SZEMPONT
A Rovatból

„Fico helyzete rendíthetetlen” – kemény választ ad a merényletre a szlovák kormány Tokár Géza szerint

A politológus szerint kemény intézkedések, az ellenzék és a média megbélyegzése követheti a szlovák miniszterelnök elleni merényletet, míg a kormánykoalíció belső feszültségei – egyelőre – a háttérbe szorulhatnak.


Úgy tűnik, még sokáig nem tudja ellátni a miniszterelnöki teendőit Robert Ficő, aki ellen merényletet követtek el szerdán. A szlovák kormányfőt több lőtt sebbel, életveszélyes sérülésekkel vitték kórházba. Bár azóta magához tért, az állapota továbbra is nagyon súlyos.

Közben kiderült, hogy a merlénylő régen kapcsolatban állt egy oroszbarát félkatonai szervezettel is, de jelek szerint ennek nincs köze a mostani támadáshoz.

A szlovák belpolitikai helyzet már a merénylet előtt is rendkívül feszült és instabil volt. Az országot komoly korrupciós botrányok rázták meg, Ján Kuciak oknyomozó újságíró és menyasszonya 2018-as megölése óta egymást követték a politikai válságok. A 2023-ban ismét hatalomra kerülő Fico-t az ellenzék azzal vádolta, hogy Orbán Viktor mintáját követve próbálja átvenni az ellenőrzést állami média felett, miközben a rendőrség és a titkosszolgálatok élére is a saját embereit ültette. A Robert Fico elleni merénylet körülményeiről és lehetséges következményeiről Tokár Géza politológussal, a szlovákiai belpolitika szakértőjével beszélgettünk.

– Ön szerint milyen mélységig rengetheti meg ez a merénylet a szlovákiai közéletet?

– Hát ez egy nagyon jó kérdés, és szerintem a következő két-három napban fogjuk látni, hogy valójában mit jelent ez a szlovákiai közélet számára. Itt ugye két dologról van szó, amire egészen biztosan ki fog hatni. Az egyik nagyon rövid távon az európai parlamenti választások és az EP kampány, ami teljes gőzzel zajlott, de most bizony megváltozik mind a dinamikája, mind a pártoknak az üzenetei. És hát a másik, ami talán még ennél is fontosabb, az az, hogy miként fog erre reagálni a társadalom. Akár Robert Fico szimpatizánsai, vagy azok a nem túlságosan illedelmes állampolgárok, akik korábban is előszeretettel megfogalmaztak vulgáris üzeneteket.

Ők úgy érezhetik, hogy ez egyfajta felhívás, valakin ki kell tölteniük a haragjukat,

és a társadalomban is elfogadottabbá válhat az oda-vissza ütésváltás. Én nagyon remélem, hogy ezt a részt sikerül elkerülni, de ebben a pillanatban még nem tudjuk, lesznek-e valamiféle hasonló következményei a merényletnek. Bízunk benne, hogy nem lesznek.

– Tehát elképzelhető, hogy ezzel egy erőszakos fordulatot vesz a közbeszéd, a közélet?

– Igen, elképzelhető, hogy elindít egy erőszakhullámot.

– Ha Fico hosszabb ideig távol marad a közélettől, milyen politikai szereplők, milyen politikai erők tölthetik be a keletkező űrt?

– Robert Fico esetleges kiesése nem azt jelenti, hogy megbénul a kormány, bár most tulajdonképpen nem teljesen látszik, hogy az alkotmányos rendelkezések értelmében mégis ki veheti át az ő funkcióinak a gyakorlását. Négy alelnöke, négy miniszterelnök-helyettese van a kormánynak, közülük lesz valaki. De hogy pontosan kicsoda, és hogy milyen hatáskörei és kompetenciái lesznek, azt az alkotmány nem szabályozza teljeskörűen. Nagy valószínűséggel arra lehet számítani, hogy Robert Kaliňák védelmi miniszter lesz az, aki átveszi a helyét, a kormánykoalíciós partnerek egyetértésével. Már csak azért is, mert ez a pozíció a Smer-t illeti meg, mint legerősebb pártot, és maga Kaliňák is nagyon jó emberi, meg szakmai viszonyban van Ficoval. Ő gyakorlatilag a folytonosság képviselőjének tekinthető.

– Az lehetséges, hogy megindul egy versengés és mások is fellépnek, mint akik szeretnék ezt a pozíciót?

– A kormánykoalíción belül nem ideális a helyzet, nagyon a konfliktusa egymással az SNS-nek és a Hlasnak, a két kisebb kormánypártnak. De a Fico ellen elkövetett merénylet hatására ezek a konfliktusok inkább csillapodni fognak, és nem valamiféle belső vetélkedés kezdődik meg. Legalábbis rövid távon biztosan nem ez lesz, hanem sokkal inkább megszilárdul a kormánykoalíció egysége. Mindenki érintettnek érzi magát ebben a helyzetben, és mindenki egyértelműen a szimpátiájáról biztosította a miniszterelnököt. Szóval, szerintem ez rövid távon biztosan nem teszi instabilabbá a kormányt, hanem pont hogy megerősíti az egységét. Ebben a pillanatban egyáltalán nem utal semmi sem arra, hogy bárki is törekedne Fico helyére lépni, és az lett volna a reakciója a merényletre, hogy eljött az ő idejötte. Teszem hozzá, emberileg is meglehetősen visszás lett volna, ha valaki tegnap hasonló üzenetet sugalmaz vagy fogalmaz meg.

Összességében én úgy gondolom, hogy Fico helyzete rendíthetetlen és a kormánykoalíció helyzete biztosan stabil.

Nyilván változhat a helyzet, ha kiderül, hogy Robert Ficonak annyira súlyos az állapota, hogy akár teljesen alkalmatlanná is válhat a vezető szerepkörre, de én úgy tudom, hogy a jelenlegi hírek nem erről szólnak. Ő előbb-utóbb vissza fog térni.

– Az elképzelhető, hogy Fico esetleg visszavonuljon ezután? Vagy ő nem az az ember?

– Én azt mondanám, hogy alapvetően ő nem az az ember, aki vissza fog vonulni. De nyilvánvalóan ez egy olyan szituáció, amikor az ember feltesz magának hasonló kérdéseket. Meg kell várni azt, hogy az első sajtó-nyilvános szereplésekor pontosan mit fog mondani Fico.

Az is egy nagyon érdekes kérdés, hogy amikor megszólal, akkor mennyire bosszúszomjasan, mennyire konfliktuskeltően fogalmaz, vagy mennyire emelkedik felül ezen, és szólít fel valamiféle általános társadalmi békére.

Nem lehet kizárni egyik forgatókönyvet sem. Úgy gondolom, hogy amikor megszólal — ami nagy valószínűséggel napok, de az is lehet, hogy hetek kérdése —, az sok hasonló kérdést is tisztázni fog. Hogy mi az ő sorsa, mi a politikai jövője — én úgy gondolom, hogy ebben a pillanatban ő folytatni szeretné, de ez abszolút spekuláció.

– Arról is csak spekulálni lehetne, hogy ha egyáltalán visszatér, akkor hogyan folytatná?

– Igazából már régóta látszik, hogy van két vonal — ez is a kormányon belüli konfliktusok egyik fő forrása —, hogy vannak a keményvonalasok, akik nagyon sarkosan fogalmaznak, akik az ellenzéket is gyakran akár vulgáris módon támadják, és vannak a kicsit mérsékelt, vagy békülékenyebbek, akik törekednek még valamiféle párbeszédre. A megnyilvánulásai alapján Ficot inkább a keményvonalasokhoz sorolhatnánk. De ez tényleg nagyon jó kérdés, hogy mennyire szándékozik ezt a vonalat képviselni a továbbiakban is. Illetve az, hogy milyen szinten.

Mert az mégiscsak egy szintlépés, hogy valaki megpróbálta őt megölni. Erre nagyon sokféle reakciót lehet adni, ami emberileg nyilván érthető, miközben politikusként és miniszterelnökként pedig van egy alapvető társadalmi felelőssége.

– Hogy a merénylő milyen politikai nézeteket vall, vagy milyen oldallal szimpatizál, annak lehet következménye, hogy eltolja bármelyik irányba a közhangulatot?

– Ebben a pillanatban a kormánykoalíció egyértelműen úgy érzi, hogy hogy a miniszterelnök elleni merénylet az ellenzék, illetve a sajtó meglehetősen élénk kormányellenes retorikájának a kicsúcsosodása. Ez sok esetben átcsapott hasonló vulgarizmusba, mint amit egyébként a kormánykoalíció részéről is tapasztalni lehet az ellenzék felé. Ők igazolva látják azt az elképzelésüket, hogy az ellenzék és a média együttműködése megpróbálta őket kitaszítani a hatalomból, és semmi nem drága nekik, hogy elérjék ezt a célt. Az egy másik kérdés, hogy ez az érzés mennyire felel meg a valóságnak.

Az egészen biztos, hogy vannak, akik úgy érzik, hogy ez egy ürügy arra, hogy sokkal keményebb intézkedéseket fogadjanak el, akár a sajtó korlátozása, akár a közmédia átalakítása kapcsán.

Hogy ne kössenek kompromisszumokat, mert „ezekkel”, idézőjelben, az ellenzékkel nem is lehet kompromisszumokat kötni és megegyezni, hanem az egy élet-halál harc.

– Akkor várhatóan az ellenzéket és a sajtót teszik felelőssé a történtek miatt?

– Igen, legalább is a kormánypárti szimpatizánsok egy komoly részében ez egészen biztosan így csapódik le.

– Ennek milyen következményei lehetnek, miben szigoríthatnak, miként korlátozhatják például a sajtó szabadságát?

– Ami rövidtávon egészen biztosan ilyen következmény lesz, hogy van két törvénytervezet, ami nagyon nagy társadalmi vitát váltott ki, mert nyilván az ellenzék a diktatórikus hajlamok megerősítésének látja, míg a kormánykoalíció olvasatában pedig csak egy jogszerű transzformáció, ami időről időre be szokott következni. Az egyik a közmédia átalakítása. Ezalatt igazgatócserét, az irányító intézmények teljes személyzetének cseréjét kell érteni, ami sokkal nagyobb beleszólást engedne a szlovák kormánynak a közmédia tartalmába. Nagyon sok vita arról, hogy ez mennyire jogos vagy jogtalan.

Úgy gondolom, hogy most a legkeményebb, a leginkább kompromisszummentes forgatókönyvet veszik elő, és erre az erkölcsi tőkére alapozva nagyon gyorsan és zavartalanul lebonyolítják ezeket a változásokat.

Ezt valószínűleg senki nem meri majd kritizálni, vagy ezek a kritikák elhalnak a merénylet miatt. A másik ilyen nagy vitát kiváltó törvénytervezet a kulturális támogatások, a pályázati rendszer átalakítása. Alapjában véve itt szintén arról van szó, hogy ki és miről dönthet ezekben a kérdésekben. És szerintem itt is egy olyan verziót fognak elfogadni, ami a kulturális miniszter hatáskörébe sorol mindent, és nem a szakmai bizottságokéba. Tehát a művészek és a média körülményei egészen biztosan megváltoznak. Ezt a két törvényt szerintem a koalíció nagyon gyorsan a saját hatáskörében el fogja fogadni, és azt fogja mondani, hogy itt ellenvéleménynek helye nincs. Aztán, hogy később lesz-e bármilyen más szabályozás, amit kimondottan a merénylet inspirál, azt ebben a pillanatban még nem látjuk.

– Visszatérve még a merénylőre, azt lehet olvasni róla, hogy oroszbarát paramilitáris szervezettel is kapcsolatban állt. Ez befolyásolhatja a kormány Oroszországgal való viszonyát?

– Én ezt nagyon kevéssé tartom valószínűnek. Nyilván vannak olyan hírek és értesülések, hogy a merénylőnek köze volt, vagy legalábbis szimpatizált olyan szervezetekkel, amik félkatonai jellegűek voltak, és a rendteremtést tűzték ki célul. De ez 8 éve történt. Nekem az inkább a véleményem a rendelkezésre álló információk alapján — amellett, hogy a hatóságok biztosan vizsgálatot folytatnak és majd jutnak ebben valamiféle következtetésre —, hogy

itt inkább egy olyan személyről van szó, aki nagyon zavaros nézeteket vallott, és ideológiailag ide-oda csapódott. Nem hinném, hogy az orosz szál kimondottan hangsúlyos lett volna a merénylet előkészítésében, megvalósításában, vagy bármilyen módon köze lett volna hozzá.

Szerintem a szlovák-orosz kapcsolatokra ez nagyon elhanyagolható hatással lesz, ha egyáltalán lesz bármilyen hatással.

– A merénylet körülményeiről esetleg van már bármilyen hivatalos álláspont, megállapították már bárki felelősségét? Miért történhetett ez meg egyáltalán?

– Az egészen biztosan, hogy a biztonsági szolgálat hibázott, Robert Ficonak nem lett volna szabad ennyire őrizetlenül ilyen közel kerülnie a tömeghez. Teszem hozzá, hogy igazából a kormányfő a szokásává tette azt, hogy odamegy akár a szimpatizánsokhoz, akár az ellentüntetőkhöz, és intéz feléjük egy-két szót. Tehát nagyon elhanyagolták a biztonsági előírásokat, és szerintem senki nem gondolt arra, hogy komolyabb probléma származhat ebből.

Elképzelhető, hogy valakit felelősségre vonnak a biztonsági szolgálat részéről, hogy személycserék következnek.

Az biztos, hogy szigorúbbak lesznek a köztisztviselők védelmére vonatkozó szabályozások. Meglátjuk, hogy ennek lesz-e bármiféle más következménye ezen kívül. De én úgy gondolom, hogy ez egy olyan tragédia volt, amit nagyon kevesen láthattak előre, és épp ezért nem is törekedtek az elkerülésére. Nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy a biztonsági szolgálatok arra tudták volna kényszeríteni a kormányfőt, hogy ne kommunikáljon a szimpatizánsaival ott helyben, mert mindig ezt csinálja.

– Tehát ez egy teljesen mindennapos interakciónak indult Fico és az emberek között, ami gyakorlatilag kivédhetetlenné tette azt, ami történt?

– Igen, azzal együtt, hogy az tény, hogy nem volt szabályos. Sőt, így utólag hajmeresztően szabálytalan volt. De teljesen az előző hónapok szokásainak a szellemében ment végbe.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Nem fogják Rogán Antal vagy Orbán Viktor helyett elvinni a balhét az alacsonyabb szinten lévők
A miniszterelnök szerint a Tisztítótűz-művelet során az alacsonyabb szinten érintettek nem fogják a vezetők helyett vállalni a felelősséget. Úgy véli, ezek az emberek vádalkut köthetnek, mert nem akarnak börtönbe menni Orbán Viktor, Rogán Antal vagy Mészáros Lőrinc helyett.


Magyar Péter a 444 stúdiójában adott interjút, ahol a kormányzás első 44 napjáról, a Tisztítótűz nevű művelet részleteiről és az Orbán-rendszer összeomlásának okairól is beszélt.

A kormányfő szerint bár Emmanuel Macron francia elnök korábban azt mondta neki, hogy könnyebb lesz kormányozni, mint Orbán Viktor ellen kampányolni, ezt egyelőre nem érzi. Úgy látja, a 16 év Fidesz-kormányzás után rengeteg munka van, és az ügyek sűrűsége, mélysége még őt is meglepte.

„Egészen elképesztő, hogy bárhova nyúlunk, a lopás minősített esete látszik” – fogalmazott.

A kormányfő szerint a mostani egy más típusú nehézség, mint ellenzékben lenni, de ezt „édes nehézségnek” tartja, mert a felelősség és a lehetőség is az övék. Elmondása szerint be kell bizonyítaniuk, hogy a politika lehet másmilyen.

Arra a kérdésre, hogy számított-e nagyobb ellenállásra a korábbi hatalmi gépezet részéről, Magyar Péter felidézte, egy korábbi, a Partizánnak adott interjúját, amikor azt mondta, az Orbán-rendszer sokkal gyorsabban összeomolhat, mint azt sokan gondolnák.

„És ez bejött. Az lehet, hogy én sem gondoltam, hogy ennyire gyorsan, hogy mindent csapot-papot hátrahagyva elmenekülnek” – jelentette ki.

Szerinte a Fidesz vezetése pontosan tudta, hogy ki fognak kapni, de ennek ellenére hazudtak a saját szavazóiknak. Úgy látja, amíg nem vállalnak felelősséget az ipari méretű korrupcióért és az ország eladósításáért, addig nincs kiút a számukra.

Orbán Viktor viselkedését pedig egy kavicsot dobáló kisfiúéhoz hasonlította.

„Most a partvonalról, Facebook-posztokban üzenget. Olyan, mint a kisrác, aki hátulról dobál egy kavicsot a vízbe és próbálja húzogatni a ruháját az előtte állónak. Ez nem fair és nem is férfias, de hát ez az ő dolga”

– tette hozzá.

Az interjúban szóba került a Tisza Párt belső működése is. Magyar Péter megerősítette, hogy egy frakcióülésen valóban lehetőséget adott a képviselőknek, hogy jelezzék, ha ellenvetésük van Sulyok Tamás elmozdításával kapcsolatban. Elmondása szerint náluk így működik a frakció, mert a Fideszzel ellentétben nem ölték ki a párton belüli demokráciát. „Itt nálunk ilyen nem lesz, tehát nyugodtan bárki kérdezhet, kritizálhat” – mondta. Állítása szerint a képviselők mernek vele vitatkozni, és ez így van rendjén.

Ruff Bálint és Tóth Péter szerepéről azt mondta, mindketten a háttérmunkában, a szervezésben és a kormányzati feladatok összehangolásában vesznek részt, és ügyelnek arra, hogy „tisztán menjenek a dolgok”. Szerinte Tóth Péternek speciális viszonya van a képviselőkkel, mivel mindenkit személyesen ismer.

„Lehet azt mondani Ruff Bálintra, hogy ő az élő lelkiismerete a Tisza-kormánynak” – fogalmazott.

A kormányfő részletesen beszélt a hétfőn bejelentett Tisztítótűz-műveletről is. Sulyok Tamás köztársasági elnök eltávolítását azzal indokolta, hogy az államfő nem testesítette meg a nemzeti egységet, és semmit nem tett abból, ami a feladata lett volna. „Semmilyen módon nem tartott ellen a jogállam lebontásának” – mondta. A következő köztársasági elnöknek szerinte az lesz a garancia, hogy látja, mi az, amit biztosan nem szabad csinálni.

„Én magam elvárom, miniszterelnökként is, hogy tartson ellent.” – hangsúlyozta.

Az Alkotmánybíróság átalakításával kapcsolatban elmondta, a 70 év feletti bírák nyugdíjazásával a korábbi szabályokat állítják vissza, nem pedig a testület elfoglalása a cél. Polt Péter menesztését viszont elkerülhetetlennek nevezte.

„Nyilván Polt Péter nem maradhat az Alkotmánybíróság tagja, ő egy annyira emblematikus alakja ennek a maffiának mindenféle szempontból, hogy ő viszont nem maradhatott” – jelentette ki.

A maffia tagjának azokat tekinti, akik aktívan részt vettek a lopásokban, a közpénzlenyúlásokban és az állami vagyon kiszervezésében. Azt mondta, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalnak kell majd megállapítania a felelősséget. Szerinte a hivatal azért szükséges, mert a meglévő szervek nem horizontálisan gondolkodtak. „Kell egy horizontális, mindent látó és átfogó, értékelő, elemző és utána nyomozó szerv” – magyarázta. Arra a kérdésre, hogy a tisztítótűz lángjai elérik-e Orbán Viktort, Mészáros Lőrincet és Rogán Antalt, azt válaszolta, jogászként nem prejudikál. Ugyanakkor hozzátette, szerinte az alacsonyabb szinten lévő érintettek nem fogják elvinni a balhét a vezetők helyett.

„Ők nem fogják elvinni a balhét szerintem. Se Rogán Antal helyett, se Orbán Viktor helyett, se Kubatov Gábor helyett, se Lázár helyett, se Szijjártó helyett” – mondta.

Saját korábbi szerepvállalásairól is beszélt. A Magyar Bankholding létrejöttével kapcsolatban azt mondta, a felügyelőbizottságban nem kerültek szóba a visszaélésekre utaló részletek, de ha beidézik, áll a vizsgálat elé. A Diákhitel Központnál betöltött pozíciójáról azt állította, azért jött el, mert a Balásy-féle kommunikációs szerződéseket vállalhatatlannak tartotta.

A közmédia átalakításának csúszását azzal indokolta, hogy a háttérben tárgyalások folytak a vezetés békés távozásáról, ami végül nem valósult meg.

„Meg fog oldódni, rövidesen el fogja fogadni a parlament az új jogszabályi keretet, azzal távozni fog a közmédia vezetése, távozni fog a többi a többi báb a médiatanácsból” – ígérte.

A közelgő Pride felvonulásról azt mondta, a résztvevők nem szegik meg a törvényt, mert a rendőrség – a tavalyi évvel ellentétben – tudomásul vette a bejelentést. Kijelentette, a gyülekezési jog korlátozása hiba volt a Fidesz részéről.

„Amíg jogszabályt nem sértenek, amíg mondjuk tiltott önkényuralmi jelkép nincsen, vagy olyan megjelenítés nincs, ami káros lehet, vagy jogszabályellenes, addig mindenki úgy él a gyülekezés jogával, ahogy akar. Ez hozzátartozik a demokráciához” – mondta a miniszterelnök.

A teljes interjú:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Korrupciókutató: Ha októberig nem lesz rács mögött néhány nagy név, brutálisan bezuhan a Tisza népszerűsége
A társadalom igazságérzete kielégítetlen maradt a korábbi, sikertelen elszámoltatási kísérletek után Jancsics Dávid szerint. Azt mondja, a Tisza Pártnak el kell kerülnie ezt a csapdát, mert a választók gyors és látványos eredményeket várnak.


Az Orbán-rendszer dinasztiái foglyul ejtették az államot, a Tiszának pedig eredményesnek kell lennie az elszámoltatás terén, nehogy az legyen a tanulság, hogy a korrupt elit ismét következmények nélkül megússza – mondta a 24.hu-nak adott interjújában Jancsics Dávid, a San Diegó-i Egyetem korrupciókutatója.

A szakértő szerint a korrupciónak sok formája létezik, de Magyarországon a legdominánsabb az állam NER általi foglyul ejtése, ami az utóbbi 5–10 évben dinasztikus jelleget öltött.

„Az állam működése minőségbeli változáson ment át: a komplett formális intézményrendszer funkciója, az újraelosztó mechanizmus lett átállítva arra, hogy egy szűk, informálisan, családilag vagy baráti szálakon is összefonódó hatalmi kört szolgáljon ki a társadalom érdekei helyett” – mondta. Ez a kör szerinte korábban egy politikai elithez kötődött, majd klánok jelentek meg, elsőként Orbán Viktor családja, de ide sorolta a Matolcsy Ádám köré szerveződő klikket is. Mészáros Lőrinc szerepét a szakirodalomban létező kvázi- vagy pszeudo-családtag kategóriájával írta le.

A dinasztikus korrupciós rendszer felépülését a folyamatos kétharmad tette lehetővé, ami Jancsics szerint olyan szintű politikai hatalmat hozott létre, ami lehetővé tette a szabályok átszabását. A gépezet működtetéséhez azonban nem volt elég a szűk politikai elit, szükség volt az állami hivatalok középső szintjén elhelyezkedő egy-kétezer emberre is, akik karriervágyból, megalkuvásból vagy kisebb előnyökért cserébe asszisztáltak a rendszer működéséhez.

„Szerintem ezektől az emberektől minél előbb meg kellene válni akár az osztályvezetők szintjéig, mert nem lehet az államot felépíteni azokkal, akik részesei voltak a lebontásának” – jelentette ki a kutató.

A Fidesz leváltásával a korrupciós gépezet a kutató szerint annyiban megtört, hogy a politikai döntéshozók kiestek a hatalomból, a hatalmas vagyonok felett rendelkező dinasztiák azonban velünk maradtak. „Az a fő kérdés, hogy a NER-dinasztiáknak sikerül-e átörökíteniük a vagyont a következő generációnak” – fogalmazott.

Jancsics Dávid szerint a választáson az emberek a NER korrupt működésére is nemet mondtak, a kormányváltás pedig a kijózanodás pillanata lehet. Úgy véli, az elmúlt 16 évben egyfajta társadalmi szerződés működött a NER és az állampolgárok között.

Ez szerinte nagyjából így szólt: „oké, látjuk, hogy korruptak vagytok, elképesztő luxusban éltek, de cserébe mi is kapunk valamit, állásbiztonságot, támogatott hiteleket, gazdasági növekedést, és, amíg úgy-ahogy jól érezzük magunkat, addig ezt elnézzük nektek.”

Ez a szerződés a Covid-járvány után, az infláció és a gazdasági stagnálás miatt bomlott fel. A kutató szerint a magyar társadalomra jellemző egy beletörődő narratíva is: „persze, hogy korrupt a Fidesz, az előző kormányok is azok voltak. Elkerülhetetlen, hogy a politikusok ne lopjanak, ez az alaptermészetük. Amúgy is mindenki lop, akinek lehetősége adódik rá.” A Tiszának szerinte be kell bizonyítania, hogy létezik nem korrupt kormányzás.

Láthatóan óriási igény van az igazságtételre, a bűnösök elszámoltatására és a vagyonok visszaszerzésére. Jancsics Dávid szerint a Tiszának el kell érnie valamit, hogy ne az legyen a tanulság, hogy a korrupt elit megússza. Felidézte, hogy a korábbi elszámoltatási ígéretek sem vezettek sehova, és a társadalom igazságérzete kielégítetlen maradt. Egy barátját idézve fogalmazott a sürgető elvárásokról:

„hogyha októberig nem lesz rács mögött néhány nagy név, akkor brutálisan bezuhan a Tisza népszerűsége.”

A korrupció elleni fellépés három elemét különítette el: a felelősségre vonást, a vagyonvisszaszerzést és egy új, preventív intézményrendszer felállítását. A parlamenti vizsgálóbizottságok sokat segíthetnek a társadalom igazságérzetén. „Biztos marha izgalmas lesz, amikor majd széles vásznon követhetjük, ahogy mondjuk Tiborcz Istvánt kérdezgetik a vizsgálóbizottságban, mint ahogyan az amerikai kongresszusban szokták ezt csinálni” – mondta.

A Tisza által tervezett Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal (NVVH) tervei azonban ennél jóval tovább mennek.

„A rendszerszintű korrupció sokszor nem így, hanem hálózatokon, szervezeteken, intézményeken és családokon keresztül működik. Az NVVH tervezete láthatóan erre a problémára próbál választ adni” – elemezte a helyzetet. Ugyanakkor felvetette a veszélyét egy újabb, túlzott hatalommal bíró intézmény létrejöttének. „A kérdés most az, hogy a Tisza képes lesz-e úgy visszaszerezni az államot, hogy közben ne hozzon létre egy újabb intézményi szörnyeteget” – figyelmeztetett.

„Én nem hiszek abban, hogy majd létrehozunk egy szuperhivatalt, és azzal a korrupció problémája meg lesz oldva.”

A korábbi elszámoltatások sikertelenségét a politikai háttéralkuk mellett a büntetőjog hiányosságaival is magyarázta, amely egyedi eseteket tud kezelni, nem pedig egy összetett, hálózatos rendszert. A vádalkut különösen hatékony eszköznek tartja a jól szituált elkövetőkkel szemben, akik információt adhatnak a nagyobb halakról. Bár Orbán Viktor politikailag a NER fő felelőse, az aláírása valószínűleg nem szerepel a dokumentumokon. Az NVVH jelentősége éppen az lehet, hogy teljes hálózatokat vizsgálhat. Nemzetközi példaként a román ügyészséget, az olasz maffiaellenes struktúrákat és az amerikai RICO-törvényt említette.

Utóbbi lényege: „attól még, hogy nem te írtad alá a papírokat, viszont bizonyíthatóan része voltál a bűnelkövető szervezetnek, bizonyíthatóan előnyöd származott belőle, akkor bizony a tagja voltál és büntethető vagy.”

A cél egy olyan egészséges piac létrehozása, ahol innovációval lehet sikeresnek lenni, nem pedig az állami megrendelésekre vadászva. Ehhez elengedhetetlen a közbeszerzési piac megtisztítása és a versenyhivatal, valamint a NAV pártatlan működése. A legfontosabbnak mégis azt tartja, hogy az emberek a saját bőrükön tapasztalják meg a változást a gazdaságban.

Végezetül a kockázatokra is kitért, mondván, mindig benne van a pakliban, hogy egy új politikai erő is kialakítja a saját korrupciós gépezetét. „Akármennyire is szeretnék az emberek most szeretni a Tiszát, ez mindig benne van a pakliban” – mondta, hozzátéve, hogy az állam működése folyamatosan korrupciós helyzeteket teremt. A kétharmados többség növeli a kockázatot, de szerinte most egy történelmi pillanatban vagyunk, és ha a Tisza őszintén gondolja a korrupcióellenes fordulatot, a társadalom pedig igényli a változást, akkor az elérhető.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor: Most tényleg valóra válhat, hogy fontos emberek kezén kattanjon a bilincs
A politikai elemző szerint az új vagyonvisszaszerzési hivatal megteremti a feltételeit a valódi elszámoltatásnak, amire a korábbi kormányok alatt nem került sor. Török Gábor szerint a szervezet biztosíthatja, hogy a korrupciós ügyek ne csak politikai szólamok szintjén maradjanak, hanem eljussanak a vádemelésig.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. június 24.



A 24 extra Törökülés című műsorában Török Gábor politikai elemző  a Magyar Péter-kormány által bejelentett Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállításának politikai jelentőségéről beszélt.

Török Gábor szerint a kormány közjogi intézkedései közül politikailag ez a legfontosabb lépés. Úgy látja, a választások előtt még kérdéses volt, hogy a hivatal csupán egy, a Szuverenitásvédelmi Hivatalhoz hasonló elemző szervezet lesz-e, de mostanra kiderült, hogy valójában egy korrupcióellenes ügyészségről, sőt annál is többről van szó. Török szerint a román korrupcióellenes ügyészséghez és az Európai Uniós ügyészséghez hasonlítható a tervezett intézmény, amely nyomozhat és vádat képviselhet büntető- és polgári ügyekben is. „Ez egy teljesen új helyzetet teremt szerintem a magyar igazságszolgáltatás rendszerében, mert ez azt jelenti, hogy az ügyészség, mint intézmény, a politikailag kényes ügyekben hátrébb fog sorolódni.”

„Ebből a szempontból talán már az sem lesz annyira fontos, hogy ki a legfőbb ügyész”  – fogalmazott az elemző.

Török Gábor állítja, hogy ezzel a lépéssel a kormány megteremti az intézményi feltételeit annak, hogy az olyan célok, mint az igazságtétel és a vagyonvisszaszerzés, ne csak politikai szólamok maradjanak. Szerinte a korábbi kormányok ígéreteivel ellentétben most valóban elindulhatnak az elszámoltatási ügyek.

„Az a vágy, ami a társadalom jelentős részében most megvan, hogy kattanjon a bilincs, meg hogy fontos emberek kerülhessenek az igazságszolgáltatás elé, ezáltal megvalósíthatóvá válik” – jelentette ki.

Hozzátette, a bíróságé a végső döntés, de az új hivatal biztosíthatja, hogy az ügyek eljussanak a nyomozati szakasztól a vádemelésig. Török Gábor úgy véli, a következő időszakban rengeteget fogunk hallani ezekről a témákról, és a hivatal bejelentései a parlamenti ülésekkel vetekedő figyelmet kaphatnak, és „ez tényleg nagyon sok mindent be is fog takarni.”

„Nincs két hónapja hivatalban a kormány, de megvan az a két téma, alkotmányozás, elszámoltatás, amivel ki lehet tölteni ezt a ciklust” – mondta. Kiemelte, hogy ezek nem materiális jellegű kérdések, vagyis nem érintenek nehéz költségvetési döntéseket. Úgy látja, a kormány ezzel akár két-három évig is képes lesz fenntartani a politikai napirendet, és elterelni a figyelmet a gazdasági problémákról.

Török Gábor szerint a Tisza Párt sikere abban rejlik, hogy Magyar Péter hatékonyan tudja ezeket a témákat a nyilvánosság elé vinni. „Nagyon jó érzéke van ahhoz, hogy hogyan lehet ezeket az ügyeket habosítani” – állította.

Kiemelte a miniszterelnök parlamenti felszólalásait, amelyeket tömegek követnek. „Amit Magyar Péter a parlamentben visz ezen témák kapcsán, olyat soha nem láttunk kormányfőtől.”

Ugyanakkor feltette a kérdést, meddig tartható fenn ez a lendület, és mikor fordulhat át a közhangulat. „Én is mindig ezen gondolkodom, hogy vajon egy év múlva lesznek-e még ilyen parlamenti közvetítések, ahol ugyanezzel a vehemanciával, lendülettel ugyanekkora népszerűséggel vagy figyelem mellett tud Magyar Péter szerepelni?”

„Lesz-e olyan, amiről mi beszélgettünk, hogy az embereket elkezdi azért az is érdekelni, hogy jó-jó, de mi történt velem, az én életemmel?”

De szerinte ezekben is vannak mondások, mint például a repülővel hozott klíma, ami egyelőre elegendő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Hatvan embert rúgtak ki a Mandinertől, Kohán Mátyás szerint voltak, akik megérdemelték
A Mandiner rovatvezető-helyettese egy publicisztikában erősítette meg a mintegy 60 fős leépítést. Írásában három csoportba sorolta a távozókat, akik közül némelyekről azt írta „vérzik értük a szíve”, másokról azt, örül a távozásuknak.


Hétfőn mintegy hatvan embernek mondtak fel a Mandinernél, így a szerkesztőség létszáma negyvennyolc főre csökkent. A leépítés tényét és részleteit a Mathias Corvinus Collegium által kiadott lap rovatvezető-helyettese, Kohán Mátyás hozta nyilvánosságra egy szerdai publicisztikában – írta a 24.hu. Az elbocsátott hírszerkesztőkért, rovatos újságírókért és videósokért – mint fogalmazott –

„vérzik a szíve”.

Kohán szerint a mostani átalakítás egyszerre volt szükséges és rosszul kivitelezett.

„Egyszerre igaz két dolog: az, hogy ami eddig volt, nem volt jó úgy – és az, hogy érdemes lett volna nem a falnak csapódás módszerével átalakítani” – értékelte a helyzetet.

A szerző-műsorvezető a jobboldali média korábbi működését fenntarthatatlannak nevezte, amelynek problémái – hatékonysági gondok, párhuzamosságok és túltermelés – évek óta látszottak.

Érvelése szerint nem állami propagandáról volt szó, hanem a politikai megosztottság következtében létrejött párhuzamos sajtórendszerről, amelynek drágább műfajai egy kis nyelvi piacon külső finanszírozás nélkül életképtelenek.

Publicisztikájában a jobboldali médiában dolgozókat három csoportba sorolta. Az elsőbe a valódi újságírói munkát végzőket, akiknek elvesztését tragédiának tartja. A másodikba a „szervilis és naiv embereket”, akik szerinte a legrosszabbul jártak, de a felelősség nem az övék, hanem azoké, „akik elhitették velük, hogy ez a mérce”.

A harmadik csoporttal szemben már nem volt elnéző: szerinte voltak, „akikre teljes joggal csapott le most az Isten ostora”, mert „arccal a kassza felé, lelketlenül, felfelé minimális gerincet sem mutatva végezték az aljamunkát”.

Hozzátette: örül annak, hogy megtisztulnak tőlük. A megmaradó 48 fős stábról azt írta, értéket akarnak teremteni, és a jövőben az olvasókra, támogatókra, valamint „a nemzeti nagytőkére” is számítanak. „Nem alamizsnát kérünk: értéket ajánlunk.” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk