HÍREK
A Rovatból

Közel 300 millió forintba kerülhet összesen az előválasztás

A legtöbbet a DK és a Jobbik, a legkevesebbet az LMP és a Párbeszéd adta bele a közösbe. Civilek is összedobtak 60 milliót.


Az eredetileg tervezettnél jóval többe kerül végül az ellenzéki előválasztás megszervezése és lebonyolítása, és a kezdeti tervekhez képest a hat rendező párt nem is egyenlő arányban járul hozzá a költségekhez, ami okozott némi belső feszültséget – derült ki a hvg.hu által a pártoktól összegyűjtött információkból.

Mint írják, az előválasztás második fordulója még csak vasárnap kezdődik, de már nagyjából láthatók a végleges számok: az első forduló csaknem 190 millióba került, a második költsége pedig elérheti a 40 milliót.

Ez az összesen mintegy 230 millió forint csak az előválasztás technikai költsége, ebben nincsenek benne az egyéni jelöltek és a miniszterelnök-jelöltek kampányköltései, azokat ugyanis a pártok saját maguk finanszírozzák, míg a lebonyolítást közösen állták. A hat párt szeptember 5-i közös nyilatkozata jól mutatja, hogy nem ekkora összeggel kalkuláltak: mindössze 130 millió forintra becsülték a két forduló költségét. Jelezték ugyan, hogy ez felmehet akár 160 millióra is, végül azonban jelentősen meghaladták a tervezett összeget.

A hat párt – a DK, a Jobbik, az MSZP, a Párbeszéd, az LMP és a Momentum – eredetileg 120 milliót dobott össze, méghozzá eredeti vállalásuknak megfelelően egyenlő arányban, vagyis mindegyik 20-20 millióval szállt be. Hamar kiderült azonban, hogy ez az összeg még az első fordulóra is kevés lesz, így további 40 milliós „pótbefizetés” vált szükségessé. Ezt azonban már nem osztották hat részre, hanem fele-fele arányban a DK és a Jobbik állta – írja a hvg.hu.

A cikkben megemlítik: időközben kiderült, hogy még a 160 millió is kevés, ugyanis az online szavazók azonosítását végző operátorokra további 20 milliót kellett költeni. Ezt az összeget állításuk szerint a Momentum fizette be, ám még ezen felül is keletkezett az első fordulóhoz kapcsolódóan mintegy további 6 milliós költség, amit a hat párt már közösen dobott össze.

Ezzel eddig körülbelül 186 millió forint az előválasztás költsége. És még csak most jön a második forduló.

Ennek költsége a lap értesülése szerint jóval kisebb lesz az elsőnél, hiszen a már kiépített technikai háttér, az első fordulóban is használt eszközök adottak, azokra már nem kell költeni. Jelentős kiadás lesz azonban a szavazólapok kinyomtatása, bár ebből már csak egyféle, miniszterelnök-jelölti lesz – hangsúlyozzák, hozzátéve, hogy a tönkrement szavazósátrak, laptopok és tabletek pótlásának költségével is számolni kell.

A hvg.hu forrásai alapján a második forduló költségeit mintegy 40 millió forintra becsüli, aminek nagyobb részét, 25 millió forintot ismét egyenlő arányban osztanak el egymás között a rendező pártok – de ezúttal csak ötfelé. A Momentum ugyanis, arra hivatkozva, hogy az első fordulóban ők fizették az operátori munkához kapcsolódó 20 milliót, ezúttal nem ad bele a közösbe.

Operátorokra a második fordulóban is szükség lesz az elektronikus szavazás miatt: a tervezett 200 fős gárda jelentős részét fizetett diákmunkások teszik majd ki, mert egyszerűen nincs ennyi ingyen dolgozó párt- és civil aktivista. Az operátori bérek az online szavazáshoz kapcsolódó 15-20 milliós költség legalább háromnegyedét adják. Ennek az összegnek a kifizetését teljes egészében az MSZP vállalja.

A lap a rendelkezésére álló adatokat összesítve azt mondja, az előválasztás kiadásaiból a legtöbbet a Jobbik és a DK vállalta – mindkét párt körülbelül 46 milliót költött –, az MSZP és a Momentum 41-41 millióval szállt be, a legkevesebbet, 26-26 milliót pedig az LMP és a Párbeszéd fizette.

„Az első forduló mintegy 190 és a második forduló csaknem 40 milliós kiadásainál szinte csepp a tengerben az a pénz, ami a pártok közös adománygyűjtésére érkezik be” – jegyzi meg a cikk, a közösségi finanszírozási kampány ugyanis 3 hónap alatt mindössze 1,7 milliót tudott felmutatni. Ennél jóval sikeresebb egy másik adománygyűjtés, amit a szavazás lebonyolításában kulcsszerepet játszó aHang civil szervezet indított. Itt már több mint 60 millió forint jött össze magánszemélyek mikroadományaiból – a legnagyobb összeget, 7 milliót Gauder Milán, a Mastercard egyik régiós vezetője adományozta.

Ebből az úgynevezett „civil” keretből költöttek az első fordulóban az online call center kialakítására, az előválasztást és az online szavazást népszerűsítő Facebook- és Youtube-hirdetésekre, tollra, kitűzőre, a sátrakon 200 molinóra, az operátorok és a szavazást lebonyolítók feladatát leíró protokollok nyomtatására, GDPR-jogászra, infrastruktúraüzemeltetésre. A maradék pénzből a második fordulóban is terveznek hirdetésekre költeni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Budai Gyula súlyos bűncselekményekkel vádolja a Tisza Párt alelnökét
A fideszes képviselő szerint minden nap újabb leleplezés jön a Tisza Párt második emberéről. A vádak szerint milliós tartozásokat hagyott hátra.


Dr. Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán tett közzé egy bejegyzést, amelyben a Tisza Párt alelnökét, Radnai Márkot vádolja bűncselekményekkel.

A politikus szerint Radnai esetében felmerül a költségvetési csalás, közokirat-hamisítás, fiktív számlák kiállítása, cégek eltüntetése és hajléktalan strómanok alkalmazása.

A képviselő azt írja, „minden nap egy újabb részlet arról, hogy Radnai Márk hogyan tüntette el a cégeit, amelyekben milliós tartozások voltak, strómanokon keresztül, valamint fiktív számlák egy szlovák cégtől, amely mögött szintén Radnai állt”. Budai Gyula állítása szerint az ügyben „súlyos bűncselekményekben érintett ügyvéd és még sok más” is szerepel.

A bejegyzését azzal a kijelentéssel zárja, hogy „holnap indulunk”.

A kormányközeli Magyar Nemzet február 5-én írt arról, hogy nyomozás indult Radnai Márk egy korábbi cégének, a Story Chef Kft.-nek az ügyeiben, ahol nagyjából 300 millió forint sorsát vizsgálhatják. A 24.hu február 10-én számolt be arról, hogy a radnaimark.hu domainen egy „coming soon” felirattal ellátott oldal jelent meg. A 444-nek nyilatkozva Radnai azt állította, lejárató akcióra számít, amit szerinte Magyar Péter 2024. február 11-i partizános interjújának évfordulójára időzítenek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Én több Habony Árpádot szeretnék!” – forrtak az indulatok Lázár János győri fórumán
Az építési és közlekedési miniszter győri fórumán a helyi lakáskassza ügye és a kormányzati kommunikáció is célkeresztbe került. A politikus büntetőjogi következményeket helyezett kilátásba.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. február 11.



„Én több Habony Árpádot szeretnék” – vágta rá Lázár János annak a férfinak, aki a Soros György elleni kampányt és a gyűlöletkeltést tette szóvá a miniszter győri Lázárinfóján. A politikust a fórumon folyamatosan a „Hol a pénz?” bekiabálásokkal is szembesítették.

Az építési és közlekedési miniszter közösségi oldalán élőben közvetített fórumán már a kezdetektől feszült volt a hangulat. Bár a helyszínen jelen lévő kormánypárti támogatók megtapsolták a politikust, sok ellenzéki résztvevő is akadt.

A „Hol a pénz?” skandálás arra a legalább 1,7 milliárd forintos hiányügyre utalt, amelyet Pintér Bence polgármester vetett fel az önkormányzati lakáskasszával kapcsolatban, és amelyben már büntetőeljárás is indult.

A helyszínen tartózkodó Fekete Dávid fideszes alpolgármester kampánykamunak nevezte a felvetést. Lázár nem adott érdemi választ, mindössze annyit közölt: ha kiderül, hogy a pénz hiányzik, annak büntetőjogi következményei lesznek, ha viszont megvan, akkor Pintér Bencének kell lemondania.

A fórumon egy résztvevő vécékefét adott át Lázárnak azzal a kéréssel, hogy juttassa el a Külgazdasági és Külügyminisztériumban dolgozó Gáspár Evelinnek.

Lázár megköszönte az „eszközt”, és jelezte, hogy bárki bármit dolgozik az országban, elismerést érdemel. A vécékefe azután vált a miniszterrel szembeni tiltakozások szimbólumává, hogy januárban a Momentum több száz darabot vitt a politikus batidai kastélyához egy roma közösséget sértő kijelentése miatt.

Lázár a feszült hangulatra reagálva kijelentette: szerinte az ellenzék uszít és hergel, és nem szeretné, ha a rendőrségnek kellene beavatkoznia.

Egy ponton felszólította azokat, akik alkoholt fogyasztottak, hogy hagyják el a gyűlést. A miniszter arról is beszélt, hogy a győrieknek az EU nem ad majd pénzt, mivel az uniós forrásokból csak a Győrnél szegényebb települések részesülhetnek. Győr csak magyar pénzre számíthat – fejtegette.

Via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Letartóztatták a Bászna Gabona csaknem tízmilliárd forintos sikkasztással gyanúsított vezérigazgatóját
A Nyíregyházi Járásbíróság rendelte el a cégvezető letartóztatását. A kormány közben kárrendezést indított.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. február 11.



Február 11-én a Nyíregyházi Járásbíróság egy hónapra letartóztatta a mátészalkai telephelyű Bászna Gabona Zrt. vezérigazgatóját. A cég képviselőjét különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás és más bűncselekmények miatt napokkal korábban gyanúsítottként hallgatták ki.

A megalapozott gyanú szerint

a férfi 2025 márciusa és decembere között tizenöt gazdasági társasággal kötött adásvételi és raktározási szerződést, azonban a vevők által rábízott termények jelentős része eltűnt a cég telephelyeiről, a kitárolási kérelmeket pedig nem, vagy csak részben teljesítették.

A bírósági végzés szerint a gyanúsított ezzel összesen „több mint 9 milliárd 927 millió forint értékben károsította meg a sértetteket”.

A bíróság azért döntött a letartóztatás mellett, mert a gyanúsított jelentős magánvagyonnal rendelkezik, ami lehetővé tenné, hogy a hatóságok elől elszökjön vagy elrejtőzzön.

Emellett fennáll a veszélye annak is, hogy szabadlábon hagyása esetén a még ki nem hallgatott tanúk befolyásolásával nehezítené a bizonyítást. A férfit különösen súlyos bűncselekményekkel gyanúsítják, amiért bűnösségének megállapítása esetén – a halmazati szabályokat is figyelembe véve – akár 15 évig terjedő szabadságvesztést is kaphat. A gyanúsított és védője fellebbezett a végzés ellen.

A cég fő tevékenysége gabona, feldolgozatlan dohány és vetőmag nagykereskedelme, valamint tárolása volt.

Bár a felvásárlásokat területi képviselők szervezték, az adásvételi és tárolási szerződések aláírására kizárólag a most letartóztatott vezérigazgató volt jogosult, és terményt is csak az ő engedélyével lehetett elszállítani a telephelyekről.

Az ügy egy hónapok óta forrongó piaci válságba robbant bele, a kelet-magyarországi gabonapiacon ugyanis több milliárd forintos hiány és tízezres tonnaszámú eltűnt készlet miatt került sor közraktári zárolásokra. A sajtóban a villámgyorsan felfutó, Kósa Lajos fideszes politikus rokonaként is emlegetett vezérigazgató cége ellen már január végén végrehajtási eljárás indult. A kormány rendkívüli kárrendezésről döntött a károsult mikro- és kisvállalkozások számára, a kérelmeket február 26-ig lehet benyújtani a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarához.

A Magyar Gabonaszövetség szerint ugyanakkor a tagjaik követelése meghaladja a 8 milliárd forintot, és a kormányzati kárrendezés hatálya nem terjed ki minden károsultra, így például a nagyobb piaci szereplőkre sem. A nyomozás jelenleg kezdeti szakban van, az eljárás során számos tanú kihallgatása várható.

Via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Kiszámolták: 40 év munka után sem elég a nyugdíj a legszükségesebbekre
A Hóvége.hu számítása szerint a 40 évig minimálbért keresők havi 172 ezer forintos nyugdíjra számíthatnak. Ez az összeg több mint 10 ezer forinttal marad el a KSH szegénységi küszöbétől.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. február 11.



Aki egész életében minimálbért keresett és 40 év szolgálati idővel rendelkezik, az hozzávetőleg havi 172 ezer forintos induló nyugdíjra számíthat, amennyiben idén vonul nyugdíjba. A Hóvége.hu számításai szerint

ez az összeg kevesebb, mint amennyit a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, tavalyelőtti kimutatása a nagyon szűkös megélhetéshez szükségesnek tart egy 65 év feletti, egyszemélyes háztartásban,

ami 185,7 ezer forint.

A szakportál egy leegyszerűsített, elméleti számítást végzett, amelynek alapja az idei, bruttó 322 800 forintos minimálbér.

Mivel a nyugdíjat a korábbi keresetek valorizálásával, vagyis a jelenlegi szintre hozásával állapítják meg, a számítás a jelenlegi minimálbér nettó összegéből, 214 662 forintból indult ki. A hatályos nyugdíjskála szerint 40 év szolgálati idővel a nettó átlagkereset 80 százaléka jár, ami a fenti nettó bérből 171 730 forintot jelent. A garantált bérminimummal számolva magasabb, 198,5 ezer forintos nyugdíj jönne ki.

Hangsúlyozták, hogy a számítás elméleti, és a valóságban csekély a valószínűsége annak, hogy valaki 40 éven át pontosan a minimálbért keresse.

A tényleges nyugdíj összegét az életpálya során szerzett összes kereset, valamint az évente változó valorizációs szorzók is befolyásolják, amelyeket idén is várhatóan márciusban tesznek közzé.

A 172 ezer forintos becsült nyugdíj jelentősen elmarad a tavaly decemberben mért 250,6 ezer forintos országos átlagnyugdíjtól, és alacsonyabb a 221,1 ezer forintos medián értéknél is. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint kétszemélyes nyugdíjas háztartásnál a nagyon szűkös megélhetéshez szükséges összeg fejenként alacsonyabb, 117,3 ezer forint.

A teljes öregségi nyugdíj legkisebb összege, vagyis a nyugdíjminimum idén sem változik, 28 500 forint marad. Eközben ellenzéki oldalról, például a Tisza Párt részéről felmerült a nyugdíjminimum 120 ezer forintra emelésének javaslata a nyugdíjszegénység mérséklésére.


Link másolása
KÖVESS MINKET: