prcikk: Hogyan került egy könyvbe Karikó Katalin, Szirtes Ági és Zsiga Melinda? | szmo.hu
SZEMPONT
A Rovatból

Hogyan került egy könyvbe Karikó Katalin, Szirtes Ági és Zsiga Melinda?

A Nők Magyarországon című portékötet harmadik részében is olyan nők szerepelnek, akik a maguk területén kiemelkedőt alkottak vagy fáradhatatlanul építik a közösségüket.
Szegedi Éva - szmo.hu
2022. október 20.



Karikó Katalin, Pelsőczy Réka, Sándor Mária, Saly Noémi, Kemény Zsófi, Hadas Kriszta, Dr. Gyurkó Szilvia, Keleti Ágnes, Perintfalvi Rita, Bolba Márta, L. Ritók Nóra... és még 77 nő, mögöttük egy-egy életút. Összesen 88 női portré a Nők Magyarországon III. című kötetben, Fábián Évi munkájában. Csak nők.

Miért kell "nőket mutogatni"? Miért kell olyan fotóalbumot készíteni, amiben csak női portrék szerepelnek? Miért lényeges az a lényegtelennek látszó momentum is, hogy még a kísérőszövegeket is nő írta? Miért fontos a nőkre irányítani a figyelmet?

Például azért, mert sokan még mindig nem tudják, mennyiféle területen dolgoznak nők és mennyien végeznek kiemelkedő munkát. Mennyien teremtenek maguk körül élő közösséget vagy alkotnak maradandót. Számtalanszor futottam bele abba, hogy amikor olyan nőket említettem, akik letettek már valamit az asztalra, beszélgetőpartnerem visszakérdezett, hogy ki az, akiről beszélek.

Legutóbb Hedy Lamarr filmszínésznőről meséltem egy ismerősömnek, akinek fogalma sem volt arról, hogy az 1940-es évek egyik dívája feltaláló is volt, és a nevéhez köthető egyidejű frekvenciaváltást később mobiltelefonoknál és bluetooth-kapcsolatoknál alkalmazták. Nos, például ezért kell nőkkel foglalkozni.

A Nők Magyarországon egy sorozat harmadik kötete. Fábián Évi az első olyan női portrét, ami végül a könyvkiadáshoz vezette, Heller Ágnesről készítette. Még 2003 és 2006 között az Origó fotósaként dolgozott, és a feladatai közé tartozott az is, hogy fényképezze a Mindentudás Egyetemének előadóit és előadásait. Így találkozott Heller Ágnessel, aki Évi elé állt, és azt mondta, hogy a ruháját nyugodtan igazítsa meg, ha kell, de a hajához ne nyúljon, azt hagyja békén. Évi azon gondolkodott, milyen érdekes lenne privát helyzetben is lefotózni Heller Ágnest - így készült róla portré.

A Nők Magyarországon első kötete 15 éve jelent meg, ajánlójában a következő szavakkal: „Nyolcvannyolc pillanat. Látni és láttatni. Nyolcvannyolc nő, nyolcvannyolc élet, nyolcvannyolc tekintet. Nyolcvannyolc női portré egyetlen kötetben. S hogy mi bennük a közös? Mindegyikük valami fontosat, valami egyedit, valami rendhagyót hozott létre az élet számos területén. Némelyek ott virítanak az újságok címlapján, mások csak szűkebb környezetük számára jelentősek. De valamiért mind fontosak. Ez köti össze őket, és egy tekintet: a fotográfus tekintete.”

A koncepció ma is ugyanaz: 88 tehetséges, izgalmas, kitartó nő a szokványostól eltérő bemutatása fotóval (Fábián Évi fényképein) és szöveggel (ezúttal Horváth Zsuzsanna tolmácsolásában). A most megjelent 3. részben ismerősök és ismeretlenek is felbukkannak; Marosvölgyi Judithot, a Színház - és Filmművészeti Egyetem tanulmányi titkárát nem ismertem, Antoni Rita nőjogi aktivistát viszont igen.

Számomra szinte mindegyik kép egyúttal képrejtvény is: megpróbáltam rájönni, miért ott és miért úgy készült róla fotó. Románné Bolba Márta evangélikus lelkész egy fa mellett áll, a fa törzse háromfelé ágazik, ez számomra, hívő ember számára a Szentháromságot jelképezi, és ezt a szimbólumot erősíti a háttérben látható épület három ablaka is.

Nagyon tetszik a Stefanovics Angéláról készült fotó is: fák közt guggol fehér ruhában, a lombok között rá vetül a fény, és egészen más árnyalatokkal festi meg az arcát, mint ahogyan eddig láttam őt.

A fotósorozat további erénye az is, hogy egymástól teljesen eltérő életkorú nőket mutat meg a maguk valójában. A ma annyira jellemző ageism innen kiszorult. Nem az az érdekes, mennyi idősek a kötet szereplői, és hogy megfelelnek-e bármilyen mesterséges szépségideálnak, hanem az, amit tesznek és gondolnak.

Ha kíváncsiak vagytok a képekre, Budapesten, az Art Salon Társalgó Galériában láthatjátok október 28-ig, a könyvet pedig Fábián Évi honlapján tudjátok megrendelni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor: A Fidesz ott követte el a legnagyobb hibát, hogy teljesen bezárkózott a saját univerzumába
A politológus szerint a kormánypárt stratégiai hibát követett el, amikor kizárólag a saját szavazóinak kommunikált. Meglátása szerint viszont a valódi probléma abból fakadt, hogy figyelmen kívül hagyták a saját buborékjukon kívüli elégedetlenséget.


A Fidesz kampányát és a választási éjszaka legfontosabb tanulságát foglalta össze éjszaka közzétett Facebook-posztjában Török Gábor politológus.

Szerinte a kormánypárt stratégiai hibát követett el azzal, hogy elszigetelte magát, miközben Magyar Péter sikeresen mozgósította azokat, akiket a Fidesz már nem tudott megszólítani.

Török délelőttre ígért részletesebb elemzést, de egy gondolatot már előzetesen is kiemelt. A politológus szerint a kormánypártok alapvető tévedést követtek el azzal, hogy kommunikációjukat a saját szavazóikra szűkítették.

„A Fidesz ott követte el a legnagyobb hibát, hogy teljesen bezárkózott a saját univerzumába, kizárólag a saját szavazóihoz beszélt, csak arra összpontosított, hogy a lehető legjobban leegyszerűsített, alapvetően félelemre épített mondanivalóval és bizony időnként hasonlóan egyszerű szereplőkkel, továbbá mindenféle győzelmi jelentéssel őket egyben tartsa.”

Török Gábor ugyanakkor elismerte, hogy ez a taktika a keménymag egyben tartására részben alkalmas volt. „Ebben nem is volt teljesen sikertelen, hiszen a 2010 utáni időszakban eddig tapasztalt 2,1-2,8 millió közötti belföldi tábora - inkább alsóhangon - nagyjából most is rá szavazott.”

Az elemző úgy látja, a valódi probléma abból fakadt, hogy a kormánypártok figyelmen kívül hagyták a saját buborékjukon kívüli elégedetlenséget.

Szerinte a Fidesz „egyáltalán nem vett tudomást arról, hogy egyre több ember számára a politikája, a kommunikációja, a propagandája és a kirakata értelmezhetetlen, vállalhatatlan, befogadhatatlan.”

„Ezt a tábort terelte egybe és győzte meg a korábban az ellenzéki térfélen nem látott politikai munkájával Magyar Péter.”

A TISZA Párt több mint hárommillió szavazattal történelmi rekordot döntött, miközben a Fidesz–KDNP közel egymillió szavazót vesztett négy év alatt. Az előzetes adatok szerint a TISZA bő kétharmadot, 138 mandátumot szerzett, és a Fidesz mellett csak a Mi Hazánk jutott be a parlamentbe.

A győzelem nemcsak listán, hanem egyéni körzetekben is elsöprő volt, olyan ismert fideszes politikusok bukták el a körzetüket, mint például Menczer Tamás és Tállai András.

A választási éjszaka gyors és egyértelmű politikai következményekkel járt. Magyar Péter győzelmi beszédében a köztársasági elnök és a legfőbb bírói vezetők távozását követelte. A vesztes oldalon Dobrev Klára lemondott a DK elnöki posztjáról, a kormánypárti véleményvezérek pedig, mint Bohár Dániel vagy Deutsch Tamás, szűkszavúan reagáltak a vereségre.

Az eredmények kihirdetése után Budapesten hatalmas tömeg ünnepelt az utcákon, Karácsony Gergely főpolgármester pedig a nemzeti színűre kivilágított Lánchíddal köszöntötte a győztest.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter 12 pontban foglalta össze, miért bukott meg 16 év után a Fidesz
A szakértő szerint a bukás nem hirtelen jött, hanem egy évek óta tartó folyamat eredménye, amely a valóság tagadásával kezdődött. Tarjányi szerint a NER-elit luxusélete sokak számára elfogadhatatlan lett, miközben a gyermekvédelemhez hasonló ügyek háttérbe szorultak.


Tarjányi Péter író és biztonságpolitikai szakértő szerint a Fidesz vasárnapi veresége nem egy hirtelen esemény volt, hanem egy hosszú, évek alatt felépült folyamat vége. Hétfő reggeli Facebook-posztjában úgy fogalmazott, eljött egy pillanat, amikor az emberek már nem dühből szavaztak.

„Hanem csendben. Végleg.”

A szakértő szerint a kormánypárt nemcsak egy választást veszített el, hanem a partneri kapcsolatát az országgal. „Ez nem egyik napról a másikra történt. Hanem évek alatt. Lassan. Következetesen” – írja, majd 12 pontban foglalja össze, mi vezetett a 16 év utáni bukáshoz.

A lista élén „a valóság tagadása” áll: hiába kommunikált sikereket a kormány, ha a mindennapi élet nehezebb lett, mert „a beszéd nem tölti meg a hűtőt, a pénztárcát és az éhes gyomrot”. Ezt követi „a hatalom megszokása”, ami már nem stabilitást, hanem eltávolodást hozott, és egy alternatív valóságot teremtett a Fideszen belül. Ez a gondolat egybe cseng Török Gábor elemzésével: a politológus úgy látja, a Fidesz azzal követte el a legnagyobb hibát, hogy teljesen bezárkózott a saját univerzumába, és figyelmen kívül hagyta a buborékján kívüli elégedetlenséget.

Tarjányi azzal folytatja, hogy „a kiválasztottak világa”, vagyis egy szűk kör látványos gazdagodása, valamint „a félelem politikájának kifáradása” is a vereség okai között van: az emberek belefáradtak a 16 éves „háborúba”. Kiemeli még „a fiatalok elvesztését”: ezek a generációk nem találtak jövőképet, és a szüleik, nagyszüleik is így látták. Ahol pedig „nincs jövő, ott nincs választói lojalitás sem”. Hatodik pontként az egészségügy és az oktatás állapotát nevezi meg, ami szerinte már nem kampánytéma volt, hanem mindennapi tapasztalat.

„Elfogadhatatlan, ha egy állam az alapműködéseket sem biztosítja” – állítja.

A hetedik pont „a kommunikáció túlhajtása”, ami hiteltelenné és nevetségessé vált. A nyolcadik „a korrupció és a mohóság képe”: Tarjányi szerint a NER-elit luxusélete sokak számára elfogadhatatlan lett, miközben a gyermekvédelemhez hasonló ügyek háttérbe szorultak. A nemzetközi sajtó egy része szintén a gazdasági nehézségeket és a korrupciót jelölte meg a Fidesz vereségének fő okaként.

A szakértő azt gondolja, hogy „a szövetségek beszűkülése” és az, hogy a Fidesz „elmérte” Magyarország helyét, szintén hozzájárult a bukáshoz, mivel „Magyarország Európához tartozik. Nem Oroszországhoz, és nem az Egyesült Államokhoz.”

Tarjányi utolsó két pontja „a túlzott kontroll” (ami egy „bürokratikus, merev struktúrát” hozott létre „urizáló helytartókkal”), valamint az ebből fakadó, mindennél erősebb „változás igénye”. „Az emberek hiszik, hogy újat és jobbat tudnak építeni. Nem akarják a NER-t és ez egyben üzenet az új kormánynak is: ha ugyanazt csinálják, mint Orbánék ugyanígy járnak. Csak gyorsabban” – fogalmazott.

A szakértő hozzátette: a vasárnapi esemény nem bosszú, hanem korrekció volt az ország részéről. „Egy társadalom mindig jelez. És ha ezt sokáig nem hallják meg, akkor már nem beszél. Hanem dönt…”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Történelmi fordulatról ír a nemzetközi sajtó: erre számítanak Magyarországtól a világban a Tisza győzelme után
A legnagyobb európai és tengerentúli lapok kiemelik, hogy Orbán elismerte a Fidesz választási vereségét. Az elemzések közben arra jutnak, hogy a stagnáló gazdaság, illetve a korrupció miatt akart komoly változásokat a magyar nép, és ez hozta el a Tisza Párt elsöprő győzelmét.


Egy korszak zárult le Budapesten: a nemzetközi sajtó egyszerre nevezi történelmi fordulatnak és európai jelentőségű váltásnak az április 12-i magyar választás eredményét, amelyre világszerte reagáltak politikai vezetők és a legnagyobb lapok. A 16 év utáni kormányváltást hozó választáson a Tisza Párt aratott fölényes győzelmet, miközben a részvételi arány rekordot döntött. A világsajtó kiemelt figyelemmel követte az eseményeket, a vezető médiumok pedig egybehangzóan a magyar belpolitika és az Európai Unió viszonyának újrapozicionálását emelték ki.

A Reuters hírügynökség tudósítása szerint az uniós vezetők a demokratikus és európai értékekhez való visszatérés esélyét látják az eredményben, miközben a szavazói döntés hátterében az infláció és az életszínvonal romlása is komoly szerepet játszhatott.

„Ezen az estén erősebben dobog Európa szíve Magyarországon” – idézte a The Guardian Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét. A brit lap szerint a magas részvétel és a fiatal szavazók mozgósítása kulcsfontosságú volt, a választást pedig a jobboldali populizmus európai jövőjéről szóló népszavazásként is lehetett értelmezni.

A The New York Times elemzése szerint a fordulat kulcsa az volt, hogy Magyar Péter „belülről” érkező kihívóként tudta megszólítani az elégedetlen szavazókat, és a választás egyben a centralizált hatalomgyakorlásra adott társadalmi válaszként is értelmezhető.

A tengerentúli sajtó a geopolitikai következményeket is hangsúlyozta. A The Washington Post arra hívta fel a figyelmet, hogy a fordulatnak Washingtonban és Moszkvában is komoly visszhangja van, és Orbán Viktor veresége túlmutat a magyar belpolitikán, hatással lehet a transzatlanti viszonyokra is.

A gazdasági okokat a The Wall Street Journal emelte ki: azt írják, a választási eredményben komoly szerepet játszott a stagnáló gazdaság és a korrupciós vádak miatt fellángolt társadalmi feszültség.

A Le Monde elsősorban azt emelte ki, hogy Orbán Viktor elismerte a vereségét. Eközben Magyar és a Tisza Párt győzelme egy új, EU-orientált politikai irány lehetőségét vetíti előre. A francia lap úgy értelmezi, hogy a választás félreérthetetlen visszajelzés a választóktól, akikben erős igény támadt a változásra.

A brüsszeli Politico szerint a Tisza Párt erős kétharmados parlamenti többsége (amiről az éjjel még feltételes módban írtak) rendszerszintű átalakítások előtt nyithatja meg az utat. Ezt a gondolatmenetet vitte tovább a CNN és a BBC is, amelyek az európai illiberális modell egyik ikonikus alakjának vereségét és ennek jelképes súlyát hangsúlyozták.

A nemzetközi reakciók is gyorsan megérkeztek. Donald Tusk lengyel miniszterelnök magyarul is üzent: „Vissza együtt! Dicsőséges győzelem, barátaink! Ruszkik haza!”. Barack Obama, az Egyesült Államok volt elnöke úgy fogalmazott, hogy „a magyarországi ellenzéki győzelem a demokrácia győzelme, és a magyar nép rugalmasságának bizonyítéka.”

A külföldi lapok elemzései szerint összességében a magas részvétel, a fiatal szavazók aktivizálódása, a gazdasági nehézségek és a korrupciós ügyek miatti elégedetlenség együttesen vezettek a 16 éve tartó kormányzás végéhez.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Fotókon a győzelem éjszakája: ilyen volt a hangulat a Batthyány térnél
A Tisza Párt fölényes választási győzelmére örömünnep kezdődött, melynek legjobb pillanatait fotósunk is megörökítette.


Fáklyák, táblák és hangos éljenzéssel töltötte be vasárnap este a Batthyány tér környékét a Tisza Párt óriási választási győzelme után. Rengetegen ünnepelték a kétharmados sikert Magyar Péterék eredményváróján, a buli pedig csak ezután indult be igazán.

A kormányváltás mellett voksolót fáklyagyújtással, táblákkal és tapsolással, ujjongással, énekléssel fejezték ki örömüket.

A legjobb pillanatokról készült képeket mutatjuk galériánkban:


Link másolása
KÖVESS MINKET: