HÍREK
A Rovatból

Kreml: közvetítést ajánlott fel az izraeli miniszterelnök az Ukrajnával folytatandó tárgyalásokhoz

Az ukrán elnök, Zelenszkij kérte Bennettet, hogy Izrael közvetítsen a két ország között a tűzszüneti tárgyalásokon.


Közvetítést ajánlott fel az Ukrajnával folytatandó tárgyalásokhoz Vlagyimir Putyin orosz elnöknek Naftali Bennett izraeli miniszterelnök – közölte vasárnap a Kreml sajtószolgálata.

A közlemény szerint Putyin azt mondta Bennettnek, hogy – az izraeli közvetítési ajánlatig – Kijev nem élt Moszkvának azzal a javaslatával, hogy kezdődjenek tárgyalások a fehéroroszországi Gomelben.

Az orosz elnök emellett tájékoztatta az izraeli kormányfőt a háború - a Kreml szóhasználata szerint „a Donyec-medence védelmében indított különleges hadművelet” – menetéről.

Putyin azt is közölte, hogy

az orosz tárgyalóküldöttség Gomelben van és kész a megbeszélésekre Kijev képviselőivel,

akik „következetlenségről tanúbizonyságot téve” mindeddig ”nem éltek ezzel a lehetőséggel”.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője vasárnap korábban azt mondta, hogy az ukrán fél választotta ki Gomelt a tárgyalások helyszínéül. Az orosz küldöttséget Vlagyimir Megyinszkij orosz elnöki tanácsadó vezeti. Hozzátette, hogy Oroszország ezúttal a tárgyalások idejére nem fogja felfüggeszteni a hadműveletet Ukrajnában, ahogy ezt korában tette.

Volodimir Zelenszkij ezzel szemben vasárnap reggel még azt közölte, hogy minden, Fehéroroszországon kívüli város megfelelne a megbeszélések helyszínéül, olyan országban ahonnan nem lövik Ukrajnát. Varsót, Pozsonyt, Budapestet, Isztambult és Bakut nevezte meg lehetséges helyszínként.

Zelenszkij pénteken fordult Bennetthez azzal a kéréssel, hogy Izrael közvetítsen Oroszország és Ukrajna között a tűzszüneti tárgyalásokon.

Vasárnap délután Jurij Voszkreszenszkij, a fehérorosz Demokratikus Erők Kerekasztala vezetője a TASZSZ orosz hírügynökség szerint azt közölte, hogy az ukrán delegáció indult Gomelbe Oroszország képviselőivel tárgyalni.

Naftali Bennett izraeli miniszterelnök telefonon egyeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és közölte: Izrael kész segíteni a válság megoldását

– jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet vasárnap.

A lap értesülése szerint Bennett a telefonbeszélgetés miatt 40 percre elhagyta a kormányülést. Egy politikai forrás szerint a telefonos egyeztetésen az izraeli kormányfő aggodalmának adott hangot az ukrajnai állapotok, valamint annak lehetősége miatt, hogy a harcok felerősödnek, és súlyos humanitárius helyzethez vezetnek.

Putyin azt mondta, hogy készen áll a tárgyalásokra.

„Izrael készen áll mindenben segítséget nyújtani a válság megoldása és a felek közelebb hozása érdekében, tekintettel különleges státuszára, amely lehetővé teszi számára, hogy mindkét fél álláspontját megértse”

– hangsúlyozta Bennett.

Az izraeli és az orosz vezető megállapodott a folyamatos kapcsolattartásban Oroszország és Izrael között.

Vasárnap délután az ukrán elnöki iroda megerősítette, hogy ukrán tárgyalóküldöttség fog találkozni az orosz féllel, a megbeszélést a fehérorosz határnál, Pripjaty folyó térségében tartják.

Az elnöki iroda a Telegram üzenetküldő portálon közölte, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfő vasárnapi telefonos megbeszélése során állapodtak meg ebben.

"A politikusok megegyeztek abban, hogy az ukrán delegáció előfeltételek nélkül találkozik az orosz küldöttséggel az ukrán-fehérorosz határon, Pripjaty folyó térségében" - tájékoztatott Zelenszkij hivatala. Hozzátette: Lukasenka vállalta a felelősséget azért, hogy az ukrán delegáció útja, tárgyalásai és visszatérése során a fehérorosz területen állomásozó összes repülőgép, helikopter és rakéta a földön marad.

Az elnöki iroda további részleteket nem közölt, azt sem árulta el, hogy kik az ukrán delegáció tagjai.

Szintén vasárnap

Izrael bejelentette, hogy helyreállítja teljes körű diplomáciai kapcsolatait Lengyelországgal az Ukrajna orosz megtámadása nyomán kialakult háborús válságban

– ezt a helyi média közölte.

Jaír Lapid külügyminiszter bejelentette a Lengyelországba már régóta kijelölt új izraeli nagykövet, Jákov Livne azonnali kiutazását állomáshelyére, hogy bekapcsolódhasson az Ukrajnából menekülő izraeliek és zsidók megsegítésében.

Livnét már tavaly nyáron kinevezték varsói nagykövetté, de nem utazott el állomáshelyére, mert Jaír Lapid ezzel is tiltakozott amiatt, hogy Andrzej Duda lengyel elnök jóváhagyott egy törvénymódosítást, amely megakadályozza újabb követelések benyújtását a nácik által elrabolt zsidó vagyonokért.

A lap szerint a két ország között jelentősen javult a kapcsolat az utóbbi napokban, miután Lengyelország hathatós segítséget nyújtott Izraelnek az izraeli és zsidó civilek Ukrajnából történű evakuálásához és az Ukrajnában állomásozó izraeli diplomaták átutazásának megszervezéséhez.

A jeruzsálemi külügyminisztérium közölte, hogy az ukrajnai válság kezdete óta Izrael varsói nagykövetsége Tal Jaalon biztos vezetésével sikeresen működött együtt a lengyel hatóságokkal az Ukrajnából távozó izraeliek segítésében – emlékeztetett a Walla című izraeli hírportál.

„Szeretnénk kifejezni köszönetünket a lengyel hatóságoknak a segítségükért” – hangsúlyozta Lior Hajat, a külügyi tárca változást bejelentő szóvivője. Livne már vasárnap kora reggel elindult Varsóba, és a közeljövőben átadja megbízólevelét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Lilu: Gondolom, lázasan zajlik a hajtóvadászat Zsolti bácsi után. De ki az a Zsolti bácsi?
Semjén Zsolt hétfőn dühösen vágott vissza a javítóintézeti botrány miatt, perre készülnek a kormánypártiak. Lilu is beszállt: „Ki az a Zsolti bácsi?” – kérdezi, amíg ki nem derül az igazság.


Ahogy arról hétfőn mi is beszámoltunk, hétfőn a Parlamentben Orbán Viktor mellett Semjén Zsolt is reagált a vádakra, miszerint a Szőlő utcai javítóintézet fiatalkorúak futtatásával vádolt igazgatója vezető politikusoknak is közvetített volna ki az intézmény lakói közül. Arató Gergely, a DK képviselője azt a kérdést tette fel, hogy „Ki az a Zsolti bácsi?”, amit előbb Simicskó István fideszes képviselő azonosított be, majd Semjén vette magára a vádakat, és indulatos beszédében kijelentette: „soha, semmilyen bűnös viszonyhoz” nem volt köze, és ő Magyarország legátvilágítottabb embere. Mint mondta: „Nem hagyom magam ártatlanul tönkretenni, és nem hagyom magam megfélemlíteni.”

Az esetre most reagált a közéleti – elsősorban gyerekvédelmi – kérdésekben igen aktív Lilu is – szúrta ki a 24.hu. A műsorvezető Instagram-sztorijában azt írja: „Azt már tudjuk, hogy ki nem. De ki az a Zsolti bácsi?”

Hozzátette:

„És, bár gondolom, lázasan zajlik a hajtóvadászat Zsolti bácsi után, mi annyit tehetünk, hogy nem hagyjuk kihűlni a kérdést. KI AZ A ZSOLTI BÁCSI? Mi ennyit tehetünk ezekért a gyerekekért. Úgyhogy, gyerünk. Tegyük meg. Amíg, ki nem derül az igazság.”

Korábban Lakner Zoltán is élesen bírálta a miniszterelnök-helyettest. Szerinte „vagy a tudatos ártó szándék vagy az elemi tudatlanság” játszik szerepet, amikor Semjén összemossa a pedofíliát az LMBTQ-jogokkal. Egyben arról is beszélt, hogy a politikus úgy utasította vissza a vádakat, hogy azzal direktben nem is őt vádolták meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Karácsony Gergely gyászol: 55 évesen meghalt Dolozim Emese
A Fővárosi Önkormányzat Gyulai Idősek Otthona vezetőjét a Fővárosi Önkormányzat a saját halottjának tekinti. Karácsony szerint a fővárosért végzett 27 évnyi munkája során valóságos legendává vált a szakmában.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2025. szeptember 23.



Megrendült hangvételű posztot tett közzé Karácsony Gergely a Facebookon. A főpolgármester egy régi munkatársát, Dolozim Emesét gyászolja, aki a Fővárosi Önkormányzat Gyulai Idősek Otthona vezetője volt.

„Megrendülten értesültem arról, hogy munkatársunk, Dolozim Emese, a Fővárosi Önkormányzat Gyulai Idősek Otthona vezetője tragikusan fiatalon, 55 évesen elhunyt.

Emese egész szakmai életútját mások megsegítésének szentelte. Már 18 évesen ápolóként, majd szakápolóként dolgozott a gyulai kórházban, majd 1998-ban csatlakozott a Budapest-családhoz. Kezdetben vezető ápolókent, majd 2015-től intézményvezetőként szolgálta az időseket a Gyulai Idősek Otthonában.

A fővárosért végzett 27 évnyi munkája során valóságos legendává vált a szakmában.

Elhivatottsága, a munka iránti alázata példa mindannyiunk számára és nagyon fog hiányozni. Dolozim Emesét a Fővárosi Önkormányzat saját halottjának tekinti” – írta Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere a Facebook-oldalán.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
A milliárdos Somlai Bálint és családja szociális lakbért fizet a várban, és most 85%-os kedvezménnyel meg is vehetik a lakást
A lakást a 298,4 milliós becsült piaci ár helyett 44,8 millió forintért vásárolhatják meg, ami 263 ezer forint négyzetméterenként. Az előterjesztés szerint Somlaiék „szociális” lakbért fizetnek az önkormányzatnak. Két éve Somlai 179 millió forintért hirdette különleges Ferrariját.


A Budavári önkormányzat Gazdasági bizottsága csütörtökön 25 műemléki lakás eladásáról dönt. A csomag becsült piaci értéke 3,8 milliárd forint, a kedvezmények miatt az önkormányzat bevétele legfeljebb 1,2 milliárd forint lehet. A 25 lakásból 13-at a forgalmi érték 15 százalékáért adnak, 11-et féláron, egyre nem jár kedvezmény. A döntést a Gazdasági bizottság hozza meg, a listák nem kerülnek a testület elé, és a kedvezményes ár ismeretében végül a bérlő dönt a vásárlásról.

A lakások három épületben vannak: egy a Dísz téren, egy az Országház utcában és egy a Táncsics Mihály utcában. A Dísz téren a legtöbb figyelmet egy 2. emeleti, 170 négyzetméteres lakás kapja, amelyet Somlai Bálint bérel szüleivel és testvérével.

Somlai Matolcsy Ádám barátja; cége tavalyi bevétele 67 milliárd forint volt. Ezt a lakást a 298,4 milliós becsült piaci ár helyett 44,8 millió forintért vásárolhatják meg, ami 263 ezer forint négyzetméterenként. Az előterjesztés szerint Somlaiék „szociális” lakbért fizetnek az önkormányzatnak. Két éve Somlai 179 millió forintért hirdette különleges Ferrariját - írta a 444.hu.

Ugyanebben az épületben több bérlő is jelentős kedvezményt kap. Valaki 26,8 millió forintért vehet meg egy 86 négyzetméteres lakást (312 ezer forint négyzetméterenként), egy másik bérlő 49 millió forintért egy 172 négyzetméterest (285 ezer forint négyzetméterenként). Van egy földszinti lakás is, amelyhez 213 ezer forint négyzetméterenkénti áron juthat a bérlő.

Az Országház utcában egy 72 négyzetméteres lakás ára 20,3 millió forint a piaci 135,4 millió helyett. Ugyanebben a házban egy 49 négyzetméteresért 54,2 milliót kell fizetni, mert erre „csak” 50 százalékos kedvezmény jár.

A Táncsics Mihály utcában egy 112 négyzetméteres lakásért 35,3 millió forintot kérnek, ami 315 ezer forint négyzetméterenként. A becslés szerint ennek a lakásnak a piaci ára 235,5 millió forint, azaz 2,1 millió forint négyzetméterenként.

Májusban megírták, hogy az első körben 105 lakást már eladtak, a bérlők ezeket átlagosan a forgalmi érték negyedéért vásárolhatták meg.

A háttér 2021-ben változott: a lakástörvény módosítása szerint az önkormányzatoknak azokat a lakásokat kell eladniuk, amelyek világörökségi helyszínen és annak védőövezetében, műemléképületben találhatók, vagy olyan házakban vannak, amelyeken korábban elidegenítési és terhelési tilalom volt, de ezt azóta feloldották. A bérlők akkor vásárolhatnak, ha legalább öt éve bérlik az ingatlant. A vételár a bérleti időtől függ: 25 év bérlés után a külsős szakértő által megállapított forgalmi érték 15 százaléka a vételár. Más esetekben elvileg a teljes árat kell fizetni, de bekerült egy módosítás: ha valaki tulajdonjog cseréjével lett bérlő, akkor a forgalmi érték 35–50 százalékát kell kifizetnie. A javaslatot akkor még parlamenti képviselőként a kerület jelenlegi polgármestere, Böröcz László nyújtotta be.

A rendszerváltás után a budavári műemlék épületek lakásait nem lehetett megvenni, az ott élők bérlők maradtak, akik kedvezményes, „szociális” lakbért fizettek. „Ezeknél a lakásoknál nem vizsgálták a jövedelmi viszonyokat, ezért nem tudható, hogy a szociális lakbért fizető műemléki bérlők milyen arányban rászorulók” – írja V. Naszályi Márta, a kerület előző, párbeszédes polgármestere a vári bérlakásokról szóló cikksorozatában.

A korábbi gyakorlat szerint a bérlők ezeket a lakásokat nem adhatták el, csak örökíthették vagy elcserélhették; az állami kárpótlás mellett „szociális” lakbért és „örökbérleti” jogot kaptak. Ezzel az úttal „trükközött” például Bayer Zsolt, és így jutott olcsó bérlakáshoz Palkovics László és Rákay Philip is.

Az I. kerületben 1400 önkormányzati bérlakás van, a módosítás után ezek közül 1100 vált megvásárolhatóvá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Ruszin-Szendi Romulusz: A NATO-ban és az EU-ban már nem tekintenek bennünket megbízható partnernek
A hét kelet-európai védelmi minisztert azért hívták meg szeptember 26-ára, hogy Ukrajna egy képviselőjével együtt átbeszéljék, hogyan lehet kialakítani Európa keleti határain a drónfalat. Magyarország és Szlovákia nem kapott meghívót.


Magyarországot és Szlovákiát sem hívták meg az EU keleti határaira tervezett drónfallal kapcsolatos megbeszélésre – közölte Thomas Regnier, az Európai Bizottság szóvivője.

Az egyeztetés előzménye, hogy Lengyelország légterébe legalább 19 orosz drón repült be nemrég, ezután az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen kijelentette, hogy egy drónfal kialakítására van szükség az Európai Unió keleti határain.

Andrius Kubilius, az Európai Bizottság védelmi ügyekért felelős biztosa azért hívja meg a kelet-európai védelmi minisztereket szeptember 26-ára, hogy Ukrajna egy képviselőjével együtt átbeszéljék, hogyan lehet kialakítani a drónfalat.

A találkozón 7 EU-tagállam – Észtország, Lettország, Finnország, Litvánia, Lengyelország, Románia és Bulgária – vesz részt, Magyarország és Szlovákia nem kapott meghívót.

Az esetről Ruszin-Szendi Romulusz is posztolt a Facebookon, a volt vezérkari főnök élesen bírálta emiatt a magyar külpoliikát:

„Újabb pofon Magyarországnak: az EU nem hívta meg hazánkat a keleti határokat védő drónfalról szóló egyeztetésre. Ez nem véletlen, és nem is puszta adminisztrációs baki. Ez annak a következménye, hogy a magyar külpolitika évek óta kiszámíthatatlan, szövetségellenes, és rendre szembe megy azokkal, akikkel közösen kellene védenünk az országot, óvni a magyar emberek biztonságát.

Egy dolog világos: a NATO-ban és az EU-ban már nem tekintenek bennünket megbízható partnernek. Hogyan is tekinthetnének, amikor a kormány rendszeresen relativizálja az orosz agressziót, fékezi a közös uniós döntéseket, és látványosan építi különutas kapcsolatait Moszkvával és Pekinggel? Ez nem „nemzeti érdekérvényesítés”, hanem önsorsrontás.

Az orosz drónok nem fognak megállni a magyar határnál csak azért, mert Orbán Viktort kihagyták egy tárgyalásról. A kihagyásunk egyértelmű üzenet: a szövetségeseink nem számolnak velünk. Ez pedig közvetlenül gyengíti Magyarország biztonságát.

A külpolitika nem arról szól, hogy kinek tudunk odaszúrni Brüsszelben. A külpolitika arról szól, hogy ki áll mellettünk, amikor baj van. És most egyre többen fordítanak hátat nekünk. Ez a felelőtlen lavírozás nem a függetlenséget, hanem az elszigetelődést hozza el - és ennek a magyar emberek látják kárát.”


Link másolása
KÖVESS MINKET: