Ezt a magyar autógyártás is megérzi majd – Trump és Hszi új gazdasági hidegháború felé rohan

Nyílt levélben tiltakozik Gáspár Sándor, cigány származású tanár Lázár János kijelentései miatt. A fideszes politikus a fórumán azt mondta, hogy „migránsok” híján a vonatok vécéjét a cigányoknak kell takarítaniuk, mert a „magyarok” nem jelentkeznek erre a munkára. Lázár később bocsánatot kért a kijelentéseiért.

"És most sem maradhatok csendben.

Ha esetleg valaki részt vesz egy Lázár Infón, kérem, tolmácsolja az alábbi üzenetemet.?

Válasz Lázár Jánosnak

Tisztelt Miniszter Úr!

Nem azért írok Önnek, mert megsértődtem. A sértődés az gyengék luxusa, és mi, akik a „hátrányos helyzet” címkéjével a homlokunkon végeztük el az egyetemet, már rég megtanultuk: a dühöt nem kiabálásra, hanem teljesítményre kell váltani.

Amikor elhíresült mondatában kijelentette, hogy „mindenki annyit ér, amennyije van”, Ön nemcsak egy infeliz, arrogáns mondatot dobott a közbeszédbe. Ön ezzel érvénytelenítette az én szüleim és nagyszüleim életét. Azokét, akik a rendszerváltáskor mindenüket elvesztették, de a becsületüket nem. Tudja, Miniszter úr, én onnan jövök, ahol a „SEMMI” nem választás kérdése volt. Ha az emberi érték mértékegysége a vagyon, akkor Önök egy tollvonással nullázták le azokat, akiknek a napi túlélés volt a legnagyobb teljesítményük.

Amikor 2016-ban azzal riogatta a magyarokat, hogy „a cigányokat sem sikerült integrálni”, ezért ne fogadjunk be másokat, akkor minket, magyar állampolgárokat degradált egy elrettentő biodíszletté. Nem partnerek vagyunk az Ön szemében, hanem egy 600 éves „logisztikai probléma”, amit „nem sikerült megoldani”.

És itt érünk el a legveszélyesebb ponthoz: Gyöngyöspatához. Amikor Ön azt mondta, hogy egy jogerős bírósági ítéletet felülírhat az „igazságérzet”, akkor Önök kihúzták a lábunk alól az utolsó védvonalat: a Törvényt. Mi, roma értelmiségiek abban a hitben tanultunk(unk), dolgozunk és fizetünk adót, hogy ebben az országban a jog mindenkire egyformán vonatkozik. Ön azt üzente: a jog addig szent, amíg nem a cigányok javára dönt. Hogy a mi gyerekeink lelki nyomorúsága, a szegregált iskolában elvesztegetett jövője nem ér annyit, mint a többségi társadalom kényelmes hazugsága a „munka alapú” pénzről.

Tisztelt Lázár János!

De amíg Ön a statisztikát látja bennünk és nem a sorsot, amíg a szegénységet karakterhibának tartja, addig Ön lehet nagyon gazdag és nagyon befolyásos , de államférfi sosem lesz.‼️

Üdvözlettel,

Egy magyar polgár, aki történetesen roma"

Egy rövidfilm Gáspár Sándorról:

A Vodafone londoni központjának egyik csúcsvezetői pozíciójából tér haza Orbán Anita, a nemzetközi energetika és a transzatlanti kapcsolatok specialistája, akit Magyar Péter külügyminiszter-jelöltnek nevezett meg. A Tisza Párt szombat reggel, egy Facebook-videóban jelentette be, hogy választási győzelem esetén a nemzetközi szinten is elismert, háromgyerekes szakember vezetné a külügyi tárcát.

A Berettyóújfaluból indult szakember a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem elvégzése után az Egyesült Államokban, a Tufts Universityn szerzett két mesterdiplomát történelemből és nemzetközi kapcsolatokból, majd a patinás Fletcher School of Law and Diplomacy-n doktorált. Fő kutatási területe a szovjet és orosz vállalatok európai terjeszkedése volt, ennek kapcsán írta meg 2008-ban a Power, Energy and the New Russian Imperialism című könyvét, amelyben Vlagyimir Putyin birodalomépítési terveit elemezte.

A kétezres években a Heti Válasz külügyi rovatának szerkesztője és szerzője volt, majd a budapesti székhelyű Demokratikus Átalakulásért Intézet igazgatóhelyetteseként dolgozott. 2010-ben a Fidesz újbudai képviselőjelöltje lett volna, de a választás előtt egészségügyi okokra hivatkozva visszalépett. A visszalépésről szóló korabeli cikkek amegemlítették, hogy a rendőrség akkoriban a CEMI nevű tanácsadó cég BKV-s szerződései ügyében nyomozott. A cég egyik korábbi ügyvezető partnere Orbán Anita akkori férje, Orbán Krisztián volt, de az ügyben végül sem őt, sem a céget nem vádolták meg semmivel - írja a 444.

A diplomácia területén 2010 és 2015 között, a Martonyi János, majd Navracsics Tibor és Szijjártó Péter vezette külügyminisztériumban energiabiztonságért felelős utazó nagykövetként dolgozott.

„(..) az energiapolitikában is váltást kell végrehajtania a következő kormánynak. Tévhitnek nevezte, hogy nem lehet csökkenteni az orosz gáztól való függőségünket... le lehetne csökkenteni a gáz arányát a hazai energiaforrások között. Így tehát az alternatív energiákra sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetnünk" – mondta akkor.

Diplomáciai megbízatása után a versenyszférában folytatta: előbb a cseppfolyósított földgázzal (LNG) foglalkozó amerikai Cheniere Energy és a Tellurian LNG vezető tanácsadója, illetve alelnöke volt Londonban, majd 2021-ben a magyar Vodafone vállalati kapcsolati vezérigazgató-helyettese és igazgatósági tagja lett. A cég állami felvásárlása után a Vodafone Group londoni központjában kapott globális igazgatói pozíciót.

A bejelentést követően a HVG-nek több volt külügyminiszter is értékelte a jelölést. Jeszenszky Géza, az Antall-kormány külügyminisztere azt mondta,

Balázs Péter, a Bajnai-kormány volt külügyminisztere és Magyarország első EU-biztosa szerint Orbán Anita jó jelölt. „Nem pártpolitikus, bizalmat kelt azzal, hogy objektívan nézi a külügyeket. Jól fogják fogadni az EU-ban, a NATO-ban és néhány hónapos bizalmi hitelt is kap majd” – mondta. A volt miniszter szerint az új tárcavezetőnek át kell alakítania a minisztériumot, és racionalizálnia kell a külképviseleti hálózatot is, amely szerinte indokolatlanul felduzzadt.

Úgy vélte, a kinevezés egyfajta megnyugvást hozhat a befektetők számára is. A lapnak nyilatkozó, névtelenséget kérő diplomáciai forrás szerint a külföldet elsősorban nem is a leendő miniszter személye érdekli. „Az EU-tagállamok kilencven százalékában már annak örülni fognak, hogy nem Szijjártó Péter a miniszter, hogy utána ki jön, az már szinte mindegy” – fogalmazott.

Túlzás nélkül kijelenthető, hogy tektonikus változások történtek 2024-ben a magyar politikában. Már az európai parlamenti választáson is felborultak az erőviszonyok: néhány hónappal a megalakulása után a Tisza közel 30 százalékot szerzett, a Fidesz pedig 45 százalék alatt maradt, amivel az eddigi legrosszabb eredményét érte el a hazai EP-választások történetében. Orbán Viktor miniszterelnök az eredményt mégis sikerként értékelte, szerinte „Ha 45-öt mond, akkor az jobban hangzik, de a 44,6 százalék is Európa-rekord.” Eközben a NER korábbi ellenzéki pártjai mélyen alulmúlták korábbi eredményeiket, és kevés kivételtől eltekintve a megszűnés szélére sodródtak.

A 21 Kutatóközpont november végi adatfelvétele szerint, amelyet a Telex elemzett Róna Dániel igazgató és Bódi Mátyás, a Választási Földrajz szakértőjének segítségével, Magyar Péter pártja több forrásból táplálkozott. Legnagyobb mértékben az egyébként meglehetősen heterogén pártnélküliek halmazába tudott beleharapni. A 2024-es választások óta a teljes népességen belül 8 százalékot tudtak erősödni azok közül, akik két éve még nem mentek el választani, emellett érdemben szívtak el szavazókat a Momentum, a DK-MSZP-Párbeszéd, valamint a Kutyapárt táborából is.

Eközben a Fidesz tábora a teljes népességen belül lényegében változatlan méretű maradt, igaz, a szavazók egy része lecserélődött. A két nagy párt között nem volt érdemi mozgás, viszont az Orbánékra szavazók egy része (4 százalék) ma már inkább pártnélkülinek mondja magát. Ezt a lemorzsolódást azonban pótolni tudták, hiszen az össztámogatottságukhoz képest nincsenek kevesen (6 százalék), akik azt mondják, két éve nem volt pártjuk, de ma már a Fidesz mellé húznák be az ikszet.

A Fidesz stratégiája szintén a mozgósításra épül, ezt tükrözi Orbán Viktor üzenete is a választás napjának bejelentésekor: „Április 12. A biztos választás!”

A hazai politikai küzdelem mellett a Tisza a nemzetközi beágyazottságát is megteremtette azzal, hogy képviselői 2024 júniusában csatlakoztak az Európai Néppárt parlamenti frakciójához. Az április 12-i választás kimenetele így nagyban függ attól, hogy a két nagy politikai erő közül melyik tudja hatékonyabban megszólítani és az urnákhoz vinni azokat a választókat, akik jelenleg egyik táborhoz sem tartoznak.

Földre teperték, elvették a fegyverét, majd tíz lövéssel végeztek vele – a New York Times által ellenőrzött videófelvételek szerint így lőttek le szövetségi határőrök egy 37 éves minneapolisi ápolót, Alex Jeffrey Prettit szombat reggel. A férfi akkor avatkozott közbe, amikor egy ICE ügynök paprikaspray-vel fújt le egy nőt. A halálos lövések után Minneapolisban elszabadultak az indulatok: estére ezrek vonultak az utcára, a hatóságok pedig mozgósították a Nemzeti Gárdát is.

A Whittier negyedben készült felvételeken a New York Times szerint az látszik, hogy Pretti egy paprikaspray-t használó ügynök és egy nő közé lépett, mire őt is lefújták. Egyik kezében a telefonja volt, a másikban semmi. Rejtve viselt fegyverét csak azután találták meg, hogy a földre teperték, és egy ügynök el is vette tőle. Két másik ügynök ezt követően nyitott tüzet rá, hátba lőtték, majd a földön fekve is több lövést adtak le rá.

A CNN elemzése ugyancsak arra jutott, hogy Alex Prettitől már elvették az egyébként szabályosan viselt fegyverét, mielőtt eldördült az első lövés, majd legalább kilenc további.

A hivatalos állítások ezzel szöges ellentétben állnak. Szövetségi vezetők, köztük Kristi Noem belbiztonsági miniszter és Gregory Bovino, a határőrségi műveletek irányítója azt állították, Pretti „mészárlásra” készült, a kormányzat pedig belföldi terroristaként hivatkozott rá. A minneapolisi rendőrfőnök, Brian O’Hara szerint azonban Prettinek engedélye volt a fegyverviselésre, és a videók alapján nem látszik, hogy előrántotta volna azt.

Egy közeli házban lakó, nevét elhallgató gyermekgyógyász eskü alatt vallotta, hogy a lövések után kirohant segíteni, de az ügynökök először feltartóztatták, és orvosi igazolványt kértek tőle. „Normális esetben nem lettem volna ennyire kitartó, de orvosként szakmai és erkölcsi kötelességemnek éreztem, hogy segítsek ezen az emberen, különösen, mivel az ügynökök közül senki sem segített neki” – mondta, hozzátéve, hogy ő kezdte meg az újraélesztést.

Az eset után zokogva és remegve ment haza. Utána könnygáz szivárgott be az otthonába, így családjával együtt kocsiba ült és elmenekült. „Nem tudom, mikor térek vissza a lakásomba. Nem érzem magam biztonságban a saját városomban" - mondta.

Egy másik szemtanú szintén eskü alatt vallotta: „Olvastam a Belbiztonsági Minisztérium közleményét arról, ami történt, és az hazugság. A férfi nem fegyverrel, hanem kamerával közelített az ügynökökhöz. Csak egy nőnek próbált segíteni felkelni, és ezért a földre teperték.” A tanú szerint Pretti nem tanúsított ellenállást.

Alex Jeffrey Pretti a minneapolisi Veteránügyi Kórház intenzív osztályán dolgozott ápolóként, soha nem volt rendőrségi ügye. Szabadidejében hegyikerékpározott, vagy a kutyáját sétáltatta. Ismerősei nyitott, segítőkész emberként írták le. „Arcán szinte mindig mosoly ült” – mondta róla kollégája, Dr. Dimitri Drekonja, aki szerint Pretti elkötelezetten dolgozott betegeiért, és segíteni akart az embereken.

Egy szomszédja, Jeanne Wiener szerint ő volt „a legédesebb, legkedvesebb, legártalmatlanabb, legerőszakmentesebb ember, akivel valaha találkozhatott”. Apja, Michael Pretti azt mondta, két héttel korábban figyelmeztette a fiát: „menj csak tüntetni, de ne keveredj bele semmibe, ne csinálj semmi hülyeséget. És ő azt mondta, tudja.”

Az eset után több városban, például New York-ban, Los Angelesben, San Franciscóban, San Joséban és Oaklandben is több ezres tüntetések kezdődtek, Minneapolisban a hatóságok könnygázt és villanógránátokat vetettek be. A kormányzó utasítására mozgósították a Nemzeti Gárdát, hogy biztosítsák a szövetségi épületek védelmét. A gárdisták láthatósági mellényt viselnek, hogy megkülönböztethetőek legyenek a katonai gyakorlóruhát és símaszkot hordó ICE-ügynököktől.

John Mitnick, aki az első Trump-kormány idején a Belbiztonsági Minisztérium főügyésze volt, szombat este szintén bírálta korábbi munkahelyét. „Felháborít és zavarba ejt a Belbiztonsági Minisztérium törvénytelensége, fasizmusa és kegyetlensége” – írta a közösségi médiában.

Az ápoló halála komoly politikai következményekkel is járhat, ugyanis a részleges kormányzati leállás szélére sodorta az Egyesült Államokat. Az incidens után kulcsfontosságú demokrata szenátorok sorra jelentették be, hogy nem hajlandók megszavazni azt a kétpárti költségvetési megállapodást, amely a kormányhivatalok finanszírozását biztosítaná a hónap végén lejáró határidőt követően.

Az ok, hogy a csomagban benne van a Belbiztonsági Minisztérium 64,4 milliárd dolláros finanszírozása is, amelyből 10 milliárd dollárt a Bevándorlási és Vámügyi Hivatal, vagyis az ICE kapna – írta a The New York Times. A minneapolisi lövöldözés után a demokraták számára politikailag vállalhatatlanná vált, hogy egy ilyen csomagot támogassanak.

„A szenátusi demokraták nem fogják biztosítani a szavazatokat a költségvetési törvénycsomag továbblépéséhez, ha a Belbiztonsági Minisztérium finanszírozási törvénye is a része” – jelentette ki Chuck Schumer, a demokraták szenátusi kisebbségi vezetője, aki szerint ami Minnesotában történik, az „megdöbbentő” és „elfogadhatatlan bármely amerikai városban”.

„A Trump-adminisztráció és Kristi Noem képzetlen, harcias szövetségi ügynököket küld az utcákra mindenféle elszámoltathatóság nélkül. Elnyomás alatt tartják az amerikaiakat és szembemennek a helyi rendvédelmi szervekkel. Ez egyértelműen nem az amerikaiak biztonságáról szól. Ez amerikai állampolgárok és törvénytisztelő bevándorlók zaklatása” – közölte Catherine Cortez Masto nevadai demokrata szenátor. Mark Warner, Virginia demokrata szenátora a közösségi médiában úgy fogalmazott:

A republikánusok a demokrata felháborodást látva azonnal vizsgálni kezdték, hogyan lehetne leválasztani a belbiztonsági finanszírozást a csomag többi részéről, hogy legalább a kormányzat többi részének működését biztosítsák.

„Minden lehetőséget vizsgálok” – mondta Susan Collins, a Költségvetési Bizottság republikánus elnöke, aki szerint a csomagban öt másik, létfontosságú törvény is van, amelyek nagy eséllyel átmennének. Collins, aki vizsgálatot sürgetett a lövöldözés ügyében, és arra is emlékeztetett, hogy a mostani javaslat tartalmaz néhány új korlátozást az ICE számára, például pénzt ad deeszkalációs képzésre és megerősíti az ügynökség főfelügyelőjének vizsgálati jogköreit. Szerinte ezek az előrelépések elvesznének, ha a törvényt nem fogadják el.

Ha a szenátusi demokraták végül megakadályozzák a csomag elfogadását, a legtöbb minisztérium és ügynökség működése leállhat a hónap végén. Az ICE azonban hozzáférhetne ahhoz a 75 milliárd dollárhoz, amelyet a republikánusok egy másik belpolitikai törvénycsomagban különítettek el számára.