„El a kezekkel édesapámtól” – megszólalt Szilágyi Liliána húga a bántalmazási vádakról

Nagy Márton a Facebook-oldalán fejtette ki álláspontját az üzemanyagárak adótartalmáról. A nemzetgazdasági miniszter szerint

Nagy Márton emlékeztetett: a jövedéki adó januártól azért nem emelkedett, mert a kormány még 2025 novemberében arról döntött, hogy elhalasztja az üzemanyagok 2026. január elsejétől esedékes inflációkövető jövedékiadó-emelését.

A miniszter reggeli posztjához már kétszáznál is több hozzászólás érkezett.

„Most akkor megerősítetted, ha nem nyúlnátok le a felét akkor lehetne olcsóbb a benya” - írta az egyik kommentelő. „Olcsóbb orosz olajból hogy lesz drágább az üzemanyag?” - kérdezte egy másik hozzászóló.

„Nagy Márton azt mondja, hogy az 565 Ft-s bruttó árban 49,4% az adótartalom. Én azt mondom, hogy a nettó árra 97% adót tesznek. Így már nem olyan szép” - tette hozzá másvalaki.

- olvasható egy másik kommentben.

„Ha jól értelmezem a grafikont, akkor nem csak a terméknek fizetjük az ÁFA tartalmát, hanem a jövedéki adónak is? Az adónk után fizetünk még 1 adót? Tréfás” - tette hozzá egy kommentelő.

Az üzemanyagárakról szóló vitában nemcsak az adószabályok, hanem az ellátási helyzet is szerepet játszik. Január 27. óta áll a Barátság kőolajvezeték déli ágán a szállítás, miután iparági és ukrán források szerint orosz támadás ért egy ukrajnai szivattyúállomást. A magyar kormány ezzel szemben politikai okokat sejt a tranzit leállása mögött. A kieső mennyiséget a Mol tengeri úton, Horvátországon keresztül pótolja.

Az ügy kampánytémává is vált, a kormány és az ellenzék eltérően ítéli meg, hogy az árakat inkább az adók vagy az ellátási problémák befolyásolják. A vita az adótartalom mértéke körül is zajlik. A Tisza Párt adócsökkentést és ideiglenes árszabályozást is sürget, miközben a kormányzati érvelés szerint az árakat elsősorban a kőolaj világpiaci ára és a nagykereskedelmi folyamatok mozgatják.

Orbán Viktor miniszterelnök az ATV Mérleg című műsorában Rónai Egonnak adott interjút a választás előtt 39 nappal. A beszélgetés elején az iráni háború miatt külföldön rekedt magyarok hazaszállításáról beszélt. Azt mondta, a kormány türelmet és nyugalmat kér mindenkitől, a legfontosabb szempont a biztonság. „Nem szeretnénk úgy kimenteni senkit, hogy közben áldozatává válik valamilyen terrorista akciónak és lelövik a gépet, amin ül” – fogalmazott, hozzátéve, hogy csak akkor mennek az emberekért, ha biztosan ki tudják hozni őket.

A miniszterelnök szerint Donald Trump nem háborút indított Iránban, hanem egy háborús gócot számolt fel, mert szerinte onnan támogatják azokat a terrorista csoportokat, amelyek sok bajt okoznak a Közel-Keleten. Orbán elmondta, hogy ő maga azt tanácsolta az amerikai elnöknek, hogy az utolsó pillanatig próbáljon tárgyalni. „Azt mondtam, hogy az utolsó pillanatig, ameddig lehet, próbáljon tárgyalni, és ha lehet, egyezzen meg” – idézte fel a beszélgetést, hozzátéve, úgy látja, nem volt kellően meggyőző. Elmondása szerint sem a magyar kormány, sem a térség más országai nem kaptak előzetes értesítést a támadás megindulásáról.

A kormányfő beszélt arról is, hogy miért nem segítettek az amerikaiaknak a spanyolok vagy az angolok. Álláspontja szerint ennek oka, hogy a migrációval a közel-keleti konfliktus „beköltözött Nyugat-Európába”, és egy brit miniszterelnök a belföldön élő muszlim tömegek miatt már nem engedheti meg magának, hogy egyértelműen Izrael oldalára álljon egy arab-izraeli konfliktusban.

Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott telefonbeszélgetéséről elmondta, megkérdezte, hogy megvan-e a Magyarországnak szánt olaj, amire igenlő választ kapott. Az olaj eljuttatása azonban már nem az oroszok dolga, azt „Zelenszkijjel kell megbeszélni”.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentésére, miszerint a Barátság kőolajvezeték „halott”, Orbán Viktor úgy reagált, hogy az ukránok politikai okokból nem adják az olajat, mert kormányváltást akarnak Magyarországon. „Na most ebből fakadóan nekem ezt az olajblokádot le kell törnöm” – jelentette ki. Szerinte ezt minden eszközzel, az Uniót is beleértve, el fogja érni. Azt is mondta, hogy nem hajlandó az olajblokádot bevonni a tárgyalási témák közé. „Ezt az ukrán követelést erőből vissza kell utasítani, le kell verni az olajblokádot és érvényt kell szerezni a magyar érdekeknek, mert ez jogkérdés, ez nekünk jár” – fogalmazott, a lépést arcátlan és pimasz zsarolásnak nevezve.

A miniszterelnök szerint az EU-ban a tagállamok vezetői már nem is tanácsüléseken, hanem „haditanácsüléseken” vesznek részt, ahol a háborúról úgy beszélnek, mint a sajátjukról. „Magyarország vezetője, nem európai tanácsülésen vesz részt, hanem haditanácsülésen, ahol a többiek kivétel nélkül szinte úgy beszélnek egy háborúról, hogy ez a mi háborunk, nem veszíthetjük el, ezt nekünk meg kell nyerni. Nem az ukránoknak, hanem nekünk, érti?” – mondta. Állítása szerint a következő négy év kulcsszava a „kimaradni” lesz. Úgy véli, magán kívül nem lát más olyan politikust, akinek nagyobb esélye lenne kívül tartani az országot a háborúból.

A Magyar Honvédség 75 helyszínen történő megjelenését azzal indokolta, hogy az ukránok felrobbantották az Északi Áramlatot, és ha a németekkel ezt meg merték tenni, velünk miért ne tennék meg. Hozzátette: „az ukránokat ismerve, visszafogottan, nem bántva őket, azt kell mondani, hogy az ukránok mindenre képesek”. Azt is elképzelhetőnek tartja, hogy katonák jelenjenek meg a városok utcáin, de ezt nem az ukrán helyzet, hanem a közel-keleti konfliktus miatti terrorveszély növekedése indokolhatja.

A finanszírozás módjáról annyit árult el, hogy informatikai és mozgósítási rendszerek kiépítésére fordítják a pénzt. Felszólította a sajtót, hogy kérjék a jelentés titkosításának feloldását. Arra a kérdésre, hogy látott-e bizonyítékot, azt válaszolta, hogy ismeri a jelentést, ami tényeket tartalmaz.

A nyugat-európai életszínvonalról szólva a miniszterelnök egy hasonlattal élt. Szerinte a Nyugat olyan, mint a vágott virág. „Színes, nem, most még színes, pompázatos, mindene van. De a vágott virág az halott virág. Csak épp elvágták attól a talajtól, ahonnan egyébként nyerte a szépséghez szükséges, a vonzerőhöz szükséges energiát, erőt” – fejtette ki.

A Fidesz alacsonyabb támogatottságát a magasan képzett emberek körében egy általános nyugati jelenségnek tartja, ahol a „józan ész talaján álló” emberek és a progresszív elveket valló értelmiség között távolság alakul ki. A felvetett elvarratlan ügyekről – mint a Völner-Schadl ügy – azt mondta, az ügyészség a kormánytól független, így nem az ő felelőssége. A gödi gyárral kapcsolatban kijelentette, hogy a gyáron kívül semmilyen probléma nem lépett fel, a gyáron belül pedig a hatóságok minden bejelentést kivizsgálnak.

Magyar Péter üzemanyagár-sapkára vonatkozó követelését „szamárságnak” nevezte, mondván, a magas árakat a háború és az ukránok okozzák, akiknek politikáját Magyar Péter támogatja. Ugyanakkor elismerte, hogy van egy szint, ahol a kormánynak be kell avatkoznia, és erre létezik egy kész akciótervük.

„A tisza pártelnöke nem szuverén ember, az ukránok és a brüsszeliek tartják a markukba, és ilyen emberrel nem vitázom.” Kijelentette, hogy ő a „gazdáival” vitatkozik minden héten Brüsszelben.

A választási esélyekről úgy nyilatkozott: „győzelemre állunk”. A Mi Hazánkkal való esetleges koalíció kérdését elhárította. Arra a kérdésre, hogy ki lesz a felelős egy esetleges vereségért, egyértelműen válaszolt: „De hát én leszek. A sikernek annak mindig sok apja van, vagy anyja. A kudarc meg mindig árva.”

A gyermekszegénység témájában saját statisztikával készült, amely szerint a magyar adat (23%) jobb az uniós átlagnál (24,2%). Elismerte, hogy a helyzet nem jó, de a megoldást a bérek növelésében és a munkaalapú társadalomban látja. Stratégiájuk lényege, hogy a gyermekvállalás ne jelentsen életszínvonal-csökkenést. „Azt szeretnénk, hogy ha te vállalsz gyermeket, akár többet is, akkor a te személyes életszínvonalad ne legyen alacsonyabb, mint azoké, akik nem vállaltak gyereket” – mondta.

Végül leszögezte, hogy a választásokat nem fogják elhalasztani, mert Magyarország számára a stabilitás egzisztenciális kérdés. Arra a felvetésre, hogy győzelme esetén együttműködne-e Magyar Péterrel, azt válaszolta, hogy a haza érdekében mindenkivel együttműködik. „Mert én mindig mondom, a haza sosem lehet ellenzékben. A haza fölöttünk áll.”

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán az orosz állami televízióban vetette fel, hogy Oroszországnak talán már most megérné leállítania a földgázszállításokat Európa felé, hogy az új, feltörekvő piacokra összpontosíthasson. „Most más piacok nyílnak meg. És lehet, hogy nekünk már most előnyösebb lenne leállítani az európai szállításokat? Átmenni azokra a piacokra, amelyek megnyílnak, és ott megvetni a lábunkat?” – tette fel a kérdést az elnök a Meduza Kreml-közlésre hivatkozó cikke szerint. Hozzátette, hogy

A megszólalás közvetlen előzménye, hogy az Európai Unió már jogszabályban rögzítette az orosz energiáról való leválást: a Tanács januári döntése értelmében az orosz cseppfolyósított földgáz importját az év végéig, a vezetékes gáz behozatalát pedig 2027 őszéig teljesen kivezetik. Putyin lényegében arra utalt, hogy Moszkva megelőzheti Brüsszelt, és előbb zárhatja el a csapokat, mint ahogy az EU leállítaná a vásárlást.

Ezzel egy időben tárgyalt Moszkvában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. „Azért vagyok itt, hogy megerősítést és garanciákat szerezzek arra, hogy Oroszország a megváltozott körülmények és a globális energiaválság ellenére továbbra is a korábbi árazás mellett biztosítja Magyarország számára a szükséges kőolaj- és földgázmennyiséget” – mondta.

Az európai álláspontot, miszerint teljesen le kell válni az orosz gázról, az unió energiaügyi biztosa azzal indokolta korábban, hogy „Putyin megmutatta, hogy nem zavarja a gáz felfegyverzése.” Az orosz gáz idén az európai kereslet mintegy 15 százalékát, nagyjából 45 milliárd köbmétert tehet ki.

Szijjártó Péter abban reménykedett, hogy a moszkvai tárgyalásai után „többen utazunk haza a repülőgépen, mint ahányan idejöttünk”. Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin szerdán megerősítette ezt a reményt: bejelentette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök kérésére elenged két magyar–ukrán kettős állampolgárságú hadifoglyot.

Putyin elmondása szerint a döntés a kedden Orbán Viktorral folytatott telefonbeszélgetése nyomán született meg. Szijjártó Péter szerdán az energiabiztonság miatt utazott Moszkvába, ahol jelezte, hogy segítséget nyújtanak azoknak az orosz hadifogságban lévő, kárpátaljai magyarnak tekintett katonáknak, akik a magyar államhoz fordultak – írta a hvg.hu. Az orosz elnök a két szabadon engedett foglyot úgy jellemezte: „akiket erőszakkal soroztak be az ukrán hadseregbe”.

Az egyik hadifogoly a Román Albert nevű férfi lehet, akinek elfogásáról február végén az orosz Védelmi Minisztérium egy videóban számolt be. A felvételen a férfi azt mondta, 2020 óta Magyarországon élt, de amikor átlépte az ukrán határt, elfogták és egy ungvári hadkiegészítő parancsnokságra vitték. A fogoly szerint az orvosi vizsgálat annak ellenére is alkalmasnak találta, hogy agyhártyagyulladása, több törése és tizenegy agyrázkódása volt. Ukrán állampolgárságát átoknak nevezte, majd elmondta, hogy a Cservona Kalina dandárba osztották be, ahol megadta magát, miután sebesülése után sem vonták vissza.

A magyar kormány a kárpátaljai magyarok mozgósítását kényszersorozásnak tekinti. Szijjártó Péter a helyzetet úgy értékelte, hogy „az ukrán kényszersorozások nyomán számos magyar embert vittek el a frontra”, akik közül sokan meghaltak, eltűntek vagy fogságba estek. A külügyminiszter emiatt hétfőn be is kérette az ukrán nagykövetet. Kijev visszautasítja a kényszersorozásról szóló vádak általánosítását, és a háborús helyzetre, valamint a mozgósítás jogi kereteire hivatkozik.