Így lehetne megmenteni a szexuálisan bántalmazott gyermekeket
Ma Magyarországon az áldozattá váló vagy szemtanú gyermeket és felnőtteket az igazságszolgáltatás menete újra és újra traumatizálja. Különösen, ha a gyermek vagy felnőtt szexuális abúzus elszenvedője vagy szemtanúja lesz. Az egész világon, így nálunk is évről évre nő a gyermekek ellen elkövetett szexuális bántalmazások száma.
Képtelenségnek tűnik, hogy egy hároméves gyermeket megerőszakoljon valaki, különösen a saját rokona. Pedig ez is megtörténik.
Ha ma szexuális bántalmazás ér egy gyermeket Magyarországon, és feljelentést tesz a szülő, akár 8-10 helyre is el kell menniük, a gyermeknek pedig tucatnyi vadidegen embernek kell elmondania, mi történt vele. Gyakran feleslegesen kell az áldozatnak újra felidéznie azt a borzalmat, ami vele történt, mivel 100 feljelentésből csupán 10 vádemelés lesz és egyetlenegy ítélet.
Ezen a gyakorlaton változtatna gyökeresen a Barnahus-modell. A szó jelentése izlandi nyelven: gyermekház. A Barnahus lényege leegyszerűsítve az, hogy a szexuális bűncselekmény áldozatává vált gyermeket csak egyszer hallgatja meg egy erre kiképzett pszichológus, akit a meghallgatás idejére már ismer a gyermek. Abban a házban, ahová már hetek óta jár beszélgetni és játszani. Nem szembesítik az elkövetővel. És a Barnahus alapítói abból indulnak ki, hogy hisznek az áldozatoknak. A Barnahus módszerrel a kutatások szerint négyszer több vádemelés született gyermekmolesztálási ügyekben, mint korábban.
Magyarországon 2016 novemberében, Szombathelyen nyílt az első Barnahus-intézmény. „A Barnahus-ház és -módszer segíthet abban, hogy ezek a rettenetes bűncselekmények feltárhatóvá és bizonyítottá válhassanak, az elkövetőket pedig felelősségre vonják” - mondja a modell egyik hazai gyakorlati szakértője, dr. Lazáry Györgyné klinikai szakpszichológus és igazságügyi pszichológus szakértő. „A jelenlegi gyakorlat egyik problémája, hogy csak a nyomozati szakban négyszer-ötször kell a molesztált gyermeknek elmondania azt, amit legszívesebben egyszer sem mondana el, hanem eltemetné magában.
Szerinte hiába léteznek úgynevezett gyermekbarát kihallgatószobák, ezek a rendőrség épületén belül találhatók, kialakításukkor nem konzultáltak gyermekpszichológussal. A bírósági szobákkal hasonló a helyzet: a legjobb szándék ellenére sem elegendő, ha telerakják plüssfigurákkal, mivel a gyermekek pontosan tudják, hogy nem játszani mennek oda.
Dr. Lazáry Györgyné, szombathelyi Barnahus, projektvezető pszichológus szakértő
Gyermekmeghallgató szoba - Botár Gergely fotója / Kormány.hu
Gyermekmeghallgató szoba - Pelsőczy Csaba fotója / Kormány.hu
„A bíróságokon általában jó nagyok a szobák, sok ember befér. Most képzeljünk el egy 8-10 éves gyermeket, akit ide bevezetnek, ott ül akár 6 felnőtt, akit akkor lát életében először, és arra kérik, hogy akkor mondja el, mi történt vele. A gyerekek később el szokták mesélni, hogy a bírósági épület eleve riasztja őket, detektoros kapun kell bemenni, miközben várakoznak a folyosón, elsétáltatják előttük vezetőszíjon az elítélteket, TEK-es kommandós ruhába beöltözött embereket látnak. A gyermeknek amúgy is vegyes érzelmei vannak arról, ami velük történt, ez a környezet meg is erősíti őket abban, hogy ők a bűnösök.”
Miben más a Barnahus-épület? Rendszerint családi ház külsejű, kertvárosban, zöldövezetben van, belesimul a környezetébe. Ezeket a házakat szigorú sztenderdek alapján alakítják ki és rendezik be. A meghallgatószoba mérete a lehető legkisebb, két szék és egy asztal található benne. Amennyire lehet, ingerszegény a berendezése, hogy semmi ne vonja el a gyermek figyelmét. A gyerekek előtt nem titok, hogy felvétel készül a beszélgetésről, így a szobában a kamera is látható.
„A gyermeknőgyógyászati vizsgálat külön terület” - mondja dr. Lazáry Györgyné. Minél kisebb a gyermek, annál nehezebb elvégezni – ha először nem sikerül, mert kiabál, sír, akkor másodszorra altatásban végzik el a vizsgálatot. Gondoljon bele, milyen, ha egy nőnemű ember így találkozik először az egészségügynek ezzel a területével…”
A Barnahus előnye, hogy ott történik a gyermeknőgyógyászati vizsgálat is. Gyermekbarát környezetben, olyan speciális eszközzel, a kolposzkóppal, amely még csak hozzá sem ér a gyermek testéhez. A kolposzkóp felvételeket készít, amelyeket kinyomtatva bizonyítékként használhatnak. „Ez azért fontos, mert a gyerekek, akár 3-4 évesek nőgyógyászati vizsgálata ma Magyarországon manuálisan történik, és hiába írja le az eredményét a nőgyógyász, a vádlottak védői sok esetben lesöprik az asztalról.”
Az sem mindegy milyen a gyermekvizsgáló ágy színe. A szombathelyi házba narancssárgát szerettek volna, de amikor felhívták az eszközellátót, azt a választ kapták, hogy már november van, ilyenkor ezt a színt már nem lehet beszerezni. Dr. Lazáryné Mária kitartott amellett, hogy neki ez kell a Barnahusba. Az ügyintéző erre felkiáltott, hogy „jaj, a Barnahus, hallottam a rádióban, mindent megpróbálok.” Három órával később már volt narancssárga vizsgálóágy.
A vizsgálóágy a szombathelyi Barnahusban
Kolposzkóp a szombathelyi Barnahusban
A szombathelyi Barnahusban használt kolposzkóp árának egyharmadát egy vállalkozó fizette, aki érintett volt már gyermekbántalmazási ügyben, és megfelelő érzékenységgel rendelkezik, kétharmad részét Lazáry Györgyné családja és a baráti köre dobta össze.
A Barnahusban a meghallgatás előtt a gyermek többször találkozik a pszichológussal. A szakember hetekig csak játszik vele, és megkedvelteti a környezetet, hogy a gyerek biztonságban érezhesse magát. A gyermeknőgyógyászati vizsgálatot minden esetben védőnői vizsgálat egészíti ki. A szexuális abúzus jelein kívül ugyanis számos más nyoma lehet a történteknek: korábbi törésnyomok, sebek, önsebzési nyomok. Ezek az ügyben mind bizonyítékul szolgálhatnak. A Barnahusban a kihallgatás napjáig csak érintőlegesen beszélnek a gyermekkel a történtekről, mivel egyetlen arra visszautaló mondat is képes őket felzaklatni.
Képünk illusztráció - Forrás: Pixabay.hu
„Igazságügyi pszichológiai szakértói vizsgálatot végeztem volna egy hatéves kislánynál, de nagyon félt, a szobámba belépve beszaladt a sarokba, ott leguggolt, kezével eltakarta a fejét. Kiderült, hogy több szakértő vizsgálta már, mind megerősítette a vele kapcsolatot tartó apa folyamatos szexuális bántalmazását, az apa kapcsolattartói jogát mégsem szüneteltették.”
A szakember meggyőződése, hogy ha ezt az ügyet már a kezdetekkor a Barnahus-modell szerint kezelik, azaz az igazságszolgáltatás és a gyermekvédelem összekapcsolódik, a kislány nyilvánvaló, többször megélt retraumatizálását elkerülhették volna, és az igazságszolgáltatás meg tudta volna tenni a megfelelő lépéseket az apával szemben.
Mi történik a Barnahusban?
Az első anyai feljelentés után az erre nemzetközi sztenderdek alapján kiképzett szakember felveszi az anya feljelentését - a gyermek nélkül. (Így nem torzulhat a gyermek vallomása, mert nem hallja az anyjáét.)
Ezután a szakember feladata, hogy az ügyet átgondolva építse fel a stratégiát. Az ügy gazdája, az esetmenedzser összehívja a gyermeket ismerő összes szakembert – bölcsődei gondozót, óvónőt, védőnőt, gyermekorvost stb. - mindenkit, aki hosszabb vagy rövidebb ideig kapcsolatban állt a gyermekkel. Kezdi begyűjteni a gyermekre vonatkozó ismereteket.
A magyar büntetőeljárás ezen a ponton eltér az izlanditól: a paragrafusok szerint ezek az emberek tanúk lesznek a bíróságon, ezért egyszerre egy légtérben, egy időben nem lehet őket leültetni. Az izlandiak szerint azonban az egyenkénti tanúmeghallgatáskor a szituáció légköre gátlóan hat a tanúságtevőre, leszűkíti a pszichés teret, a tanúvallomás emiatt hiányos lehet. Ha egyszerre ültetik le őket, akkor a pszichés tér kitágul, egymást tudják segíteni a tanúvallomást tételében, rengeteg hasznos információt adhatnak a meghallgatás előtt.
„A Barnahus meghallgatószoba két helyiségből áll, az egyikben történik a meghallgatás, ott 2 kamera található, egy stabil, és egy mozgatható, zoomolható. Mi találtuk ki, hogy Szombathelyen így legyen, mert a gyermekek nonverbális kommunikációja sok mindenről árulkodik. A másik a monitoring szoba, ott foglal helyet az ügyész, a nyomozati bíró, esetenként a perbíró. Mi azt szeretnénk, ha magyar specialitásként az igazságügyi pszichológiai szakértő ezen az eseményen legyen jelen. De ő már ne vizsgálja a gyermeket, hogy annak ne kelljen még egyszer elmondania a történetét.”
A monitoring szobában zárt láncú rendszeren, nagy képernyőn követik a beszélgetést a résztvevők, és közülük kizárólag az ügyész tehet fel kérdést a pszichológusnak, fülesen keresztül. Ha a pszichológus úgy ítéli meg, hogy az a kérdés abuzálná a gyermeket, figyelmen kívül hagyja. Az izlandi protokoll szerinti a kihallgatáskor az ügyész mondja ki hogy megvan-e a bizonyíték erejű vallomás, ő kérheti, hogy álljanak meg, ennyi elég.
„Egy esetben egy 11 éves gyermek az őt rendszeresen megerőszakoló nagybátyjáról az első órában úgy beszélt, hogy az milyen rendes ember, őt mennyire szereti, eszébe sem jut, hogy feljelentse. Csak ezután tértünk vissza arra, egy fél mondat erejéig, hogy hány éves volt, amikor először csinálta vele, és az addig viháncoló, nevető kislány összeomlott, magába fordult, szabályosan elfeketült az arca, amikor felidézte magában azt a bizonyos első borzalmas élményt. A rendőrök azt mondták: megvan a vallomás, a gyermek arca, tekintete, az egész teste erről árulkodik.”
Képünk illusztráció. Forrás: Pixabay.hu
A Barnahus házban történő meghallgatásról videofelvétel készül, ezt az anyagot fel lehet használni a nyomozati szakban, ezzel már lehet a gyanúsítottat. Dr. Lazáry Györgyné azt reméli, a magyar a bíróságokon, ahol gyerekek és a fiatalkorúak ügyeit tárgyalják, kialakítanak majd olyan szobákat, amelyekben a gyanúsított is követheti zárt láncú közvetítésen a meghallgatást, és a védőügyvédjén keresztül felteheti a kérdését. „Azt már ügyész dönti el, hogy továbbítja-e a kérdéseket a meghallgató pszichológushoz. Hosszú útnak tűnik, de ez mind a gyermek érdekeit szolgálja. Ma ugyanis bárki, bármit gátlások nélkül megkérdezhet a gyermektől, függetlenül attól, hogy az milyen hatással van rá, és abuzálja-e.”
A vádemelés és ítélet nem csak az igazságszolgáltatás szempontjából lényeges.
„Minél kisebb a gyermek, annál fontosabb, hogy a bűnös megbűnhődjön, ez a nevelésünk alapja. A gyermeket tovább traumatizálja, ha a bűnös nem nyeri el méltó büntetését.”
Dr. Lazáry Györgyné 40 éve dolgozik gyerekekkel. Ki lehet szűrni, hogy a kicsi be van-e tanítva, hogy a válófélben lévő szülő csak eszközként használja, vagy valóban abuzálták. A két gyermek másképp kommunikál. Gyökeres ellentét van a kommunikáció stílusa, mennyisége és beltartalma között, ha a gyermek be van tanítva, vagy ha molesztálták.
A Barnahus-modellben a meghallgatás után kötelező a terápia a gyermeknek és a családjának. Ma ez egyáltalán nem követelmény a magyar ellátórendszerben, nincs is rá kapacitás. Ráadásul előfordul, hogy az áldozat számára a terápiás pszichológus lesz a tizenötödik ember, akinek el kell mondania, hogy mi történt vele. A Barnahusban azonban nem kell külön meghallgatnia a terápiás szakembernek a gyermeket.
Képünk illusztráció. Forrás: Pixabay.hu
Dr. Lazáry Györgyné 2013-ban hallott először az izlandi modellről. Így amikor 2014 nyarán Reykjavíkban járt, kérte, hogy hadd nézhessen körül a házban.
Később írt a Barnahus-háznak, ők elküldték a jogszabályi környezetükről szóló információkat és a kihallgatási protokolljukat.
Ettől kezdve elszántan dolgozott azon, hogy létrejöhessen Magyarországon az első Barnahus-intézmény. Ebben a Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat vezetője Kulcsár Lászlóné, a Szociális Szolgáltatók Közhasznú Egyesülete és vezetője Tóth Tímea, a Vas Megyei TEGYESZ igazgatója Pados Zsolt, illetve a Pro Juventute Egyesület és elnöke Perlné Kalamár Zsuzsanna támogatta.
Dr. Lazáry Györgynének már a Barnahus tervezési szakaszában komoly partnere lett a rendőrség, konkrétan a Vas megyei és a városi rendőrkapitányság vezetője. „Nekik is az az érdekük, hogy megvédjük a gyermekeket, és szakemberek foglalkozzanak a szexuális abúzust elszenvedett gyermekekkel. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója árulta el, hogy nem tudják kiképezni gyermekpszichológiából a rendőreiket, ehhez kevés az óraszám, és emiatt szívesen átadnák már a kihallgatás menetét is a gyermekpszichológusnak.
A következő a védőnői hálózat bevonása volt, 101 védőnőt érzékenyítettek 2015-ben. Ez azért fontos, mert a gyermek születésétől 6 éves korig a védőnő elvileg bármikor elmehetne a családhoz, hogy ellenőrizze, hogyan nevelik a szülők a gyermeket.
„Rendkívül időigényes, de izgalmas munka a szakembereket érzékenyíteni, és a közvéleményt folyamatosan tájékoztatni a 21. századnak a gyermekek életére gyakorolt hatásairól."
