezető válaszolt az ezzel kapcsolatos kérdéseinkre.
– Mi volt a cél a budapesti iskola megalapításakor, milyen elvek mentén vágtak bele?
Yasin Parıldar: Észrevesszük, hogy a világ átalakul, más lesz, mint volt és mind az egyének, mind a szervezetek globálisabbá válnak. Ahhoz, hogy mind egyéni, mind országos szinten globálissá váljunk, multikulturálisnak kell lennünk és jó hálózattal, kapcsolatokkal kell rendelkeznünk.
Magyarország és Törökország között történelmi kötelékek vannak, és hisszük, hogy a két ország folytatni tudja a jó partnerséget a jövőben, üzleti, nemzetközi politikai és kulturális értelemben. A saját tapasztalatunkból kiindulva azt látjuk, hogy az oktatás jó módszer a két kultúra közötti kötelék megerősítéséhez. Ezért az iskolánk egy hosszú távú szilárd kapcsolat eredménye.
43 országban, 5 kontinensen vagyunk jelen, de a hosszú távú célunk hogy minden általunk stratégiailag fontosnak gondolt országban legyen iskolánk. 66 országban képviselőnk, 38 ezer 645 tanulónk és 324 iskolánk van New Yorktól Sydneyig.
Az elmúlt három évben 104 országgal lett kapcsolatunk. Ahol iskolát működtetünk, ott helyi képviselőnk is van. A filozófiánk, hogy minél több magasan képzett és a világ összefüggéseit átlátó emberre van szükség, mi ezt szeretnénk elősegíteni mindenhol.
– A sajtóban megjelent hírek Recep Tayyip Erdoğan lobbiszervezeteként emlegették az alapítványt. Mi igaz ebből?
Yasin Parıldar: Az alapítványt a török parlament hozta létre 2016 júniusában azzal a céllal, hogy oktatási szolgáltatásokat nyújtson külföldön, és javítsa a kulturális kapcsolattartást más országokkal. Teljesen függetlenül működik a török kormánytól, kizárólag a parlamentnek tartozik beszámolási kötelezettséggel.
Ahol iskolákat működtetünk, ott helyi képviselőnk is van. Itt, Magyarországon a helyi jogi személy a magyar törvények szerint került kinevezésre, ez felelőssé tesz minket a magyar állam felé is. Az erről szóló törvény nyilvánosan elérhető.
Láda Erika és Yasin Parıldar
– Miben fog eltérni a tanterv a hagyományos állami iskolákétól?
Láda Erika: Minden országban, ahol az alapítvány jelen van, helyi tanterv készül, amely figyelembe veszi az ország nemzeti alaptantervét.
A mi tantervünk teljes mértékben összhangban van a Nemzeti Alaptantervvel. Azonban az iskolánk az emelt szintű angol nyelvoktatásra és az egyetemi felvételire fókuszál.
Az alsó tagozaton heti két órában tanítjuk az angolt, a felső tagozaton és a gimnáziumban pedig heti öt órában. Ezen kívül a tantervünk több matematika és informatika órát, illetve érettségire felkészítő órákat fog tartalmazni.
– Akkor viszont mi az, amiben megnyilvánul az iskola török kötődése?
Láda Erika: Az általános iskolások szakkör keretében tanulhatnak majd török nyelvet, azért csak így, mert a tanterv másképp nem is engedné. Gimnáziumban viszont már második nyelvként is választhatják vagy a törököt, vagy a spanyolt, amelyik szimpatikusabb nekik. Ez a két lehetőség lesz, mivel évfolyamonként csak egy osztályt tervezünk.
Yasin Parildar: A globális gondolkodás egyik erőssége a világ megértése különböző perspektívákból. Az iskolánk lehetőséget fog adni arra, hogy a tanulók megismerjék a török kultúrát. Képesek lesznek egy másik nyelvet beszélni és megérteni, valamint megértik egy másik kultúra szemléletét.
– Kötelező lesz-e a Korán oktatása, mint ahogy a sajtóban megjelent? Ha igen, milyen keretek között?
