SZEMPONT
A Rovatból

Hogyan került egy könyvbe Karikó Katalin, Szirtes Ági és Zsiga Melinda?

A Nők Magyarországon című portékötet harmadik részében is olyan nők szerepelnek, akik a maguk területén kiemelkedőt alkottak vagy fáradhatatlanul építik a közösségüket.
Szegedi Éva - szmo.hu
2022. október 20.



Karikó Katalin, Pelsőczy Réka, Sándor Mária, Saly Noémi, Kemény Zsófi, Hadas Kriszta, Dr. Gyurkó Szilvia, Keleti Ágnes, Perintfalvi Rita, Bolba Márta, L. Ritók Nóra... és még 77 nő, mögöttük egy-egy életút. Összesen 88 női portré a Nők Magyarországon III. című kötetben, Fábián Évi munkájában. Csak nők.

Miért kell "nőket mutogatni"? Miért kell olyan fotóalbumot készíteni, amiben csak női portrék szerepelnek? Miért lényeges az a lényegtelennek látszó momentum is, hogy még a kísérőszövegeket is nő írta? Miért fontos a nőkre irányítani a figyelmet?

Például azért, mert sokan még mindig nem tudják, mennyiféle területen dolgoznak nők és mennyien végeznek kiemelkedő munkát. Mennyien teremtenek maguk körül élő közösséget vagy alkotnak maradandót. Számtalanszor futottam bele abba, hogy amikor olyan nőket említettem, akik letettek már valamit az asztalra, beszélgetőpartnerem visszakérdezett, hogy ki az, akiről beszélek.

Legutóbb Hedy Lamarr filmszínésznőről meséltem egy ismerősömnek, akinek fogalma sem volt arról, hogy az 1940-es évek egyik dívája feltaláló is volt, és a nevéhez köthető egyidejű frekvenciaváltást később mobiltelefonoknál és bluetooth-kapcsolatoknál alkalmazták. Nos, például ezért kell nőkkel foglalkozni.

A Nők Magyarországon egy sorozat harmadik kötete. Fábián Évi az első olyan női portrét, ami végül a könyvkiadáshoz vezette, Heller Ágnesről készítette. Még 2003 és 2006 között az Origó fotósaként dolgozott, és a feladatai közé tartozott az is, hogy fényképezze a Mindentudás Egyetemének előadóit és előadásait. Így találkozott Heller Ágnessel, aki Évi elé állt, és azt mondta, hogy a ruháját nyugodtan igazítsa meg, ha kell, de a hajához ne nyúljon, azt hagyja békén. Évi azon gondolkodott, milyen érdekes lenne privát helyzetben is lefotózni Heller Ágnest - így készült róla portré.

A Nők Magyarországon első kötete 15 éve jelent meg, ajánlójában a következő szavakkal: „Nyolcvannyolc pillanat. Látni és láttatni. Nyolcvannyolc nő, nyolcvannyolc élet, nyolcvannyolc tekintet. Nyolcvannyolc női portré egyetlen kötetben. S hogy mi bennük a közös? Mindegyikük valami fontosat, valami egyedit, valami rendhagyót hozott létre az élet számos területén. Némelyek ott virítanak az újságok címlapján, mások csak szűkebb környezetük számára jelentősek. De valamiért mind fontosak. Ez köti össze őket, és egy tekintet: a fotográfus tekintete.”

A koncepció ma is ugyanaz: 88 tehetséges, izgalmas, kitartó nő a szokványostól eltérő bemutatása fotóval (Fábián Évi fényképein) és szöveggel (ezúttal Horváth Zsuzsanna tolmácsolásában). A most megjelent 3. részben ismerősök és ismeretlenek is felbukkannak; Marosvölgyi Judithot, a Színház - és Filmművészeti Egyetem tanulmányi titkárát nem ismertem, Antoni Rita nőjogi aktivistát viszont igen.

Számomra szinte mindegyik kép egyúttal képrejtvény is: megpróbáltam rájönni, miért ott és miért úgy készült róla fotó. Románné Bolba Márta evangélikus lelkész egy fa mellett áll, a fa törzse háromfelé ágazik, ez számomra, hívő ember számára a Szentháromságot jelképezi, és ezt a szimbólumot erősíti a háttérben látható épület három ablaka is.

Nagyon tetszik a Stefanovics Angéláról készült fotó is: fák közt guggol fehér ruhában, a lombok között rá vetül a fény, és egészen más árnyalatokkal festi meg az arcát, mint ahogyan eddig láttam őt.

A fotósorozat további erénye az is, hogy egymástól teljesen eltérő életkorú nőket mutat meg a maguk valójában. A ma annyira jellemző ageism innen kiszorult. Nem az az érdekes, mennyi idősek a kötet szereplői, és hogy megfelelnek-e bármilyen mesterséges szépségideálnak, hanem az, amit tesznek és gondolnak.

Ha kíváncsiak vagytok a képekre, Budapesten, az Art Salon Társalgó Galériában láthatjátok október 28-ig, a könyvet pedig Fábián Évi honlapján tudjátok megrendelni.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Orbán Ráhel 2,5 milliós ruhában emlékezett '56-ra Hadházy Ákos szerint
A képviselő szerint napról napra meggyalázzuk a mártírok emlékét. Képet is megosztott az általa kritizált ruháról.


Hadházy Ákos a közösségi oldalán posztolt arról, hogy milyen ruhában fényképezték le Orbán Ráhelt egy 1956-os megemlékezésen. A független képviselő szerint a miniszterelnök lánya egy összesen 2,5 millió forint értékű ruhát viselt.

„Ez a többmilliós ünnepi outfit különösen emlékeztessen minket arra, hogy napról napra meggyalázzuk 56 mártírjainak emlékét”

– fogalmazott Hahdázy. Hozzátette, szerinte „mindannyian” érintettek vagyunk

„Azok is, akik ilyen ruhákban röhögnek azokon, akik az életüket áldozva harcoltak az oroszok által megtámasztott diktatúra ellen. De azok is, akik tétlenül végignéztük a demokrácia leépítését és semmit sem teszünk az ellen a propaganda ellen, amelyik pl. magyarok millióival hiteti el, hogy jól tették 56-ban azok, akik nem küzdöttek az oroszok ellen”

- fogalmazott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán: Trump győzelme megerősíti az Orbán-politikát, ez egy erős lélektani pillanat
Miközben a Medián mérése szerint Magyar Péter pártja megelőzte a Fideszt, ami óriási hír, a Trump-győzelemnek pozitív hatása van a kormánypárta - mondja a politikai szakértő. Kérdés, hogy az az ígéret, ami ebben a győzelemben benne van, mire is lesz elég.


Csütörtök reggel Orbán Viktor már arról írt a Facebookján, hogy felhívta az elnökválasztást megnyerő Donald Trump, akivel nagy terveik vannak. A magyar miniszterelnök a kampányban szokatlanul egyértelműen állt Trump mellé, aki pedig tévés vitájában „kemény, okos embernek” nevezte Orbánt.

Mit jelenthet Orbán Viktornak és Magyarországnak Donald Trump győzelme? Segíthet-e ez abban, hogy a Fidesz 2026-ban sikerrel vegye fel a küzdelmet Magyar Péter pártjával szemben, ami a Medián legfrissebb felmérése szerint már 7 százalékkal előzi meg a kormánypártot a biztos szavazók körében? Erről beszélgettünk Somogyi Zoltánnal, a Political Capital alapítójával.

– Trump győzelmét Orbán Viktor láthatóan kicsit a saját győzelmének is érzi. Változtat-e ez valamit itthon?

– Az biztos, hogy óriásit kockáztatott Orbán, és miután kockáztatott, nyilván a győzelem is erősebb, tehát biztos, hogy ez az Orbán-politikát megerősíti. Újra kap egy olyan hangulatot a külpolitikája, hogy azért vannak benne nagy győzelmek is, nem csak vereségek. Ez egy erős lélektani pillanat, innentől kezdve pedig az a kérdés, hogy mindaz az ígéret, ami benne volt a Trump-győzelemben, mire is lesz elég.

Hogyan változik meg Amerika és Magyarország kapcsolata, hogyan kap segítséget Magyarország a talpra álláshoz. Hogy ez mennyire fog bejönni, azt meglátjuk a következő időszakban.

Ígéret volt például a kormányfőtől, hogy Magyarországnak más lesz a költségvetése, ha Trump nyer. Tehát Orbán ígérete szerint a magyar költségvetésben pozitív dolgok lesznek. Ezt ő látja, mi még nem látjuk, mert ez valami személyes megállapodásra utal a két vezető között, de majd valószínűleg látni fogjuk, mert a miniszterelnök ezt ígérte.

– Retorikailag mindenképpen ez győzelem most a magyar miniszterelnöknek. De ha Trump betartja azt az ígéretét, hogy védővámokat vet ki az európai partnereivel szemben is, akkor ezzel a magyar gazdaság helyzete éppenséggel nem javul.

– Bár Európa aggódhat Trump mondásain, de azt is bizonyította a leendő elnök korábban, hogy viszonylag pragmatikus játékot játszik. Például a Kína-ellenes politikájában is kötött kompromisszumokat, ilyen volt, amikor a TikTok betiltása mellett lépett fel, nem sokkal utána pedig ellene, mert látta, hogy ez mennyire nem tetszik az amerikai választóknak. Van egy eredendő németellenesség Trumpnál, félelem a német gazdasággal szemben, így Európa gazdaságával szemben is.

De hogy milyen politikát fog valójában folytatni, azt meglátjuk. Igazából senki sem tudja.

Egyelőre az összes fontos kérdésben nagy bizonytalanság van, hogy mi lesz. De az Orbán-állítás alapvetően az, hogy Trumppal speciális gazdasági kapcsolatot fog teremteni.

– De mire megy a különleges kapcsolatával akkor, ha Trump elfordul Európától, és emiatt Európa kénytelen lesz még jobban összezárni?

– Sorra lehet venni a félelmeket, meg a lehetőségeket. Kérdés például, hogy a NATO-t Trump győzelme gyengíti-e, vagy erősíti. Hiszen Magyarországnak nem csak az Európai Unió, hanem a NATO helyzete is fontos, NATO-tagállamként. Ahogy az is kérdés, hogy az az állítása, hogy pillanatok alatt lezárja az orosz-ukrán háborút, csak kampányfogás volt-e, vagy tényleg szándékai lesznek erre, és ha lesznek szándékai, akkor ezt hogy teszi?

Az volt a mondás, hogy megmondja az ukránoknak, hogy megvon minden támogatást tőlük, ha nem ülnek le a tárgyalóasztalhoz, de megmondja az oroszoknak is, hogy megad minden támogatást az ukránoknak akkor, ha ők nem tárgyalnak.

Abban az esetben így, ha mindkét fél úgy dönt, hogy nem ülnek le, akkor ebből a logikából az következik, hogy Trump megvon és megad minden támogatást Ukrajnának. Ez pedig lehetetlen. Ilyen szempontból mondom azt, hogy nagyon sok kérdőjel van még, hogy mi következik most. Nyilván a következő lépés is csak jövő évtől aktuális, hiszen Trumpot még be kell iktatni januárban.

– Miközben Trumpra figyelt a világ, a mi kis világunkban éppen a választás napján jelent meg a Medián felmérése, ami szerint a biztos szavazók között 7%-os Tisza-párt előnyt mért.

– Valószínű, hogy a válasz erre az, hogy a Fideszhez közel álló kutatóintézetek Fidesz-vezetést fognak mérni, és a Fideszhez közel álló véleményformálók és politikusok azt fogják mondani, hogy a baloldali közvélemény-kutatók politizálnak, amikor ilyen eredményeket közölnek.

Nem az eredménnyel fognak foglalkozni, hanem politikai állításként fogják kezelni a publikáló intézetek eredményeit.

Azt nyilván nem engedheti meg magának egy ilyen rezsim, hogy miközben azt mondják, hogy a nemzetet képviselik mindenki mással szemben, az menjen a nyilvánosságban, hogy a nemzet többsége nem őket preferálja.

– Egy ekkora elmozdulásnak van olyan lélektani hatása, ami elindíthat vagy felgyorsíthat egy átpártolási folyamatot?

– Hogy a közvélemény-kutatók mit mérnek, abból a szempontból kevésbé fontos, hogy a választók ide-oda tudnak mozogni. Nyilván

olyan szempontból most ez óriási hír, hogy több mint egy évtized után megdőlt a tétel, mely szerint a Fidesz lenne a legnagyobb politikai erő Magyarországon.

Általában a közvélemény-kutatásoknak nincsen közvetlen hatása a választók magatartására, de amikor egy nagy tendencia véget ér, vagy tendenciaváltozás van, akkor annyiban van, hogy ez a hír megjelenik témaként a politikában, beszélünk róla. A másik oldalon meg a Trump-hatásról beszéltünk az előbb, és annak meg van egy ellentétes irányú, pozitív hatása a Fideszre. Innen nehéz kiszámolni, hogy mi lesz ezeknek a közös eredője. Magabiztosabban lehetett volna állításokat megfogalmazni, ha Harris nyer. Akkor azt lehetett volna mondani, hogy ebben az évben még mindig nincs meg az a fordulat, ami a Fidesz számára előnyös. Mostantól viszont ez már nem így van.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Amerika aranykor előtt áll” - 10 pontban arról, mit akar elnökként csinálni Donald Trump
A gazdaságtól, a klímavédelmen át az egészségügyig számos területen tett konkrét ígéreteket az ismét amerikai elnökké választott Trump. Ha megvalósítja ezeket, az nemcsak Amerikára lesz hatással, hanem az egész világra.


Azt, hogy milyen lesz Donald Trump második elnöki ciklusa, nem tudhatjuk még, hiszen a választási ígéretek és a megvalósított politika nem egyszer köszönőviszonyban sincs egymással. Azonban más támpontunk egyelőre nincsen, tehát vegyük sorra, miket ígért Trump a 2024-es kampánya során, mire számíthatnak az amerikaiak, és mire a világ? A New York Times az elmúlt hetekben nagy terjedelmű cikkek sorában vette górcső alá Trump terveit, és ezek lehetséges következményeit. Ennek segítségével készült listánk.

1. Prológus: egy erős motiváció

Trump számára a választási győzelem többet jelent, mint a szokásos politikai trófea, egyfajta „menekülőkártya” lehet számára az újabb elnöki mandátum a jogi csatározások elől. Számos büntetőügy indult ellene, és egy újabb elnöki mandátummal minden vádat a szőnyeg alá söpörhet.

Ha újra hivatalba lép, akár le is állíthatja a büntetőeljárásokat, amelyek során különféle pénzügyi visszaélésekkel és a választásokba való beavatkozással vádolják.

Trump számára a választási győzelem az érinthetetlenséget jelentheti. Azt is mondhatjuk, hogy az „Amerika megmentése” projekt egyik célja tulajdonképpen önmaga megmentése volt.

2. Nagyarányú adócsökkentések

Donald Trump egyik fő ígérete, hogy az amerikai vállalatoknak és a középosztálynak hatalmas adócsökkentéseket biztosít, amely szerinte „új lendületet ad a gazdaságnak, és több ezer munkahelyet teremt”. Az adókedvezmények és adócsökkentések üzenete a gazdaságélénkítés jegyében nem új Trump politikájában. Már 2017-ben is nagy horderejű adócsökkentéseket vezetett be, amelyek főként a vállalatokat érintették, és ugyan ezek az intézkedések rövid távon a részvényárfolyamok emelkedéséhez és a vállalatok fellendüléséhez vezettek, hosszú távú hatásaikat illetően már akkor is sokan szkeptikusak voltak.

Most, 2024-ben azonban még komolyabb kihívásokkal néz szembe az amerikai gazdaság, amelyet az elmúlt években a pandémia, a nemzetközi ellátási válság és az infláció emelkedése is sújtott. Közgazdászok szerint Trump adócsökkentési tervei visszaüthetnek.

Míg Trump maga azt hangoztatja, hogy az adócsökkentések a „hardworking middle class”-nek, azaz a keményen dolgozó középrétegnek kedveznek, a New York Times elemzői szerint a felvázolt intézkedések várhatóan inkább a legfelsőbb réteget, vagyis a nagyvállalatokat és a tehetősebb adófizetőket részesítik előnyben. Egy forrás idézi is Trump szavait: „Amerikának ismét szüksége van erős gyárakra, hogy munkahelyeket teremtsünk, és megvédjük az amerikai álmot.”

3. Le a szabályozásokkal - a deregulációs program

Trump deregulációs programja hasonlóképpen a „pro-business” vonalat erősíti. A környezetvédelmi szabályok lazítása, a munkaügyi előírások csökkentése, és az egészségügyi szabályozások átírása mind olyan intézkedések, amelyeket Trump a hazai ipar és gyártás fellendítésére hivatkozva ígért. Azonban a környezetvédelmi és munkavédelmi szakemberek szerint ez hosszú távon számos kockázatot jelenthet az amerikai dolgozók számára, hiszen

a szabályozások nem csupán akadályok, hanem biztosítékok is, amelyek garantálják a munkások egészségének és biztonságának védelmét.

Bár a nagyvállalatok számára kétségtelenül vonzó a szabályozások lazítása, kérdéses, hogy ez valóban ösztönzi-e a munkahelyteremtést. Az ipari fellendülés ígérete ugyanis a szakértők szerint jelentős beruházásokat és fejlesztéseket igényelne a hazai termelésbe, amelyek időigényesek és költségesek – ráadásul a dereguláció miatt fellépő környezeti károk és egészségügyi problémák további költségekkel járhatnak, amelyek végső soron az adófizetők terheit növelhetik.

4. „A fosszilis jövő” – Trump visszafordítaná a klímavédelmi intézkedéseket

Az újraiparosítás mellett Trump kampánya kiemelt figyelmet fordít arra is, hogy „megóvja az amerikai energiapiac szabadságát”. Hogy ez mit jelent? Elsősorban azt, hogy Trump ígéretet tett arra, hogy az Egyesült Államok energiafüggetlenségének nevében

visszatér a fosszilis tüzelőanyagok – különösen az olaj és a szén – kiaknázásához. Ahogy kampánybeszédeiben többször is hangoztatta: „Amerikának saját energiára van szüksége, nem mások drága, zöld ötleteire.”

A „zöld ötletek” Trump értelmezésében mindazt jelentik, amit a klímavédelmi aktivisták és környezetvédők igyekeztek elérni az elmúlt évek során: a megújuló energiaforrások támogatását, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését és a környezetkárosító iparágak szabályozását. Trump azonban más utat képzel el.

Az energiaszektor deregulációja, a megújuló energiaforrások támogatásának visszafogása, és a fosszilis energiahordozók kitermelésének újbóli fellendítése mind arra utalnak, hogy Amerika ismét a fosszilis jövő felé fordulhat.

A New York Times szerint Trump környezetvédelmi politikája nemcsak „egyértelmű visszalépést jelentene az elmúlt évek klímavédelmi előrelépéseihez képest,” hanem konkrét veszélyeket is rejt magában. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának emelkedése miatt az Egyesült Államok klímacéljai elérhetetlenné válhatnak, és ez súlyos következményekkel járhat a globális klímaváltozás elleni küzdelemre nézve.

Trump energiával kapcsolatos ígéretei nemcsak a környezetvédők és klímaszakértők körében vertek hullámokat, hanem az amerikai külpolitikai kapcsolatokban is. Az Egyesült Államok, mint a világ egyik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója, vezető szerepet játszik a klímavédelmi törekvésekben.

A Párizsi Klímaegyezmény újbóli elhagyása Trump ígéretei között szerepel, ami már korábban is megosztotta az amerikai közvéleményt és elidegenítette számos európai szövetségesétől.

Az európai uniós vezetők az előző elnöksége alatt is „teljesen elfogadhatatlannak” tartották Trump klímapolitikai hátraarcát, ami megnehezítette a transzatlanti kapcsolatokat is.

Nemcsak az éghajlatváltozás miatti aggodalom, hanem a gazdasági érdekek is szerepet játszanak ebben a kérdésben. A megújuló energiaforrások és a zöld technológiák támogatása az EU számára stratégiai fontosságú, hiszen a tiszta energia piaca egyre nagyobb jelentőséggel bír. Ha Trump végrehajtja tervét, az Egyesült Államok olcsó fosszilis energiával próbálhatja meg aláásni az EU zöldenergia-piacát, ami további gazdasági és politikai konfliktusokat okozhat.

5. „Obamacare? Az egy rossz álom” – Trump és az amerikai egészségügy átalakítása

Donald Trump számára az Affordable Care Act (közismert nevén Obamacare) mindig is „az amerikai egészségügy egyik legnagyobb tévedése” volt. 2024-es kampánya során ismételten ígéretet tett arra, hogy felszámolja a törvényt, amelyet már első elnöksége alatt is megpróbált eltörölni – vegyes sikerrel. Trump állítása szerint az Obamacare „felesleges terheket ró a vállalkozásokra és az amerikai családokra”, és a „szabadság korlátozása” helyett a szabad piaci megközelítésre van szükség.

Az Obamacare eltörlése komoly átalakulásokat hozna az amerikai egészségügyben, főként a biztosítási rendszer szempontjából. Az ACA biztosította, hogy a biztosítók nem tagadhatják meg a szolgáltatásokat olyanoktól, akik már meglévő betegségekkel rendelkeznek.

A törvény értelmében több millió amerikai, köztük sok alacsony jövedelmű és vidéki lakos jutott hozzá megfizethető egészségbiztosításhoz.

Ezek a garanciák azonban veszélybe kerülhetnek, ha Trump ígéretének megfelelően visszatér a piacvezérelt egészségügyi modellhez. Az ACA eltörlése nyomán sokan elveszíthetik egészségbiztosításukat, és ismét magas árakat kellene fizetniük a gyógyszerekért és egészségügyi ellátásokért. Egy forrás a New York Times cikkében úgy fogalmazott:

„A piacvezérelt megközelítés gyakorlatilag azt jelenti, hogy az egészséghez való hozzáférés a gazdasági helyzet függvényévé válik.”

Más szóval, az egészségügyi szolgáltatások inkább luxuscikké válnának, és sokan nélkülözhetik majd az alapvető ellátásokat.

6. A Robert F. Kennedy Jr.-hoz fűződő szövetség és az oltásellenesség kérdése

Trumpot nyíltan támogatta a saját elnökjelöltségétől visszalépő Robert F. Kennedy Jr., aki évek óta bírálja a kötelező oltásokat és az oltási programokat. Kennedy szerint az amerikai oltási rendszer átláthatatlan és „megkérdőjelezhető érdekeket szolgál”.

Trump szövetségese felé tett gesztusa és az oltásokkal kapcsolatos álláspontja komoly közegészségügyi következményekkel járhat.

Szakértők szerint, ha Trump támogatja Kennedy oltásellenes nézeteit, az alááshatja az amerikai lakosság bizalmát az oltásokban, és ez különösen egy újabb járvány esetén súlyos következményekkel járhat. Egy elemző figyelmeztetett: „Az oltásellenesség támogatása az egész közegészségügyi rendszerbe vetett bizalmat sodorja veszélybe.” Ezzel Trump politikája több évtizedes közegészségügyi törekvéseket forgathat fel, amelyeket az amerikai társadalom védelme érdekében hoztak létre.

7. „Amerika az első, a világ meg várhat” – Trump külpolitikája és az új Amerika-központúság

Trump kampányában újra előkerült az „America First” (Amerika az első) doktrína, amely az Egyesült Államok nemzetközi szerepvállalását szeretné új alapokra helyezni. Ez a politika lényegében azt jelenti, hogy Trump elnöksége alatt az Egyesült Államok kevesebb figyelmet fordítana a nemzetközi szövetségek ápolására, és inkább saját gazdasági és katonai érdekeit részesítené előnyben. A nemzetközi kötelezettségek visszafogásával azt reméli, hogy az Egyesült Államok visszaszerezheti globális gazdasági és katonai dominanciáját, miközben csökkenti az amerikai adófizetők terheit.

8. Ukrajna és az orosz kérdés – új irányvonal?

Trump kampányában kulcsszerepet játszik az ukrajnai háború befejezésének ígérete. Hívei számára ez azzal kecsegtet, hogy az Egyesült Államok megszabadulhat az Ukrajnának nyújtott hatalmas anyagi támogatásoktól, amelyekkel Trump szerint „csak az amerikaiak pénzét pazarolják”. Trump állítása szerint, ha újra elnökké választják,

24 órán belül tárgyalóasztalhoz ültetné az ukránokat és az oroszokat, hogy véget vessenek a háborúnak.

Ez az „ultimátum jellegű” megközelítés azonban komoly aggodalmat keltett mind Ukrajna, mind az európai szövetségesek körében. Trump terve, hogy csökkentse az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást, sokak szerint Oroszország felé billenti a mérleget. Ez a politikai irány az Egyesült Államok hatalmának és befolyásának komoly gyengüléséhez vezethet a kelet-európai térségben, és lehetővé teheti, hogy Oroszország befolyása tovább növekedjen.

9. NATO és a nemzetközi szövetségek jövője

Trump már 2016-os kampányában is kritizálta a NATO-t, amiért az amerikaiak aránytalanul nagy részét viselik a szövetség fenntartási költségeinek. Most, 2024-ben pedig ismét egyértelműen megfogalmazta: ha a NATO-szövetségesek nem járulnak hozzá jelentősebb mértékben a közös védelemhez, akkor „az Egyesült Államoknak mérsékelnie kell támogatását”. Ez egy újabb súlyos figyelmeztetés az európai országoknak, különösen azoknak, akik közvetlen orosz fenyegetéssel szembesülnek.

Elemzők szerint Trump NATO-val kapcsolatos nézetei nemcsak a transzatlanti szövetség stabilitását, hanem az Egyesült Államok globális szövetségi rendszerét is veszélyeztethetik.

Egy ilyen irányú változás megerősítheti az orosz és kínai pozíciókat Európában és más régiókban is, hiszen ezek az országok kihasználhatják az USA és szövetségesei közötti esetleges töréseket.

A NATO jövőjének kérdése különösen kényes pont lehet, hiszen az elmúlt évek során a kelet-európai országok biztonságának alapját jelentette.

10. Kína katonai visszaszorítása

Míg Trump oroszpolitikája inkább tárgyalásokkal és kompromisszumokkal oldaná meg a konfliktusokat, addig Kínával szemben egyértelműen keményebb álláspontot képvisel. Trump ismételten hangsúlyozta, hogy „Kína kereskedelmi praktikái tönkreteszik az amerikai gazdaságot” és protekcionista intézkedésekkel – többek között vámokkal és importkorlátozásokkal – igyekszik majd megvédeni az amerikai ipart.

Ezen kívül Trump azt ígéri, hogy visszaszorítja Kína katonai befolyását a Csendes-óceán térségében, ami komoly politikai konfliktusokhoz vezethet. A „keményvonalas Kína-politika”,

az amerikai katonai jelenlét növelése a régióban kiélezheti az Egyesült Államok és Kína közötti feszültségeket, ami komoly következményekkel járhat az egész régió számára.

Epilógus: az igazi meglepetések még csak most jönnek

Ha a fent összegyűjtött ígéretekhez tartja magát Donald Trump, konfliktusos négy évnek nézünk elébe. De talán nem véletlen, hogy 2016 és 2019 között sem valósította meg az összes ígéretét, köztük azokat sem, melyeket leporolt a mostani kampány során. A leendő elnök személyiségét ismerve viszont biztos, hogy az igazi meglepetések még hátravannak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Hét százalékkal vezet a TISZA Párt a Fidesszel szemben a Medián mérése szerint
Magyar Péter úgy fogalmazott: „Most van mire szerénynek lenni“. Most mértek először jelentős fölényt az ellenzéki pártnak.


Újabb közvélemény-kutatók mutatták be legújabb eredményeiket a magyar politikai helyzetről. A Medián és a Republikon is azt mérte, hogy a TISZA Párt jelentősen erősödött, de a végeredményben eltérnek a számaik. Ahogy arról írtunk, a Republikon fej-fej melletti csatát mért a két párt között, náluk hibahatáron belül van a Fidesz és a TISZA.

A másik intézet kutatásában azonban a TISZA Párt támogatottsága meghaladja a Fideszét.

A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet számai alapján a választani tudó, biztos szavazók 46 százaléka most a TISZA-ra voksolna, míg a Fidesz támogatottsága 39 százalékon áll – ez a különbség jelenleg 7 százalékpont.

Rajtuk kívül egyedül a Mi Hazánk jutna be a parlamentbe 6 százalékkal, míg az MKKP és a DK 3–3 százalékra számíthatna.

A teljes népesség körében a TISZA 43 százalékot érne el, szemben a Fidesz 39 százalékával.

Hann Endre, a Medián vezetője ennek kapcsán azt írta: „Olyan előfordult már az elmúlt 14 évben, hogy egy potenciális pártszövetség, közös lista a kutatásokban ideig-óráig megelőzte a Fidesz–KDNP-t, de hogy egyetlen kihívó a kormánypárt fölé kerekedjen, az még soha. Most ez is bekövetkezett: a Tisza Párt, amely az EP-választáson kisebb meglepetésre közel 30 százalékot szerzett, a november elején zárult Medián-felmérésben már 40 százalékot is meghaladó eredményt ért el a választani tudók és jóval 40 százalék fölöttit a „biztos” szavazók körében. Az utóbbi (46:39 a Tisza–Fidesz versenyben) azzal magyarázható, hogy a kormánypárt szimpatizánsainak egy része elbizonytalanodott, a tiszások viszont nagyobb arányban mondják, hogy biztosan részt vennének egy „most vasárnapi” választáson.”

Hann Endre szerint a Tisza továbbra is a kisebb ellenzéki pártoknak a táborát morzsolja elsősorban, de viszonylag sok korábban bizonytalan szavazót is sikerült magához vonzania.

A kutató szerint a lakosság bő kétharmada úgy érzi, hogy az elmúlt 12 hónapban romlott az ország gazdasági helyzete, és a megkérdezettek abszolút többsége a következő évben is romlásra számít.

Szeptember óta 54-ről 58 százalékra nőtt a kormányváltást óhajtók aránya, miközben csak a megkérdezettek 35 százaléka mondta, hogy egy következő választás után a mostani kormány maradását szeretné - emelte még ki.

„Most van mire szerénynek lenni”

– írta Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke Facebook-bejegyzésében, utalva a párt „történelmi felelősségére.” Hozzátette: a TISZA Párt mindennap azon dolgozik, hogy olyan programot és csapatot állítson össze, amellyel Magyarország újra növekedési pályára állhat. „A TISZA-kormány minden honfitársunk érdekében fog dolgozni” – zárta gondolatait a pártvezető a Facebookon.


Link másolása
KÖVESS MINKET: