Gyarmati István az ukrajnai kémügyről: Nem zárnám ki azt, hogy ez egy orosz művelet volt
Egy ukrán katonai elemző szerint személyesen Zelenszkij adta ki a parancsot az állítólagos magyar ügyönökök elleni akcióra. Egy ukrán újságíró le is írja a két elfogott ember monogramját, pontosan megnevezve, hol szolgáltak korábban, az egyikük egy műszaki alakulatban, a másik a munkácsi határőrségnél. Az újságíró szerint mindkettőjüket tavaly "aktiválták" a magyar szervek, azt szerették volna tőlük megtudni, hogy milyen fegyverek kaphatók a kárpátaljai feketepiacon, milyen a helyiek hangulata és hogy miként reagálnának egy esetleges magyar bevonulásra.
A magyar kormány továbbra is azt állítja, ebből semmi sem igaz. Válaszul kiutasítottak két ukrán diplomatát, akik Szijjártó Péter szerint fedésben dolgpzó kémek voltak, és a Ferenciek terén őrizetbe vettek majd kitoloncoltak egy férfit, aki a magyra hatóságok szerint ukrán ügynök volt. Emellett lemondták azt a hétfőre tervezett találkozót, amin a magyar kisebbség helyzetéről tárgyaltak volna. A kémháború legújabb fejleményeiről Gyarmati István volt diplomatával, biztonságpolitikai szakértővel beszélgettünk.
– Az ukránok szerint az állítólagos magyar ügynökök az iránt érdeklődtek többek között, hogy hogyan fogadná az ukrán lakosság, ha NATO-békefenntartók, esetleg magyar nemzetiségű NATO-békefenntartók lépnének Ukrajna területére. Egy ilyen felderítés nem lehet egy összehangolt NATO-megbízatás része?
– Nem hiszem, mert a NATO nem beszél erről, de jót kérdez, mert én már több hónapja javaslom azt, hogy Magyarország vegyen részt ebben, sőt vezesse a békefenntartó missziót. Lehet, hogy elolvasták a cikkeimet, és azért küldték felderíteni ezeket az embereket. Komolyra fordítva a szót:
Ez fontosabb felderítési kérdés, mint az, hogy hol van a laktanya, mert azt úgyis tudjuk, hogy hol van.
– Egyáltalán kell-e ehhez titkosszolgálati akció?
– A hangulatot nem nagyon lehet másképp kutatni, pontosabban lehet, de a hírszerzésnek az az egyik szabálya, hogy egy forrás nem forrás.
– A másik olvasata egy ilyen magyar hírszerzési akciónak az is lehet, hogy Magyarország annyira elszigetelődött a NATO-ban, hogy a NATO már nem oszt meg Magyarországgal hírszerzési információkat.
– Nem, nem szigetelődött el Magyarország a NATO-ban. A katonák különösen nem, a magyar honvédség részvételét a NATO-ban mindenki elismeri, hadgyakorlatokon részt veszünk, olyanokon is, amelyek politikailag kényesek lehetnek, állomásoznak magyar katonák is több helyen, ránk bízták többször is a balti országok légtérvédelmét, tehát rossz a kiinduló állítás. Viszont az információ elosztása már egy sajátos dolog. Donald Trump óta nem tudom, hogy mi történik, de az elmúlt 75 évben a NATO-ban az volt az alapszabály, hogy igazából a teljest megközelítő információmegosztás csak az Egyesült Államok és Nagy-Britannia között működött, ez alatt különböző szintek voltak, hogy kivel mennyire osztották meg az információkat, leginkább célszerűségi alapon. Például Portugáliával nem célszerű megosztani olyan információkat, amelyek a Balti-tengerre vonatkoznak, és valószínűleg a La Manche-csatorna elaknásítási terveit sem osztják meg Szlovákiával, mert nem biztos, hogy ebben ők részt vesznek. Nyilvánvalóan van egyfajta ki nem mondott politikai rangsorolás is, és elképzelhető, hogy ott Magyarország nem a topon szerepel, azonban
– Szélsőjobboldali körökben terjed egy olyan legenda, hogy Putyin megígérte Orbán Viktornak Kárpátalja visszaszerzését. Sőt, ilyen térképeket is terjeszt időnként az orosz média. Ha ennek lenne bármi alapja, akkor releváns lenne egy ilyen magyar titkosszolgálati akció?
– Ha így lenne, akkor tudnánk róla, mert ez általában ki szokott kerülni valamilyen módon. Én azt gondolom egyébként, hogy ez az orosz titkosszolgálat művelete, hogy minél jobban aláássa a NATO egységét, és erre a magyar szélsőjobboldal természetesen ráugrott, felnagyította. Őket nem zavarja, hogy hazudnak, sőt valószínűleg még élvezik is.
Ha megnézzük, hogy hogyan szerezheti vissza Magyarország Kárpát-Ukrajnát a szélsőjobboldal szerint, akkor azt mondják, hogy majd Putyin ideadja nekünk. De ahhoz az szükséges, hogy az oroszok elfoglalják egész Ukrajnát, csak akkor tudják ideadni nekünk. De ha elfoglalják, akkor meg miért kell felderíteni a terepet nekünk? Hiszen akkor már ott vannak az orosz barátok, akik elfoglalták nekünk Ukrajnát, és majd átengedik Kárpát-Ukrajnát. Egyébként is: józan ésszel gondolhat bárki arra, hogy a magyar hadsereg Európa legnagyobb és legjobban képzett hadseregével, az ukrán hadsereggel bármilyen módon háborúba bocsátkozna? Ezek szürreális, ostoba hazugságok.
– Nem sokkal az ukrán bejelentés után Szijjártó miniszter kiutasított két ukrán diplomatát, akik állítása szerint fedésben dolgozó kémek voltak. Buda Péter a Telexnek azt mondta, szerinte ez vagy óriási ostobaság, vagy egy burkolt beismerő vallomás volt, mert ilyen tükörválaszokat akkor szoktak adni.
– Egyrészt az nem volt tükörválasz. Ez egy elhamarkodott túlreagálás volt magyar részről. A diplomatákat akkor szokták kiutasítani, ha a másik fél is kiutasított valakit, mint ahogy az ukránok ezt megcsinálták azután, miután Szijjártó kiutasította az ukrán diplomatákat. Ha lebukik egy hírszerző a másik országban, akkor diplomatát csak akkor szoktak kiutasítani, ha a lebukott hírszerzőnek a tartótisztje diplomáciai fedésben dolgozó diplomata volt. Ha elkezdik kiutasítgatni egymás diplomáciai képviselőit, egy idő múlva azok elfogynak, és akkor már nem tudnak kit kiutasítani, kis túlzással. Tehát le szoktak csengeni ezek a dolgok.
Egyébként nem szoktak ilyesmit beismerni, nem is kell. Esetleg majd később ez is napvilágra kerül valamikor.
– A Ferenciek terén egy látványos TEK-es akció keretében egy állítólagis ukrán ügynököt fogtak el, amiről szintén videofelvétel készült, tehát az adok-kapok korántsem ért véget.
– Nem értem ezt a Ferenciek tere dolgot, fogalmam sincs róla, hogy ennek mi értelme volt.
– Ha a magyar fél ártatlan, akkor mégis mi történhetett?
– Az ukrán közleményben az áll, hogy ezek a hírszerzők, illetve az egyik, egy magyar rendszámú autóval körbejárta Kárpát-Ukrajnát, feltérképezni, hogy hol vannak a katonai létesítmények. Felháborító módon, ezt írják. Én viszont nem azon vagyok felháborodva, hogy egy katonai hírszerző katonai létesítményeket vesz szemügyre, és nem zárdákat meg iskolákat, ami érthetetlen, az a magyar rendszámú autó. A magyar hírszerzésre bármit lehet mondani, de azt, hogy ennyire buta lenne, azt nem.
És ez elvezet odáig, mert mint minden túlélni szándékozó, politikailag érdeklődő magyar embernek, nekem is van itt Közép-Európában, egy bizonyos fokú üldözési mániám, hogy nem zárnám ki azt, hogy ez egy orosz művelet volt.
– Ez lett volna a következő kérdésem, hogy nem lehetett-e mindez orosz provokáció...
– Én nem tudom persze, de nagyon büdös, nagyon-nagyon úgy néz ki.
– De ha ez orosz provokáció volt, akkor viszont végképp nem értem a Szijjártóék vehemens válaszát. Akkor tiszta lelkiismerettel egy egyszerű tiltakozás is elég lett volna.
– Ez nem az én szakmám, ezt vele beszélje meg.
– Diplomáciailag milyen következményei lehetnek a történteknek?
– Annyi, hogy az amúgy is rossz viszony még egy kicsit romlik, ami persze nem egy mérleg, hogy ráteszek még egy kicsit, és akkor még egy kicsit rosszabb lesz. Sajnos nem haladunk előre. Azon kívül, hogy kiutasították a két diplomatát, abszolút nem tartom helyesnek, hogy lemondták a magyar–ukrán bizottság ülését, amely az ukrajnai kisebbségről tárgyalt volna. Kicsit hidegebb lett még a viszony. Ez addig nem fog javulni, nem is tud javulni addig, amíg fegyverszünet nincs Ukrajnában. Akkor higgadtabban lehet hozzáfogni.
mert nem az a probléma, hogy belesodródunk a háborúba, hanem hogy végre elkezdjük a háború utáni kapcsolatokat építeni. Ott meg a magyar érdek alapvetően az, hogy jó kapcsolatunk legyen Ukrajnával. Tehát azt gondolom, hogy ehosszú ideig nem, utána viszont határozottan javulni fognak a kapcsolatok. Bízzunk abban, hogy a fegyverszünet most már belátható távolságban van.
