Fleck Zoltán: A Fidesznek ebben a formában nem szabadna tovább léteznie
A Friderikusz Podcast vendégeként Fleck Zoltán jogtudós, jogszociológus elemezte az Orbán Viktor választási vereségét és Magyar Péter kétharmados győzelmét követően kialakult politikai és jogi helyzetet.
Fleck elmondása szerint óriási örömöt és megkönnyebbülést érzett vasárnap este, és a városszerte ünneplő fiatalokat látva úgy gondolta, „ez az ő forradalmuk”. Szerinte egy olyan generáció lázadt fel, amely felnőttként szinte semmi mást nem tapasztalt, csak az Orbán-rendszert, és ebből lett elegük.
A jogtudós az elmúlt 16 évet egyértelműen választásos autokráciának nevezte, amely nem demokrácia és nem jogállam. Úgy véli, a rendszer a manipuláció, a hazugság és a látszatalkotmányosság szintjén ragadt meg. „Egy lépésre volt attól ez a rendszer, hogy még jobban putyinizálódjon, de ezt a lépést nem tette meg” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a választás ezt a lehetőséget most lesöpörte az asztalról.
Ugyanakkor szerinte a rendszer súlyos „strukturális erőszakot” alkalmazott a hajléktalanok, a szegények és más társadalmi csoportok ellen.
Fleck Zoltán úgy látja, Orbán abban bízott, hogy a jogilag körbebástyázott intézményrendszere – a legfőbb ügyésztől az Alkotmánybíróságon át a köztársasági elnökig – megakadályozza majd bármely más politikai erő kormányzását. A jogtudós szerint azonban a rendszer és Orbán Viktor is „megöregedett”, nem tudott reagálni a kihívásokra, a miniszterelnököt pedig a saját stábja „szabadon engedte”, ahol artikulálatlanul veszekedett a tömeggel, ami egy politikusnak megengedhetetlen.
Ha a Fidesz nyert volna, Fleck szerint az ország további keményedésre, a magyar társadalom többségével való szembekerülésre és fokozódó nemzetközi elszigetelődésre számíthatott volna.
Úgy véli, Orbán Viktor nemzetközi befolyása a miniszterelnöki pozíciójával együtt összeomlik. „Putyin számára is addig érdekes, ameddig blokkolni tudja azokat a döntéseket, ami az orosz oligarchák szankcionálása, vagy Ukrajna támogatása lenne” – fogalmazott.
Szerinte az európai hatóságok régóta nem bíznak a magyar vezetésben, különösen azóta, hogy kiderült, az orosz titkosszolgálat „ott dekkol” a Külügyminisztériumban. Azt állította, az EU azért nem avatkozott be korábban, mert „a magyar miniszterelnök megbuktatása a magyar választók dolga”.
A Szijjártó Péter és Szergej Lavrov közötti titkos kapcsolatokról szólva Fleck azt mondta, az európai biztonsági érdekek egyben magyar állami érdekek is, és aki ezeket egy ellenséges hatalomnak kiszolgáltatja, azzal szemben felmerülhet a hazaárulás vádja. Úgy véli, a tényállás elolvasása után meg lehetne találni az alapokat a felelősségre vonás elindításához.
A legfontosabb kérdésnek azt nevezte, hogy a joggal körülbástyázott önkény felszámolható-e a jog segítségével. Álláspontja szerint az Orbán-rendszer által létrehozott jogi kereteket nem szabad valódi jogállamnak tekinteni. „Ne tekintsük jogállamnak azt, ami csalárd okokból és hamis szándékból jogi formát öltött” – szögezte le.
Szerinte az Alaptörvényt sem lehet valódi alkotmánynak nevezni, mivel abból az ország fele ki van rekesztve. Figyelmeztetett, hogy ha az új kormányzat formálisan elfogadja az autokrácia jogát, akkor azt kockáztatja, hogy az emberek úgy fogják érezni, nincs igazságtétel, mert azt pont a régi rendszer által alkotott jog akadályozza.
Fleck szerint az új, kétharmados többségnek tesztelnie kell az olyan intézményeket, mint az Alkotmánybíróság vagy a köztársasági elnök. Ha ezek az intézmények a demokratikus kormányzást akadályozzák, akkor – mint mondta – legitim indokok alapján meg kell változtatni a működésüket, akár Alaptörvény-módosítással is.
Úgy véli, a Fidesz által kinevezett közjogi méltóságok elvesztették a legitimitásukat, ezért Magyar Péter felszólítása a lemondásukra politikailag indokolt. Bárándy Péter korábbi igazságügyi miniszter is arra hívta fel a figyelmet, hogy egy hónap alatt fel kell számolni a Fidesz rendszerének romjait.
A valódi, rendszerszintű átalakuláshoz szerinte egy kétlépcsős folyamatra van szükség: először a kormányzáshoz szükséges azonnali törvénymódosításokra, majd egy széles társadalmi vitára épülő új alkotmány létrehozására.
„Muszáj a következő alkotmánynak olyannak lennie, ami persze rövid, meg szakmailag megalapozott, és nincsenek benne ideológiai elemek, de a társadalmi részvételt biztosítsuk” – hangsúlyozta.
Az ellopott közvagyon visszaszerzésével kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy ehhez megvan a jogi alap és az információ is, mivel számos ügyben már léteznek előkészített nyomozati anyagok.
Szerinte nem kell kirakatperektől tartani, hanem gyors és a nyilvánosság előtt zajló, méltányos eljárásokra van szükség. Fleck Zoltán szerint a jelenlegi politikai helyzet „csonka”, hiszen a parlamentben két konzervatív és egy szélsőjobboldali párt ül majd. Hosszú távon szükség lenne egy szociáldemokrata jellegű pártra is, de szerinte most egy átmeneti helyzet van, amelyben Magyar Péternek történelmi küldetése a demokrácia helyreállítása és stabilizálása.
Magyar Péter és Orbán Viktor EU-felfogása közötti különbséget abban látja, hogy míg Orbán célja az Unió felbomlasztása volt, addig Magyar Péter egy partneri viszonyban, a nemzeti érdekeket képviselve működne együtt.
Az ukrajnai háborúval kapcsolatban elismerte, hogy Magyar Péter álláspontja lehetne egyértelműbb, de szerinte az mindenképpen kiolvasható a szavaiból, hogy nem tartaná fenn azt a „megfordított morális helyzetet”, amelyben Magyarország az agresszort támogatja a megtámadott féllel szemben.
A Tisza Párt tapasztalatlan képviselőivel kapcsolatban úgy véli, bár fennáll a veszélye a szavazógépként való működésnek, a kormányzati felelősség nyomása alatt gyorsan meg lehet tanulni a politizálást, ahogy az a rendszerváltás után is történt. Végezetül elmondta, hogy bizakodó, és adna 100 napot az új kormánynak. „Az az ellenzéki kritikus, egyéni szerep, amit én vállaltam, és sok civil és sok más szakértő, az most befejeződik bizonyos értelemben, és nagy reményekkel nézünk egy demokratikus kormányzás elé, és nem én akarom megmondani, mi a helyes út” – zárta gondolatait.
