Kiss-Benedek József: A magyar kormány sohasem fogja beismerni, hogy kémeket küldött Ukrajnába
Pénteken az Ukrán Biztonsági Szolgálat közleménye szerint lelepleztek egy magyar katonai hírszerzés által működtetett kémhálózatot, amelynek célja az ukrán védelmi rendszerek feltérképezése volt. Az ügynökség szerint a hálózat két tagját őrizetbe vették, és azt állítják, hogy közvetlenül a magyar hírszerzés megbízásából dolgoztak.
Az SBU szerint nemcsak az S–300-as légvédelmi rakétarendszerek pozícióira volt kíváncsi Budapest, hanem azt is vizsgálták, hogyan reagálna a lakosság, ha magyar katonák vonulnának be Kárpátaljára. A magyar kormány visszautasította az állításokat, lejáratókampányról beszél, és válaszként kiutasított két ukrán diplomatát, akik Szijjártó Péter szerint fedésben dolgozó ukrán kémek voltak. Az ukránok erre szintén kiutasítottak két magyar diplomatát. Igaz lehet az ukránok állítása, azaz valóban magyarok kémkednek Ukrajnában? Erről beszélgettünk Kiss-Benedek József biztonságpolitikai szakértővel, a Katonai Felderítő Hivatal nyugállományú ezredesével.
– Elképzelhető, hogy valóban magyar hírszerzők dolgoztak Ukrajnban?
– Úgy gondolom, hogy ennek van némi alapja. Különben miért utasított volna ki a külügyminisztérium két ukrán diplomatát? Elég nyilvánvalóan kémkedésről van szó, ami azt jelenti, hogy a magyarok indították, és ebben nagy valószínűséggel magyar nemzetiségű ukrán állampolgárok érintettek. Két fő, állítólag egy család, tehát férj és feleség. Őket őrizetbe vették. Folyik a kihallgatásuk, vagy tesznek vallomást, vagy nem. Nyilván hosszabb időn keresztül végezték ezt a tevékenységet, és az is valószínűsíthető, hogy egy jó ideje már figyelik őket az ukránok.
– Mennyire bevett dolog, hogy nem ellenséges szomszédos országba kémeket küldjön egy állam?
– Teljesen bevett dolog, gyakorlat.
– Az is lehet, hogy Magyarországon például szlovák kémek dolgoznak?
– Nem biztos, hogy szövetségen belül kémkednének, de Ukrajna nem szövetséges ország, és itt azért egy háborúban álló országról van szó. Ezzel kapcsolatban vannak hírigényei a magyar hírszerző szolgálatoknak is, akik ezt végrehajtották.
– Előfordulhat, hogy más NATO-szövetségesek is rádolgoznak az ukránokra?
– Nem hiszem, hogy ebben a stílusban dolgoznának, de mi szomszédok vagyunk. A NATO-n belül sem Portugália feladata az, hogy információkat gyűjtsön Ukrajnáról.
– Az ukránok szerint a kémhálózat tagjai azt is megpróbálták felmérni, hogyan fogadná a lakosság, ha esetleg magyar csapatok lépnének ukrán földre.
– Ez szerintem már inkább politika. Ez a politikai hírszerzés kategóriájába tartozik. Nyilván felmérik ezeket a dolgokat, politika megrendelésére a hírszerzés gyűjt olyen adatokat, amire a politika kíváncsi.
– De milyen céllal gyűjthet ilyen adatokat, hiszen a magyar kormány azt hangsúlyozza, hogy nem akarnak belesodródni a háborúba?
– Egy dolog az, hogy mit hangsúlyoz, egy másik dolog a valóság. A kommunikáció és a valóság nem feltétlenül esik egybe. Attól, hogy mi barátok vagyunk, attól még kíváncsiak lehetünk arra, hogy a másik oldal különböző dolgokat hogyan képzel el, pláne egy háborús helyzetben.
– Előfordulhat, hogy a valódi megrendelő nem is a magyar kormány?
– Azt nem hiszem, hogy ne a magyar kormány lenne a megrendelő.
– Vannak olyan spekulációk, hogy inkább orosz érdek ilyen módon kémkedni.
– Spekuláció lehet, de akik végrehajtották, az eddig nyilvánosságra került adatok alapján a magyar kormányhoz kötődnek, és nem máshoz.
Nem hiszem, hogy nekünk kellene az ukránok ellen hírszerzési adatokat gyűjteni közvetlenül a határ mentén az oroszok részére, akik egyébként meglehetősen otthon vannak Ukrajnában.
– De nekünk mi érdekünk van abban, hogy olyan adatokat gyűjtsünk, hogy milyen fegyverzet található Kárpátalján?
– Szomszéd országról van szó, és azért kíváncsiak vagyunk arra, hogy mi van ott pontosan. Jó, ha tudjuk, hogy mi van a szomszédos országban.
– Az elhárításnak viszont az a feladata, hogy a kémeket elkapja. Ez most itt megtörtént. Mi várható? Őket elítélik, vagy kicserélhetik valakikre?
– Ezt nem tudom megmondani, ezt majd a bíróság fogja kimondani, de szeretném megjegyezni, hogy Ukrajnában hadiállapot van. Ez a cselekmény, ha ez megtörtént, ha igaz, akkor kémkedésnek minősül, és hadiállapotban ezeket nagyon súlyosan büntetik.
– Egy olyan ország, amelyik jelenleg élet-halál harcát vívja egy hatalmas ellenséggel szemben, miért jelentene veszélyt ránk? Okos dolog-e kémkedni vele szemben?
– A kémkedés a második legősibb mesterség a világon, folyik az békében és háborúban egyaránt. Vannak szervezetek, amelyeknek ez a feladata. A hírszerzési szolgálatokat azért tartják, hogy információkat szerezzenek az ország érdekének megfelelően. Az elhárításnak meg az a feladata, hogy megakadályozza ezeket. Tehát ezek dolgoznak. Hogy most ez erkölcsös-e, az egy teljesen más kérdés. Ha a kormányzatnak szüksége van rá, akkor természetesen igen.
– Ezek szerint a magyar kormányzatnak szüksége volt ezekre az adatokra?
– Ha a magyar kormány hajtotta végre, és ez igaz, akkor nyilvánvalóan igen. Ha nem, akkor lehet, hogy egy fake news, és lehet, hogy csak az ország lejáratását szolgálja, ezt én most nem tudom megmondani.
– Korábban azt mondta, hogy amit eddig tud, abból arra következtet, hogy ez valószínűleg igaz lehet.
– Nagyon úgy néz ki, hogy ez igaz lehet azok alapján, amik megjelentek különböző hírügynökségeknél.
– Mi alapján gondolja mindenképpen, hogy igaz? Én például ezt nem tudnám kihámozni.
– Én ezen a területen dolgoztam több mint 30 évet, tehát körülbelül ki tudom hámozni, hogy mi az, ami érdekes, és
– De ezt az ukrán elhárítás is tudja, és adott esetben tud ilyen ügyet kreálni.
– Hogyne tudnának. Azért mondom, hogy ha igaz, és nem egy kreátum. Csak ha az elhárítás ezeket az embereket már figyelte, nem beszélve arról, ha beismerő vallomást tesznek, akkor azért nem biztos, hogy azt kell mondani, hogy ez nem igaz.
– A magyar fél be fogja valaha ismerni, ha valóban kémkedés történt?
– Nem. Nem fogja beismerni, de az az ukrán bíróságot nem hiszem, hogy befolyásolja. Meglátjuk, hogy az ukránok milyen bizonyítékot tesznek közzé. Ha vannak terhelő bizonyítékok, és azokat elfogadja a bíróság, akkor onnantól kezdve teljesen mindegy, hogy mit mondanak a magyarok.
