Holoda Attila: Mindenki pontosan tudta, hogy ez nem mehet a végtelenségig, de úgy tűnik, mindennél fontosabb volt az így elért elképesztő haszon

Egy hét alatt annyi minden történt a hazai belpolitikában, mint máskor hónapok alatt. Budapest csődközeli helyzetbe került, a Fidesz össztűz alá vette Ruszin–Szendi Romuluszt, az ellehetetlenítési törvényt váratlanul jegelték őszig, kirobbant egy újabb gyermekvédelmi botrány, Mészáros Lőrinc levelet írt a gazdagodásáról, Navracsics Tibor pedig nemcsak Mészáros, de Tiborcz István és Lázár János életvitelét is olyannak nevezte, ami árt a Fidesznek.

Somogyi Zoltán politikai elemzővel a legújabb fejleményekről beszélgettünk, és arról, hogy befolyásolhatja mindez a jövő évi választásokat.

– Mintha a kegyelmi botrány kísértene. Fideszes vezetőkkel jó viszonyt ápoló intézményvezető, akit ki is tüntettek, rendszeresen szelfizett prominens fideszesekkel, lebukik, hogy prostitúcióra kényszerített lányokat. Mindezt azután, hogy elvileg tavaly át kellett esnie egy szigorúnak szánt átvilágításon.

– Olyan típusú felsővezetőt egyelőre nem érint közvetlenül ez az ügy, mint amikor a köztársasági elnök kegyelméről volt szó, és azt kellett elmagyarázni, hogyan írhatta ő maga alá. Az azonban valós probléma, hogy a Fidesz politikájának egyik tartópillére a gyermekvédelem volt, amely mára már teljesen eliminálódott, tehát már nem tudja a saját identitásának meghatározására használni a párt.

– A Pride-dal kapcsolatban még mindig a gyermekvédelemre hivatkoznak.

– Azért, mert össze akarják gyűjteni a homofób szavazókat a szélsőjobbról. Ez már nem a gyermekvédelemről szól, hanem nyers szavazatszerzésről, nem kis kockázattal. Nincsen már meg a gyermekvédelem a Fidesznél, kiveszett az identitásából. Amikor arról beszélhetünk, hogy identitásvesztésben van a Fidesz, akkor ilyen dolgokról beszélgetünk.

– Mi a Fidesz identitása még, ami megmaradt?

– Ez nagyon jó kérdés, ez az, amiért óriási bajban van. Ezért van az, hogy megpróbál valami témát találni magának, amiben még úgy érzi, hogy többsége van, miközben egyébként a választókat mégiscsak a saját egyéni sorsuk érdekli, és ott úgy érzik, hogy nagyon rossz irányba mennek a dolgok. Az az identitása, hogy megvédjük Magyarországot az ukrán európai uniós csatlakozástól, amely azonban messze nem egy választásokat eldöntő központi ügy mindaddig, amíg megélhetési válság van az országban.

– Erre majd visszatérünk, de nézzük a feldobott témákat, amikkel próbálkozik a kormánypárt. Annak idején Lázár János kezdett beszélni a luxizásról, azóta azonban beszállt Mészáros Lőrinc és Navracsics Tibor is. Mintha nem lenne kontroll.

– Hozzátenném azt is, hogy milyen dolgokban törnek át határok. Eddig Orbán Viktor családja védelem alatt állt a Fideszben. Most már azt mondja Lázár János, hogy igen, a luxizásban arra gondol, amit Tiborcz csinál.

– Az hihető, hogy Mészáros Lőrinc egyszer csak úgy gondolta, most levelet ír a gazdagodásáról és Magyar Péterről? Hogy keletkezhetett ez az írás?

– Mészáros Lőrinc levele pont olyan levél, amiből azt sugárzik, hogy kicsivel jobb minőségben íródott, mintha ő írta volna a maga végtelen egyszerűségével, viszont nem is a Fidesz központi kommunikációjának terméke, mert tartalmilag olyan sok sületlenséget tartalmaz. Sokkal inkább el tudom képzelni, hogy valamilyen családi összefogásban született anyagról van szó, mert azért volt alany, állítmány egyeztetve, csak nem sikerült mindehhez politikai tartalomban a legjobbat előállítani. Vagy tényleg teljesen szétesett a Fidesz, és ott tart, hogy ilyen levelek íródnak a központi kommunikáció által, ami azért elég szomorú lenne a Fideszre nézve, ha így lenne. Ha tippelnem kellene, azért arra tippelnék, hogy ez egy családi összefogással írt, a központtal nem egyeztetett levél.

– A Fidesz ezeket mindig szigorúan ellenőrizte. Hogy csúszhatott ez át?

– Ez most nem az a Fidesz, ami mondjuk két évvel ezelőtt volt, napról napra sok hibát követ el.

– A rendszeresen meghökkentő dolgokat mondó Lázár Jánot B-tervként építik, vagy ő építi magát?

– Nyilvánvaló, hogy van önépítés is ebben, de közben ott a hitelességi kérdés is. Amikor Lázár luxizásról beszél, akkor rá nem gondolnak a választók? Ő egy szegény ember, aki nem egy kastélyban él? De. Lázártól nem kellően hiteles a NER-gazdagok elleni beszéd.

– Nem lehet, hogy egy Orbán utáni Fideszre készülnek vele?

– Orbán nélkül nincs Fidesz. Ez Orbán Viktor pártja mindenben: a stílusa, az, amivel fellép, ahogy beszél, amilyen emberek képviselik ezt a politikát, és ahogyan. Ez mindenben Orbán pártja.

– A közvéleménykutatásokból kirajzolódó trend nem sok jót mutat a Fidesznek. Úgy tűnik, bármit csinálnak, már nem működik. Ilyenkor szokták azt mondani, hogy talán Orbán Viktor hátralép.

– Én nem olyan politikusnak ismertem meg, aki hátralép.

– Pokorni Zoltán is volt már a Fidesz elnöke egy darabig.

– Amikor nem számított, hogy ki a Fidesz elnöke, akkor igen, Orbán Viktor csinált egy formális kinevezést, miközben informálisan ő irányította a pártot. A szimpla odébb lépés most a vereség beismerése lenne. Miközben ott van a választási törvény bármilyen típusú módosításának lehetősége, hiszen a Fidesz rendelkezik a kétharmaddal, amelyben például újszerű elnöki rendszert is ki lehet alakítani, és akkor Orbán Viktor egy ilyen új típusú rendszerben Magyarország elnöke lehetne, ha ezt hagyják a választók.

– Tehát sziklaszilárd Orbán helyzete?

– Azért vannak lázadások a Fideszen belül, amit simán lehet látni. Tehát amikor Lázár János nagyon aktívan politizál, és közben Török Gábor bejelenti, hogy szerinte Lázár János lecserélhetné Orbán Viktort, akkor ez azt jelenti, hogy

Lázár János azt is elmondhatja, ahogy korábban említettem, hogy Orbán Viktor egy családtagja ugyanúgy részese a luxizásnak, mint a legjobb barátja, és azt gondolja, hogy ez helytelen, illetve árt a fidesznek, nos, ilyen korábban biztos nem történhetett volna meg. Amióta Orbán Viktor elment a külpolitikába, itt hagyta maga mögött a belpolitikát, azóta hibát hibára halmoz a Fidesz. Orbán azt gondolta, hogy az ország már megvan, most már neki a külpolitikát kell csak csinálnia. Azt látják az emberek, hogy a magyar kormánynak az a fontos, hogy Trump megnyerje a választásokat, meg hogy Simion nyerjen Romániában, aki egyébként éppen most jelentette be, hogy a trianoni döntés milyen igazságos volt, és nagyon helyes volt a magyarokat megbüntetni. Ahogy itt van az ukrán történet is. A többség biztos nem gondolja azt, hogy neki az a feladata magyar emberként, hogy külföldi országok politikáját próbálja meg befolyásolni.

A miniszterelnöknek ezért csökken a népszerűsége, romlik a megítélése. Ma már teljesen reális verzió az, hogy a következő választásokon ki fog kapni.

– Hogy gondolhatja a Fidesz, hogy fordít ezen az egészen? Megpróbálhatja adminisztratív módon, erőből lehet befolyásolni?

– Igen, de azt meg nem meri. Látjuk, hogy mit csinált az ellehetetlenítési törvénnyel is: visszavonta vagy elhalasztotta. A Fidesz most körülbelül a választási rendszer átalakításában gondolkodhat.

– Azt meg merné tenni? Ez ugyanolyan felháborodást keltene pár hónappal a választások előtt, mint az ellehetetlenítési törvény.

– Felháborodást kelthet, de nem tudja nem megtenni. Szerintem meg fogja.

– Mit lépnek?

– A Fidesz nyilván abba az irányba fog menni, hogy valahogy a kétharmadot elkerülje, mert ha ez sikerül, tehát neki a parlamentben egyharmadnál nagyobb ereje lenne, akkor meg tudná tartani azokat az erős pozícióit az állami intézményrendszerben, amit egy kétharmados Tisza-kormány lebontana.

– Most Budapestet kóstolgatja a kormánypárt. Mit akarnak csinálni? Karácsony erre azt mondja, hogy aki Budapestet akarja bedönteni, azt magával rántja Budapest. Logikusnak hangzik, hogy egy ennyire centralizált ország fővárosát bedönteni nem egy okos ötlet.

– Nem okos ötlet, de attól még lehet egy cinikus politikai ötlet. Abból a szempontból nyilván nem okos ötlet, hogy ha leáll az élet, akkor azt a gazdaság egésze is megérzi. Ez biztos. Ugyanakkor viszont

– Ahogy már beszéltünk róla, az ellehetetlenítési törvényt egyelőre jegelték, legalább őszig. Mégiscsak felismerték, hogy visszájára fordulhat a keménykedés?

– Ez az egész történet két szempontból érdekes. Már akkor látszott, hogy nagyon gyenge lábakon áll a tervezet, amikor mindenkinek alá kellett írnia. Ez a rendszer arra épül fel, hogy ha gonoszságot csinálunk, akkor mindenkit be kell mártani. Ezért írta alá majdnem az egész frakció. Legyen ez mindenkinek a javaslata. Már ott látszott, hogy gyenge lábakon áll ez az egész. És mindezek után azt mondják, hogy vita van a párton belül, amikor majdnem mindenki aláírta a törvényjavaslatot: ez jól mutatja, hogy már akkor is csak egy belső politikai erőszak volt az aláírás, nem önszántukból cselekedtek a képviselők.

Ahogy egyébként általában véve a csak a szégyen marad számukra, hiszen például ezek az emberek a kétharmados többségüket simán átadták rendeleti kormányzásban Orbán Viktornak. Már ott is csak a szégyen jutott a frakciónak. Most megint csak a szégyen jut nekik, mert előbb mindenkivel aláíratták azt, amiről kiderült, Orbán Viktor nem tudja bevállalni ezt politikailag.

– Ő nem tudja, vagy tényleg arról van szó, hogy lebeszélték róla?

– Ez Orbán Viktor rendszere. Az másodlagos kérdés, hogy lebeszélték-e bármiről is.

– Amint kiderült, hogy elhalasztják, Huth Gergely elkezdett kibeszélni a kórusból, hirtelen megvilágosodott, miszerint borzalmas lett volna ezt a törvényt elfogadni.

– A Pesti Srácok nem először világosodott meg. Ott szoktak ilyen megvilágosodások lenni. Az pedig, amit Huth mondott, teljesen elfogadható, igaza van. A politikában szoktak ilyenek lenni, hogy változnak az álláspontok, és megérkezik később a megvilágosodás.

– Itt van Ruszin–Szendi Romulusz ügye. Egy hete a Magyar Péter azt állította, hogy letartóztatni készülnek a tábornokot, kapcsolatba akarják hozni az ukrán kémkedéssel gyanúsított Holló Istvánnal.

– Ez most már kezd a nevetségességbe fulladni. Még akkor is, ha Ruszint tényleg elvihetik, mert minden eszközük megvan rá. De azt a helyzetet, hogy ezt az emberek úgy ítéljék majd meg, hogy igazságos, azt már nem tudják előállítani. Itt azért van egy-két apróság

.

Ennyit tudunk. Így pedig duplán meredek lenne, ha csak egyszerű politikai bemondásra letartóztatnák Ruszin–Szendi Romuluszt.

– Már csak azért sem jó ötlet hozzányúlni, mert a honvédség elég lojális a volt vezérkari főnökhöz.

– Igen, politikailag végtelenül érzékeny ez a kérdés, mert Ruszin–Szendi népszerű a hadseregben. Amit most csináltak, önmagában azt, hogy Kósa Lajosra bízzák az ügyet, már azt mutatja, hogy nem biztos, hogy ezt nagyon sokáig akarják vagy tudják továbbvinni.

– Szépen elaltatják? Jön a nyár, aztán elfelejtjük?

– A politikában el lehet altatni ügyeket. De azért várjuk meg, mi is történik majd. Ruszin–Szendi Romulusszal szemben egyelőre nem tudtak olyan kampányt felépíteni, amely segített volna a vele szembeni vádak hitelesítésében. Az történt, hogy

Hiszen most már a kormánypárttal szemben fogalmazódott meg az a vád, hogy ők az igazán érintettek, és ez sokkal hitelesebb állítás, mint az, hogy Ruszin–Szendi Romulusz bármiben is benne lett volna.

– Szó volt korábban arról, hogy nincsen Fidesz Orbán nélkül. Hát most meglátjuk, van-e DK Gyurcsány nélkül. Ez abból a szempontból is érdekes, mert ezzel egyidejűleg a Momentumot 1%-on is alig lehet mérni, a Márki-Zay-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom szintén mérhetetlen jószerivel. Ez a két párt bejelentette, hogy nem indulnak a 2026-os választásokon, viszont a 6%-ra mért DK mindenhol jelöltet kíván állítani, és úgy tűnik, hogy most alakulnak át Gyurcsány-pártból Dobrev-párttá.

– A Momentum a hétvégén hoz ezzel kapcsolatosan végső döntést. Ott még sok minden történhet, bár a politikusaik elfogytak, tehát nem véletlenül akarta az elnökség ezt a döntést meghozni. Azért érdekes ez a Momentum szempontjából, mert a választási rendszerhez még bőven hozzányúlhat a Fidesz, és szerintem hozzá is fog nyúlni. Lehet még olyan a választási rendszer, ami akár a Momentumnak kedvező is lehetne, miközben idejekorán feloszlatják ezek a liberális és balos fiatalok maguk körül a pártjukat.

– És mi van Dobrevékkel?

– A DK egy népszerűbb politikusa állt rajthoz, mint Gyurcsány Ferenc. Dobrevben megvan az a politikai tehetség, hogy feltornázza a DK-t. Gyurcsány Ferenccel inkább lefelé ment volna a párt, Dobrevvel van esély, hogy a DK bejut az Országgyűlésbe.

Los Angelesben továbbra is tartanak a tüntetések, miután a bevándorlási hatóság munkahelyeken kezdett razziázni, illegális bevándorlók után kutatva. A razziák félelmet keltettek a városban, ahol az Egyesült Államokon belül a legtöbben élnek hivatalos papírok nélkül.

A demonstrálók napok óta újra és újra összecsapnak a rendőrökkel, miközben kirakatokat törtek be, köveket hajigáltak és több autót is felgyújtottak.

Bár Gawin Newsom kaliforniai kormányzó és a város polgármestere szerint kézben tartották a helyzetet, Trump 2000 nemzeti gárdistát küldött a városba. 60 éve nem volt rá példa, hogy egy elnök ezt a kormányzó kérése nélkül, sőt, kifejezett tiltakozása ellenére tegye meg. Ez tovább dühítette a tüntetőket.

– mondta a Wahington Postnak D.J. Yoon, aki a Városháza előtti tüntetésen dobolt. – „De rossz emberekkel húzott ujjat.”

A helyzetet eszkalálhatja, hogy hétfőn megduplázták a Los Angelesbe vezényelt kaliforniai nemzeti gárdisták számát, sőt, most először aktív szolgálatban lévő tengerészgyalogosok is feltűntek az amerikai utcákon. A Pentagon ugyanis 700 tengerészgyalogost vezényelt a városba. Így összességében már majdnem az ötezret is eléri az oda küldött katonák száma.

Közben egyre több helyen zajlanak tüntetések országszerte – San Franciscótól, Dallason és New York-on keresztül Bostonig, valamint több kisebb kaliforniai, pennsylvaniai és észak-karolinai városban is. Bár a tüntetések többsége békés volt, több helyen alakultak ki kisebb-nagyobb összecsapások a rendőrök és a demonstrálók között.

Kalifornia és Los Angeles régóta kedvelt célpontjai Trump bírálatainak. Az elnök többször demokraták uralta „pokolként” jellemezte a várost. Most „felkelőnek” nevezte az utcán demonstrálókat. Úgy fogalmazott:

Thomas D. Homan, a határvédelemért felelős különmegbízott vasárnap odáig ment, hogy felvetette: akár le is lehetne tartóztatni Gavin Newsom kormányzót és más kaliforniai vezetőket – ez azonban heves reakciót váltott ki Newsomból. „Akkor gyere értem!” – mondta vasárnap az MSNBC-nek adott interjúban. – „Tartóztass le, kemény legény! Essünk túl rajta!”

Amikor hétfőn megkérdezték Trumpot, szerinte Homan letartóztathatja-e Newsomot, azt válaszolta: „Ha én lennék Tom, megtettem volna. Nézze, Gavin Newsom egyébként rendes srác. De teljesen alkalmatlan.”

A helyi vezetők azzal vádolják a Trump-kormányzatot, hogy politikai haszonszerzésből mesterséges válságot szít. Gavin Newsom kormányzó „a tekintélyelvűség felé tett egyértelmű lépésnek” nevezte a történteket. Hétfő este a kalifornia szövetségi bíróságon pert indított Trump intézkedései ellen, és törvényellenesnek minősítette az elnök lépéseit.

– mondta Newsom a New York Timesnak. – „Félelmet, dühöt és még nagyobb megosztottságot akarnak kelteni.”

A kormányzó szerint Trump elsőként küldött 2000 katonájának egy részét még be sem vetették, ezért a tengerészgyalogosok megjelenését sokkal inkább politikai húzásnak tartja, mint valódi biztonsági intézkedésnek. Newsom hozzátette: Kaliforniában mindig is az volt a gyakorlat, hogy a nemzeti gárdát csak akkor vetik be, ha a rendőrség már nem tudja kezelni a helyzetet. „Most ettől még messze vagyunk” – mondta. – „De ha Trump így folytatja, lehet, hogy pont ő visz el minket odáig – és ez a célja.”

Trump közben arról beszélt, épp időben léptek, és szerinte a forrongás csillapodott. Azt nem magyarázta meg, hogy akkor miért küldtek újabb katonákat a városba.

Egyelőre egyáltalán nem közölték, mi a jogalapja az aktív katonák megjelenésének. Az 1878-as Posse Comitatus-törvény megtiltja a hadsereg belföldi rendfenntartási célú használatát, kivéve, ha az elnök életbe lépteti a Felkelési Törvényt.

Az USA Északi Parancsnoksága – amely az országon belüli katonai műveletekért felel – úgy nyilatkozott: a tengerészgyalogosok a Los Angeles-i szövetségi épületeket védik. A vietnámi háború idején az Igazságügyi Minisztérium jogi főosztálya olyan állásfoglalásokat adott ki, amelyek szerint az elnöknek jogában áll katonákat bevetni, ha a tüntetők akadályozzák a szövetségi hivatalok működését vagy rongálják a kormányzati tulajdont. Ezt az értelmezést azonban soha nem erősítette meg bíróság.

„A Trump-kormány most egy vadonatúj jogi elméletet próbál ki, amely megkerüli az amerikai hadsereg belföldi bevetésére vonatkozó tilalmat” – mondta Kori Schake védelempolitikai szakértő a New York Times-nak. Szerinte az adminisztráció „elkeni a határt” a nemzeti gárda szövetségi irányítása és az aktív katonai erő belföldi alkalmazása között, és ez „veszélyes vállalkozás”.

Ha Trump életbe léptetné az 1807-es Felkelési Törvényt, olyan különleges jogkörökhöz jutna, mint amilyeneket már az első ciklusban szeretett volna magának, akkor azonban Mark T. Esper védelmi miniszter megállította.

A túlzó szövetségi fellépés miatt a Los Angeles-i Közéleti Szövetség – amely üzleti és civil vezetőket tömörít – nyíltan bírálta Trump lépéseit.

„Ez az ügy messze túlmutat Los Angelesen vagy Kalifornián” – írták. – „Ha az Egyesült Államok elnöke bármiféle egyeztetés nélkül, a kormányzó alkotmányos kérésének hiányában is katonákat küldhet városainkba, akkor bármelyik amerikai városba, bármikor, bármilyen ürüggyel megteheti ugyanezt.”

„Aki abban hisz, hogy ha egy másik kormány lesz, akkor a sorompó nem hibásodik meg, az azért jól gondolja meg, hogy miben hisz a következő időszakban” – mondta Lázár János szerda esti fórumán a szombati vasúti káoszról. A pünkösdi hétvégére teljesen összeomlott a MÁV balatoni fővonala. A Mávinform hosszú posztban sorolta a menetrendi kényszermódosításokat: a visszaforduló InterCityket, a végállomás előtt megszakított járatokat, a vonatpótló buszokat. A miniszter teljes jegyár-vissszatérítést ígért. Hozzátette, egy vizsgálatnak kell kiderítenie, hogy az elődei közül hibázott-e valaki azzal, hogy nem kérték számon a karbantartást a felújítást tíz évvel ezelőtt végző Siemensen. Vitézy Dávid szerint azonban ami történt, az a miniszter felelőssége. A volt közlekedési államtitkár szerint a balatoni közlekedés azért állt fejre, mert meghibásodott az egyik sorompó vezérlőjének szellőztetőrendszere, és nem volt pótalkatrész, hogy gyorsan kicseréljék. Ennek oka pedig szerinte az, hogy Lázár minden egyes eszközbeszerzést a minisztérium jóváhagyásához kötött.

Másnapra a probléma elhárult, ennek ellenére 300 buszt vezényeltek Budapestre, majd a Balatonra. Hétfőn pedig szintén Vitézy információi szerint Lázár János utasítására átszámozták a jelentősen késő vonatokat, hogy azok eltűnjenek a vonatinformációs rendszerből. A történtekről Dorner Lajossal, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület elnökével beszélgettünk.

– Az igaz, hogy hétfőn a sokat késő vonatokat egyszerűen átszámozták, így a kijelző szerint már nem is volt olyan durva a késés?

– Ilyet még nem láttam, és nem is értem, mi értelme lenne. Attól még ugyanaz az utas utazik rajta. Lehet, hogy jobban nézett ki az állomási kijelzőn, ha nem volt annyi piros jelzés. De ha ez csak két-három vonattal történt, miközben napi 90 megy a Balatonra, az nem oszt, nem szoroz.

– A MÁV szerint ez bevett gyakorlat, és nem érinti a késés miatti visszatérítést. Ők „így szokták”. Ön viszont erről nem tud.

– Lehet valaki túlbuzgó volt. Káoszüzemmódban sok minden előfordul, és nem biztos, hogy értelme is van. Ráadásul vannak nem MÁV-os applikációk, amik szintén követik a vonatok mozgását, ám azokon az ilyen trükkök nem látszanak. Ott az eredeti vonatszám marad. Szóval ha ez trükk volt, nem jött be. De lehet, hogy egyszerűen csak kapkodás volt.

– Olyat se sűrűn látunk, hogy egy buszflotta kísérje a balatoni vonatokat, ha esetleg leállnak, az utasok átülhessenek...

– De nem álltak le. Voltak, amelyek késtek, voltak műszaki hibák, ilyesmi előfordul. Úgy fogalmaznék: a mostani vezetés megpróbál mindent megtenni azért, hogy az elmúlt évek forráskivonását legalább elfedje. De a helyzet az, hogy a kapacitás már nem elégséges. A tavalyi adatokhoz képest is jelentősen nőtt az igény a vasút iránt. Azt látjuk, hogy nemcsak a COVID előtti szintre épült vissza a forgalom, hanem azt is jelentősen meghaladta. Ehhez jött még a vármegyebérlet hatása.

Pedig mostmár emeletes, légkondicionált, szinte vadonatúj járművek közlekednek folyamatosan. Tizenöt-húsz évvel ezelőtt még az volt a jellemző, hogy a MÁV az innen-onnan összeszedett járművekkel járta meg a Balatont. Ez azért történt, mert a különböző igazgatóságok rendszerint a legrosszabb állapotú kocsikat küldték oda. Most már igyekeznek a legjobbakat küldeni, illetve mindent odairányítanak, ami elérhető, de ez sem elegendő.

– Ezek az emeletes, légkondicionált vonatok év közben máshol közlekednek?

– Elsősorban a budapesti elővárosi forgalomban közlekednek. De most hosszú hétvége volt, nyáron meg nem lesz iskola, ilyenkor más a helyzet. Ekkor az elővárosi, bejárós forgalomból lehet elvenni járműveket. De sem a pályakapacitás, sem a vonatok hossza, mennyisége, befogadóképessége nem elegendő. Irgalmatlan mennyiségű kerékpáros turista érkezik, nem ritka, hogy vonatonként 30-40-50 kerékpárost kellene elszállítani. Egy Flirt motorvonatban például szabály szerint 8 biciklit lehet elhelyezni, ha triplázzák, az is csak 24, miközben akár 60-an is jönnének.

És ott vannak a csoportok is, például iskolai csoportok, melyek gyakran előzetes bejelentés nélkül jelennek meg. Egy tanítónő megérkezik 35 gyerekkel, és csodálkoznak, hogy nem tudnak felszállni. Pedig egy héttel korábban kellene jelezni az utat, hogy a vasúttársaság felkészülhessen. Így nehéz tervezni. Ilyenkor mit tehetnek? Leakasztanak egy autóbuszt, mert vonatot nem tudnak. Egy mozdonyhoz nem elég csak a jármű, kell hozzá mozdonyvezető is, aki rendelkezik a szükséges típus- és vonalismerettel. Nem lehet csak úgy áthelyezni egy mozdonyvezetőt Nyíregyházáról a Balatonra.

– Most az a baj, hogy végre sokan akarnak utazni? Hát nem azt akartuk, hogy az emberek vasúton, kerékpárral közlekedjenek? Miért nem él a MÁV ezzel a lehetőséggel?

– Válasszuk ketté. Van ennek egy műszaki és egy üzleti oldala. Az utóbbival kezdem, mert az a könnyebb. Mikor működött a MÁV üzleti alapon? Soha. És soha nem is fog. A MÁV egy közszolgáltatást ellátó szervezet, nem üzleti alapon működik, nem is tud úgy működni. Magyarországon egyetlen vasúttársaság működik üzleti alapon: a RegioJet. De az egy magáncég, amely csak azon az útvonalon, csak akkor közlekedik, amikor az számára nyereséges, és olyan kapacitással, amilyennel ő maga szeretné. A MÁV-nál ez nem így van. A MÁV-nak előírják, hogy mikor, hány órakor, milyen kapacitással, hová kell mennie, de ehhez általában nem biztosítják a megfelelő finanszírozást. Ez egy teljesen más környezet: nem üzleti, hanem kvázi szocialista.

– Más európai országokban is veszteségesek a nemzeti vasúttársaságok?

– Gyakorlatilag kivétel nélkül mindenhol.

– A MÁV-tól leválasztották annak idején a MÁV Cargót, ami viszont nyereséges volt, hiszen az üzleti alapon működött. A kettő együtt nem lenne életképesebb, mint külön?

– Uniós szabályozás alapján ez nem lehetséges. A Cargo a szabadpiacon működik, ezért nem lehet keresztfinanszírozni, mert az tilos. Az Unió preferálja a versenyt, még a személyszállításban is, de például a vasút esetében, ami természetes monopólium, ezt nem veszik annyira komolyan.

Vannak országok, ahol tényleg van verseny, például Ausztriában a Bécs–Linz–Salzburg vonalon, vagy Csehországban Prága–Brno–Ostrava viszonylaton. De a többi vonal közszolgáltatási alapon működik ott is.

– Akkor nézzük a műszaki oldalt...

– Tehát látjuk, hogy a forgalom nő. Jövőre is nőni fog, és azután is. Ha van pénz, rendelhetnénk kerékpárszállító kocsikat, mozdonyokat – bármit. De ez közszolgáltatás, így közbeszerzést kell kiírni, vagy tendert. Csakhogy a gyártási kapacitások Európa-szerte lekötöttek, mert most mindenhol reneszánsza van a vasútnak. Három-négy-öt év, mire bármit meg lehet venni. És akkor jön még a típusengedélyeztetés, ha új típus. Tehát ha ma elkülönítenénk pénzt a költségvetésben kerékpárszállító kocsikra, öt év múlva lenne belőle valami. Ez túl hosszú táv egy kormányzati ciklushoz. Ez itt a probléma.

– Egy olyan országban, ahol még mindig sokan ingáznak, ahol sokaknak nincs más közlekedési lehetősége, és ahol a vasút a legkörnyezetbarátabb mód, főleg az elektrifikált szakaszokon, miért nem készültek stratégiai tervek az elmúlt húsz évben?

– Rengeteg terv készült.

– De kormányzati szinten nem.

– Kormányzati szinten is készültek. Van Nemzeti Közlekedési Stratégia.

– És mi valósult meg belőle?

– A folyamat végén mindig egy pénzügyminiszter áll, aki általában máshogy látja a költségvetést.

– De miért nem prioritás ez, amikor az egész gazdaság működése múlik rajta?

– Ezt Lázár miniszter úr minden alkalommal elmondja. Állandóan ismétli, hogy „a nép úgy döntött, hogy inkább utat akar, nem vasutat”. Ez a felelősséghárítás klasszikus esete. A gazdaság szereplői persze nem ezt mondják.

– Mikor döntött így a nép? Nem emlékszem népszavazásra.

– Én sem. A kormány döntött így: autóipari nagyhatalmat akart, és nyomja az útépítéseket. Azért is, mert az útépítés egyszerűbb. Nincs benne elektronikai hókuszpókusz, mint a vasútban, nincs biztosítóberendezés, sorompó stb. Lehet nyomni a betont, az aszfaltot, követ tonnaszámra. A vasútépítéshez magasabb szintű mérnöki tudás kell, ami nincs, vagy ha van, drága. Látszik is, hogy sok vasúti beruházás kudarcba fulladt. Ennek egyik fő oka, hogy a mennyiségi szemlélet uralkodik. Az EU is ezt követeli: az indikátorok kilométerben mérnek: hogy hány kilométert építettünk meg. Emiatt nehéz azt megindokolni, ha például egy bevezető szakaszt kellene fejleszteni. Tipikus példa:

Hiába nyert 5-10 percet vidéken, az el is vész. Így az egész beruházás olyan, mintha adtunk volna egy pofont a semminek.

– Ezt én is tapasztalom. Az Esztergomi vonalon jövök be az agglomerációból, és Újpestig még halad a vonat, de onnan borzalmas az állapot, 38 km/órára lassul le a vonat azon a szakaszon.

– Az még egészen jónak számít.

– Nemcsak Magyar Péter mondja, hanem mások is, hogy Lázár János milliárdos tételben húzott le vasúti fejlesztéseket.

– Magyar Péter gyakorlatilag Vitézy Dávid szavait ismétli. Neki semmi köze a vasúthoz, csak időnként felolvas egy bekezdést Vitézytől. Ő pedig Lázárt támadja.

– De ettől az még igaz, hogy Lázár János milliárdos nagyságrendben vont el fejlesztési forrásokat.

– Nemcsak azokat húzta le. Rengeteg mindent. Azért nevezték ki, hogy ezt megtegye. A költségvetés helyzete nem tette lehetővé a finanszírozást, és valakinek lépnie kellett. Ne gondoljuk, hogy ez Lázár személyes döntése volt. Minden kormánydöntés. Őt tették meg felelősnek, golyófogónak, hogy rá zúduljanak a kritikák.

– Mennyi pénz kellene ahhoz, hogy legalább a lassújeleket megszüntessék, és ne legyenek ezek a 30 km/órás döcögések?

– Ha elfogadható színvonalú vasutat akarunk, még a régi járművekkel is, az ezermilliárdos nagyságrend. És nem elég a pénz: nincs is annyi építőkapacitás az országban.

– Ez nyilván nem egyetlen költségvetési évben jelentkezne. Mennyi idő alatt lehetne ezt végigvinni? Öt év? Tíz év?

– Öt-tíz év, évente 100–200 milliárd csak a lassújelek felszámolására. Mert sok helyen nemcsak a sínt kell kicserélni, hanem az alépítményt is, vízelvezetést, hídműtárgyakat. Ez nem kátyúzás.

– Akkor is olcsóbb lenne, ha a vasút működne.

– Abszolút. Amit Magyarország bármely ágazattal csinál, az hosszú távon mindig többe kerül. Kifacsarjuk az infrastruktúrát, elhanyagoljuk, aztán egy óriásberuházással próbáljuk pótolni. Ez egy ugrásfüggvény: évtizedekig romlik a színvonal, majd egyszer van egy nagy beruházás, majd megint eltelik 20-30 év. Budapesttel is ez történt: 1972 és 1983 között hatalmas pénzt öntöttek a városba, aztán 40 évig semmi.

A Nemzeti Közlekedési Stratégia első sora: a teljes magyar mobilitás 92%-a Budapesten és környékén történik. Ha itt nem történik beruházás, az az egész ország gazdaságát agyonvágja.

– A jelenlegi állapotban lévő vasúthálózatban, ahol gyakran nem működik rendesen a biztosítóberendezés, ahol a vágányok, alépítmények rossz állapotban vannak, nem szunnyad-e egy nagy katasztrófa lehetősége?

– Épp azért van ennyi lassújel, hogy ez ne forduljon elő. Vannak kisebb kisiklások, de nagy baleset nem történt. Az óvatosság néha túlzásba megy, de más eszközük nincs a vasutasoknak jelezni a bajt. Leviszik előbb 80 km/órára, majd 60-ra, aztán 40-re, utána 20-ra, végül kiteszik a vörös tárcsát, ha nem történik semmi. Ez most a 20-as, Bakonyon átvezető vasútvonal esetében megtörtént.

– Most, hogy itt a nyár, nemcsak a személyforgalom nő meg, de a hőség miatt is jönnek majd gondok: sínek felpúposodása, légkondi hiánya. Milyen nyárra számít? Több probléma lesz, mint tavaly?

– A hálózat nem lett jobb, az igények viszont nőttek, tehát csodát ne várjunk. A haváriák száma attól függ, melyik pályaszakaszon milyen jármű közlekedik. Például a Balaton északi partján én kevesebb járműhibára számítok. Az öreg dízelmozdonyokat kivonták, újak jönnek helyettük. Ezek megbízható gépek, de persze van bennük elektronika, ami néha szeszélyes, különösen, ha előtte 20 évig lengyel bányákban tologattak velük szenet. De ha beállnak a rendszerbe, és megtanulják kezelni őket a kollégák, akkor jóval megbízhatóbbak lesznek. Nem égnek le, mint az M41-esek, és a vonóerejük is sokkal nagyobb. Míg egy M41-es 5 kocsit húz el, a hatodiknál már necces, ezek bármennyit elvisznek. Így a Kék Hullám InterCity-ket is lehet bővíteni: nem csak 5, hanem akár több kocsival is járhatnak majd. A déli part nagyjából rendben van, ott az építkezések már lezárultak.

A Balatonnál már alig van probléma. Egy hosszabb egyvágányú szakasz van még Szabadbattyán és Lepsény között, ott például volt egy síntörés is. Ezt most javították, és 100 km/órás sebességgel járható lett, bár eredetileg 120-ra tervezték. Innen nagyon hiányzik a második vágány. Ez 14 km. Többször próbáltuk felhívni a minisztérium figyelmét, hogy az EIB-hitelből történő 500 km-es felújítás során ne csak a meglévő pályát javítsák fel, hanem építsenek mellé második vágányt. Ez jobb módja lenne a zavarok kezelésének. Ott torlódnak a vonatok, ahol hosszú, egyvágányú szakasz van, és ez egy ilyen hely.

Pénteken 11:50 és 12:00 között tíz percre leálltak a BKK járatai Budapesten. A főpolgármester és a városvezetés ezzel a leállással figyelmeztetni akart: szerintük a kormány a szolidaritási adó emelésével és más intézkedésekkel súlyos anyagi helyzetbe hozta a fővárost. Karácsony Gergely főpolgármester azt mondta, a működés ellehetetlenülésének veszélye fenyeget.

Lapunk munkatársai a gyakorlatban is megnézték, hogyan valósult meg a 10 perces leállás. Az egyik nyilatkozó azt mondta, hogy még akkor is egyetértene, ha hosszabb időre fagyna meg a közlekedés. Állítása szerint még a meccsekre is gyalog menne, ha úgy adódik.

Azonban akadtak olyanok is, akik nemtetszésüket fejezték ki az intézkedéssel kapcsolatban:

– mondta lapunknak nyilatkozva egy férfi.

Az MKKP a leállás ideje alatt vizet és sört osztott a Deák Ferenc téren. Ehhez kapcsolódva a Magyar Kétfarkú Kutya Párt önkormányzati képviselője, Firnigel Loránd azt mondta:

A demonstráció kapcsán megkérdezettek megoszlóan nyilatkoztak. Voltak, akik abszolút nem támogatják a leállást, mert nem érzik korrektnek azt, hogy rajtuk csapódik le, amiben a kormány és a főváros nem tud megegyezni. Viszont voltak, akik pozitívan nyilatkoztak a helyzetről.

„Szerintem igaza van a városvezetésnek abban, hogy jogosulatlannak tartja ezt a pénzelvonást” – mondta egy fiatalember, aki hozzátette, egy 24 órás leállás esetén biciklivel oldaná meg azt, hogy eljusson valahova a városban.

A teljes videót ide kattintva tudjátok megtekinteni: