SZEMPONT
A Rovatból

„Ez egy PR katasztrófa lenne a Tesla számára” – adásvételi szerződéshez ragaszkodik a magyar állam, de olyat a Tesla nem ad

Kérdéses, hogy a vállalkozók számára kiírt elektromos autó pályázaton mi lesz a Teslát vásárlókkal. A Tesla magabiztos, az általunk megkérdezett pályázatírónak viszont azt írta a minisztérium, ragaszkodnak az adásvételikhez.


Óriási az érdkelődés az egyéni és kisvállalkozások számára kiírt elektromos autó támogatási pályázat iránt. Ez nem is csoda, autónként 2,8 - 4 millió forint támogatást adnak a cégeknek, az akkukapacitás függvényében. Ráaádásul a BYD és a Tesla között nagyon komoly árverseny alakult ki az elmúlt hónapokban.

A Tesla közleménye szerint egy Model Y alapfelszereltségű, hátsó kerekes változatának ára jelenleg 17.094.900 Ft-tól indul, az állami támogatással pedig már csak 13.094.900 Ft-ba kerül.

A 30 milliárdos keretösszegű pályázatra február 5-án lehet elkezdeni beadni az anyagokat, azonban van néhány komoly kérdőjel. Ugyanis a pályázati feltételek között többek között adásvételi szerződést kérnek, melyben benne kell lennie az akkukapacitásnak is. Ez az adat azonban sem a Teslák forgalmijában, sem a törzskönyvében nem szerepel. Az akkukapacitás azért lényeges adat, mert ahogy fentebb írtuk is, a támogatás mértéke ennek nagyságától függ.

Ezt bele lehetne írni az adásvételi szerződésbe is, azonban itt jön a következő probléma.

A Tesla világszerte egységes gyakorlat szerint adja el autóit, és semmilyen adásvételi szerződést nem adnak.

Amikor valaki náluk autót akar venni, egy megrendelési megállapodást adnak, ami tartalmát és funkcióját tekintve betölti az adásvételi szerződés szerepét, de forma szerint mégsem az. Ezt a gyakorlatot a magyar hatóságok is elfogadják, eddig még egyetlen esetben sem volt gond az autók tulajdonjogának bejegyzésénél. Azaz forgalmit, törzskönyvet, rendszámot kaphatott az autó adásvételi szerződés bemutatása nélkül, csak azokkal a dokumentumokkal, amiket a Testa adott a vásárlóknak.

Egy általunk megkérdezett pályázatíró szerint azonban a most kiírt pályázat során probléma lehet, hogy a dokumentumon nem szerepel cégszerű aláírás. Így csupán a kiállított és kiegyenlített számla, valamint a megrendelés igazolhatja a szerződés létrejöttét. Az ilyen bonyolultabb helyezeteket szerinte jellemzően nehéz sikerrel megvédeni egy-egy pályázat során, szemben az egyszerű, cégjegyzésre jogosult személyek által cégszerűen aláírt szerződésekkel.

A pályázatíró úgy fogalmaz, nem törvényszerű, hogy ez problémát jelentsen, „de a hatóság részünkre küldött állásfoglalása alapján nekünk kell tudnunk megfelelően bizonyítani majd a szerződés érvényes megkötését”.

És ha ez még nem lenne elég, van más gond is. A szállítási határidő is problémás, hiszen a Tesla megrendelési megállapodása ezt nem tartalmazza, csupán azt, hogy az ügyfél majd az elektronikus felületen keresztül értesítést kap az átadás pontos időpontjáról. Márpedig ennek az adatnak is szerepelnie kellene az adásvételi szerződésben.

További gond a „közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet szerinti kategória” pont, ami tulajdonképpen arról szól, hogy személyautóról vagy haszongépjárműről van-e szó. Ez az adat kizárólag a „Jármű műszaki adatlap” elnevezésű dokumentumban szerepel, amit a Tesla a gépjármű átadásakor ad át a vásárlóknak. Mivel a megrendelési megállapodás egyértelműen kimondja, hogy a szerződésnek a „Jármű konfiguráció”, a „Végleges számla” és a „Megrendelési megállapodás” elnevezésű dokumentumok képezik a részét, így ez a később átadott „Jármű műszaki adatlap” nevű dokumentum nem része a szerződésnek, ez viszont a pályázati felhívás 11.1.1. pontja alapján nem lenne elfogadható megoldás. Ott ugyanis világosan megfogalmazták, hogy a megkötött adásvételi szerződésnek kell tartalmaznia a felsorolt információkat.

Bár az okmányok tartalmazzák a kért adatokat, igaz nem pontosan úgy, ahogy azt előírták, de a pályázatnak való megfelelés megállapítható lenne.

Lenne, ha ez nemzeti finanszírozású pályázat lenne. Azonban ezt az Európai Unió finanszírozza, és az általunk megkérdezett pályázatíró tapasztalata az, hogy amióta a kohéziós és RRF forrásokat az Unió visszatartja, a hatóságok nem éppen rugalmasak, ha EU pénzekről van szó.

Nyilván bizonyítani akarják, hogy megfelelően kezelik az uniós forrásokat. Ahogy fogalmazott: „Nincs lehetőség arra, hogy kimagyarázzunk dolgokat, hogy beleértsük, hogy ez így is jó lehet. Itt nincs mozgástér, úgy kell megcsinálni mindent, ahogy azok a felhívásban szerepelnek.”

Mivel többször előfordult már, hogy a kiíró menetközben módosította a pályázati kiírást, annak sem lenne akadálya, hogy figyelembe véve a Tesla online szerződéskötési gyakorlatát, plusz azt, hogy ugyanezekkel a papírokkal egy másik állami hivatal igazoltnak tekinti a tulajdonjogot, hozzáigazítsák a kiírást a valós helyzethez.

Ez történt a szintén a Helyreállítási és Ellenállóképességi Alap (RRF) által finanszírozott napelemes pályázatoknál, ahol menet közben könnyítettek a feltételeken. Azonban ez nem a pályázókon múlik, erre várni nem lenne épp bölcs dolog.

Az ember azt gondolná, hogy ennél nincsen egyszerűbb dolog, majd akkor a Tesla ad egy olyan papírt, amely megfelel a kívánalmaknak. Azonban a Tesla részéről Paszternák Dániel, a magyarországi képviselet vezetője azt mondta kérdésünkre, adásvételi szerződést nem fognak kiadni, marad az eddigi okmány. Azonban ebben megjelenik majd minden olyan adat, amit a pályázatkiíró kíván.

Paszternák szerint

nem lesz gond, tapasztalatuk szerint ezt máshol is elfogadták így. Állítása szerint az EU megfelelő hatóságánál ő érdeklődött, és azt a választ kapta, hogy ez a dokumentum elfogadható adásvételi szerződés helyett.

Kérdésünkre, hogy a pályázat kiírása előtt vagy azóta egyeztettek-e a minisztériummal, azt mondta, hogy az nem lett volna etikus, mert valami módon mégiscsak érdekeltek a pályázatban, de tudomása van róla, hogy ezeket a kérdéseket felvetették a pályáztatónak, és „megnyugtató választ” kaptak, azaz szerinte ezzel nem lesz probléma.

Ami a konkrét dokumentumokat illeti, azok február 5-én frissülni fognak minden tulajdonos fiókjában. Nem kell külön kérni, a frissülés automatikus, nemcsak a pályázatban résztvevőket érinti, hanem az összes ügyfelet.

Ezt erősítik meg azok, akik a napokban próbavezetésre jelentkeztek a Teslánál, nekik is ezt mondták, azaz, hogy

február első napjaiban felkerül a Tesla vásárlók fiókjába egy, a pályázati feltételeknek megfelelő szerződés. Azonban ez továbbra sem adásvételi szerződés lesz, hanem a jelenleg használt megrendelési megállapodás, kiegészítve a pályázat tekintetében elvárt tartalommal.

Ez lehetne akár happy end is. Azonban a minisztériummal a fentebb idézett pályázatíró több levelet váltott, melyekben megkérdezte, hogy a Tesla online felületen generált, aláírás nélkül, kattintással elfogadott megrendelési megállapodását elfogadják-e adásvételi szerződésként.

A minisztérium erre neki ezt válaszolta:

„A Felhívás egyértelműen fogalmaz, kizárólag adásvételi szerződés fogadható el, megrendelési megállapodás nem, kérjük, vegye fel a kapcsolatot a kereskedővel.”

A pályázatírónak ezek szerint más tapasztalatai vannak a minisztériummal, és a Teslával ellentétben nem éppen megnyugtatóak. Úgy érzi, hogy amennyiben ilyen nagyságrendben kerülnének elutasításra a pályázatok, „az egy PR katasztrófa lenne a Tesla számára”, mert „a felhívás követelményrendszere november óta ismert, bőven elegendő idő lett volna erre felkészülni, és rengetegen, rengeteg csatornán jelezték a Teslának, hogy ez egy súlyos probléma lehet. A pár hónap alatt keletkező potenciálisan több ezres nagyságrendű értékesítés pedig már nem elhanyagolható mennyiség a Tesla szemszögéből sem, és az esetleges elutasítások esetén erősen kérdéses, hogy mekkora márkahűséggel és már-már fanboy hozzáállással kellene, hogy rendelkezzenek az új vásárlók ahhoz, hogy ne a Tesla-t tegyék felelőssé (ha nem is jogilag, de legalább erkölcsi alapon) azért, hogy egy ilyen, egyébként kifejezetten egyszerűen rendezhető problémakört hónapok alatt képtelen volt rendezni úgy, hogy a csapból is ez folyt feléjük”.

A témában a minisztériumot is megkérdeztük, a következő választ küldték: „A megrendelési megállapodás nem felel meg a Felhívásban előírt kritériumoknak. A Felhívás 11.1. "A támogatási kérelem elkészítése során csatolandó mellékletek listája" pontja alapján a támogatás alapjául szolgáló gépjárműre megkötött adásvételi szerződés, illetve pénzügyi lízingszerződés megléte kötelező feltétel, az e pontban részletezettek szerinti adattartalommal, tehát már a beadáskor már aláírt adásvételi szerződéssel kell rendelkezniük.

Egyelőre nincs információnk arról, hogy az érintett pontban lesz-e változás”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Kibasznám a válogatottból az összes mentálisan alkalmatlan sztárt” – Csernus Imre ezzel a feltétellel vállalná el a válogatott felkészítését
A lélekbúvár szerint a sztárjaink mentalitásával van a legnagyobb baj. A nagyképűségük a hajrában kishitűségbe és kapkodásba csapott át, fájó vereség lett a vége.
F. O. Fotó: - szmo.hu
2025. november 17.



Csernus Imre pszichiáter egyetlen, kőkemény feltétellel vállalná el a magyar labdarúgó-válogatott mentális felkészítését, miután a csapat drámai körülmények között bukta el a világbajnoki pótselejtezőt Írország ellen. A szakember az Indexnek adott interjújában nem rejtette véka alá a véleményét.

„Egy feltétellel: ha kib*szhatnám a válogatottból a mentálisan alkalmatlan sztárokat. Ha erre ön azt mondja, hogy ezzel lefejeznénk a csapatot, én azt felelem, meglehet, de máskülönben nem vállalnám el.”

Csernus szerint a magyar válogatott nem a 96. percben, hanem már a 40. perc környékén elvesztette a sorsdöntő vb-selejtezőt, amikor 2-1-es vezetésnél Szoboszlai Dominik vezérletével a csapat elkezdett alibifutballt játszani. „Ahelyett, hogy 2–1-es vezetésünk után kinyírtuk volna a padlóra került ellenfelet” – fogalmazott a pszichiáter, aki szerint

a csapat nem győzelemre, hanem a vereség elkerülésére játszott, amivel lényegében feltámasztotta az íreket.

A szakember a játékosok mentális hozzáállását is élesen kritizálta. „Sajnos az a benyomásom, hogy a sztárjainkra jellemző a nagyképűség. És ha szorul a hurok, a nagyképűség egy pillanat alatt átcsap önmaga ellentétébe: kapkodásba, kishitűségbe, kudarckerülésbe.”

Úgy látja, a csapatra ólomsúlyként nehezedett a négy évtizedes sikertelenség terhe és a közvélemény elvárása.

„A játékosokban a megfelelési kényszer görcsösségbe csapott át. Ahelyett, hogy folytatták volna a futballt, amit remekül kezdtek el a meccs elején, inkább már a tizedik, majd a negyvenedik percben hozzáfogtak a visszaszámláláshoz.”

A vasárnapi, Puskás Arénában rendezett mérkőzésen a magyar csapat Lukács Dániel és Varga Barnabás góljaival kétszer is vezetett, mégis Írország nyert 3–2-re Troy Parrott mesterhármasával, aki a győztes gólt a 96. percben szerezte. A vereséggel Magyarország sorozatban tizedik alkalommal maradt le a világbajnokságról, míg Írország pótselejtezőt játszhat.

Csernus a győztes mentalitás hiányát „magyar betegségnek” nevezte, párhuzamot vonva a 2000-es sydney-i olimpia női kézilabda-döntőjével,

ahol a válogatott hatgólos előnyről szenvedett vereséget. Ellenpéldaként hozta fel a portugálokat, akik aznap este 9–1-re kiütötték Örményországot, és a norvégokat, akik 4–1-re verték Olaszországot, jelezve, hogy más nemzetek nem bízzák a véletlenre a sorsdöntő meccseket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Deák Dániel: A Fidesznek nem érdeke támadni a tiszás jelölteket, mert akkor Magyar Péter le tudná cserélni őket
A kormánypárti politikai influenszer arról is írt, hogy a Tisza sok helyen belpesti jelöltekkel akar nyerni vidéki körzetekben. Szerinte többek között ez is bizonyítja, hogy a párt egyértelműen baloldali.


Deák Dániel politikai influenszer a Facebook-oldalán elemezte a Tisza Párt képviselőjelöltjeit. A posztban öt pontban foglalta össze véleményét a jelöltállítás folyamatáról és a jelöltek személyéről.

Az influenszer szerint a jelöltállítás folyamata kapkodó, miután a párt mobilalkalmazása csődöt mondott. Azt állítja, „több száz millió forintért fejlesztettek ukránokkal mobilalkalmazást Magyar Péterék, azon keresztül akarták kiválasztani a jelöltjeiket. Ez az alkalmazás azonban csődöt mondott, kétszázezer tiszás személyes adatai kerültek Ukrajnába.” Deák Dániel szerint Magyar Péter ezért egy honlapon keresztül mutatja be a jelöltjeit, és az „előválasztást” senki sem ellenőrzi, vélhetően már eldőlt, ki hol indul.

Második pontjában Deák arról ír, hogy a Tisza Párt jelöltjei helyben nem beágyazottak, „ejtőernyőztetettek”. Úgy fogalmaz: „Nemzetközi és hazai kutatások is bizonyítják, hogy főként a vidéki körzetekben kiemelten fontos, hogy az adott jelölt helyben beágyazott legyen. Ez a Tiszánál sok esetben nem érvényesül, jó példa erre Nagy Ervin baloldali színész, aki Fejér megye 4-es számú választókörzetében indul, úgy, hogy ugyan Dunaújvárosban született, de életvitelét tekintve ő egy újlipótvárosi baloldali ember. Ez hasonlít a 2022-es ellenzékre, ők is belpesti embereket indítottak el vidéki körzetekben, akik ki is kaptak.”

Az elemző szerint a jelöltek és a program is baloldali. Álláspontja szerint „Eddig, amikor például a genderaktivista Bódis Kriszta kiállt a bevándorlás vagy Nagy Ervin Ukrajna finanszírozása mellett, Magyar Péter azzal védekezett, hogy ők nem a Tisza politikusai, így nem a Tisza álláspontját képviselik. Innentől kezdve azonban ezek a túlságosan is baloldali emberek a Tisza jelöltjei, így amit ők képviselnek, az a Tisza álláspontja is egyben. Innentől kezdve még világosabb lesz, hogy a Tisza valójában egy baloldali párt.”

Deák Dániel úgy véli, a jelöltek „Brüsszelből könnyen irányítható emberek” lesznek, akik szerinte teljesíteni fogják a brüsszeli elvárásokat Ukrajna, a háború, az adóemelések vagy a migráció ügyében. Véleménye szerint ezt a Tisza eddigi politikusai is világossá tették, és felidézi Tarr Zoltán, a párt alelnökének kijelentését, miszerint ha mindent elmondanának a terveikből, abba belebuknának.

Végül Deák Dániel arról ír, hogy a Fidesznek nem érdeke most támadni a jelölteket. Állítása szerint ez értelmetlen lenne, mert így Magyar Péter még le tudná cserélni a népszerűtlen jelölteket. A Fidesznek szerinte majd akkor lesz érdeke rávilágítani a tiszás jelöltek gyenge pontjaira, ha már nem lehet őket lecserélni.

A Tisza Párt eredetileg a Tisza Világ mobilalkalmazáson keresztül tervezte a képviselőjelöltek kiválasztását, azonban a folyamatot később a nemzethangja.hu weboldalra helyezték át. Magyar Péter november 17-én ígérte a körzetenkénti jelölt-jelöltek bemutatását, a végleges névsor bejelentését pedig november 30-ra időzítették. Az alkalmazást érintő adatvédelmi ügyben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) október 7-én hivatalból indított vizsgálatot, miután előbb egy körülbelül 18 ezer, majd egy 200 ezer fős lista is felbukkant az interneten. A hatóság jogellenesnek minősítette a kiszivárgott személyes adatok további közzétételét. Kormányközeli lapok ukrán fejlesztőkről írtak, a vizsgálat tényét pedig a független sajtó is megerősítette.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor: A Tisza jelöltlistája legalább annyira kockázatos, mintha csupa kipróbált, rutinos pártkatona kérné a szavazók támogatását
A politológus megjegyezte, hogy általános vélemény szerint ez lesz a Tisza Párt számára a legnehezebben megugorható része a kampánynak. Azt is állítja: most szűnt meg a Tisza egyszemélyes párt lenni.


Kedd délelőtt Török Gábor is reagált arra, hogy hétfő éjjel nyilvánossá vált, kik a Tisza Párt képviselőjelölt-jelöltjei szűk 5 hónappal a 2026-os országgyűlési választás előtt.

A politológus Facebook-oldalán megjegyzi, hogy erről a folyamatról gondolta a legtöbb elemző azt, hogy „a választási kampány egyik legnehezebben megugorható része lesz az ellenzéki párt számára”. Szerinte az elmúlt választási kampányidőszakokhoz képest kuriózumnak számít, hogy „Orbán Viktor a saját hangján (vagyis oldalán) foglalkozott az ellenzéki jelöltekkel, mondván, hogy nincs itt semmi látnivaló, ez a régi baloldal.”

Hozzátette: „Magyar Péter ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy a jelöltek átlagemberek, civilek. Ha megnézzük a listát, az első benyomás inkább az utóbbi értelmezéshez áll közelebb,

és legalább annyira kockázatos, mintha csupa kipróbált, rutinos pártkatona kérné a szavazók támogatását: a többség érdemi politikai múlt nélküli embernek látszik, bár nyilván a kormánymédia hamar megtalálja majd az ő értelmezésükhöz fontos szálakat, kapcsolatokat.”

Török arra is kitért, mit tart a legfontosabbnak a jelöltállításban: „A lényeg azonban nem ez, hanem az a tény, hogy ettől a pillanattól kezdve megváltozik a Tisza helyzete: közel háromszáz ember hivatalosan is a párthoz tartozik, erősíti vagy gyengíti a szervezetet. A Tisza ezzel – a nyilvánosság felé is – megszűnt egyszemélyes vagy pár emberes politikai vállalkozásnak lenni, annak minden előnyével és hátrányával.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
A Fidesz teljesen átrajzolta Budapest választókerületi térképét - összegyűjtöttük, ki hová tartozik most
A Tisza választókerületenként közzétette a jelöltjeit, csakhogy sokan nem tudják, most melyik választókerületbe tartoznak, idén ugyanis minden a feje tetejére állt. Segítünk eligazodni.


Tavaly novemberben még csak döbbenten nézték a képviselők a térképeket, hogyan szabdalják fel a körzetüket, júliusra azonban a Nemzeti Választási Iroda közzétette a végleges utcalistát is a főváros új választókerületi beosztásáról. A tavaly december 31-én hatályba lépett törvénymódosítás értelmében Budapesten 18 helyett már csak 16 országgyűlési egyéni választókerület van, miközben az agglomerációt lefedő Pest vármegyében 12-ről 14-re nőtt a számuk.

A változás talán Dél-Pesten a leglátványosabb, ahol tíz év után szétválasztották az eddig egy körzetet alkotó Csepelt és Soroksárt. Az új, 9-es számú körzet központja Csepel lett, de a kerülethez olyan, korábban teljesen máshová tartozó területeket csatoltak, mint a XI. kerületi Budapart, a IX. kerületi ferencvárosi rendezőpályaudvar környéke és Pesterzsébet egy része.

De a belső pesti kerületeket sem kímélte az átrajzolás: a korábban egyben kezelt, erős ellenzéki bázisnak számító VI. és VII. kerületet gyakorlatilag több körzetre bontották, a VIII. és IX. kerületet pedig nagyrészt egybeolvasztották. Újpestet (IV. kerület) egyszerűen kettévágták, részeit pedig két, politikailag teljesen más hangulatú szomszédhoz, a XIII. és a XV. kerülethez csatolták.

A kormányoldal a módosítást a lakosságszám-változások miatti aránytalanságok megszüntetésével indokolta, mivel a törvény legfeljebb 20 százalékos eltérést enged a körzetek lélekszáma között.

„A helyzet egyszerű: Budapest lakosságszáma az elmúlt évtizedben jelentősen lecsökkent, míg a fővárosi agglomerációé nőtt” – áll a Fidesz-frakció közleményében. Független elemzések ugyanakkor úgy látják, hogy a határok ilyen mértékű átszabása és az ellenzéki, illetve kormánypárti szavazóbázisú területek „keverése” egy szoros országos választási eredmény esetén a kormánypártoknak kedvezhet.

A változásokat az érintett politikusok is döbbenten fogadták. „Ma arra ébredtem, hogy hirtelen négy körzet képviselője lettem” – mondta a Telexnek Kunhalmi Ágnes, a XVIII. kerület eddigi MSZP-s képviselője, miután régi körzetét négy új választókerület között osztották szét.

A Tisza hétfő éjjel közzétette, hogy az egyes válaszótkerületekben kik pályáznak az egyéni képviselőjelölti mandátumra. Csakhogy nem könnyű követni, egyáltalán ki hová tartozik. Ebben próbálunk most segíteni.

Melyik terület hová tartozik?

Budapest 1. OEVK (központ: V. kerület)

Mely kerületrészek tartoznak ide: az I. kerület teljes egésze, továbbá az V., VI., VII., XI. és XII. kerület egyes – belső – részei; a körzet átnyúlik a Dunán.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Tanács Zoltán (a Tisza programalkotásért felelős vezetője)

Budapest 2. OEVK (központ: VIII. kerület)

Mely kerületrészek: a VIII. és IX. kerület túlnyomó része, kiegészítve az V. kerület egy részével

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Bódis Kriszta (a Tisza szakértője)

Budapest 3. OEVK (központ: XII. kerület – Hegyvidék)

Mely kerületrészek: a XII. kerület és a XI. kerület egy része összevonva.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Magyar Péter 

Budapest 4. OEVK (központ: II. kerület)

Mely kerületrészek: a II. kerület egésze (a korábbi, III. kerületi átnyúlások megszűnnek)

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 5. OEVK (központ: VI. kerület – Terézváros)

Mely kerületrészek: a VI. kerület nagy része, Erzsébetváros (VII.) belső zónájának kiválása után a körzet a XIII. kerület bizonyos részeivel egészül ki.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 6. OEVK (központ: XIV. kerület – Zugló)

Mely kerületrészek: a XIV. kerület egésze a bázis, ehhez társul Külső‑Erzsébetváros (VII. külső része) és a XV. kerületből (Újpalota) egy kisebb szelet.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Velkey György László (Magyar Péter kabinetfőnöke)

Budapest 7. OEVK (központ: X. kerület – Kőbánya)

Mely kerületrészek: Kőbánya a mag, a körzethez csatlakoznak a szomszédos, kőbányai–zuglói–józsefvárosi határsáv egyes részei (Józsefvárosból is kerül át terület).

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 8. OEVK (központ: XIX. kerület – Kispest)

Mely kerületrészek: a XIX. kerület mellett átkerül ide a József Attila‑lakótelep (IX. ker.), valamint a XVIII. kerületből a Havanna‑, Lakatos‑, Szent Lőrinc‑lakótelep és Liptáktelep.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 9. OEVK (központ: XXI. kerület – Csepel)

Mely kerületrészek: Csepel az alap, ehhez csatolták a XI. kerületi BudaPartot, a IX. kerületi ferencvárosi rendezőpályaudvar környékét és a XX. kerület (Pesterzsébet) Gubacs–Erzsébetfalva részét. Soroksár (XXIII.) leválasztva átkerült a 16. OEVK‑ba

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 10. OEVK (központ: XXII. kerület – Budafok‑Tétény)

Mely kerületrészek: a XXII. kerület nagy része és a XI. kerület délnyugati sávja

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Kulcsár Krisztián (volt MOB‑elnök)

Budapest 11. OEVK (központ: III. kerület – Óbuda)

Mely kerületrészek: Óbuda–Békásmegyer (III.) túlnyomó része kerül ebbe a körzetbe (a korábbi IV–XIII. vegyes körzet helyett).

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 12. OEVK (központ: XIII. kerület)

Mely kerületrészek: a XIII. kerület döntő része; Újpestet (IV.) kettévágták, egyik fele ehhez a körzethez került.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 13. OEVK (központ: XV. kerület – Rákospalota–Pestújhely)

Mely kerületrészek: a XV. kerület bázisterülete, Újpest (IV.) másik fele ehhez a körzethez került

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 14. OEVK (központ: XVI. kerület)

Mely kerületrészek: a XVI. kerület mellett a X. kerület egy sávja, továbbá a XVIII. kerületből Erzsébet‑ és Bélatelep.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): nincs

Budapest 15. OEVK (központ: XVII. kerület – Rákosmente)

Mely kerületrészek: a XVII. kerület egésze (ez az egyetlen budapesti körzet, ahol 2022‑ben a Fidesz nyert; a mostani átrajzolás ezt a körzetet is érinti, de továbbra is rákosmenti központú).

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Porcher Áron (fővárosi képviselő).

Budapest 16. OEVK (központ: XXIII. kerület – Soroksár)

Mely kerületrészek: Soroksár (XXIII.) és Pesterzsébet (XX.) nagy része egy körzetbe került; Kispest felé a 8. OEVK vette át a kapcsolódó részterületeket.

Országosan ismert TISZA‑jelölt(ek): Tarr Zoltán (EP‑képviselő, a párt alelnöke).

Ha cím alapján szeretné ellenőrizni, hogy Ön melyik új OEVK‑ba tartozik, használja az NVI honlapján közzétett (2025. július 3‑án frissített) részletes, utcára lebontott listát és térképet, amit ITT TALÁL


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk