SZEMPONT
A Rovatból

Karsai Dániel: Szeretném a hazámban, a szeretteim körében befejezni az életemet, mert „itt élned, halnod kell”

A gyógyíthatatlan betegséggel küzdő ügyvéd a strasbourgi bíróságon szeretné elérni, hogy saját akaratából, méltósággal halhasson meg. Otthonában beszélgettünk vele.
Láng Dávid - szmo.hu
2023. október 17.



Óriási visszhangja volt nemrég Dr. Karsai Dániel bejelentésének: a 46 éves ügyvédnél tavaly diagnosztizálták az ALS nevű halálos betegséget, amellyel például Stephen Hawking is küzdött. Nem sokkal korábban még rendszeresen sportolt, túrázott és biciklizett is, ma viszont már nem képes önállóan ellátni magát, járni is csak nagy nehézségek árán tud.

A helyzete pedig az idő előrehaladtával ennél is sokkal rosszabb lesz, egyre nagyobb kínokat kell majd átélnie, miközben a tudata tiszta marad. Ezért döntött úgy, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul: a célja, hogy engedélyezzék számára az életvégi döntést, még mielőtt elviselhetetlenné válnak a fájdalmai.

A jelenlegi magyar szabályozás ilyen téren a legszigorúbbak között van: még akkor is megbüntethetik a neki segítő orvosokat vagy családtagokat, ha egy másik országban kerül sor a beavatkozásra, ahol ez egyébként legális. Az ügyet a bíróság gyorsított eljárásban vette napirendre, az első tárgyalás november végén lesz, néhány hónappal később pedig akár meg is születhet az ítélet.

– Mikor döntötte el, hogy a nyilvánosság előtt beleáll az ügybe, és megpróbálja bírósági úton végigvinni?

– Ez egy folyamat volt, nem tudok konkrét időpontot mondani. Először azt döntöttem el, hogy elmegyek Strasbourgig, majd nagyjából nyár közepére érlelődött meg bennem a gondolat, hogy közéleti párbeszédet is szeretnék kezdeményezni, mivel annyira fontosnak tartom a témát. Bíztam benne, hogy lesz iránta valamekkora érdeklődés, azt azonban nem gondoltam volna, hogy ekkora.

Nem tagadom, az is közrejátszott, hogy nekem már előtte is volt bizonyos ismertségem, nem éltem rejtőzködő életmódot, a tünetek pedig egyre erősebbek lettek. Előbb-utóbb a családomon és szűk baráti körömön kívül is kiderült volna a betegség, szóval úgy voltam vele, hogy akkor inkább előre megyek és én magam teszem közzé. Ugyanakkor az egészet attól tettem függővé, hogy a bíróság sürgősséget ad-e a kérvényemnek, mert akkor rögtön van miről beszélni, ami rajtam túlmutat.

Ha egyszerűen csak bejelentettem volna, hogy halálos beteg vagyok, a reakciók kimerültek volna annyiban, hogy „jajj, szegény Dani”, vagy „jajj, szegény ügyvéd úr”. Most viszont jó esély van rá, hogy belátható időn belül egy sokakat érintő döntés születik, ami már közel sem csak rólam szól.

Persze az empátia hihetetlenül jól esik, de szerencsére eddig is rengetegen támogattak, szóval nem ez motivált. Nem pszichoterápiás céllal álltam ki, hanem azért, ami eddig remekül meg is valósult: hogy beszélgessünk erről a szomorú témáról.

– Hány országban legális jelenleg az életvégi döntés?

– Az USA 11 tagállamában, emellett Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, a Benelux-államok, Spanyolország és Portugália az, ahol a legteljesebb körű, vagyis aktív halálba segítést igénylő életvégi döntés lehetséges. Emellett még több másik módja létezik, például a lemondás valamilyen életmentő kezelésről. A trend egyértelmű: az elmúlt 20 évben egyre több helyen egyre megengedőbb a szabályozás.

– Ön milyen módosítással lenne elégedett a magyar jogban?

– A magyar szabályozás nemzetközi összehasonlításban is szigorú. Nemhogy Magyarországon nem (vagy csak elképesztően szűk körben) lehetséges életvégi döntést hozni, de még az is tilos, sőt büntetőjogilag üldözött, ha én elmegyek külföldre, ahol mindez legális, és ebben engem segítenek. A szeretteim, családtagjaim a kijutásban, a kinti orvosi személyzet pedig a konkrét megvalósításban. Ez öngyilkosságban való közreműködésnek minősül. amiért itthon vádat emelhetnek, és akár el is ítélhetik mind a családtagjaimat, mind a nekem segítő külföldi orvosokat. A minimum számomra az lenne, hogy legalább ez a tilalom kerüljön ki a Büntető Törvénykönyvből.

Nem szeretném, hogy az utolsó gondolatom az legyen: „úristen, vajon megvádolják-e a nekem segítőket a halálom után?” A legideálisabb azonban a teljes körű életvégi döntés engedélyezése volna Magyarországon is. Én büszke vagyok a magyarságomra, azt tartom, hogy itt élned, halnod kell. Szeretném a hazámban, a szeretteim körében befejezni az életemet.

– Keresték önhöz hasonló helyzetben lévők, illetve a családtagjaik is?

– Igen, és valószínűleg nem az enyém lesz az egyetlen beadvány. Ugyan csatlakozni ehhez már nem lehet, de tőlem függetlenül mások is kezdeményezhetnek eljárást hasonló témában, ezt a szándékukat többen is jelezték.

– Lehet precendensértéke a többiekre nézve, ha az ön ügyét pozitívan bírálják el?

– Abszolút. Magyarországon enyém az első olyan ügy, ahol relatíve korai szakaszban lévő beteg fordul Strasbourghoz és a magyar jogalkotóhoz – tehát olyan, aki tényleg tud ebből profitálni, nemcsak az erkölcsi győzelem motiválja. De ha sikert érek el, az a hozzám hasonló helyzetben lévő, ALS-ben vagy hasonló betegségben szenvedő embereknek is segíthet.

– Mennyire sikerülhet ráirányítania a figyelmet magára az ALS-re? Szintén ezt célozta jó 10 évvel ezelőtt a jeges vödrös kihívás, de az eléggé félrement, Magyarországon legalábbis mindenképp.

– A konkrét betegségre nem célom felhívni a figyelmet, egyszerűen azért, mert nem orvos vagyok. Elszenvedem, de szakértője nem lettem, és véletlenül se akarok téves információkat közzétenni ezzel kapcsolatban. Inkább átlalánosságban szeretném képviselni a betegségek által súlyos testi-lelki szenvedésnek kitett emberek jogait a saját ügyemen keresztül.

– A magyar kormány részéről kapott már bármilyen visszajelzést az első posztja közzététele óta?

– Hivatalosan senki nem keresett a politikából, sem kormánypárti, sem ellenzéki oldalról. Egy-két régi ismerőstől kaptam rövid, együttérző üzenetet – nem titok, hogy korábban sokaknak eljártam a képviseletében –, de ezt magánemberként tették.

– Negatív vélemények is jutottak el önhöz?

– Olyan előfordult, hogy mélyen vallásos emberek írtak nekem, de mindenki messzemenőkig empatikus volt. Például: „Kedves Dániel, mélyen együttérzek magával, de úgy gondolom, hogy ezt a döntést nem önnek kellene meghoznia. Találja meg Istent, ő majd segít a szenvedés elviselésében.” Támadó üzenetet egy darabot se kaptam.

– És a fenti felvetésre mit válaszolt?

– Ezernél biztos több levél jött, szóval megmondom őszintén, nem tudtam külön-külön reagálni rájuk.

A nyilvánosságon keresztül azt üzenem, hogy nagyon köszönöm az együttérzést, de én máshogy látom ezt. Ahogy én tiszteletben tartom az ő vallásukat, világnézetüket, tegyék ők is ezt az enyémmel.

– Mit gondol, a médiavisszhang és a látható tömegtámogatás segítheti az ügy pozitív elbírálását?

– Biztos, hogy érzékelik, de Strasbourgban ennél bonyolultabb a helyzet, mert ők Európa egészére állapítanak meg emberi jogi minimum sztenderdeket. Tehát azt kell felmérniük, a kontinensen hogy áll ennek a dolognak a megítélése. Meglátjuk, mi lesz, mindenesetre én azt érzékelem, hogy összességében sokkal elfogadóbb a hozzáállás, mint egy-két évtizede. Magyarországon is elsöprő támogatottságot tapasztalatok, világnézettől függetlenül.

– Hogyan készül a tárgyalásra? Saját magát fogja képviselni?

– Mindenképp szeretnék elmenni rá, és fel is fogok szólalni, de van egy kiváló csapat mögöttem, mert a saját ügyében senki nem jó ügyvéd. Magyarország legjobbjaival dolgozom együtt, igazi csapatmunka a felkészülés.

– Ki lesz az alperes, hogy alakul majd az ügy lefolyása?

– Strasbourgban a magyar államot mindig az Igazságügyi Minisztérium képviseli, az eddigi ügyekben már jó 30 éve Tallódi Zoltán jár el. Biztosan persze nem tudhatom, most is ő jön-e, de ha igen, örömmel fogjuk üdvözölni egymást, mivel annak idején kollégák voltunk. Bár az elmúlt 12 évben ellenérdekű feleknek számítottunk minden értelemben, ma is korrekt, kollegiális a viszonyunk. Persze az is előfordulhat, hogy a személyes érintettségre hivatkozva nem vállalja az ügyet.

– Mennyit tud dolgozni jelenleg, az ügyfelei mennyire támogatják?

– Sok helyen elmondtam, hogy továbbra is aktív vagyok, és úgy érzem, ez az ügyfelekhez is eljutott.

Mindenki támogató, és szeretném is megnyugtatni őket, hogy az élet nem állt meg: nem haldoklom, csak egy halálos betegséggel küzdök. Ezt az interjút is szobabiciklizés közben adom.

Majdhogynem ugyanúgy dolgozom, mondjuk nem 5-6 órát, hanem 3-4-5-öt naponta. Heti 2-3 alkalommal szoktam bejárni az irodába, a maradék időben pedig itthonról. Ma is 8 és 1 óra között egy beadványt írtam, és ha megoldott az akadálymentesítés, tárgyalásokra is eljárok. Az irodámban egyébként nem én vagyok az egyedüli ügyvéd, szóval ha bármilyen okból kiesnék a munkából – akár azért, mert a fejemre esik egy tégla –, az ügyfelek ebből semmit nem érzékelnének.

– A saját ügye hol helyezkedik el a prioritási sorban?

– Mindig a határidős munka van elől, most épp egy másik strasbourgi beadványon dolgozunk. Utána egy alkotmányjogi panasz következik majd, aminek szintén közeleg a határideje. Amikor pedig az én ügyemmel lesz ez a helyzet, nyilván az kerül majd előtérbe. De az ügyfeleim nem szenvedhetnek csorbát amiatt, hogy speciel most én is panaszos vagyok.

– Hogy néz ki az ügy időrendje?

– A kormány október 17-ig nyújthatja be a beadvánnyal kapcsolatos észrevételeit. Erre három hetünk lesz írásban reagálni, utána következik majd a tárgyalás, november 28-án. Ítélet aznap még nem születik, de reményeim szerint 2-3 hónapon belül igen, szóval akár már januárra vagy februárra meglehet.

– Gondolkodik negatív forgatókönyvön is?

– A bokszmeccsen az ember nemcsak osztja, hanem kapja is a pofonokat. Ez egy per, és olyan per nincs, ahol 100 százalék a nyerési esély. Ha vesztünk, akkor vesztünk, de túl sokat nem gondolkodom ezen.

Valójában nem is félek a vereségtől, hiszen rosszabb helyzetbe semmiképp nem kerülhetek. Életvégi döntést legálisan most nem hozhatok, teljes vereség esetén továbbra is így lesz, szóval nem változik semmi.

Igaz, jóval nagyobb szenvedést kell majd átélnem, de ez a jelenlegi helyzet szerint is így van. A beletett munka pedig semmiképp nem elvesztegetett: szakmailag fejlődöm, egy nagyon érdekes ügyön dolgozom, emiatt totális vesztesként már nem tudok kijönni. De bízom benne, hogy az ítélet is kedvező lesz, és ennek van reális esélye.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Akkor a bandatagon kívül ocsmány áruló is vagyok” – felháborodtak a tüntetők Lázár János minisztériuma előtt
A kormány bűnözőbandának, Bayer Zsolt pedig ocsmány árulóknak nevezte azokat, akik Gyöngyösön tiltakoztak Lázár János wc-kefés kijelentése ellen. Szombat este Lázár minisztériuma elé szerveztek tüntetést, ahol felbukkant Caramel is. Videó.


Lázár János minisztériuma elé hirdetett tüntetést Lakatos Ádám aktivista, miután a miniszter egy lakossági fórumon arról beszélt, hogy ha nincsenek bevándorlók, a vonatok vécéit a cigányoknak kell takarítaniuk. A demonstrációra azután került sor, hogy Lázár egy gyöngyösi fórumán roma tiltakozók jelentek meg, amire a kormányzati kommunikáció úgy reagált: „bandába verődött bűnözőket” küldött rájuk a Tisza Párt.

„Emberölés, rablás, lopás, kényszerítés, szexuális erőszak. Ez van a priuszukban. Akiket a TISZA odaküldött a fideszesekre Gyöngyösön, némelyiknek több bűncselekmény van a rovásán, mint ahány éves” – állította Orbán Viktor, aki szerint a tiltakozókat bandába szervezték. „És még csak 72 napra vagyunk a választástól. Mi lesz itt, emberek?” – tette fel a kérdést.

A tüntetésen többen is reagáltak a vádakra, köztük azokra a kijelentésekre is, amelyeket Bayer Zsolt publicista fogalmazott meg. Bayer ocsmány árulóknak nevezte a tiltakozókat, és azt üzente nekik, hogy csak akkor nyissák ki a szájukat, ha meg akarják köszönni az Orbán-kormánynak az elmúlt 16 év jótéteményeit.

„Akkor ma még a bandatagon kívül ocsmány áruló is vagyok. Köszönöm a kitüntetést!” – reagált szarkasztikusan az egyik résztvevő. Egy másik tiltakozó szerint az egész helyzet „emberi butaság, ez nem méltó a magyar nép viselkedéséhez.”

„Hová süllyedtünk? Hogy egy olyan országban kell élnem, ahol ilyen emberek élnek, akik így ontják magukból a gyűlöletet. Mert bennem is gyűlöletet kelt. Az a legrosszabb, hogy érzem magamban, és ezt nagyon-nagyon szégyellem magam” - mondta egy másik megszólaló.

A kormánypárti megnyilvánulások egy tüntetőt Balog Zoltán egykori miniszter szavaira emlékeztettek. „Azt mondta, hogy rekesszék ki a bűnözőket maguk közül a romák. Ez egy egyértelműen diszkriminatív, stigmatizáló megszólalás volt, és ez beleillik egy hosszú sorozatba, amit a Fidesz csinál” – mondta.

Volt, aki szerint a vita teljesen rossz vágányon zajlik. „Ez egy szóval baromság. Megint nem a lényeggel foglalkoznak, hanem azzal, hogy miket, meg hogyan meg kiket küldtek. Volt valami, egy nagyon fontos dolog, amire reagálni kéne, és nem azzal foglalkozni, hogy milyen embereket küldtek” – vélekedett egy nő.

Molnár Ferenc Caramel is a helyszínen volt, aki szerint a politika eszközei miatt nem lepődik meg a kialakult helyzeten.

„Szerintem pont ezen kellene változtatni, hogy bárki kiáll egy magyar vagy cigány emberért, akkor ne a támadás köszönjön vissza reflexszerűen” – fogalmazott az énekes.

Úgy vélte, a tiltakozók önmaguk miatt mondták el a véleményüket, nem pedig utasításra.

„Ugyanaz, mint a Szőlő utcai gyerekek. Nekem is volt ott ismerősöm, egyetemi tanár gyermeke, mert 14 évesen rosszat lépett. Most le vannak bűnözőzve azok a gyerekek is” – húzott párhuzamot egy másik felszólaló, aki szerint a romáknak sokszor nincs más lehetőségük. „Le lehet bűnözőzni, igen, nyilvánvalóan. De hát az Országházban dolgozók is bűnözők, csak ők még nem kaptak érte semmit.”

A tüntetők szerint Lázár Jánosnak le kell mondania. „Azonnal. Azonnal. Egyértelmű” – jelentette ki egy férfi. „Nem kérdés. Minden normális helyen, minden normális országban már régen nem lenne szabad miniszternek lenni. De nem fog lemondani, ne reménykedjünk” – tette hozzá egy másik.

A legélesebb kritikát egy nő fogalmazta meg, aki szerint az egész kormány felelős. „A kormánynak kellene lemondani, nem Lázár Jánosnak. Lázár János szavaira annyi volt a reakciója, ha jól tudom, Orbán Viktornak, hogy hallgatja a Dankó Rádiót. Ez a reakció.” – mondta felháborodottan.

A teljes riport


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor egy friss felmérésről: Ha ez igaz, a Tisza Párt előnye már szinte behozhatatlan
Egy új, mesterséges intelligenciát használó cég borzolta a kedélyeket a mérésével. A politológus szerint a friss számok akár a választás sorsát is eldönthetik.


Török Gábor politológus szerdán a Facebookon kommentálta a Minerva Intézet legfrissebb felmérését, amely az eddigi legnagyobb különbséget mérte a Tisza Párt és a Fidesz között. A politológus posztjában kiemeli, hogy a Minerva „új szereplő a közvélemény-kutatási piacon és érdekes módszert használ az adatfelvételnél”.

Ismertette a kutatás számait is, melyek szerint 41-28 az arány a teljes népességben, míg 54-37 a biztos szavazó pártválasztók között a Tisza Párt javára.

Török Gábor a posztjában egyértelművé tette, mit jelentene, ha ezek a számok a valóságot tükröznék. Szó szerint azt írta: „Bár sokan nem értik vagy szándékosan félreértik, azért elmondom újra: ha tényleg ez (lenne) most a helyzet, akkor ez szinte behozhatatlan előny (lenne) már két és fél hónappal a választás előtt.”

A Minerva Intézet új szereplő a piacon, és mesterséges intelligenciával támogatott telefonos adatfelvétellel dolgozik, módszertanát és nyers adatait is nyilvánosan közzéteszi. A többi kutatócég vegyes képet mutat: a Závecz és a Medián szintén a Tisza Párt előnyét mérte a biztos pártválasztóknál, a Republikon pedig a teljes népességben is, ugyanakkor a kormányközeli intézetek, mint az Alapjogokért Központ vagy a Nézőpont, a Fidesz vezetéséről számoltak be. A sajtóbeszámolók szerint a Minerva által alkalmazott AI-telefonos kutatás újdonságnak számít Magyarországon, és az intézet átláthatóságát a szakértők pozitívumként említik, de a pontosság megítélése körül vita van.

A Szeretlek Magyarország Pohly Ferencet, a Minerva Intézet Nonprofit Kft. ügyvezetőjét kérdezte korábban a módszerről:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Tudod, mire kértek nagyon sokan pénzt? Temetésre. Hogy nem tudják eltemetni a halottaikat” – Csézy lett Magyar Péterék új jelöltje, Tállai András ellen indul Mezőkövesden
Alig egyéves kislánya mellett döntött a politikai szerepvállalásról. Most elárulta, miért nem fél a megfélemlítéstől és a környéken tapasztalható nyomástól sem.
KÁ - szmo.hu
2026. január 31.



Csézy, azaz Csézi Erzsébet énekesnő, ruhatervező lett a TISZA Párt országgyűlési képviselőjelöltje a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 7-es számú választókerületben. A Tiszta Hang podcastban beszélt arról, miért vállalta a politikai szerepet alig egyéves kislánya mellett, milyen állapotokat tapasztal a szülőföldjén, és miért kellett külföldre mennie, hogy gyermeke születhessen.

Az énekesnő elmondása szerint a döntésében nagy szerepet játszott, hogy a Hősök terén tartott kampányzárón úgy érezte, ott a helye, és el kell énekelnie az egyik legszebb, az országról szóló dalát. Állítása szerint akkor már a kislányát várta, ami megerősítette abban, hogy felelősséggel tartozik a jövőért. „Persze a miénkért is, hiszen remélem, még sok szép évünk van hátra, de az ő jövőjük alakulása óriási felelősség” – fogalmazott. A kiállása után – mint mondta – elenyésző számú negatív hozzászólást kapott. Bár jobboldali érzelműnek tartja magát, férje például baloldali, mégis jól megértik egymást, és éppen a társadalmi megosztottság felszámolását tartja a fő céljának.

„Azt szeretném, ha eljutnánk oda, hogy nem is kell tudnunk, kik a miniszterek, mert mindenki teszi a dolgát, és ez egy élhető ország lesz. Lehet, hogy ez vízió, de nekem ez a célom”

– jelentette ki.

Csézy szerint a szülőföldje, Matyóföld adja az identitását, és sosem tudott volna Budapesten élni. Büszke rá, hogy a családja, a Kisjankó család az 1700-as évektől alapozta meg a matyó népművészetet. Ezt a hagyományt viszi tovább a saját ruhakollekciójával is, amelynek darabjait a Nobel-díjas Karikó Katalin is viselte, többek között a díjátadón is. „Óriási büszkeség, hogy az ő ruháit tervezhettem, méltóbb helyen nem is viselhetné őket senki” – mondta.

Az énekesnő azért döntött az indulás mellett, mert úgy látja, nagyon régóta nem volt igazi kihívója a jelenlegi képviselőnek a körzetben. Szerinte a 90-es évek elején volt utoljára helyi, mezőkövesdi induló. Ezzel szeretne erőt adni az otthoniaknak. „Jelenleg borzasztóan le van korlátozva minden, és az embereket megfélemlítik” – állítja. Úgy látja, az emberek hitetlenek lettek, és egyre több fiatal hagyja el a környéket.

„Régebben mindenkinek azt mondtam, hogy maradjon, mert ez a hazája. Az utóbbi időben viszont – és ezt szégyellem – már azt mondtam nekik: menjetek, egy életetek van, vágjatok bele, mert itthon nem láttam a kitörési lehetőséget”

– fogalmazott.

Csézy beszélt a személyes küzdelmeiről is, amelyek rávilágítottak a hazai rendszer hibáira.

„Én nyíltan beszéltem arról, hogy hat évig mindent megtettünk a férjemmel, hogy gyerekünk szülessen, és végül külföldre kellett mennünk, ahol elsőre sikerült”

– mondta el. Szerinte a probléma nem a magyar szakemberekkel van, hanem azzal, hogy az államosított meddőségi intézetek annyira túlterheltek, hogy nincs idő alaposan kivizsgálni a párokat. Kritizálta a szabad orvosválasztás eltörlését is a szülészeteken, ami szerinte óriási rizikót jelent a nőknek. „Ennek eredménye, hogy egy megyei kórházban január 6-án született meg az első gyerek, miközben abban a magánkórházban, amit én is választottam, napi nyolc baba jön a világra. Ez nincs rendben” – jelentette ki.

A helyi viszonyokról szólva elmondta, hogy a mezőkövesdi kórház aktív ellátását megszüntették, és egy elfekvőt csináltak belőle.

„Ezt tényleg nem értem. Éppen akkor készült el a stadion, amikor bezárták a kórházat”

– emelte ki. Hozzátette, hogy a helyi háziorvosi rendelő állapota évtizedek óta változatlan. „Egy 1970-es évekbeli filmet lehetne ott forgatni. A csempe, a függöny, az ablak… ezek nem lennének nagy költségek” – mondta. Sajnálatát fejezte ki a Zsóry Fürdő lemaradása és a mezőkövesdi belváros kiürülése miatt is. Szerinte a megkeseredettség látszik az embereken, mert eltűnt a középosztály.

Az énekesnő és férje, a rákutató dr. Szabó László sokat jótékonykodnak. Csézy elmondta, hogy az utóbbi időben megdöbbentő kérésekkel találkoztak.

„Tudod, mire kértek nagyon sokan pénzt? Temetésre. Hogy nem tudják eltemetni a halottaikat. És több temetést fizettünk ki. És ez egy borzasztó állapot egyébként”

– fogalmazott. Úgy érzi, nem tudja tovább a fotelből nézni a történéseket. „Ha mindenki így állna hozzá, akkor soha nem lenne más” – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy nem politikusnak tartja magát, de pont ezt várják az emberek: hogy valódi, közülük való emberek képviseljék őket, akik már letettek valamit az asztalra a saját területükön. „Én ideállok teljes mellszélességgel, és tényleg majd kérek mindenkit, aki egy picit is azt gondolja, hogy most így már érdemes, akkor segítsen, mert én csak egyetlen egy ember vagyok” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Senki sem érezheti magát biztonságban” – rettegés uralkodik Pekingben, mióta Hszi Csin-ping a legfőbb tábornokát is félreállította
Csang Ju-hszia tábornok a legmagasabb rangú katonai vezető és Hszi legközelebbi szövetségese volt, akinek apja ráadásul tábornokként Hszi apja mellett szolgált. Elemzők szerint a harci veterán bukása növelheti egy Tajvan elleni katonai akció kockázatát.


Gyakorlatilag lefejezték a kínai hadsereg vezetését január 24-én. Egyszerre buktatták meg Csang Ju-hsziát, a Központi Katonai Bizottság rangidős alelnökét, és Liu Csen-li vezérkari főnököt. A hadsereg lapja, a Liberation Army Daily vezércikke korrupcióra és – ami ennél is súlyosabb – Hszi Csin-pinggel szembeni hűtlenségre utalt.

Bár a Központi Katonai Bizottság és a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg felső vezetésében már 2023 közepe óta kiterjedt tisztogatás zajlik, ami a rakétaerőket és a beszerzési láncokat is érintette, a mostani fejlemény példátlan.

A két tábornok eltávolítása után a korábban hét tagú Központi Katonai Bizottság, a hadsereg legfőbb döntéshozó testülete mindössze két tagra zsugorodott: magára Hszi Csin-ping elnökre és Zhang Shengmin alelnökre, aki a tisztogatásokat felügyeli. Zhang azonban egész pályáját politikai komisszárként töltötte, és alig rendelkezik műveleti parancsnoki tapasztalattal. Ezzel nyugati elemzők szerint a legmagasabb szintű honvédelmi döntéshozó szerv gyakorlatilag működésképtelenné vált.

A Kína-szakértőket megdöbbentette a 75 éves Csang Ju-hsziának a villámgyors bukása. Őt tartották Hszi Csin-ping legmegbízhatóbb szövetségesének, és ő volt az elnök utáni második ember a hadsereg irányításában.

Csang Hszi Csin-pinggel együtt az úgynevezett „hercegecskék” közé tartozott, a Mao Ce-tung alatt szolgáló forradalmárok fiainak nemzedékébe. Apja maga is tábornok volt, aki Hszi apja mellett szolgált.

Csang a mai kínai tábornokok között ritka kivételnek számított, mivel valódi harci tapasztalattal rendelkezett: részt vett az 1979-es kínai–vietnámi háborúban, majd az 1984-es határkonfliktusokban is. „Először a torkánál kell megragadnunk az ellenséget, hogy ne tudjon elmenekülni, előrenyomulni vagy mozogni, és csak utána csapunk le” – mondta egy fiatal tisztnek egy 1989-es visszaemlékezés szerint.

Hszi 2012-es hatalomra kerülése után Csangot bízta meg a hadsereg nagyszabású reformjának vezetésével. 2012 és 2017 között a fegyverzeti beszerzésekért felelős hivatalt vezette, 2017-ben a Központi Katonai Bizottság alelnöke, 2022-től pedig első számú alelnöke lett.

Jake Sullivan, az Egyesült Államok volt nemzetbiztonsági tanácsadója szerint eltávolítása példátlan. „Nyugodtan mondhatjuk, hogy ez egy szeizmikus esemény” – mondta Sullivan  a New York Times-nak, hozzátéve:

„az, hogy Hszi elmozdít valakit, akihez ilyen régóta kötődik, megdöbbentő és sok kérdést vet fel.”

Neil Thomas, az Asia Society elemzője pedig arról beszélt a Guardiannek, „ez lehet a legjelentősebb tisztogatás a Népi Felszabadító Hadseregben a poszt-Mao korszakban. Olyasmi, mintha az USA vezérkari főnökét tartóztatnák le korrupció miatt”.

A Liberation Army Daily című kínai lap vezércikke szerint Csang és a vele együtt megbuktatott Liu Csen-li tábornok aláásták Hszi tekintélyét, és „súlyosan aláásták a párt abszolút vezetését a hadsereg felett”.

„Ez inkább arra utal, hogy valóban kihívást intéztek Hszi Csin-pinggel szemben, hogy ez egy személyes árulás volt” – mondta Shanshan Mei, a RAND kutatóintézet politológusa. „A korrupciót megemlítik, de számomra a vádak lényege nagyon is politikai: Hszi elárulása.”

Hasonlóan gondolja Dennis Wilder, a Georgetown Egyetem professzora és a CIA korábbi Kína-elemzője is. „Nem a korrupcióról vagy titkok kiszivárogtatásáról van szó, hanem egy tábornokról, aki túl erőssé vált”.

A The Wall Street Journal névtelen forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy Csangot azzal vádolják, pénzért cserébe befolyásolt katonai előléptetéseket, valamint nukleáris titkokat szivárogtatott ki az Egyesült Államoknak. Utóbbinak azonban nem sok alapja lehet.

Csang 2024-ben Sullivannel valóban tárgyalt nukleáris kérdésekről Pekingben, de ezen 20 másik kínai katonatiszt is részt vett, és mindenről csak általánosságban esett szó. „Ez nem tartozott a megbeszélés fő témái közé” – szögezte le Sulliven.

A tábornok bukása sokkolta a pekingi elitet. „Még Csang Ju-hszia személyes kapcsolata Hszi Csin-pinggel sem volt garancia a biztonságára, így senki sem érezheti magát biztonságban”

– mondta Deng Yuwen, egy kínai pártlap korábbi, ma már az Egyesült Államokban élő szerkesztője.

A Diplomat című lap szerint a kínai hadsereg vezetésének instabilitása olyan szintet ért el, amilyenre a Kulturális Forradalom fénykora óta nem volt példa. A januári események vízválasztónak számítanak a hadsereg történetében, mivel a Központi Katonai Bizottság csak névleg maradt kollektív döntéshozó szerv, a vezérkari főnöki poszt pedig a kaotikus időszak óta először maradt betöltetlen.

Drew Thompson, a Pentagon egykori tisztviselője szerint Csang kiesése nagy veszteség a Nyugat számára is. Ő ugyanis magabiztos és kíváncsi volt. „Nem félt külföldiekkel beszélni, ellentétben más magas rangú tisztekkel, akik gyakran féltek vagy képtelenek voltak erre.”

A Reuters arra emlékeztet, hogy a tábornok leváltása egy kulcsfontosságú amerikai válságkezelő csatornát is elvág. Ő volt ugyanis az egyik legmagasabb szintű, működő  kapcsolat Peking felé, miután Kína 17 hónapra gyakorlatilag minden katonai kommunikációt megszakított Nancy Pelosi 2022-es tajvani látogatása után.

Thompson szerint a harci veterán tábornok bukása aggodalomra ad okot a Tajvannal kapcsolatos feszültségek miatt is.

„Azt hiszem, objektíven fel tudta mérni az amerikai és tajvani katonai képességeket, és el tudta magyarázni Hszi Csin-pingnek, hogy egy Tajvan elfoglalására irányuló hadműveletnek mekkora katonai kockázatai és költségei lennének. Aggódom a következmények miatt, ha Csang Ju-hszián kívül valaki más ad katonai tanácsot Hszi Csin-pingnek.”


Link másolása
KÖVESS MINKET: