SZEMPONT

„Jobban stresszelnek, szoronganak majd a gyerekek, főleg a hátrányos helyzetűek” – Nahalka István a kompetenciamérés osztályzásáról

Az oktatáskutató nem ért egyet Pintér Sándor javaslatával, ahogy azzal sem, hogy az iskola előtt álló ovisokat kivennék a saját, vegyes csoportjukból és külön csoportba tennék. Elmondja, miért.

Fischer Gábor, Címlapkép: MTI/Lakatos Péter - szmo.hu
2025. február 21.

Március 1-jétől a diákok már nemcsak egy számot látnak majd az országos kompetenciamérés eredményeinél, hanem egy érdemjegyet is. A Pintér Sándor belügyminiszter által jegyzett rendelettervezet célja, hogy a diákok komolyabban vegyék a teszteket – az intézkedés bírálói szerint viszont a reform újabb lépés a központosított oktatás és a tanári autonómia csorbítása felé. A kompetenciamérések célja eddig az iskolák teljesítményének összehasonlítása volt, nem pedig az egyes tanulók értékelése.

Az új rendszerben viszont a diákok eredményei az év végi osztályzat megállapításakor két érdemjegynek számítanának, és a középiskolai felvételi pontszámba is beleszámítanának.

A tervezett változás ellen petíciót indított a Szülői Hang civil szervezet, amely szerint a kompetenciamérések beszámítása tovább nehezíti a gimnáziumokba való bekerülést, és erősíti az oktatási rendszerben meglévő egyenlőtlenségeket. Az új szabályozás a Civil Közoktatási Platform szerint is „funkcióidegen” és igazságtalan, hiszen a kompetenciamérés nem egy adott tanév tananyagát számon kérő dolgozat, hanem egy készségfelmérő teszt, amelynek eredményei erősen függnek a diákok családi hátterétől és az iskolák eltérő lehetőségeitől. Nahalka István oktatáskutatóval beszélgettünk erről, valamint arról a másik tervezett változásról, hogy az iskola előtt álló ovisokat kivennék a vegyes csoportokból az utolsó évben ott, ahol legalább három vegyes csoport működik.

– Én eddig úgy tudtam, hogy a kompetenciamérés inkább az iskolákat méri, nem a diákokat.

– Valóban így van. Ennek több oka is van egyébként, de eleve így tervezték. Az, hogy az iskolában vajon kompetenciákat fejlesztünk-e, vitakérdés lehet. Nekem az a véleményem, hogy

ma az iskolákban elsősorban ismeretátadás zajlik, a legrosszabb fajtából, de legalábbis nem túl korszerű módon, és kevésbé a kompetenciák fejlesztése.

Tehát nem funkcionális az, amit elképzeltek a rendelettervezetben. Az viszont igaz, hogy a kompetenciamérési eredmény nem való osztályozásra. Az már egy másik kérdés, hogy a felvételire való alkalmazása megfelelő-e. A felvételi dolgozat eddig is inkább kompetenciákat vizsgált. A negyedikesek, a hatodikosok és a nyolcadikosok január tájékán megírnak egy felvételi dolgozatot, ami hasonlít a kompetenciaméréshez, ott inkább a kompetenciák a fontosak. Ebben az értelemben nem is egészen értem, hogy miért kell helyettesíteni a kompetenciaméréssel. Felmerülnek továbbá a méréssel kapcsolatos kérdések is. Az egyik legsúlyosabb ezek közül a képességfejlettségi tesztekkel való mérés nagy hibahatára. Minden mérésnek van hibája, például amikor egy ács egy háromméteres léc hosszát méri. Ott is van hiba, de hát az egy-két milliméteres hiba elenyésző a háromméteres hossz mellett. Itt viszont sokkal nagyobb lehet a hiba aránya.

Ezért aztán előfordulhat bőven, hogy egy olyan gyerek, aki egyébként jó tanuló, és általában ötösöket szokott kapni, kifog egy rossz napot, és rossz jegyet kap erre a dolgozatra.

Ráadásul kétszer írják be, tehát két rossz eredménye lesz, és ha mondjuk május végén írta meg ezt a kompetenciamérést, akkor hogyan lesz alkalma arra, hogy javítson, hogy mégis bebizonyítsa, hogy ő azért valójában jó tanuló? Ráadásul technikailag is problematikus a dolog: vajon abban a két-három hétben, ami rendelkezésre áll, tényleg el tudják juttatni az eredményt az iskolákhoz?

– Eddig mikor derült ki egy adott kompetenciamérés eredménye?

– Csak a következő évben. Tehát amikor már országos adatokat láttunk, az sokszor egy évvel volt a mérés után. Ez azért volt elsősorban, mert nem számítógéppel zajlott a felmérés. Sokat javít a dolgon, ha számítógéppel történik, ezért nem tartom lehetetlennek, hogy majd nagyon rövid időn belül eredményt produkáljanak.

– Anonimizáltan történtek eddig ezek a felmérések? Mert innentől, ha jegyet kap, akkor ez névre szólóan történik.

– Ez eddig sem volt abban az értelemben anonimizált, hogy a gyerek és a szülei, meg a pedagógusok tudhatták az eredményt. Egymásét nem lehetett tudni. Tehát ha egy osztálytárs már nem tudhatta meg. Ennyiben valóban anonimizált, és ezután is így lesz. Legfeljebb, ha kiderülnek az osztályzatok, akkor az osztályzatokból lehet valamennyire visszakövetkeztetni arra, hogyan sikerült a kompetenciamérés.

– Létezik egy pár olyan iskola, amely nem a NAT szerint halad, elsősorban alapítványi és magániskolák. Ott más metódusban történik az ismeretek átadása, ezért ezek sok esetben a kompetenciamérés nagyon nagy részét például nem tudják kitölteni, mert még a maguk tempójában nem tartanak ott.

– Ez határozottan probléma, és nemcsak alternatív iskolákban adódhat ez. Simán előfordulhat egy egyébként a normál tanterv szerint tanító iskolában is.

Ráadásul tulajdonképpen így az osztályzás és az értékelés bizonyos elemeit kiveszik a pedagógusok kezéből.

A pedagógus csak megkapja ezeket az osztályzatokat, és beír két darab hármast a gyereknek.

– Ezt központilag értékelik, nem is a pedagógus értékeli ki?

– Ezt a számítógép értékeli. Mivel a számítógéppel történik a megírása, így számítógépes rendszeren megy keresztül a dolog, és automatikus a kiértékelés.

– Érdekvédelmi és szülői szervezetek azt mondják, hogy ezzel a kormányzat megint afelé megy, hogy a gyerekeket még inkább a szakképző intézmények felé terelje a gimnáziumok helyett, ráadásul a gyengébb iskolákból még kisebb eséllyel tudnak bekerülni gyerekek, ha ez a rendelet megvalósul.

– Az eddigi felvételi dolgozat is megteszi ezt a szelekciót, de most talán még erősebbé válhat ez azzal, hogy a kompetenciamérés, mint értékelt felmérés, pluszban bejön. A kompetenciamérésnek eddig kevésbé volt tétje. Valamennyire eddig is volt, mert azért az, hogy az iskola milyen eredményt ért el, annak volt némi szerepe abban, hogyan értékelik az iskolát, hogyan szerepel országos szinten, stb.

Erősebben függ majd ettől például az, hogy hol tudnak továbbtanulni az általános iskolából a gyerekek, és ez az iskolát is jellemzi majd.

És még egy dolgot kell figyelembe venni: mivel a kompetenciamérés téttel rendelkezővé válik, ezért erősebb lesz a stressz is. Jobban stresszelnek majd a gyerekek, jobban szoronganak majd ettől a dologtól. És kit érint ez negatívabban? Természetesen a hátrányos helyzetű gyerekeket, mert ők kevésbé vannak felkészülve arra, hogy ilyen típusú megmérettetéseken jól szerepeljenek. A magasabb társadalmi presztízsű családok gyermekei sokkal stressztűrőbbek ebből a szempontból. Tehát valóban van egy esélyegyenlőtlenséget növelő szerepe ennek.

Azt viszont vitatom, és nem látom át egészen pontosan, hogy miért mondják a kollégák, hogy ez szerepet fog játszani a gimnáziumok visszaszorításában.

Ez inkább attól függ, hogy hol fogják meghúzni azokat a bizonyos ponthatárokat. És a ponthatárok meghúzása nem attól függ, hogy mit vesznek figyelembe a felvételinél. Lehet alacsonyan is meghúzni, magasan is meghúzni, akkor is, ha van kompetenciamérési eredmény beszámítása, meg akkor is, ha nincs. Ugyanakkor ez a törekvés valóban létezik. Tehát valóban úgy tűnik, és több más intézkedés is azt mutatja, hogy a kormányzat szívesen venné, ha a gimnáziumok létszáma visszaszorulna, és inkább a szakképzésbe mennének a gyerekek.

– Készül egy másik rendelet is, ami az iskolaérettséggel kapcsolatos. Az iskolába készülő óvodásokat külön csoportba tennék, és így iskola-előkészítő évvé válna az óvoda utolsó éve. Sok helyen vannak vegyes korosztályú csoportok. Innen az utolsó évre ki kell majd venni a gyerekeket, új óvodapedagógust kapnak, új közösségbe kerülnek, csak azért, mert az iskolára kell készülniük. Hogyan látja, egyáltalán van-e máshol a világon ilyen rendszer? Ez lenne a jó irány?

– Vannak olyan iskolarendszerek, nem is kevés, amelyekben bizonyos évfolyamok átmenetet képeznek az óvoda és az iskola között. Például Finnországban, Angliában, a svéd és az észt iskolarendszerben is ez a helyzet. Tehát létezik ez a világban, és én inkább azt tartom komoly problémának, amit utóbb mondott. Tehát, hogy a gyerekek közösségeit szétverik az utolsó évre, legalábbis azokban az óvodákban, ahol vegyes életkorú csoportok vannak. A közösségi nevelés lehetőségei ezzel mindenképpen romlanak.

Attól viszont nem félek különösebben, hogy iskolásítani fogják az óvodát, mert a magyar óvodapedagógus társadalmat ellenállónak tartom ebből a szempontból.

Ezt nem fogják engedni az óvodapedagógusok. Miközben természetesen az óvodában is folyik tanulás, hiszen a gyerekek állandóan tanulnak – ezt úgysem tudjuk kiküszöbölni, nem is akarjuk. A gyerekek természetes módon tanulnak, de nem abban a szigorúbb, rendszerezett, tantárgyakba belekényszerített, osztályozott, iskolai módon, mert az borzasztó lenne, nyilván nem szabad megtenni. Amire szükség lenne, sokkal inkább az, hogy az iskolát kellene az elején inkább óvodásítani, közelebb vinni az óvodához, hogy az átmenet ne legyen olyan drámai, mint ahogy ez most nagyon sok helyen előfordul. Bár a pedagógusok tudják enyhíteni ezt a problémát, sok helyen mégsem nagyon enyhítik. Az óvoda a közoktatásunk egyik legjobb intézményrendszere, ehhez nem nagyon kellene hozzányúlni.

– Pár éve a hatéves gyerekeknek kötelező iskolába menniük, és csak rendkívül körülményesen lehet felmentést kapni ez alól. Az a vélemény is megfogalmazódott, hogy ennek a kudarcát próbálják így jóvátenni.

– Ez bőven elképzelhető. Egyébként ebben az ügyben nekem különvéleményem van, ezt hadd mondjam el. Bár nagyon kritikus vagyok egy csomó kormányzati intézkedéssel kapcsolatban, de

hosszú távon szerintem valóban arra van szükség, hogy a gyerekek hatéves korukban kezdjék el az iskolát. Viszont ennek a feltételei ma még igazából nincsenek meg.

Tehát amikor a szülők ez ellen fellázadtak, és nagyon sok tiltakozás volt ezzel szemben, azzal egyetértettem, mert a mai feltételek nem jók ahhoz, hogy ezt meg lehessen valósítani. Akkor lehetne megvalósítani, ha az iskolák képesek lennének kezelni a nagy különbségeket a gyerekek között. Elvileg kellene kezelniük, hiszen már most is nagy különbségek vannak a gyerekek között, akár négyéves fejlődési eltérés is lehet két kisiskolás között, amikor átlépnek az óvodából az iskolába.

Az iskola azonban túl merev, nem tud igazodni a gyerekekhez. És ha nem tud igazodni a gyerekekhez, akkor az összes elsőst egy masszának tekinti, ugyanazt akarja velük csinálni, és ez a baj.

Ha tudna differenciálni, ha nem rohanna annyira, ha tudna bizonyos értelemben „óvodásodni”, akkor nem lenne baj, hogy a gyerek hatéves korában átkerül az iskolába, akármilyen állapotban. Mert az iskola is tudná kezelni ezt. Tehát szerintem ezt most nem lehet megcsinálni, azaz most én is egyetértek azzal, hogy ha szükséges, tartsuk vissza a gyereket még egy évig az óvodában. Ott legalább meg lehet oldani azokat a problémákat, amelyeket az iskola ma még nem tud megoldani. De arra kellene törekedni, hogy az iskola legyen képes megoldani ezeket a problémákat.

– Én úgy látom, hogy az alsóbb évfolyamokon sok jó pedagógus van, akik felismerik ezt, és így próbálják indítani az évet. De a szűk keresztmetszet a tanterv, amelynek bizonyos követelményei nem teszik lehetővé azt a fajta lassúságot, ha úgy tetszik, fokozatos gyorsítást, ami ahhoz kellene, hogy az iskola tényleg „óvodásodni” tudjon a felzárkóztatás idejére. Más tanterv kellene ehhez az egészhez?

– Igen, mindenképpen más tanterv is. Lehet, hogy ezzel is kell kezdeni, hiszen ez már megteremt bizonyos kényszereket, amelyek aztán magukkal hozzák azt, hogy akkor más felkészültség kell, a pedagógusok képzésének is másmilyennek kell lennie, más eszközrendszer kell, új módszertanon kell gondolkodni, és így tovább, mert egy ilyen változtatás valóban nagyon komplex lenne. Ezért mondom azt, hogy nem lehet máról holnapra megoldani ezt a problémát.

– Mennyi idő kellene egy ilyen reform szakszerű bevezetéséhez, ahol egymásra épülnek a reformlépcsők?

– Egyre inkább az a meggyőződésem, hogy ilyen komplex feladatoknál nincs olyan, hogy adok egy határidőt, és akkorra be kell fejezni. Hanem fokozatosan kell kiépíteni.

Ahol már működik, ott csináljuk így. Ha egy iskolában már megvalósul ez a rendszer, akkor az az iskola hirdesse magáról, hogy ilyen módon dolgozik,

és legyen olyan kapcsolatban az óvodákkal, hogy egyértelmű legyen: az óvodákból oda hatéves korban átkerülhetnek a gyerekek. Helyileg szépen kiépítik ennek a rendszerét, és ez terjedhet az országban. Ahogyan ennek a pedagógiai kultúrája és módszertana el tud terjedni, ahogyan egyre több pedagógus lesz, aki erre képes. Egyszerűen teremtsük meg ennek a feltételeit. Mikor fejeződik be ez a folyamat? Lehet, hogy 20-25 év múlva. Ez engem nem zavarna, de legalább kezdjük el.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KULT

Meghalt a Jóbarátok rendezője, megható sorokkal búcsúzik tőle Ross és Joey

James Burrows, a legendás sitcom-rendező 85 éves korában elhunyt. A stábtagok, köztük David Schwimmer és Matt LeBlanc is, személyes hangvételű posztokban emlékeztek a pilotot is jegyző szakemberre.

KÉK HÍREK

Busz és autó karambolozott Cseténynél: egy ember meghalt, nyolcan megsérültek

Menetrend szerinti autóbusz és egy személygépkocsi ütközött Veszprém vármegyében. A negyven utast szállító buszon többen megsérültek, a helyszínre mentőhelikopter is érkezett.

KÉK HÍREK

Kétéves kisfiú halt meg a tatabányai kórházban, a rendőrség nyomoz

Gondatlan veszélyeztetés gyanúja miatt indult eljárás a Komárom-Esztergom Vármegyei Szent Borbála Kórházban. A szülők szerint 41 fokos láza ellenére sem tették gépre és infúziót sem kapott a gyerek.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Autósüldözés Rogán Cecíliával,10 ezer eurós tonhal-szusi és Orbán rivalizálása a putyini vagyonnal - Tóth Ildikó újabb részletek osztott meg a NER-luxusról

A Cápák között befektetője újabb elképesztő történeteket osztott meg a NER belső világáról. Azt is elmondta, szerinte feltűnően nem mennek sehová a NER-esek és a NER-feleségek a kormányváltás óta, inkább otthon diskurálnak az ügyvédjeikkel a jövőről.

M.M. / Fotó: YouTube/Ötpontban - szmo.hu
2026. június 19.

„Nemcsak jártam NER-es milliárdos ingatlanjában, hanem Tiborczéktól vettünk egy több milliárdos ingatlant az Andrássy úton” – hangzott el Tóth Ildikótól Dull Szabolcs Ötpontban című műsorában.

A luxusingatlan-befektető, akit a közönség az RTL Cápák között című műsorából ismerhet, azt állította, egy cég megbízásából vásárolták meg a 650 négyzetméteres lakást, amit korábban üzemeltetésre használtak. A lakás belső tereiről az üzletasszony részletesen is beszélt.

„Ezen a lakáson is az látszott, hogy itt nincsenek anyagi határok.”

Tóth Ildikó beszámolt arról is, hogy barátainak „oligarcha-túrákat” szokott szervezni, és egy ilyen alkalommal feszült helyzetbe került Rogán Cecília körülbelül tízmilliárdosra becsült háza előtt. Miután lefotózta az ingatlant, elmondása szerint megjelent mellettük Rogán Cecília, majd miután továbbhajtottak, követte őket.

„Beállt mögénk, és elénk vágódott egy nagy Mercedes-dzsip, és elkezdtek belőle kiszállni az emberek, én gázt adtam, mert úgy gondoltam, hogy nincs közös témánk, úgyhogy nem beszélünk meg semmit.”

Az interjúban több más, a NER-luxus világába tartozó történetet is megosztott. Hatvanpusztát egy indokolatlan, 100 szobás, Versailles-i kastély hangulatát idéző birtokként írta le, ami szerinte nem több, mint

„rivalizálás a putyini vagyonnal”.

Beszélt egy titokzatos, olasz Alpokban található villáról is, amelynek felújításakor a megbízó egyetlen utasítása az volt, hogy „teljesen mindegy, hogy mennyit fog költeni, mert a legszebb legyen”. Bár a sajtó ezt az ingatlant Orbán Viktorhoz köti, Tóth csak annyit tud, hogy mivel a villának magyar házvezetőnője van, valószínűleg magyar tulajdonosé.

Mészáros Lőrincről pedig egy erős véleményt fogalmazott meg.

„Ez az ember nem milliárdos, ez az ember egy nagyon megbízható fiú.”

Tóth azt is elmondta, hogy a kormányváltás óta feltűnően rejtőzködnek a NER-oligarchák, pedig korábban olyan felesleges fényűzésre is volt példa, mint a most következő történet:

„A NER-esek és a NER-es feleségek eltűntek mindenhonnan a kormányváltás után. Nincsenek az utcán, nincsenek az éttermekben, nincsenek partik. Régebben rengeteg olyan parti volt, ahol hatalmas bulikat rendeztek a saját villáikban, és ezt feltöltötték a social mediába. Úgy képzeld el, hogy egy 10 ezer eurós tonhalat felszeleteltek szusinak, megérkezett a hatalmas tonhal, jöttek a japán séfek, feldolgozták, videóra vették, és ezt a barátaikkal visszanézhették később” - részletezte az üzletasszony, aki szerint most mindenki otthon ül és a jogászaival beszélget, hogy hogyan tovább.

„Most egy picit elment a kedvük a fotózástól” - jegyezte meg.

Nemrégiben derült ki, hogy Tóth Ildikó volt az, aki saját elmondása szerint 2022 tavaszán elkezdett információkat és fotókat küldeni Hadházy Ákosnak a NER-közeli feleségek fényűző életmódjáról. Az üzletasszony ezt azzal indokolta, hogy a kézzelfogható rongyrázás sokkal jobban megragadja az emberek figyelmét, mint a bonyolult korrupciós ügyek.

A teljes beszélgetést itt lehet megnézni:

Nemrég a HVG-nek adott interjút, ahol kifejezetten a NER-feleségek, köztük Matolcsy Ádám neje, és Rogán Barbara luxizását részletezte:

Kapcsolódó

„Olyan mézesbödönben turkáltak, amit az európai felső tízezer sem enged meg magának” – kitálalt a NER-feleségekről a Cápák között befektetője

Tóth Ildikó egy interjúban állította, hogy a NER-hez köthető nők költekezése példátlan mértékű. Úgy véli, sem a francia elnökfeleségek, sem a brit királyi család tagjai nem viselnek ennyire hivalkodó és drága kiegészítőket.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

„Csak szajhákat kaptam” – a bíróságon olvasták fel a Budapesten gyilkoló ír férfi titkos naplóját

A bíróságon felolvasták a Mackenzie Michalski megölésével vádolt ír férfi titkos naplójának részleteit. A feljegyzések egy szexuális ragadozó képét rajzolják ki, aki listát vezetett a nőkről.

KÉK HÍREK

Halálos lovaskocsi-baleset a Central Parkban, leállítják a 150 éves szolgáltatást

Egy 18 éves turista, Romanch Mahajan vesztette életét, miután megpróbált kiugrani egy elszabadult fogatból. A hajtók szakszervezete a biztonsági szabályok felülvizsgálata miatt legalább négy napra felfüggesztette a szolgáltatást.

KÉK HÍREK

Meghalt a mozdonyvezető, rengeteg a súlyos sérült az angliai vonatbalesetben

Pénteken összeütközött két személyszállító vonat Bedford és Luton között Angliában. A vasutas szakszervezet megerősítette, a mozdonyvezető az áldozat, a mentőszolgálat pedig 89 sérültről számolt be.

SZEMPONT

„Borítékban átadott készpénz, ajándékok” – Panyi Szabolcs szerint így is támogatták orosz ügynökök a magyar kormánymédia embereit

Az oknyomozó újságíró szerint a közvetlen anyagi juttatás is része volt annak a támogatási rendszernek, amellyel orosz és kínai hírszerzők segítették a kormánymédia munkatársait.

Fotó: illusztráció, forrása: Pixabay - szmo.hu
2026. június 19.

Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a bejegyzésében nemzetbiztonsági forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a magyar hatóságok ismerték a kormányközeli szereplők és külföldi hírszerzők viszonyát.

„Több magyar nemzetbiztonsági forrás is arról beszélt nekem, hogy a magyar szolgálatok az elmúlt években észlelték és feldolgozták számos olyan személy orosz és kínai titkosszolgálati kapcsolatait, akik az Orbán-rezsim ismert propagandistáiként dolgoztak” - írta a közösségi oldalán.

„Ezek a kapcsolatok sokszor tartalmi befolyásolást jelentettek diplomatafedésben dolgozó hírszerzők részéről, sőt olykor közvetlen támogatást is: ajándékokat, szakmai utakat, különféle fizetett megbízásokat, vagy akár borítékban átadott készpénzt.”

Az újságíró szerint ezek az esetek túlléptek egy kritikus határon, amit egy szövetségesi rendszerben lévő ország még elnézhetne. „A kapcsolat túlment azon, amit egy normális EU/NATO tagállamban még tolerálhatónak lehetett volna tekinteni.”

A határozott fellépés mégis elmaradt, aminek Panyi szerint politikai okai voltak. Úgy látja, a szolgálatok azért nem tudtak hatékonyan intézkedni, mert a propagandisták által terjesztett, Moszkva és Peking érdekeit szolgáló tartalmak egybeestek a kormány politikai céljaival.

„Ezek a propagandisták többek között a Magyar Nemzetnél, a Pesti Srácoknál, a Demokratánál, illetve korábban a Magyar Hírlapnál dolgoztak.”

Panyi arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormánypárti médiabirodalom közelmúltbeli leépítései után ezek a személyek még szorosabbra fűzhetik a kapcsolatot külföldi megbízóikkal. „Borítékolható, hogy lesznek olyanok, akik pénzügyi és ideológiai okokból továbbra is Moszkva vagy Peking érdekeinek megfelelően próbálják majd befolyásolni a magyar nyilvánosságot – csakhogy már nem a magyar, hanem sokkal direktebb módon az orosz és a kínai állam szárnyai alatt.”

Kapcsolódó

Panyi Szabolcs: Most Kósa Lajoson és Németh Szilárdon kérik számon a Fidesz választási vereségét

Az oknyomozó újságíró szerint a Fidesz kongresszusán leváltott alelnökökkel vitetik el a balhét az elvesztett kampányért. A párt szombati tisztújításán Orbán Viktort megerősítették pozíciójában.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

BUDAPEST

Karácsony Gergely elárulta, mennyit keres a BKV egy filmforgatás miatti metrólezáráson

Karácsony Gergely főpolgármester beszélt a hétvégi 2-es metró lezárásának anyagi hátteréről, amit egy amerikai filmforgatás miatt rendeltek el. A BKV a plusz költségek megtérítésén felül keresi meg az összeget.

KÉK HÍREK

Felmentették a sofőrt, aki halálra gázolt egy négyéves kislányt Szegeden – Sírva hallgatta az ítéletet az édesanya

Első fokon felmentették a sóderszállító teherautó sofőrjét a hat évvel ezelőtti, Csillag téri tragédia ügyében. A bíróság a szakértői véleményre alapozva mondta ki, hogy a baleset elkerülhetetlen volt.

KÉK HÍREK

Videón az életveszélyes mutatvány: órákra megbénította a 4-es 6-os villamos forgalmát egy férfi a Combino tetején

A férfi péntek hajnalban, a Rákóczi téren mászott fel a járműre, ahol egy teljes gimnasztikai gyakorlatsort mutatott be. A mentés idejére a szakaszt áramtalanítani kellett, a férfit végül egy felfújható óriáspárnára segítették le.

SZEMPONT

Krekó Péter: Ezért nem adhat felmentést a „parancsra tettem” az Orbán-rendszer kiszolgálóinak

A szociálpszichológus szerint az Orbán-kormány nem volt klasszikus autoriter rendszer, így a propagandagépezet működtetői nem hivatkozhatnak kényszerre. A szakértő úgy véli, az államszervezetből fel lehetett volna állni, de ezzel a lehetőséggel az elmúlt 16 évben nagyon kevesen éltek.

F. O. - szmo.hu
2026. június 19.

Két hónappal a kormányváltás után a magyar társadalom még mindig bizonytalan abban, hogyan viszonyuljon az elmúlt 16 évhez, erről beszélt Krekó Péter szociálpszichológus a Telexnek adott interjúban. Szerinte miközben egyesek a feszültségek csillapítását és a jövőre való koncentrálást sürgetik, a kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy elsöprő társadalmi igény van az elszámoltatásra és a vagyonvisszaszerzésre, különösen a korrupciós ügyek kapcsán. Úgy véli, erre komoly demokratikus felhatalmazás van, ami nemcsak pragmatikus, de morális megtisztulási szempontból is fontos.

Ugyanakkor hozzátette, hogy a jogi folyamat nem lesz egyszerű, mivel az ügyészség és a Kúria a jelenlegi vezetéssel nem lesz a kormány szövetségese ebben. Krekó szerint a gyűlöletkeltéshez hasonló politikai visszaélések terén is jogos elvárás a felelősségre vonás, különösen, hogy a rendszerváltáskor ez elmaradt. Azt a gondolatot, hogy a „boszorkányüldözés” abbahagyása vezet a békéhez, magasztosnak, de ebben a helyzetben helytelennek tartja. „De a rendszerszintű jogi és politikai normasértések korszakát követően ez azt jelentené, hogy az elit és a társadalom szemet hunyna a bűncselekmények fölött” – fogalmazott.

A szociálpszichológus óvatosságra intett az egyéni politikai traumák társadalmi szintre emelésével kapcsolatban, ugyanakkor megjegyezte, hogy a fél ország valamilyen mértékben traumatizált, és a trauma nem múlik el a hallgatással.

Ezért is tartja fontosnak, hogy a felelősséget ne kenjék el egy üres megbékélésretorika jegyében. „Egy ilyen helyzetben a gyors túllépés alapvetően az elkövetők érdekeit szolgálja” – jelentette ki.

Hozzátette, a gyógyulás nem egy csendes folyamat. „A traumafeldolgozás törvényszerűen hangos, konfliktusos, fájdalmas folyamat, amiben a szenvedés nem öncélú, hanem azt a célt szolgálja, hogy mindez ne történhessen meg újra” – mondta. Krekó Péter kitért arra az új jelenségre is, hogy a rendszer korábbi kiszolgálói egyre gyakrabban szólalnak meg a nyilvánosságban, jellemzően önmentegető módon. Bár az ő perspektívájuk megértése is fontos, szerinte az áldozatokét még nem hallottuk eleget, és határt kellene szabni a nyilvános „gyóntatószékeknek”.

„Nem lenne szerencsés, ha az elkövetők önmentegető narratívái dominálnák a nyilvánosságot – még ha sokszor izgalmasabb is az ő magyarázataikat hallgatni”

– figyelmeztetett.

A korábbi rendszer szereplőinek médianyilvánossága kapcsán Krekó különbséget tett a volt állami vezetők és a kommunikációs gépezet alkalmazottai között. Míg előbbieket szerinte meg kell szólaltatni, és szembesíteni kell őket a döntéseikkel, utóbbiak esetében problémásabbnak látja, ha kevés szembesítés mellett mondhatják el a saját narratívájukat. Úgy véli, ez a cselekedeteiket túl emberinek láttathatja, holott azok amorálisak voltak. A propaganda eltűnésével és a kormánymédia-termékek összeomlásával párhuzamosan szerinte most kedves arcú emberek magyarázzák a bizonyítványukat, ami a gyors megbocsátás felé mutat.

„Mindez a nagyon gyors megbocsátás irányába mutat, pedig szerintem az indulatok szításában és gyűlöletkeltésben aktív szerepet játszó szereplők esetében ez nem indokolt”

– szögezte le. A szociálpszichológus szerint a felelősség megállapításánál nem szabad megállni a legfelsőbb szinten, és csak Rogán Antalra, valamint néhány vezetőre hárítani mindent. „Érdemes elkerülni azt is, hogy minden felelősséget csak a legfelsőbb szintekre vetítünk, és csak Rogán Antalt és néhány köztévés igazgatót nevezünk meg bűnösnek” – mondta. Álláspontja szerint a propagandagépezet közép- és alsóbb szintjein elkövetett tettekről is beszélni kell.

Krekó Péter kifejtette, hogy

az Orbán-rendszer egyfajta információs autokrácia volt, amely az információk rendszerszintű manipulációjával tartotta fenn magát.

Fontosnak tartja megérteni, hogy ez nem volt klasszikus autoriter rendszer. „Senkit nem kényszerítettek arra, hogy a gyűlöletkeltésben részt vegyen, senkinek sem fogtak pisztolyt a fejéhez annak érdekében, hogy a propagandát szolgálja” – hangsúlyozta. Bár voltak kényszerítő eszközök, azok nem a középosztályt sújtották elsősorban.

„Ezért sem adhat felmentést, amire a Harmadik Birodalom bukását követően sokan hivatkoztak: »parancsra tettem«” – vonta le a következtetést.

Szerinte az államszervezet szinte bármely részéből, így a propagandaintézményekből is fel lehetett állni. „Őszintén szólva ezt nagyon kevesen tették meg az elmúlt 16 évben” – tette hozzá.

A „boszorkányüldözés” vádjára reagálva Krekó elmondta, hogy a kormányváltáshoz vezető két legfontosabb érzelem a harag és a remény volt, a harag pedig a változás fontos katalizátora. Bár ennek nem szabad korlátlan utat engedni, a közvélemény morális felháborodásának kifejezését legitim demokratikus eszköznek tartja. A magyar politikára jellemző „törzsi logikai gondolkodás” veszélyére is felhívta a figyelmet, amely a saját oldalon megbocsátó, míg az ellenféllel szemben kíméletlen. „Míg valaki egy normasértést a saját oldalán megbocsáthatónak, sőt kívánatosnak tart, a másik oldallal szemben sokkal kevesebbet enged meg” – magyarázta. Úgy látja, a Fidesz összeomlásával a hatalommal való visszaélés veszélye fennáll, de az új kormány részéről lát olyan gesztusokat, amelyek ez ellen hatnak.

Krekó a Fidesz szembenézésének teljes hiányát látja.

„Egy-két kritikus hangon kívül nem hallottunk érdemi önreflexiót a Fidesz oldaláról, Orbán Viktor továbbra is a globális összeesküvéssel magyarázza a vereségét”

– állapította meg. Ezzel szemben az új kormány tett gesztusokat, például Magyar Péter bocsánatot kért a rendszer bűneiért. Orbán Viktor stratégiája szerinte ennek pont az ellentettje. „Orbán »dolgozatának« üzenete: az irány jó volt, csak nem mentünk elég messzire” – foglalta össze. A szociálpszichológus úgy gondolja, Orbán a saját politikai stílusának foglyává vált, érzéketlen lett a társadalmi hangulatváltozásokra, és a Fidesz népszerűségének zuhanása részben az önreflexió hiányának köszönhető.

Krekó Péter személyes érintettként elmondta, senki nem kért tőle bocsánatot a Covid-járvány alatti lejárató kampány miatt, de ezt nem is várja el. Fontosabbnak tartja a miniszterelnöki bocsánatkérést, bár szerinte az állam név szerint is bocsánatot kérhetett volna a Szuverenitásvédelmi Hivatal által meghurcoltaktól. A rendszer alsóbb szintjein dolgozók felelősségével kapcsolatban konkrét javaslata is van.

„Én elképzelhetőnek tartanék például egy külön szabályozást arra, hogy a gyűlöletkeltésben élen járó közmédia és más médiaorgánumok bizonyos feladatokban részt vevő munkatársai egy ideig ne dolgozhassanak az államigazgatásban vagy a nyilvánosságban”

– vetette fel. Véleménye szerint aki aktívan részt vett az információs hadviselésben, annak szembe kell néznie a következményekkel.

„Aki aktív munkát végzett az ország polgárai elleni információs hadviselésben, és civilek ellen fordította ezeket az információs fegyvereket, az nézzen szembe a következményekkel” – mondta.

A szociálpszichológus szerint az Orbán-rendszerrel való szembenézés elmulasztása illeszkedne a feldolgozatlan magyar traumák sorába, de hangsúlyozta, hogy ez a rendszer morálisan nem eshet egy megítélés alá a gyilkos diktatúrákkal. Úgy látja, a rendszer fenntartásában a magyar társadalomnak is volt felelőssége. „Ezért szerintem a rendszer fenntartásában is volt a magyaroknak társadalmi felelősségük” – jelentette ki, hozzátéve, hogy mindenkinek érdemes elgondolkodnia a saját felelősségén. Timothy Snyder „előzetes behódolás” fogalmát idézve arról beszélt, hogy sokan feleslegesen engedtek a hatalomnak. „Magyarország ennek az előzetes behódolásnak az állapotában volt. Tudom, hogy ez nem egy népszerű nézőpont, mert egyszerűbb a Fidesz túlhatalmára fogni mindent” – mondta.

A jövőre nézve a legfőbb tanulságnak a hatalommal szembeni bátor kiállást tartja. „A tanulság szerintem az, hogy ne próbáljunk megfelelni előre a hatalom akaratának, és ne féljünk kritikusak lenni” – fogalmazott. Szerinte az Orbán-kormány alatt a társadalom megtanulta, hogy lehet hatása az ellenállásnak. Ezt a kritikai attitűdöt a jövőben is meg kell őrizni, mert ez a záloga annak, hogy

az alattvalói mentalitásból egy tudatos polgári mentalitásba lépjünk át.

„Ha ellent merünk mondani a hatalomnak, egy fejlettebb, jobb társadalomban élhetünk” – zárta gondolatait.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Kétszer is a tóba zuhant a gyerekével, most börtönbe kerülhet az anya

A 25 éves nő egy ismerősétől kapott nyugtatóból vett be többet a kelleténél, ami után kétszer is a vízbe esett Nagykőrösön. Az ügyészség szerint a nő önhibájából került a gyermeke életét veszélyeztető állapotba.

KÉK HÍREK

Videó a milliárdos fogásról: csúcstechnológiás illegális cigarettagyárat számoltak fel Magyarországon

A NAV és a szlovák hatóságok közös akcióban csaptak le egy illegális dohányüzemre. A lefoglalt alapanyagból 1,5 millió doboz hamis cigarettát állíthattak volna elő.

KÉK HÍREK

Botrány egy egri iskolában: felfüggesztették és feljelentették a tanárt, aki 17 éves diákjával létesített intim kapcsolatot

A tanár megpróbált felmondani, de azt az iskola nem fogadta el. Szülők beszámolója szerint a pedagógussal kapcsolatban voltak már problémák, sértegette és gúnyolta a gyerekeket.

SZEMPONT

Hadházy Ákos: Lázár Jánosig is el lehetne jutni a trafikügyben, aminek most indul a felülvizsgálata

A kormány bejelentette, hogy felülvizsgálják a trafik- és a kaszinókoncessziókat. Mindkettő milliárdos bevételt jelent minden évben azoknak, akik a Fidesz jóvoltából a húsosfazék közelébe kerültek. Hadházy szerint akár büntetőeljárások is indulhatnak.

Fischer Gábor - szmo.hu
2026. június 19.

Vitézy Dávid a csütörtöki kormányzati tájékoztatón jelentette be, hogy a kormány felülvizsgálja a trafik- és kaszinókoncessziós rendszert. A miniszter azt is elmondta, hogy az Orbán-kormány a választás előtti hetekben is kiosztott hosszú távú, akár 2061-ig érvényes kaszinókoncessziós jogokat. Ez hatalmas pénzt jelent: a Garancsi István és Habony Árpád érdekeltségében álló Garinvest például majdnem 20 milliárdos osztalékot fizet ki idén. De a trafikrendszer haszonélvezői is jelentős bevételeket könyvelnek el. Németh Balázs fideszes képviselő cége például tavaly több mint félmilliárdos rekordbevételt ért el.

A trafik- és kaszinóügyek máig kísértik a magyar közéletet. Kik a valódi felelősök és elszámoltathatók-e még? Elévültek-e a bűncselekmények, és mit lehet tenni, ha a nyomozóhatóságok korábban szándékosan nem végezték a dolgukat? Erről beszélgettünk Hadházy Ákos volt országgyűlési képviselővel, aki a trafikkoncessziók körüli korrupciós ügyek nyilvánosságrahozatala után hagyta ott a Fideszt 2013-ban, és vált országosan ismert politikussá.

— A trafikügyekben kiknek állapítható meg a személyes felelőssége?

— A trafikügynél véleményem szerint nagyon egyértelműen és bizonyíthatóan megnevezhetők a felelősök. A nyomozati anyagok alapján például a szekszárdi polgármester felelőssége teljesen egyértelmű.

Ha csak egy keveset tovább nyomoznának, azonnal el lehetne jutni Lázár Jánoshoz is.

Az is egyértelmű tény, hogy az egész törvényt annak a Sánta nevű vállalkozónak a számítógépén írták, aki aztán a nagykereskedelemben teljes monopóliumot kapott, és azóta milliárdokat kasszírozott ezen.

— Ez a monopólium azóta is megvan?

— Igen. Azonban a trafiküggyel az a probléma, hogy ott az elévülés már sajnos elég szűkösen, de megtörtént. Viszont, ha valódi szándék van a bűnüldöző szerveknél és a kormány részéről, akkor vizsgálni lehet az egykori nyomozások körülményeit is. Véleményem szerint több olyan nyomozás is volt az elmúlt 16 évben, ahol a feltárt vagy bejelentett tények ellenére zárták le eredménytelenül a nyomozásokat. Ezeknél mindenképpen felmerül a hivatali visszaélés gyanúja, és érdemes lenne megkérdezni azokat az embereket, akik az aláírásukat adták ezekhez a dönésekhez, hogy ki utasította őket erre.

— Ha ezek az ügyek büntetőjogilag el is évültek, a politikai felelősséget vagy az eltussolás mechanizmusát még fel lehetne tárni tanulságként?

— A trafikügyben például viszonylag korrekt nyomozás zajlott, amit aztán a lezáró dokumentumokban leírt egyértelmű tények ellenére bűncselekmény hiányában szüntettek meg. Persze a nyomozás valójában nem volt teljesen korrekt, mert például olyan számítógépeket nem foglaltak le, amelyek a durván érintett személyekhez köthetők. Ennek ellenére a nyomozás lezáró dokumentumában is bőven volt annyi tény, ami alapján ki merem mondani: aki nem emelt vádat, és erről döntött, az hivatali visszaélést követett el.

— Ön nyilvánosságra hozott egy hangfelvételt a szekszárdi trafikok elosztásáról 2013-ban. Az bizonyítékként szerepelt a vizsgálatban?

— Igen, benne volt, de tragikomikus magyarázattal magyarázták ki a magyarázhatatlant. A felvételen konkrétan rajta volt, ahogy a polgármester elmondja, hogy „ne az ellenzéki emberek legyenek a nyertesek a trafikkonceszióban, és nehogy kimaradjon fideszes pályázó a nyertesek közül”.

Ez a legsúlyosabb korrupciós bűncselekmény, hivatali visszaélés. Ezt viszont az ügyész annyival intézte el, hogy ez nem frakcióülés volt, hanem „csak egy baráti folyosói beszélgetés”.

Az volt még a nagyon vicces, hogy a következő oldalon pedig azt írja, hogy 40 perc késéssel érkeztem erre a „baráti megbeszélésre”, ami valójában egy frakcióülés volt a szekszárdi városházán.

— Ha elévült ez az ügy, mit lehet itt tenni?

— Megvizsgálni, hogyan történt ez. Remélem, ezt sikerül nagyon rövid időn belül megtenni, hiszen ez egy nagyon jól feltárt ügy volt. Bár sok részletével a nyomozás nem is foglalkozott, de így is nyilvánvaló volt, mi történt. Tudjuk, hogy az a testület, amely elvileg végignézte a több tízezer pályázatot, fizikailag sem olvashatta el, mert két hét alatt kellett volna ezt megtennie. Azt is tudjuk, hogy a pályázók vagy nagyon sok pontot kaptak, vagy nagyon keveset, a kettő között nem volt átmenet. Ez is azt mutatja, hogy visszaélés történt. Azt sem kell nagyon vizsgálni, hogy

a nagykereskedő cég, amely ellátja ezeket a boltokat, teljesen indokolatlanul totális monopóliumot kapott, és ezzel az évek során sok-sok milliárd forintos nyereségre tett szert.

Ez pedig Lázár János baráti köre. Itt nincs sok vizsgálnivaló, szerintem három nap alatt meg lehet csinálni a vizsgálatot, és utána dönteni kell. Ez a koncesszió nem maradhat ott, ahol most van, és szerintem a kiskereskedelmi nyerteseknél sem maradhat meg ez a lehetőség.

— Támogatná a rendszer újrapályáztatását?

— Minden lehetőség megvan rá. Európában számos példa van, ahol ugyanúgy küzdenek a dohányzás visszaszorításáért, és ehhez nem kellett a kormánypárt haverjainak és rokonainak odaadni a trafikokat. Semmi nem indokolja a jelenlegi rendszert. Ráadásul ezekből a trafikokból valójában már városi kocsmák lettek, ami sok lakót zavar. Akinek egy ilyen trafik van a környezetében, az tudja, mintha egy kocsma került volna oda, mert megkapták az alkoholárusítás lehetőségét is.

— Bármi is történjen, az eddigi bevétel már azoknál marad, akik 12 éven át hasznot húztak belőle. Ezt nem lehet visszavenni...

— Elméletileg mindent vissza lehet venni, egy kétharmados kormánynál ez csak szándék kérdése. De én mindig elmondtam, hogy minden lopott pénzt nem fogunk tudni visszavenni. Ez a teljes magyar társadalom közös felelőssége, hogy eddig hagytuk ezeket a folyamatokat. Az viszont az új kormány szándékán múlik, hogy milyen mértékben szedi vissza ezeket a vagyonokat, mert ez egy bűnös módon szerzett vagyon, akkor is, ha törvényt hoztak rá.

— És itt vannak a kaszinók, amelyek némelyike nemrég 2061-ig kapott koncessziót. Mi volt a kaszinóbiznisz eredeti története?

— Mint minden más koncessziónál, ez is egy vagyonátrendezés volt. Korábban ez a jog sok helyen megvolt, de ezeket újraosztották, és mit ad Isten, ezek is a kormányközeli mágnásokhoz kerültek. Előbb Andy Vajnához, aztán Garancsi Istvánhoz és Szalay-Bobrovniczky Kristófhoz került a nagy részük. Ez is gyakorlatilag egy kommunista típusú vagyonátírás volt. Az új hatalomnak minden lehetősége megvan, hogy ezt újragondolja.

— Érdekes, hogy Andy Vajna halála után a kaszinókat nem a felesége örökölte, hanem azok „tovább szálltak”. Hogy működött ez?

— Igen, ez egy nagyon fontos példa.

Andy Vajna esete mutatja, hogy amiben éltünk, az egy feudalizmus volt, ahol voltak ugyan oligarchák, de a vagyon valójában nem az övék volt, hanem azzal Orbán Viktor rendelkezett.

Mint a feudalizmusban, hűbéri jogként osztogatta a vagyont a hozzá hű nemeseknek, de aztán nem ők rendelkeznek vele. Ez történt Simicska Lajosnál is: miután az uralkodó ellen fordult, a vagyont át kellett adnia. És ez történt a kaszinókoncessziókkal is. Ha ez egy valódi, jogszerűen szerzett jog lett volna, akkor azt Vajna Tímea megtarthatta volna, de nem így volt. Neki át kellett adnia a TV2-t, a koncessziót, a vagyont.

— Most felmerült a kormány részéről, hogy pótmagánvádas eljárásban lehetővé tennék korábban lezárt büntetőügyek folytatását. Ezzel lehetne korrigálni az eltusolt nyomozásokat?

— Ez egy fontos kérdés. Tessék-lássék módon eddig is létezett ez a lehetőség, de ez nem helyettesíti azt, ha az állam valóban üldözni akarja a bűncselekményeket. Ez arra jó, hogy ha például a főügyészt nem akarják vagy nem tudják lecserélni (szerintem le kell), és a jelenlegi ügyészség nem akar vádat emelni fideszes elkövetők ellen, akkor ezt akár állami szervek is megtehessék. Tehát pótmagánváddal ne csak civilek, hanem állami szervek vagy szervezetek is eljárást indíthassanak. De ez egy pótcselekvés, mert eddig is csak a rendőrség vagy az ügyészség által lefolytatott nyomozás anyagát lehetett felhasználni, egy civil szervezet pedig nem nyomozhat. Ez egy átmeneti lehetőség addig, amíg az ügyészség fideszes befolyás alatt áll.

— Van olyan elhíresült ügy, amiben javasolna pótmagánvádas eljárást?

— Rengeteg ilyen van. Mindegyiknél az elévülést kell nézni, de sok ügy van, ami még nem évült el. És nem is feltétlenül csak a pótmagánvádra van szükség, hanem az újbóli nyomozásra. Nem kell megelégedni az eddig feltárt tényekkel, újra lehet nyitni az aktákat. Nem kizárt, hogy ha marad rá időm, én is fogok ilyeneket előszedni. Vannak jogászok, akik felajánlották a segítségüket. De alapvetően nem én vagyok ebben a hatékony, hanem az új kormánynak kell nagyon hatékonyan fellépnie. Ezt ígérte, reméljük, ezt is fogja tenni.