SZEMPONT
A Rovatból

Hadházy: Csak diktatúrákban fordul elő, hogy ha nem tetszik egy képviselő, nem engedem be

Hadházy Ákosnak még mindig nem engedte meg Kövér László, hogy letegye képviselői esküjét.
Fischer Gábor - szmo.hu
2022. szeptember 01.



Ettől függetlenül a képviselő dolgozik, és arról is van véleménye, mennyire lesz forró az ősz Magyarországon. Nagyinterjú.

– Kapott már levelet Kövér Lászlótól?

– Nem.

– Mit gondol, mikor kap majd?

– Nem tudom. Azt tudom, hogy az ellenzéki pártokat azzal fenyegette, hogy amennyiben nem vesznek részt az alakuló ülésen, akkor csak az őszi időszakban tehetik le az esküt. De ez már részletkérdés. Amit eddig tett, azzal is lábbal tiporja a demokrácia alapjait. Ezt már nem tudja jóvá tenni semmivel sem. Jelenleg Magyarország egy olyan ország, ahol egy parlamenti képviselőt adminisztratív úton akadályoznak a jogai gyakorlásában és még az Országházba sem engedik be. Ez kiderült. Dolgozni szerencsére tudok, azoknak a jóvoltából, akik adományokkal támogatták a munkámat.

Persze, külön törvényt csináltak azért, hogy ne kérdezhessek, de igazából még ez sem jelent semmi hátrányt.

Ugyanis a kormány vagy az állami intézmények eddig sem válaszoltak igazán a feltett kérdésekre, csak az időt húzták vagy mellébeszéltek. Bizottsági tagságot, tisztségeket egyébként sem vállalnék, nem interpellálgatnék, nincs értelme. Persze, ha továbbra is marad ez a helyzet, akkor nyilván megint kell támogatást kérnem az emberektől. A jelenlegi összeg nyár végéig elegendő.

– A mentelmi joga az megvan?

– Igen, az megvan.

– Két abszurd titulus született a modern magyar közjogban, az egyik Deutsch Tamáshoz kapcsolódik, aki leendő sportminiszter volt, illetve most ön, aki leendő képviselő.

– Ez így nem helytálló. Én képviselő vagyok a zuglóiak jóvoltából. Megvan a megbízólevelem, a mandátumomat a többiekével együtt igazolta az új parlament. Az viszont csak diktatúrákban fordul elő, hogy ha nem tetszik egy képviselő, akkor nem engedem be az épületbe sem.

– Mi volt a legszomorúbb pillanat az ön számára április 3-án?

– Nyilván, mint sokaknak az, amikor láttuk az eredményeket és fél órán belül kiderült, nemcsak kormányváltás nem lesz, de marad a kétharmados Fidesz. Persze voltak még szomorú történetek, viszont a legszomorúbb az volt, ami utána következett.

Az azt követő hetekben kiderült, hogy az ellenzék nem tanult semmit.

Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy mit kellene csinálni, én már aznap este egy posztban megírtam, hogy ezekkel a játékszabályokkal nem lehet választást nyerni. Utána csak én beszéltem arról, hogy ezek nem valódi választások voltak, hanem csak egy kívülről választásnak kinéző, azt imitáló termék. Nem juthatunk el valódi választásokig addig, amíg például az ellenzék négyévente öt percet kap a közmédiában. Tehát nem maga az eredmény volt a legszomorúbb nekem, mert erre igazából számítani lehetett, bár az utolsó napokban még engem is átjárt valamiféle optimizmus. Amíg ilyen játékszabályok vannak, amíg mindent megengedünk nekik, addig mindent meg is fognak csinálni.

– Ha így van, nem lett volna tisztább el sem indulni ebben a választási rendszerben?

– Ez egy örök dilemma. Miután az ellenzék úgy döntött, hogy részt vesz a választáson, én is elindultam. De ha már így alakult, fontos lenne, hogy a parlamenti mandátummal élni tudjunk, hogy

ne a Fidesz által ránk osztott szerepet játsszuk el: azt a színházat, hogy itt demokrácia van.

Nekünk úgy kellene politizálni, hogy világossá tesszük: ebben nem veszünk részt. És azt is ki kellene fejezni, nem fogadjuk el, hogy a következő választást is ilyen keretek között rendezzék meg.

– Hogyan várhatunk egységes és határozott cselekvést attól az ellenzéktől, amelyik április harmadikán este nemhogy nem állt a közös miniszterelnök-jelölt mögé, hanem azonnal elkezdték támadni?

– Én sem voltam a színpadon, de ott voltam a legszűkebb stábommal. Ha hívnak, odaállok, bár én nem vagyok pártelnök. Azonban az azt követő reakciók valóban helytelenek voltak. A miniszterelnök-jelölt is nyilvánvalóan követett el komoly hibát, sőt hibákat, de nem ezek a hibák voltak alapvetően a vereség okai. Hanem azok a játékszabályok, melyekről korábban már beszéltem. Ilyen keretek között ezt lehetett elérni.

– Egyáltalán: létezik működő ellenzék Magyarországon?

– Folytatva az előző gondolatot: mivel az ellenzék nem fogadta meg, nem értette meg, vagy nem akarta megérteni a javaslataimat,

jelenleg az ellenzék arra jó, hogy díszletként szolgáljon a parlamentben, erősítve a rendszert.

Én arról már letettem, hogy ezt az ellenzéket meggyőzzem. Próbáltam sokszor, nyilvánosan, színfalak mögött, észérvekkel elmagyarázni, miért helytelen, amit tesznek. Nem mondom, hogy senki sem érti, de a többség nem érti, vagy nem akar változtatni. Ezzel együtt azt mondom, hogy csak akkor van értelme bármilyen ellenzéki politizálásnak, ha a következő választás már más körülmények közt zajlik. Sok múlhat azon, hogy az EU milyen feltételekkel hajlandó folyósítani a támogatásokat. Például, ha megkövetelik az uniós ügyészséghez való csatlakozást, már mások lesznek a körülmények az országban. Picivel nehezebb lesz átjátszani a miniszterelnök köre számára a forrásokat, mint eddig. Persze, már így is irdatlan forrásokkal rendelkeznek a NER emberei.

– Nyáron rengeteg magas labda volt, amivel az ellenzék nem tudott mit kezdeni. A kata-törvény, a rezsiemelés, a miniszteri és miniszterelnöki bérek emelése, miközben elszállt az infláció, és sorolhatnám. Nem látni valódi cselekvést.

– Az, hogy ilyen hibák ellenére ez a kormány hatalmon tudott maradni, nyilván részben az ellenzék felelőssége is. De azt gondolom, hogy a kiépült propagandagépezet is sokat tesz azért, hogy ez így maradjon. Az ellenzék felelőssége, hogy az elmúlt időszakban semmit sem tett ez ellen a propagandagépezet ellen.

– És most sem tesz.

– Igen, most sem tesz. Az ellenzéki politikusok nincsenek abban a helyzetben, hogy ezen változtatni tudjanak. Csak az emberek tömegei képesek változtatni. A legfontosabb feladatomnak ezért azt tartom, hogy az embereket mobilizáljam. Ahhoz persze, hogy az emberek mozduljanak, azt kellene látniuk, hogy az ellenzék is komolyan tesz a változásért. Amikor a választások után viták indultak, hogy kinek a felelőssége a kialakult helyzet, akkor sajnos pár megmondóember azt mondta, nem kell ilyen „szimbolikus ügyekkel” foglalkoznunk.

Mára már ott tartunk, hogy a legkevésbé sem szimbolikus, nagyon is konkrétan húsbavágó ügyekkel sem foglalkozik az ellenzék a kellő intenzitással.

Például, amikor a kata-törvényről szavazott a parlament, akkor a parlamenti képviselőknek nem kellett volna visszamenni a parlamentbe, hanem ott a hídon kellett volna elmondaniuk a beszédeiket, amelyeket a vitára szántak. Azt mondhatták volna, hogy annak ott úgy sincs semmi értelme. Néhány képviselő kijött, de szépen vissza is mentek a parlamentbe. Amíg az emberek nem látják, hogy komolyan gondolunk ügyeket, addig nem fognak segíteni a nyomásgyakorlásban. Amikor a rabszolgatörvény elleni tiltakozások voltak, és komolyan beleálltunk, akkor jöttek az emberek. Kijöttek a Kunigunda utcába a téli hidegben. De utána felhagytak a pártok az ellenállással, jött az európai parlamenti választás, aminek az eredménye valamiért megnyugtatta őket, pedig a számok semmit nem mutattak, ami optimizmusra adott volna okot.

– Én úgy emlékszem, hogy azzal lett vége, hogy reggel még megfogadták, hogy addig nem hagyják el az épületet, amíg eredményt nem érnek el, és délután diadalmasan kijöttek, eredmény nélkül.

– Az egy nagyon szomorú történet volt. Engem addigra már kidobtak, de utólag tudom rekonstruálni, hogy mi történt.

Molnár Zsolt valahogy bejutott – amikor már senki nem tudott bejutni a házba, őt beengedték a rendőrök, aztán valahogy rábeszélte a képviselőket, hogy jöjjenek ki.

Ezek nem jó dolgok...

– Molnár Zsolt miért akarta rábeszélni a képviselőket?

– Ezt nem tudom kommentálni.

– Vannak, akik azt mondják, a Fidesznek megvannak az emberei az ellenzéki pártokban...

– Annyit tudok mondani erre, hogy az ellenzéken belül vannak olyan politikusok, akik akarva vagy akaratlanul úgy politizálnak, ami megfelel a Fidesznek. Már elmondtam korábban is azt a történetet, hogy LMP-s koromban a Fidesztől érkező törvényjavaslatot hoztak nekem, hogy ezt be kellene adni, és akkor annak örülne a Fidesz és megszavazná...

– Kik voltak a postások?

– Akkor sem és most sem tudom elmondani. Csak azt mondhatom el, amit bizonyítani tudok. De annyit azért tudok mondani, hogy például az, amikor az MTVA-ból kijöttek a kollégák, az teljesen egyértelműen a Fidesznek kedvező döntés volt.

– Értem...

– Szeretném hangsúlyozni, hogy mindezek mellett sokan tisztességesen dolgoznak az ellenzéki pártokban. Vannak fontos és hiteles megnyilvánulások is. Például amikor Donáth Anna arról írt, hogy hazugság lenne az embereket azzal áltatni, hogy közel van a kormányváltás, hogy meg lehet most buktatni ezt a kormányt. Miért lehetne, miért menne el, amikor a főügyésztől, a Kúria elnökén át az Alkotmánybíróság tagjaiig mindenki a hatalom zsebében van! Ki kell nézni Törökországba, Oroszországba. A hazainál sokkal rosszabb gazdasági helyzetben is stabilak azok a rendszerek.

Azért, mert már kiléptek abból a demokratikus rendszerből, ahol egy ilyen romlás szükségszerűen vezet a kormányzat bukásához.

– Tegye fel az ellenzék a kezét?

– Dehogy! Ha sikerül mozgósítani a tömegeket, akkor nyomatékot adhatunk konkrét követeléseknek. Mert lesznek elégedetlen tömegek. Ezeket az energiákat lehetne becsatornázni értelmes cselekvés irányába. Az nem elég, hogy Orbán takarodj, de például a választások játékszabályainak a megváltoztatását követelhetjük. Vagy a kormányzati hirdetések szigorú szabályzását, hogy ne lehessen milliárdokkal megtámogatni a kormánypropagandát. És ami nagyon fontos, a közmédia vezetésébe feles alapon bejuttatni az ellenzéket, hogy a tájékoztatás elfogultsága megszűnjön.

– Itt van előttünk az ősz. A rezsiszámlák miatt sokan kétségbeejtő helyzetbe kerülhetnek. De életszerű az, hogy a létbizonytalanság szélén álló tömegek a médiapluralizmusért tüntessenek?

– Talán nem az egzisztenciálisan legkiszolgáltatottabbak fogják tudni majd ezt kivívni, hanem azok, akiknek van vesztenivalójuk. Persze, a legszegényebbek, az igazán elkeseredettek is sokat segíthetnek, ha hajlandóak kijönni tüntetni. Fontosak a szociális kérdések, de

azt mégsem nem mondhatjuk, hogy jöjjön vissza a rezsicsökkentés, mert ez nem tartható. Pont az elhibázott gazdaságpolitika vezetett ide, hogy Magyarországon sokkal fájdalmasabb a válság, mint máshol.

Persze követelhetjük, hogy a kormány segítse az elesetteket, de minden ilyen harc kudarcra van ítélve addig, amíg a hatalom kezében tartja a propagandagépezetet. Törökországban 80% az infláció, évek óta rohamtempóban romlik a líra, de a kormány a helyén van. Az orosz gazdaság is óriási bajban van, de az oroszok négyötöde támogatja Putyint és a háborút. Nehezen, rosszul él, de támogatja. Azt kell megérteni, hogy amíg ez a gépezet a kormánynál van, addig nem beszélhetünk tiszta és tisztességes választásokról. Ezt a kormányt parlamenti választásokon kell legyőzni, parlamenti ellenzékként mást nem mondhatunk, de a szabályok megváltoztatásáért küzdeni kell!

– Tehát értsem úgy, hogy van egy tömeg és van egy élcsapat, aminek tematizálni kell a tömegek elégedetlenségét?

– Ez lenne az ellenzéki politikusok feladata.

– De ezt nem látom. Viszont nyakunkon az ősz, és ha például a rezsiemelés miatti elégedetlenség artikulálatlanul jelenik meg, abból akár tragédiák is lehetnek.

– Egyetértek, én ezen dolgozom. Biztos, hogy az elégedetlenség meglesz, de annak célt kell adni.

– Ön az ellenzéken belül egy magányos harcos...

– Szinte mindig megkapom ezt a frázist, hogy én magányos harcos lennék, de nem vagyok az. Érzem az emberek segítségét, támogatását. Információkkal is segítenek, most, amikor Kövér házelnök nem hajlandó felesketni, anyagi támogatást is kaptam. Ezek, higgye el, nagyon fontos dolgok.

– Attól még ön egyedül nem tudja megnyerni a választásokat, még feles többséggel sem.

– Tény, hogy a mai ellenzékből nem nagyon sikerült meggyőznöm a kollégákat. Nem mondom, hogy senkit és semmiről, mert a Momentumban sokan megértették, mit akarok – az más kérdés, hogy a végén mégsem jöttek velem. És az is tény, hogy szervezettségre szükség van, anélkül nem megy. Kérdezték többen, hogy alapítok-e pártot, szerintem ez most részletkérdés.

Amíg nincsenek tiszta szabályok, addig a legjobb pártot is ledarálná a Fidesz.

Az biztos, hogy én nem akarom szaporítani az egyszemélyes pártok számát, van elég így is belőlük. Csak akkor érdemes ezt csinálni, ha sokan vagyunk és komoly szakemberek vesznek benne részt, akik már letettek valamit az asztalra.

– A családja hogyan tolerálja mindezt?

– Én komolyan azt gondolom – remélem el is hiszik nekem –, hogy amennyiben azt mondanák, hogy ezt már nem tudják elviselni, akkor abbahagynám. De látják, hogy mi megy az országban, és megértik, miért csinálom.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Bod Péter Ákos: A költségvetés január első napjaiban össze fog dőlni, a kérdés, hogy ránk dől-e
Bod Péter Ákos a Kontroll csatornáján arról beszélt, a kormány úgy száguld a költségvetéssel, mintha 50 helyett 85-tel menne az Árpád hídon. Ilyenkor pedig jön a büntetés.


A Kontroll YouTube csatornáján Bod Péter Ákos volt jegybankelnök elemezte a magyar gazdaság helyzetét, miután a kormány bejelentette, hogy az eredetileg tervezett 3,7 százalék helyett idén és jövőre is 5 százalékos költségvetési hiánnyal számol.

Bod Péter Ákos szerint a kormány bejelentése, miszerint idén és jövőre is 5 százalékos lesz a költségvetési hiány, nem volt meglepő az elemzők számára, akik 4,5–5 százalék közé tették a várható deficitet. Az viszont, hogy a kormány ezt a szintet 2026-ra is fenntartaná, már „erős állítás”.

„A 2025-ös 5% nem lep meg. A 2026-os 5% kicsit igen: azt üzeni, hogy a kormány nem is akar – vagy nem képes – változtatni” - mondta.

A közgazdász szerint 2020 óta a magyar állam egyszer sem tartotta be a 3 százalékos uniós korlátot. A helyzetet egy hasonlattal érzékeltette: „A 3% olyan, mint az 50 km/óra lakott területen: annál gyorsabban nem szabad menni, lassabban lehet, forgalomtól függően.”

A mostani, 3,7 százalék helyetti 5 százalékos hiány szerinte olyan, „mintha 50 helyett 85-tel menne valaki az Árpád hídon – jön a csekk.”

Úgy véli, a magas hiány mögött nem a gazdaság motorjának beindítása áll, például nagy infrastrukturális beruházásokkal vagy a közszféra megerősítésével. „Nem erről van szó, hanem arról, hogy a magyar állam nagyon költségesen működik, és nem jön ki a pénzéből” – fogalmazott. Kiemelte, hogy míg az infláció vagy a külkereskedelmi mérleg ingatag gazdasági változók, a deficit szerinte akarat kérdése, amiért politikai felelősséget lehet vállalni. „A kiadásokról törvény szól, a bevételek is törvényben vannak. Ha egy kormány valamit megígér és be akar tartani, az épp a deficit” – tette hozzá.

A kormány gazdaságösztönzőkre, vállalkozást segítő programokra és jóléti intézkedésekre (például 14. havi nyugdíj, SZJA-kedvezmények) hivatkozik a magas hiány kapcsán. Bod Péter Ákos szerint nem a jóléti intézkedésekkel van a gond, hanem azzal, hogy a kormány nem nevezi meg, honnan von el forrásokat ezek fedezésére. „Nem lehet azt csinálni, hogy mindenkinek plusz pénzt ígérek, és közben adót is csökkentek. Meg lehet – a vége a deficit.”

A közgazdász szerint a vállalkozóknak nem elsősorban támogatásokra, hanem kiszámíthatóságra és fizetőképes keresletre lenne szükségük.

„Most semmi sem kiszámítható” – jelentette ki, rámutatva, hogy a kormány éppen azt a mutatót nem képes betartani, amire a legnagyobb ráhatása van.

A gazdasági növekedés az idei évre várt 3,4 százalék helyett 1 százalék alatt lesz, miközben a 2022-es választás óta a magyar gazdaság lényegében stagnál.

Kritizálta a kormányzati kommunikációt is. „Hallottam a mondatot: »emelek nyugdíjat«. A nyugdíjat nem a miniszterelnök emeli. Egy rendes országban a szuverén a parlament” – mondta, hozzátéve, hogy a kormány olyan döntéseket hoz, amelyeket nem képes betartani.

Arra a felvetésre, hogy Orbán Viktor korábban büszke volt a választási évek előtti költségvetési fegyelemre, Bod Péter Ákos úgy reagált, hogy a deficit grafikonja „fűrészfogszerű”, azaz a választások előtt jellemzően megugrik. Szerinte a miniszterelnök állítása nem igaz, a költségvetés tartósan laza. Úgy látja, a jelenlegi helyzeten a választásig hátralévő fél évben már nem lesz politikai akarat változtatni, ami kellemetlen helyzetet teremt a következő kormány számára. „Ha ugyanaz a többség viszi tovább, szembe kell néznie a tetteivel. Ha új többség jön, könnyebb azt mondani: az elődök elrontották, és választóvonalat húzni.”

„Van elfogadott költségvetés 2026-ra – ami január első napjaiban össze fog dőlni. A kérdés, hogy ránk dől-e” – fogalmazott.

A K&H Bank elemzőjének, Németh Dávidnak az esete kapcsán – akit Orbán Viktor személyesen bírált, miután egy esetleges költségvetési korrekció szükségességéről beszélt – Bod Péter Ákos furcsának nevezte a történteket. Szerinte a kormányfő reakciója azt a narratívát szolgálta, hogy „Mariska néni fejében gyorsan összeáll: a szegény Viktor és a kinti Góliát.”

A hiány finanszírozása mindenképp hitelből történik, állampapírok kibocsátásával – magyarázta a közgazdász. Mivel a belföldi megtakarítások nem elegendőek, a kormány devizakötvények kibocsátására kényszerül. Példaként említett egy nemrég kibocsátott, 30 éves lejáratú dollárkötvényt, amelyet közel 7 százalékos kamattal adtak el. „A ma meg sem született gyerek – ha itt marad és felnő – fizeti ennek a kamatát” – mondta.

A kamatteher ma a GDP 5 százaléka körül van, ami azt jelenti, hogy az állam már eleve mínusz ötről indul.

Magyarország hitelminősítése is kockázatot jelent, mivel több minősítőnél is csak egy-két fokozatra van a „nem befektetési”, köznyelven „bóvli” kategóriától. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 4 százalékponttal drágábban jutunk forráshoz, mint például Németország.

Az Egyesült Államokkal kötött, Orbán Viktor által „pénzügyi védőpajzsként” emlegetett megállapodásról Bod Péter Ákos kijelentette: „Először is: nincs megállapodás – ha volna, látnánk.” Szerinte ha létezne is ilyen, az egy devizaswap-ügylet lenne, ami nem hitel, hanem egy likviditási eszköz a csőd elkerülésére. A közgazdász az egészet „blöffnek” tartja, mivel szerinte Magyarországnak nincs dollárproblémája, és rendelkezik uniós védőhálóval. „Magyarországnak van védőhálója: úgy hívják, Európai Központi Bank és Európai Unió. Ehhez nem kell celebeket és influenszereket kivinni egy túrára” – mondta. Hozzátette, Lázár János is elismerte, hogy ez csupán egy politikai üzenet volt Brüsszelnek.

A piac reakciója is sokatmondó volt szerinte: míg az amerikai út hírére a forint alig mozdult, a magas deficitadat bejelentésére azonnal 2-4 forintot gyengült. Ez azt mutatja, hogy a befektetők számára a valós adatok számítanak, nem a politikai üzenetek.

A közgazdász szerint a jelenlegi költségvetési szerkezet mellett a gazdaság nem tudja kitermelni a hiány és a hitelek terhét. „Beszorultunk egy zsákutcába” – állította. A megoldást nem újabb akkumulátorgyárakban látja. „Hoznak még egy akkumulátorgyárat, és azt hiszik, ez berúgja a motort?” – tette fel a kérdést. Úgy véli, a valódi növekedéshez nem a külföldi tőkét kellene állami pénzből támogatni, hanem az emberbe kellene befektetni. Egy jól képzett, jól kereső munkaerő teremthetne fizetőképes középosztályt, ami a hazai vállalkozások számára is piacot biztosítana.

Bod Péter Ákos szerint a jelenlegi modell, amelyben a kormány a beruházási költségek jelentős részét előre kifizeti a külföldi cégeknek, fenntarthatatlan. „A külföldi tőke fontos; jöjjön, ha profitábilisan tud működni, és ugyanúgy adózzon, mint a Kovács és Társa” – zárta gondolatait.

A teljes interjú

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Lakner Zoltán: A Fidesz nem ért el áttörést, ilyen szoros győzelmi várakozás sosem volt korábban
A politikai elemző a Szabad Európa Elemző című műsorában arról beszélt, a Fidesz már nem a fellendülést ígéri, hanem a meglévő, langyos biztonságot.Szerinte az a fő üzenetük, hogy a kiszámítható rendszer még mindig jobb, mint a káosz, amit az ellenzék hozna.
F. O. - szmo.hu
2025. november 14.



Az Elemző című műsorban Lakner Zoltán politikai elemző, a Jelen főszerkesztője értékelte az elmúlt hetek politikai eseményeit. A szakértő szerint a Fidesz az utóbbi időben némileg sikeresebben tudta formálni a politikai napirendet, de ez nem jelent áttörést.

Lakner egyetértett azzal a felvetéssel, hogy a Fidesz „kicsit jobban jött ki” az utóbbi hetek narratív harcából, de szerinte ez egy folyamatos küzdelem, amelyben hol az egyik, hol a másik félnek vannak jobb periódusai.

Úgy látja, az Orbán–Trump-találkozó és a TISZA Párt adatlopási ügye lehetőségeket kínált a kormánypártnak, de kétségei vannak afelől, hogy a Fidesz magyarázatai hosszú távon mennyire lesznek meggyőzőek. A pártpreferenciák mozgása kapcsán megjegyezte, látott már korábban is a Fidesz erősödését mutató kutatásokat, amelyek később korrigálódtak.

„Én olyan változást nem látok, ami ahhoz vezetne, amire a Fidesznek igazán szüksége van: hogy ki tudja egyenlíteni ezt a küzdelmet, és vissza tudja szerezni azt a pozíciót, amelyben – ezt ne felejtsük el – 2006 júniusa óta van”

– jelentette ki.

A TISZA Pártot érintő adatügy kapcsán Lakner Zoltán hangsúlyozta a helyes szóhasználatot: szerinte nem szivárgásról, hanem lopásról van szó. „Ha tőlem kilopnak adatokat – és szerintem nagyon helyesen mondtad, hogy „kilopták”, nem „kiszivárgott” –, akkor onnantól kezdve viszonylag nehéz jól keretezni egy ilyen ügyet, hiszen nem én tettem meg az első lépést” – fogalmazott. Rámutatott, hogy több adatbázis összegyúrásáról van szó, ami komoly háttérmunkát feltételez.

Az ügy politikai súlyát az adja, hogy az applikáció a TISZA belső előválasztását szolgálta volna, aminek a meghiúsítása szerinte alapvetően politikai kérdés.

Az elemző szerint a Fidesz kommunikációja ellentmondásos volt az ügyben. „Nem lehet azt egyszerre állítani, hogy nemzetbiztonsági kockázat, hogy kikerülnek az állampolgárok adatai; majd a kormánysajtó elkezdi közölni az állampolgárok adatait; ezután pedig arról beszélni, hogy milyen szörnyű, hogy a párt nem tudja kezelni az adatait” – mondta, hozzátéve, hogy a kormánypárt végül az utolsó narratívánál maradt.

Úgy véli, a történetnek még nincs vége, és felmerül a kérdés, hogy egy ellenzéki pártnak milyen esélye van az adatbiztonság fenntartására, ha professzionális erők dolgoznak ellene.

Lakner Zoltán becslése szerint a bizonytalan szavazók közül nagyjából 5-600 ezer ember mozgósítható, ami körülbelül megegyezik a Fidesz és a TISZA Párt közötti jelenlegi különbséggel. Ebből arra következtet, hogy

a Fidesznek nem elég csupán a bizonytalanokat megnyernie.

„Neki arra is szüksége van, hogy elbizonytalanítson TISZA-szavazókat: vagy ne menjenek el szavazni, vagy annyira bizonytalanítsa el őket, hogy válasszanak egy másik ellenzéki pártot” – állítja.

A Fidesz jelenlegi kommunikációs stratégiáját a leginkább realitásokhoz közel állónak tartja. Míg korábban a kormány gazdasági fellendüléssel és a bizalom visszaszerzésével tervezett, ez mára meghiúsult. Emiatt

a fő üzenet az lett, hogy a jelenlegi, nem tökéletes, de kiszámítható rendszer még mindig jobb, mint a káosz, amit az ellenzék hozna.

„A kormánynak most valóban az az ígérete, hogy jó, nem lesz piros a paradicsom, de ha nem én leszek, akkor sárga sem lesz” – foglalta össze a helyzetet. Ebbe a logikába illeszkedik szerinte a washingtoni út is: „pluszokat ígértek, és most annak kell örülni, hogy nem lesznek mínuszok”.

Az Orbán–Trump-találkozó kormányzati kommunikációjával kapcsolatban Lakner Zoltán arra emlékeztetett, hogy korábban egy magyar miniszterelnök amerikai elnöki fogadása rutin eseménynek számított. „Az, hogy a magyar miniszterelnököt fogadja az amerikai elnök, voltak időszakok, amikor magától értetődő volt” – mondta, hozzátéve, hogy a találkozó világtörténelmi eseménnyé tupírozása már egy politikai narratíva része.

Bár elismeri, hogy

Orbán Viktor karakterének része, hogy „el tud intézni dolgokat”, és Trump ismert politikus Magyarországon, nem hiszi, hogy a találkozó tömegeket fordítana a Fidesz felé.

A legfontosabb kérdésnek azt tartja, hogy mit hoz a találkozó a hétköznapi embereknek. Az ellennarratíva lehetősége szerinte a kérdésben rejlik: „oké, de ebből mit hoztál haza?” Lakner úgy látja, az eredeti terv egy Trump-győzelemre és az abból fakadó gazdasági fellendülésre épült, de mivel ez utóbbi elmaradt, a kormánynak „beforgatható matéria nélkül kell, pusztán szavakkal kampányolni”.

A győzelmi várakozásokat fontos indikátornak tartja, de rámutatott, hogy bár a kutatások szerint a Fidesz némileg átvette a vezetést ebben a tekintetben, a helyzet össze sem hasonlítható a négy évvel ezelőttivel.

„Ilyen szoros győzelmi várakozás sosem volt korábban”

– jelentette ki a Nézőpont Intézet adataira hivatkozva.

Azzal a felvetéssel vitatkozik, hogy a Fidesz teljesen átvette volna a napirend irányítását. Szerinte az olyan témák, mint a gyerekszegénység, amikről Orbán Viktor nem szívesen beszél, pontosan „kijelölik, melyek azok a témák, amelyekben nagyon is lehet versenyezni a Fideszszel szemben”. A TISZA egyszemélyes kommunikációjával kapcsolatban megjegyezte, hogy a Fidesz is hasonló utat jár be.

„A Fidesz kommunikációjának nagy fordulata, hogy óriási keresgélés után megtalálták a főkommunikátorukat, Orbán Viktort, és most már tényleg minden üzenetet rajta keresztül mondanak ki”

– mondta.

A TISZA Párt jelöltállításával kapcsolatban úgy véli, a legfontosabb, hogy a párt egy üzemszerűen működő szervezet képét mutassa. A jelölteket érő várható támadásokról pedig kijelentette: „oké, hát ez a feladat része”. Arra számít, hogy

a kiélezett verseny miatt a választókerületi küzdelmek másképp fognak kinézni, mint korábban.

„Egy szoros versenyben éppen az ismert fideszes jelöltek „viselt dolgai” sokkal többet fognak számítani – és ez nem biztos, hogy pozitív lesz számukra” – jósolta.

Az elnöki rendszer bevezetésének felmerülését Lakner Zoltán egy lehetséges kommunikációs fogásnak tartja, amivel Orbán Viktor azt üzenheti, hogy bár megtehetné, mégsem teszi meg, ezzel a mérsékelt politikus képét mutatva. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a miniszterelnök jelenlegi hatalma már most is felér egy elnöki rendszerével.

Az ellenzéki oldalon tapasztalható mozgolódásokat (pl. Cseh Katalin és Barabás Richárd mozgalma) nem tartja jelentősnek, inkább azon lepődött meg, hogy Magyar Péter egyáltalán foglalkozik a „régi ellenzékkel”.

A mesterséges intelligencia politikai alkalmazásával kapcsolatban – utalva a Magyar Péterről készült hamis videóra – szintlépésről beszélt.

„Ezzel talán a hazugság fogalmán is túllépünk, vagy a lefülelt és kihasználható rossz mondatok világán is túl vagyunk” – fogalmazott. Szerinte ez a technológia lehetővé teszi, hogy bárkiről bármit állítsanak anélkül, hogy annak bármi alapja lenne, a gyanútlan választók pedig igaznak vélhetik. Hozzátette, különösen súlyos, hogy ezt a kormány hatalmi pozícióból, közpénzből teszi. Bár nem szereti az apokaliptikus látomásokat, és szerinte „elkoptatott szó a „szintlépés”, de ez egy újabb lépcsőfok”.

A teljes beszélgetés


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
A Drogriporter a ByeAlex-ügyről: Kormánykritikus dallal jött elő - és ezért most meg kell büntetni
A stigmatizáció és előítéletek ellen küzdő alapítvány facebook oldalán azt írják, a hazai drogprobléma nem attól fog megoldódni, hogy a kormányzat háborút indít az ellenzéki fogyasztókkal szemben.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. november 12.



Szerda reggel 6:30-kor rendőrök tartottak házkutatást ByeAlexnél. A hírről elsőként a Blikk számolt be, az énekes később megerősítette a lap értesüléseit. Azt sem tagadta, hogy a hatóságok kábítószert találtak a lakásán.

„A mai hírek velem kapcsolatosan igazak! Valóban találtak nálam egy nagyon kis cuccot!” - fogalmazott ByeAlex szerda este a Facebookon.

Az énekesnél tartott házkutatásról ugyancsak a közösségi médiában osztotta meg a gondolatait a Drogriporter, a Társaság a Szabadságjogokért által létrehozott alapítvány oldala, amelynek alapelve, hogy a büntetőjogi elrettentésen alapuló drogpolitika nem lehet sem hatékony, sem pedig igazságos, mivel szerintük sokkal nagyobb ártalmat okoz, mint a drogfogyasztás maga.

Azt írják, ByeAlex „az orbáni drogellenes kultúrharc legújabb áldozata”.

„Beleillik a sorba, nem is olyan régen ő is kormánykritikus dallal jött elő - és ezért most meg kell büntetni”

- olvasható a bejegyzésben.

„Egészen hajmeresztő tényleg, ami itt kezd elszabadulni. Lehet, hogy ennek sokan tapsolnak most a "nem kellett vóna drogozni" egybites gondolkodású emberek csoportjában - de szerintem egyre többen vagyunk olyanok, akiknek tele van a hócipője ennek a pálinka-liberalizációs kormánynak a zavaros, kettősmércés kultúrháborújával és szelektív zéró-toleranciájával. Szerhasználóknak és nem szerhasználóknak egyaránt. Olyanok, akik szeretik a drogokat, és olyanok is, akik utálják őket. Szülők, hozzátartozók. Segítő szakemberek. Jogtudatos polgárok. Konzervatívok és liberálisok” - írja posztjában a Drogriporter.

Szerintük egyre többen látják be, hogy „ez az egész társadalmi probléma nem attól fog megoldódni, hogy háborút indítanak bizonyos (értsd: ellenzéki) fogyasztók ellen”.

„Lehet, hogy a változás lassú, hogy sok visszaesés van, de a társadalom előbb-utóbb fel fog épülni ebből a drogháború-függőségből. Ez a múlt, nem a jövő. Meg fog bukni - és vele buknak azok, akik felelősek érte” - zárják a bejegyzést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Bruti ByeAlex drogügyéről: Az ilyenek miatt, mint ti, az a száz rendőr addig sem ér rá kimenni a Matolcsy klánhoz, nem tud nyomozni Zsolt bácsik után!
A humorista szerint az énekes a hatóságok erőforrásait pazarolja, amíg a nagy korrupciós ügyek felderítetlenül maradnak. De arra is felhívta az énekes figyelmét, hogy „Ha néha kicsapongsz, akkor nem lehet csak úgy szidni a rendszert!”.


Mint azt mi is megírtuk: szerdán házkutatást tartottak a rendőrök ByeAlexnél, ahol kis mennyiségű kábítószer került elő. Nemcsak őt, hanem a zenekarának két tagját is kábítószer birtoklásával gyanúsítják, de szabadlábon védekezhetnek. Az énekes később egy Facebook-posztban erősítette meg, hogy valóban jártak nála a rendőrök, és „egy nagyon kis cuccot” találtak nála.

Az ügy nagy port kavart, és azóta a téma felmerült Sebestyén Balázsék rádióműsorában is, illetve az RTL is reagált már rá, miután ByeAlex az egyik zsűritagja a csatornán futó Csillag születik című műsornak.

Most pedig Bruti is elmondta a véleményét. „Bár nem követem a zenéit, azért a korai dolgai, pl. a Csókolom kifejezetten tetszett. Na, most ez a srác is el- vagy felszív valamit időnként...hát paff...kemény, de legalább nem közpénzen csinálja...Persze nem bántóan okos dolog, reméljük, majd kinövi, ha nem hülye, de én nem ítélkezem! Mi is kipróbáltuk rockzenészként, milyen elszívni néhány spanglit, ja, meg ittunk is. Sör, boroskóla, pálinka, Éva vermut, Dianna sósborszesz, meg amihez éppen hozzájutottunk. Aztán se drogosok, se alkeszek nem lettünk” - fogalmazott posztjában a humorista, hozzátéve, hogy szerinte annak, aki a rendszert kritizálja, makulátlannak kell lennie, különben könnyű célponttá válik.

„Viszont egy valamit tudjál már, Alex! Ha néha kicsapongsz, akkor nem lehet csak úgy szidni a rendszert! Ha rá akarsz pirítani Orbánra, amiért percenként hazudik, ha unod, hogy röhögve, gőgösen lopják ki a szemünket, vagy bármilyen kritikát fogalmazol meg nagy elérésű, hatású eladóként, akkor előtte bizony tessék kifricskázni a spanglit a turnébusz ablakán és lehúzni a budin a két csík akármit. Különben valaki a rend éber őreit majd ki fogja vezényelni hozzátok. Mind a százat!”

- írta Bruti, aki ezután azt is kifejtette, hogy az ilyen ügyek egyébként elveszik a rendőrség idejét és energiáját a valódi bűnügyektől.

„És az ilyenek miatt, mint ti, az a száz rendőr addig sem ér rá kimenni a Matolcsy klánhoz, nem tud nyomozni Zsolt bácsik után! A kurva fajtád miatt tart tíz éve a Szőlő utcai nyomozás, Schadlok korrumpálhatnak Völnereket, és Tiborczok sunnyoghatnak a radar alatt! Mert te nem bírsz magaddal, bazmeg! Na, majd ebből tanulsz!”

– fakadt ki a humorista, aki szerint ő pont azért nem drogozik, mert „felemészteném a nyomozói erőforrásokat!”.

„Én nem tudnék együttélni a gondolattal, hogy amíg az ügyemben nyomoznak, addig nem haladnak egy-egy nagyobb korrupciós ügyben!”

- jegyezte meg.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET: