Videón, ahogy rakétákat előkészítő iráni katonákat bombáz az izraeli légierő
Az iráni katonák éppen egy rakétaindítót élesítettek, amikor légicsapás érte őket. Az izraeli hadsereg szerint több olyan ballisztikus rakétaindítót semlegesítettek, amelyek már támadásra készen álltak.
Az Izraeli Védelmi Erők felvételeket hoztak nyilvánosságra azokról a csapásokról, amelyeket szombat reggel mértek iráni katonai célpontokra Irán nyugati részén. A hadsereg közlése szerint több száz célpontot, köztük rakétaindítókat támadtak – írta a Times of Israel.
Az egyik felvételen az látszik, ahogy iráni katonákra mérnek csapást, miközben azok rakétákat készítenek elő. Emellett egy már üzemkész rakétaindító elleni támadást is rögzítettek.
תיעודים ראשונים ממבצע "שאגת הארי": צה"ל במבצע תקיפות רחב היקף בו הותקפו מאות מטרות במערב איראן
במסגרת מבצע "שאגת הארי", חיל האוויר תקף מאות מטרות צבאיות, בהן משגרים של משטר הטרור האיראני במערב איראן.
במקביל לתקיפות חיל האוויר באיראן, מערך ההגנה האווירית פועל ליירט איומים ששוגרו… pic.twitter.com/vEitjUZLC6
Az izraeli hadsereg szerint „sok” olyan ballisztikus rakétaindítót semlegesítettek, amelyek támadásra készen álltak.
Az Izraeli Védelmi Erők közlése szerint a térségben iráni katonai célpontok százait támadták. A célpontok között viszont olyan épületek is voltak, „ahol Irán politikai–biztonsági vezetői rétegének magas rangú tisztségviselői gyűltek össze”.
Az Izraeli Védelmi Erők felvételeket hoztak nyilvánosságra azokról a csapásokról, amelyeket szombat reggel mértek iráni katonai célpontokra Irán nyugati részén. A hadsereg közlése szerint több száz célpontot, köztük rakétaindítókat támadtak – írta a Times of Israel.
Az egyik felvételen az látszik, ahogy iráni katonákra mérnek csapást, miközben azok rakétákat készítenek elő. Emellett egy már üzemkész rakétaindító elleni támadást is rögzítettek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vészjóslóan üzent Irán Izraelnek és az Egyesült Államoknak – azt is jelentették, hogy az elnök biztonságban van
Az Egyesült Államok és Izrael közös hadműveletet indított az iráni vezetés ellen. Válaszul az iráni Forradalmi Gárda rakétákat lőtt ki Izraelre, az iráni parlament nemzetbiztonsági bizottságának vezetője pedig egyértelmű üzenetet küldött az őket támadó országoknak.
Egy izraeli tisztviselő szerint a légicsapások Ali Hamenei legfelsőbb vezetőt és Maszúd Peszeskján elnököt is célba vették
– írta a Times of Israel. A tisztviselő hozzátette, hogy más magas rangú rezsim- és katonai parancsnokok is a célpontok között voltak, de a csapások eredményei egyelőre nem egyértelműek.
Az IRNA iráni állami hírügynökség sietett közölni, hogy Maszúd Peszeskján elnök biztonságban van, miután izraeli források a legfelsőbb vezetés sikeres célba vételéről számoltak be. A Tasnim hírügynökség azt is közölte, hogy Peszeskján „teljes egészségnek örvend”.
Az izraeli 12-es csatorna – meg nem nevezett forrásokra hivatkozva – már arról számolt be, hogy Izrael értékelése szerint a csapások eddig „nagyon nagy sikert” értek el az iráni vezetés eltávolításában.
Az iráni Forradalmi Gárda közölte, hogy válaszul a zsidó állam műveleteire rakétákat indított Izrael felé, a rendőrség pedig bejelentette, hogy ellenőrzése alatt tartja a helyzetet.
Ebrahim Azizi, az iráni parlament nemzetbiztonsági bizottságának vezetője egyértelmű üzenetet küldött, figyelmeztetve az Egyesült Államokat és Izraelt, hogy „olyan utat választottak, amelynek a végét már nem ők szabják meg”.
Reza Pahlavi trónörökös, az 1979-ben elűzött iráni uralkodói család évtizedek óta Egyesült Államokban élő feje üdvözölte az amerikai támadást. Az akciót „humanitárius beavatkozásnak” nevezte, amely, mint mondta, „az Iszlám Köztársaságot, nem pedig Irán dicsőséges népét célozza”. Pahlavi egyúttal parancsmegtagadásra szólította fel az iráni katonákat.
Az iráni állami média azt is jelentette, hogy támadás érte a Perzsa(Arab)-öböl partján lévő Busehr városát. Egyelőre nem tudni, hogy a csapásokban keletkezett-e kár a busehri atomerőműben. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség korábban többször is figyelmeztetett, hogy egy, az iráni nukleáris létesítményeket érő közvetlen támadás regionális katasztrófát idézhet elő.
A helyzet továbbra is rendkívül bizonytalan. Nem lehet tudni, hogy a legfelsőbb iráni vezetés elleni célzott csapások valóban elérték-e céljukat, ahogy a busehri atomerőmű állapotáról sincsenek megerősített információk. Az áldozatok számáról és a károk mértékéről a szinte teljes információs zárlat miatt egyelőre csak ellentmondásos hírek keringenek.
Egy izraeli tisztviselő szerint a légicsapások Ali Hamenei legfelsőbb vezetőt és Maszúd Peszeskján elnököt is célba vették
– írta a Times of Israel. A tisztviselő hozzátette, hogy más magas rangú rezsim- és katonai parancsnokok is a célpontok között voltak, de a csapások eredményei egyelőre nem egyértelműek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor Esztergomban jelentette be: összeül a védelmi tanács az Irán elleni támadások miatt
A miniszterelnök jelezte, hogy az esztergomi háborúellenes gyűlés után a tanács ülésére siet. A közel-keleti helyzet miatt a kormányfő globális olajárrobbanástól tart.
A gyűlésen jelezte, hogy Irán a világ egyik legnagyobb kőolajtermelője, és ott található a stratégiai fontosságú Hormuzi-szoros, amelynek elzáródása akadályozná a globális olajellátást.
Egy, a Barátság kőolajvezeték leállásával kapcsolatos kérdésre reagálva hozzáfűzte, hogy ilyen körülmények között „kétszeres bűn, kétszeres veszély” az, hogy az ukránok „elzárták az olajat”.
Orbán Viktor azt is jelezte, hogy az esztergomi esemény után a „támadás miatt” összehívott Védelmi Tanács ülésére igyekszik.
A Hormuzi-szoros, amelyen a világ kőolajforgalmának nagyjából ötöde halad át, valóban kritikus pontja a globális piacnak. A térség kockázata önmagában is fokozza az olajpiaci bizonytalanságot, ami érzékenyen érinti a forint árfolyamát és a hazai üzemanyagárakat is.
Digitális sötétség Iránban: szinte teljesen megbénult az internet az amerikai-izraeli csapások után
A hálózati adatok szerint szinte teljes internetkimaradás van az országban, miközben kibertámadások is indultak iráni állami kötődésű hírügynökségek és online platformok ellen. Több nagy hírügynökség honlapja is elérhetetlenné vált.
A NetBlocks hálózatfigyelő szervezet szerint jelentősen korlátozták az internet-hozzáférést: becslésük szerint
Irán országos kapcsolódása a szokásos szint mindössze 4 százalékára esett vissza, ami gyakorlatilag teljes leállást jelent.
„A hálózati adatok azt mutatják, hogy Irán jelenleg egy szinte teljes internetkimaradás közepén van” – közölte a szervezet a közösségi médiában, hozzátéve, hogy a lépés „megegyezik a tavaly Izraellel vívott háború idején alkalmazott intézkedésekkel”.
A katonai eszkalációval párhuzamosan célzott kibertámadások is indultak iráni állami kötődésű hírügynökségek és online platformok ellen, erről a keményvonalas Hamshahri napilap Telegram-csatornája számolt be.
A beszámoló szerint
a kiberműveleteknek „kiterjedt hulláma” indult meg, és több jelentősebb belföldi médiaplatform is fennakadásokat vagy működési nehézségeket tapasztalt.
Előzetes jelentések szerint a feltört vagy hozzáférési problémákkal küzdő oldalak között volt az állami IRNA és a félhivatalos ISNA hírügynökség honlapja is. A csatorna beszámolt Iránban széles körben használt online alkalmazásokat érintő zavarokról is, de a támadások jellegéről vagy forrásáról nem állt rendelkezésre bővebb információ.
A jelentések egy részét a BBC is megerősítette. Ellenőrzésük alapján
a közszolgálati műsorszolgáltató IRIB News oldalai, az Iráni Forradalmi Gárdához köthető Tasnim és Fars hírügynökségek, valamint a félhivatalos Mehr és ISNA hírügynökségek honlapjai nem voltak elérhetők, legalábbis külföldről.
Iránban a januári véres tüntetések idején volt már példa arra, hogy lekapcsolták az internetet. Január 8-án a hatóságok célzottan a mobilhálózatokat és a megkerülő eszközöket bénították meg. Jogvédők és cenzúramegfigyelők hónapok óta figyelmeztetnek, hogy az iráni hatóságok a globális internettől való leválás irányába mozdulnak, a lakosságot egy belföldi, államilag felügyelt hálózatra terelve.
Magyar Péter: A Fidesz Vas megyei képviselőjelöltjei „a hulladékmaffia oldalára álltak”
A TISZA Párt elnöke a Vas megyei illegális gumihulladék-lerakatok ügyébe is beleállt. Szerinte hiába történtek feljelentések és hiába tiltakoztak a helyiek, a hatóságok és a fideszes képviselők évekig semmit nem tettek.
„A Fidesz mindhárom Vas megyei képviselőjelöltje a hulladékmaffia oldalára állt” – állítja Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke egy szombati Facebook-bejegyzésében.
„Pár kilométerre Körmendtől, nem messze az Őrségi Nemzeti Parktól, Nagykölked település határában 50 ezer köbméter gumihulladékot halmoztak fel néhány év alatt illegálisan, közvetlenül veszélyeztetve a környéken élőket és a vízkincset”
– olvasható a posztban.
Szerinte mindez V. Németh Zsolt fideszes országgyűlési képviselő, volt környezetvédelmi államtitkár körzetében történt minden vonatkozó jogszabály megszegésével, a helyiek folyamatos tiltakozása ellenére. Hozzáteszi, hogy a Fidesz szombathelyi képviselőjelöltje, Vámos Zoltán az érintett időszakban a Vas Megyei Kormányhivatal vezetője, Ágh Péter fideszes képviselő édesanyja pedig a kormányhivatal főigazgatója volt. Azt is tényként közölte, hogy „a nagykölkedi és több más illegális gumilerakó (Devecser, Lenti, Kolontár, Sorkifalud) Rogán Antal korábbi államtitkára, Benkő Tamás közvetlen családjához kötődik.”
Szerinte hiába voltak a feljelentések és a helyiek tiltakozása, a hatóságok és a fideszes képviselők évekig semmit nem tettek. Úgy látja, „V. Németh Zsolt most, a választások előtt annyival intézte el a dolgot, hogy majd valamikor a magyar adófizetők pénzén elszállítják a veszélyes hulladékot”.
Magyar Péter kérdéseket is feltett V. Németh Zsoltnak: „Mikor fog felelősséget vállalni azért, hogy mindezt helyi képviselőként és környezetvédelmi államtitkárként tétlenül szemlélte? Mi történik, ha ne adj’ Isten kigyullad az őrzés nélküli 50 ezer m3 gumiabroncs 50 méterre a lakott területtől?”
A pártelnök azt ígérte, hamarosan jelentkezik a helyszínen készült videós beszámolóval.
A nagykölkedi telepen, amely a Szombathelyi Távhőszolgáltató Kft. tulajdona, az elmúlt években mintegy 6300 tonnányi, körülbelül 50 250 köbméternyi használt gumiabroncsot halmoztak fel. Az ügyben 2025. december 30-án egy célzott jogszabály-módosítás, az úgynevezett „lex Nagykölked” lépett hatályba. Ez lehetővé teszi, hogy az állam megelőlegezze az elszállítás költségét, amit utólag próbál meg behajtani a felelősön. V. Németh Zsolt január közepén jelentette be, hogy a kormányhivatal közbeszerzést ír ki a munkára, amelynek becsült költsége 700–800 millió forint lehet, és több hónapig is eltarthat.
Az illegális gumilerakatok ügye nem egyedi, 2023 óta több hasonló telep felszámolása is megkezdődött. A Lenti-Zajda volt laktanya területéről például a Zala Vármegyei Kormányhivatal több ütemben több ezer tonna abroncsot szállíttatott el állami költségen, ami szintén százmilliós nagyságrendű kiadást jelentett. Korábban ellenzéki politikusok és civilek több helyszínen, köztük Devecserben és Sorkifaludon is dokumentáltak hasonló, nagy kiterjedésű lerakatokat.
„A Fidesz mindhárom Vas megyei képviselőjelöltje a hulladékmaffia oldalára állt” – állítja Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke egy szombati Facebook-bejegyzésében.
„Pár kilométerre Körmendtől, nem messze az Őrségi Nemzeti Parktól, Nagykölked település határában 50 ezer köbméter gumihulladékot halmoztak fel néhány év alatt illegálisan, közvetlenül veszélyeztetve a környéken élőket és a vízkincset”
– olvasható a posztban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
