prcikk: Hollandiába ment egyetemre, a második évben már saját céget alapított egy magyar diák | szmo.hu
SZEMPONT
A Rovatból

Hollandiába ment egyetemre, a második évben már saját céget alapított egy magyar diák

Dani a mesterkurzust is befejezi hamarosan, miközben több helyi egyetem is érdeklődik az általa működtetett speciális szoftver iránt.


Dani a budapesti egyetemet cserélte fel egy hollandra. Bár a testvére sok mindenben segítette, azért a kezdeti nehézségek őt is próbára tették. De gyorsan beilleszkedett, iskola mellett munkába állt, és a második évtől már saját vállalkozása volt, amiben azóta is dolgozik, és új ügyfélkörrel tárgyal.

Jelenleg a mesterképzést végzi. Bár elég sűrűn hazajár, sokkal több minden köti már Hollandiához.

A sikereknek azonban ára van, meg kell dolgozni érte. Dani azt is elmesélte, hogy mire jó felkészülnie annak, aki most tervezi, hogy itt szeretne tanulni, vagy dolgozni a jövőben.

Scheveningen beach

Scheveningen beach - Hága tengerpartja, a turisták és helyiek kedvence

Scheveningen

A budapesti egyetem helyett Hollandia

2014 augusztusában költöztem ki Hollandiába. Odahaza a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karára jártam három évig, és nekem nagyon nem jött be, ezért más iskola után néztem. Mivel a holland egyetemi tandíj összemérhető a magyarral, így eldöntöttem, hogy külföldön tanulok tovább. Ráadásnak így nyelvet is tanulok.

A testvérem már tíz éve él Hollandiában, itt is tanult, és azóta letelepedett. Csak pozitív dolgokat hallottam tőle, ezért gondoltam, hogy én is megpróbálom itt.

Erasmus ktr

Erasmus egyetem könyvtára

Felvételi az egyetem

A felvételihez az érettségi bizonyítványom és pár gimnáziumi tantárgy kellett, mellette egy akkreditált nyelvvizsgát csináltam otthon. Elvileg egy külön matek-teszt is lett volna, de mivel a BME-en jó pár emeltszintű matematika tantárgyam volt, azt elfogadták. Kértek még egy motivációs levelet, és ezek összesített eredmény volt a felvételi.

Az iskola kezdetben jóval leterhelőbb volt, mint számítottam rá, főleg úgy, hogy gyakorlatilag az elejétől fogva dolgoztam.

Szerencsére mindenki kedves és barátságos, segítőkész volt, mindig volt, aki segítsen.

Duindorp

Duindorp - Hága másik tengerpartja, főleg a helyiek járnak ide

Az egyetemi évek

Az első egy év minden féle tekintetben sokszor sokkoló volt. A nyelvismeretem - bár azt hittem, hogy bőven elég lesz - nem volt megfelelő, főleg az iskolában. Rajtam kívül mindenki más tökéletesen beszélt legalább 3 nyelvet, és legalább 2-3-4 országban éltek már a diáktársaim. (Az iskolatársak nagy többsége gazdag diplomata családok sarjai, és költöztek országról országra egész életükben.)

Az Erasmus egyetemen csináltam az alapdiplomámat, és most a mestert is itt fogom befejezni rövidesen. Kiváló iskola, az Európai Unióban a 9. legjobb a business szakon. Az elején igen nehéz volt, de idővel belejön az ember.

Nagyon modern az oktatás, sok vendég előadó jön

(Heineken marketing igazgatója pl.), akikre én mindig felnéztem, és jobban elhittem dolgokat, mint egy - csak odaállított - tanártól, hiszen már az életben is bebizonyították, hogy van tudásuk.

Nekem már a második évtől nem nagyon voltak kötelező óráim, így nem nagyon jártam be, főleg azért, mert az iskolám Rotterdamban van, ami kb. 1,5 óra utazás Hágából, ahol élek.

A csalást itt nem tolerálják, a vizsgatermeket bekamerázzák, a telefon-frekvencia spektrumokkal együtt, és az első puskázós kísérletnél kiraknak az iskolából.

Ez egy általános holland hozzáállás, ami nekem nagyon fura volt, mivel a BME-n simán lehetett puskázni. Emiatt is úgy gondolom, hogy aki itt végez, az sokszor több, és valós tudással végez.

Az oktatás fizetős, 2000 Euro körül van egy év. A tanuláshoz egy állami támogatást vettem igénybe, ennek feltétele volt, hogy havi minimum 56 órát dolgozzak. Cserébe ingyen közlekedést adtak az egész országban, és havi kb. 500 eurót. Ezt azóta már megváltoztatták, a pénzt kölcsönként adják, minimális kamattal, úgyhogy sok holland kapásból felveszi, és berakja a bankba, mert a banki kamat több mint a kölcsön kamatja.

Delft

Delft – egy nagyon picike és régi város

Munka az első perctől kezdve

Anyagilag - munka nélkül – nagyon megterhelő volt az eleje, talán jobban is, mint gondoltam. A legalapvetőbb dolgok (szolgáltatások, élelmiszer) iszonyú drágák a magyar viszonyokhoz képest. Mivel én 22 évesen költöztem ki, és odahaza már dolgoztam előtte, itt is azonnal dolgozni kezdtem.

A második év óta már a magánvállalkozásomból élek, egy mini IT tanácsadó céget vezetek.

Az egyetemek minőségmanagement szoftverének használatát segítem, tanítom, coacholom. Így a holland fizetéssel viszont már nem megterhelő az itteni élet.

Nagyon kedvesek a helyiek

Az első évben a testvérem segített a legtöbbet, főleg adminisztrációs, berendezkedős dolgokban, hiszen ő már tapasztalt volt, lejárta ezeket a köröket. Egy idő után sikerült nekem is teljesen átlátnom a dolgokat, azóta nem nagyon van szükségem semmiféle segítségre senkitől.

A kezdetektől fogva el vagyok ragadtatva a hollandoktól. A hely, ahol élünk bizonyára nem reprezentatív, és nem általánosítható, de itt nagyon kedvesek. Az összes barátom holland, velük járunk már a Szigetre is harmadik éve, velük bandázunk, holland lakótárssal élek.

Nagyon közvetlenek, segítőkészek, és mivel a holland társadalom rendkívül kevert, ezért nem nagyon számít, hogy ki honnan való.

Hága még itteni viszonylatokban is nagyon nemzetközi, így nem tudom, hogy egy kisebb városban mennyire hasonlóak a tapasztalatok.

A szabadidőmben tanulok, mindennap sportolok. A magyarok közül csak a testvéremmel és a barátnőmmel vagyok kapcsolatban, az összes többi barátom és ismerősöm vagy nemzetközi, vagy holland.

Erasmus

A híres Erasmus-híd Rotterdamban

A beilleszkedéshez kell a holland nyelv is

Az otthon tanult angolról azt hittem, hogy megfelelő. De sajnos a magyar köztudatban lévő JÓ angol, akár egy felsőfokú nyelvvizsgával is, itt egy gyenge közepes szintet jelent, amivel nehéz tanulni, élni. A hollandot nem kell megtanulni, mert még a hivatalos dolgokat is lehet angolul intézni. De ha hosszabb távon akar valaki itt maradni, attól elvárják egy idő után a hollandot is, ennyivel megtisztelve őket.

Azt tapasztalom, hogy a hollandok az átlagosnál nyitottabbak, közvetlenebbek, de csak egy bizonyos pontig. Azon a ponton továbbjutni,

a bizalmukat elnyerni nem annyira könnyű. A kultúrájukba való beilleszkedés nélkül pedig sokszor nehéz.

Ilyen például a nyelv kérdése. Bár mindenki nagyon jól beszél angolul, de elvárják, hogy legalább alap szinten próbáld megtanulni a nyelvüket.

Más az élet

Nagyon más. A holland életszínvonal nagyságrendekkel jobb, mint az otthoni. Tiszta minden város, gyönyörűen karbantartott házakkal, nagyon jó a tömegközlekedés, és az emberek boldogok, gondtalanok, nincs stressz, nincs a holnappal való küszködés.

A kedvenc helyek, programok

Hágában a tengerparton élünk, és ez a környék a kedvencem. Főleg jó időben, olyankor sokat vagyunk a beach-bárokban. Rotterdamban is sok szép park van, ahova nagyon sokan kiülnek, ha kisüt a nap. Hollandoknál „extrém durván” megy a fesztiválozás (Amszterdamban a nyári 2 hónap alatt több mint 300 fesztivál van). Ezek mind elektronikus zenei fesztiválok, mivel

az ország a világ DJ-inek a 90 százalékát termeli ki, ezért mindenhol nagyon jó és híres emberek lépnek fel.

Ha tehetjük, sokat fesztiválozunk a nyár folyamán.

Mysteryland

Mysteryland - egyik legnagyobb fesztivál Amszterdamban

Saját lábon

A diákok általában éttermekben, vagy bárokban tudnak dolgozni (a munkához általában kérik a holland nyelvet).

Én az IT hátterem miatt, és régebbi munkatapasztalataim alapján kezdtem el dolgozni.

Jelenleg magánvállalkozó vagyok, és egyetemeknek adok tanácsot egy specifikus szoftverhez,

amit a kurzus kiértékelésekhez és professzor kiértékelésekhez használnak. A szüleim is ezzel foglalkoznak otthon, ezért már gyerekkorom óta ismerem és foglalkoztam vele. Először az egyetemen dolgoztam ezzel, mint diák, ami tökéletes volt a flexibilis munkaidő miatt. Idővel én lettem az egyetemen a rendszergazda, sokat tréningeltem az egyetemi felhasználókat, és minden ezzel járó problémát nekem kellett megoldanom. Aztán folytattam, mint külsős tanácsadó. Idén pedig már más egyetemekkel is kapcsolatba kerültem, és elkezdtünk a közös munkáról tárgyalni, most úgy néz ki, hogy másik két egyetemnek is fogok dolgozni.

Piecepalace

Piecepalace – a hágai nemzetközi bíróság

A tapasztalat fontos

A munkáltatók leginkább a tapasztalatot várják el. Ez a legfontosabb. Sajnos, ha valaki egyetem alatt nem kezd el dolgozni, és nem szerez tapasztalatot bármiben, akkor egy diploma miatt senki nem fog kapkodni utána. Ezért szerintem nagyon fontos, hogy az iskola közben is dolgozzanak a diákok, akár csak heti egy napban.

Alapvetően nem számít az, hogy ki honnan érkezett, csak a tudás a fontos.

Ugyanakkor szinte mindenhova kérik a holland nyelvtudást is, ez alól csak pár szakma, például az informatika, vagy a kifejezetten nemzetközi bárok a kivételek. Kedvesek és nyitottak a külföldiekkel, hiszen sokan települtek Hollandiába, és van, akinek már egy-két generációra visszamenően itt él a családja, és persze vannak más nemzetiségű hollandok is.

A tervek

Mikor kijöttem, az eredeti célom az iskola elvégzése volt. Most rövidtávon nem gondolkozom a hazaköltözésben, és már hosszútávon is inkább maradni szeretnék. Több mint négy éve élek Hollandiában, berendezkedtem és élvezem itt az életet.

Amszterdami

Amszterdam - Nagy, kiülős park, a Concert Hallal szemben

Kapcsolat az otthoniakkal

Régi gimnáziumi baráti társaságomon kívül (6 ember összesen) nem nagyon tartom szorosan már a kapcsolatot, nehéz a távolság miatt. Az nagyon változó, hogy milyen gyakran tudok hazamenni, a suli és a munka függvénye. Van, hogy egy-két hónap, de van, hogy akár fél év is eltelik két hazamenetel között

Nem olyan könnyű egy másik országban élni

Ami szerintem fontos: ezek alapján úgy tűnhet, hogy Hollandia a legjobb hely, és egyből ide kell költözni. Bár ez alapvetően, ha nem is teljesen, de igaz – de biztos rengeteg másik gyönyörű ország is van. A külföldön élés azonban nehéz, megterhelő, és bizony azt látom, hogy több embernek törik bele a bicskája, mint amennyinek nem. Visszahúzódó, félénk személyiséggel nem nagyon van értelme nekivágni, mert nagyon nyitottnak és elfogadónak kell lenni, főleg az elején. A másik országot nagyon tiszteletben kell tartani, mert különben nem fogadnak be soha, az pedig, hogy a családtól, és régi barátoktól messze él az ember, nehéz. Főleg az elején, aztán idővel talál mindenki itt is, ott is barátokat. Ráadásul nekem szerencsém volt, mert a testvérem már itt élt. Rengeteget tudott az elején segíteni, akár csak abban is, hogy tartsa bennem a lelket. Nem vagyok benne biztos, hogy nélküle, egyedül is sikerült volna átvészelnem a nehéz időszakokat.

hollandtulipan

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Fekete-Győr András Orbán Viktornak: Eszébe ne jusson végrehajtani a győri provokációt!
A Momentum alapítója szerint a kormányfő gátlástalan politikai akcióra készül. Figyelmeztetett mindenkit, hogy a felelősségre vonás nem marad el.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. március 25.



Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom alapítója egy kedd esti Facebook-posztban fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz, akit egy Győrbe tervezett, általa provokációnak nevezett esemény végrehajtásától intett. A politikus szerint a „kampányfordító eseményt” Pintér Bence, Győr polgármestere „lebegtette be”. Bár szerinte még nem világos, pontosan milyen akció készül, úgy véli, „már most mindenki tudja, hol kell majd keresni a felelősöket”.

A politikus szerint az ember már azt sem tudja, hova kapja a fejét a kormány „folyamatos botrányain”. Úgy látja,

a közvélemény még fel sem ocsúdott Gulyás Gergely Iránnal kapcsolatos mondataiból és Szijjártó Péter „hazaárulásából”, máris itt van ez a tervezett győri provokáció és a Direkt36 cikkében leleplezett, „rendszerszintű titkosszolgálati beavatkozás”.

Fekete-Győr András ezután a miniszterelnökhöz fordulva kijelentette: „Ezúton is gratulálok önnek: hivatalosan is kibérelt magának egy állandó kiállítótermet a jövő Terror Házában. Az a gátlástalan politikai leszámolási kísérlet, amit önök a Tisza informatikai rendszereinek bedöntése érdekében elkövethettek, a legsötétebb államszocialista időket idézi. Titkosszolgálati nyomásra indult, koholt vádakra alapuló házkutatások, lefoglalt adathordozók, a politikai ellenfelek célzott megfélemlítése és zsarolása...”

„Soha nem gondoltam volna, hogy 36 évvel a rendszerváltás után újra azt a szégyent kell megélnünk, hogy a hatalom a megfélemlítés és a koncepciós eljárások fegyveréhez nyúl a saját állampolgáraival szemben.

Nagy Imre újratemetésétől eljutni odáig, hogy saját maga épít ki egy rákosista módszerekkel operáló titkosrendőrséget, és lényegében Moszkva-alsót csinál a hazánkból... ez valami egészen döbbenetes szégyen” – írta bejegyzésében.

A politikus azt a kérdést is felteszi a miniszterelnöknek, hogy

a „közeledő bukás árnyékában” jó ötletnek tartja-e, ha a „rezsim végnapjaiban” további, akár életfogytiglani szabadságvesztést maga után vonó bűncselekményekkel tetézi a bűnlajstromukat.

Állítása szerint ugyanez a kérdés a magyar titkosszolgálatok és a nyomozóhatóságok vezetőit is megilleti, akiket arra figyelmeztet, hogy ne kockáztassanak súlyos börtönéveket egy „bukás szélén tántorgó, posztkommunista maffiaállam levitézlett vezetői kedvéért”. Fekete-Győr szerint az őket jelenleg még óvó politikai védőernyő április 12-én összeomlik.

„Legyen világos, miniszterelnök úr: a rendszerváltás másnapján önöknek és az önöket gyáván kiszolgáló állami vezetőknek egyaránt, kivétel nélkül számot kell majd adniuk a független államapparátus maffiaszerű megszállásáért, az ártatlan magyarok vegzálásáért és hazánk gyalázatos kiárusításáért!” – zárta sorait.

Győrben Pintér Bence ellenzéki polgármester hónapok óta konfliktusban áll a városi ingatlankezelő céggel, a Győr-Szol Zrt.-vel a lakáskasszából hiányzó mintegy 1,7 milliárd forint miatt. A polgármester a cégvezetés távozását sürgette, a 2026-os költségvetés tárgyalását feltételekhez kötötte, majd a közgyűlés feloszlatását is kezdeményezte, és február 20-án nagygyűlést tartott. Pintér Bence emellett nyílt miniszterelnök-jelölti vitára hívta Orbán Viktort és Magyar Pétert, amit utóbbi el is fogadott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán: Orbán Viktorral szemben kialakult egy második társadalom, amelyik már nem kér belőle
Orbán Viktorral szemben most van egy olyan polgári ellenzék, akik jómódúak, világlátottak, és nem kérnek abból, amit Orbán Viktor akar ennek az országnak adni - mondja az elemző. Szerinte ez a polgári ellenzék döntheti el a következő választásokat.


A Kéri kérdi című műsor vendége Somogyi Zoltán politikai elemző volt, aki Kéri Lászlóval a 2010 óta tartó 16 éves Fidesz-kormányzásról és annak rendszeréről beszélgetett. Somogyi, aki magát inkább szociológusnak vagy politikai elemzőnek, semmint politológusnak tartja, rögtön a beszélgetés elején a legérdekesebbnek azt nevezte, hogy 16 év után újra van verseny a magyar politikában.

Üzleti hátteréből kiindulva kifejtette, hogy a gazdasági életben a verseny értékeket hordoz, folyamatos felkészültséget követel, ami stabilitást ad, ez a fajta versenyszellem pedig szerinte nagyon hiányzott a politikából.

Úgy látja, a mostani politikai verseny olyan folyamatokat indított el, mint például, hogy Orbán Viktor a versenytársa miatt kénytelen volt megváltoztatni a kampánystratégiáját, és a zárt terekből kilépni a nyílt színtérre. „Azt, hogy látjuk ezt a politikai versenyt, ez nagyon izgalmassá teszi a közéletet, és azt gondolom, hogy olyan értékeket hordoz, amiért pont, hogy nem szabadna erről a versenyről lemondani” – fogalmazott.

Somogyi Zoltán szerint az üzleti szféra, különösen a kis- és középvállalkozói réteg, megszenvedte az elmúlt éveket a kiszámíthatatlanság miatt.

Felidézett egy kutatást, amely szerint a budapesten kívüli, vidéki kis- és középvállalkozók, akik négy éve még a Fideszt támogatták, mára ellenzékivé váltak, mert gazdasági értelemben nem tudtak érvényesülni. Szerinte ennek az az oka, hogy az üzleti életben a tervezhetőség kulcsfontosságú, ez azonban mára megszűnt.

A Fidesz „biztonságot” ígérő plakátjait elemezve feltette a kérdést, hogy vajon a vállalkozók számára is ezt jelenti-e a kormány. „Benne van-e a Fideszben a biztonság, az, hogy én biztonsággal élhetem a kis életemet, szervezhetem a kis vállalkozásomat, részt vehetek-e úgy az üzletben, hogy nem jön ki rám a hatalom, hogy nem veszi el az üzleteimet, megszüntet-e egy adott adótörvényt évközben?” – tette fel a kérdést.

Az elemző szerint ha egy vállalkozó nem tudja megtervezni a következő három évét, mert akár év közben is változhatnak az adószabályok, az a biztonságérzet teljes hiányát jelenti.

Bírálta azt a kormányzati kommunikációt is, amelyben Orbán Viktor úgy beszél, mintha a saját pénzét osztaná szét.

„Én megadom a tanároknak a pénzüket, én megadom a városoknak a pénzüket, én adom, én adom oda.  Igen, de közben pedig neki nincs pénze. Ugyanúgy, ahogy egy banknak sincs pénze. A banknak az a pénze, amit beraknak hozzá.”

Az állam szerepéről szólva Somogyi kifejtette, hogy a kormány központosította az egészségügyet és az oktatást, miközben az államot üzleti szereplőként is elkezdte működtetni. Problémásnak nevezte, hogy az állam egyszerre résztvevője, szabályozója és adóztatója is a piacnak, ami torzítja a versenyt.

„Mit keres az állam a különböző üzleti szektorokban? Hogy engedhető ez meg?” – vetette fel. Szerinte míg más országokban, például Ausztriában, az állam partnerként lép fel és segít a bajba jutott iparágaknak – példaként a sípályáknak nyújtott adókedvezményt említette –, addig Magyarországon ez a fajta gondolkodás hiányzik.

Az állam kiszámíthatatlan működésére egy másik példát is hozott: egy osztrák és egy ukrán bank legális tranzakciója kapcsán a magyar állam fellépését egyenesen postakocsi-rabláshoz hasonlította.

„Egyszer csak odajön egy állam, most konkrétan a magyar állam, és kirabolja a postakocsit. Tehát, hogy konkrétan fogja magát, elviszi az autót, benne a több tízmilliárddal, lefoglalja” – mondta, hozzátéve, hogy az ilyen esetek elriasztják a külföldi befektetőket, akik a kiszámítható jogrendet keresik.

A 2010-es kormányváltás idejére visszatekintve Somogyi Zoltán úgy emlékezett, a nemzetközi környezet bizalommal viseltetett az új Fidesz-kormány iránt a Gyurcsány-korszak és a Bajnai-kormány megszorításai után. Úgy vélte, akkor egyfajta fellélegzés volt érezhető. Elismerte, hogy az Orbán-kormány professzionálisan szervezte meg az állampolgárokkal való közvetlen kapcsolattartást, például a kormányablakok rendszerét, és sikeresen vonta be az adózásba a kisvállalkozókat a pénztárgéprendszerrel.

Ugyanakkor rámutatott, hogy a kormány a kezdetektől fogva nem nyúlt hozzá a nagy ellátórendszerekhez, mint az oktatás vagy az egészségügy, mert Orbán Viktor úgy gondolta, azokon csak bukni lehet.

„Igazából erről szólna az állam. Tehát azért tartunk államot, hogy ezeket a nagy rendszereket működtesse, és ez nem sikerült Orbán Viktornak” – állította.

Ezzel szemben a kormány azonnal és vastagon belenyúlt a hatalmi ágakba: a médiába, az alkotmánybíráskodásba, a választási rendszerbe. Somogyi szerint mindenbe belenyúltak, ami a politikai pozíciójuk vagy a gazdasági újraosztás szempontjából fontos volt.

Az elemző szerint a kormány a politikai nyilvánosságot is megpróbálta a saját képére formálni, létrehozva a saját, kormánypárti elemzőintézeteit és közvélemény-kutatóit. „Nehogy már független elemző menjen be oda, hanem menjen be a fideszes elemző” – jellemezte a helyzetet. Ez a logika szerinte kiterjedt a kultúra egészére is.

Ennek ellenére úgy látja, a Fidesz-rendszer alatt is kialakult egy „második társadalom és egy második gazdaság”, amely már nem veszi figyelembe a rendszer szabályait, és képes erős ellenzéki erővé válni.

„Orbán Viktorral szemben most van egy olyan ellenzék, polgári ellenzék, akik jómódúan, világotlátottan nem kérnek abból, amit Orbán Viktor akar ennek az országnak adni” – fogalmazott.

Ennek a második nyilvánosságnak a részeként említette az influenszerek világát, akik képesek a hagyományos pártoknál nagyobb tömegeket megmozgatni. Somogyi szerint a Fidesz zárt médiabirodalmat akart létrehozni az ingyenes MTI-vel és a MindigTV-vel, de ez a közösségi média világában kudarcot vallott.

„Amikor elunalmasítanak egy médiát, mert ott csak a jó híreket közlik a kormánnyal kapcsolatban, és csak a rossz híreket az ellenzékkel kapcsolatban… azt nem is nézik az emberek.”

Somogyi Zoltán szerint Orbán Viktor az utóbbi években a nemzetközi színtérre koncentrált, azt a látszatot keltve, hogy ő az egyetlen magyar politikus, akivel a világ szóba áll, miközben a belpolitikát elhanyagolta. A 2022-es választások előtti, 7000 milliárd forintos osztogatás után jött a gazdasági visszaesés és az infláció, ami aláásta a miniszterelnök kompetenciájába vetett hitet.

„Négy olyan év van mögöttünk, amikor már az a bizalom már nincs meg, hogy ő jó gazdaságot teremt Magyarországon” – mondta, hozzátéve: „ez egy kompetenciaprobléma, amivel ő küzd, hogy már nem tekintik úgy kompetensnek.”

Az elemző szerint Orbán Viktor nemzetközi elszigetelődése két fő okra vezethető vissza: az uniós pénzek körüli vitákra és a háborúval kapcsolatos, oroszbarátnak tartott álláspontjára. A miniszterelnök egyensúlyozni próbált az EU és Oroszország között, de ez a stratégia mára megbukott.

Úgy látja, a választási kampányban politikai témává vált az orosz befolyás kérdése, ami szerinte egyértelműen árt a kormánynak. „Politikai témává vált, hogy Orbán ide hívta az oroszokat segítségül, és ez neki biztos, hogy nagyon nem jó.”

A beszélgetés végén visszatért a kiindulóponthoz: a politikai verseny megjelenése bátorságot ad az embereknek. „Elkezdtek az emberek saját névvel, címmel a hatalom ellen beszélni. Ez se volt ez a hangulat meg, hogy ennyire szembe fordulnak hatalommal, ezt is a politikai verseny hozta el.”

A teljes beszélgetés

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Krekó Péter a Szijjártó-ügyről: Európai titkosszolgálatok szivárogtathatnak, mert a magyar kormány a szövetségesei ellen dolgozik
Állítólag a magyar külügyminiszter a tanácskozások szünetében azonnal az oroszokat hívta. Krekó szerint ez régóta nyílt titok, ezért a szövetségeseink kihagynak minket a fontos megbeszélésekből.


Krekó Péter, a Political Capital vezérigazgatója az ATV Egyenes Beszéd című műsorában azt mondta, diplomáciai körökben már régóta kering az az információ, amely szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az uniós tanácsülések szüneteiben Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel egyeztethetett.

„Ez gyakorlatilag egy ilyen, hát kimondatlan tényként kezelték sokan, én nem hiszem, hogy ezen őszintén meglepődtek most a bizottság, illetve a tanács képviselői” – mondta.

Szerinte nem véletlen, hogy kialakultak olyan kisebb formátumú egyeztetések például a balti és skandináv államok között, ahol olyan fontos információkat tárgyalnak meg, amelyeket a hivatalos tanácsüléseken nem, mert nem bíznak minden tagállamban, köztük Magyarországban.

Krekó azon sem lepődne meg, ha az Európai Unió azért hozna nyilvánosságra bizonyos információkat, hogy „megnehezítse ezt a fajta konspirációt, mert itt tényleg azért arról van szó, hogy az EU egyik tagállama Oroszországgal játszik össze, néha az Európai Uniós érdekek ellenében”.

A műsorban a szakértő arról is beszélt, a Washington Postban, a V-Square-en és a Direkt36-on megjelent, orosz befolyással kapcsolatos információk mind olyan forrásokból táplálkoztak, amelyeket európai titkosszolgálatok bocsáthattak újságírók rendelkezésére. Krekó Péter szerint ez nem egy atipikus dolog, példaként említette az orosz invázió előtti brit és amerikai titkosszolgálati információk nyilvánosságra hozatalát.

Az elmúlt napok sajtóhírei alapján szerinte egyértelműnek tűnik, hogy „az európai titkosszolgálatok, mintha régóta nagyon bizalmatlanok lennének a magyar kormánnyal szemben”.

Krekó szerint van egy alapvető kérdés, amelyet fel kell tenni: „nem probléma-e az Magyarország számára Európai Uniós tagállamként, hogy ilyen súlyos bizalmatlanság övezi, és úgy látszik, hogy azért nem alaptalanul?”

Álláspontja szerint ha egy tagállam a szövetségesei ellen dolgozik és ellenséges szereplők, mint Oroszország vagy Kína érdekeit képviseli, akkor nem életszerűtlen feltételezni, hogy a többi ország védekezni próbál ez ellen. „A valódi probléma itt inkább az, hogy valóban van egy egyre egészségtelenebb, egyre szorosabb összejátszás az orosz politika és a magyar politika között” – jelentette ki.

Krekó szerint már egyértelműen látszanak olyan információs műveletek, amelyekben „mintha a magyar és az orosz szereplők összejátszanának”. Ilyen volt szerinte az „ukrán aranykonvoj” esete, ahol egy kormányközeli bulvárlap által megosztott, vélhetően orosz segítséggel létrehozott deepfake képek értek el kiugró nemzetközi elérést gyanús profilok segítségével. „Itt egy olyan esetről is szó volt, amiben Magyarország nemcsak belföldi használatra, hanem nemzetközi használatra is gyártott dezinformációt, valószínűleg orosz segédlettel” – állította.

Krekó Péter szerint a kormányzati propaganda logikája is változóban van. Míg korábban egy egyszerű, együzenetes, 20. századi típusú logika mentén működött, most egy új elv érvényesül: „az új logika ez az összezavarás, az információs káosz logikája”.

Példaként említette, hogy az ukrán aranykonvoj-sztori kapcsán csak a kormányoldalon 4-5, egymásnak ellentmondó magyarázat is elhangzott. Úgy véli, ez szándékos lehet. Arra számít, hogy az elkövetkező időszakban „mindent és mindennek a cáfolatát szinte azonnal hallani fogjuk, és ebben az információs káoszban elveszhetnek a szavak”.

A választóknak azt tanácsolja, hogy a következő hetekben legyenek türelmesek. „Szerintem érdemes egy kicsit kivárni, amíg egy-egy ügyjel kapcsolatban letisztázódnak a pontos információk” – javasolta. Szerinte a félelemkeltő narratívákat is érdemes kritikusan kezelni.

„Az, hogy Ukrajna le akarná támadni Magyarországot, amit már szószerint így hallunk az utóbbi napokban, én azt hiszem, hogy ennek nyugodtan kijelenthetjük, hogy nincs semmi valóságalapja” – mondta. Hozzátette: „Ukrajna, amely az életéért küzd, és örül, hogyha az orosz fronton helytáll az oroszokkal szembeni harcban, nem valószínű, hogy még arra lenne ideje, energiája, hogy egy NATO-tagállammal szemben éles háborús konfliktust kezdeményezzen”.

A teljes beszélgetés

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor: Komoly alkotmányos válságot idézne elő Magyar Péter terve a közjogi vezetők elmozdításáról
A politológus szerint a Tisza Párt elnöke akár a Fidesz által korábban bevetett jogi trükköket is alkalmazná. Török elmondta, mi a magyarázat arra, hogy most, a kampány hajrájában ismertette ezt a tervét Magyar Péter.


Ahogy megírtuk, Magyar Péter hétfőn Nyíregyházán konkrétan megnevezte, kiket váltanának le azonnal, ha kétharmados többséget szerez a TISZA Párt a választáson. Mint mondta, eltávolítanák a kulcspozíciókból Sulyok Tamás köztársasági elnököt, Varga Zs. Andrást, a Kúria elnökét, és Senyei György Barnát, az Országos Bírósági Hivatal elnökét. Leváltanák Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyészt, valamint Polt Pétert, az Alkotmánybíróság elnökét és a testület többi tagját is. A listán szerepelt továbbá az Állami Számvevőszék elnöke, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke és elnökhelyettese, valamint a médiahatóság vezetője is.

Török Gábor politológus a Facebook-oldalán reagált Magyar Péter kijelentéseire. Szerinte két kérdés merül fel: hogyan gondolja ezt megvalósítani és miért beszél erről most a TISZA elnöke?

A szakértő felidézi, hogy volt már példa hivatalban lévő vezetők mandátum lejárta előtti távozására. „Bod Péter Ákos, az MNB elnöke 1994-ben vagy Györgyi Kálmán legfőbb ügyész 2000-ben »önként« mondtak le hivatalukról. Ilyesmi nem elképzelhetetlen, egy új kormánynak elég sok eszköze van arra, hogy »meggyőzzön« valakit a távozásról, akivel nem akar együttműködni.

De mi van akkor, ha a vezetők semmi szín alatt nem akarnak lemondani? Alapvetően az van, hogy bizony akkor ki kell várni a mandátumuk végét, bár kétharmados többséggel sokféle jogi és politikai trükközés elképzelhető.

A Fidesz erre is szolgáltatott már példát: Baka Andrást, a korábbi Legfelsőbb Bíróság elnökét, akit 2009-ben hat évre választottak meg a posztjára, 2011 végén arra hivatkozva távolítottak el hivatalából, hogy a bírósági csúcsszerv új elnevezést (Kúria) kapott az alkotmányban. Kifejezetten csúnya megoldás volt, Baka András meg is nyerte az ezzel kapcsolatos európai pereket, a magyar államnak százezer eurót kellett fizetnie később emiatt – de a politikai szándék teljesült.”

Török Gábor szerint kérdés, Magyar Péter hogyan képzeli ezt tömegesen.

„Az összes intézményt átnevezi egy alkotmánymódosítással és a Baka-modellt alkalmazza? Vagy egyszerűen alkotmánymódosítással kimondja, hogy rendszerváltás történt (»fülkeforradalom«...), és minden korábban megválasztott közjogi intézmény vezetője elveszti a hivatalát? Nyilvánvalóan teljesen alkotmányellenes (értsd: az alkotmányosság szellemével ellentétes) lenne egy ilyen alkotmányozás – de persze ennek kimondására már nem lenne lehetősége az alkotmánybíróságnak, egyrészt, mert őket is érintené a döntés, másrészt, mert az új alaptörvény értelmében egy alkotmánymódosítás alkotmányellenességét már amúgy sem vizsgálhatnák. Bárhogy is van, ha megvalósulna ez a terv, az biztos, hogy komoly alkotmányos válságot idézne elő.”

Posztja második felében a politológus azt a kérdést veti fel, hogy Magyar Péter miért beszél erről éppen most. Úgy véli, a téma nem illeszkedik a „működőképes és emberséges Magyarország” programjába, és megoszthatja, elbizonytalaníthatja a saját táborának a jogállami normákra érzékeny részét. Török szerint elsőre felesleges erőfitogtatásnak tűnhet, hiszen egy alkotmányos válságról szóló vita nem tenne jót Magyar Péternek, akinek az az érdeke, hogy nyugodt erőként pozicionálja magát. A politológus szerint azonban van egy magyarázat, ami megérheti az árát: „a győzelem tudatának erősítése. A választási kampány hajrájában láthatóan mindkét oldal már csak egyetlen dologra összpontosít, arra, hogy a bizonytalan, hezitáló szavazók szemében ő tűnjön győztesnek (»mi vagyunk a többség«). Ha a Fidesz ráharap erre a témára és arról szólnak majd a viták, hogy mire készül Magyar Péter a kétharmad birtokában, ezt valóban le lehet fordítani úgy, hogy eldőlt a választás és már csak az a kérdés, mit kezd a győzelmével a Tisza.

Ez valóban érdeke lenne Magyar Péternek, így talán ez lehet a leghihetőbb racionális magyarázata a tegnap esti bejelentéseknek. Meglátjuk, a Fidesz mire következtet: ha nem lesz nagy vita a témából, akkor nagy valószínűséggel ugyanerre.”

Magyar Péter az elmúlt hónapokban több alkalommal is jelezte, hogy kétharmados felhatalmazás esetén a közjogi vezetők távozását szorgalmazná. Jogi elemzések szerint a tömeges személycserékhez alaptörvény- vagy sarkalatos törvénymódosításokra lenne szükség, ami komoly vitákat generálna. Precedensként gyakran említik Baka András 2011-es eltávolítását, amelyet az Emberi Jogok Európai Bírósága 2016-ban jogsértőnek minősített.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk