SZEMPONT
A Rovatból

A járvány alatt drasztikusan fokozódik a családon belüli erőszak – Herczog Mária az áldozatok védelméről

Senki sem tudja, mi zajlik a zárt ajtók mögött.
Sándor Zsuzsa - szmo.hu
2021. február 03.


Link másolása

Becslések szerint 2020-ban 65 százalékkal több kapcsolati erőszakot követtek el nálunk, mint 2019-ben. A járvány kitörése óta még inkább fenyegeti a családon belüli erőszak a gyerekeket, időseket, betegeket és fogyatékosokat is.

Mit tesznek ez ellen idehaza, és mit a nemzetközi gyakorlatban? Erről kérdeztük Herczog Mária szociológust. Az elsősorban családszociológiával és gyermekvédelmmel foglalkozó szakembert Amerikában értük el, ahol a Columbusban működő Institute for Human Services munkatársa. De emellett a hazai és nemzetközi szakmai közéletben is számos feladata és pozíciója van.

– Naponta hallunk híreket arról, hogy a járvány kitörése óta fokozódott a családon belüli erőszak. Az esetek számáról azonban nincsnek pontos adatok. A szakembert ez nem zavarja?

– Dehogyisnem, ugyanis szakmai állításokat nem lehet becslésekre alapozni. A családon belüli erőszakot eleve nehéz egzaktan mérni, a járvány pedig olyan helyzetet teremtett, amiben még soha nem voltunk.

– Miért nehéz felmérni a családon belüli erőszakot?

Egyrészt mert nagy a látencia: az áldozatok többsége elhallgatja, hogy bántalmazzák otthon. Nem jelzik a bajt, nem tesznek feljelentést. Tehát a valódi estek száma biztosan többszöröse a feltételezettnek, vélelmezhetően legalább tízszerese.

Az is probléma viszont, ha erőszaknak minősítjük azt, ami nem az.

– Hogy érti ezt?

– A járvány óriási terheket ró az egész társadalomra, és ez lecsapódik a családban is. Sokkal több feszültséget és konfliktust kell elviselnünk, és ez még a jó partneri kapcsolatokat is próbára teszi. Az egymást szerető társak, gyerekek és szülők között is előfordulhat, hogy olyasmit vágnak egymás fejéhez vagy úgy viselkednek, amit utólag maguk sem értenek. A kapcsolati erőszak bűncselekménye azonban más: ott az egyik fél hatalmában tartja a másikat, uralkodik felette, kizsákmányolja, korlátozza a szabadságában, lelkileg és fizikailag is bántalmazhatja.

– A veszekedések azonban könnyen tettlegességig fajulhatnak. A járvány miatt sokkal inkább bezárkózunk. Ez önmagában is veszélyforrás?

Abszolút, ráadásul rengeteg olyan problémával kell megküzdenünk, amelyekkel korábban nem, tehát nem tanultuk meg jól kezelni ezeket.

Ha a gyerekek egész nap otthon vannak, nem tudják a mozgásigényüket kiélni, zavarják az otthonról dolgozó szülőt. Sok családban nincs annyi számítógép, vagy egy se, még áram se, hogy mindenki online végezhesse a feladatait. Ha a szülő elveszítette a munkáját, az egzisztenciális gondok megsokszorozzák a lelki terheket is. Mivel a személyes kapcsolatokra alig van lehetőség, inkább telefonon, interneten kommunikálunk a rokonokkal, barátokkal, így a családtagok még inkább magukra maradnak, és egymáson vezetik le a feszültségeiket. A külső kontroll is megszűnhet a család körül: ha egy gyereket bántalmaznak, azt általában elsőként az óvodában, iskolában veszik észre, vagy a nagyszülő, az orvos látja meg, hogy baj van. De most még a gondozók se jutnak be a családokhoz.

Senki nem tudja, mi zajlik a zárt ajtók mögött.

Sokan laknak együtt idős, beteg vagy fogyatékos hozzátartozójukkal. Normál időszakban számíthatnak valamilyen nappali ellátásra, de ez sincs jelenleg, ezért ők is sokkal gyakrabban válnak áldozatául a családon belüli erőszaknak. Nemrég nagy port kavart egy angliai eset: a szülő nem bírta tovább magára maradva elviselni a súlyosan fogyatékos gyermekével járó feladatokat, lelki terheket. Tavaly március óta voltak összezárva a lakásban, nem működtek a korábbi segítő szolgáltatások, és végül megölte a fogyatékos gyermekét.

– Beszéljünk Magyarországról. Szél Bernadett független képviselő a napokban bejelentette: az elmúlt évhez képest kétharmaddal nőtt nálunk a családon belüli erőszak. Hozzátette: az adatokat a Belügyminisztérium honlapjáról gyűjtötte össze. Az ORFK-tól ugyanis nem kapott tájékoztatást. Én is levélben kérdeztem az ORFK-t, hogy alá tudják-e támasztani a képviselőnő által közzétett számokat. Azt válaszolták, a bűnügyi statisztikáik nyilvánosak a honlapjukon. Csakhogy ezen nincs feltűntetve a „kapcsolati erőszak” és a járvány időszakát sem vizsgálják külön.

– Az ORFK-nak kötelessége lenne a kért számokat kiadni, de tudjuk jól, milyen nehéz ma Magyarországon bármilyen közérdekű adathoz hozzájutni, szinte semmiről nincs nyilvános adat, információ. Amúgy azt gondolom, reális becslés lehet, hogy ezeknek a cselekmények a száma kétharmaddal nőtt.

– Civil szervezetek szerint idehaza minden héten meggyilkolnak egy nőt, és az elkövető az áldozat valamelyik hozzátartozója. Minden tizedik családban súlyosan bántalmazzák a gyerekeket. Brutális számok. Világviszonylatban is?

Herczog Mária

– Nehéz az összehasonlítás, mert van ahol sokkal rosszabb a helyzet, máshol meg sokkal jobb. Izlandon például 1998-ban létrehozták a gyermekek bántalmazását komplexen vizsgáló Gyerekház központokat. Kiderült, hogy a bántalmazás évente átlagosan 600 gyereket érint, ami a 360 000 lakosra számítva nagyon sok. Magas volt a családon belüli erőszak aránya is. Kimutatták azt is, hogy az országban minden negyedik nő szenvedett el élete során szexuális bántalmazást. Ami azért is megdöbbentő, mert Izland a demokrácia és a nemek közti egyenlőség szempontjából is mintaországnak számít. És ez az adat az ENSZ Women nőjogi szervezet szerint alacsonyabb, mint a globális átlag, ami szerint minden harmadik nő élt át valamilyen szexuális bántalmazást. Ugyanakkor az izlandi magas számok összefügghetnek azzal is, hogy az országos felvilágosító kampányok hatására jóval több lett az ismertté vált eset. Az áldozatok mertek jelezni, mert tudták, hogy sokkal több, hatékonyabb segítségre számíthattak.

– Sok minden múlik a megelőzésen és azon is, hogy van-e olyan szociális háló, amely segíti a bajba jutott családokat. Ebből a szempontból hogy állunk?

– Nagyon rosszul. Az elmúlt években a kormány jelentős összegeket vont el a szociális szférától, a szociális munkások még az egészségügyi dolgozóknál is rosszabbul keresnek.

A szociális ágazat olyan súlyos kapacitásgondokkal küzd, hogy normál időszakban sem tudja a feladatait megfelelő színvonalon ellátni, nemhogy ilyen krízisben.

Ez is hozzájárul a családon belüli erőszak látenciájához: bántalmazás gyanúja esetén ugyanis minden segítő foglalkozású szakembernek, így a védőnőnek, orvosnak, pedagógusnak, szociális munkásnak is jelentési kötelezettsége van. Ám ezt ritkán teszik meg. Részben mert nem érzik felkészültnek magukat a veszély felmérésére, illetve ők is félnek az elkövetőktől.

A szaktárca 2013-ban elrendelte, hogy a szakemberek is anonim módon tehessenek bejelentést a rendőrségen. Csakhogy ez tévút. A bántalmazó családtag úgyis rájön, ki volt a bejelentő: ha egy védőnő jár ki hozzájuk, nyilván csak ő lehetett, ha iskolás a gyerek, akkor a pedagógus. Másfelől nem azért képezünk szakembereket, hogy névtelen feljelentők legyenek, hanem hogy segíteni tudjanak, amihez a tájékoztatás és együttműködés is hozzátartozik.

– Mégsem várható el tőlük, hogy az agresszív családtagok bosszújának tegyék ki magukat. Milyen megoldást javasol?

– A segítő szakmában sem szabad senkit magára hagyni. Szakmai teameknek kellene együttműködniük, közösen fellépniük az elkövetővel szemben, figyelmeztetni például az erőszakos szülőt arra, hogy milyen következményei lehetnek annak, amit tesz. Sokan ugyanis azzal sincsenek tisztában, hogy amit csinálnak, az bántalmazás. A teamnek szociális, jogi, pszichológiai, orvosi segítséget kellene biztosítani az áldozatnak és az elkövetőnek is. Hol van erre lehetőség Magyarországon? A segítő szakmákban nagy a fluktuáció, a pályaelhagyás. Lassan nincsenek elérhető szakemberek, alig van pszichológus, pszichiáter, és az ambuláns mentálhigiénés ellátás szinte megszünt, ahogy a fekvőbeteg ellátás is nagyon limitált, főleg most, járványhelyzetben.

Ráadásul a többi családtagot is támogatni kellene, köztük a „néma tanúkat” is, mert ők is súlyosan traumatizálódnak.

Segítségre szorulna például az a gyerek is, aki ugyan nem szenvedi el az erőszakot, csupán rendszeresen végignézi a családban vagy máshol. Nélkülözhetetlen az ő támogatása is, hogy később ne váljon maga is áldozattá vagy elkövetővé.

A családon belüli gyilkosságok elkövetője sok esetben az a gyerek, aki – hogy védje az édesanyját – hirtelen felindulásból végez az apjával.

– A családon belüli erőszak látenciája a rendőrségi intézkedésektől is függ: nálunk a rendőrök gyakran nem ismerik fel mivel állnak szemben, és tévesen testi sértés vagy garázdaság miatt indítanak eljárást.

– A rendőröktől sem várható el, hogy minden területhez egyaránt jól értsenek. Ezért is lenne szükség arra, hogy más országokhoz hasonlóan, nálunk is létrejöjjenek a rendőrségen belüli családi erőszakkal foglalkozó speciális egységek. Egyszer vidéken tartottam erről előadást, mikor az egyik rendőrfőnök felállt és azt mondta: „Asszonyom, önnek teljesen igaza van. De ha én, mondjuk, két emberemet ráállítom arra, hogy csakis a családon belüli erőszakkal foglalkozzanak, akkor több lesz a településen az autólopás és betörés. Mivel csak onnan tudok embereket elvonni és átképezni.”



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán: Magyar Péter változtatott az eddigi stratégiáján, és nagyon komoly kockázatot vállalt
Szerinte az EP-választással nem vállalt olyan sokat a Tisza Párt politikusa, de abban, hogy önkormányzati helyekért indulnak, sokféle csapdahelyzetbe kerülhetnek.

Link másolása

Somogyi Zoltán politikai elemző szerint Magyar Péter taktikát váltott azzal, hogy a kampány közepén döntött úgy: részt vesz az önkormányzati választásokon is. Szerinte olyan hangulat állt elő, ami elragadta magával a politikust és a Tisza Pártot – fejtette ki a Népszavának.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Magyar Péter első három polgármester-jelöltjét olyan kerületekben (a VII.-ben, a XI.-ben és a XVIII.-ban) mutatta be, ahol jelenleg ellenzéki (DK-s) városvezetők irányítanak, ami miatt vitába került Dobrev Klárával, a párt vezető politikusával is.

Pénteken aztán bejelentette, hogy azonos számű jelöltet indítanak ellenzéki és fideszes vezetésű kerületekben is, igaz, mindeközben a Színes Erzsébetváros jelöltje, Lajos Béla közölte: mégsem a Tisza Párt színeiben indul a VII. kerületben.

Somogyi Zoltán szerint egyelőre csak annyit lehet biztosan állítani, hogy Magyar Péter eltér attól a stratégiától, amit eddig követett, és ami láthatóan jól működött. A NER-ből év elején kiszálló politikus eddig egyenlő távolságot igyekezett tartani Orbán Viktortól és Gyurcsány Ferenctől is, akikhez képest alternatívát igyekezett nyújtani. Azokat a választókat szólította meg, akiknek elegük van nemcsak a Fideszből, hanem abból az ellenzékből is, amely – a közvélemény egy része szerint – alkalmazkodott a kormányzati kívánalmakhoz.

Somogyi szerint ehhez a taktikához ideális volt az EP-választás, amivel egy „bent is vagyok, kint is vagyok” állapottal tudott belépni a politikai színtérre.

„Azzal, hogy elindul az önkormányzati választásokon, Magyar Péter feladja az eddig követett stratégiát”

– jelentette ki a politikai elemző.

Ezzel már nem tudja fenntartani azt a látszatot, hogy a jelenlegi pártstruktúra felett áll. „Ha túlságosan elmérgesedik a viszony a DK-val, akkor az szavazatveszteséget is okozhat Magyar Péter pártjának” – tette hozzá Somogyi. Szerinte az önkormányzatokban viszont napi szinten kell döntéseket hozni, a Tisza Párt politikusai nem kerülhetik el, hogy egy-egy adott ügyben együttműködjenek akár a Fidesszel, akár az ellenzéki pártokkal.

Hozzátette: Magyar Péternek felelősséget kell majd vállalnia azokért a politikusokért is, akik a Tisza Párt színeiben kerülnek be adott esetben önkormányzati testületekbe. A politikai elemző nem állítja, hogy az önkormányzati indulás feltétlenül rossz ötlet volt a pártvezető részéről, „de azt igen, hogy nagyon komoly kockázatokkal jár számára.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Kishitű voltam, már azon dolgozom, hogy senkivel ne kelljen koalíciót kötnünk
Néhány hete még úgy gondolta, hogy háromosztatú lesz a magyar politikai tér, most már másképp gondolkozik erről. Magyar Péter nem szeretne koalíciót kötni sem Orbán Viktorral, sem Gyurcsány Ferenccel.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. május 02.


Link másolása

Közel három órán keresztül kérdezte Magyar Pétert Puzsér Róbert a Hard Talk legutóbbi adásában. A kritikus egy ponton arról kérdezte vendégét, hogy a Tisza Párt politikusa mit tekintene az Orbán-rendszer végének. Magyar ugyanis korábban nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy hatalomra jutva megfontolná a koalíciót egy Orbán Viktor nélküli Fidesszel.

Magyar Péter a válasza elején Horn Gyulát idézte, aki szerint mindenekelőtt azt kell megnézni, hogy milyen felhatalmazást kapnak majd a választások során az emberektől. Magyar ezután azt mondta, hogy az első interjúi idején még ő sem gondolta volna, hogy néhány héttel később már Puzsér és Kóczián faggatják.

„Kishitű voltam, és azt gondoltam, hogy egy háromosztatú politikai teret kell elképzelni”

– kezdte a választ Magyar arra utalva, hogy Orbán és Gyurcsány pártja mellé szerinte még be lehet férkőzni.

„Most már nem így gondolom. Azt hiszem, hogy ez most már egy kétosztatú politikai tér lesz” - folytatta a Tisza Párt alelnöke, aki hangsúlyozta: ő abban reménykedik, hogy idővel „tényleg elmehet a gyerekeivel játszani és lesz száz másik Magyar Péter vagy nem Magyar Péter, aki átveszi”.

„Azon fogok dolgozni, hogy nekünk senkivel ne kelljen koalíciót kötnünk. Engem nem érdekel Gyurcsány Ferenc, megmondom őszintén. Soha egy asztalhoz nem akarok vele leülni, mert tudom, hogy mit tett ezzel a hazával”

– mondta Magyar Péter.

A politikus azt is leszögezte, hogy Orbán Viktor sem érdekli, aki szerinte jól indult, de mégis csak ő vezeti „a kormánynak vagy maffiának nevezhető konglomerátumot”.

Puzsér és Magyar beszélgetését ebben a cikkben lehet végignézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Ha nem jön össze, májusban pihenünk” – Órákkal a határidő előtt még nem adta le az ajánlásokat sem a Momentum, sem Márki-Zay pártja, sem a Jobbik
Magyar Péter felbukkanása eddig leginkább az ellenzéki pártoktól szívott el támogatókat. Ez már az ajánlásokért folytatott küzdelemben is érződik. Végigjártuk Budapest legforgalmasabb pontjait, hogy lássuk a véghajrát.

Link másolása

A február óta eltelt időszakban a semmiből vált az egyik a legerősebb ellenzéki erővé Magyar Péter Tisza pártja, és ezzel teljesen felforgatta a politikai térképet, főleg az ellenzéki térfélen. Ezt jól mutatja az is, hogy több ismert ellenzéki pártnak is nehezére esik összegyűjteni az Európai Parlamenti választáson való résztvételhez szükséges 20 ezer aláírást.

Néhány óra múlva, pénteken 4 órakor lejár a határidő, de az ajánlóíveket még nem sikerült leadni mindenkinek.

Elsőként a Tisza párt jelentette be, hogy összegyűjtötték a szükséges számú ajánlást, rögtön az első napon, igaz, leadni csak április 30-án adták le az íveket. A Fidesz szintén az első nap végzett, és ők április 27-én, elsőként le is adták azokat. Április 30-án továbbította a Választási Irodához ajánlásait a Mi Hazánk, a Kétfarkú Kutyapárt és a Gattyán-féle MEMO is. Az MSZP-DK-Párbeszéd a szükséges 20 ezer aláírást háromszorosan túlteljesítve csütörtökön adta le az íveket, és ugyanezen a napon végzett az LMP is.

Péntek reggel, órákkal a határidő lejárta előtt azonban az NVI honlapja szerint még nem adta le az aláírásokat sem a Momentum, sem a Jobbik, sem a Mindenki Magyarországa Mozgalom.

Az olyan kisebb indulókról nem is beszélve, mint a Jakab Péter-féle Nép pártján, vagy a Vona Gábor fémjelezte Második Reformkor.

Csütörtökön több helyen is jártunk Budapesten, hogy megnézzük, hogyan folyik a véghajrá. Arra számítottunk, biztosan kint lesz az összes aktivistájával az összes még nem végzett párt. Ennél nagyobbat nem is tévedhettünk volna.

A Nyugati aluljáróban Márki-Zay Péter Mindenki Magyarországa Mozgalma várta az aláírókat. Két nappal korábban az MMM kiküldött egy levelet azoknak, akik korábban bármikor feliratkoztak a mozgalom hírlevelére, melyben többek között ez áll:

„Sajnos az erőn felüli munka dacára sem sikerült még összegyűjteni a 20 ezer aláírást, ahogyan sok más pártnak sem. Több száz aktivistánk gyűjti napok óta az ajánlásokat, azonban a tapasztalat az, hogy az emberek fásultak, bizalmatlanok és a legtöbben elutasítóak a politikával szemben.”

A Nyugatinál nem kerteltek, őszintén elmondták, hogy

rezeg a léc, állításuk szerint mindenki kint van, és gyűjti az aláírásokat (ezt később tapasztaltuk is, több helyszíneken láttuk az MMM pultját).

Egy idősebb aktivista személyes véleményként mindehhez hozzátette: azért is dolgoznak ilyen kitartóan, mert úgy gondolják, hogy személyesen Márki-Zay Péterért, és a mozgalom által képviselt értékekért kár lenne, ha elvesznének. Természetesen szóba került Magyar Péter felbukkanása, elszívó hatása, az aktivista szerint „minden kicsi megérzi” a Tisza párt felemelkedését. És hogy mi lesz, ha nem jön össze a húszezer? „Májusban pihenünk” – mondja szomorkás mosollyal.

Kissé odébb állt a Jobbik pultja is, amelyen csupán a listavezető Róna Péter neve és arcképe látható, és nagyítóval lehetett megtalálni, hogy ez valójában a Jobbik pultja. Akkor, utunk elején még nem mentünk oda, gondolván a következő helyszínen is lesznek jobbikosok.

Mekkorát tévedtünk!

Átvillamosoztunk a Széll Kálmán térre, ahol egy idős hölgy ücsörgött egy elhagyott MMM pult mögött. Volt ott még Vona Gábor Második Reformkor pártjának pultja is, és egy nagy sátor Karácsony Gergely arcképével, de sem Momentum, sem Jobbik, sem LMP nem volt sehol. Így hát metróval átrobogtunk az Astoria aluljáróba, ahol senki nem volt, csak a szokásos tömeg.

Egy megállóval odébb, a Blahán megtaláltuk az LMP pultját. Az aktivisták, akik közül az egyik Vitézy Dávidos sapkában volt, elmondták, a Tisza áradását ők is megérzik, de talán éppen most lesz meg a húszezredik aláírás. Este még mennek kopogtatni, elsősorban olyan körzetekbe, ahol a bázisuk van, tehát a felső-középosztály által lakott budai kerületekbe, ott fogékonyak a környezetvédelmi témákra, illetve az

„akksigyáras helyekre, ott aktív volt a párt, hamar össze lehet szedni száz aláírást”.

Sikerült is: estére az NVI honlapján már felkerült a párt aznapi dátummal, mint listát leadott szervezet.

Kimetróztunk az Őrs Vezér térre, ahol az MMM mellett Karácsony sátra és Gattyánék bódéja állt. Momentum, Jobbik, LMP sehol. Visszafele körülnéztünk a Keletinél, ahol hasonlóan üres volt minden, majd átlibbentünk a Kálvin térre. Sehol semmi. Szintén üres volt a Corvin negyed aluljárója is, így hát visszavillamosoztunk a Nyugatiba.

Ott még állt a Róna Péter név alatt futó Jobbik pultja. Az ottani aktivisták szerint megvan a húszezer, már csak a hibahatárra gyúrnak, azaz arra a többletre, amely akkor kellhet, ha diszkvalifikálnak néhány aláírást (és ez mindig megtörténik).

Magyar Péterről viszont érdekes dolgot mondtak: szerintük jót tett, hogy felkavarta az állóvizet. Az aktivista azt vette észre, hogy

az emberek kiléptek a komfortzónájukból és elkezdtek gondolkodni, vitatkozni és beszélgetni.

Bár a fenti beszámoló reprezentatívnak nem tekinthető, de nehéz elképzelni, hogy az összes Momentumos stand pont ott állt, ahol nem jártunk. Az is látszott, hogy a Mindenki Magyarországa Mozgalom valóban kint volt mindenhol, ahogy Márki-Zay kérte levelében a párt aktivistáit, de sem az LMP, sem a Jobbik már nem igyekezett.

Meglehet, a Momentumnak is meglett a húszezer, azért vonultak le, de péntek reggel az NVI honlapján ennek még nincs nyoma.

A hazai választási törvény egyik furcsa rendelkezése, hogy egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat: azaz több szervezetnek is aláírhat. Így, elméletben Magyar Péter felbukkanása önmagában még nem jelenthetett veszélyt a kisebb pártokra, hiszen aki Magyart támogatja, attól még aláírhatott volna más pártoknak is.

De úgy tűnik, lesznek, akik már ezen a ponton elvéreznek.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: A Tisza Pártnak még csak 19 tagja van, az EP-választás után fog belépni sok ezer ember
Nincs egy hónapja, hogy a politikus a Tisza Párt alelnöke lett. Azóta úgy fest, hogy Magyar pártjánál már csak a Fideszre szavaznának többen, ha most lenne a választás.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. május 02.


Link másolása

„Hol volt az a pont, amióta nem vagy fideszes?” – kérdezte Puzsér Róbert Magyar Pétertől a Hard Talk legutóbbi adásában. A kritikus és a politikus beszélgetése szerdán került fel a YouTube-ra, ahol azóta is a legfelkapottabb videónak számít.

„Lehet, hogy még fideszes vagy, mert Gulyás Geri azt mondta a kormányinfón, hogy van még 47 ezer forint tagdíjtartozásom a Fideszbe, de azt nem mondta, hogy kirúgtak és én ebben a hitben éltem” – kezdi a válaszát Magyar Péter. A 15-20 pontos, országjárása során többször ismertetett politikai hitvallása kapcsán a Tisza Pártra kitérve elmondja:

„Nyilván ez nem a Tisza Pártnak a programja, hiszen még csak 19 tagunk van, és majd az EP-választás után fog belépni sok ezer ember, aki szeretne, és majd együtt határozzuk meg a pontos alapvetéseket.”

Magyar Péter még március 15-én jelentette be, hogy Taplra Magyarok Közössége néven mozgalmat indít a demokratikus értékek és szabadságjogok védelme érdekében. Mivel egy új párt alapítására már nem volt elég ideje a június 9-i választásig, ezért a Tisza Párt színeiben indul a nyári EP- és önkormányzati választáson, melynek alelnöke is lett áprilisban.

Magyar pártjának népszerűségét azóta több közvéleménykutató is mérte. A Medián héten publikált eredménye alapján a Tisza Párt toronymagasan a legnépszerűbb a Fidesz után. Magyarékra most majdnem háromszor annyian szavaznának, mint Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára pártjára, a DK-ra.

Magyar Péter és Puzsér Róbert teljes beszélgetését ebben a cikkben lehet végignézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET: