Itt élő amerikaiak Trumpról: nem más, mint egy feltartott középső ujj
Az egész világ közvéleményét meglepte a hír, hogy a sokkal esélyesebbnek hitt Hillary Clinton helyett Donald Trumpot választották az Egyesült Államok 45. elnökének.
Ez a fejlemény természetesen a külföldre költözött amerikaiakat is érinti, ezért nem csoda, hogy mindenkinek megvolt róla a véleménye. Budapesten élő expatokat kérdeztünk, válaszaik között akadt kiábrándult és bizakodó egyaránt.
"Örültem, hogy az utcán senki nem látja rajtam, hogy amerikai vagyok"
Caroline 27 éves, 2013 óta él Budapesten. Azt mondja, első reakciója a hitetlenkedés volt. Amikor felébredt, Clinton 214, Trump 244 elektori szavazatnál járt, de mire elindult munkába, utóbbi már 266-ra nőtt. Az utcán járva leginkább az járt a fejében: örül, hogy nem látszik rajta ránézésre, hogy amerikai, annyira kínosnak érzi most ezt.
Nem igazán tudja, mire számítson. Valószínűleg sok minden szét fog esni abból, amit az Obama-kormányzat elért, annál is inkább, mivel a Szenátusban, a Képviselőházban és a Legfelsőbb Bíróságon is republikánus többség alakult ki. Egyesült Államokban maradt ismerőseivel a nekünk adott nyilatkozatáig nem beszélt (főként az időeltolódás miatt), de szintén külföldön tartózkodó barátaitól már több "részvétnyilvánító" üzenetet és telefonhívást kapott.
"Először érzem azt, hogy nem tartozom oda"
Dayhanna kolumbiai származású, de családja már három generáció óta az Egyesült Államokban él. Ő maga 9 hónapja költözött Budapestre, éppen a szerinte egyre kibírhatatlanabb politikai légkör miatt. Azt mondja, jelenleg teljes sokkban van, ezelőtt a választási kampány előtt soha nem érezte, hogy ne lenne teljes értékű amerikai. A most tapasztalt rasszizmus, szexizmus és kirekesztés rendkívüli szégyenérzetet kelt benne.
Abban reménykedik, hogy Amerika megtalálja a módját, hogy talpra álljon egy ilyen kampány után. Bízik benne, hogy a két nagy párt együtt tud majd működni az országot előremozdító ügyekben. Mindenekelőtt viszont azt reméli, hogy egy napon elég biztonságban fogja érezni magát ahhoz, hogy visszatérhessen hazájába. De hosszú időbe fog telni, amíg újra büszke amerikainak tudja majd vallani magát.
"Nem Trump nyert, Hillary veszített"
Nidal 43 éves, három éve dolgozik Európában, több város között ingázva évi pár hónapot Budapesten is él. Ő sokkal objektívabban látja a kialakult helyzetet, röviden úgy tudná összefoglalni a gondolatait: "Végre kaptunk valakit, aki nem politikus!"
Szerinte Hillary bármit képes volt megtenni azért, hogy elnökké válasszák. Ugyanakkor a legnagyobb probléma vele, hogy nem őszinte. Vagy hazudott az FBI-nak az email-botrányról, vagy teljesen tudatlan volt ez ügyben. Ha utóbbi a helyzet, emiatt alkalmatlan elnöknek, de az előbbi valószínűbb, hiszen mindig is inkább hideg és számító személyiség képét sugallta magáról. Ebben az esetben, ha tehát szándékosan nem mondott igazat, ugyancsak alkalmatlan, hiszen elnökként épp azoknak a törvényeknek lett volna a végrehajtója, amiket ő maga sem tartott be.
- fogalmaz Nidal. Most viszont kiderült, hogy ő sem áll mindenek felett: nem szent, vagy királynő, viszont állampolgárként ugyanúgy vonatkoznak rá a törvények, hiába szerette volna az ellenkezőjét.
Ami Trumpot illeti, az ő legnagyobb ellensége saját maga volt. Olyan iszonyú általánosításokat mondott sorozatosan, ami egyetlen tapasztalt politikus száját sem hagyta volna el. "Rengetegen felháborodtak a nőket alázó szexista kijelentésein is, de legyünk őszinték: melyik férfinek nem fordult még meg a fejében hasonló? Aki nemmel válaszol erre, az hazudik" - véli. Szerinte ez az egész arra volt jó, hogy elterelje a figyelmet az amerikaiak valódi problémáiról.
És hiába volt rettentően amatőr, az emberek értékelték, hogy teljesen a politikán kívülről érkezett, ezért adtak neki 4 évnyi esélyt. Nidal szerint ha jól teljesít, innentől rendszer is lehet belőle, hogy teljesen kívülállók kezébe kerül az ország vezetése. Ha viszont leszerepel, újra eljön a Bush-hoz és Clintonhoz hasonló karrierpolitikusok ideje, minimum 50 évre. "Nem Trump nyert, Hillary vesztett. Most nézzük meg, mit hoz magával a következő 4 év..." - zárta gondolatait.
"Trump nem más, mint egy feltartott középső ujj"
Angel nem tartja magát Trump-hívőnek, Clintonról viszont semmi jót nem tud mondani. Úgy véli, a milliárdos győzelme egyenesen következett abból, amerre az ország az elmúlt időszakban haladt. Szerinte Trump ezért lényegében egy feltartott középső ujj, például a következő dolgok ellen:
- Obama elmúlt 8 évi szánalmas, utazó valóságshow-ja
- Az összes idióta, akit ha észérvekkel próbáltak meggyőzni, csak annyit tudott reagálni rá: "mekkora rasszista/bigott/fasiszta vagy!"
- Az elcseszett hollywoodi hírességek, akik szájba rágták, kire kell szavazni
- A határok nélküli Amerika eszménye, ahová bárki integrálódhat, az adófizetők pénzéből kapott szociális támogatást élvezve
- A kötelező tolerancia, ami egy keresztény pékséget is arra kényszerít, hogy meggyőződése ellenére tortát süssön egy meleg esküvőre.
Angel szerint
könnyen lehet, hogy Trump maximum középszerű elnök lesz, de a megválasztása mindenképp komoly figyelmeztetés, ahogy a Brexit is az volt.
Mégpedig arra, hogy többé nem lehet elhallgattatni azokat az embereket, akik nem osztják az elit világnézetét, az általuk alkalmazott hisztérikus megbélyegzéseket és nyilvános megszégyenítéseket. Ez a több évtizedes, szégyenletes hagyomány most véget ért, és ezért Trump minden gratulációt megérdemel.
"Ha Sanders a jelölt, minden másképp alakulhatott volna"
Egy 48 éves, több mint másfél évtizede itt élő amerikai nő név nélkül beszélt nekünk. Mint mondja, rendkívüli szégyent érez országa miatt, barátainak többségét is sokkolta a hír, csalódottak és félnek. Utóbbit azért, mert Trump rengeteg népcsoportot megfélemlített direkt vagy indirekt módon, és egyelőre nem lehet tudni, mennyit vált be ezekből a fenyegetésekből.
Ő maga Bernie Sanders támogatója volt, szerinte hatalmas hibát követtek el a demokraták azzal, hogy nem őt jelölték. És nem is csak a nézetei miatt: a felmérések szintén azt mutatták, neki lenne nagyobb esélye megverni Trumpot. Persze végül nyilatkozónk is Clintonra szavazott, ahogy valószínűleg még sok Sanders-hívő, de ez nem bizonyult elégnek. És utóbbiak szerinte most duplán szomorúak lehetnek, hiszen ha nem Clintonból lesz a jelölt, teljesen máshogy alakulhatott volna minden.
Ha ismerőseidnek is ajánlanád a cikket, kattints a megosztásra!