hirdetés

SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

A járvány alatt drasztikusan fokozódik a családon belüli erőszak – Herczog Mária az áldozatok védelméről

Senki sem tudja, mi zajlik a zárt ajtók mögött.
Sándor Zsuzsa - szmo.hu
2021. február 03.

hirdetés

Becslések szerint 2020-ban 65 százalékkal több kapcsolati erőszakot követtek el nálunk, mint 2019-ben. A járvány kitörése óta még inkább fenyegeti a családon belüli erőszak a gyerekeket, időseket, betegeket és fogyatékosokat is.

Mit tesznek ez ellen idehaza, és mit a nemzetközi gyakorlatban? Erről kérdeztük Herczog Mária szociológust. Az elsősorban családszociológiával és gyermekvédelmmel foglalkozó szakembert Amerikában értük el, ahol a Columbusban működő Institute for Human Services munkatársa. De emellett a hazai és nemzetközi szakmai közéletben is számos feladata és pozíciója van.

– Naponta hallunk híreket arról, hogy a járvány kitörése óta fokozódott a családon belüli erőszak. Az esetek számáról azonban nincsnek pontos adatok. A szakembert ez nem zavarja?

– Dehogyisnem, ugyanis szakmai állításokat nem lehet becslésekre alapozni. A családon belüli erőszakot eleve nehéz egzaktan mérni, a járvány pedig olyan helyzetet teremtett, amiben még soha nem voltunk.

– Miért nehéz felmérni a családon belüli erőszakot?

hirdetés
Egyrészt mert nagy a látencia: az áldozatok többsége elhallgatja, hogy bántalmazzák otthon. Nem jelzik a bajt, nem tesznek feljelentést. Tehát a valódi estek száma biztosan többszöröse a feltételezettnek, vélelmezhetően legalább tízszerese.

Az is probléma viszont, ha erőszaknak minősítjük azt, ami nem az.

– Hogy érti ezt?

– A járvány óriási terheket ró az egész társadalomra, és ez lecsapódik a családban is. Sokkal több feszültséget és konfliktust kell elviselnünk, és ez még a jó partneri kapcsolatokat is próbára teszi. Az egymást szerető társak, gyerekek és szülők között is előfordulhat, hogy olyasmit vágnak egymás fejéhez vagy úgy viselkednek, amit utólag maguk sem értenek. A kapcsolati erőszak bűncselekménye azonban más: ott az egyik fél hatalmában tartja a másikat, uralkodik felette, kizsákmányolja, korlátozza a szabadságában, lelkileg és fizikailag is bántalmazhatja.

– A veszekedések azonban könnyen tettlegességig fajulhatnak. A járvány miatt sokkal inkább bezárkózunk. Ez önmagában is veszélyforrás?

Abszolút, ráadásul rengeteg olyan problémával kell megküzdenünk, amelyekkel korábban nem, tehát nem tanultuk meg jól kezelni ezeket.

Ha a gyerekek egész nap otthon vannak, nem tudják a mozgásigényüket kiélni, zavarják az otthonról dolgozó szülőt. Sok családban nincs annyi számítógép, vagy egy se, még áram se, hogy mindenki online végezhesse a feladatait. Ha a szülő elveszítette a munkáját, az egzisztenciális gondok megsokszorozzák a lelki terheket is. Mivel a személyes kapcsolatokra alig van lehetőség, inkább telefonon, interneten kommunikálunk a rokonokkal, barátokkal, így a családtagok még inkább magukra maradnak, és egymáson vezetik le a feszültségeiket. A külső kontroll is megszűnhet a család körül: ha egy gyereket bántalmaznak, azt általában elsőként az óvodában, iskolában veszik észre, vagy a nagyszülő, az orvos látja meg, hogy baj van. De most még a gondozók se jutnak be a családokhoz.

Senki nem tudja, mi zajlik a zárt ajtók mögött.

Sokan laknak együtt idős, beteg vagy fogyatékos hozzátartozójukkal. Normál időszakban számíthatnak valamilyen nappali ellátásra, de ez sincs jelenleg, ezért ők is sokkal gyakrabban válnak áldozatául a családon belüli erőszaknak. Nemrég nagy port kavart egy angliai eset: a szülő nem bírta tovább magára maradva elviselni a súlyosan fogyatékos gyermekével járó feladatokat, lelki terheket. Tavaly március óta voltak összezárva a lakásban, nem működtek a korábbi segítő szolgáltatások, és végül megölte a fogyatékos gyermekét.

– Beszéljünk Magyarországról. Szél Bernadett független képviselő a napokban bejelentette: az elmúlt évhez képest kétharmaddal nőtt nálunk a családon belüli erőszak. Hozzátette: az adatokat a Belügyminisztérium honlapjáról gyűjtötte össze. Az ORFK-tól ugyanis nem kapott tájékoztatást. Én is levélben kérdeztem az ORFK-t, hogy alá tudják-e támasztani a képviselőnő által közzétett számokat. Azt válaszolták, a bűnügyi statisztikáik nyilvánosak a honlapjukon. Csakhogy ezen nincs feltűntetve a „kapcsolati erőszak” és a járvány időszakát sem vizsgálják külön.

– Az ORFK-nak kötelessége lenne a kért számokat kiadni, de tudjuk jól, milyen nehéz ma Magyarországon bármilyen közérdekű adathoz hozzájutni, szinte semmiről nincs nyilvános adat, információ. Amúgy azt gondolom, reális becslés lehet, hogy ezeknek a cselekmények a száma kétharmaddal nőtt.

– Civil szervezetek szerint idehaza minden héten meggyilkolnak egy nőt, és az elkövető az áldozat valamelyik hozzátartozója. Minden tizedik családban súlyosan bántalmazzák a gyerekeket. Brutális számok. Világviszonylatban is?

Herczog Mária

– Nehéz az összehasonlítás, mert van ahol sokkal rosszabb a helyzet, máshol meg sokkal jobb. Izlandon például 1998-ban létrehozták a gyermekek bántalmazását komplexen vizsgáló Gyerekház központokat. Kiderült, hogy a bántalmazás évente átlagosan 600 gyereket érint, ami a 360 000 lakosra számítva nagyon sok. Magas volt a családon belüli erőszak aránya is. Kimutatták azt is, hogy az országban minden negyedik nő szenvedett el élete során szexuális bántalmazást. Ami azért is megdöbbentő, mert Izland a demokrácia és a nemek közti egyenlőség szempontjából is mintaországnak számít. És ez az adat az ENSZ Women nőjogi szervezet szerint alacsonyabb, mint a globális átlag, ami szerint minden harmadik nő élt át valamilyen szexuális bántalmazást. Ugyanakkor az izlandi magas számok összefügghetnek azzal is, hogy az országos felvilágosító kampányok hatására jóval több lett az ismertté vált eset. Az áldozatok mertek jelezni, mert tudták, hogy sokkal több, hatékonyabb segítségre számíthattak.

– Sok minden múlik a megelőzésen és azon is, hogy van-e olyan szociális háló, amely segíti a bajba jutott családokat. Ebből a szempontból hogy állunk?

– Nagyon rosszul. Az elmúlt években a kormány jelentős összegeket vont el a szociális szférától, a szociális munkások még az egészségügyi dolgozóknál is rosszabbul keresnek.

A szociális ágazat olyan súlyos kapacitásgondokkal küzd, hogy normál időszakban sem tudja a feladatait megfelelő színvonalon ellátni, nemhogy ilyen krízisben.

Ez is hozzájárul a családon belüli erőszak látenciájához: bántalmazás gyanúja esetén ugyanis minden segítő foglalkozású szakembernek, így a védőnőnek, orvosnak, pedagógusnak, szociális munkásnak is jelentési kötelezettsége van. Ám ezt ritkán teszik meg. Részben mert nem érzik felkészültnek magukat a veszély felmérésére, illetve ők is félnek az elkövetőktől.

A szaktárca 2013-ban elrendelte, hogy a szakemberek is anonim módon tehessenek bejelentést a rendőrségen. Csakhogy ez tévút. A bántalmazó családtag úgyis rájön, ki volt a bejelentő: ha egy védőnő jár ki hozzájuk, nyilván csak ő lehetett, ha iskolás a gyerek, akkor a pedagógus. Másfelől nem azért képezünk szakembereket, hogy névtelen feljelentők legyenek, hanem hogy segíteni tudjanak, amihez a tájékoztatás és együttműködés is hozzátartozik.

– Mégsem várható el tőlük, hogy az agresszív családtagok bosszújának tegyék ki magukat. Milyen megoldást javasol?

– A segítő szakmában sem szabad senkit magára hagyni. Szakmai teameknek kellene együttműködniük, közösen fellépniük az elkövetővel szemben, figyelmeztetni például az erőszakos szülőt arra, hogy milyen következményei lehetnek annak, amit tesz. Sokan ugyanis azzal sincsenek tisztában, hogy amit csinálnak, az bántalmazás. A teamnek szociális, jogi, pszichológiai, orvosi segítséget kellene biztosítani az áldozatnak és az elkövetőnek is. Hol van erre lehetőség Magyarországon? A segítő szakmákban nagy a fluktuáció, a pályaelhagyás. Lassan nincsenek elérhető szakemberek, alig van pszichológus, pszichiáter, és az ambuláns mentálhigiénés ellátás szinte megszünt, ahogy a fekvőbeteg ellátás is nagyon limitált, főleg most, járványhelyzetben.

Ráadásul a többi családtagot is támogatni kellene, köztük a „néma tanúkat” is, mert ők is súlyosan traumatizálódnak.

Segítségre szorulna például az a gyerek is, aki ugyan nem szenvedi el az erőszakot, csupán rendszeresen végignézi a családban vagy máshol. Nélkülözhetetlen az ő támogatása is, hogy később ne váljon maga is áldozattá vagy elkövetővé.

A családon belüli gyilkosságok elkövetője sok esetben az a gyerek, aki – hogy védje az édesanyját – hirtelen felindulásból végez az apjával.

– A családon belüli erőszak látenciája a rendőrségi intézkedésektől is függ: nálunk a rendőrök gyakran nem ismerik fel mivel állnak szemben, és tévesen testi sértés vagy garázdaság miatt indítanak eljárást.

– A rendőröktől sem várható el, hogy minden területhez egyaránt jól értsenek. Ezért is lenne szükség arra, hogy más országokhoz hasonlóan, nálunk is létrejöjjenek a rendőrségen belüli családi erőszakkal foglalkozó speciális egységek. Egyszer vidéken tartottam erről előadást, mikor az egyik rendőrfőnök felállt és azt mondta: „Asszonyom, önnek teljesen igaza van. De ha én, mondjuk, két emberemet ráállítom arra, hogy csakis a családon belüli erőszakkal foglalkozzanak, akkor több lesz a településen az autólopás és betörés. Mivel csak onnan tudok embereket elvonni és átképezni.”




hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Zacher: „Az ördög nem alszik, ahogy a vírus sem” – lehet összefüggés a terasznyitás és a romló szennyvízadatok között

A főorvos nagyon reméli, hogy nem okoznak negyedik hullámot a teraszokra kirajzó tömegek. Beszélt arról is, hogy egyre több poszt-covidos beteget kezelnek, hosszabb távon ez még jelentősebb probléma lehet, mint maga a járvány.
Láng Dávid - szmo.hu
2021. május 04.

hirdetés

Mint arról beszámoltunk, a 17. héten a szennyvízminták koronavírus-eredményei erős ingadozást mutatnak, a korábbi heteket jellemző csökkenés megállt.

Több településen, például Egerben, Kaposváron, Pécsett, Székesfehérváron és Tatabányán ugyan folytatódott a javuló tendencia, Budapest északi és déli szennyvíztisztító ellátási területén, valamint Debrecenben és Szolnokon azonban ismét emelkedésnek indult a szennyvízben mért koronavírus-örökítőanyag mennyisége.

Másfél héttel vagyunk a teraszok újranyitása után, melynek kapcsán a kialakuló hatalmas tömeget látva többen (például Kemenesi Gábor és Lantos Gabriella) megkongatták a vészharangot.

Az aggódó hangokhoz csatlakozott Zacher Gábor toxikológus, a hatvani kórház főorvosa is, aki akkor azt nyilatkozta:

„Nagyon nagy fokú felelőtlenségre, hihetetlen fegyelmezetlenségre vall, amit szombaton és vasárnap láthattunk. És ennek nem holnap, holnapután lesz meg a böjtje, hanem egy-két hét múlva érzi meg az egészségügy. Remélem, tévedek. Remélem, nem lesz igazam.”

hirdetés

A friss adatok nyilvánosságra kerülése után megkérdeztük a főorvost, lehet-e összefüggés a kettő között.

„Van benne logika, hogy a kettő között párhuzamot vonjon az ember, a terasznyitás óta eltelt idő elméletileg elég lehet ahhoz, hogy az akkor kialakult rajzás következménye legyen a koncentráció emelkedése” – mondta a Szeretlek Magyarországnak, hozzátéve: ebben az esetben mindig rá kell számolni némi lappangási időt, amíg a romló adatok a betegszámban is megjelennek.

„Adja az ég, hogy tévedjek, és nem lesz emögött negyedik hullám, de az ördög nem alszik, ahogy a vírus sem” – fogalmazott.

A kórházak leterheltségéről Zacher elmondta, egyértelműen érzékelhető némi fellélegzés: legutóbbi 24 órás ügyelete során három beteget vettek fel a Covid-osztályra, míg ez a szám a csúcson a 20-at is elérte.

Arról is megkérdeztük, véleménye szerint mikortól lehet felelősségteljesen közösségbe menni.

„Én mindenkit óvatosságra intek, hiszen láttunk két oltás után kórházba kerülteket is, még ha nem is nagy számban. De alapvetően a második vakcina után 10-12 nappal már kialakul egy olyan fokú védettség, ami a lakosság jelentős része számára megnyugvást okozhat”

– válaszolta. Tehát akire igazak a fentiek, elkezdhet visszatérni a normális életéhez, ugyanakkor a változatlanul érvényben lévő szabályok, úgy mint a maszkviselés, távolságtartás, rendszeres fertőtlenítés betartása nagyon fontos. Annál is inkább, mivel a vírus továbbadására jó eséllyel azok is képesek, akik egyébként már védettek.

Zacher doktor kitért a poszt-covidos betegekre is, akiknek a száma elmondása szerint egyre nő: az imént említett műszak során 3 „normál” koronavírusosra 8 ilyen eset jutott náluk. A tünetek rendkívül szerteágazóak lehetnek, akár a fertőzés lezajlása után 2-3 hónappal is: nem múló köhögéstől periodikus nehéz légzésen át hajhullásig, emésztési problémákig vagy alvászavarig rengeteg variációval találkoztak már.

„A poszt-Covid egy teljesen új történet, amit még javában tanulunk, de bőven képes meglepetéseket okozni. Nem csoda, hogy sorra nyílnak az erre fókuszáló ambulanciák a sürgősségi osztályok tehermentesítése miatt, például nálunk is, Hatvanban. Nem lepődnék meg rajta, ha hosszabb távon még jelentősebb problémát okozna, mint maga a járvány” – foglalta össze.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Harc a védettségi igazolványért külföldi állampolgárként, magyar szappanopera, 211832. rész

A szélmalomharc legújabb epizódjából kiderül, hogy a külföldi személyi igazolványok a ludasok, az viszont még nem, hogy mi a megoldás.
Szerző: Polák Zsóka - szmo.hu
2021. május 05.

hirdetés

Az oltást megkapni könnyebb, mint a védettségi igazolványt. Legalábbis az itt élő külföldi állampolgárok esetében biztosan, a kis plasztikkártya megszerzése ugyanis egyelőre a közel lehetetlen kategóriába tartozik. Míg mások a kórházak előtti sorokban harcolnak a Pfizerért, addig a külföldi állampolgárok csendben vívják harcukat a bürokráciával és a bizonytalansággal.

Mi is foglalkoztunk már azzal, mi is lehet az oka annak, hogy az itt élő, TAJ-számmal és lakcímmel rendelkező külföldi állampolgárok egyre feltűnőbben maradnak ki az igazolványosztásból annak ellenére, hogy be vannak oltva, ám mivel érdemi válasz vagy megoldás semmilyen csatornán nem jött, gondoltam, megpróbálom ott, ahol nehezebb lerázni az embert, és ahonnan az utolsó reménysugarat vártam: a kormányablakban.

Mivel hétfő óta időpontfoglalás nélkül lehet védettségi igazolvánnyal kapcsolatban ügyet intézni a kormányablakoknál, arra számítottam, hogy tömegek fogják majd idegesen verni az asztalt az igazolványért, ám kellemeset csalódtam:

nem volt tömeg, és a sor is gyorsan ment.

Az 1. számú ügyintéző megértően bólogatott, miután előadtam problémámat a külföldi állampolgárságom és az üresen kongó postaláda kapcsolatáról, kaptam is egy papírt kitöltésre meg egy útbaigazítást egy másik ablakhoz. Nagyjából hasonló papírt kellett kitöltenem, mint amit az ügyfélkapun keresztül – egy bejelentés volt az igazolvánnyal kapcsolatban, és azt a két sort is tartalmazta, amely a Magyar Orvosi Kamara útmutatója szerint az EESZT felületen a külföldiek esetében kitöltendő: egy rubrika az állampolgárságról és az úti okmány száma. Már-már megrészegített a siker, hogy nem csak a „várjon, majd megérkezik”-kezdetű örökzöldet hallottam, sőt, még papírt is kaptam, de túl rutinos versenyzője vagyok már a bürokratikus cirkuszoknak ahhoz, hogy tudjam: percek kérdése, és indul a Benny Hill-show.

És ahogy az lenni szokott, akkor nyílt ki a pokol legmélyebb bugyra, amikor a szlovák személyi igazolványom előkerült.

A 2. számú ügyintézőnek úgy sötétült el az arca a kis kártya láttán, mintha egy levágott disznófejet tuszkoltam volna át a kis plexilyukon, azzal az egy darab mondattal oszlatta el minden naiv reményemet a sikerrel kapcsolatban, hogy

hirdetés
„hát ezeket ám még nem képes kezelni a rendszer."

2021-ben tehát azért nem kap egy nem is olyan kisszámú, beoltott embercsoport kártyát, mert a rendszer még nem képes kezelni a külföldi személyi igazolványok azonosítószámát. Nehéz is volt ezzel a megdönthetetlen érvvel vitatkozni, de azért én megpróbáltam konstruktívan hozzáállni a problémához: próbáltam okokat, megoldásokat találni, de a látszólag egyre jobban zavarba jövő ügyintéző nem tudta megmondani, hogy mégis mire számítson az a balga külföldi, aki őrült módon itt oltatta be magát. Ott tudtam, hogy végleg elvesztettem ezt a csatát, amikor a boldogan kitöltött papírjaimat nagy sebességgel tuszkolta vissza a kis ablakon. Mikor már azt hittem, tényleg minden elveszett, akkor előhúzta a külföldi oltottak Szent Grálját, a Szent Fecnit, amin egy darab email-cím volt, én pedig már esküszöm, csak azt vártam, hogy citromailre végződjön.

Azzal a tanáccsal engedett utamra, hogy ha a Szent Cetlin található email-címre megírom a kínomat, elküldöm befotózva a személyimet és az oltási lapomat, akkor az majd előremozdítja az ügyet. Sőt, azért is biztatott erre, merthogy ott gyorsabb az ügyintézés, mintha a most kitöltött papíromat nyújtanám be ott helyben.

A konklúzió tehát annyi: ne legyen külföldi személyid. Ha pedig mégis azzal vert a sors, akkor csak abban lehet bízni, hogy a rendszerrel kezdenek valamit, hogy képes legyen kezelni mást is a magyar személyiken kívül. Addig pedig ott a bűvös [email protected] email-cím, amire becsülettel elküldtem az adataim - nagyon úgy néz ki, hogy ennél közelebb egyelőre nem lehet jutni a megoldáshoz, de ha sikerül, jelentkezem.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Megfertőződnek a beoltottak? Több fiatal kapja el a vírust? Tények és tévhitek az indiai koronavírus-járványról

Egyelőre hatásosnak tűnnek a vakcinák az indiai variánsok ellen, viszont a tehénvizelet nem gyógyítja a Covidot. A rengeteg hamvasztás miatt csak kicsit lett rosszabb a levegő Indiában.
Fotó: Northfoto/ZUMA Press - szmo.hu
2021. május 04.

hirdetés

Hetek óta India jelenti a legtöbb koronavírusos esetet a világ országai közül. Annyi ember haldoklik a világ második legnépesebb országában, hogy a krematóriumok nem tudják tartani a lépést az áldozatok számával. A legtöbb szakértő szerint a fertőzöttek és az elhunytak valós mértéke jóval meghaladhatja a hivatalos jelentésekben szereplőket. Nem csoda, ha ilyen körülmények között rengeteg hamis információ terjed az eddigi legsúlyosabb járványhullámról, melyeket sokan ellenőrzés nélkül kész tényként fogadnak el.

A CNN utánajárt, hogy mi igaz a leggyakrabban feltett kérdésekre adott olykor sokkoló válaszokból.

Több fiatal kapja el a koronavírust?

A helyi orvosok mellett a politikusok is azt terjesztik, hogy a tízmilliókat érintő második hullámban jóval több fiatal fertőződik meg, mint az első hullám alatt. Arvind Kejriwal április 15-én a Twitteren közölte, hogy ezúttal sokkal több fiatalt érint a világjárvány, mint hónapokkal korábban. A delhi miniszterelnök ezért a posztban azt szorgalmazta, hogy a fiatalok az eddigieknél is körültekintőbben járjanak el.

A valóság ugyanakkor az, hogy az indiai kormány statisztikái szerint semmivel sem fertőződik meg több fiatal, mint korábban. Míg az első hullám idején a fertőzöttek 31 százaléka volt 30 év alatti, ezúttal pedig 32 százalék a korcsoport aránya a betegek között. Az összes fertőzött 21 százaléka volt 30-45 év közötti az első hullámban, és pont ugyanez az arány a pusztító második hullám esetében is.

Tavaly minden ötödik elhunyt volt 50 évnél fiatalabb. A 20 százalékos arány egyetlen százalékkal 19-re csökkent a második hullám idején.

hirdetés

Elkapják a Covid-19-et a már beoltott egészségügyi dolgozók?

Az indiai média beszámolói szerint több olyan orvos is megfertőződött, aki korábban már megkapta valamely oltás mindkét dózisát. Emiatt az emberek joggal kezdtek aggódni, hogy az országban forgalomba került vakcinák talán nem nyújtanak védelmet az Indiában terjedő mutációk ellen, ráadásul szabad szemmel láthatóan is néhány nap alatt döbbenetesen felgyorsult a járvány terjedése.

A statisztikák azonban ezt az állítást sem igazolják. Az ország saját fejlesztésű vakcinájával, a Covaxinnel eddig beoltott 1,7 millió emberből 695 esetében lett pozitív a koronavírusteszt, ami 0,04 százalékos aránynak felel meg. A Covishieldet, vagyis tulajdonképpen az AstraZeneca védőoltását 15 millióan kapták meg, közülük 5014-en fertőződtek meg, ami 0,03 százalékos arányt jelent.

A már beoltott, de fertőzött egészségügyi dolgozók száma azért tűnhet különösen magasnak, mert szombatig bezárólag Indiában csak a frontvonalban harcoló egészségügyi dolgozókat és a legkiszolgáltatottabbakat oltották be.

Az új mutánsok állnak az indiai második hullám mögött?

Az indiai egészségügyi minisztérium még március 24-én jelentette be, hogy több aggodalomra okot adó variáns mellett azonosítottak egy duplán mutálódott koronavírust is. Kézenfekvőnek tűnt, hogy a fertőzések robbanásszerű terjedésének hátterében a B.1.617 névre keresztelt variáns állhat. Több vélemény szerint ez a mutáció ráadásul képes lehet megkerülni az oltások által nyújtott védettséget is.

Ezzel szemben továbbra sincs bizonyíték egyik állításra sem. A tudósok egyelőre még mindig vizsgálják, hogy mennyire befolyásolta a tízmilliókat érintő második hullám berobbanását az új mutáns, amiről az sem derült még ki, hogy fertőzőképesebb vagy halálosabb lenne, mint az eddig ismert verziók. Az indiai járványszakértők szerint azonban van összefüggés az országban kialakult mutációk és az egyre gyorsuló járvány között. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy már náluk is megjelent a brit variáns, ami szintén felelős lehet az ugrásszerűen növekvő esetszámért.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
SZEMPONT
A Rovatból
hirdetés

Tíz napig volt lélegeztetőgépen a koronavírus miatt, ez teljesen átalakította a gondolkodását

Eleinte szkeptikus volt a vírussal szemben a 45 éves, egészséges férfi, őt is megdöbbentette, hogy így leterítette a fertőzés. Most már teljesen más a hozzáállása.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. május 04.

hirdetés

Újjászületése napját ünnepli egy koronavírus-fertőzésen átesett férfi azon a napon, amikor 10 nap után levették a lélegeztetőgépről.

Lőrincz Róbert március közepén fertőzödött meg, napok alatt annyit romlott az állapota, hogy párja végül mentőt hívott hozzá. Elmondása szerint

olyan rossz állapotban volt, hogy nem tudta megtartani a fejét, szürke volt és nehezen vette a levegőt.

A mentőben nagyon megijedt, az ezután következő dolgokra viszont már nem emlékszik.

Az egri Markhot Ferenc kórház intenzív osztályára került, azonnal lélegeztetőgépre kapcsolták. Tíz nap múlva, hajnalban tért magához.

"Elég megdöbbentő volt. Láttam, hogy más betegek is fekszenek mellettem, gépek között vagyok én is - az elég rossz érzés volt. Rossz volt nézni a többi beteget is, hogy kinél hogy változik a gép kijelzője. Láttam olyat, aki elég közel került a halálhoz, és újraélesztést is láttam"

- mesélte az RTL Híradónak.

hirdetés

Bevallotta, hogy korábban ő is szkeptikus volt a vírussal kapcsolatban. Bár tisztában volt vele, hogy létezik, de a környezetében nem találkozott vele. Most már belátja, hogy elbízta magát, a betegség és a kórházban töltött 22 nap viszont átértékelt benne mindent.

"Én úgy gondoltam, hogy egy életerős ember vagyok 45 évesen, nem voltam beteg körülbelül 10 éve, de egy ilyen apró vírus gyakorlatilag leterített".

Róbert két hete mehetett haza a kórházból, de még mindig nincs jól. Összesen tizennégy kilót fogyott a betegség miatt. Elmondása szerint a felépülése két-hat hónapig is tarthat.

VIDEÓ: Az RTL Híradó riportja


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: