SZEMPONT
A Rovatból

Frész Ferenc a Tisza adatbotrányáról: Számomra nem tűnik egyértelműen feltörésből származó adathalmaznak, inkább manipuláltnak, összeállítottnak tűnik

Egy alapos vizsgálathoz azonban hetek vagy hónapok kellenek, minden más propaganda - mondja az ország egyik legismertebb kibervédelmi szakembere, aki korábban a kormányzati rendszerek védelméért felelt. Azt javasolja, aki érintett, cseréljen jelszót.
Fischer Gábor - szmo.hu
2025. november 05.



200 ezer felhasználó adatai kerülhettek ki a Tisza Világ applikációból, és ez most a legerősebb kampánytéma. Orbán Viktor azt állítja, átvizsgálták a kiszivárgott adatokat, és megállapították, hogy azok Ukrajnába kerülhettek, ami nemzetbiztonsági kockázat. A miniszterelnök azonnali vizsgálatot rendelt el. A kormánypárti sajtó pedig már azzal riogat, hogy akár a regisztrálók bankkártyaadatai is az ukránoknál lehetnek. Magyar Péter szerint nem adatszivárgás történt, hanem adatlopás. A rendszereiket hónapok óta támadják, és ez orosz mintát követ. A Tisza Párt elnöke szerint a hatalomnak állhatott érdekében az applikáció feltöretése, hogy így bizonytalanítsák el a Tisza-szavazókat, és akadályozzák meg az előválasztást, amihez épp ezt a felületet használták volna. Magyar Péter szerint ennek ellenére az előválasztást megtartják.

Hogyan lehet kideríteni, mi az igazság? Ki állhat az adatszivárogtatás vagy az adatlopás mögött? Erről beszélgettünk Frész Ferenc kiberbiztonsági szakemberrel, aki 2015-ig a kormányzati szervek kiberbiztonságáért felelős Nemzeti Biztonsági Felügyelet kibervédelmi központjának vezetője volt.

— Mi valószínűsíthető a Tisza Világ applikációval kapcsolatban, adatszivárgás vagy adatlopás történt?

— Ha az adatbázis naplóállományait szakértők megvizsgálják, ezekből látszani kell, történt‑e nagy tömegű adatlekérés, voltak‑e jogosulatlan hozzáférési kísérletek, milyen mintázatok utalnak online támadásra. Ha nincs ilyen minta, akkor valószínű, hogy az adatok máshonnan származnak, például egy korábbi mentésből, egy elemzésre összeállított adathalmazból vagy egy betöltésre előkészített állományból.

Számomra nem tűnik egyértelműen feltörésből származó adathalmaznak.

Én is inkább azt feltételezem, hangsúlyozom: feltételezem, hogy nem egy online feltörésből származó „dumpról” van szó, hanem egy elemzésre vagy biztonsági mentésként tárolt, akár USB‑re vagy merevlemezre kimentett adathalmazról.

— Akkor itt nem klasszikus „hekkerekről” van szó, hanem lehetett belső ember?

— Simán lehet insider. De amíg erre utaló konkrét nyom nincs, ez hipotézis marad. A vizsgálat mindig hipotézisekkel indul, amelyeket az adatok igazolnak vagy cáfolnak. Nincs „jóslás”, csak módszeres kizárás és bizonyítás.

— Hogyan zajlik ez a módszeres feltárás?

— Az adatkezelés teljes életútját feltérképezzük: hogyan keletkezik az adat, hol és hogyan kezelik, mikor és hogyan semmisítik meg. Ha például egy irodai gép merevlemezén lévő mentés a releváns forma, akkor nem az online alkalmazás feltörését vizsgáljuk elsődlegesen, hanem az adott gépet, és azt, hogy ki fért hozzá fizikailag és logikailag, jogosultan vagy jogosulatlanul, mikor, és mit mutatnak a naplók. Így lehet a normál folyamatokat leválasztani a rendellenes eseményekről.

— Az is jelenthet valamit, hogy nagyon kerek szám, pontosan 200 ezer adat?

— Igen, ez gyanús lehet. Többen kérdezték, hogy ez a teljes adatbázis‑e? Szerintem a teljes állomány nem feltétlenül csak 200 000 rekordból állna.

Nekem inkább manipulált, összeállított adathalmaznak tűnik.

Lehet, hogy arra jogosult személy rakta össze egy adatsorba valamilyen elemzési célból, vagy betöltéshez készítette elő, lehet üzemeltető, fejlesztő is, de az is lehet, hogy különböző forrásokból „összeragasztották”.

— A kormányoldal szerint az ukránokhoz is eljuthattak az adatok, míg Magyar Péter azt állítja, az oroszok keze van az akcióban. Ennyire gyorsan, ilyen kevés információ után felelősen ki lehet ilyesmiket jelenteni?

— Szerintem nem. Informatikai rendszerek ellen folyamatosan vannak támadások és próbálkozások. Nagyjából előre is jelezhető, mely geolokációkból érkezik sok automatizált kérés. Napi működés mellett a robot‑hálózatok aktivitása mérhető Észak‑Koreából, Kínából, thaiföldi, amerikai, orosz IP‑címekről, stb. De ezek mögött jellemzően nem ül valaki és célozza a magyar rendszert, hanem automaták keresik a gyengeségeket.

Első ránézésre így könnyű azt mondani, hogy „orosz” vagy „ukrán”, de ez nem feltétlenül tükrözi a szándékot.

— Tehát attól, hogy egy IP‑cím adott helyre utal, még nem biztos, hogy onnan irányult a támadás?

— Gyakran használnak proxikat, VPN‑eket, Tor‑hálózatot, vagy feltört átjárókat, hogy máshonnan érkezőnek tűnjön a forgalom. A forrás azonosítása, az attribúció, kifejezetten nehéz, mert egy felkészült támadó eltakarja a saját IP‑jét, vagy „darkwebről”, láncolt proxykon keresztül jön. A támadások forrásának visszafejtéséhez nemzetközi együttműködés kell: a megtámadott ország kiberbiztonsági hatósága megkeresi a következő ország hatóságát, akik az ottani eszköz tulajdonosáig mennek, és így tovább. Ez nagyon nehéz és hosszadalmas munka, jellemzően a lánc első olyan pontjáig jutunk el, ahol már csak egy köztes proxy látszik.

— Gondolom, ez drága is, tehát csak nagyon nyomós érdek esetén viszik végig.

— Alapvetően igen. Ha nincsenek előre kialakított, két‑ és többoldalú együttműködési protokollok a kiberbiztonsági központok között, az adatcsere esetleges. Ráadásul egy felkészült támadó a nyomait el is tüntetheti.

— Tehát egy‑két nappal a kiszivárgás vagy lopás nyilvánosságra kerülése után nagy valószínűséggel nem lehet kijelenteni, honnan jött.

— Az elején legfeljebb hipotézisek vannak. A szakma ezt „gyors triázsnak” hívja: a szakértők „konzílium” jelleggel áttekintik a nyomokat, és meghatározzák, milyen hipotéziseket érdemes vizsgálni. Aztán az elemzés igazolja vagy cáfolja ezeket.

— Nyissunk egy zárójelet: az elhíresült esetnél, amikor a magyar külügy rendszereibe az orosz titkosszolgálatok bejárkáltak, annak az eredetét minden kétséget kizáróan bizonyítani tudták?

— Úgy tudom, igen. Készült erről hivatalos levél, ha jól emlékszem, 2021‑ben, amelyben az illetékes szakszolgálat vezetője a Külgazdasági és Külügyminisztérium vezetését tájékoztatta, forrást és eseményeket is megnevezve.

Ez nem feltételezés volt, hanem kivizsgált eset.

A részleteket nem verték nagydobra, de ott nagy bizonyossággal állították, hogy az FSZB‑hez és a GRU‑hoz köthető hacker‑csapatok álltak a támadások mögött.

— Térjünk vissza a Tisza Világ applikációra: ez akkora horderejű ügy, hogy azonnal kormányzati szintű vizsgálatot kellett indítani?

— Szerintem minden ilyen ügyben így kellene eljárni. Ugyanígy kellett volna kezelni anno a KRÉTA‑ügyeket is, és ugyanilyen erővel kellett volna ráugrani a VBÜ‑re, a Védelmi Beszerzési Ügynökség esetére is, amikor ott történtek incidensek.

Most a kampányban sajnos gyakran eszközként használják a kiberbiztonságot olyanok, akik nem értenek hozzá.

Emlékszik a banki csalások esetére? Ott is ukránokat neveztek meg felelősként a politikai kommunikációban. Ez viszont nem szakmai állítás, hanem propaganda.

— Elvárható‑e, hogy ha kampánycélból ugrottak rá az ügyre, de nem az elvárt eredmény születik, akkor azt is nyilvánosságra is hozzák?

— Nem hiszem, hogy teljesen transzparensen fogják kommunikálni. Abban bízom, hogy a hatóságok szakmai szempontból fogják lefolytatni a vizsgálatot, és ha elég információ áll rendelkezésre, meg is tudják állapítani a történteket. De a kommunikáció ritkán teljes körű.

— Mennyi idő kell egy ilyen vizsgálathoz? Most nagyjából öt hónap van a választásokig.

— Gyors elemzéssel hamar látszik, van‑e elég adat érdemi vizsgálathoz. Ha igen, 1–2 hét alatt eredményt hozhat az első kör. Ha nemzetközi együttműködés kell, például szolgáltatóknál, más országoknál további adatgyűjtés, akkor hónapokig is elhúzódhat.

— De az is lehet, hogy nem vezet eredményre.

— Előfordulhat, igen.

— Ahogy a bűncselekmények kivizsgálásakor is az az első kérdés, hogy „cui prodest”, fel kell tenni a kérdést, hogy egy választási kampány kellős közepén kinek az érdeke egy párt adatbázisát feltörni és nyilvánosságra hozni?

— Ez az egyik első kérdés a támadóprofil‑építésnél: kinek állhatott érdekében.

A motiváció vizsgálata a módszertan része.

Emellett nézzük az infrastruktúrát, a bejutás módját, a használt eszközöket. Még ha ez önmagában nem is azonosítja az elkövetőt, leszűkíti a kört és jellemzi a támadás típusát.

— A kormány azt mondja, ukrán nyomokat találtak. Ez mennyire hihető?

— Ez inkább propaganda. A „ukrán nyomok” állítás gyakran arra épül, hogy vannak ukrán fejlesztők vagy ukrán IP‑címek a forgalomban.

De ukrán, orosz, kínai, amerikai IP‑címek minden nagy rendszer naplóiban megjelennek a folyamatos szkennelés miatt.

Ebből önmagában semmilyen szándék nem következik.

— Az viszont bizonyított, hogy oroszok beavatkoztak például a Brexitbe, a francia, holland, román választásokba. Ez alapján nem valószínűbb, hogy inkább orosz érdek állhat mögötte?

— Az orosz félnek lehet motivációja, de nem csak nekik. Az információs hadviselésben, dezinformáció, zavarkeltés, szürkezónás beavatkozások, több szereplő is lehet érdekelt. Ez már geopolitikai elemzés kérdése. Kézenfekvő, hogy az ellenzék gyengítése bizonyos aktoroknak kedvez, de ez nem kizárólag orosz–ukrán kérdés.

— Attól tartok, hogy itt sosem fogjuk megtudni az igazságot, mert ez senkinek sem érdeke.

— Könnyen lehet, hogy politikai szinten marad az ügy. Mindazonáltal mindenkinek azt javaslom,

aki érintett lehet, hogy változtasson jelszót, állítson be erős, lehetőleg többfaktoros hitelesítést az összes online fiókján, és ne használja mindenhol ugyanazt a jelszót.

Erről kellene beszélnie egy felelős vezetésnek is, nem egymásra mutogatni.

— Jól sejtem, hogy öt hónappal a választások előtt ez az eset még csak egy könnyű nyári teadélután az angolkisasszonyoknál, jöhetnek durvább dolgok?

— Simán lehet. De ebben nincs semmi újdonság: a kampányok idején rendszeresek az ilyen próbálkozások. Emlékezhetünk a ’98‑as választások környékén az MSZP levelezőszerveréhez való hozzáférés ügyére is, már akkor volt hasonló.

— Ezekkel komolyan alá lehet ásni valamelyik politikai erő iránti bizalmat?

— Akkor, ha tömegesen jelennek meg az érintettek ellen célzott támadások, például fiókfeltörések, közösségi profilok elfoglalása, bankszámlás csalások, és ezeket összekötik a mostani incidenssel. Nem akarok ötleteket adni, de ha „felfújják a lufit”, akkor lehet politikai hatása. Ugyanakkor ez általában zavarkeltés, vihar a biliben.

— Állampolgárként teljesen védtelennek érzem magam. Ha Romániában vagy Moldovában történik valami hasonló, ott keményen fellépnek a hatóságok...

— Valóban, voltak határozott lépések a régióban. Nálunk is vannak kiváló szakemberek a titkosszolgálatoknál és a rendvédelemben, napi szinten foglalkoznak ilyen ügyekkel. Amit most érez, a közbizalom megingását, gyakran az a támadás célja maga. Szakmailag van kapacitás és tudás, de a politikai akarat és a transzparens kommunikáció sokat számít. Ugyanis, a korábban említett példákkal szemben Magyarországon most fordított a helyzet: nem a kormányt kell megingatni, hanem az ellenzéket gyengíteni, de a vektorok ugyanabba az irányba mutatnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Szent-Iványi István: Szijjártó Péter esetében az EU-val szembeni kémkedés, Orbán Viktornál a hatalommal való visszaélés vádja merülhet fel
A külpolitikai szakértő egy interjúban beszélt arról, hogy az Orbán-kormány alatt zajlott ügyeknek milyen büntetőjogi következményei lehetnek. A vitnyédi menekülttábor tervével kapcsolatban azt mondta, teljesen nyilvánvaló, hogy a Fidesz „erkölcstelen politikai eszközként” akarta felhasználni a választási kampányban, és egyúttal kiélezni a viszonyt az Európai Unióval.


A Klikk TV Mélyvíz című műsorában volt vendég Szent-Iványi István külpolitikai szakértő volt, aki a vitnyédi menekülttábor körül kirobbant botrányt és annak politikai következményeit elemezte. Szent-Iványi István szerint a történet nehezen értelmezhető, de az a része, hogy az Orbán-kormány az Európai Uniót akarta átverni, számára teljesen hihető. Úgy véli, az előző kormány úgy akart tenni, mintha teljesítené az Európai Bíróság döntését, amely előírta egy befogadóállomás létrehozását a 2016-ban bezárt táborok helyett. A szakértő szerint a terv az volt, hogy létrehoznak egy létesítményt, amit menekülttábornak lehet nevezni, de mivel az az osztrák határtól mindössze 5 kilométerre van, az odaérkezőket azonnal „át is fogják terelni”.

Szent-Iványi szerint ez a fajta hozzáállás belefér abba a jellemtelenségbe, amit a kormány a témában tanúsított. Azt azonban sokkal felháborítóbbnak tartja, hogy a magyar közvéleményt is megtévesztették, hiszen az utolsó pillanatig tagadták a táborépítés tényét.

Szerinte az egész menekültügyet 2015 óta politikai eszközként használta az Orbán-kormány, hogy megvezesse a magyar állampolgárokat. „Ebben az ügyben gondosan ügyelnek arra, hogy egyetlen igaz mondat ne hangozzék el a részükről, és hát ez is ebbe a körbe tartozik bele” – tette hozzá.

A szakértő úgy látja, a kormány ezzel a trükkel akarta elkerülni a napi egymillió eurós büntetést. A titkos kormányhatározatban szerinte van egy különösen érdekes mondat, amely arról szól, hogy a kabinetnek érdeke kiélezni a migrációs vitát az Unióval a 2026-os választások előtt.

„Teljesen nyilvánvaló itt is, hogy egy erkölcstelen politikai eszközként akarták ezt felhasználni a választási kampányban, kiélezni a viszonyt az Unióval”

– fogalmazott. Ezt a helyzetet ahhoz hasonlította, amikor a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov közötti beszélgetések részletei napvilágot láttak. Azt mondta, bár a szoros magyar-orosz kapcsolat ismert volt, a konkrétumok megdöbbentőek voltak.

„Azzal, hogy Szijjártó Péter Lavrovval milyen módon enyeleg és hogyan beszél, az mégiscsak megdöbbentő volt és megrázó” – mondta, hozzátéve, hogy a szervilis és visszataszító mód, ahogy a kommunikáció zajlott, döbbenetes volt.

Szent-Iványi István egyetértett azzal a felvetéssel, hogy kormányváltás nélkül ezek az ügyek sosem derültek volna ki, és a kabinet ugyanúgy folytatta volna a hazudozást. Felidézte, hogy 2022-ben, amikor kiderült, hogy az orosz titkosszolgálat bejutott a Külügyminisztérium informatikai rendszerébe, Szijjártó Péter kampányhazugságnak nevezte a hírt. Amikor később bizonyíték került elő, a miniszter szerinte szemérmetlenül tovább hazudott. A szakértő szerint a Fidesz még a választási vereség után sem nézett szembe a hibáival, ahogy az a párt kongresszusán is látszott.

„Még a vereség után sem változtattak semmin, ott sincs semmi őszinte szembenézés, hát miért változtattak volna, hogyha győznek?” – tette fel a kérdést.

A külpolitikai szakértő szerint bizonyos ügyeknek büntetőjogi következményei is lehetnek. Úgy gondolja, Szijjártó Péter esetében egyértelműen fennáll a felelősség az EU-val szembeni kémkedés és külső erőkkel való együttműködés vádja miatt.

„Ezt Szijjártó Péter tankönyvszerűen megvalósította, és erre ott vannak a bizonyítékok, a beszélgetések. Belső információkat kiadott, dokumentumokat átadott, tehát ez tiszta ügy” – jelentette ki.

Egy másik ilyen ügynek az aranykonvoj-botrányt nevezte, amely szerinte akár Orbán Viktor személyes felelősségét is felvetheti.

„Könnyen lehet, hogy itt például Orbán Viktor személyes felelőssége is felmerül, mert többen ezt mondják, hogy tőle eredt, és ez hatalommal való visszaélés” – állította.

Az interjú kitért a migrációs paktumra is, amelyet a Tisza-kormány a jelenlegi formájában elutasít. Szent-Iványi István ezt úgy értelmezi, hogy a kormány kiutat keres, hasonlóan a lengyelekhez, akik a belarusz határon kialakult helyzet miatt kaptak kivételt. A teljes elutasítást azonban nagyon rossz lépésnek tartaná. „Ennek a megítélése most egyre inkább olyanná válik, hogy ez nem egy egyszerű kötelezettségszegési eljárás” – figyelmeztetett. Elmondása szerint az EU-s szerződés negyedik cikkelye kimondja a tagállamok jóhiszemű és lojális együttműködési kötelezettségét, aminek megsértése akár a költségvetési források teljes megvonásával is járhat.

Úgy látja, a Tisza-kormány a három lehetséges opció – menekültek befogadása, pénzügyi hozzájárulás vagy technikai segítségnyújtás – közül az utóbbit választaná, de félnek attól a kitételtől, hogy ehhez találniuk kell egy olyan országot, amely igényli a segítséget.

Szent-Iványi szerint ettől nem kellene annyira tartani. „Mi magunk is külső ország vagyunk. Ugye Ukrajna és Szerbia vonatkozásában külső határt védünk, tehát önmagában a mi határainknak a védelme is az Európai Unió külső határainak a védelmét jelenti” – érvelt. Felhívta a figyelmet arra, hogy

Magyarország az előző kormány miatt nagyon rossz helyzetbe került, és ha az új kabinet is ugyanazt az utat követi, nehéz lesz elkerülni a súlyos következményeket.

Kiemelte, hogy a kvóta szerinti pénzügyi hozzájárulás is sokkal olcsóbb lenne, mint a jelenlegi büntetés. „Ez sokkal kisebb összeg, mint amit most folyamatosan már levontak tőlünk, tehát el is ment ebből 600 millió” – mondta.

A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Autósüldözés Rogán Cecíliával,10 ezer eurós tonhal-szusi és Orbán rivalizálása a putyini vagyonnal - Tóth Ildikó újabb részletek osztott meg a NER-luxusról
A Cápák között befektetője újabb elképesztő történeteket osztott meg a NER belső világáról. Azt is elmondta, szerinte feltűnően nem mennek sehová a NER-esek és a NER-feleségek a kormányváltás óta, inkább otthon diskurálnak az ügyvédjeikkel a jövőről.


„Nemcsak jártam NER-es milliárdos ingatlanjában, hanem Tiborczéktól vettünk egy több milliárdos ingatlant az Andrássy úton” – hangzott el Tóth Ildikótól Dull Szabolcs Ötpontban című műsorában.

A luxusingatlan-befektető, akit a közönség az RTL Cápák között című műsorából ismerhet, azt állította, egy cég megbízásából vásárolták meg a 650 négyzetméteres lakást, amit korábban üzemeltetésre használtak. A lakás belső tereiről az üzletasszony részletesen is beszélt.

„Ezen a lakáson is az látszott, hogy itt nincsenek anyagi határok.”

Tóth Ildikó beszámolt arról is, hogy barátainak „oligarcha-túrákat” szokott szervezni, és egy ilyen alkalommal feszült helyzetbe került Rogán Cecília körülbelül tízmilliárdosra becsült háza előtt. Miután lefotózta az ingatlant, elmondása szerint megjelent mellettük Rogán Cecília, majd miután továbbhajtottak, követte őket.

„Beállt mögénk, és elénk vágódott egy nagy Mercedes-dzsip, és elkezdtek belőle kiszállni az emberek, én gázt adtam, mert úgy gondoltam, hogy nincs közös témánk, úgyhogy nem beszélünk meg semmit.”

Az interjúban több más, a NER-luxus világába tartozó történetet is megosztott. Hatvanpusztát egy indokolatlan, 100 szobás, Versailles-i kastély hangulatát idéző birtokként írta le, ami szerinte nem több, mint

„rivalizálás a putyini vagyonnal”.

Beszélt egy titokzatos, olasz Alpokban található villáról is, amelynek felújításakor a megbízó egyetlen utasítása az volt, hogy „teljesen mindegy, hogy mennyit fog költeni, mert a legszebb legyen”. Bár a sajtó ezt az ingatlant Orbán Viktorhoz köti, Tóth csak annyit tud, hogy mivel a villának magyar házvezetőnője van, valószínűleg magyar tulajdonosé.

Mészáros Lőrincről pedig egy erős véleményt fogalmazott meg.

„Ez az ember nem milliárdos, ez az ember egy nagyon megbízható fiú.”

Tóth azt is elmondta, hogy a kormányváltás óta feltűnően rejtőzködnek a NER-oligarchák, pedig korábban olyan felesleges fényűzésre is volt példa, mint a most következő történet:

„A NER-esek és a NER-es feleségek eltűntek mindenhonnan a kormányváltás után. Nincsenek az utcán, nincsenek az éttermekben, nincsenek partik. Régebben rengeteg olyan parti volt, ahol hatalmas bulikat rendeztek a saját villáikban, és ezt feltöltötték a social mediába. Úgy képzeld el, hogy egy 10 ezer eurós tonhalat felszeleteltek szusinak, megérkezett a hatalmas tonhal, jöttek a japán séfek, feldolgozták, videóra vették, és ezt a barátaikkal visszanézhették később” - részletezte az üzletasszony, aki szerint most mindenki otthon ül és a jogászaival beszélget, hogy hogyan tovább.

„Most egy picit elment a kedvük a fotózástól” - jegyezte meg.

Nemrégiben derült ki, hogy Tóth Ildikó volt az, aki saját elmondása szerint 2022 tavaszán elkezdett információkat és fotókat küldeni Hadházy Ákosnak a NER-közeli feleségek fényűző életmódjáról. Az üzletasszony ezt azzal indokolta, hogy a kézzelfogható rongyrázás sokkal jobban megragadja az emberek figyelmét, mint a bonyolult korrupciós ügyek.

A teljes beszélgetést itt lehet megnézni:

Nemrég a HVG-nek adott interjút, ahol kifejezetten a NER-feleségek, köztük Matolcsy Ádám neje, és Rogán Barbara luxizását részletezte:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Borítékban átadott készpénz, ajándékok” – Panyi Szabolcs szerint így is támogatták orosz ügynökök a magyar kormánymédia embereit
Az oknyomozó újságíró szerint a közvetlen anyagi juttatás is része volt annak a támogatási rendszernek, amellyel orosz és kínai hírszerzők segítették a kormánymédia munkatársait.


Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a bejegyzésében nemzetbiztonsági forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a magyar hatóságok ismerték a kormányközeli szereplők és külföldi hírszerzők viszonyát.

„Több magyar nemzetbiztonsági forrás is arról beszélt nekem, hogy a magyar szolgálatok az elmúlt években észlelték és feldolgozták számos olyan személy orosz és kínai titkosszolgálati kapcsolatait, akik az Orbán-rezsim ismert propagandistáiként dolgoztak” - írta a közösségi oldalán.

„Ezek a kapcsolatok sokszor tartalmi befolyásolást jelentettek diplomatafedésben dolgozó hírszerzők részéről, sőt olykor közvetlen támogatást is: ajándékokat, szakmai utakat, különféle fizetett megbízásokat, vagy akár borítékban átadott készpénzt.”

Az újságíró szerint ezek az esetek túlléptek egy kritikus határon, amit egy szövetségesi rendszerben lévő ország még elnézhetne. „A kapcsolat túlment azon, amit egy normális EU/NATO tagállamban még tolerálhatónak lehetett volna tekinteni.”

A határozott fellépés mégis elmaradt, aminek Panyi szerint politikai okai voltak. Úgy látja, a szolgálatok azért nem tudtak hatékonyan intézkedni, mert a propagandisták által terjesztett, Moszkva és Peking érdekeit szolgáló tartalmak egybeestek a kormány politikai céljaival.

„Ezek a propagandisták többek között a Magyar Nemzetnél, a Pesti Srácoknál, a Demokratánál, illetve korábban a Magyar Hírlapnál dolgoztak.”

Panyi arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormánypárti médiabirodalom közelmúltbeli leépítései után ezek a személyek még szorosabbra fűzhetik a kapcsolatot külföldi megbízóikkal. „Borítékolható, hogy lesznek olyanok, akik pénzügyi és ideológiai okokból továbbra is Moszkva vagy Peking érdekeinek megfelelően próbálják majd befolyásolni a magyar nyilvánosságot – csakhogy már nem a magyar, hanem sokkal direktebb módon az orosz és a kínai állam szárnyai alatt.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Krekó Péter: Ezért nem adhat felmentést a „parancsra tettem” az Orbán-rendszer kiszolgálóinak
A szociálpszichológus szerint az Orbán-kormány nem volt klasszikus autoriter rendszer, így a propagandagépezet működtetői nem hivatkozhatnak kényszerre. A szakértő úgy véli, az államszervezetből fel lehetett volna állni, de ezzel a lehetőséggel az elmúlt 16 évben nagyon kevesen éltek.
F. O. - szmo.hu
2026. június 19.



Két hónappal a kormányváltás után a magyar társadalom még mindig bizonytalan abban, hogyan viszonyuljon az elmúlt 16 évhez, erről beszélt Krekó Péter szociálpszichológus a Telexnek adott interjúban. Szerinte miközben egyesek a feszültségek csillapítását és a jövőre való koncentrálást sürgetik, a kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy elsöprő társadalmi igény van az elszámoltatásra és a vagyonvisszaszerzésre, különösen a korrupciós ügyek kapcsán. Úgy véli, erre komoly demokratikus felhatalmazás van, ami nemcsak pragmatikus, de morális megtisztulási szempontból is fontos.

Ugyanakkor hozzátette, hogy a jogi folyamat nem lesz egyszerű, mivel az ügyészség és a Kúria a jelenlegi vezetéssel nem lesz a kormány szövetségese ebben. Krekó szerint a gyűlöletkeltéshez hasonló politikai visszaélések terén is jogos elvárás a felelősségre vonás, különösen, hogy a rendszerváltáskor ez elmaradt. Azt a gondolatot, hogy a „boszorkányüldözés” abbahagyása vezet a békéhez, magasztosnak, de ebben a helyzetben helytelennek tartja. „De a rendszerszintű jogi és politikai normasértések korszakát követően ez azt jelentené, hogy az elit és a társadalom szemet hunyna a bűncselekmények fölött” – fogalmazott.

A szociálpszichológus óvatosságra intett az egyéni politikai traumák társadalmi szintre emelésével kapcsolatban, ugyanakkor megjegyezte, hogy a fél ország valamilyen mértékben traumatizált, és a trauma nem múlik el a hallgatással.

Ezért is tartja fontosnak, hogy a felelősséget ne kenjék el egy üres megbékélésretorika jegyében. „Egy ilyen helyzetben a gyors túllépés alapvetően az elkövetők érdekeit szolgálja” – jelentette ki.

Hozzátette, a gyógyulás nem egy csendes folyamat. „A traumafeldolgozás törvényszerűen hangos, konfliktusos, fájdalmas folyamat, amiben a szenvedés nem öncélú, hanem azt a célt szolgálja, hogy mindez ne történhessen meg újra” – mondta. Krekó Péter kitért arra az új jelenségre is, hogy a rendszer korábbi kiszolgálói egyre gyakrabban szólalnak meg a nyilvánosságban, jellemzően önmentegető módon. Bár az ő perspektívájuk megértése is fontos, szerinte az áldozatokét még nem hallottuk eleget, és határt kellene szabni a nyilvános „gyóntatószékeknek”.

„Nem lenne szerencsés, ha az elkövetők önmentegető narratívái dominálnák a nyilvánosságot – még ha sokszor izgalmasabb is az ő magyarázataikat hallgatni”

– figyelmeztetett.

A korábbi rendszer szereplőinek médianyilvánossága kapcsán Krekó különbséget tett a volt állami vezetők és a kommunikációs gépezet alkalmazottai között. Míg előbbieket szerinte meg kell szólaltatni, és szembesíteni kell őket a döntéseikkel, utóbbiak esetében problémásabbnak látja, ha kevés szembesítés mellett mondhatják el a saját narratívájukat. Úgy véli, ez a cselekedeteiket túl emberinek láttathatja, holott azok amorálisak voltak. A propaganda eltűnésével és a kormánymédia-termékek összeomlásával párhuzamosan szerinte most kedves arcú emberek magyarázzák a bizonyítványukat, ami a gyors megbocsátás felé mutat.

„Mindez a nagyon gyors megbocsátás irányába mutat, pedig szerintem az indulatok szításában és gyűlöletkeltésben aktív szerepet játszó szereplők esetében ez nem indokolt”

– szögezte le. A szociálpszichológus szerint a felelősség megállapításánál nem szabad megállni a legfelsőbb szinten, és csak Rogán Antalra, valamint néhány vezetőre hárítani mindent. „Érdemes elkerülni azt is, hogy minden felelősséget csak a legfelsőbb szintekre vetítünk, és csak Rogán Antalt és néhány köztévés igazgatót nevezünk meg bűnösnek” – mondta. Álláspontja szerint a propagandagépezet közép- és alsóbb szintjein elkövetett tettekről is beszélni kell.

Krekó Péter kifejtette, hogy

az Orbán-rendszer egyfajta információs autokrácia volt, amely az információk rendszerszintű manipulációjával tartotta fenn magát.

Fontosnak tartja megérteni, hogy ez nem volt klasszikus autoriter rendszer. „Senkit nem kényszerítettek arra, hogy a gyűlöletkeltésben részt vegyen, senkinek sem fogtak pisztolyt a fejéhez annak érdekében, hogy a propagandát szolgálja” – hangsúlyozta. Bár voltak kényszerítő eszközök, azok nem a középosztályt sújtották elsősorban.

„Ezért sem adhat felmentést, amire a Harmadik Birodalom bukását követően sokan hivatkoztak: »parancsra tettem«” – vonta le a következtetést.

Szerinte az államszervezet szinte bármely részéből, így a propagandaintézményekből is fel lehetett állni. „Őszintén szólva ezt nagyon kevesen tették meg az elmúlt 16 évben” – tette hozzá.

A „boszorkányüldözés” vádjára reagálva Krekó elmondta, hogy a kormányváltáshoz vezető két legfontosabb érzelem a harag és a remény volt, a harag pedig a változás fontos katalizátora. Bár ennek nem szabad korlátlan utat engedni, a közvélemény morális felháborodásának kifejezését legitim demokratikus eszköznek tartja. A magyar politikára jellemző „törzsi logikai gondolkodás” veszélyére is felhívta a figyelmet, amely a saját oldalon megbocsátó, míg az ellenféllel szemben kíméletlen. „Míg valaki egy normasértést a saját oldalán megbocsáthatónak, sőt kívánatosnak tart, a másik oldallal szemben sokkal kevesebbet enged meg” – magyarázta. Úgy látja, a Fidesz összeomlásával a hatalommal való visszaélés veszélye fennáll, de az új kormány részéről lát olyan gesztusokat, amelyek ez ellen hatnak.

Krekó a Fidesz szembenézésének teljes hiányát látja.

„Egy-két kritikus hangon kívül nem hallottunk érdemi önreflexiót a Fidesz oldaláról, Orbán Viktor továbbra is a globális összeesküvéssel magyarázza a vereségét”

– állapította meg. Ezzel szemben az új kormány tett gesztusokat, például Magyar Péter bocsánatot kért a rendszer bűneiért. Orbán Viktor stratégiája szerinte ennek pont az ellentettje. „Orbán »dolgozatának« üzenete: az irány jó volt, csak nem mentünk elég messzire” – foglalta össze. A szociálpszichológus úgy gondolja, Orbán a saját politikai stílusának foglyává vált, érzéketlen lett a társadalmi hangulatváltozásokra, és a Fidesz népszerűségének zuhanása részben az önreflexió hiányának köszönhető.

Krekó Péter személyes érintettként elmondta, senki nem kért tőle bocsánatot a Covid-járvány alatti lejárató kampány miatt, de ezt nem is várja el. Fontosabbnak tartja a miniszterelnöki bocsánatkérést, bár szerinte az állam név szerint is bocsánatot kérhetett volna a Szuverenitásvédelmi Hivatal által meghurcoltaktól. A rendszer alsóbb szintjein dolgozók felelősségével kapcsolatban konkrét javaslata is van.

„Én elképzelhetőnek tartanék például egy külön szabályozást arra, hogy a gyűlöletkeltésben élen járó közmédia és más médiaorgánumok bizonyos feladatokban részt vevő munkatársai egy ideig ne dolgozhassanak az államigazgatásban vagy a nyilvánosságban”

– vetette fel. Véleménye szerint aki aktívan részt vett az információs hadviselésben, annak szembe kell néznie a következményekkel.

„Aki aktív munkát végzett az ország polgárai elleni információs hadviselésben, és civilek ellen fordította ezeket az információs fegyvereket, az nézzen szembe a következményekkel” – mondta.

A szociálpszichológus szerint az Orbán-rendszerrel való szembenézés elmulasztása illeszkedne a feldolgozatlan magyar traumák sorába, de hangsúlyozta, hogy ez a rendszer morálisan nem eshet egy megítélés alá a gyilkos diktatúrákkal. Úgy látja, a rendszer fenntartásában a magyar társadalomnak is volt felelőssége. „Ezért szerintem a rendszer fenntartásában is volt a magyaroknak társadalmi felelősségük” – jelentette ki, hozzátéve, hogy mindenkinek érdemes elgondolkodnia a saját felelősségén. Timothy Snyder „előzetes behódolás” fogalmát idézve arról beszélt, hogy sokan feleslegesen engedtek a hatalomnak. „Magyarország ennek az előzetes behódolásnak az állapotában volt. Tudom, hogy ez nem egy népszerű nézőpont, mert egyszerűbb a Fidesz túlhatalmára fogni mindent” – mondta.

A jövőre nézve a legfőbb tanulságnak a hatalommal szembeni bátor kiállást tartja. „A tanulság szerintem az, hogy ne próbáljunk megfelelni előre a hatalom akaratának, és ne féljünk kritikusak lenni” – fogalmazott. Szerinte az Orbán-kormány alatt a társadalom megtanulta, hogy lehet hatása az ellenállásnak. Ezt a kritikai attitűdöt a jövőben is meg kell őrizni, mert ez a záloga annak, hogy

az alattvalói mentalitásból egy tudatos polgári mentalitásba lépjünk át.

„Ha ellent merünk mondani a hatalomnak, egy fejlettebb, jobb társadalomban élhetünk” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk