„Nem azért vagyunk itt, hogy feszültséget okozzunk” – megszólalt a Budapesten alapított török iskola fenntartója
Láda Erika: Természetesen nem. A tanulók világi oktatásban részesülnek. A magániskolákban a tanulók etikát tanulnak a tanítási órákon.
A tanítás utáni időkeretben választhatnak a különböző hitoktatások közül, de ez nem kötelező.
– Az iskola alapító okiratában az szerepel, hogy az idén szeptemberben indult tanévre már 80 diákkal számoltak, végül azonban mégsem kezdődött el az oktatás. Mi az oka ennek?
Láda Erika: Az alapító okirat mindig a maximális felvehető létszámot tartalmazza. Mi ennyiben határoztuk meg, de ez nem jelenti azt, hogy feltétlenül fel is akartunk venni ennyi diákot már a most zajló tanév elején. Mivel a működési engedélyt csak augusztus 29-én kaptuk meg, valójában nem is számoltunk vele, hogy szeptemberben elindulhat az oktatás. A jövőre nézve viszont ez az irányelv.
– Hogy áll jelenleg a tantestület toborzása? Hány tanár és dolgozó van már meg, és ők milyen állampolgárságúak?
Láda Erika: Jelenleg a csapatunk az iskola alapját készíti elő és bízunk benne, hogy a tanulók és a szülők elégedettek lesznek. Jelen pillanatban egy főállású tanítónőnk van, az ő feladata az előkészítő munkálatok irányítása, például a szükséges taneszközök beszerzése, vagy a könyvtár kialakítása.
Később indítunk majd különféle iskolára felkészítő tanfolyamokat is. Februártól egy másik tanár csatlakozik a csapatunkhoz, a tantestület többi tagjának toborzása folyamatban van. Hirdetéseket fogunk feladni, a tervünk az, hogy a tanév végére teljes legyen a tantestület.
– A törökök előnyt élveznek?
Láda Erika: Egyáltalán nem cél, hogy török állampolgárságú, vagy muszlim vallású pedagógusokkal töltsük fel a tanári kart. Semmi ilyen feltétele nincs a jelentkezésnek, de persze nem is kizáró ok, ha valaki egyébként szakmailag alkalmas.
Yasin Parildar: Itt szeretném hozzátenni, hogy 3700 pedagógus dolgozik iskoláinkban szerte a világon. 92%-uk helyi lakos, csak 8% török közülük.
– És mi a helyzet a diákokkal? Kikre fognak fókuszálni elsősorban?
Láda Erika: Elsősorban környékbeliekre számítunk, de bárkit szívesen látunk, állampolgárságtól teljesen függetlenül, hiszen a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján szabad iskolaválasztás van Magyarországon.
– Arról van adat, világszerte milyen arányban tanulnak törökök és helyiek az alapítvány iskoláiban?
Yasin Parıldar: Az összes diák létszámáról rendszeres adataink vannak, azt viszont nem tudom megmondani, hogy a törökök arányát külön számon tartják-e. De ez egyébként nem is fontos, mivel a célunk az, hogy nemzeti és vallási hovatartozástól függetlenül biztosítsuk a gyerekek számára az oktatást.
– A kerület új polgármestere, Baranyi Krisztina erős fenntartásokat fogalmazott meg az iskolával szemben: szerinte nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet. Mi a véleményük erről?
Yasin Parıldar: Nem azért vagyunk itt, hogy bárkinek problémát vagy feszültséget okozzunk. Mint mondtam, a két ország között eleve jók a kapcsolatok, a szervezetünk szerepe segíteni, hogy ezt tovább fejlesszük. Nem szeretnék túlzottan belemenni politikai ügyekbe, de természetesen fontosnak tartom, hogy tisztázzuk a helyzetet.
Megértjük a fenntartásait, de az lenne a legjobb, ha meglátogatna bennünket, hogy személyesen kapjon rá választ, kik vagyunk, mi a célunk.
– Találkoztak már a megválasztása óta?
Yasin Parıldar: Még nem, de az ajtónk mindenki előtt nyitva áll, akinek kérdései vannak velünk kapcsolatban.
– Önök is kezdeményeznék a találkozót, ha ő magától nem tenné meg?
Yasin Parıldar: Baranyi Krisztina a 9. kerület polgármestere, szeretnénk jó kapcsolatot ápolni vele. Ha egyetért a találkozással, nagy örömmel találkozunk vele.