SZEMPONT
A Rovatból

Kriminálpszichológus a miskei tragédiáról: Hajlamosak vagyunk abban bízni, hogy „valaki más már intézkedett”

Végh József szerint hiába látszódhattak már korábban a gyerekek elleni erőszak jelei, ha szinte senki sem mert szólni. A gyámügyet is meg kellene erősíteni szakemberekkel, pénzzel és a biztonságos munka feltételeinek megteremtésével.
Fischer Gábor - szmo.hu
2025. szeptember 03.



Ahogy arról korábban írtunk, a rendőrség elfogta a 24 éves férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy megölte párja 22 hónapos kislányát. Hogy miért, azt egyelőre nem tudni. A tragédia megrázta a települést. Közben sorra bukkannak fel meg azok a történetek a közösségi médiában, amelyek arra utalnak, hogy a gyermek körül korántsem volt minden rendben.

A gyilkossággal a nevelőapát gyanúsítják, de tavaly novemberben még a vér szerinti apával élt az anya, amikor egy Bajáról Kalocsára tartó buszon bejelentők szerint szintén bántalmazhatták a kislányt.

A rendőrök két településen is felszálltak, de egy szemtanún kívül senki nem erősítette meg a történteket. A szülők azt mondták, a gyerek fogzott, ezért volt nyűgös. Egy másik szemtanú a Facebookon arról írt, a pár veszekedett, az apa alkoholt ivott, a kisgyerek előrebukott az ülés alá, ők pedig nevettek. A nő zavartnak, megfélemlítettnek tűnt; azt is mondta a férfinak, hogy el fogja hagyni. A pár később valóban szétvált, ezután került össze az anya a gyilkosság gyanúsítottjával. Az ő egyik ismerőse arról beszélt, a férfi korábban expárja gyerekeit is bántalmazhatta: úgy tudja, eltörte egy kisgyerek kezét, de a sürgősségin nem mondták el, mi történt. Miért nem lépett a rendőrség vagy a gyámügy? Lehet-e az anyának felelőssége a történtekben? Végh József kriminálpszichológussal beszélgettünk.

– Nem minden nap történik ilyen gyilkosság, bár mintha egyre gyakoribb lenne. Ennél az esetnél is kiderült, hogy voltak látható előzmények: a család életmódja, az erőszakosság. A konkrét esetről és személyekről egyelőre a kevés információnk van. Mégis: hogyan történhet meg ilyesmi?

– Jól tudjuk, hogy a gyermekkori szülői mintákat továbbadjuk, mert nincs más mintánk arra, hogyan bánjunk emberekkel, családtagokkal, gyerekekkel. Az agresszív megoldásminták gyakran generációkon át húzódnak. Emellett a társadalmi közeg is sokszor abba az irányba tol, hogy

„dominálj, pusztíts, harcolj és tartsd kézben”. Nem a békés megoldást tanítják vagy favorizálják, hanem az erőszakosat.

A bűnözés mindig társadalmi jelenség: követi a társadalmi folyamatokat, reagál rájuk, az egyén pedig ebben a közegben él. Így, bár nem tetsző mintakövetésről van szó, sokan bátorítva érzik magukat: ha gyerekkorukban ők is túlélték és „ember lett belőlük”, akkor megengedik maguknak, hogy a gyereket is így „neveljék”, irányítsák, végső soron agresszióval éljenek vele szemben.

– Amikor egy gyermek sérelmére történik ilyen cselekmény, az már nem puszta agresszió. Néha olyan, mintha infantilizmus is lenne benne: mintha ezek az emberek csak papíron lennének nagykorúak.

– Nem infantilizmusról van szó, hanem a megtanult mintáról. Aki ebbe szocializálódott, ezt tudja tovább élni. Támogatás nélkül nem tud új módszert találni az élet vezetésére: megvan a kapott minta, és azt örökíti tovább, úgy viselkedik, ahogy vele viselkedtek. A drámaháromszög logikája működik: az áldozat előbb-utóbb üldözővé vagy megmentővé válik.

Itt az áldozat üldöző lett, megkereste a maga áldozatát, és „igazságot” tett a maga gyors, meglehetősen buta módján.

– Úgy tűnik, ebben a családban különösen erős lehetett ez a minta. Tudjuk, hogy az édesanya a gyerekek vér szerinti apjával is konfliktusos életmódot folytatott. Több tanú írta le, mit láttak a buszon: hogyan viselkedtek tavaly ősszel a gyerekekkel és egymással. A nő végül megszabadult a férfitól, de mintha egy másik, hasonlóan, ha nem még erőszakosabb kapcsolatba került volna...

– Szakemberként azt látom, hogy az áldozat „megkeresi” a maga üldözőjét, az üldöző pedig a maga áldozatát. Népi mondással: „a zsák megtalálja a foltját”. A szeretet helyett gyakran a „fontosság” és a féltékenység kerül előtérbe: „csak azt bántom, aki fontos”.

Volt, aki így fogalmazott nekem: „Bánt-e az ember olyat, aki nem fontos neki?” És a saját logikájában a verés lett a „bizonyíték” a fontosságra és így a „szeretetre”.

Ugyanez a helyettesítés jelenik meg a megbántódás–megbocsátás dinamikájában: „csak annak bocsátok meg, aki fontos”. Innen következik, hogy a kapcsolatban egyre nagyobb megbántásra van „szükség”, hogy a másik fontossága újra és újra igazolódjon. Ez ördögi kör, a drámaháromszög tipikus játszmája.

– A buszos eset idején hívták a rendőröket, akik azonban gyakorlatilag nem tettek semmit. A rendőrség közleménye szerint viszont nem láttak okot intézkedésre. Hogyan lehet végre hatékonyan fellépni?

– A rendőri intézkedésnek jogalappal kell bírnia: szükséges feljelentés vagy közvetlen tapasztalat. Ha a rendőr nem látja, hogy ütik-verik a gyereket, és nincs, aki a beszállás előtt történt bántalmazásról feljelentést tesz, akkor hiába lehetne szakszerű az intézkedés, jogszerű alapja nem feltétlenül van. Ilyenkor nem lehet beavatkozni. A jogszerűség nagyon fontos: a rendőr nem intézkedhet „csak úgy”.

– A rendőrök jelzést tettek a gyámügy felé. De nem tudni, utána mi történt. Hol és hogyan tudna a gyámügy beavatkozni?

– Meg kellene erősíteni a gyámügyet szakemberekkel, pénzzel és biztonsággal. Sokszor nem mernek kimenni, mert attól tartanak, hogy megverik őket; fenyegetést is kapnak: „ha még egyszer ilyen véleményt ad, kinyírjuk a családját is”. Ilyen közegben mit tehet a gyámügyes? Anyagi, szakmai és biztonsági értelemben is támogatni kellene őket, hogy merjenek intézkedni.

– Hogyan lehetne ezt elkezdeni? A pénz nem minden, és nem lehet minden gyámügyes mellé biztonsági kíséretet állítani.

– Mennyi a fizetésük? Nem sok. Épphogy meg lehet élni belőle. Meg vannak becsülve? Aligha.

Tréningeket tartottam gyermekotthonok, ifjúsági intézmények dolgozóinak: hihetetlen, milyen állapotban vannak, és milyen körülmények között élnek a gyerekek.

Ezt gyökeresen csak úgy lehet megváltoztatni, ha ebbe is invesztálnak nem csak más területekre.

– Egy ismerős ugyanarról a feltételezett elkövetőről azt mondta: „Jó embernek ismertem meg, sokat beszélgettünk, nem vettem észre, hogy erőszakos lenne, csak hallottam róla.” Később viszont azt állította: „Egy szeretője kisgyerekét úgy bántalmazta, hogy eltört a keze, de a sürgősségin nem mondták el, hogy ő bántalmazta.” Hogyan lehet, hogy ezt ugyanaz az ember mondja?

– Gyakran a kollektív felelőtlenség érvényesül. Hajlamosak vagyunk abban bízni, hogy „valaki más már intézkedett”. Aronson kutatásai is mutatták: ha az utcán balhé van, sokan azt gondolják, más már riasztotta a rendőröket.

Ehhez társul a félelem is: nem szólunk, mert attól tartunk, hogy belénk kötnek vagy minket bántanak.

Ugyanez látszott a buszon is: volt, aki „csak” összenézett a mögötte ülővel, ettől az áldozat helyzete nem lett jobb.

– Most hangsúlyosan nem a konkrét esetről kérdezem, hanem a mintáról: mennyiben áldozat és mennyiben tettestárs a másik szülő?

– Maradjunk is az általánosságnál. Nem egy esetben hívnak ki rendőröket családi balhéhoz: a nő jelzi, hogy veri a férje. Mire a rendőrök intézkedni kezdenek, a nő a férfi pártjára áll, és ketten támadják a rendőröket.

Az áldozatnak „szüksége van” az üldözőjére: függő kapcsolatok ezek.

A biztonság és az állandóság igénye áll szemben a szeretettel és a változatosság igényével egyfajta „jin és jang”. A drámaháromszög logikája él: az áldozat a szeretetet helyettesíti ebben a játszmában.

– Egy helyismerettel rendelkező tanú szerint Miskén az agresszió sokak között nagyon gyakori, ha nem az egyetlen kommunikációs forma. Hogyan lehet ezt a láncolatot „megszakítani”, hogy ne következzenek be napról napra ilyen esetek?

– A bűnözés társadalmi jelenség. Ha egy településen így kezelik a feszültséget, az azért van, mert így tanulták.

Nagyon nem mindegy, mit tanít az iskola és az oktatás: milyen eszközöket ad a kulturált, emberi konfliktuskezeléshez. Erre kellene tenni a hangsúlyt és a forrásokat, nem a társadalom megosztására.

Léteznek jó gyakorlatok: például egy színházi program, ahol színészek játszanak el konfliktushelyzeteket, mi, szakértők pedig elmondjuk, hogyan lehetne jól megoldani, majd úgy is eljátsszák. Ebből munkahelyi tréningek mellett családi, baráti, párkapcsolati kurzusokat is tervezünk, helyes megoldásokat keresve és azokat bemutatva. Fontos lenne a helyreállító igazságszolgáltatás is: az iskolában a bántalmazót leültetni a bántalmazottal, hogy beszéljenek róla. A büntetés-végrehajtásban is terjed, hogy ha vállalja az áldozat, találkozzon az elkövetővel. Ez együttérzést alakíthat ki. Sok érintett valójában nem tanulta meg, mi a szeretet: akit nem szerettek, az gyakran helyettesítőkkel (fontosság, fájdalomokozás stb.) operál.

– Vissza Miskére: most alakul egy civil drogellenes csoport, hogy „felvegyék a harcot” a dílerekkel. Reális ez?

– Milyen eszköze van egy civil csoportnak a dílerekkel szemben? Gyakorlatilag semmi. Ez a rendőrség feladata lenne, őket is meg kellene erősíteni, pedig létszámhiány van. Sok településen küzdenek hasonló helyzettel. Indulnak drogellenes kampányok, a rendőrök dolgoznak, vannak eredmények és nagy akciók, tudom, mert rendőröket és különleges egységeket is képzek. De a jelenség társadalmi gyökerű:

az emberek a szegénység és a szegénység gondolatvilága elől menekülnek a kábítószer „virtuális valóságába”.

Egy időre „jobban érzik magukat”. Belövik magukat, mert így menekülnek a realitás, a mélyszegénység elől.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Akkor a bandatagon kívül ocsmány áruló is vagyok” – felháborodtak a tüntetők Lázár János minisztériuma előtt
A kormány bűnözőbandának, Bayer Zsolt pedig ocsmány árulóknak nevezte azokat, akik Gyöngyösön tiltakoztak Lázár János wc-kefés kijelentése ellen. Szombat este Lázár minisztériuma elé szerveztek tüntetést, ahol felbukkant Caramel is. Videó.


Lázár János minisztériuma elé hirdetett tüntetést Lakatos Ádám aktivista, miután a miniszter egy lakossági fórumon arról beszélt, hogy ha nincsenek bevándorlók, a vonatok vécéit a cigányoknak kell takarítaniuk. A demonstrációra azután került sor, hogy Lázár egy gyöngyösi fórumán roma tiltakozók jelentek meg, amire a kormányzati kommunikáció úgy reagált: „bandába verődött bűnözőket” küldött rájuk a Tisza Párt.

„Emberölés, rablás, lopás, kényszerítés, szexuális erőszak. Ez van a priuszukban. Akiket a TISZA odaküldött a fideszesekre Gyöngyösön, némelyiknek több bűncselekmény van a rovásán, mint ahány éves” – állította Orbán Viktor, aki szerint a tiltakozókat bandába szervezték. „És még csak 72 napra vagyunk a választástól. Mi lesz itt, emberek?” – tette fel a kérdést.

A tüntetésen többen is reagáltak a vádakra, köztük azokra a kijelentésekre is, amelyeket Bayer Zsolt publicista fogalmazott meg. Bayer ocsmány árulóknak nevezte a tiltakozókat, és azt üzente nekik, hogy csak akkor nyissák ki a szájukat, ha meg akarják köszönni az Orbán-kormánynak az elmúlt 16 év jótéteményeit.

„Akkor ma még a bandatagon kívül ocsmány áruló is vagyok. Köszönöm a kitüntetést!” – reagált szarkasztikusan az egyik résztvevő. Egy másik tiltakozó szerint az egész helyzet „emberi butaság, ez nem méltó a magyar nép viselkedéséhez.”

„Hová süllyedtünk? Hogy egy olyan országban kell élnem, ahol ilyen emberek élnek, akik így ontják magukból a gyűlöletet. Mert bennem is gyűlöletet kelt. Az a legrosszabb, hogy érzem magamban, és ezt nagyon-nagyon szégyellem magam” - mondta egy másik megszólaló.

A kormánypárti megnyilvánulások egy tüntetőt Balog Zoltán egykori miniszter szavaira emlékeztettek. „Azt mondta, hogy rekesszék ki a bűnözőket maguk közül a romák. Ez egy egyértelműen diszkriminatív, stigmatizáló megszólalás volt, és ez beleillik egy hosszú sorozatba, amit a Fidesz csinál” – mondta.

Volt, aki szerint a vita teljesen rossz vágányon zajlik. „Ez egy szóval baromság. Megint nem a lényeggel foglalkoznak, hanem azzal, hogy miket, meg hogyan meg kiket küldtek. Volt valami, egy nagyon fontos dolog, amire reagálni kéne, és nem azzal foglalkozni, hogy milyen embereket küldtek” – vélekedett egy nő.

Molnár Ferenc Caramel is a helyszínen volt, aki szerint a politika eszközei miatt nem lepődik meg a kialakult helyzeten.

„Szerintem pont ezen kellene változtatni, hogy bárki kiáll egy magyar vagy cigány emberért, akkor ne a támadás köszönjön vissza reflexszerűen” – fogalmazott az énekes.

Úgy vélte, a tiltakozók önmaguk miatt mondták el a véleményüket, nem pedig utasításra.

„Ugyanaz, mint a Szőlő utcai gyerekek. Nekem is volt ott ismerősöm, egyetemi tanár gyermeke, mert 14 évesen rosszat lépett. Most le vannak bűnözőzve azok a gyerekek is” – húzott párhuzamot egy másik felszólaló, aki szerint a romáknak sokszor nincs más lehetőségük. „Le lehet bűnözőzni, igen, nyilvánvalóan. De hát az Országházban dolgozók is bűnözők, csak ők még nem kaptak érte semmit.”

A tüntetők szerint Lázár Jánosnak le kell mondania. „Azonnal. Azonnal. Egyértelmű” – jelentette ki egy férfi. „Nem kérdés. Minden normális helyen, minden normális országban már régen nem lenne szabad miniszternek lenni. De nem fog lemondani, ne reménykedjünk” – tette hozzá egy másik.

A legélesebb kritikát egy nő fogalmazta meg, aki szerint az egész kormány felelős. „A kormánynak kellene lemondani, nem Lázár Jánosnak. Lázár János szavaira annyi volt a reakciója, ha jól tudom, Orbán Viktornak, hogy hallgatja a Dankó Rádiót. Ez a reakció.” – mondta felháborodottan.

A teljes riport


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor egy friss felmérésről: Ha ez igaz, a Tisza Párt előnye már szinte behozhatatlan
Egy új, mesterséges intelligenciát használó cég borzolta a kedélyeket a mérésével. A politológus szerint a friss számok akár a választás sorsát is eldönthetik.


Török Gábor politológus szerdán a Facebookon kommentálta a Minerva Intézet legfrissebb felmérését, amely az eddigi legnagyobb különbséget mérte a Tisza Párt és a Fidesz között. A politológus posztjában kiemeli, hogy a Minerva „új szereplő a közvélemény-kutatási piacon és érdekes módszert használ az adatfelvételnél”.

Ismertette a kutatás számait is, melyek szerint 41-28 az arány a teljes népességben, míg 54-37 a biztos szavazó pártválasztók között a Tisza Párt javára.

Török Gábor a posztjában egyértelművé tette, mit jelentene, ha ezek a számok a valóságot tükröznék. Szó szerint azt írta: „Bár sokan nem értik vagy szándékosan félreértik, azért elmondom újra: ha tényleg ez (lenne) most a helyzet, akkor ez szinte behozhatatlan előny (lenne) már két és fél hónappal a választás előtt.”

A Minerva Intézet új szereplő a piacon, és mesterséges intelligenciával támogatott telefonos adatfelvétellel dolgozik, módszertanát és nyers adatait is nyilvánosan közzéteszi. A többi kutatócég vegyes képet mutat: a Závecz és a Medián szintén a Tisza Párt előnyét mérte a biztos pártválasztóknál, a Republikon pedig a teljes népességben is, ugyanakkor a kormányközeli intézetek, mint az Alapjogokért Központ vagy a Nézőpont, a Fidesz vezetéséről számoltak be. A sajtóbeszámolók szerint a Minerva által alkalmazott AI-telefonos kutatás újdonságnak számít Magyarországon, és az intézet átláthatóságát a szakértők pozitívumként említik, de a pontosság megítélése körül vita van.

A Szeretlek Magyarország Pohly Ferencet, a Minerva Intézet Nonprofit Kft. ügyvezetőjét kérdezte korábban a módszerről:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Tudod, mire kértek nagyon sokan pénzt? Temetésre. Hogy nem tudják eltemetni a halottaikat” – Csézy lett Magyar Péterék új jelöltje, Tállai András ellen indul Mezőkövesden
Alig egyéves kislánya mellett döntött a politikai szerepvállalásról. Most elárulta, miért nem fél a megfélemlítéstől és a környéken tapasztalható nyomástól sem.
KÁ - szmo.hu
2026. január 31.



Csézy, azaz Csézi Erzsébet énekesnő, ruhatervező lett a TISZA Párt országgyűlési képviselőjelöltje a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 7-es számú választókerületben. A Tiszta Hang podcastban beszélt arról, miért vállalta a politikai szerepet alig egyéves kislánya mellett, milyen állapotokat tapasztal a szülőföldjén, és miért kellett külföldre mennie, hogy gyermeke születhessen.

Az énekesnő elmondása szerint a döntésében nagy szerepet játszott, hogy a Hősök terén tartott kampányzárón úgy érezte, ott a helye, és el kell énekelnie az egyik legszebb, az országról szóló dalát. Állítása szerint akkor már a kislányát várta, ami megerősítette abban, hogy felelősséggel tartozik a jövőért. „Persze a miénkért is, hiszen remélem, még sok szép évünk van hátra, de az ő jövőjük alakulása óriási felelősség” – fogalmazott. A kiállása után – mint mondta – elenyésző számú negatív hozzászólást kapott. Bár jobboldali érzelműnek tartja magát, férje például baloldali, mégis jól megértik egymást, és éppen a társadalmi megosztottság felszámolását tartja a fő céljának.

„Azt szeretném, ha eljutnánk oda, hogy nem is kell tudnunk, kik a miniszterek, mert mindenki teszi a dolgát, és ez egy élhető ország lesz. Lehet, hogy ez vízió, de nekem ez a célom”

– jelentette ki.

Csézy szerint a szülőföldje, Matyóföld adja az identitását, és sosem tudott volna Budapesten élni. Büszke rá, hogy a családja, a Kisjankó család az 1700-as évektől alapozta meg a matyó népművészetet. Ezt a hagyományt viszi tovább a saját ruhakollekciójával is, amelynek darabjait a Nobel-díjas Karikó Katalin is viselte, többek között a díjátadón is. „Óriási büszkeség, hogy az ő ruháit tervezhettem, méltóbb helyen nem is viselhetné őket senki” – mondta.

Az énekesnő azért döntött az indulás mellett, mert úgy látja, nagyon régóta nem volt igazi kihívója a jelenlegi képviselőnek a körzetben. Szerinte a 90-es évek elején volt utoljára helyi, mezőkövesdi induló. Ezzel szeretne erőt adni az otthoniaknak. „Jelenleg borzasztóan le van korlátozva minden, és az embereket megfélemlítik” – állítja. Úgy látja, az emberek hitetlenek lettek, és egyre több fiatal hagyja el a környéket.

„Régebben mindenkinek azt mondtam, hogy maradjon, mert ez a hazája. Az utóbbi időben viszont – és ezt szégyellem – már azt mondtam nekik: menjetek, egy életetek van, vágjatok bele, mert itthon nem láttam a kitörési lehetőséget”

– fogalmazott.

Csézy beszélt a személyes küzdelmeiről is, amelyek rávilágítottak a hazai rendszer hibáira.

„Én nyíltan beszéltem arról, hogy hat évig mindent megtettünk a férjemmel, hogy gyerekünk szülessen, és végül külföldre kellett mennünk, ahol elsőre sikerült”

– mondta el. Szerinte a probléma nem a magyar szakemberekkel van, hanem azzal, hogy az államosított meddőségi intézetek annyira túlterheltek, hogy nincs idő alaposan kivizsgálni a párokat. Kritizálta a szabad orvosválasztás eltörlését is a szülészeteken, ami szerinte óriási rizikót jelent a nőknek. „Ennek eredménye, hogy egy megyei kórházban január 6-án született meg az első gyerek, miközben abban a magánkórházban, amit én is választottam, napi nyolc baba jön a világra. Ez nincs rendben” – jelentette ki.

A helyi viszonyokról szólva elmondta, hogy a mezőkövesdi kórház aktív ellátását megszüntették, és egy elfekvőt csináltak belőle.

„Ezt tényleg nem értem. Éppen akkor készült el a stadion, amikor bezárták a kórházat”

– emelte ki. Hozzátette, hogy a helyi háziorvosi rendelő állapota évtizedek óta változatlan. „Egy 1970-es évekbeli filmet lehetne ott forgatni. A csempe, a függöny, az ablak… ezek nem lennének nagy költségek” – mondta. Sajnálatát fejezte ki a Zsóry Fürdő lemaradása és a mezőkövesdi belváros kiürülése miatt is. Szerinte a megkeseredettség látszik az embereken, mert eltűnt a középosztály.

Az énekesnő és férje, a rákutató dr. Szabó László sokat jótékonykodnak. Csézy elmondta, hogy az utóbbi időben megdöbbentő kérésekkel találkoztak.

„Tudod, mire kértek nagyon sokan pénzt? Temetésre. Hogy nem tudják eltemetni a halottaikat. És több temetést fizettünk ki. És ez egy borzasztó állapot egyébként”

– fogalmazott. Úgy érzi, nem tudja tovább a fotelből nézni a történéseket. „Ha mindenki így állna hozzá, akkor soha nem lenne más” – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy nem politikusnak tartja magát, de pont ezt várják az emberek: hogy valódi, közülük való emberek képviseljék őket, akik már letettek valamit az asztalra a saját területükön. „Én ideállok teljes mellszélességgel, és tényleg majd kérek mindenkit, aki egy picit is azt gondolja, hogy most így már érdemes, akkor segítsen, mert én csak egyetlen egy ember vagyok” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Caramel: Lázár Jánosnak el kellett volna gondolkodnia a lemondáson
Az énekes szerint fontos lenne, ha bárki kiáll egy másik magyar vagy cigány emberért, akkor ne a támadás köszönjön vissza reflexszerűen. Caramelt a wc-kefés mondatok miatt tartott tüntetésen kérdeztük.


– Le kell mondani Lázár Jánosnak?

– Szerintem el kellett volna gondolkodnia rajta. Én csak azért mondom ezt, mert ez már a többedik ilyen jellegű kijelentése volt. Minimum egy gondolkodást szerintem megért volna. De ha már abban változik ez a helyzet, hogy hogy észreveszi a vezetőség azt, hogy sokkal körültekintőbben kellene az ilyen fontos, kényes ügyekről nyilatkozni vagy megnyilvánulni, szerintem már az is egy óriási előrelépés.

– Orbán Viktor ma azt mondta, szó szerint idézem, hogy a Tisza Párt bandába verődött bűnözőket küldött a fideszesekre, utalva a Lázár János gyöngyösi fórumán tiltakozókra. Mit gondol erről? Bandába verődött bűnözők tiltakoztak ott Lázár ellen?

– Pont ezzel van baj, hogy szerintem a politikának ezek az eszközei. Így működik a politika. Nyilván nem lepődöm meg, hogy most ez a fajta üzemmód van. Szerintem pont ezen kellene változtatni, hogy bárki kiáll egy másik magyar vagy cigány emberért, akkor ne a támadás köszönjön vissza reflexszerűen. Én teljesen elképzelhetőnek tartom azt, hogy ezek az emberek, akik ott megjelentek és elmondták a véleményüket, önmaguk miatt mondták el a véleményüket, és nem felszólításra vagy utasításra. Az pedig, hogy kinek milyen a múltja, arról nekem fogalmam sincs.

– Bayer Zsolt egy publicisztikában "saját fajtájuk ocsmány árulóinak" nevezte a Gyöngyösön tiltakozó cigányokat. "Fogjátok be a pofátokat, és majd akkor nyissatok ki újra, ha meg tudjátok köszönni mindazt, amit az elmúlt 16 évben kaptatok az Orbán kormánytól" - írta.

– Erről beszélek, a politikai kommunikáció színvonaláról. Én mindig azt mondom, hogy a másik vélemény az egy erősség és nem egy gyengeség. Minél több vélemény hangzik el szalonképesen a közbeszédben, annál jobb. Szerintem pont ez egy nem helyes út. Azért nem helyes út, mert ezzel olyan energiákat ültetünk el az emberek szívében a közbeszéden keresztül, ami... Mindenki kikéri magának minden oldalról a hergelést, és bevallom őszintén, hogy én sem szeretem. Bármelyik oldalról is történne ilyen, nem szeretem az ilyen jellegű megnyilvánulásokat, mert szerintem nagyon-nagyon káros hosszútávon. Bárki szájából hangzik el egy ilyen minősítés, az egyszerűen szerintem nem szép, nem helyes.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk