HÍREK
A Rovatból

Európa egyik legszennyezettebb levegőjét szívják a magyarok

A kontinens többi részén sem rózsás a helyzet: az európaik 98 százaléka rendkívül szennyezett levegőt szív a tüdejébe. Mindez évente 400 ezer ember halálához vezet.


Európa „súlyos közegészségügyi válsággal” néz szembe, mivel a kontinensen szinte mindenki olyan területen él, ahol veszélyes mértékű a légszennyezettség, derül ki a The Guardian összeállításából.

A részletes műholdfelvételekkel és több mint 1400 földi megfigyelőállomás méréseiből származó adatok elemzése alapján a helyzet lesújtó: az európaiak 98 százaléka olyan területen él, ahol az Egészségügyi Világszervezet (WHO) irányelveit meghaladó, rendkívül káros finom részecskeszennyezéssel terhelt a levegő. Kétharmaduk lakóhelyén a légszennyezettség mértéke több mint kétszerese a WHO iránymutatásainak.

A WHO jelenlegi iránymutatásai szerint a PM2,5, vagyis a 2,5 mikrométer átmérőjű és annál kisebb finompor éves átlagos koncentrációja nem haladhatja meg az 5 mikrogrammot köbméterenként (µg/m3). Az új elemzés szerint Európa lakosságának mindössze 2 százaléka él ezen a határértéken belül. A szakértők szerint a PM2,5 szennyezés évente mintegy 400 ezer halálesetet okoz a kontinensen.

A legrosszabb helyzetben Észak-Macedónia van. Az ország lakosságának csaknem kétharmada olyan helyeken él, ahol a légszennyezettség a WHO iránymutatásának több mint négyszerese, négy területen pedig majdnem hatszorosa. Utóbbiak közé tartozik a főváros, Szkopje is.

A levegő minősége Kelet-Európában összességében jóval rosszabb, mint Nyugat-Európában. Ezek közül kivétel Olaszország, ahol a Pó-völgyben és az ország északi részén élők több mint egyharmada a WHO által a legveszélyesebb szálló porra megadott érték négyszeresét lélegzi be.

Roel Vermeulen, az Utrechti Egyetem környezetvédelmi epidemiológia professzora szerint „ez súlyos közegészségügyi válsághelyzet”.

Az adatokból az is kiderül, hogy hét kelet-európai ország - Szerbia, Románia, Albánia, Észak-Macedónia, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország - csaknem minden lakosa a WHO-irányelv kétszeresét szívja a tüdejébe. Észak-Macedónia és Szerbia lakosságának több mint fele a WHO értékének négyszeresét lélegzi be.

A németek háromnegyede a WHO-iránymutatás több mint kétszeresével él. Spanyolországban ez az arány 49 százalék, Franciaországban pedig 37 százalék. Az Egyesült Királyságban élők háromnegyede olyan területen lakik, ahol a WHO-iránymutatás egy és kétszerese között van az expozíció.

Közel 30 millió európai él olyan területen, ahol a kis részecskék koncentrációja legalább négyszerese a WHO iránymutatásának. Svédországban ezzel szemben nincs olyan terület, ahol a PM2,5 koncentráció elérné a WHO értékének több mint kétszeresét. Skócia északi részén akadnak olyan részek, ahol a már említett érték alá esik a szennyezettség.

A légszennyezettség fő okai a közlekedés, az ipar, a háztartások fűtése és a mezőgazdaság. A rossz minőségű levegő hatását gyakran aránytalanul nagy mértékben a legszegényebbek érzik meg.

Szakértők szerint egyre több bizonyíték mutat arra, hogy a légszennyezés a szervezet szinte minden szervére hatással van, és számos egészségügyi problémához kapcsolódik a szív- és tüdőbetegségektől kezdve a rákon és a cukorbetegségen, a depresszión és a mentális problémákon át a kognitív zavarokig és az újszülött csecsemők alacsony súlyáig bezárólag.

Egy nemrégiben készült tanulmány szerint a légszennyezés évente 1 millió halvaszületésért felelős, miközben egy másik felmérés arra hívja fel a figyelmet, hogy a városokban élő fiatalok szívében már több milliárd mérgező légszennyező részecske van.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
Szalay-Bobrovniczky Kristóf új alapítványának célja a miniszter és családja anyagi jólétének biztosítása
Az okirat alapján az alapítvány különféle vagyoni juttatásokat nyújthat a kedvezményezettek számára, ezek közé tartoznak például egészségügyi szolgáltatások.


Per Ensem néven hozott létre alapítványt Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter – derült ki a HVG cikkéből. Az alapító okirat szerint

az alapítvány célja, hogy Szalay-Bobrovniczky Kristóf és közeli hozzátartozói anyagi jólétét „generációkon átívelően biztosítsa”.

Az okirat alapján az alapítvány különféle vagyoni juttatásokat nyújthat a kedvezményezettek számára. Ezek közé tartoznak például egészségügyi szolgáltatások, kulturális és sportprogramok, valamint olyan tevékenységek és javak, mint a vadászat, tenisz, vízi és lovassportok, hajók, lovak, fegyverek, utazás, étkezés, ruházat, berendezési tárgyak, járművek és „egyéb, életszínvonalat biztosító, illetve növelő vásárlások és szolgáltatások”.

Az alapítvány kuratóriumát Király András vezeti, aki a miniszter egyik vagyonkezelő cégének is az ügyvezetője. A vagyonellenőri feladatokat Seszták Miklós KDNP-s országgyűlési képviselő és volt nemzetfejlesztési miniszter lánya látja el.

Az alapítvány nevének jelentése – „kard által” – Szalay-Bobrovniczky egyik felmenőjének címeréből származik. A miniszter ezzel szeretné hangsúlyozni „a családi hagyományok és értékrend megőrzésének és továbbvitelének fontosságát”.

Szalay-Bobrovniczky az elmúlt években több olyan birtokot is megvásárolt, amelyek korábban a család tulajdonában voltak.

Így került hozzá 2023-ban a Badacsonytomaj és Káptalantóti határán fekvő, 1,4 hektáros terület is, amely egykoron apai dédapja, Szalay Bálint birtoka volt. A területen 1896-ban épült fel a Tölgyes Kúria, amelyben hosszú ideig a Badacsony Borászati Szövetkezet működött. A birtokot később két pénzügyi szakember vásárolta meg, tőlük szerezte vissza a miniszter. Az ingatlant 750 millió forintos értéken bevitte a Per Ensem alapítványba, amely azóta annak kezeléséről is gondoskodik.

A HVG megemlíti azt is, hogy a Per Ensem alapítvány ügye azért is érdekes, mert korábban a kormány többször is bírálta Ruszin-Szendi Romuluszt, a honvédség volt parancsnokát. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal szerint az ő szolgálati villája körülbelül egymilliárd forintból épült fel, prémium kategóriás berendezésekkel. A beszerzésekről azonban Ruszin-Szendi nem dönthetett egyedül, azokat más kormányzati szereplőknek is jóvá kellett hagyniuk.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Semjén Zsolt a karaktergyilkosságokról: Én nem akarom azt mondani, hogy a mi oldalunknak ebben nincs felelőssége
„Senkivel szemben sem helyes a karaktergyilkosság" - mondta a miniszterelnök-helyettes az elmúlt időszak közéleti ügyei kapcsán.
F. O. - szmo.hu
2025. október 01.



Kedd este a 48 perc című műsor vendége Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes volt, aki a köztévében a rágalmazási ügyről is beszélt. A témával kapcsolatban lényegében ugyanazokat a gondolatokat osztotta meg, mint korábban az ATV-ben.

A műsorvezető felvetette, hogy sokan a Fidesz–KDNP felelősségét látják abban, hogy a karaktergyilkosságok ennyire elterjedtek az utóbbi időszakban. Arra is rákérdezett, kinek állhat érdekében, hogy ez a gyakorlat folytatódjon.

Semjén Zsolt erre úgy reagált: „Senkivel szemben sem helyes a karaktergyilkosság. (…) Sajnos

a politikai életnek egyre inkább része a karaktergyilkosság, és én nem akarom azt mondani, hogy a mi oldalunknak ebben nincs felelőssége.”

A KDNP elnöke példaként felidézte, hogy rendszeresen szóba kerül Vona Gábor esete, de hozzátette: „Én azt tudom mondani, hogy előtte mit csinált a Kocsis Mátéval.”

Hangsúlyozta azt is, hogy szerinte az sem helyes, de a saját oldalukat nem vádolták meg a legsúlyosabb bűncselekményekkel.

(via 444)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Fotók: Orbán Viktor Angela Merkelt fogadta a Karmelita kolostorban
A korábbi német kancellár a „Szabadság” című könyvének bemutatója alkalmából látogatott Magyarországra.


A Karmelita kolostorban fogadta Orbán Viktor miniszterelnök Angela Merkel korábbi német kancellárt, írja az MTI. Az egykori politikus a „Szabadság” című könyvének bemutatója alkalmából látogatott Magyarországra. „Egyszer kancellár, nálunk mindig kancellár” – írta a közösségi oldalán a kormányfő.

Angela Merkel 2005 és 2021 között volt Németország kancellárja. Augusztusban volt tíz éve, hogy elhangzott híres mondata, a „meg tudjuk csinálni”. Ezt követően olyan népvándorlás indult el országa felé, melynek ma is érezni lehet a következményeit.

A Németországot 16 éven át irányító diplomata 2015-ben vett részt hivatalos látogatáson a magyar fővárosban. Merkel napjainkban ritkán jelenik meg a nyilvánosság előtt.

A két politikus találkozójáról készült fotókat itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Még a 2026-os választás után is maradna a háborús veszélyhelyzet
A kabinet szerint a háborús helyzet miatt továbbra is szükség van a különleges intézkedésekre. 180 nappal hosszabbítanák meg, ami azt jelenti, hogy május közepéig velünk maradna.


A kormány újabb 180 nappal meghosszabbítaná a háborús veszélyhelyzetet az orosz–ukrán háború miatt – derült ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes törvényjavaslatából. A javaslat szerint a különleges jogrend fenntartása lehetőséget biztosítana arra, hogy Magyarország gyorsan és hatékonyan reagálhasson a háború következményeire.

A kabinet szerint a szomszédban zajló konfliktus a második világháború óta nem tapasztalt humanitárius helyzetet idézett elő, és jelentős hatással van az európai gazdaságra is.

A kormány célja, hogy biztosítsa a menekültek ellátását, csökkentse a gazdasági károkat, és enyhítse a háborús hatásokat.

A törvényjavaslat értelmében a fideszes többségű Országgyűlés az Alaptörvény 51. cikk (3) bekezdése alapján adhatná meg a felhatalmazást a kormánynak, hogy a veszélyhelyzetet 2026. május 13-ig meghosszabbítsa. A kormány ezzel a háborús veszélyhelyzet megszűnéséig felfüggeszthetne egyes törvényeket, illetve eltérhetne a törvényi rendelkezésektől.

A törvénymódosításra azért is van szükség, mert 2026. január 1-jén hatályba lép az Alaptörvény tizenötödik módosítása, amely átalakítja a veszélyhelyzeti jogalkotás szabályait. E szerint a kormány a jövőben csak az Országgyűlés megfelelő többségű felhatalmazásával hozhat majd törvénytől eltérő rendeleteket. A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvény alapján ez a felhatalmazás általános érvényű lenne.

Orbán Viktor 2022-ben, a választási kampány idején jelentette be, hogy a háború miatt stratégiai nyugalomra van szükség.

A kormány az eskütétel után, egy Facebook-videóban hirdette ki a háborús veszélyhelyzetet, miután az Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény tizedik módosítását, amely ezt lehetővé tette.

A 2026-os választás kiírásáról Sulyok Tamás köztársasági elnök dönt majd. Orbán Viktor szerint a szavazás várható időpontja április 12. lehet. A jelenlegi javaslat értelmében a háborús veszélyhelyzet addig is érvényben maradhat.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk