SZEMPONT
A Rovatból

Hadházy: Csak diktatúrákban fordul elő, hogy ha nem tetszik egy képviselő, nem engedem be

Hadházy Ákosnak még mindig nem engedte meg Kövér László, hogy letegye képviselői esküjét.
Fischer Gábor - szmo.hu
2022. szeptember 01.



Ettől függetlenül a képviselő dolgozik, és arról is van véleménye, mennyire lesz forró az ősz Magyarországon. Nagyinterjú.

– Kapott már levelet Kövér Lászlótól?

– Nem.

– Mit gondol, mikor kap majd?

– Nem tudom. Azt tudom, hogy az ellenzéki pártokat azzal fenyegette, hogy amennyiben nem vesznek részt az alakuló ülésen, akkor csak az őszi időszakban tehetik le az esküt. De ez már részletkérdés. Amit eddig tett, azzal is lábbal tiporja a demokrácia alapjait. Ezt már nem tudja jóvá tenni semmivel sem. Jelenleg Magyarország egy olyan ország, ahol egy parlamenti képviselőt adminisztratív úton akadályoznak a jogai gyakorlásában és még az Országházba sem engedik be. Ez kiderült. Dolgozni szerencsére tudok, azoknak a jóvoltából, akik adományokkal támogatták a munkámat.

Persze, külön törvényt csináltak azért, hogy ne kérdezhessek, de igazából még ez sem jelent semmi hátrányt.

Ugyanis a kormány vagy az állami intézmények eddig sem válaszoltak igazán a feltett kérdésekre, csak az időt húzták vagy mellébeszéltek. Bizottsági tagságot, tisztségeket egyébként sem vállalnék, nem interpellálgatnék, nincs értelme. Persze, ha továbbra is marad ez a helyzet, akkor nyilván megint kell támogatást kérnem az emberektől. A jelenlegi összeg nyár végéig elegendő.

– A mentelmi joga az megvan?

– Igen, az megvan.

– Két abszurd titulus született a modern magyar közjogban, az egyik Deutsch Tamáshoz kapcsolódik, aki leendő sportminiszter volt, illetve most ön, aki leendő képviselő.

– Ez így nem helytálló. Én képviselő vagyok a zuglóiak jóvoltából. Megvan a megbízólevelem, a mandátumomat a többiekével együtt igazolta az új parlament. Az viszont csak diktatúrákban fordul elő, hogy ha nem tetszik egy képviselő, akkor nem engedem be az épületbe sem.

– Mi volt a legszomorúbb pillanat az ön számára április 3-án?

– Nyilván, mint sokaknak az, amikor láttuk az eredményeket és fél órán belül kiderült, nemcsak kormányváltás nem lesz, de marad a kétharmados Fidesz. Persze voltak még szomorú történetek, viszont a legszomorúbb az volt, ami utána következett.

Az azt követő hetekben kiderült, hogy az ellenzék nem tanult semmit.

Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy mit kellene csinálni, én már aznap este egy posztban megírtam, hogy ezekkel a játékszabályokkal nem lehet választást nyerni. Utána csak én beszéltem arról, hogy ezek nem valódi választások voltak, hanem csak egy kívülről választásnak kinéző, azt imitáló termék. Nem juthatunk el valódi választásokig addig, amíg például az ellenzék négyévente öt percet kap a közmédiában. Tehát nem maga az eredmény volt a legszomorúbb nekem, mert erre igazából számítani lehetett, bár az utolsó napokban még engem is átjárt valamiféle optimizmus. Amíg ilyen játékszabályok vannak, amíg mindent megengedünk nekik, addig mindent meg is fognak csinálni.

– Ha így van, nem lett volna tisztább el sem indulni ebben a választási rendszerben?

– Ez egy örök dilemma. Miután az ellenzék úgy döntött, hogy részt vesz a választáson, én is elindultam. De ha már így alakult, fontos lenne, hogy a parlamenti mandátummal élni tudjunk, hogy

ne a Fidesz által ránk osztott szerepet játsszuk el: azt a színházat, hogy itt demokrácia van.

Nekünk úgy kellene politizálni, hogy világossá tesszük: ebben nem veszünk részt. És azt is ki kellene fejezni, nem fogadjuk el, hogy a következő választást is ilyen keretek között rendezzék meg.

– Hogyan várhatunk egységes és határozott cselekvést attól az ellenzéktől, amelyik április harmadikán este nemhogy nem állt a közös miniszterelnök-jelölt mögé, hanem azonnal elkezdték támadni?

– Én sem voltam a színpadon, de ott voltam a legszűkebb stábommal. Ha hívnak, odaállok, bár én nem vagyok pártelnök. Azonban az azt követő reakciók valóban helytelenek voltak. A miniszterelnök-jelölt is nyilvánvalóan követett el komoly hibát, sőt hibákat, de nem ezek a hibák voltak alapvetően a vereség okai. Hanem azok a játékszabályok, melyekről korábban már beszéltem. Ilyen keretek között ezt lehetett elérni.

– Egyáltalán: létezik működő ellenzék Magyarországon?

– Folytatva az előző gondolatot: mivel az ellenzék nem fogadta meg, nem értette meg, vagy nem akarta megérteni a javaslataimat,

jelenleg az ellenzék arra jó, hogy díszletként szolgáljon a parlamentben, erősítve a rendszert.

Én arról már letettem, hogy ezt az ellenzéket meggyőzzem. Próbáltam sokszor, nyilvánosan, színfalak mögött, észérvekkel elmagyarázni, miért helytelen, amit tesznek. Nem mondom, hogy senki sem érti, de a többség nem érti, vagy nem akar változtatni. Ezzel együtt azt mondom, hogy csak akkor van értelme bármilyen ellenzéki politizálásnak, ha a következő választás már más körülmények közt zajlik. Sok múlhat azon, hogy az EU milyen feltételekkel hajlandó folyósítani a támogatásokat. Például, ha megkövetelik az uniós ügyészséghez való csatlakozást, már mások lesznek a körülmények az országban. Picivel nehezebb lesz átjátszani a miniszterelnök köre számára a forrásokat, mint eddig. Persze, már így is irdatlan forrásokkal rendelkeznek a NER emberei.

– Nyáron rengeteg magas labda volt, amivel az ellenzék nem tudott mit kezdeni. A kata-törvény, a rezsiemelés, a miniszteri és miniszterelnöki bérek emelése, miközben elszállt az infláció, és sorolhatnám. Nem látni valódi cselekvést.

– Az, hogy ilyen hibák ellenére ez a kormány hatalmon tudott maradni, nyilván részben az ellenzék felelőssége is. De azt gondolom, hogy a kiépült propagandagépezet is sokat tesz azért, hogy ez így maradjon. Az ellenzék felelőssége, hogy az elmúlt időszakban semmit sem tett ez ellen a propagandagépezet ellen.

– És most sem tesz.

– Igen, most sem tesz. Az ellenzéki politikusok nincsenek abban a helyzetben, hogy ezen változtatni tudjanak. Csak az emberek tömegei képesek változtatni. A legfontosabb feladatomnak ezért azt tartom, hogy az embereket mobilizáljam. Ahhoz persze, hogy az emberek mozduljanak, azt kellene látniuk, hogy az ellenzék is komolyan tesz a változásért. Amikor a választások után viták indultak, hogy kinek a felelőssége a kialakult helyzet, akkor sajnos pár megmondóember azt mondta, nem kell ilyen „szimbolikus ügyekkel” foglalkoznunk.

Mára már ott tartunk, hogy a legkevésbé sem szimbolikus, nagyon is konkrétan húsbavágó ügyekkel sem foglalkozik az ellenzék a kellő intenzitással.

Például, amikor a kata-törvényről szavazott a parlament, akkor a parlamenti képviselőknek nem kellett volna visszamenni a parlamentbe, hanem ott a hídon kellett volna elmondaniuk a beszédeiket, amelyeket a vitára szántak. Azt mondhatták volna, hogy annak ott úgy sincs semmi értelme. Néhány képviselő kijött, de szépen vissza is mentek a parlamentbe. Amíg az emberek nem látják, hogy komolyan gondolunk ügyeket, addig nem fognak segíteni a nyomásgyakorlásban. Amikor a rabszolgatörvény elleni tiltakozások voltak, és komolyan beleálltunk, akkor jöttek az emberek. Kijöttek a Kunigunda utcába a téli hidegben. De utána felhagytak a pártok az ellenállással, jött az európai parlamenti választás, aminek az eredménye valamiért megnyugtatta őket, pedig a számok semmit nem mutattak, ami optimizmusra adott volna okot.

– Én úgy emlékszem, hogy azzal lett vége, hogy reggel még megfogadták, hogy addig nem hagyják el az épületet, amíg eredményt nem érnek el, és délután diadalmasan kijöttek, eredmény nélkül.

– Az egy nagyon szomorú történet volt. Engem addigra már kidobtak, de utólag tudom rekonstruálni, hogy mi történt.

Molnár Zsolt valahogy bejutott – amikor már senki nem tudott bejutni a házba, őt beengedték a rendőrök, aztán valahogy rábeszélte a képviselőket, hogy jöjjenek ki.

Ezek nem jó dolgok...

– Molnár Zsolt miért akarta rábeszélni a képviselőket?

– Ezt nem tudom kommentálni.

– Vannak, akik azt mondják, a Fidesznek megvannak az emberei az ellenzéki pártokban...

– Annyit tudok mondani erre, hogy az ellenzéken belül vannak olyan politikusok, akik akarva vagy akaratlanul úgy politizálnak, ami megfelel a Fidesznek. Már elmondtam korábban is azt a történetet, hogy LMP-s koromban a Fidesztől érkező törvényjavaslatot hoztak nekem, hogy ezt be kellene adni, és akkor annak örülne a Fidesz és megszavazná...

– Kik voltak a postások?

– Akkor sem és most sem tudom elmondani. Csak azt mondhatom el, amit bizonyítani tudok. De annyit azért tudok mondani, hogy például az, amikor az MTVA-ból kijöttek a kollégák, az teljesen egyértelműen a Fidesznek kedvező döntés volt.

– Értem...

– Szeretném hangsúlyozni, hogy mindezek mellett sokan tisztességesen dolgoznak az ellenzéki pártokban. Vannak fontos és hiteles megnyilvánulások is. Például amikor Donáth Anna arról írt, hogy hazugság lenne az embereket azzal áltatni, hogy közel van a kormányváltás, hogy meg lehet most buktatni ezt a kormányt. Miért lehetne, miért menne el, amikor a főügyésztől, a Kúria elnökén át az Alkotmánybíróság tagjaiig mindenki a hatalom zsebében van! Ki kell nézni Törökországba, Oroszországba. A hazainál sokkal rosszabb gazdasági helyzetben is stabilak azok a rendszerek.

Azért, mert már kiléptek abból a demokratikus rendszerből, ahol egy ilyen romlás szükségszerűen vezet a kormányzat bukásához.

– Tegye fel az ellenzék a kezét?

– Dehogy! Ha sikerül mozgósítani a tömegeket, akkor nyomatékot adhatunk konkrét követeléseknek. Mert lesznek elégedetlen tömegek. Ezeket az energiákat lehetne becsatornázni értelmes cselekvés irányába. Az nem elég, hogy Orbán takarodj, de például a választások játékszabályainak a megváltoztatását követelhetjük. Vagy a kormányzati hirdetések szigorú szabályzását, hogy ne lehessen milliárdokkal megtámogatni a kormánypropagandát. És ami nagyon fontos, a közmédia vezetésébe feles alapon bejuttatni az ellenzéket, hogy a tájékoztatás elfogultsága megszűnjön.

– Itt van előttünk az ősz. A rezsiszámlák miatt sokan kétségbeejtő helyzetbe kerülhetnek. De életszerű az, hogy a létbizonytalanság szélén álló tömegek a médiapluralizmusért tüntessenek?

– Talán nem az egzisztenciálisan legkiszolgáltatottabbak fogják tudni majd ezt kivívni, hanem azok, akiknek van vesztenivalójuk. Persze, a legszegényebbek, az igazán elkeseredettek is sokat segíthetnek, ha hajlandóak kijönni tüntetni. Fontosak a szociális kérdések, de

azt mégsem nem mondhatjuk, hogy jöjjön vissza a rezsicsökkentés, mert ez nem tartható. Pont az elhibázott gazdaságpolitika vezetett ide, hogy Magyarországon sokkal fájdalmasabb a válság, mint máshol.

Persze követelhetjük, hogy a kormány segítse az elesetteket, de minden ilyen harc kudarcra van ítélve addig, amíg a hatalom kezében tartja a propagandagépezetet. Törökországban 80% az infláció, évek óta rohamtempóban romlik a líra, de a kormány a helyén van. Az orosz gazdaság is óriási bajban van, de az oroszok négyötöde támogatja Putyint és a háborút. Nehezen, rosszul él, de támogatja. Azt kell megérteni, hogy amíg ez a gépezet a kormánynál van, addig nem beszélhetünk tiszta és tisztességes választásokról. Ezt a kormányt parlamenti választásokon kell legyőzni, parlamenti ellenzékként mást nem mondhatunk, de a szabályok megváltoztatásáért küzdeni kell!

– Tehát értsem úgy, hogy van egy tömeg és van egy élcsapat, aminek tematizálni kell a tömegek elégedetlenségét?

– Ez lenne az ellenzéki politikusok feladata.

– De ezt nem látom. Viszont nyakunkon az ősz, és ha például a rezsiemelés miatti elégedetlenség artikulálatlanul jelenik meg, abból akár tragédiák is lehetnek.

– Egyetértek, én ezen dolgozom. Biztos, hogy az elégedetlenség meglesz, de annak célt kell adni.

– Ön az ellenzéken belül egy magányos harcos...

– Szinte mindig megkapom ezt a frázist, hogy én magányos harcos lennék, de nem vagyok az. Érzem az emberek segítségét, támogatását. Információkkal is segítenek, most, amikor Kövér házelnök nem hajlandó felesketni, anyagi támogatást is kaptam. Ezek, higgye el, nagyon fontos dolgok.

– Attól még ön egyedül nem tudja megnyerni a választásokat, még feles többséggel sem.

– Tény, hogy a mai ellenzékből nem nagyon sikerült meggyőznöm a kollégákat. Nem mondom, hogy senkit és semmiről, mert a Momentumban sokan megértették, mit akarok – az más kérdés, hogy a végén mégsem jöttek velem. És az is tény, hogy szervezettségre szükség van, anélkül nem megy. Kérdezték többen, hogy alapítok-e pártot, szerintem ez most részletkérdés.

Amíg nincsenek tiszta szabályok, addig a legjobb pártot is ledarálná a Fidesz.

Az biztos, hogy én nem akarom szaporítani az egyszemélyes pártok számát, van elég így is belőlük. Csak akkor érdemes ezt csinálni, ha sokan vagyunk és komoly szakemberek vesznek benne részt, akik már letettek valamit az asztalra.

– A családja hogyan tolerálja mindezt?

– Én komolyan azt gondolom – remélem el is hiszik nekem –, hogy amennyiben azt mondanák, hogy ezt már nem tudják elviselni, akkor abbahagynám. De látják, hogy mi megy az országban, és megértik, miért csinálom.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Küldje börtönbe, és majd meglátja, mi történik” - Iványi Gábor ügyében üzent a debreceni milliárdos Orbán Viktornak
Forronganak az indulatok az Iványi Gábor elleni vádemelés miatt. Felföldi József szerint a hatalom morális csődben van, innen már nincs lejjebb.


Felföldi József debreceni üzletember Facebook-posztban reagált arra, hogy az ügyészség vádat emelt Iványi Gábor lelkész és hét társa ellen. Bejegyzésében egyenesen Orbán Viktor miniszterelnöknek üzen, és az eseményt a kormányfő „morális csődjének utolsó mementójának” nevezi. Felföldi szerint „Innen már szerintem nincs lentebb.”

Az üzletember úgy látja, egy olyan 74 éves lelkipásztor kerülhet börtönbe, aki egész életében az elesetteket segítette, méghozzá egy „lökdösődésért”. Álláspontja szerint Iványiék csupán megvédték magukat egy „előre megrendelt kormányzati boszorkányüldözéssel” szemben, amikor a NAV munkatársai kutatást akartak tartani a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) központjában.

Felföldi szerint mindez éles ellentétben áll azzal, hogy más, a kormányhoz köthető ügyek szereplői szabadlábon vannak. „Bezzeg a pedofil Kaletától kezdve az MNB-t kifosztó Matolcsy-klánon át, a hivatalos nemzeti tolvajig (Mészáros Lölő) a teljes Fidesz-maffia szabadlábon élvezheti az életet” – írja, hozzátéve, hogy ez szerinte mindent elmond az Orbán-rezsimről.

A posztban Felföldi személyesen a miniszterelnököt szólítja meg, feltéve a kérdést:

„Mondja Viktor, ha belenéz a tükörbe, őszintén tud-e válaszolni arra a kérdésre, hogy mi maradt önben az egykori hitből és erkölcsből?”

Emlékezteti Orbánt, hogy egykor éppen Iványi Gáborra bízta gyermekei megkeresztelését, most pedig a parancsára mozgatott hatóságok „feszegetik az igazságszolgáltatás határait” vele szemben.

Az üzletember szerint Iványi Gábor azért vált a hatalom célpontjává, mert élő ellenpéldája mindannak, amit a kormány képvisel. Úgy véli, a lelkész megtestesíti az igazi kereszténységet.

„Nem véletlenül támadja őt. Ő egy élő példa. Egyben ellenpélda. Példa arra, mit is jelent kereszténynek lenni. És az önök tökéletes ellenpéldája. A kereszténység nem hatalom és nem félelem. A kereszténység nem egy elit klub.

Isten mindenkit szeret. Nem csak azokat akiket önök el- és befogadnak a társadalom szűk szegletéből. Iványi Gábor az élő parázsa mindannak, amiről ön és rendszere csak beszél. És aztán soha nem a szerint cselekednek.”

Felföldi azzal zárja sorait, hogy az emberek nem fogják hagyni, hogy Iványi életművét megsemmisítsék, és egyenesen figyelmezteti a miniszterelnököt. „Küldje börtönbe, és majd meglátja, mi történik.”

A Központi Nyomozó Főügyészség csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt emelt vádat Iványi Gábor és hét "társa", köztük Gurmai Zita (MSZP), Donáth Anna (Momentum) és Szél Bernadett volt országgyűlési képviselők ellen.

A vád szerint 2022. február 21-én, a NAV Dankó utcai székházban tartott házkutatása során erőszakosan próbálták megakadályozni a pénzügyőrök munkáját. Az ügyészség szerint a helyszínen lévők Iványit a NAV-osok sorfala felé kezdték tolni, hogy bejussanak az épületbe.

A hivatalos személy elleni erőszak bűntettéért a törvény szerint a csoport vezetőjére 5–10 év, míg a résztvevőkre 2–8 évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható. Az ellenzéki politikusok és a MET képviselői az eljárást mindvégig politikailag motiváltnak nevezték, és tagadták, hogy erőszak történt volna.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Varga-Damm Andrea: A szentmártonkátai tragédia nem akkor kezdődött, amikor a fiatalok beültek az autóba
A volt parlamenti képviselő szerint pár nap után mindenki továbblép az ilyen tragédiák után, és nem vonják le a tanulságokat, ezzel pedig elveszik az esélyt, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek a hasonló esetek.


Varga-Damm Andrea volt országgyűlési képviselő a Facebookon fejtette ki véleményét a szentmártonkátai tragikus balesetről, amelyben öt fiatal vesztette életét.

Az ügyvéd szerint az ilyen esetek után a társadalom nem beszéli ki a valódi okokat, pedig szerinte „ennek nem szabadott volna megtörténnie, ha normálisan élték volna életüket azok, akik áldozatokká váltak.” Úgy véli, ha nem keresik az okokat és nem vonják le a tanulságokat, azzal elveszik az esélyt, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek a hasonló esetek.

A volt képviselő azt állítja, munkája miatt jól ismeri a települést, amely szerinte a nagyszerű emberek és az egészséges természeti környezet mellett „rendkívül fertőzött a bűncselekményektől.” Hozzáteszi, hogy szerinte a hatóságok mindent tudnak ezekről, de nem tesznek semmit, sőt, állítása szerint a rendőrség annyira korrupt volt, hogy tavaly rendőrkapitányt kellett cserélni. Szerinte a következmények nélküli bűnözői életvitel azt üzeni a fiataloknak, hogy bármi rosszat megtehetnek, és a bűnözésből több pénzt lehet keresni, mint a tanulásból vagy a munkából.

Varga-Damm úgy véli, a tragédia borítékolható volt, és nem akkor kezdődött, amikor a fiatalok beültek az autóba.

„Ez a tragédia akkor kezdődött, amikor a temetésre tarháló »apuka« autót vett a fiának, akinek nincs jogosítványa. – fogalmazott keményen.

Állítása szerint mindenki tudta a faluban, hogy a sofőrnek nincs jogosítványa, száguldozik, és sportot űz abból, hogy a vonatok előtt hajt át, a közösség mégsem tett semmit. Ő maga is többször látta ezt autót száguldozni, mintha egy őrült vezetné.

„A lakók pedig naponta nézhették végig mindezt. S nem tett ellene senki, semmit. »Apuka« sem vette el az autót” – állítja a volt parlamenti képviselő. Hozzáteszi, hogy az áldozatok hatan ültek be egy ötszemélyes autóba, miközben tudták, hogy „a sofőr ittas, és nincs jogosítványa” – az ittasságot egyébéként a rendőrség eddig nem erősítette meg.

Az ügyvéd szerint egy 24 éves embernek normális esetben nem tizenévesek a barátai, és ez csak akkor fordulhat elő, „ha kihasználja őket”. Megemlíti, hogy az áldozatok szülei azt mondták, nem tudtak hatni a gyerekeikre, hogy kerüljék a fiatalember társaságát. Úgy véli, a tragédiáért éppen ezért a sofőr volt felelős.

Varga-Damm Andrea azzal zárja a posztját, reméli, hogy Szentmártonkátán mindenki elgondolkodik, és „a bűnöző életvitelű családok” végre elnyerik méltó büntetésüket, hogy a jövőben a „jóravaló, rendes emberek” legyenek a példaképek.

Mint arról beszámoltunk, a szentmártonkátai tragédia kedden este 9 óra után történt Szentmártonkátán, a Vasútsoron található vasúti átjáróban. A Budapest felé tartó Tokaj InterCity ütközött egy autóval, amelyben hatan utaztak. A helyszínen életét vesztette a 24 éves sofőr, egy 15 és egy 17 éves fiú, valamint egy 18 és egy 30 éves férfi. A baleset egyetlen túlélője egy 18 éves lány, akit életveszélyes sérülésekkel szállítottak kórházba. A vonaton utazók közül senki sem sérült meg.

A MÁV tájékoztatása szerint a fénysorompó a baleset idején működött és tiltó jelzést mutatott. Az elsődleges vizsgálatok szerint az autó vezetője a lezárt félsorompót kikerülve hajtott a sínekre. A rendőrség több ember halálát okozó közúti baleset gondatlan okozása miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen.

Azt, hogy a sofőrnek nem volt jogosítványa, az édesapja mondta el, a hatóságok hivatalosan még nem erősítették meg, ahogy azt sem, hogy ittasan vezetett volna. A körülményeket a folyamatban lévő vizsgálat fogja tisztázni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Rácz András: A TISZA adatbázisát nem kiszivárogtatták, hanem ellopták, valószínűleg egy hekkertámadás során
Az Oroszország-szakértő szerint a „szivárgás” szót tudatosan használja a kormánymédia, de egy ekkora adatbázis nyilvánosságra kerülése csak szándékos cselekmény eredménye lehet.


Rácz András történész és Oroszország-szakértő egy tízpontos elemzésben fejtette ki véleményét a TISZA Párt adatszivárgási ügyéről.

Szerinte az eset a magyar politikai intézményrendszer súlyos sérülése, egyértelmű szuverenitási és nemzetbiztonsági kérdés, amely a választások befolyásolására irányul.

Mint írta, a nemzetbiztonság és az állami szuverenitás védelmével foglalkozó intézményeknek „azonnali, kiemelten fontos dolguk van” a történtekkel.

A szakértő a Facebook-bejegyzésében hangsúlyozza, hogy

a TISZA adatbázisát nem „kiszivárogtatták”, hanem ellopták, valószínűleg egy hekkertámadás során.

Úgy véli, a „szivárgás” szó használata a kormánymédia részéről tudatos, mivel az gondatlanságot sugall, holott egy ekkora adatbázis nyilvánosságra kerülése szerinte csak szándékos cselekmény eredménye lehet. „Egy kétszázezres adatbázis teljes kikerülése a netre nem szivárgás, ilyen nem tud véletlenül történni. Ez csak szándékos lehetett” – írja Rácz András.

Elemzésében kitér arra, hogy a kormány és a TISZA Párt is külföldi szereplőt sejt az ügy mögött, ám míg a kormánymédia ukrán, addig Magyar Péter orosz érintettségről beszél.

Rácz András szerint a kormányzati narratíva egy komoly logikai bukfencet tartalmaz.

Úgy látja, Kijevnek egyáltalán nem állna érdekében kárt okozni a TISZA Pártnak, hiszen egy esetleges TISZA-kormány az EU-hoz való viszony normalizálására törekedne, ami Ukrajna számára is kedvező lenne az Orbán-kormány politikájával szemben.

„Ha egyáltalán igaz az, hogy van ukrán állami érintettség a Tisza Világ applikáció fejlesztése mögött, akkor igen nehezen érthető, hogy ugyanezennek az ukrán államnak miért lenne érdeke, hogy kárt okozzon annak a TISZA pártnak, aminek a rendszerét éppen fejleszti” – teszi fel a kérdést. Ezzel szemben Oroszországnak szerinte egyértelmű érdeke fűződne egy ilyen támadáshoz, hiszen azzal egyszerre gyengítené a Fidesz legfőbb kihívóját és rontaná Ukrajna reputációját is.

A történész gyanúsnak tartja a kormányzati propagandamédia reakcióidejét is. Állítása szerint az, hogy a kormánymédia egy hosszú ünnepi hétvégén, szinte órák alatt képes volt lehozni a hírt, ellenőrizni az adatok valódiságát és biztonságosságát, majd felépíteni egy teljes kampányt, rendkívül valószínűtlen.

„Összességében nagyon nehezen hiszem el, hogy ez spontánul alakult így péntek délutántól kezdve, és mindenki hirtelen megszakította a hosszú hétvégéjét, IT-sek, vezető kommunikátorok, döntéshozók, »talpas« propagandisták, stb” – fogalmaz. Sokkal valószínűbbnek tartja, hogy a kormányzat már jóval a nyilvánosságra kerülés előtt birtokában volt az adatoknak, és a netre való feltöltés csak a fedést szolgálta a már előre megtervezett kampány elindításához. „A kormányzat egy részében ez az adatsor valószínűleg már jóval péntek előtt megvolt, a netre való feltöltés pedig csak a fedést szolgálta” – írja.

Rácz András szerint árulkodó jel az is, hogy a Fidesz kommunikációjában és belső köreiben semmilyen jelét nem látni annak, hogy egy hasonló hekkertámadástól tartanának.

Nincsenek extra kiberbiztonsági óvintézkedések, ami arra utalhat, hogy a kormánypárt biztos abban, hogy a támadó kizárólag a politikai ellenfelüket célozta, és tőlük nem kell tartaniuk. Végezetül kiemeli, hogy a kormánymédia munkatársai teljes nyugalommal használják a jogellenesen megszerzett, különlegesen védett személyes adatokat, noha ez bűncselekménynek minősül.

„A propagandisták valamiért mégis teljes nyugalommal használják az adatbázisban szereplő neveket, pedig egyértelműen jogszerűtlen az egész”

– zárja posztját Rácz András, hozzátéve, hogy „ezzel – a jövőbeli esetleges büntetőjogi felelősségre-vonás mellett – saját magukat is beárazzák a kormánymédia munkatársai.

Az ügy előzménye, hogy október elején már napvilágot látott egy hír egy kisebb, mintegy húszezer nevet tartalmazó adatcsomag kikerüléséről a Tisza Világ applikációból, ami miatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) hivatalból vizsgálatot indított. Ezt követte október 31-én egy jóval nagyobb, körülbelül 200 ezer adatsort tartalmazó fájl publikálása a LeakBase.la nevű oldalon. Az eseményekre reagálva Orbán Viktor november 3-án azonnali vizsgálatot rendelt el, a hatóságok pedig a nemzetbiztonsági szolgálatok és a Nemzeti Kiberbiztonsági Intézet bevonásával kezdték meg a tényfeltárást, jelezve, hogy „külföldi érintettség is valószínűsíthető”.

Az ügyben két fő narratíva csap össze. A Szuverenitásvédelmi Hivatal gyorsjelentésében ukrán hátterű fejlesztőcégek, például a kárpátaljai PettersonApps részvételét hangsúlyozta, amit a kormánypárti média azóta is napirenden tart. Ezzel szemben Magyar Péter és a TISZA Párt következetesen szervezett orosz hekkertámadásról beszél, amelynek célja a párt lejáratása. Egyik fél sem mutatott be eddig a nyilvánosság számára meggyőző technikai bizonyítékot az állításai alátámasztására.

Az ügy azóta új fordulatot vett, miután a kormánypárti oldalon elkezdték felhasználni a kiszivárgott adatokat. Németh Balázs, a Fidesz politikusa egy videóban egy TISZA-aktivista háza elől jelentkezett be, utalva arra, hogy ismeri a lakcímét, a Mandiner pedig arról írt, hogy a listán aktív bírák adatai is szerepelnek. Mivel a politikai véleménynyilvánítás különleges adatnak minősül, annak engedély nélküli terjesztése a Büntető Törvénykönyv szerint szabadságvesztéssel is büntethető.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Menczer Tamás: Hol vannak ezek az emberek? Miért nem állnak ki, és mondják el, mi történt?
A Fidesz kommunikációs igazgatója szerint Magyar Péternek magyarázatot kellene adnia a kikerült adatbázisban található ukrán nevekre. Szerinte azt is tőle kellene megkérdezni, miért állhatott az ukránoknak érdekükben ilyen nehéz helyzetbe hozni a Tiszát. Interjú.


Javában dúl a kampánycsata a Tiszától kikerült adatokkal kapcsolatban. A 200 ezres adatbázisban a kormány ukrán neveket talált, amit Orbán Viktor nemzetbiztonsági kockázatnak nevezett, és vizsgálatot rendelt el. Az azonban nem világos, hogy azt vizsgálják, kik szivárogtatták ki a Tisza Világ applikációjából a személyes adatokat, vagy azt, közük lehetett-e az applikáció működtetéséhez az ukránoknak, ahogy a kormánypárti politikusok sugallják.

Magyar Péter közben arról beszél, hónapok óta támadják a rendszereiket, amikből az adatokat ellopták, méghozzá azért, hogy így bizonytalanítsák el a Tisza szavazóit. Az ellenzéki párt elnöke az oroszokra gyanakszik, de bizonyítékot erre eddig nem mutatott be. A Fidesz kommunikációs igazgatóját kedd esti lakossági fóruma után kérdeztük.

– Mit gondol a Tisza Világ applikációból kikerült adatokról?

– Szerintem fontos, hogy a tényekből induljunk ki. Tény, hogy első körben 20 ezer, második körben 200 ezer magyar állampolgár személyes adatai szivárogtak ki. Tény, hogy a kiszivárgott információk között már első körben ott volt egy Miroslav Tokar nevű ember, a Tisza Világ applikáció adminisztrátoraként. Tény az is, hogy a másik kiszivárgásnál egy Andrij Futsur nevű ukrán fejlesztő adatai is megjelentek.

Van tehát két olyan ukrán személy, akik a PettersonApps nevű ukrán cégnél dolgoznak, és a kiszivárgott adatok szerint adminisztrátorként, fejlesztőként vagy tesztelőként részt vettek a Tisza Világ applikáció elkészítésében.

További tény, hogy a kiszivárgott adatok alapján Ukrajnában is tesztelték az alkalmazást. Ötödik tény, hogy Magyar Péter először letagadta az adatszivárgást, letagadta, hogy ukránokkal dolgozott, és azt is, hogy Ukrajnában tesztelték az alkalmazást. Ma már tudhatjuk, hogy ez nem így van. Azt állítom önnek, hogy ezeket az adatokat az ukránok kapták meg és vitték magukkal; 200 zezer magyar ember adata van egy háborúban álló ország szereplőinél – ez szuverenitási és nemzetbiztonsági kérdés.

– De kinek áll érdekében egy ilyen adatszivárgás? Érdekében állhat ez Ukrajnának? Ha az a céljuk, hogy Magyar Péter győzzön a választásokon, érdekükbe áll-e az ő pártját nehéz helyzetbe hozni egy ilyen kiszivárogtatással?

– Ezt kérdezzék meg Magyar Pétertől és a Tisza Párttól, akik nem vigyáztak 200 ezer magyar adatára, és akik ukránokkal dolgoznak.

– Tudjuk, hogy nem vigyáztak?

– Ha vigyáztak volna, feltételezem, nem szivárog ki 200 ezer magyar ember személyes adata az internetre. Tehát nem vigyáztak, és ukránokkal dolgoztak.

Hogy mi történt, azt mondják el ők.

Magyar Péter az egyetlen, aki meg tudná mondani, hogy Miroslav Tokar – akinek a nevét az első szivárgás óta ismerjük – hol van. Tokarnak volt egy bejelentett lakcíme, majd eltűnt, és letörölte magát a közösségi oldalakról. Magyar Péter ezzel az emberrel dolgozott – és azzal is, akiről ez most derült ki: Andriy Futsurral. Hol vannak ezek az emberek? Miért nem állnak ki, és mondják el, mi történt?

– Az ő nevük a kiszivárgott adatok között van?

– A 20 ezres csomagban Tokar neve adminisztrátorként szerepelt, és most egy másik ukráné, Andriy Futsuré is kiderült; ő is – a források szerint – tesztelőként, fejlesztőként vett részt.

– Az elmúlt európai választások során Franciaországtól Románián, Moldován át sok helyen oroszok avatkoztak be informatikai eszközökkel a választásokba. Nem lehet, hogy itt mégsem az ukránok állnak a háttérben?

–  Magyarország Közép-Európában van, nem a Holdon. Ha valaki azt gondolja, hogy itt nincsenek titkosszolgálati nyomásgyakorlási kísérletek minden égtáj felől, az téved. Természetesen a magyar titkosszolgálat dolga, hogy ezeket kivédje. Ha már az oroszokat említette: Angela Merkelt ki hallgatta le? Én úgy emlékszem, a demokrata vezetésű Egyesült Államok, Dánia segítségével – uniós és NATO-tagállamok. Csak ennyit arról, hogy minden égtáj felől érkeznek behatolási kísérletek.

De itt nem erről van szó: itt együttműködés volt az ukránokkal.

Ott vannak a nevek: Miroslav Tokar és Andrij Futsur. Miért nem áll ki Magyar Péter, és miért nem kérdezi meg tőlük valaki, hogy kik ők, hol vannak, miért szivárognak ki adatok?

–  Szijjártó Péter azt mondta, hogy ez a közelmúlt legnagyobb informatikai botránya. Ezt az a Szijjártó Péter mondta, akinek a külügyminisztériumába az orosz titkosszolgálat bejárkált.

– A legnagyobb politikai botrány az, hogy ők együttműködnek egy külföldi hatalommal, és kiszolgáltatják 200 ezer magyar állampolgár adatait. Mi soha ilyet nem csináltunk, és nem is fogunk.

– Igen, de a Külügyminisztériumból hosszú időn keresztül az orosz titkosszolgálatok azt vittek el, amit akartak.

– Ha ön mondja, akkor biztos, jobban tudja.

– Erről vannak most már nyilvánosságra került jelentések és levelek.

– Meghallgatnám a külügyminisztert. De mondom még egyszer: ha valahová valakik be akarnak hatolni, olyan van a világon folyamatosan; annak ellen kell állni, és el kell hárítani.

– Szijjártóék nem álltak ellen az oroszoknak.

– Maga így gondolja. De ha a titkosszolgálatok rést látnak, az a dolguk, hogy befalazzák. Ez nem ugyanaz, mint behívni egy másik ország titkosszolgálatát, és odaadni neki magyar állampolgárok adatait.

– Titkosszolgálati emberekről van szó?

– Én azt tudom, hogy applikációgyártó ukrán emberekről van szó, akiknek a cégvezetője az ukrán hadsereggel működik együtt dróntechnológiai és egyéb területeken.

– Igen, de ugyanez az ukrán cég a Kormányablakok részére is fejlesztett térképeket például.

– Lehet, de komolyan gondolja, hogy egy vak térkép egyenértékű 200 ezer magyar állampolgár adatainak átadásával? Ne vicceljen velem!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk